Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. év. 16. szám Árai 90 fillér 1977. január 89. csütörtök Ä Katona József Színház munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A testület első napirendi pontként azt a jelentést. tár­gyalta meg. amely a Kecskeméti Katona József Színháznak az el­múlt öt évben végzett, munkájá­ról készüli. Sajton Gézával;. a színház igazgatójának előterjesz­tésében. A téma tárgyalásánál meghívottként jelen volt és részt, vett a vitában Szabó László, a Kulturális Minisztérium színház­művészeti főosztályának helyet­tes vezetője. Megállapít.) i az írásos jelentés,, hogy az 1060-as évek végén, az 1970-es évek elején a kecskeméti színházat az >k a gondok jelle­mezték, amelyek általában érvé­nyesek voltak a vidéki kis szín­házak munkájára. Ezek javításá­ra és fejlesztésére hozott hatá­rozatot 1970-ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd a kö­vetkező évben a megyei párt- végrehajtóbizottsága is. A továbbfejlődés lehetőségei a hetvenes évek elején jelentkez­tek. Igv 1973-ban került sor & Kelemen László Színpad megteremtésére. s 1973—74- es évadban pedig már a kecske­méti színház, néhány bemutató­jával, annak szakmai és országos visszhangjával ismét az új ma­gyar színjátszás élvonalába ke­rült. A következő évad további előnyös változásokat hozott. a színház életében. Igen jelentős művészi erőkkel gazdagodott a társulat, főleg a próza területén. Ekkor tizennégy bemutatót tar­tott a színház, közülük említést érdemel a felszabadulásunk har­mincadik évfordulójára bemuta­tott Rafjni Sarolta: Vasderes cí­mű drámája. A tavalyi, az 1975— 76-os évadot a Beremke. a Téli rege és a Csendes Don fémjelzi. A meg-megűjuló színházi viták­ban gyakran mint új színházi típus műhelyét emlegetik a kecs­keméti sz.ínházat, jóllehet, ezt a figyelmet évadonként _ csak két- három bemutató érdemelte ki. Közben jelentős közművelődési tevékenységet is kifejtett a szín­ház, Az önálló estek, a színész- közönség találkozók mellett 1975- ben Iskofaszirtház néven új for­ma is született, amely szintén or­szágos elismerésben részesült. Ugyanez év nyarán kezdte meg működését a Tunyns/.ínház. Az. SZMT-vel együttműködve éva­donként 15—20 üzemi előadást szerveztek, s az elmúlt két évad­ban valamennyi 'darabból nyil­vános főpróbát tartott a színház, amelyre szocialista brigádokat hívott, meg Ugyanakkor a kecs­keméti az ország egyik legtöbbet tájoló színháza is. A színház, munkája fejlődésének, a színvo­nal emelkedésének tulajdonítha­tó, hogy az 1971-es 1551 ezer szín­házi látogató száma 1975 végért* megközelítette a 200 ezrei. A színház épülete nyolcvanéves. Természetes tényező, hogy a szín. pád-technikai, a nézőtéri, a mun kávédelmi és a tűzrendészet! igé nyéknek ma már nem fele! meg. A jelentkező hiányosságokat még 1971-ben összegezték és 1972-ben megkezdődött az épület szaka­szos felújítása. A jelentéssel kapcsolatos vita során elhangzott kérdések "e Sajtos Géza válaszolt, a témát pedig Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese foglalta össze. A végrehajtó bi­zottság a jelentést elfogadta, s elismerését fejezte ki a színház, vezetőinek. Következő napirendi pontként a testület ‘ az új megyei kórház beruházásának állásáról és mű­ködtetési feladatairól tárgyalt. Az erről szóló írásos jelentést több kiegészítő javaslattal elfogadta. A megyei tanács végrehajtó bizott­ságának tegnapi illése bejei.'ülé­sek tárgyalásával ért végei. G. S. Aczél György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese kétnapos látogatásra Bács-Kiskunba érke­zett Pozsgay Imre kulturális mi­niszter társaságában. Kecskemé­ten, az MSZMP megyei Bizott­ságának székhazában Horváth István, a pártbizottság első titká­ra. Erdélyi Ignác, Katanics Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kárai és dr. Major Imre, Bács- Kiskun megye Tanácsának el­nökhelyettese fogadta a vendége­ket szerda délután, s tájékozta­tót adtak az ország legnagyobb területű megyéjének életéről. Ezt követően a csaknem két­százéves kecskeméti Klapka- házba indultak. Az érkezőket Bo- zsó János festőművész, az épü­letben levő gazdag gyűjtemény létrehozója és gondozója várta, s bemutatta a három teremben el­rendezett néprajzi, valamint egy. hóztörténeti és művészeti emlé­keket. A műemlék jellegű Klap- ka-ház további kiállitótermekkel bővül, majd — remélhetőleg még az idén — megnyitja kapuját az érdeklődő közönség előtt. Aczél György tegnap este a megyeszékhelyen élő és alkotó művészek,, képviselőivel ' találko­zott a ’’Tudomány és Technika Háza értelmiségi klubjában. Itt áz intézmény házigazdáiként. Heile Géza. az MTESZ és Konfár Sándor, a TIT megyei titkára fo-. gadta a látogatókat. Ma tovább folytatódik a prog­ram. H. F. • A megyei pártbizottság székhazában: Aczél György, Horváth István és Pozsgay Imre. (Pásztor Zoltán felvétele.) Aczél György látogatása Bács-Kiskun megyében Mezőgazdasági kombinát lett a Bajai Állami Gazdaság • Kovács István főosztályvezető átadja az alapító határozatot Bagó Bálint vezérigazgatónak. borászat termelési technológiájá­nak további tökéletesítese. az együttműködések bővítése. Az alapító határozatban szerepel a sertéstenyésztés, -tartás fejleszté­se, u takarmánygyártás és értéke­sítés. az agrokémiai tevékenység szervezése. Beszéde végép átadta az ala­pító okmányt és vezérigazgatói kinevezést Bagó Bálintnak. a Bajai Állami Gazdaság eddigi igazgatójának. A vezérigazgató a feladatok kö­zött említette, hogy 1980-ig mint­egy 50 százalékkal kell növelni a kombinát termelési értékét. Ez forintban megjelölve azt jelen­ti. hogy az V.. ötéves tervidőszak alatt összesen 5 milliárd 600 mil­lió forint értéket kell termelniük. A nettó árbevétel fél évtized alatt csaknem 40 százalékkal emelkedik, és megközelíti a 4 és fél milliárd forintot. A mezőgazdasági kombinát te- lülete 16 ezer 600 hektár, a dol­gozók száma mintegy háromezer. Szerdán fontos eseményre került sor Eaján. A helyi állami gazdaság 1977. január 1-től mezőgazdasági kombináttá ala­kult. Az erről szóló alapító határozat ünnepélyes átadása tör­tént meg tegnap. Az eseményen megjelentek a megyei, a já­rási és városi pártbizottság, a tanácsok, a gazdasággal kap­csolatban álló vállalatok, intézmények, mezőgazdasági üze­mek képviselői. A vendégeket, valamint a gazdaság kerületi vezetőit, a szocialista brigádok képviselőit dr. Kajtár József, a mezőgazdasági vállalat pártbizottságának titkára üdvözölte. Ezt követően Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályveze­tője méltatta a kombináttá íejlo- dér jelentőségét. Elmondta, hogy Hajan kívül az. idén még négy allami gazdaság alakul ál me­zőgazdasági vállalattá. Olyan gazdaságok ezek. amelyekben megvannak a feltételek a maga­sabb szervezettségű, korszerűbb termelésre. Ezek a mezögnzdn- sí.líí vállalatok a társadalmi szük­ségletek kielégítésében kiemelke­dő szerepet töltenek be. Rámutatott, hogy a bajai kom­binátban is már évekkel ezelőtt hozzáfogtak a termelőerők ma- gasabbrendü szervezéséhez, kon­centrálásához. bevezették az iparszeréi termelést. Innen in­dult ki a BKR. vagyis a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer, amelynek további fejlesztése szintén a kombinál feladata. Fon­tos tennivaló a szőlészé! és a • Az ünnepi esemény résztvevői. (Méhesi Éva felvételei.) Lengyelországi képek 2. oldal Az első kitüntetettek 3. oldal Pénzzel meg nem vásárolható 3. oldal Növekvő előirányzat a lakóházfelújításokra 4. oldal Ötvenévesek a tanyai kisiskolák 3. oldal Müteremlátogatás 5. oldal KIJÁRÁSI TILALOM KAIRÓBAN Folytatódtak a tiltakozó tüntetések Az egyiptomi fővárosban szer­dán reggel folytatódtak a tilta­kozó tüntetések a kormánynak az ellen a 'döntése ellen, hogy csökkentik- az élelmiszerek és az alapvető közszükségleti cikkek ál­lami ártámogatását, ami jelentős drágulásokhoz vezet. A kairói rádió szerdán délben közölte, hogy helyi idő szerint 16 órától csütörtök reggel hat óráig kijárási tilalmat rendeltek el Kairóban és környékén. A rá­dió ismertette a belügyminiszté­rium közleményét, amely figyel­meztet minden rendzavarót, hogy a karhatalmi egységek parancsot kaptak a fegyveres fellépésre a tüntetőkkel szemben. A közle­mény, amely a fejleményekért a ..kommunistákat” teszi felelőssé azt is bejelenti, hogy az egyete­mek és az iskolák háromnapos bezárásáról előző nap hozott ren­deletet olyként módosították, hogy szombattól kezdve kéthetes rendkívüli szünetet tartanak va­lamennyi oktatási intézmények­ben. A hírügynökségi jelentések sze­rint az egyiptomi főváros szer­dán csatatérhez hasonlított. A belváros utcáin és az egyetemnek otthont nyújtó gizai negyedben (ahol Szadat elnök rezidenciája is található) kormányellenes jel­szavakat kiáltozó, követ dobáló diákok és munkások csaptak össze a könnygázbombákat beve­tő és gumibotjukat használó rend­őrökkel. Egyes jelentések szerint a tüntetők a város kereskedelmi negyedében épületeket, gépkocsi­kat és autóbuszokat gyújtottak fel, üzletek kirakatait zúzták be és egyes kerületekből fegyverro­pogás zaja hallatszott. A fővárosban szerdán az üzle­tek szinte kivétel nélkül zárva maradtak. Az egyetemek és az iskolák bezárásáról kedden ho­zott döntés viszont hatástalannak bizonyult: a szerda reggeli tün­tetésekben részt vett csoportok a diáknegyedben összegyűlt és onnan elindult diákokból és a város csomópontjain hozzájuk csal lakozó munkásokból verődtek össze. A keddi tüntetések halálos^ ál­dozatainak szamát a hírforrások többségi* ötre becsüli: egyes je­lentések szerint Kairóban mint­egy százötvenen sebesültek meg és legkevesebb négyszáz személyt letartóztattak. (TASZSZ) Nagyszabású kezdeményezések A mezőgazdasági üzemekben most készítik az elmúlt eszten­dő mérlegét, de ezzel egyidő- ben tervezik az idei gazdálko­dást, az allami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek írásba fektették középtávú el­képzeléseiket is. Ez utóbbia­kat a kertészkedő üzemekben némileg módosítják a minisz­tertanács határozata, valamint a Pénzügyminisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium közös ren­deleté alapján. Ismeretes, hogy az eddigieknél nagyobb támo­gatást kapnak az üzemek a zöldségtermesztés, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítések után. Az elmúlt napokban száz mezőgazdasági üzemmel be­szélték meg a szőlő- és gyü­mölcstelepítési lehetőségeket a megyei tanács szakvezetői, hogy egyeztessék az országos és a megyei elképzeléseket a helyi tervekkel. Ezeken a ta­nácskozásokon az érintett üze­meken kívül részt vettek a telepítésekben érdekelt vala­mennyi intézmény képviselői, sőt a rendszergazdák is. A megyében öt szőlőtermesztési rendszert fogadott el a mi­nisztérium. hasonlóképpen el­ismerte a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság gyümölcster­mesztési módszeréi. A megye előirányzataiban 10 ezer hektár új szőlő és öt­ezer hektár gyümölcsös tele­pítése szerepel 1982-ig. A meg­beszéléseken kitűnt az is, hogy a mezőgazdasági üzemek az V. ötéves tervidőszak alatt korszerűsíteni igyekeznek ré­gi ültetvényeik nagyobb ré­szét. Számítanak a szőlőter­melésben a gépi szüret foko­zatos térhódítására, valamint a légi növényvédelemre. A szőlőtermesztés gépesítése a rendszerekben alkalmazott technológiával nagyjából meg­oldható. A gyümölcstermesz­tésben már több a gond. A rázógépek alkalmazásával csak a konzervipari célokra termesztett gyümölcsök beta­karítását lehet megoldani. A friss fogyasztásra és az export­ra szánt termékek szüretelé­se még kézi munkaerőt kíván. A megyei tanács szakveze­tői feltérképezték a megyét. Az ültetvények létrehozását azokon a területeken, java­solják, ahol megvannak az egyes szőlő- és gyümölcsfajták termesztésének legoptimáli­sabb feltételei. A kajsziter­mesztési, a csontéjas ültetvé­nyeket főként a Duna mellé­kén szorgalmazzák. Alma- és szőlőtermesztésre általában a jobb minőségű homokterüle­tek alkalmasak. Az elmúlt na­pokban lezajlott tárgyalásokon már ezt figyelembe véve tet­tek javaslatokat az üzemek vezetőinek. A telepítési elképzelések összesítése ezekben a napok­ban történik. Az ültetvények létrehozásának előkészítése so­rán sok mindent figyelembe kell venni. Ide tartozik a többi között a tereprendezés, különböző meliorációs mun­kák, a szaporítóanyag előte­remtése. Az eddigi elképzelé­sek szerint valamennyi ültet­vényt az egyes szőlőtermesz­tési rendszerekben közös erő­vel akarnak létrehozni, vagy ha rendszeren kívül történik a telepítés, akkor , is összefo­gással. Ez az együttműködés nemcsak a telepitésre. hanem a művelésre, a termés feldol­gozására és az értékesítésre is vonatkozik. A gyümölcsösök létrehozásánál már nem ilyen egyöntetű a tapasztalat. Nagyszabású telepítési ak­ció és rekonstrukció kezdődik tehát ebben az esztendőben a megyében. Közismert, hogy Bács-Kiskun országosan is meghatározó szerepet tölt be a szőlő- és gyümölcstermesz­tésben. Ahhoz, hogy ez a fon­tos rangja változatlanul meg­maradjon, gondolni kell a jö­vőre. Az idei tavaszon már több helyen nagyszabású te­reprendezésekhez kezdenek, előkészítik a talajt, gondos­kodnak szaporítóanyagról. Egyúttal meggyorsítják a meg­levő ültetvények korszerűsí­tését. A mezőgazdasági üzemekben most latolgatják, mérlegelik a továbblépés lehetőségeit. Vár­ható, hogy újabb üzemekben változtatnak az eddigi dönté­seken és élnek a nagyobb ál­lami kedvezmények nyújtotta lehetőségekkel. K. S. Gyümölcs-előkészítés konzervipari feldolgozásra Asszonyok, lányok szorgoskod­nak Orgoványon, Szabadszállá­son, valamint Bugacon, Kiskun­félegyházán, Kunszálláson a Kecskeméti Konzervgyár és a gyárral bérmunkában együttmű­ködő mezőgazdasági szövetkezetek zöldség-gyümölcs tisztitó telepe­in. A termés betakarítása, átadá­sa óta a gyár szüksfglete szerint étkezési és pritaminpaprikát, vö­röshagymát, gyümöcsöt készíte­nek elő totmbbi feldolgozásra az élelmiszeripari üzem számára. Ezekben a napokban mind az öt telepen télialmát tisztítanak, feleznek. Orgoványon negyvenhat asszony és lány naponta 25 má­zsa almát tisztít. Képünkön az orgoványi külső telep dolgozói­nak egyik csoportja. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom