Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
1976. december 5. • PETŐFI N£PE • I A Zománcipari Művek fiataljainak parlamentje A LAMPART Zománcipari Műveknek csaknem 2200 harminc évnél fiatalabb dolgozója van. ök adják a nagyvállalati kollektíva egyharmadát. Nagyrészük szak- és betanított munkát végez, de viszonylag sokan, ötszázan segédmunkások. Ifjúsági parlamentjüket a nagy- vállalat öt gyárának és központjának dolgozói tegnap tartották — Kecskeméten. Képviselőik a Tudomány és Technika Házában gyűltek össze, hogy a gazdasági vezetők által készített beszámolót, s a következő évek if júságpolitikai céljait megvitassák. A nagyvállalat első if júsági parlamentje óta eltelt években megváltozott a fiatalok megítélése. Alapvető szempontjává a végzett munka és a társadalmi aktivitás értékelése lett. A munkaverseny- és a brigádmozgalomban egyaránt erősödött a fiatalok részvétele. Az üzemi demokrácia fórumain rendszeressé vált az ifjúság érdekeinek, véleményének meghallgatása, figyelembevétele. Szükséges azonban, hogy a gazdasági vezetők tovább javítsák kapcsolatukat a KISZ képviselőivel. Ezáltal tárulnak fel ugyanis jobban a termelés „ifjúságban rejlő” tartalékai. Erre utalnak egyébként a Z1M két gyárában kezdeményezett KISZ-védnökségek is, amelyeket a fiatalok termelési célok jobb megvalósítása érdekében vál. laltak. ^Kedvezően alakult a vállalatnál a fiatalok bérezése, erkölcsi és anyagi elismerése. A kollektív szerződés és a törzsgárda-szabály- zat tekintettel van helyzetükre és érdekeikre. Szociális körülményeiket, kulturális és sportolási lehetőségeiket a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek ugyancsak figyelemmel kísérik. A fiatalok lakásépítését és vásárlását az elmúlt nem egészen három évben például több mint 1,6 millió forinttal támogatták, s 3 milliót fordítottak gyermekintézmények létesítésére, illetve támogatására. Megfelelően alakult a fiatalok részvétele az oktatásban. Kedvezőtlen képet ezen belül csak az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők csekély aktivitása mutat. A jövőben ezen a téren valamennyi vezetőnek és társadalmi szervnek többet kell tenni. Nem minden gyárban kielégítő még a pályakezdő fiatalok segítése sem. A Zománcipari Művek ifjúsági parlamentjének résztvevői valamennyi fiatal nevében vállalták, hogy élen járnak az V. ötéves terv termelési feladatainak teljesítésében, tovább növelik részvételüket és eredményeiket a munkaversenyben. Még nagyobb számban kapcsolódnak be a szakmai és általános iskolai oktatásba. Tanácskozásuk során véleményt mondtak az ifjúságpolitika céljait és eszközeit megjelölő új vezérigazgatói utasítás tervezetéről. Zs. A. Ünnep előtt a kereskedelem Az ünnepek közeledtét jelzi, hogy a kereskedelem a karácsonyi csúcsforgalom utolsó erőpróbájára, az ezüst- és az aranyvasárnapra készül. A kereskedelem munkáját dicséri, hogy a most már egyre növekvő forgalom közepette is —* győzi áruval, s a jelzések szerint erővel is. A Centrum áruházak 1,5 milliárd forintos, választékos készlettel várják a csúcsforgalom utolsó két hetét. A következő napokban még mindig várnak importszállítmányokat. Az áruházak nagy kereskedelmi részlege külön megerősített ügyeletet tart, hogy a boltokból elfogyó árukat folyamatosan pótolja, s még szombaton délután kiegészítik az áruházak készleteit. Az ország 34 Centrum Áruházában a csaknem 8000 állandó dolgozónak 500—600 nyugdíjas segít majd. (MTI) Az új párttagsági könyv többre kötelez A párt alapszervezeteiben megyeszerte ezekben a napokban, hetekben emlékezetes esemény részesei a kommunisták: ünnepi taggyűlésen átveszik a politikai értelemben vett társadalmi hovatartozást, világnézeti hitvallást, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettséget, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önkéntes vállalását kifejező dokumentumot, az új párttagsági könyvet. A tagkönyvkiosztó taggyűlések ünnepélyessége kifejeződik a külsőségekben: az esemény tartalmához méltó dekorációban, sok helyütt kis ünnepi műsorokban, a párttagok öltözetében. Kiemelkedő jelentőségűek voltak a tagkönyvcsére céljának elérését szolgáló feladatok közül az év márciusa és júliusa között megtörtént elvtársi beszélgetések. Az önvizsgálattal párosult eszmecserék közvetlen. nyílt, őszinte légköre gyümölcsözően hatott a jól átgondolt és megalapozott véleményalkotásra; hasznos javaslatok sokasága hangzott el. Az ezeket összegező és a következtetéseket levonó taggyűléseken pedig szinte kitapintható volt az eltökéltség, tettrekészség; az eszmei, politikai, cselekvési egység erősödése. Az V. öteves tervből adódó helyi feladatok minden pártalapszerve- zetben ismeretesek. S a tervidőszak első évének végéhez közeledve, a Központi Bizottsáa december 1-i üléséről szóló közleményből íme, máris megismerhettük a jövő esztendőre szóló közvetlen célokat, feladatokat. Most, amikor közreadjuk a megye néhány pártalapszervezetének ünnepi taggyűlésen megörökített pillanatképeket, hadd idézzük külön is a Központi Bizottság december 1-i ülésén hozott határozatának egyetlen részletét: „A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaság- politikai céljaink érvényesítését és erőiket összpontosítsák a terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában." Erre kötelez a párttagsági könyv. A szakmunkásképző intézményekben dolgozó kommunistákra különösen felelősségteljes munka hárul: a jövő szakmunká-,. sainak oktatása, szocialista nevelése. Az erre való eltökéltséget sugallta a 623. számú Szak- muhkáskéző Intézet rangos új épületében megtartott ünnepi taggyűlés. És ugyanezt az eltökéltséget sugározza az általunk megörökített pillanat: az intézetben működő pártalapszervezet korban legfiatalabb tagja, Letanoczkyné Mészáros Lenke „pedagógus kézszorítása Dúzs Endre párttitkárral, a piros könyvecske átvétele közben. a párt tagja, s aki elmondta: az első párttagsági könyv átvétele különösen nagy élmény volt számára. mert éppen 23. születésnapján történt az emlékezetes esemény. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat I. számú pártaláp- szervezetének taggyűlésén sok szó esett az utóbbi években elért fejlődésről. Dakó Antal, a pártalapszervezet titkára, ünnepi beszédében felidézte azokat az áldozatos erőfeszítéseket is. amelyek eredményeként a régi gépjavító vállalatból gyártó üzem lett. Képünk az ünnepi taggyűlés kedves mozzanatát örökíti meg: Sárosi Péter, a legfiatalabb párttag, szegfűcsokorral köszönti Döbrentei Károlyt, az üzemi pártvezetőség titkárát, aki 30 évvel ezelőtt lett A Kecskeméti Városi Tanács pártalapszervezetének ünnepi taggyűlésén elsőként a pártszervezet titkára, dr. Madarász Gyula, vette át az elkötelezettség dokumentumát Mészáros Jánostól, a városi pártbizottság titkárától. Az orgoványi községi pártalapszervezet tagjainak többsége nyugdíjas. ide tartoznak azonban a Kecskeméti Konzervgyár és a budapesti Balaton Cipőkészítő Szövetkezet helyi telepén működő párt- csoportok tagjai is, Képünkön: meghitt percek az ünnepi taggyűlés után. Két tapasztalt kommunistávál: a 77 éves Varga Lajosnéval, aki huzamos ideig maga is párttitkárként ténykedett Tasson és Hajma Sándorral, az orgoványi mártír Hajma András — a kecskeméti járási munkásőr-zászlóalj névadójának — fiával beszélget dr. Csarnai Jánosné, az alapszervezet titkára. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben működő négy pártalapszervezet százhúsz kommunistája tevékenykedik a pár- tonkívüli társakkal együtt a mind jobb eredmények eléréséért. A Bem kerületi IV_es alapszervezetben a közelmúlt napokban sorra került ünnepi taggyűléssel befejeződött a Központi Bizottság tagkönyv- cserére vonatkozó határozatának végrehajtása: a felkészülés a további feladatokra. Valamennyi párttag birtokba vette az új tagsági könyvecskét. Felvételünkön: ifjú Ágó József megbízott titkár Adai Görög Istvánnak nyújtja át a párttagsági könyvet. wm mmmmm StÜ wmmmmmmmm. Küzdelmes időszak Sorra alakulnak a pártszervezetek November 27-én az MSZMP központjában országos aktívaértekezleten tárgyalták meg a pártszervezés leladatait. Az országos aktíva az első tanácskozás volt, ahol az MSZMP vezetői, a megyei és budapesti pártszervezés munkáját irányító pártmunkások megbeszélték a legfontosabb tennivalókat. Hogyan lehet pártunk az ország vezető ereje, tette fel a kérdést az előadó, Kiss Károly. — A meggyőző, emberi szóé az elsőbbség. Olyan elvtársakat kell kiválasztani, akikben van meggyőző erő, akikben bíznak az emberek, akik tudnak hatni a munkásokra. Ha így dolgozunk, ha ilyen elvtársak beszélnek, akkor vezető párt leszünk. Kádár elvtárs a belpolitikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy „ezeket az időket jogosan nevezzük forradalmi időknek, így forradalmi eszközökre, módszerekre van szükség. Bátran merem állítani, hogy az írás és a szóbeli agitáció fontosabb, mint a hadsereg, a rendőrség. A tömegeket agitációval kell megnyerni a legalapvetőbb kérdésekről.” A központi tanácskozást követő két nap múlva — november 29én — a párt megyei ideiglenes intézőbizottsága ugyancsak aktí- voértekezletre hívta össze a párt- és az állami élet vezető posztjain dolgozó kommunistákat. Az értekezleten Molnár Frigyes, a megyei ideiglenes intéző bizottság elnöke tartott beszámolót a politikai, gazdasági, pártszervezési feladatokról. A beszámolót követő szenvedélyes hangú vitában szó esett a termelőszövetkezetek széthullásának okairól (Szabó Lajos, Kalocsa), de arról is, hogy az MDP volt tagjaiban nagyfokú még a bizonytalankodás a pártszervezéssel kapcsolatosan. Felmerült, hogy egy párttitkárnak megüzenték: este ne merjen az utcára menni. Ugyanitt az úgynevezett forradalmi bizottság elnöke nem ismerte el a Kádár-kormányt (Glied Károly. Baja). A vitában résztvevők kifejezésre juttatták: „Azt akarjuk, hogy munkánkkal ne csak a felsőbbség, hanem a nép is meg legyen elégedve.” „Akiknek félniük kell, azok az ellenforradalmárok legyenek.” (Ki- szely Gyula, Kiskunfélegyháza). „A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak legyen kötelező a párt politikájának érvényesítése.” A vitában felszólaltak még Sarok Antal, Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke, Szalóki László megyei rendőrkapitány és Varga Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese. A megye kommunistáinak egy része a forradalmi központ útmutatásai nyomán, valamint az ideiglenes megyei intézőbizottság szervező munkája eredményeképpen viszonylag gyorsan talpra állt az ellenforradalom okozta kábultságából. Szenes Iván a már idézett könyve is megállapítja, hogy „ ... egyes megyei bizottságok, amelyek az ellenforradalom alatt, illetve november 4-e után szervezettebben tudtak dolgozni, akik jobban megtalálták az adott helyzetnek megfelelő formákat, nagyobb erőket tudtak átmenteni. A Bács megyei kommunista funkcionáriusok beszámolóiból kitűnik, hogy helyesen ismerték fel lehetőségeiket a párt ereje összefogására és megőrzésére.” Annak ellenére, hogy a különböző munkahelyeken még létező, és tovább szervezkedő munkástanácsok, a községekben megvolt forradalmi bizottságok minden erejükkel keresztezték a pártszervezetek és a tömegszervezetek létrejöttét, és a konszolidációt szolgáló akcióit. 1956 novemberében 17!) pártszervezet mintegy háromezer tagot számlálva tevékenykedett. A pártszervezetek tagjai között számosán előbb nem voltak tagjai az MDP-nek. Az ideiglenes megyei intézőbizottság kezdeti sikeres munkája abban is rejlik, hogy az elsők között, időben kezdeményezte és szorosan tartotta a kapcsolatot a forradalmi központtal, a járási és városi intézőbizottságokkal, sőt a nagyobb községek pártszervezési munkáinak gondjait sem tévesztette szem elől. Még novemberben érkeztek hírek arról, hogy a bajai járási intézőbizottság miként munkálkodott Garán, Sükösdön, Szerem- lén és Érsekcsanádon a pártszervezetek megalakításán, és más községekben a feltételek megteremtésén. Ugyancsak novemberben Kiskunfélegyháza városban 16 alap- S/ervezet alakult 220 taggal. A kiskunfélegyházi járás községei közül Szánkon létrejött az .intézőbizottság, A kiskunhalasi járásban Jánoshalmán 70, Kisszálláson 30 taggal. a balotaszállási Petőfi Tsz- ben pedig 25 fővel MSZMP-alap- szervezet alakult. A kiskőrösi járásban elsősorban községi alapszervezeteket alapítottak, azzal indokolva, hogy az adott helyzetben kerülni kell a kommunisták erejének elapfó- zását. Tázláron 20, Soltvadkerten 15, Kiskőrösön 80 taggal alakult meg az MSZMP községi szervezete. A kalocsai járásban Hajóson 46 taggal jött létre a pártszervezet, Dusnokon, Szakmaron, öregcsertőn, Úszódon és Drágszélen előkészítés alatt állt a párt megalakulása. A megyei lap Mit is akarnak című november 30-i vezércikkében jelezte, hogy a párt szervezése előtt milyen akadályok vannak. „Az MSZMP-szerve- zetek alakulását a legkülönbözőbb módszerekkel igyekeztek és igyekeznek ma is még néhány helyen akadályozni. Nem egy párt- szervezőt életveszélyesen megfenyegettek azzal, hogy vele együtt- a családját is kiirtják. Többi között az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban is akadályozni igyekeztek az MSZMP-alapszervezet megalakítását.” A jelzett zavaró körülmények azonban nem tudták meggátolni a pártszervezetek folyamatos és egyre nagyobb méretű létrejöttét. November 25-én Kecskeméten a városi intéző bizottságon 130 kommunista döntött arról, hogy milyen intézkedéseket tegyenek a pártszervezetek egyre nagyobb mértékű létrehozására. Hiszen „a kommunisták mozgási! ásónak alapvető feltétele az, hogy legyen pártszervezetük. Ezért mindenütt, ahol eddig volt. meg kell kezdeni a pártszervezetek megalakítását." Az aktívaértekezlet jnár jélezte. hogy a kecskeméti termelőszövetkezetek többségében létrejöttek az MSZMP-szervezetek és csaknem valamennyi MDP-tag kérte felvételét. Az Üj Tavasz Tsz-ben 12, a Szabadságharcos Tsz-ben 7 tagú az MSZMP-szervezet. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban 30, a Kinizsiben 16 fő lépett be a pártba. A megyei tanács MSZMP-alapszervezetébe 97-en léptek be. De szervezik a pártot a Serneválnál, a Barneválban és az. Útfenntartó Vállalatnál. Sorra alakultak az MSZMP- szervezetek Kiskunhalason is. A Vörös Október és a Vörös Szikra Tsz-ben a kommunisták egységesen amellett foglaltak állást, hogy nem tántorodnak el egy percre sem a szocializmus építésétől, s MSZMP-tagok lesznek. Hasonlóképpen határoztak a városi tanács kommunistái, de a vágóhíd és a téglagyár kommunistái. December elején a pórtszerve- zés szempontjából áttekinthető volt már a dunavecsei járás is. Községi pártszervezet alakult Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Dunaegyházón és Szalk- szentmártonban. Kunszentmiklóson a gépállomáson, meg a földművesszövetkezetnél is megalakították a pártszervezetet. De a többi községben is folyt a pártszervező munka. Kalocsán a december 1-én ösz- szegyűlt kommunista aktíva megállapíthatta, hogy addig 130 taggal 15 alapszervezetet létesítettek. Ezek között volt a Paprikaipari Vállalat, a kórház. az Üj Élet Tsz, és az Iszkra Tsz, a városi tanács, a VKG vállalat, a rendőrőrs, a kísérleti gazdaság, a fiúnevelő intézet és a földművesszövetkezet. A kalocsai járásban MSZMP- szervezet alakult Dunaszentbene- deken. Hajóson, Dusnokon, Bátyán és Homokmégyen. Duna- szentbenedeken az MDP községi szervezetének 17 tagja volt, az MSZMP-szervezet 24 fővel alakult meg, tehát még heten kérték felvételüket olyanod, akik azelőtt semmiféle pártnak nem voltak tagjai. Fajszon kilenctagú pártszervezet alakult. Az erőteljes pártszervező munkának köszönhető, hogy Bács megyében a megmaradt termelőszövetkezetek többségében december elején már pártszervezet működött. W. D.