Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-19 / 15. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma eatiti váltó- zóan felhős Idd, eaapadék nélkül. Többfelé köd, súamara-lerakódáiial. As Időnként élénk éssakl szél tovább mérséklődik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti általában mínusz g, mínusz 10 tok között, a derült helyeken mínusz 11 fok körül. Legmagasabb nappalt hőmérséklet szerdám általában 0, mlnuia I fok között, a tartósan ködös helyeken kevéssel mínusz 8 fok alatt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AI MSZMP BÁCS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. IS. szán Ára: 90 fillér U77. Január 1». szerda Álekszej Sityikov és Kállai Gyula találkozója AJekszej Sityikov, az európai biztonság és együttműködés szovjet nemzeti bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke kedden Moszkvában találkozott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának delegációjával, amelynek vezetője Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A megbeszélésen áttekintették a szocialista országok nemzeti bizottságainak együttműködésével kapcsolatos kérdéseket a Helsinki óta eltelt időszak értékelése, illetve a belgrádi konferenciára való felkészülés jegyében. (MTI) Lengyelországi képek 3, oldal Zsanán lakni, élni L oldal Művelni kell minden földet 4 oldal A csepeliek felhívásához Bács-Kiskun megyében a Zománcipari Művek kecskeméti gyára csatlakozott elsőként Ahol a víztornyok készülnek A kecskeméti gyárak, vállalatok, üzemek pártszervezeteinek titkárai tegnap a Tudomány és Technika Házában értekezletet tartottak, melyre meghívták a szakszervezeti bizottságok és KISZ-szervezetek titkárait is. Dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára az 1976. évi népgazdasági célkitűzések megvalósulásáról, Bács-Kiskun megye, valamint Kecskemét elmúlt évi gazdasági munkájának eredményéről, az ipar és a mező- gazdaság termelésének alakulásáról tájékoztatta a résztvevőket, majd az idei gazdasági és szociálpolitikai feladatokat ismertette. Mint mondta, az idei gazdasági feladataink sikeres megvalósítása érdekében a gyárak, üzemek szocialista brigádjai a korábbi évekhez hasonlóan tegyenek versenyvállalásokat a termelés hatékonyságának növelésére, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, az egyenletes ütemű termelés feltételeinek javítására. A tájékoztató után Zablahóczki Pál, a Zománcipari Művek kecskeméti gyára szakszervezeti bizottságának titkára kért szót: — Mint ismeretes a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádjai felhívással fordultak az ország valamennyi dolgozójához, a szocialista munkabrigádokhoz, hogy köszöntsék munkaverseny- vállalásokkal, kimagasló munka- sikerekkel mindenütt az Idei november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, s a Vasas Szakszervezet százéves fennállását. — Gyárunk kollektívája — folytatta az szb-titkár — csatlakozott a csepeliek felhívásához, s egyben arra kérjük a gyárak, vállalatok, üzemek, közös gazdaságok dolgozóit, szocialista brigádjait, hogy minél többen tegyenek munkaverseny-vállalásokat a szocialista forradalom 60. évfordulójának méltó ünneplésére. Mint az a Zománcipari Művek kecskeméti gyára szocialista brigádjainak csatlakozó felajánlásából kiderült, vállalták, hogy a munkaidő jobb kihasználásával, anyag- és energiatakarékossággal, minőségi munkával teljesítik az idei gazdasági feladataikat. Javasolják, hogy a megyeszékhelyen működő valamennyi szocialista brigád a saját munkaterületének megfelelően tegyen vállalást a munkafegyelem javítására, a gépi kapacitások jobb kihasználására, a selejt csökkentésére, a népgazdasági igények alapján a választék bővítésére, a minőség javítására, az exportkötelezettségek teljesítésére, a gazdálkodás eredményének növelésére. A gyárak, üzemek dolgozóiakkor ünnepli méltóképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, ha a városi pártbizottság 1977. évi cselekvési programjában egyértelműen meghatározott gazdasági feladatokat versenyvállalásaik alapján maradéktalanul teljesítik. T. L. NEM CSAK ISKOLAI ÉRDEK Tornatermek és sportcsarnokok születőben • Az utolsó simításokat végzik az építők a bácsalmási sportcsarnokon. Január végén átadják rendeltetésének a Bácsalmási Hunyadi János Gimná. zium udvarán emelkedő sportcsarnokot. A létesítmény a tanulók testi nevelésén túl összkomfortos mozgásteret ad a nagyközség fiataljainak, s itt edzenek, készülnek fel a versenyekre a helyi MEDOSZ-sport- kör tagjai is. (A megrendelők mindeddig elégedettek a kivitelező jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet dolgozóinak a munkájával.) Ennyi a rövid információ, s ebből kiindulva tájékozódtunk a megyei tanács művelődésügyi osztályán a további beruházásokról. Bács-Kiskun megye Tanácsa 15 iskolai-községi tornaterem és sportcsarnok fölépítéséhez nyújt támogatást a jelenlegi ötéves tervidőszakban. Több mint 20 millió forint jut erre a célra. Az öt járásban három-három létesítmény elkészülését segítik elő ily módon a központi pénzforrások. Az elképzelések szerint Dávod. Sükósd. Vaskút, Dunavecse, Harta. Solt, Lakitelek, Kerekegyháza, Kunszent- miklós, Alsószéktó. Bocsa. Császártöltés, Mélykút, Jánoshalma és Tompa iskoláiban épül fel új tornaterem. Ezeken a helyen eddig szükségmegoldásokra kényszerültek: valamelyik nagyobb tantermet vagy más helyiséget rendeztek be tornaszobának, esetleg a művelődési házak — felszerelés nélküli — nagytermét vették igénybe, hogy megtarthasr sák az olyannyira szükséges heti 3 testnevelési órát. Az oktatáspolitikai párthatározat nyomán előtérbe került a gyerekek, fiatalok testi nevelésének fontossága is. Egyáltalán, a kulturálódás folyamatából nem maradhat ki a fizikai edzettség, erőnlét gyarapítása. Erre figyelmeztet a KISZ legutóbbi kongresszusa és a tavaly ősszel elfogadott közművelődési törvény is. A 28. paragrafus például kimondja, hogy „az egészségügyi intéemények, a testnevelési és sportszervezetek n közművelődési tevékenységben korszerű egészségügyi felvilágosítással, az egészséges életmódra neveléssel, az egészségügyi és a testi kultúra fejlesztésével vesznek részt. Szemléletformáló tevékenységet fejtenek ki a testedzés általánossá tétele érdekében". Egy-egy tornaterem felépülése, sportudvar kialakítása tehát nem csak szűkén vett iskolai ügy, bár annak sem volna jelentéktelen. Vajon milyen szakaszba jutotta beruházások előkészítése? Nem érdeklődtünk mind a tizenöt helyen. A szúrópróbaszerű tájékozódás eredménye is arra mutat, hogy nincs vesztegetni- való Idő. , Legjobban talán Dávodon állnak. A 25x12 négyzetméteres alapterületű létesítményt előreláthatólag áprilisban már birtokba vehetik a fiatalok. Sokfelé viszont gondot okoz a szükséges he. lyi anyagiak előteremtése. (Ehhez járul aztán a megyei tanács támogatása.) Dunavecsén a Pamutnyomóipari Vállalat dolgozói, a Béke Tsz, az ÉPSZER és más üzemek felajánlásai egészítik ki a fedezetet. A pedagógusok 21 ezer forintot ajánlottak fel a fizetésükből. Az idén elkezdődhet a jó szervezéssel előkészített iskolai-községi sportcsarnok alapozása. Tompán, Császártöltésen, és Kerekegyházán ugyanakkor azt panaszolják, hogy nincs rá pénz, csak a gondolata van meg. Itt uszoda készült el, ott fontosabb a terembővités. Legfeljebb az ötéves terv legvégén — hallatszik a sóhajtásszerű, egy kicsit lemondó hangsúlyú jövendölés. (Nem egyszer előfordult már, hogy amit a tervidőszak legvégére terveznek, abból úgynevezett áthúzódó beruházás lesz nagyobb költséggel, ami aztán újabb nehézségeket támaszt.) Az uszodákban, sportcsarnokokban fel szokták jegyezni, ha valakinek sikerül megjavítania egy országos vagy nemzetközi csúcsot, ha valamilyen szép teljesítmény szülén*. A tervezett 15 tornaterem életében az első rekord valószínűleg az lesz, ha valamennyi időre felépül. Szeretnénk feljegyezni mindenütt, hogy sikerült! Addig is szurkolunk a pálya széléről — igazán —• szívből. Haláss Ferenc A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat tavalyi 73 millió forintos tervét 80 millió forintra teljesítette és ebből 30 millió export termék volt. Ezt az eredményt teljes egészében a termelékenys?g fokozásával érték el. Több átszervezést hajtottak végre és 3 millió forintért új, korszerű gépeket vásároltak. 1977-ben tovább növelik a víztornyok gyártásának arányát és több mint 90, zömmel 200 köbméteren hidroglóbuszt gyártanak. Képünkön: Sápi István az önhordó víztorony oszlopának szerelésén dolgozik. (Pásztor Zoltán (elvétele.) KECSKEMÉT ÉLELMISZERIPARÁNAK TÁVLATI TERVE Több mint egymilliárd forint a termelés növelésére Az utóbbi években a feldolgozóipar fejlődése nemcsak Bács-Kiskunban, de országosan is elmaradt a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemétől. Éppen ezért minden erőnket az egyensúly helyreállítása, a feszültségek feloldása érdekében kell mozgósítanunk — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúít év novemberében megtartott ülésén. Elsőrendű feladatként a feldolgozó ágazat kapacitásának bővítését, a beruházások gyorsítását jelölte meg a testület. A közelmúltban tárgyalta és fogadta el a kecskeméti városi tanács a megyeszékhely élelmiszeriparának az V. ötéves terv várható eredményein alapuló, hosszútávú fejlesztési koncepcióját. Ez a tervezet kimondja, hogy a 13 felvásárló és feldolgozó vállalat által a IV. ötéves tervidőszakban produkált 20 milliárd 735 millió forintos termelési értéknél a következő öt esztendőben 9 milliárddal kell többet előállítani. Kecskemét élelmiszeripari üzemei 1976 és 1980 között — szem előtt tartva a megye termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak célkitűzéseit — összesen 1 milliárd 87 millió forintot kívánnak termelő berendezéseik korszerűsítésére és bővítésére fordítani. E tekintélyes összeg 89 százalékát öt nagyvállalat — a gabonaforgalmi és malomipari, a MEZÖTERMÉK, a pincegazdaság, a baromfifeldolgozó és a konzervgyár — beruházásai igénylik. Közülük is első helyen érdemel említést a Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat. 1980-ban hatezer vagon keveréktakarmány (Folytatás a 2. oldalon) Egyenlő eséllyel Egy tömör mondat ragadta meg a figyelmemet a Bács- Kiskun megyei tanács öt esztendőre szóló területfejlesztési tervében. A mondat így hangzik: „1960-ra befejezzük a külterületi és tanyai iskolák körzetesítését.’’ Nincs feltételes mód, nincs tétovázás, egyszerű és világos az állásfoglalás. Egy nem is túlságosan hosszú időszak alatt a végéhez érünk valaminek, aminek a kezdetén még sok volt a bizonytalansági tényező. Még jól emlékszünk az országosan felkapott vitákra, s a kétkedésre is: mi lesz a tanyai gyermekek természethez kötődő lelktiletével, ha a közös kollégiumi „karámba” terelik őket? Ha nem is pont ezekkel a szavakkal, de a mondanivalóját illetően mégis ilyen aggályokkal találkoztunk, s vitáztunk is annak idején. Akik a tanyai gyermekeket a kollégiumoktól féltették, most hallgatnak, á konfliktus nélküli körülmények leírása nem téma számukra. Pedig ami most található és meglelhető a fejlődő, egyéniségüket alakítgató emberkék lelkivilágában, a legizgalmasabb téma lehetne írónak, szociografus- nak egyaránt. Az előbbieknél jobban él az emlékezetünkben az a képviselőcsoport ülés, ahol Ortutay Gyula szavai adtak biztatást és távlatot a kollégiumi akció elindításához. Hány cikket irtunk a szülői félelmekről, az aggódásról, és a kezdeti reményekről, a nevelők nagyszerű feladatvállalásáról, otthont teremtő emberségéről. S aztán már csak a gyűlő forintokról, a tanyai gyermekek új honfoglalásáról, az egymás után épülő általános iskolai otthonokról született híradás. A tanácsi jelentésből azt olvasom, hogy ' a negyedik ötéves tervben 697 gyermek: befogadására nyílott lehetőség. Az 1976-ban elkészült kiskunhalasi és lajosmizsei kollégiumok után 1977-ben még Tiszakécskén, 1980-ra pedig Kiskunfélegyházán építenek új diákotthont a tanyai gyermekek számára. Ez utóbbi helyen akkor már ez lesz a második ilyen intézmény. Az úgynevezett körzetesítésnek — vagyis a felsőtagozatos általános iskolai tanulók szakrendszerű oktatásra való összehozásának — természetesen nemcsak a kollégiumi elhelyezés az egyetlen módja. A diákok beszállítása is elég régi és bevált módszer. A tervek szerint kilenc-tiz iskolabusz beállításával több kisebb településről napo.ita átviszik a körzeti iskolákba a tanulókat. Gyakorlatilag a mostani ötéves terv végére a szakrendszerű oktatásban részesülő felsőtagozatosok aránya Bács- Kiskunban eléri a kilenci'en- nyolc százalékot. Olyan vívmánya ez társadalmi rendszerünknek és az oktatáspolitikának, amelynek jelentőségét csak akkor tudjuk felmérni, ha a megtett útra, a fejlődés első állomásaira gondolunk. Volt időszak, még nem is olyan régen, amikor a tanyai iskolák építése, fejlesztése volt napirenden. (Nem szabad elfelejteni, hogy az alsóbb osztályos gyermekek tanításában még jelenleg is nélkülözhetetlen szerepe van a tanyai iskoláknak.) A tanyai lakosság faluba, városokba áramlása, a külterületi iskolák elnéptelenedése új irányt adott a fejlődésnek. Megyénkben most azért folyik a küzdelem, hogy a tanyán élő kisiskolások ne szenvedjenek hátrányt a falun és városon élőkkel szemben. Ezért került sor a tanyai iskolák legtöbbjének villamosítására, s ezért áldoz a megyei tanács jelentős összegeket a magnós oktatásra, a tanyai tanítók tehermentesítésére, az oktatás színvonalának növelésére. összefüggő, egymástól elválaszthatatlan folyamat ez, melynek minden részletére ügyelni kell. A körzetesítés is ebbe az együttesbe illeszkedik bele, mintegy betetőzi ezt a folyamatot. Annak a célnak az érdekében, hogy a külterületen élő ifjú nemzedék egyenlő eséllyel készülhessen a felnőttkor feladataira. Jó lenne mielőbb leírni azt is, hogy egyenlő tudásszinttel mehessen a felsőbb iskolákba, de ennek még csak a kezdeti lépéseinél tartunk. A szakmunkásképzőket már kezdik birtokukba venni a tanyai iskolákból érkezett fiatalok, s ez azt jelenti, hogy egyre többen rendelkeznek az általános iskola nyolcadik osztályának bizonyítványával. Növekszik a tovább tanulni szándékozók, száma is, olyan mértékben, ahogy a körzeti iskolákból kikerülő diákok önbizalma, tudása is nagyobb elődeiknél. A kollégiumokból — bízvást mondhatjuk — a középiskolák, majd a főiskolák és egyetemek irányába is egyenesebb út vezet. T. P.
