Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

1976. december 15. • PETŐFI NEPE • I Gyorsabban, egyszerűbben intézik ügyeinket a tanácsokon Beszélgetés dr. Egyedi Ernővel, a megyei tanács osztályvezetőjével Hétköznapjaink ezernyi szállal kapcsolódnak a helyi taná­csok munkájához. Nap mint nap az államigazgatás dolgozói­hoz fordulunk beadványokkal, kérelmekkel, ügyes-bajos dol­gainkkal. Ennek érzékeltetésére csupán egy számadat: Bács- Kiskun megye tanácsainak ügyfélforgalma évente meghaladja az 1 milliót, az ügyiratok száma pedig 350 ezernél is több. Ahhoz, hogy a tanácsi dolgozók eleget tudjanak tenni a megnövekedett követelményeknek, s az állampolgárok jogos igényének megfelelően gyorsan, pontosan, jól végezzék fe­lelősségteljes munkájukat, elsősorban az szükséges, hogy mi­nél egyszerűbb, korszerűbb legyen az ügyintézés. Dr. Egyedi Ernővel, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetőjével erről, vagyis az államigazgatási ügy­intézés korszerűsítésének, egyszerűsítésének jelenlegi hely­zetéről, illetve az ezzel kapcsolatos további feladatokról beszélgettünk. — A Bács-Kiskun megyei ta­nácsoknál mikor, s hogyan kez­dődött az ügyintézés korszerű­sítése? — A IX. pártkongresszus ha­tározata egyebek között a helyi, tanácsok jogkörének, hatásköré­nek növelését tűzte célul, ezzel lényegesen elősegítve azt, hogy az állampolgárok ügyeik nagy részét helyben, vagyis a községi, városi tanácsoknál intézhessék. Jelentős előrelépés volt a taná­csokról szóló 1971. évi 1-es tör­vény megalkotása, illetve a X. pártkongresszus ama megállapí­tása, mely szerint a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek. A helyi tanácsok hatásköre ezáltal lénye­gesen megnövekedett, ami azon­nali eredményhez vezetett. Egy- egy községi tanács körülbelül 1600 általános, illetve hatósági jellegű jogkört kapott, s ezeket tavaly vaskos, úgynevezet hatás­köri jegyzékbe foglalták. — Mindez mit jelent a gya­korlatban? — Helyben történik, tehát kor­szerűbb lett az ügyintézés. De az állampolgároknak akkor sem kell a járási hivatal székhelyé­re utazni, ha a problémájuk tör­ténetesen olyan, hogy annak el­intézése már nem tartozik a he­lyi tanácsra. Ez esetben ugyanis nem ők, hanem az iratok „utaz­nak”. Vagyis az állampolgárok ott ahol laknak, a községi ta­nácsnál beadják a kérelmüket. mmmi amelyeket a járási hivatalhoz továbbítanak. Egyebek között építési engedélyek, bizonyos se­gélykérelmek elintézése is így történik. — A kis lélekszámú közsé­gek lakói hogyan intézhetik az államigazgatással kapcsolatos ügyeiket? — Természetesen mindez rájuk is vonatkozik, de az ezernél ke­vesebb lélekszámú községeknél közigazgatási átszervezéssel igyek­szünk korszerűsíteni az ügyin­tézést. A közeljövőben Gara és Bácsszentgyörgy, Jánoshalma, va­lamint Kéleshalom, Miske, illet­ve Drágszél, Kunszentmiklós és Kunpeszér tanácsainak összevo­nását tervezzük. — Mint ismeretes, 1970-ben kormányhatározat rangsorolta a városokat feladatkörüknek meg­felelően. Kecskemét úgynevezett felsőfokú szerepkört kapott. Ez­által közvetlen kapcsolat alakult ki a megyeszékhely, s a környe­ző kisközségek között. Hetény- egyháza már három éve város- környéki község, hamarosan Vá­rosföld, Helvécia, és Ballószög, valamint Foktő is ilyen rangot kap. — Ezek az intézkedések a közigazgatás korszerűsítését cé­lozzák. Kérjük, ismertesse a konkrét ügyintézés egyszerűsí­tésével kapcsolatos eredménye­ket. — Az ügyintézés egyszerűsíté­sére jelenleg több vizsgálatot GYALOGSZERREL ÉS REPÜLŐVEL Az IBUSZ nemrég megtartott sajtótájékoztatóján, Tausz Já­nos vezérigazgató is utalt a mostanában bekövetkezett válto­zásokra. Elsősorban a saját bő­rünkön éreztük meg, hogy a korábban bevált módszerek ma már nem hatnak kedvezően a hazai idegenforgalom alakulásá­ra A tőkés országokban tapasz­talható gazdasági és pénzügyi válság jelei azon is lemérhetők, hogy csökkent az érdeklődés a költséges, luxusszolgáltatások iránt és előtérbe kerültek a kis- távolságú, rövidebb időttartamú. olcsóbb utazások. A nyugati országokból érke­zőknek sem közömbös, hogy mennyibe kerül a nyaralásuk és mit kapnak érte? Szállodai és éttermi áraink nemcsak az itt­honi, de a külföldi vendégeket sem lelkesítik. Az még kevésbé, hogy az árak emelkedésével nem minden esetben arányos az ide­genforgalmi szolgáltatások szín­vonala Szállodáink állaga és fel­szerelése leromlott, tatarozásra szorul, a kiszolgálás a legtöbb helyen minősíthetetlen, a híres, magyaros vendéglátás jó hírne­ve szertefoszlóban. A Balaton mellől például szép emlékek helyett borsos számlákat és elrettentő példákat hoznak ma. gukkal a nyaralók. Másutt sem sokkal különb a helyzet. Kevés, vagy egyáltalán nincs olcsó szál­loda, hiányoznak azok a kis­vendéglők és bisztrók, ahol arány­lag kevés pénzért ízletes ételt adnak és a környezet is hangu­latos. Hazánk természeti szépségei változatlanul sok látogatót csá-1 bítanak az ideutazásra, de ah­hoz, hogy még többen jöjjenek és a régi közönséget is meg tud­juk tartani, nekünk is jobban kell alkalmazkodnunk a meg­változott pénzügyi körülmények­hez és a nemzetközi turizmusból kialakult új szokásokhoz. Ahogy mi is kíváncsiak vagyunk más népek szokásaira, hagyományaira, úgy a külföldiek sem közömbö­sek a mieink iránt. Változatla­nul népszerű a fogatozás a bu­gaci pusztában, új színfolt: a mulatság Lajosmizsén. Bár, ami azt illeti, megyénk ennél jóval több színnel, eredeti és értékes látnivalóval is szolgálhatna az érdeklődőknek. Olcsóbb utak - nyugdíjasoknak folytatunk. Törekvésünk, hogy egyszerűsítésekkel az engedé­lyekhez, kérelmekhez minél ke­vesebb mellékletet, igazoláát kelljen az állampolgároknak be­szerezniük. Tudjuk, ma még meglehetősen bonyolult az építé­si hatósági engedély kiadása. Ügyvizsgálatunk során felmerült: egyáltalán szükség van-e a te­lekkönyvi szemlére? Vagy pél­dául a gyámügyi eljárásban a gyermekláthatási ügyintézést ho­gyan lehetne könnyíteni, hiszen ez gyakran rendkívül nagy gon­dot jelent az ‘állampolgároknak, s a hatóságnak egyaránt. De megemlíthetnénk a vadkárbeje­lentést is, amelyet az Állami Biztosító intéz, de ki tudja miért, az ügy kezdeti szakasza a ta­nácshoz tartozik. —• Eredményeink is vannak, mint például az ügyfélszolgálati és tájékoztatási irodák megszer­vezése, amelyek munkája lé­nyegesen leegyszerűsíti az ügyin­tézést. Az eljárási törvény sze­rint a hatósági ügyintézés határ­ideje 30 nap. örvendetes, hogy egyre kevesebb időt vesz igény­be egv-egy engedély kiadása. — Az egyszerűsítéshez szüksé­ges személyi feltételeket már csaknem mindenütt megterem­tettük. Jelenleg százharminc hallgatója van a kecskeméti és bajai kihelyezett tanácsakadémiá­nak. Tavaly harminchatan vé­gezték el a három éves iskolát. — Az ügyintézés egyszerűsí­tése során hogyan hasznosítják a technikai eszközöket? — Az országban elsőként ná­lunk Bács-Kiskun megyében ala­kult meg, egyelőre kísérleti jel­leggel az úgynevezett mikrofilm központ. A Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalától kutatási felada­tokat kaptunk, az irattári anyag egy részéről mikrofilmet készí­tünk. Arra azonban még nem tudunk pontos választ adni, ho­gyan lehet ezt az eljárást mun­kánk során alkalmazni. A közel­jövőben Kiskőrösön, ezt követő­en a megyei tanácson leíróirodá­val, illetve egy másológép be­szerzésével egyszerűsítjük az ügyintézést — fejezte be a be­szélgetést dr. Egyedi Ernő. T. L. mmm lágrész 33 országába, 160 útvona­lon ajánlanak utazásokat. Már most lehet jelentkezni a koráb­ban bevált, hagyományos túrák­ra: a több országot érintő, vagy az üdüléssel egybekötött fekete­tengeri és földközi-tengeri uta­zásokra. Rendkívül gazdag a Szovjetunióba irányuló, illetve kombinált programok kínálata. Ilyen, a Szovjetuniót érintő uta­kat szerveztek Iránba, Mongóliá­ba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, Japánba és Hel­sinkibe. A nagy érdeklődésre való te­kintettel, a jugoszláv tengerpar­ton a tavalyi 40 ezer férőhely helyett, 50 ezer férőhelyet kötöt­tek le. Akinél a pénz nem számít, az 14 napot tölthet Kenyában és Tanzániában, — az ára 34 ezer forint, — vagy 53 ezer forintért szétnézhet az Amerikai Egyesült Államokban. A nyugdíjasok az ausztriai Steierországban üdül­hetnek, öt napig kb. 1700—2000 forintért. Az olcsó lehetőséget keresők számára szervezték, a 10 napos üdülési turnusokat, a montenegrói tengerparton, elő­szezonban 2650 forintért. Az árskála széles, lehet válo­gatni. Amit mégis szóvá tennék, az az árbeli eltérésektől függet­len, tartalmi egyhangúság. Még ügyesebben lehetne variálni az árakat, sőt esetenként lecsípni belőlük, ha kevesebb lenne az a fajta kötöttség, ami ma már za­varja az utasokat és ráadásul sokba is kerül. Aki azért utazik, mert látni, okosodni akar — és egyre inkább az ilyen típusú turisták lesznek többen, — azt idegesítik a kötött ebéd- és va­csoraidők, vagy a sokszor feles­leges és hosszadalmas városné­zések. Mint rendszeres utazó, ta­pasztalatból tudom, hogy cso­porttársaim zöme odahaza „fel­készült” abból az országból, aho­vá mentünk, bőven ellátta magát hasznos útikönyvekkel is, és jobban örült volna, ha egy vá­rostérképet v nyomnak a kezébe, minthogy végighurcolják busszal Itthon is érdemes barangolni A RÁDIÓ MELLETT Érdekes utazás Kellemes hatvan percet tölt­hettek el hétfőn délután a ké­szülék mellett, öt és hat óra kö­zött azok, akik a Petőfi hullám­hosszára állították rádiójukat. Radnóti László, a „Hol-mi?” szerkesztő riportere egy órán ke­resztül lekötötte figyelmünket. E keretes rip'ort olyan utazásra épült, mely gépkocsin a főváros­ból az újszegedi uszodáig tartott. A megszólaltatott riportala­nyok — a gyermekgondozási se­gélyen levő fiatalasszony, a ju­hász, a pedagógus, a focista, a citerakészítő mester, az orvos és az író — egyaránt hozzájárultak a műsor sikeréhez. Számunkra külön is érdekes volt az, hogy lapunk munkatár­sa, Pavlovits Miklós is szót ka­pott egy interjú keretében. Az elnéptelenedés következté­ben felszabadult — és sokszor gazdátlanná vált vagy elhanya­golt — tanyai iskolák sorsával kapcsolatban írt cikksorozatára figyeltek fel a rádió munkatár­sai. Igazuk van abban — ebben megegyezett a véleményük mun­katársunkéval — ha azt sürge­tik: az üresen maradt épülete­ket be kell kapcsolni a művelő­dési intézményhálózatba. Az a százhuszonhat tanyai iskola, mely az utóbbi években megüresedett Bács-Kiskunban, s még inkább a hatvan jelenleg is üresen álló épület e fontos feladat elvégzé­sére kell, hogy ösztönözzön min­denkit, aki illetékes ebben, V. M. Szuperkábel Az amerikai Massachusetts-i technológiai intézetben olyan szuperkábelt készítettek, mely 240 megawattos áramot továbbít, vagyis a megszokottnál hatszor erősebbet. Az áramtovábbítás 196 fok hőmérsékleten történik. Az új szuperkábel lényegében egy alumíniumcső, amelyben három kisebb cső húzódik. Ezekben fo­lyékony nitrogén van. Ezáltal a csővezetékben vákuum képződik. Az újságírók évkönyve Nagy örömmel vettük tudomá­sul, hogy három évtizedes ki­hagyás után megjelent a Magyar Újságírók Évkönyve, 1976. A vaskos kötet tájékoztatást ad a Magyar Újságírók Szövetsége igazolt 3800 tagjának munkáját irányító alapszabályról, és az új­ságírók etikai kódexéről. Rész­letesen eligazít a kormány Tá­jékoztatási Hivatala, a Nyomda-. Papíripar és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete tevékenysé­géről. Felidézi a szövetség 1974. évi közgyűlésének határozatát is. Tájékoztatást ad a MÜOSZ-vá- lasztmányok és szakosztályai sze­mélyi összetételéről és azokról, akik az utóbbi három évben el- haláloztak. A 90 oldalt igénylő felsorolásban alfabetikus sorrend­ben helyet kap valamennyi ma­gyar újságíró. Fényképes össze­állításban közli a kötet a Ró­zsa Ferenc-díjasokat. De helyet kap a MÜOSZ Oktatási Igaz­gatóságának tevékenysége, nem­zetközi kapcsolata, az újságírók egészségügyi ellátásának fejlődé­se (bár ez még mindig nem ki­elégítő), és a szövetség szociális és üdültetési munkája. A kötet eligazít és információt ad a központi napilapokról, a Magyar Távirati Irodáról, a Ma­gyar Rádióról és Televízióról, a A Magyar Újságírók Évkönyve 1976 Magyar Közlönyről, az országos hatáskörű állami, tömeg- és tár­sadalmi szervezetek sajtóosztá­lyairól. Szerkesztőségenkénti fel­sorolásban és személy szerinti részletezésben helyet kapnak a megyei és városi napilapok, a központi hetilapok, a folyóiratok, az üzemi- és társadalmi lapok. Elismeréssel nyugtázva az év­könyv megjelenését, bízunk an­nak későbbi gyakoriságában. Kiválasztották a parlamenti fenyőt A Soproni Tanulmányi Erdő- gazdaságban kiválasztották a parlamenti fenyőünnepség „fő­szereplőjét”, az óriásfenyőt. Az idén — a főbejárat tatarozása miatt — „csak” 13 méteres lesz a kiválasztott, eredetileg több mint húsz méteres fenyő. A hagyományoknak megfelelő­en, december- 25-én és 26-án 2000 úttörő és kisdobos ünnepelheti a karácsonyt a Parlamentben. , ■■■■ 'r - Wj • Turista autóbuszok a barcelonai Katedrális előtt. (Fotó: Radó Gyula) a házak között és csak kapkod­ja a fejét, de semmit sem lát. Térképet azonban nem nagyon adnak, a városnézés viszont ben­ne van az összköltségben. Az is bosszantó, amikor a világ leghí­resebb műgyűjteményeit azért kell kutyafuttában megtekinteni, hogy ebédidőre pontosan vissza­tereljék a csoportot. Nagyobb él­mény, nézelődés közben betérni egy hangulatos falatozóba, és valami olcsó helyi ételt elfogyasz­tani, mint folytonosan félbesza­kítani élményszerző kőrútunkat olyan ételekért, amelyekre nem jellemzőek sem a hazai, sem az ottani konyha ízei. Ezen a meg­szokáson is ideje volna változ­tatni. Az IBUSZ szervezésében kül­földre utazók száma, az idén megközelíti a 200 ezret. Angliába több mint négyszeresére, Görög— Törökországba háromszorosára nőtt a kiutazók száma. A leg­többen a Szovjetunióba és Auszt­riába utaztak. Megnőtt az érdek­lődés a főszezonon kívüli utak iránt, egyrészt, mert kevesebbe kerülnek, másrészt — ez is új vonás, — sokan két részletben veszik ki évi szabadságukat és két társasútra is befizetnek. A vállalat jövő esztendei prog­ramfüzete már elkészült: 4 vi­A hazai tájak megismerése legalább akkora élmény, mint a világjárás. Mind többen élnének is vele, de például olvasóink is többször szóvátették, hogy köny- nyebben elérhető a tanzániai vadrezervátum, mint egyebek kö­zött a Kiskunsági Nemzeti Park némelyik területe. Többen a belföldi túrák árait sokallták. A jövő évi programfüzetben sze­replő túrák 65 százalékának rész­vételi díja 200 forint körül mo­zog, sőt a nyugdíjasok még kü­lön 10 százalék kedvezményt is kapnak. Biztató az is, hogy jö­vőre 13 gyógyhelyen szerveznek egy-két hetes csoportos üdülést, folyamatosan. A korábbi évektől eltérően márciustól késő őszig indítanak .,Hungária”-túrákat melyek négy különböző útvona­lon, az ország különböző tájaival ismertetik meg a résztvevőket. A választék gazdag. Országjáró túrák, egynapos városlátogatá­sok, irodalmi kirándulások nagy­jaink, többek között Petőfi nyo­mában, vár- és fürdőtúrák, szo­cialista országokba átmenő tár- sasutak között válogathatunk. Aki szeretne megszabadulni a feles­leges kilóitól gyalogszerrel is ne­kivághat a Börzsönynek, vagy a Bakonynak, bizonyára nagyszerű élményekben lesz része. A gépko­csitulajdonosok autós túrák kö­zött válogathatnak, idehaza, vagy akár a határainkon is túl, aki az utóbbit kényelmetlennek találja, repülőre ülhet. Az1 utazáshoz ma már igazán semmi más sem kell, csak pénz. Az is igaz, hogy erre a célra ér­demes áldozni és takarékoskodni. Ha pedig olyan szerencsés vala­ki, hogy egyidős a fennállásá­nak 75. évfordulóját ünneplő IBUSZ-szal, az ebben az évben különböző kedvezményeikre tart­hat igényt. Egyebek között fél­áron vehet részt, egy alkalom­mal, bármelyik belföldi üdülési turnuson. Természetesen élete párjával együtt. Önkéntesek Szabadi László önkéntes határ­őr-csoportvezetővel a kiskunhalasi vasútállomáson beszélgettünk. — Tizennyolcán vagyunk a csoportban — mondotta —, vas- útórök, jegykezelők, tolatok, ka­pusok, vagyis valamennyien a MÁV dolgozói. Az év elején alapkiképzésen vettünk részt, májusban fogadalmat tettünk és válallatuk, hogy a belügyi szer­vek munkáját önként, ellenszol­gáltatás nélkül, erkölcsi köteles­ségből, szervezetten segítjük. Hoz­záteszem, a határőrök és a rend­őrök munkáját a korábbi évek­ben is segítettük. A csoport tag­jai közül többen büszkélkedhet­nek körözött, közveszélyes mun­kakerülők elfogásával, tiltott ha­tárátlépések megakadályozásával. Szabadi Lászlóék az elmúlt években közel húsz határsértőt csíptek fülön. S a köz érdekében végzett eredményes munkáért négyen kaptak kitüntetést. A bel­ügyminiszter Juhász Ferencet és Sári Miklóst a Közbiztonsági Érem arany fokozatával. Szabadi Lászlót a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatával, Földes Pétert a Közbiztonsági Érem bronz fo­kozatával tüntette ki. Szabadi László által vezetett önkéntes határőrök a szakmai munkájuk és a határőrszolgálat közben, de szabad időben is, mindig és min­denütt nyitott szemmel járnak Így történt ez a közelmúltban is, amikor Füzesi Lajos Kiskunha­lasról Kelebiára, a családjához utazott. Az önkéntes határőr a nemzetközi gyorsvonat belföldi kocsijában foglalt helyet. A szomszédságában búslakodó fia­talasszony viselkedése még a fe­lületes szemlélőnek is gyanússá vált, kiváltképp a határőrség önkéntes társadalmi segítőjének, Füzesi Lajosnak. A kirándulásra hivatkozó nő később beismerte, hogy Jugoszlá­viába akart szökni, aminek a fiatalasszony szavai szerint, va­lóban nyomós oka volt. Élettár­sa ugyanis megverte és villany­árammal akarta megölni. • Erdősi István által vezetett- tompái önkéntes határőr csoport is gazdag eredményekkel büszkél­kedhet. Legutóbb Simola Mátyás, a 101-es állomáson két veszélyes bűnözőt leplezett le. — Ügy történt — kezdte az esemény elbeszélését Simola Má­tyás —, hogy amikor a sorom­pót engedtem le, az állomásról száz—százötven méterre a vágá­nyok mellett, két idegen férfi gyalogolt a határ felé. Megállí­tottam őket és értesítettem a kö­zelben szolgálatot teljesítő ha­tárőrt. A járőrrel közösen intéz­kedtünk, s rövid idő után meg­tudtuk, hogy veszélyes bűnözőket fogtunk el. Pápai Sándor buda­pesti lakos katonai szolgálat alóli kibúvás miatt három évet ült börtönben. Betöréses lopásokért pedig rövidebb, hosszabb ideig többször volt szabadságvesztésre ítélve. Pápai legutóbb 1976. au­gusztus 27-én szabadult a bör­tönből. A másik bűnöző, Almási Péter Pál, soroksári lakos, 1969-ben lo­pásért egy évre, 1970-ben sik­kasztásért és lopásért két évre, 1973-ban lopásért három évre volt elítélve. Almási 1976 tavaszán szabadult a börtönből. A bűnö­zők a váci börtönben ismerked­tek meg, ott határozták el, hogy kiszabadulásuk után nyugatra szöknek. Gazsó Béla Utazás 4 világrész 33 országába Tíz éve még kissé bogaras­nak tartották azt, aki az egész esztendőben megtakarított pénzén „világgá ment”. Ké­sőbb egyre többen követték a példát, de eleinte csak fél­ve, csoportosan merték meg­tenni az első lépéseket, s főként a teljes ellátás, az összkom­fortos kényelem volt az IBUSZ-társasutazások legfőbb vonz­ereje. Ma már az emberek nagy része világszerte, így nálunk is szert tett arra a rutinra, amelynek birtokában módosít­hatta a korábbi évek igényeit. Belejöttünk az utazásba, éven­te már többször is szeretnénk útrakelni, éppen ezért jobban megnézzük, hogy mennyit fizetünk és mire? Mi az, ami tö­rölhető a hagyományos útiprogramokból és mire kellene fel­készülniük, minél gyorsabban, az utazási irodáknak? Hová lett a magyaros vendéglátás?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom