Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

1976. december 5. • PETŐFI N£PE • I A Zománcipari Művek fiataljainak parlamentje A LAMPART Zománcipari Mű­veknek csaknem 2200 harminc évnél fiatalabb dolgozója van. ök adják a nagyvállalati kollek­tíva egyharmadát. Nagyrészük szak- és betanított munkát végez, de viszonylag sokan, ötszázan se­gédmunkások. Ifjúsági parlamentjüket a nagy- vállalat öt gyárának és központ­jának dolgozói tegnap tartották — Kecskeméten. Képviselőik a Tudomány és Technika Házában gyűltek össze, hogy a gazdasági vezetők által készített beszámo­lót, s a következő évek if júságpo­litikai céljait megvitassák. A nagyvállalat első if júsági par­lamentje óta eltelt években meg­változott a fiatalok megítélése. Alapvető szempontjává a végzett munka és a társadalmi aktivitás értékelése lett. A munkaverseny- és a brigádmozgalomban egyaránt erősödött a fiatalok részvétele. Az üzemi demokrácia fórumain rendszeressé vált az ifjúság érde­keinek, véleményének meghallga­tása, figyelembevétele. Szükséges azonban, hogy a gazdasági veze­tők tovább javítsák kapcsolatu­kat a KISZ képviselőivel. Ezáltal tárulnak fel ugyanis jobban a ter­melés „ifjúságban rejlő” tartalé­kai. Erre utalnak egyébként a Z1M két gyárában kezdeménye­zett KISZ-védnökségek is, ame­lyeket a fiatalok termelési célok jobb megvalósítása érdekében vál. laltak. ^Kedvezően alakult a vállalat­nál a fiatalok bérezése, erkölcsi és anyagi elismerése. A kollektív szerződés és a törzsgárda-szabály- zat tekintettel van helyzetükre és érdekeikre. Szociális körülmé­nyeiket, kulturális és sportolási lehetőségeiket a gazdasági veze­tők és a társadalmi szervek ugyan­csak figyelemmel kísérik. A fia­talok lakásépítését és vásárlását az elmúlt nem egészen három évben például több mint 1,6 millió forinttal támogatták, s 3 milliót fordítottak gyermekintézmények létesítésére, illetve támogatására. Megfelelően alakult a fiatalok részvétele az oktatásban. Kedve­zőtlen képet ezen belül csak az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők csekély aktivi­tása mutat. A jövőben ezen a té­ren valamennyi vezetőnek és tár­sadalmi szervnek többet kell ten­ni. Nem minden gyárban kielégí­tő még a pályakezdő fiatalok se­gítése sem. A Zománcipari Művek ifjúsági parlamentjének résztvevői vala­mennyi fiatal nevében vállalták, hogy élen járnak az V. ötéves terv termelési feladatainak teljesítésé­ben, tovább növelik részvételüket és eredményeiket a munkaver­senyben. Még nagyobb számban kapcsolódnak be a szakmai és ál­talános iskolai oktatásba. Tanács­kozásuk során véleményt mond­tak az ifjúságpolitika céljait és eszközeit megjelölő új vezérigaz­gatói utasítás tervezetéről. Zs. A. Ünnep előtt a kereskedelem Az ünnepek közeledtét jelzi, hogy a kereskedelem a karácsonyi csúcsforgalom utolsó erőpróbájá­ra, az ezüst- és az aranyvasár­napra készül. A kereskedelem munkáját dicséri, hogy a most már egyre növekvő forgalom kö­zepette is —* győzi áruval, s a jelzések szerint erővel is. A Centrum áruházak 1,5 mil­liárd forintos, választékos kész­lettel várják a csúcsforgalom utolsó két hetét. A következő na­pokban még mindig várnak im­portszállítmányokat. Az áruhá­zak nagy kereskedelmi részlege külön megerősített ügyeletet tart, hogy a boltokból elfogyó árukat folyamatosan pótolja, s még szombaton délután kiegészítik az áruházak készleteit. Az ország 34 Centrum Áruházában a csak­nem 8000 állandó dolgozónak 500—600 nyugdíjas segít majd. (MTI) Az új párttagsági könyv többre kötelez A párt alapszervezeteiben megyeszerte ezekben a napokban, hetek­ben emlékezetes esemény részesei a kommunisták: ünnepi taggyűlésen átveszik a politikai értelemben vett társadalmi hovatartozást, világ­nézeti hitvallást, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettséget, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önkéntes vállalását kifejező dokumentumot, az új párttagsági könyvet. A tagkönyvkiosztó taggyűlések ünnepélyessége kifejeződik a külső­ségekben: az esemény tartalmához méltó dekorációban, sok helyütt kis ünnepi műsorokban, a párttagok öltözetében. Kiemelkedő jelentőségűek voltak a tagkönyvcsére céljának elérését szolgáló feladatok közül az év márciusa és júliusa között megtörtént elvtársi beszélgetések. Az önvizsgálattal párosult eszmecserék közvet­len. nyílt, őszinte légköre gyümölcsözően hatott a jól átgondolt és megalapozott véleményalkotásra; hasznos javaslatok sokasága hangzott el. Az ezeket összegező és a következtetéseket levonó taggyűléseken pedig szinte kitapintható volt az eltökéltség, tettrekészség; az eszmei, politikai, cselekvési egység erősödése. Az V. öteves tervből adódó helyi feladatok minden pártalapszerve- zetben ismeretesek. S a tervidőszak első évének végéhez közeledve, a Központi Bizottsáa december 1-i üléséről szóló közleményből íme, máris megismerhettük a jövő esztendőre szóló közvetlen célokat, feladatokat. Most, amikor közreadjuk a megye néhány pártalapszervezetének ünnepi taggyűlésen megörökített pillanatképeket, hadd idézzük külön is a Központi Bizottság december 1-i ülésén hozott határozatának egyetlen részletét: „A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaság- politikai céljaink érvényesítését és erőiket összpontosítsák a terv tel­jesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a fel­adatok végrehajtásában." Erre kötelez a párttagsági könyv. A szakmun­kásképző intéz­ményekben dol­gozó kommu­nistákra külö­nösen felelős­ségteljes mun­ka hárul: a jö­vő szakmunká-,. sainak oktatá­sa, szocialista nevelése. Az er­re való eltö­kéltséget su­gallta a 623. számú Szak- muhkáskéző In­tézet rangos új épületében megtartott ün­nepi taggyűlés. És ugyanezt az eltökéltséget su­gározza az ál­talunk megörö­kített pillanat: az intézetben működő pártalapszervezet korban legfiatalabb tagja, Letanoczkyné Mészáros Lenke „pedagógus kézszorítása Dúzs Endre párttitkárral, a piros könyvecske átvétele közben. a párt tagja, s aki elmondta: az első párttagsági könyv átvétele különösen nagy élmény volt szá­mára. mert éppen 23. születésnapján történt az emlékezetes esemény. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat I. szá­mú pártaláp- szervezetének taggyűlésén sok szó esett az utóbbi évek­ben elért fej­lődésről. Dakó Antal, a párt­alapszervezet titkára, ünnepi beszédében fel­idézte azokat az áldozatos erő­feszítéseket is. amelyek ered­ményeként a régi gépjavító vállalatból gyártó üzem lett. Képünk az ünnepi taggyűlés kedves mozzanatát örökíti meg: Sárosi Péter, a legfiatalabb párttag, szegfűcsokorral köszönti Döbrentei Károlyt, az üze­mi pártvezetőség titkárát, aki 30 évvel ezelőtt lett A Kecskeméti Városi Tanács pártalapszervezetének ünnepi taggyűlésén elsőként a pártszer­vezet titkára, dr. Madarász Gyu­la, vette át az elkötelezettség do­kumentumát Mészáros Jánostól, a városi pártbizottság titkárától. Az orgoványi községi pártalapszervezet tagjainak többsége nyug­díjas. ide tartoznak azonban a Kecskeméti Konzervgyár és a buda­pesti Balaton Cipőkészítő Szövetkezet helyi telepén működő párt- csoportok tagjai is, Képünkön: meghitt percek az ünnepi taggyűlés után. Két tapasztalt kommunistávál: a 77 éves Varga Lajosnéval, aki huzamos ideig maga is párttitkárként ténykedett Tasson és Hajma Sándorral, az orgoványi mártír Hajma András — a kecskeméti járási munkásőr-zászlóalj névadójának — fiával beszélget dr. Csarnai Jánosné, az alapszervezet titkára. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben működő négy pártalapszervezet százhúsz kommunistája tevékenykedik a pár- tonkívüli társakkal együtt a mind jobb eredmények eléréséért. A Bem kerületi IV_es alapszervezetben a közelmúlt napokban sorra került ünnepi taggyűléssel befejeződött a Központi Bizottság tagkönyv- cserére vonatkozó határozatának végrehajtása: a felkészülés a további feladatokra. Valamennyi párttag birtokba vette az új tagsági köny­vecskét. Felvételünkön: ifjú Ágó József megbízott titkár Adai Görög István­nak nyújtja át a párttagsági könyvet. wm mmmmm StÜ wmmmmmmmm. Küzdelmes időszak Sorra alakulnak a pártszervezetek November 27-én az MSZMP központjában or­szágos aktívaértekezleten tár­gyalták meg a pártszervezés leladatait. Az országos aktíva az első tanácskozás volt, ahol az MSZMP vezetői, a megyei és budapesti pártszervezés munkáját irányító pártmunká­sok megbeszélték a legfonto­sabb tennivalókat. Hogyan lehet pártunk az ország vezető ere­je, tette fel a kérdést az előadó, Kiss Károly. — A meggyőző, emberi szóé az elsőbbség. Olyan elvtársakat kell kiválasztani, akikben van meggyőző erő, akikben bíznak az emberek, akik tudnak hatni a munkásokra. Ha így dolgo­zunk, ha ilyen elvtársak beszél­nek, akkor vezető párt leszünk. Kádár elvtárs a belpolitikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy „ezeket az időket jogosan nevezzük forradalmi időknek, így forradalmi eszközökre, módsze­rekre van szükség. Bátran me­rem állítani, hogy az írás és a szóbeli agitáció fontosabb, mint a hadsereg, a rendőrség. A töme­geket agitációval kell megnyerni a legalapvetőbb kérdésekről.” A központi tanácskozást követő két nap múlva — november 29­én — a párt megyei ideiglenes intézőbizottsága ugyancsak aktí- voértekezletre hívta össze a párt- és az állami élet vezető posztjain dolgozó kommunistá­kat. Az értekezleten Molnár Fri­gyes, a megyei ideiglenes intéző bizottság elnöke tartott beszámo­lót a politikai, gazdasági, párt­szervezési feladatokról. A beszá­molót követő szenvedélyes hangú vitában szó esett a termelőszö­vetkezetek széthullásának okai­ról (Szabó Lajos, Kalocsa), de arról is, hogy az MDP volt tag­jaiban nagyfokú még a bizonyta­lankodás a pártszervezéssel kap­csolatosan. Felmerült, hogy egy párttitkárnak megüzenték: este ne merjen az utcára menni. Ugyanitt az úgynevezett forradal­mi bizottság elnöke nem ismerte el a Kádár-kormányt (Glied Ká­roly. Baja). A vitában résztve­vők kifejezésre juttatták: „Azt akarjuk, hogy munkánkkal ne csak a felsőbbség, hanem a nép is meg legyen elégedve.” „Akik­nek félniük kell, azok az ellen­forradalmárok legyenek.” (Ki- szely Gyula, Kiskunfélegyháza). „A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak legyen kötelező a párt politikájának érvényesíté­se.” A vitában felszólaltak még Sarok Antal, Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Szalóki László megyei rendőrkapitány és Varga Jenő, a megyei tanács el­nökhelyettese. A megye kommunistáinak egy része a forradalmi központ út­mutatásai nyomán, valamint az ideiglenes megyei intézőbizottság szervező munkája eredményekép­pen viszonylag gyorsan talpra állt az ellenforradalom okozta kábultságából. Szenes Iván a már idézett könyve is megállapítja, hogy „ ... egyes megyei bizottsá­gok, amelyek az ellenforradalom alatt, illetve november 4-e után szervezettebben tudtak dolgozni, akik jobban megtalálták az adott helyzetnek megfelelő formákat, nagyobb erőket tudtak átmente­ni. A Bács megyei kommunista funkcionáriusok beszámolóiból kitűnik, hogy helyesen ismerték fel lehetőségeiket a párt ereje összefogására és megőrzésére.” Annak ellenére, hogy a különbö­ző munkahelyeken még létező, és tovább szervezkedő munkástaná­csok, a községekben megvolt for­radalmi bizottságok minden ere­jükkel keresztezték a pártszerve­zetek és a tömegszervezetek lét­rejöttét, és a konszolidációt szol­gáló akcióit. 1956 novemberében 17!) pártszervezet mintegy három­ezer tagot számlálva tevékenyke­dett. A pártszervezetek tagjai között számosán előbb nem vol­tak tagjai az MDP-nek. Az ideiglenes megyei intézőbi­zottság kezdeti sikeres munkája abban is rejlik, hogy az elsők között, időben kezdeményezte és szorosan tartotta a kapcsolatot a forradalmi központtal, a járási és városi intézőbizottságokkal, sőt a nagyobb községek pártszervezési munkáinak gondjait sem tévesz­tette szem elől. Még novemberben érkeztek hí­rek arról, hogy a bajai járási intézőbizottság miként munkál­kodott Garán, Sükösdön, Szerem- lén és Érsekcsanádon a pártszer­vezetek megalakításán, és más községekben a feltételek megte­remtésén. Ugyancsak novemberben Kis­kunfélegyháza városban 16 alap- S/ervezet alakult 220 taggal. A kiskunfélegyházi járás községei közül Szánkon létrejött az .inté­zőbizottság, A kiskunhalasi járásban János­halmán 70, Kisszálláson 30 tag­gal. a balotaszállási Petőfi Tsz- ben pedig 25 fővel MSZMP-alap- szervezet alakult. A kiskőrösi járásban elsősor­ban községi alapszervezeteket alapítottak, azzal indokolva, hogy az adott helyzetben kerülni kell a kommunisták erejének elapfó- zását. Tázláron 20, Soltvadkerten 15, Kiskőrösön 80 taggal alakult meg az MSZMP községi szerve­zete. A kalocsai járásban Hajóson 46 taggal jött létre a pártszervezet, Dusnokon, Szakmaron, öregcser­tőn, Úszódon és Drágszélen elő­készítés alatt állt a párt meg­alakulása. A megyei lap Mit is akarnak című november 30-i vezércikké­ben jelezte, hogy a párt szerve­zése előtt milyen akadályok vannak. „Az MSZMP-szerve- zetek alakulását a legkülönbö­zőbb módszerekkel igyekeztek és igyekeznek ma is még néhány he­lyen akadályozni. Nem egy párt- szervezőt életveszélyesen megfe­nyegettek azzal, hogy vele együtt- a családját is kiirtják. Többi kö­zött az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban is akadályozni igye­keztek az MSZMP-alapszervezet megalakítását.” A jelzett zavaró körülmények azonban nem tudták meggátolni a pártszervezetek folyamatos és egyre nagyobb méretű létrejöt­tét. November 25-én Kecskemé­ten a városi intéző bizottságon 130 kommunista döntött arról, hogy milyen intézkedéseket te­gyenek a pártszervezetek egyre nagyobb mértékű létrehozására. Hiszen „a kommunisták mozgá­si! ásónak alapvető feltétele az, hogy legyen pártszervezetük. Ezért mindenütt, ahol eddig volt. meg kell kezdeni a pártszerveze­tek megalakítását." Az aktívaér­tekezlet jnár jélezte. hogy a kecskeméti termelőszövetkezetek többségében létrejöttek az MSZMP-szervezetek és csaknem valamennyi MDP-tag kérte fel­vételét. Az Üj Tavasz Tsz-ben 12, a Szabadságharcos Tsz-ben 7 ta­gú az MSZMP-szervezet. Az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár­ban 30, a Kinizsiben 16 fő lépett be a pártba. A megyei tanács MSZMP-alapszervezetébe 97-en léptek be. De szervezik a pártot a Serneválnál, a Barneválban és az. Útfenntartó Vállalatnál. Sorra alakultak az MSZMP- szervezetek Kiskunhalason is. A Vörös Október és a Vörös Szikra Tsz-ben a kommunisták egysége­sen amellett foglaltak állást, hogy nem tántorodnak el egy percre sem a szocializmus épí­tésétől, s MSZMP-tagok lesznek. Hasonlóképpen határoztak a vá­rosi tanács kommunistái, de a vágóhíd és a téglagyár kommu­nistái. December elején a pórtszerve- zés szempontjából áttekinthető volt már a dunavecsei járás is. Községi pártszervezet alakult Kunszentmiklóson, Szabadszál­láson, Dunaegyházón és Szalk- szentmártonban. Kunszentmik­lóson a gépállomáson, meg a földművesszövetkezetnél is meg­alakították a pártszervezetet. De a többi községben is folyt a párt­szervező munka. Kalocsán a december 1-én ösz- szegyűlt kommunista aktíva megállapíthatta, hogy addig 130 taggal 15 alapszervezetet létesí­tettek. Ezek között volt a Papri­kaipari Vállalat, a kórház. az Üj Élet Tsz, és az Iszkra Tsz, a városi tanács, a VKG vállalat, a rendőrőrs, a kísérleti gazdaság, a fiúnevelő intézet és a földmű­vesszövetkezet. A kalocsai járásban MSZMP- szervezet alakult Dunaszentbene- deken. Hajóson, Dusnokon, Bá­tyán és Homokmégyen. Duna- szentbenedeken az MDP községi szervezetének 17 tagja volt, az MSZMP-szervezet 24 fővel ala­kult meg, tehát még heten kér­ték felvételüket olyanod, akik azelőtt semmiféle pártnak nem voltak tagjai. Fajszon kilenctagú pártszervezet alakult. Az erőteljes pártszervező mun­kának köszönhető, hogy Bács megyében a megmaradt terme­lőszövetkezetek többségében de­cember elején már pártszervezet működött. W. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom