Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 295. szám Árai 90 fillér 1976. december 14. kedd Losonczi Pál hazaérkezett Indiából Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Fakhruddin Ali Ahmed elnök meghívására egyhetes hivatalos látogatáson tartózkodott az Indiai Köztársaságban, tegnap hazaérkezett Budapestre. Látogatása során, mint ismeretes, Losonczi Pál baráti eszmecserét folytatott India elnökével és alelnökével, Indira Gandhi miniszterelnökkel, J. B. Csáván külügyminiszterrel, valamint T. A. Pai ipari és közellátási miniszterrel, a magyar—indiai gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési vegyesbizottság társelnökével. Meglátogatta a hissari mezőgazdasági kísérleti kutató intézetet, Bangalore és Madras ipari létesítményeit és látogatást t£tt Darjeelingben, ahol megkoszorúzta Körösi Csorna Sándor, a neves magyar tudós, Tibet-kutató síremlékét. Mint a látogatásról kiadott közleményben megállapítják, a megbeszélések kiterjedtek a kétoldalú együttműködés széles körű témáira és a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákra, Az érintett kérdésekben nézeteik azonosak, vagy egymáshoz közel állóak voltak. A felek elégedettséggel állapították meg, hogy India és Magyarország között a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok kedvezően fejlődnek, népeik javára. Egyetértettek abban, hogy kedvezőek a lehetőségek az India és Magyar- ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Üdvözölték ' az európai enyhülés és együttműködés terén elért haladást, és ismételten aláhúzták az általános leszerelés szükségességét, beleértve a nukleáris leszerelést. Ugyancsak támogatják a leszerelési világértekezlet ösz- szehívását. Losonczi Pál magyarországi látogatásra szóló szívélyes meghívást adott át Fakhruddin Ali Ahmednek és feleségének, valamint Indira Gandhinak. A meghívásokat köszönettel elfogadták. A hazainduló Losonczi Pált és kíséretét a calcuttai repülőtéren F. A. Ahmed, Indira Gandhi és az indiai kormány más vezetői búcsúztatták. A MALÉV különgé- pe helyi idő szerint reggel nyolc órakor indult. Úton hazafelé Losonczi Pál és kísérete rövid időre megállt Taskentben, ahol a magyar küldöttséget Nazar Mat- csanov, Üzbegisztán Legfelsőbb (Folytatás a 2. oldalon) Az oktatásügy emberközelből Növekvő tanulólétszám, hiányzó szakemberek A megyei tanács művelődésügyi osztályán a közelmúltban fejezték be a megye általános iskoláiban dolgozó pedagógusök létszámának statisztikai összesítését. A kimutatásokból kitűnnek az egyes területekén tapasztalható munkaerőgondok, a tanárok és a képesítés nélküli nevelők számarányának alakulása. A létszámösz- szesítések ugyanakkor tájékoztatásul szolgálnak a megüresedő álláshelyekre kiírandó pályázatokra vonatkozólag is. Az oktatási miniszter december elején megjelent új rendelete nyomán ugyanis megváltozott a pedagógus munkaerő-gazdálkodás gyakorlata, és a főiskolát, egyetemet végzett pályakezdő szakemberek három évig csak oktatási intézményekben helyezkedhetnek el. Az idén a megye általános iskoláiban 3630 pedagógusra lenne szükség. Ezzel szemben 3547-en dolgoznak. A nyolcvanhárom betöltetlen állást további 206 ideiglenesen megüresedett hely szaporítja, ennyi asszony van ugyanis távol szülési szabadságon, illetve gyermekgondozási segély igénybevételével. A hiányzó szakemberek feladatait a tantestületek tagjai látják el túlmunkában, helyettesítéssel. A tavalyi évhez viszonyítva csökkent a képesítés nélkül alkalmazott nevelők száma a megyében. Míg 1975-ben százkilencvenhét szakképzetlen tanítót, illetve tanárt tartottak számon, addig idén csupán 175-en dolgoznak az előírt pedagógiai végzettség nélkül. A körzetesítés kedvező hatását és a szükséges osztálytermek hiányát egyaránt tükrözi a tanuló- csoportok és a gyermekek számarányának összevetése. Egy év alatt nyolcszáznegyvenhárom diákkal nőtt a megye általános iskolásainak népes serege, számuk az idén meghaladja az 57 3Ö0-at. A külterületi, néhány tanulóval dolgozó, összevont osztályú iskolák megszűnésének következtében viszont ebben a tanévben huszonhat tanulócsoporttal kévés«-“ működik, mint tavaly. Tekinte'. arra azonban, hogy az általán y iskolai tantermek száma csak kis mértékben szaporodott a megyében, elsősorban a városi intézményekben tovább növekedett az osztályok zsúfoltsága. A pályakezdő pedagógusok munkábaálásának új rendszere feltehetően javítani fog a megyében dolgozó pedagógusok jelenlegi kényszerű túlterheltségén. Az eddigi gyakorlat ezen ugyanis alig-alig változtatott. Az elmúlt tanév végén például különféle okok következtében három- százhatvankét nevelő távozott el az iskolákból, és helyükre mindössze háromszáznyolcvanöten érkeztek, azaz a pedagógusok össz- létszáma alig-alig emelkedett. Ajtó, ablak hatvanezer lakásra Építészeti és lakáskultúránk fejlesztéséből nem marad ki a redőny, a parketta, az ajtó, ablak, de a beépített bútor sem. Ezekből többfélét gyártanak hazánkban, külön a családi házakhoz, az egyedi építkezésekhez, a házgyári elemekből összerakott modern lakásokhoz. Az iparnak jól felkészültnek kell lennie, hogy az igényeket kielégítse. Ennek igyekszik eleget tenni a Büdapesti Épületasztalos- ipari és Faipari Vállalat tizenegy gyára, amiből öt vidéken — közülük három Bács-Kiskun megyében — van. Munkájukról Ketler Pál vezérigazgató tájékoztatott. — Gyártmányaink négy termékcsoportba foglalhatók, hét üzemünk — köztük a kiskunhalasi és bajai is — ajtót és ablakot készít, évente mintegy 70 ezer lakáshoz. Egy gyárunk a beépített bútorok előállításával foglalkozik, ezekből csaknem 60 ezer lakáshoz való készül el egy esztendő alatt. A különféle csaphornyos mozaik- és lakkozott szalagparkettákból a kecskeméti gyár 1,2 millió, a lenti 300 ezer négyzetmétert gyárt, a fa- és műanyagredőnyökből 300 ezer négyzetmétert készítünk, ezenkívül gyártunk vászonrolettát, műanyagreluxát is különféle méretekben. — Az építőipar milyen igényeket támaszt az épületasztalos-ipari szakmával szemben? — A vállalatunk a felszabadulás után alakult. Akkor még a gyalupad volt a legfőbb munkaeszköz, a házgyárak elkészültével azonban ezek feleslegessé váltak. Az új építészeti eljárásokhoz korszerűbb és nagyobb ipari háttérre volt szükség. Olyan ajtókat, ablakokat gyártunk, amelyeket előre beépíthetnek az épületelemekbe. Ezzel gyorsabbá váltak a lakásépítések. Az eljárás új gondokat jelentett az asztalosiparban. Olyan ize ékezeteket kellett kikísérletezni, amelyek jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak és jobban tartják a meleget is a lakásban. — Ezt hogyan tudják megvalósítani helyszíni illesztések nélkül? — Mintegy hatféle ablakot gyártunk az egyszárnyútól a két- szárnyúig, a billenőtől a forgóig. Ezeknél nagyobb hézagot hagyunk, mint a korábbiaknál, így a pászítás feleslegessé válik. Viszont, hogy a követelményeknek is megfeleljenek, a hornyokba gumitömítést alkalmazunk, ugyanakkor változtattunk a vasaláson is, ami most egyszerűbb, praktikusabb. Ugyanez a helyzet az ajtóknál is, amelyeknek még a tűzvédelmi előírásoknak is meg kell felelniök. — Milyen intézkedéseket tettek a termékek minőségének további javítására? — Nemrégiben vásároltunk egy lakköntőgépet, amivel az idén 90 ezer ajtólapot festünk be a zuglói üzemünkben. A berendezéssel azonban 200 ezret is meg tudnánk csinálni, az építőipar azonban nem igényel többet, pedig megérné, mert kevesebb munkájuk lenne a mázolóknak és ráadásul nem is drágább, mint a festetlen ajtó. Most kísérletezünk a műanyagtokok alkalmazásával, amit fél év múlva már sorozatban szeretnénk gyártani. Az alapanyagot a Borsodi Vegyikombinát szállítja hozzá. Ennek bevezetését az import faanyaggal való takarékoskodás és a szebb kivitel indokolja. — Tervezik a többi termékféle minőségének javítását is? — A beépített bútorokat a korábbi vázszerkezet helyett most forgácslapból készítjük. Ehhez Szombathelyről szállítjuk az alapanyagot, ahol már színes bútorlapot is elő tudnak állítani, így nem kell festeni. Három évvel ezelőtt kísérleti jelleggel olyan térelválasztó szekrényeket is készítettünk, amit könnyen arrább lehet tolni és ezzel változtatni a lakások elrendezését. Ez, sajnos, nem terjedt el, mert a bútorok ára nem fért bele a lakások költségnormájába. Ugyanis négyzet- méterre számolva az ilyen térelválasztó többe kerül, mintha betonból készítik el. — Még nem esett szó a dolgozókról, akik a termékeket előállítják. — Amíg 1973-ban a dolgozók 28 százaléka volt szakmunkás, ma 36 százalék. Ez azonban nem tükrözi a valóságot, mert a szakmunkaerő aránya a kilépések miatt nőtt meg. Sajnos, sok dolgozónknak — 3200-ból mintegy 800- nak — nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége sem. Részükre tanfolyamokat szervezünk és ha elvégzik az általánost, akkor megszerezhetik a szakmunkás-bizonyítványt is. Ez nemcsak a mi, hanem a dolgozók érdeke is, mert egy szakmunkás évente 10 ezer forinttal keres többet, mint egy szakképzetlen. Aki hozzánk jön dolgozni, támogatjuk, mégis egyre nehezebb munkaerőt találni. Három évvel ezelőtt Lentiben avattuk egyik gyárunkat. Előtte 150 embert toboroztunk és hoztunk fel Pestre kiképzésre. Közülük 110 maradt a szakmában, de csak kilencvenen mentek vissza. Ez is bizonyitja, hogy a munkaerő kérdése nálunk is nagy gond. Keressük a lehetőséget a termelés gépesítésére. A zuglói gyárunkban például megszüntettük az anyagtáro- lást. Igaz, ezt a helyszűke is indokolta. Helyette Ócsán építettünk egy új fatelepet, ahol méretre is szabják az ajtó és ablak alkatrészeket. A gyárba már így érkezik az anyag. Ez meggyorsította a termelést, de bőven van még tennivaló — fejezte be a beszélgetést a vezérigazgató. B. Z. A TAVALYINÁL NAGYOBB FORGALOM Ezüstvasárnap az üzletekben • A Centrum Áruház díszcsomagolója. A kecskeméti Centrum Áruházban a vasárnapi nyitva tartás öt órája alatt 572 ezer forint értékű árut vásároltak, a tavalyinál 18 százalékkal többet Legtöbben a fém- és kermáia dísztálakat, porcelánokat keresték. A műszaki osztályon tranzisztoros rádiók, vasalók, kávéfőző, evőeszközök fogytak. Az 57:2 ezer- forintnak nagy hányada a függöny, és szőnyeg eladásából származik; de a konfekció osztályon is elégedettek voltak a kereskedők, mivel a tavalyi ezüstvasárnapi forgalmat megduplázták. Örömmel fogadták a vevők, hogy az ízléses díszcsomagoláshoz apró ajándékkal is kedveskedtek a Centrum Áruház dolgozói. Az Alföld Áruházban 1 millió 200 ezer forint értékű árut adtak el, 30 százalékkal többet, mint egy éve. A felsőruházati cikkekből 300 ezer forintot forgalmaztak, s így 53 százalékkal haladták meg a tavalyi csúcsot. A kardigánokból, pulóverekből 250 ezer forint értékűt adtak el. A legnagyobb forgalomemelkedés a kultúrcikkosztályon volt, ahol 20 százalékkal olcsóbban adták a gyermekjátékokat. Így a tavalyinál majdnem 100 százalékkal több cikket adtak el. A kecskeméti Rákóczi utcai műszaki áruházban nem volt különösebben nagy forgalom, 33 ezer forint értékű áru talált gazdára. Sokan vettek porszívót és televíziót. Hiánycikk a lemezjátszó — sztereo például egyáltalán nincs —, s nem is várható, hogy karácsonyig érkezik. A rádiókból minden igényt ki tudnak elégíteni. A Szivárvány Áruházban a tavalyi 111 ezer forintos bevételnél majd' 80 ezerrel többet értek el. A férfi kötöttáru és a női fehérnemű volt a legkapósabb, de keresték a konfekciórészleg áruit is. Sokan szerettek volna aranytulipán jelzésű inget vásárolni, de néhány méretben nem tudták kielégíteni az igényeket. Ugyanígy hiány volt a vastagabb kötésű férfi- és női pulóverekből,' kardigánokból. Ä cipőkből sok talált gazdára, keresték a csizmákat is, de a mostani slágert, a zöldet nem találták. Ebből a színből tegnap érkezett nagyobb mennyiség az áruházba. B. J—J. T. A Bács-Kiskun megyei szövetkezetek kongresszusi küldöttei Hétfőn délelőtt elutaztak Bajáról és Kecskemétről Budapestre a mezőgazdasági szövetkezetek országos kongresz. szusának küldöttei. Bács- Kiskun megye mező- gazdasági. halászati szövetkezeteinek, közös vállalkozásainak sokezres tagságát a Bácskai és Duna melléki, valamint a Kiskunsági Területi Szövetség körzetéből negyvenkilencen ’képviselik. Rajtuk kívül nyolcán meghívottként vesznek részt a III. kongresszuson, közöttük Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. <t A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek küldöttei az elutazás előtt, Az egész társadalom javára Szövetkezeti mozgalmunk és belpolitikai életünk nagy_ eseményeként, december 14-én nyílik meg a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A megyei, területi küldött- gyűlések titkosan választották meg azt az 500 küldöttet, akik az egymilliós tsz-tagság ne* vében a fővárosban tanácskoznak és határoznak. Igaz, a kongresszus csak két napig tart, de a gondos előkészületek töpb hónapon át folytak. A szövetkezeti közgyűléseken, a megyei* területi küldöttgyűléseken elhangzott okos észrevételek, hasznos javaslatok százával jutottak a Termelőszövetkezetek Országos Tanács elnökségéhez. Így a kongresszusi beszámoló hűen tükrözi a tsz-mozgalom helyzetét, eredményeit, hiányosságait és a további teendőket. Megállapítja a kongresszusi beszámoló, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődését összességükben a kedvező irányzatok jellemzik. Eredményeik igazolják, hogy alkalmasak a nagyüzemi iparszerű mezőgazdasági termelés kibontakoztatására, a korszerű és a hagyományos — kisüzemi jellegű — termelőerők együttes működtetésére és a mintegy 800 ezer háztáji gazdaság termelésének • összefogására, fejlesztésére. A kongresszus demokratikus előkészítése intézményesen és szervezetten bevonta a tsz- parasztságot, agrár- és szövetkezeti politikánk formálásába, alakításába, és ösztönözte egyúttal a szövetkezeti közösségeket az' őszinte önvizsgálatra. Körvonalaiban felismertté vált: milyen központi intézkedések szükségesek a fejlődés akadályainak az elhárításához, és ugyanakkor milyen erőfeszítéseket kell, hogy kifejtsenek maguk a szövetkezetek, lehetőségeik jobb kihasználásával, a további sikerek érdekében. Az 500 küldött állást' foglal majd abban, hogy az MSZMP XI. kongresszusának a határozatából, a pártprogram nyilatkozatából, valamint az V. ötéves tervből milyen gazdálkodási, mozgalmi, társadalmi és érdekképviseleti feladatok hárulnak a tsz-ekre. a TOT-ra és a tsz-szövetségekre. Kívánatos, hogy a tsz-ek még szervezettebben illeszkedjenek be a szocialista népgazdaság rendszerébe és a szövetkezeti parasztság a munkásosztály szövetségeseként még hatékonyabban vehessen részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A kongresszusi előkészületek ahhoz is hozzájárultak, hogy a tsz-ek még világosabban megértsék: az ötödik ötéves terv időszakában minden eddiginél nehezebb feladatok hárulnak rájuk. Népgazdaságunk ismert helyzete indokolja ezt. Az idei fagy és aszály pedig még inkább megnövelte a teendőket. Mivel ebben az évben nem sikerült mindenben teljesíteni a mezőgazdaság tervelőirányzatait, ezért jövőre 7—8 százalékkal kell többet produkálnia az ágazatnak, vagyis az átlagos évi termésnövekedés dupláját. A személyi, anyagi, technikai feltételek ehhez —, amint az MSZMP KB az 1976. december elsejei ülésén megállapította —■, megvannak. Szükséges azonban, hogy a .nagyüzemek adottságait és a , háztáji, kisegítő gazdaságok lehetőségeit az eddiginél jobban hasznosítsuk. Minden bizonnyal megfelelői -visszhangra talál a kongresz- szusi beszámolónak az a felhí-1 vása, hogy. a mezőgazdasági | szövetkezetek tagjaik többségét magával ragadó társadal- mi akciót bontakoztassanak ki j az V. ötéves terv szövetkezeti) feladatainak részleteiben, a [ mennyiségi , és minőségi elő-1| irányzatok együttes teljesítései érdekében. Jogos várakozással tekint a szövetkezeti tagság és egész társadalmunk a mezőgazdasági Szövetkezetek III. kongresszusára. Az őszinte, nyílt számvetést, bizonyára a mozgalmi és termelési célok,' feladatok körültekintő, élethez igazodó meghatározása követi majd. Szövetkezeteink pedig az elkövetkező években is szívvel, szorgalommal és hozzértéssel növelik eredményeiket saját maguk és az egész társadalom javára. (KS)
