Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

I Megérkeztek Hanoiba a VDP kongresszusának küldöttei Gyártási együttműködés Kedden ül össze a TOT III. kongresszusa December 14-én, kedden az Országházban ül össze a mező­gazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A két napra ter­vezett - tanácskozáson egymillió termelőszövetkezeti tag 500 kül­dötte vitatja majd meg a ter­melőszövetkezetek országos ta­nácsának beszámolóját a mező- gazdasági szövetkezetek fejlődé­séről, a II. kongresszus óta végzett munkájáról. Állást fog­lalnak a szövetkezeti törvény módosítására és továbbfejleszté­sére vonatkozóan, megvitatják az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alap­szabály-mintájának időszerűvé vált módosítását, s megválaszt­ják a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa tagjainak egy ré­szét A TOT tagjainak többségét már a kongresszust megelőző megyei, területi küldöttgyűlése­ken megválasztották. (MTI) Szombatra megérkezett Ha­noiba mind az 1008 küldött, akik a VDP másfél milliós tagságát képviselik a párt kongresszusán. A küldöttek közül 214-en 1945 előtt léptek a pártba és kétszá­zan szenvedtek súlyos börtön- büntetést az elnyomás évei alatt. A kongresszus padsorai­ban 142 nő és 98 pemzetiségi is helyet foglal. A szovjet pártküldöttség szom­baton utazott el Hanoiba. Veze­tője Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, a delegáció tagja Sairaf Rasidov, az SZKP KB PB póttagja, az Üzbég KP első titkár, Konsztantyin Katu- sev, az SZKP KB titkára. Konsz­tantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, valamint Borisz Csapiin, az SZKP KB póttagja, a Szov­jetunió hanoi nagykövete. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 294. szám Ára: 90 fillér 1976. december 12. vasárnap Megyeszeretet 3. oldal Legfontosabb a kertészeti termelés 4. oldal Ismét a toronyházakról 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal • Júliusban kezdte meg a császártöltési Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet az Irodagépipari és Finommechanikai Vál­lalat kecskeméti gyárával való együttműködés keretében a pénztárgépek billentyűszerkezetének gyártását. A nyers önt­vény megmunkálástól a mintegy száz alkatrész összeszerejé- séiar minden műveletet a szövetkezet harmincöt nődolgozója végez el. A vállalat és a szövetkezet termelési együttműkö­désének eredményességét bizonyítja, hogy jövőre már húsz­ezer darab billentyű szerkezet szerelésével bízta meg a gyár a császártöltésieket, s hat célgépet is küldött a különböző műveletek elvégzéséhez a szövetkezetnek. Képünkön Buch- müller Ferencné a kész szerkezetek végellenőrzését végzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) KEDVELTEK A SZABADEGYETEMEK — KONZULTÁCIÓK EGY SOROZATRÓL A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat téli tervei A TIT Bács-Kiskun megyei szer­vezeténél tudakozódtunk: a mű­velődni vágyó emberek az elkö­vetkező hetedben, hónapokban milyen rendezvényeken gyarapít­hatják ismereteiket? Konfár Sán­dor megyei titkár és munkatársai elmondták, hogy az utóbbi idő­ben megyeszerte megnőtt az ér­deklődés a természettudományos témák iránt. Többek között bizo­nyítja ezt, a kecskeméti csillagá­szati hét és a bajai ifjúsági csil­lagászati szabadegyetem sikere, valamint a megyei művelődési központban lezajlott természettu­dományos napok nagy látogatott­sága is. Általában elmondható, hogy kedveltek lettek a szabad- egyetemek. Az eddigi eredményeken fel­buzdulva tovább folytatják a kezdeményezést. Havi egy alka­lommal földrajzi témájú előadást tartanak például Kiskunfélegy­házán, Tiszakécskén és Kecske­méten. Az előadók közt szerepel többek között Rockcnbauer Pál filmrendező is. A Tanganyika tó­tól a Kilimandzsáróig című, több részes sorozatával. A televízió méltán népszerű új programjához, a Változó vi­lághoz kapcsolódik a TIT-nek az a sorozata, amely konzultációs foglalkozásokon igyekszik kielé­gíteni a témával kapcsolatos to­vábbi érdeklődést. Folytatódik a megyei művelő­dési központban az a sorozat is. mely A természettudományok és a technika címet kapta. Ismert tudósokat kértek fel, hogy szól­janak egyebek között az alábbi témákról: a kémia a mezőgaz­daságban; a számítógépek és az agy; a modern orvostudomány és a technika. Szintén az újabb ke­letű tudományágak iránti igény erősödését mutatja, hogy január második felében dr. Pataki Fe­renc kandidátus szociálpszicholó­giai előadást tart a Tudomány és Technika Házában. A társadalomtudományok irán­ti érdeklődés hatására a közel­múltban indult a művészek aka­démiája, melynek keretében a Kecskeméten élő írók, művészek és kulturális szakemberek idő­szerű politikai és mű .’észetpoli- tikai kérdésekről kapnak infor­mációkat, és kicserélhetik véle­ményüket. Ipper Pál újságíró, még ebben a hónapban több na­pos előadói körút kerelében tá­jékoztatja a közönséget az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A további tervekről szólva a megyei szervezet vezetői elmond­ták, hogy már jóelőre készülnek a jövő év tavaszán sorra kerülő magyar nyelv hetére. Az előzetes elgondolások szerint ez alka­lommal három témakör emelke­dik ki az anyanyelvi kultúra fej-' lesztését szolgáló rendezvénysoro­zatból. Szó lesz a hivatali nyelv vadhajtásairól, anyanyelvűnk eredetéről, és a szónoklás művé­szetéről. S végül itt említjük meg. hogy a jövő esztendő első felé­ben bonyolítják le a TIT orszá­gos értekezletéi megelőző közsé­gi, városi és megyei küldött- gyűléseket. Beruházások a megye iparában Az idei év népgazdasági cél­ja! között fontos szerepet tölt be a beruházási tevékenység koráb­binál mérsékeltebb növekedése. A szabályozórendszer év eleji módosításának egyik célja az volt, hogy a vállalati jövedel­meknek az eddiginél nagyobb hányadát koncentrálják a költ­ségvetésbe. Ennek megfelelően a tervidőszak első két évében vár­ható, hogy a vállalatok fejlesz­tési alapja nem növekszik az előző évekéhez hasonló ütemben. Az év első tíz hónapjában a megyében csökkent a beruházá­si tevékenység. A vállalatoknál 1,9 százalékkal kevesebb fejlesz­tési alap képződött, mint a ta­valyi év azonos időszakában és mintégy 3 százalékkal mérsékel­ték ezen alapjaik felhasználását. A szövetkezetek 6,4, az állami vállalatok 6,6 százalékkal keve­sebb pénzt fordítottak beruhá­zásra, mint tavaly. Az összes beruházás értéke valamivel meg­haladta az 1,9 milliárd forintot. Ebből 345 milliót az iparvállala­tok használtak fel, 15 százalék­kal kevesebbet, mint tavaly. Az élelmiszeripari vállalatok 195 milliót fordítottak fejlesztésre, többet, mint az előző évben. Je­lentősen csökkent viszont a könnyűipari beruházások össze­nő. A megye iparát gyarapító na­gyobb beruházások közül az idén fejeződik be a Bajai Finomposztó Vállalat rekonstrukciójának 1974-ben megkezdett második üteme. Ennek során mintegy 70 milliós befektetéssel bővítik a köjött kelme gyártást és a fo­naltermelést. A vállalat rekonst­rukciójának 1978 végéig tartó harmadik szakasza a szövet- és a fonalgyártás bővítését szolgál­ja. Ebből december végéig vár­hatóan több, mint másfél mil­lió négyzetméter szövet és 580 tonna fonal előállítására alkal­mas kapacitást helyeznek üzem­be. Folyik a bajai húskombinát építése. Itt a tereprendezés és a belső közműhálózat után az üzemépületek és a kiszolgáló lé­tesítmények jelentős részének szerkezete is elkészült. Az idén várhatóan csaknem 100 millió fo­rintot használnak fel a beruhá­zásra. A terveknek megfelelően foly­tatódik Kiskunhalason a kötött­árugyár építése és folyamatos üzembe helyezése. Előreláthatóan mintegy 6 millió forinttal túl is teljesül a beruházás idei elő­irányzata. Az. üzembe helyezésre kerülő épületek és berendezések értéke ebben az évben csaknem 55 millió forint lesz. A Baromfi- feldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárának a rekonstrukciója a tervidőszak végéig tart. Ebben az évben elsőként a 450 dolgozó ké­nyelmét szolgáló szociális épü­let készül el. A megyeszékhelyen befejező­dik a Kecskemét és Vidéke Sü­tőipari Vállalat 27 millió forin­tos rekonstrukciója, melynek jó voltából napi 48 tonnával növelt, szik a kenyérgyártó kapacitás. Folytatódik Kecskeméten a Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalat előkészítő üzemének építé­se és felszerelése is. A jövő év őszén befejeződő beruházás1 se­gítségével a vállalát központi telepén évente 133 millió forin­tos szakipari tevékenység elvég­zésére lesz lehetőség. Megkezdő­dött Kecskeméten a Szerszám­gépipari Művek gyárának fej­lesztése is. Ennek során 150 mil­lió forintot fordítanak a közúti fékszerelvények gyártásának bő­vítésére. Az 1979 végéig tartó program első évében — tehát az idén — a gyár több millió fo­rintot fordít gépbeszerzésre. Zs. A. Sikeres lakásépítési akció az állami gazdaságokban • A Városföldi Állami Gazdaság brigádja építi a gazdaság lakótelepének társasházait. Iskola és könyvtár Országos kezdeményezés tör­tént 1967-ben az állami gazdasági dolgozók lakásépítésének a meg­gyorsítására. Rendelet írta elő, hogy az üzemek teremtsenek er­re anyagi alapot, és a középtá­vú terveikbe foglalják a lakás- építési támogatás mértékét és módját. A mezőgazdasági nagyüzemek az elmúlt tíz év alatt ezer ingye­nes vagy kedvezményes áru ház­helyet adtak az építeni szándé­kozóknak. Gondoskodtak kedvez­ményes szállító eszközről, építési tervről, bontási anyagról. A leg­több helyen az állami gazdaság építőbrigádja látott hozzá a mun­kához olyan időszakokban, ami­kor az üzemi építkezések azt le­hetővé tették. A Városföldi Álla­mi Gazdaságban, ahol a részese­dési alapból is fordítottak na­gyobb összeget a lakásépítési tá­mogatásra teljes egészében az üzemi építőbrigád készíti el a la­kást, a szakvállalati építkezésnél jóval kedvezőbb feltételek mellett. A Bajai Állami Gazdaságban a családiház építési akció meg­hirdetése óta két és félszáz ta­nyát bontottak le olyan helyen, ahol az épületek a nagy teljesít­ményű gépek megfelelő kihftsz- nálását nehezítették. Helyettük Baján és több környező telepü­lésen társasházak sorakoznak, amelyeket a munkahelyük tá­mogatásával építettek az állami gazdasági dolgozók. A lakásépítési akció eddigi legeredményesebb szakasza a ne­gyedik ötéves terv volt, amikor ötszáznégy család költözött be új otthonába. Számos községben az állami gazdasági lakásépítési akció gyorsította meg a lakosság beköltözését a tanyavilágból a belterületre. Ilyen Balotaszállás, Harkakötöny, Szakmár, Máté- telke és több más település. Nemrég újabb rendelet jelent meg, amely ismét szabályozza az állami gazdasági dolgozók lakás- építési támogatásának módját. A kedvező feltételek mellett várha­tó, hogy a következő években többszáz család költözik ismét sa­ját otthonába a gazdaság anyagi hozzájárulásával felépített lakó­telepeken. K. A. Az iskola és könyvtár ren­deltetése közelebb esik egy­máshoz, mint a gyakorlat tük­rözi. Az intézményesedés fo­lyamata azzal járt, hogy az egyik szigorúan oktatási, a másik közművelődési besoro­lást kapott, az egyiket tanter­vi előírások, a másikat egyéb tervek sarkallják a kijelölt te­vékenységi kör megtételére. Mintha ilyen értelemben is igaz lenne a régi és híres szál­lóige, amelynek az eredeti meg­fogalmazása még Terentianus- tól származik: a könyveknek megvan a maguk sorsa. Saj­nos, ezek a sorsok néha olyan kényszerpályák ívét mutatják, amelyek messze elkerülik az iskolák nevelési elképzeléseit. Az iskola nem tudja, hogy milyen kincseket őriz a köz­könyvtár, a könytár pedig leendő olvasókat veszít, ha rossz a kapcsolat. Képletesen szólva, szélesíte­ni kell az iskolától a könyvtá­rig és visszafelé vezető utat. Van, ahol sok téglát raknak le ehhez, van ahol annyira semmit, hogy még a rendel­kezésre álló beszerzési keretet sem használják fel. Mire gonüolok? A jó példák sorában mindenekelőtt a kis­kunhalasi könyvtár és a vá­rosi iskolák együttműködésére. Az intézményben külön klub- helyiség várja a fiatalokat, ahol olvashatnak, a fejhallga­tót föltéve zenét hallgathat­nak, vagy akár sakk-szenve­délyüknek áldozhatnak. A polcok közé íróasztalokat ál­lítottak, hogy ki-ki helyben jegyzetelhessen. Az általános, valamint középiskolás magyar- és történelemtananyag köré csoportosítva háromezer cé- dulás katalógus ajánlja az ol­vasnivalót. Kiegészítő szolgál­tatásként elkészült a Szak­mám könyvei című bibliográ­fia, amely az ipari és mező­gazdasági szakmunkástanulók ismereteinek az elmélyítését szolgálja, az alap- és közép­fokú szakirodalmat tekinti át. Az intézmény munkatársai sok egyéb teendőjük mellett mód­szertani és gyakorlati segít­séget nyújtanak a pedagógu­soknak az iskolai könyvtárak leltározásához is. Társadalom- tudomány, technika, művészet és más címszavak alatt rend­szerezik a különböző gyűjte­ményeket. S mindenképpen a városi tanács figyelmét dicsé­ri, hogy az idén a tavalyi ösz- szeg háromszorosát, 120 ezer forintot kaptak az iskolai könyvtárak állománygyarapí­tásra. Ebből a pénzből 4500 újabb kötetet tudtak vásárol­ni. A négy általános iskolában és a hétköznapi tanyai kollé­giumban ma már csaknem húszezer kiadvány közül vá­laszthatnak a diákok. Az út­törőház, az úttörőcsapatok ve­zetőivel és a magyar szakos nevelőkkel megállapodtak ab­ban, hogy átfogóan tájékoz­tatják a tanulókat a válasz­tékról ... Kiskunhalason már a köz- művelődési törvény megjele­nése előtt kibontakozott a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés. Természete­sen másutt is hallani hasznos kezdeményezésekről. Kalocsán olvasóklubot hoztak létre, szá­mos helyen rendkívüli iroda­lomórát tartanak a könyvtá­rakban. A megyei könyvtár koordinációs értekezletet szer­vezett a tennivalók tisztázásá­ra. Az egyik javaslat szerint több kisebb községben indo­kolt. lenne, ha az iskolai könyvtárakat teljes egészében a községi intézmény venné át. A közművelődési törvény most már a legmagasabb szinten is megfogalmazza, hogy az intéz­ményeknek egymással együtt működve, az oktatási-nevelési tevékenységre támaszkodva és azt kiegészítve kell kifejteniük tevékenységüket. Pontosan azért, hogy a „néma tanító- mesterek”, a könyvek nagyobb szerepet kaphassanak az éle­tünkben. Ha latin eredetű szállóigé­vel kezdtük, a cikk végére egy régi magyar közmondás il­lik: Sokat tanult, kinek kedve a könyvekhez. Ennek az érlei­mét a tudós kutató, O. Nagy Gábor a következőképpen vi­lágította meg: aki megszerette az olvasást, már nem járt hiába iskolába. H. F. • Pár éve költöztek be ezekbe a lakásokba is az új tulajdonosok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom