Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

1976. december 8. • PETŐFI NÉPE • 8 a legfontosabb védelme a bajai tsz-ekben A megelőzés A társadalmi tulajdon A párt XI. kongresszusa, s a megyei pártbizottság határo­zata egyértelműen meghatározta a különböző gazdasági egy­ségek vezetői számára a társadalmi tulajdon fokozott védel­mét. Ez a tevékenység különösen a mezőgazdasági nagyüze­mekben igen szerteágazó és nagy energiát követel meg a ve­zetőktől, a beosztottaktól egyaránt. Az év első kilenc hónap­jának tapasztalatairól beszélgettünk Sánta Ferenc rendőr al­ezredessel, a bajai városi és járási rendőrkapitányság vezető­jével. — A bűncselekmények bekö­vetkezésére jellemző — kezdte a beszélgetést Sánta Ferenc rendőr alezredes —, hogy főként a tulaj­don ellen irányul. Szerencsére já­rásunkban a tulajdon elleni bűn- cselekmények száma nem nőtt, bár nem is csökkent. A járás huszonegy községében a mező- gazdasági nagyüzemek sérelmére főként lopást követnek el. Ki­lenc hónap alatt a járásban 45 ilyen esetet derítettünk fel, ame­lyek a társadalmi tulajdont ká­rosították, közülük 38 a mezőgaz­dasági nagyüzemekre jutott. Ti­zenhárom olyan mezőgazdasági nagyüzemet említhetek, ahol ket­tő, vagy ennél több bűncselek­mény történt. Néhányat ezek kö­zül. A bácsalmási Petőfi, a csát- aljai Üj Tavasz, a bácsbokodi Aranykalász, a Felsőszentiváni Tsz, a szeremlei Dunagyöngye, á bácsborsódi Rákóczi és sorolhat­nám tovább. A járás községei közül az elő­fordulást illetően jelentős helyet foglal el Bácsalmás, ahol a társa­dalmi tulajdon sérelmére elköve­tett bűncselekmények 30—50 szá­zaléka történt. Ide lehet sorolni Sükösdöt és Bácsbokodot is. A lo­pások kárértéke aránylag ala­csony, úgyis lehetne fogalmazni, hogy alkalom adta lehetőség. Nem a közös gazdaságok vezetőit mentve, megállapítható, hogy a társadalmi tulajdon őrzése a me­zőgazdaságban nehéz, hiszen nagy területen fekszik. Ennek ellenére azonban akadnak olyan helyek, ahol jobban meg kellene szervez­ni az őrzést. — Erre néhány példát: A csát- aljai Üj Tavasz Tsz-ből a halas­tóból nagyobb mennyiségű halat loptak el. mert nem jól szervez­ték meg az őrzést, sőt a halbár­kák kulcsa mindenki számára hozzáférhető helyen volt. A Ba­jai Államai Gazdaság bácsboko­di kerületének hibridüzeméből 3 mázsa búzavetőmagot loptak el csak azért, mert a rekonstrukció miatt a kerítést lebontoták, s az járt be az üzembe, aki akart. ( Mondanom sem kell, hogy az őr­zést itt sem kellő hatékonysággal szervezték meg. Az a helyzet, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetői — s ez általános jelenség — sem éj­szaka, sem pedig munkaszüneti napon nem ellenőriznek;. A belső ellenőrzés sem megfelelő, ezt a feladatot nem szakemberek vég­zik. S hogy ez mennyire így van, arra két jellemző eset: Az érsek- csanádi Búzakalász Tsz Sárköz nevű éttermébe betörtek, ahon­nan 4500 forintot vittek el csupán azért, mert nem volt ráccsal el­látva az ablak, s a napi bevételt nem adtak fel. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 3. számú élel­miszerboltjából Sükösdön 3200 fo­rintot lophattak el a betörők, mert a bevételt lezáratlan kazet­tában tartották, s itt sem volt rács az ablakon. — A bizonylati fegyelem betar­tásával is gondok vannak. A bi­zonylatok áttekinthetetlenek, s egy-egy ellenőrzés során vala­mennyi közös gazdaságban hibát találunk a bizonylatolás körül. Itt meg kell jegyeznem azonban, hogy maga a bizonylattá rendszer sem tökéletes. Így fordulhatott elő, hogy a hercegszántói Lenin Tsz-ben fiktív elszámolásokat ta­láltunk, ahol egy napra 36 órás permetezést igazoltak. A bizony­lati fegyelem megsértéséből szár­maznak természetesen az olyan bűncselekmények, mint a hűtlen, vagy hanyag kezelés. Akadnak azonban szemléletbeli gondok is. Néhány közös gazdaság vezetője közömbös, nemtörődöm, ezért van az. hogy gépeket, eszközöket nem névre szólóan adnak ki, s ezek pusztulnak, tönkremennek, A ba­jai Augusztus 20. Tsz. lucernaszá- rító üzemének raktárából két zsák lucerna-vetőmagot loptak 8500 forint értékben. A bűncse­lekmény előidéző oka: a raktár az üzemből nyílik, nem volt zár­va, bárki bemehetett. A rendőrkapitányság célja a me­zőgazdasági nagyüzemek vezetői­vel egységesen a megelőzés, a bűncselekmények megakadályo­zása. Ennek érdekében a bünte­tő eljárás befejezése után intéz­kedést kérnek az okok megszün­tetése érdekében. Ilyenre évente 13—15 esetben kerül sor. Olyan helyeken, ahol a társadalmi tu­lajdon tárolásával, őrzésével, szál­lításával kapcsolatban észrevéte­lek merülnek fel, a rendőrkapi­tányság figyelmeztető levelet küld a gázdasági egység vezetőjének. Ebben az esztendőben a fentie­ken kívül, harminc esetben foly­tattak beszélgetéseket gazdasági vezetőkkel, 14 közös ellenőrzési tartottak, s nem kevesebb, mint 50 propaganda-előadáson ismer­tették a társadalmi tulajdon vé­delmének fontosságát. A megelő­zést szolgálja természetesen a körzeti megbízott tevékenysége is, aki szinte naponta jelez, infor­málja a középvezetőket az esetle­ges hibákról. — A bűncselekmények felderí­tése, az elkövetők leleplezése mindig nehezebb és bonyolultabb feladat, mint a megelőzés, a bűn- cselekményt előidéző okok és le­hetőségek megszüntetése. Ez pe­dig már nem rendőri, hanem össztársadalmi feladat. — fejezté be a beszélgetést Sánta Ferenc rendőr alezredes/*1 Gémes Gábor KENDŐZETLENÜL A piros betű A közönyösség kárvallottja hiteléért Piros — tilos! Már az óvodában tanítják minden egyereknek. Azt viszont kevésbé tudhatják az óvó nénik, hogy erre az egyszeregy­nek tűnő, de a gyermekek szo­kásrendszerének, erkölcsi érzéké­nek a kialakításában fontos sze­repet játszó okításra a felnőttek gyakran rácáfolnak. A kecskeméti fedett uszoda le­látóján szembetűnő, újságlapnyi tábla hirdeti: „A lelátón és a me­dencénél étkezni és dohányozni szigorúan tilos!” Mintegy meg­erősítésként, balrai, az oldalfalon egy másik tiltó tábla újfent ren­delkezik: „Dohányozni tilos!” A gyanútlan fürdőző ezek után jog­gal feltételezheti, hogy itt minden gyufás embernek kötve van a keze. Ám a valóságbán nem így fest a dolog. Itt csak az nem gyújt rá, aki nem akar. Tanúja voltam, amint egy úszómester és egy ed­ző épp a medence szélénél ere­gette jóízűen a füstöt, mintha ott, egy presszó asztalkája lett volna. Más se kellett a lelátón helyet foglaló dohányosoknak — itt is, ott is pattant az öngyújtó, ser­cent a gyufa, és a kékes füst elindult hódító útjára, a zöldes­kék víz fölé. Zavartalanul rabol­hatták az itt különösen becses oxigént, hiszen az úszómester és az edző jártak, azaz füstöltek elől „jó példával”. Mindennapos esetről írok. Kár lenne róla hallgatni. Már csak azért is. mert a medencében, óvo­dástól nagy iskolásig sok-sok gye­rek, mai fiatal edz szorgalmasan, barátkozik a vízzel, és nem lehet mindegy, hogy milyen benyomá­sok. tapasztalatok hatnak rájuk eközben. Apropó, környezet... Egy vízi- barát-ismerősöm mutatta éppen a minap: figyeljem meg, hogyan lengedeznek az uszoda pompás pálmáinak a levelei. Hat. fadézsában díszlő pálma, egzotikus, egészséges zöldövezet, házon belül, sportolóknak, pihen­ni vágyóknak egyaránt. S még sokáig az is lehetne a környezet, az egészség és a víz védelmében hozott, a dohányzást tiltó felhívás maradéktalan megtartásával és megtarlatásával! Míg zöldellnek •a pálmai eve lek* és a piros betűs tábláknak hitele van... —hl —I Mi lehet e sorok mögött? — ébredt fel bennem a kíváncsiság, miután elolvastam a szerkesztő­ségünkhöz küldött levelet, átnéz­tem a hozzá mellékelt munka­könyvét és születési anyakönyvi kivonatot. Ez utóbbi hátlapján ott a pecsétes tanúsítvány róla, hogy az édesanya — a levél író­ja — megkapta a szülési segényt és a férj munkahelyéről a szak­szervezeti segényt is. A levél pedig a következő: ”... kaphatnék-e valamilyen se­gélyt az augusztus 27-én született gyermekem után attól függetle­nül, hogy most nem állok mun­kaviszonyban? Még két; iskolás­korú gyermekem is van. Lehet­ne-e a legkisebb után segélyt kapni amíg a bölcsödébe fel nem veszik, mert akkor szeretnék el­menni dolgozni...” Ebben az ügyben valami nincs rendjén — tűnődőm, miután új­ra átlapozom a munkakönyvét, amelyben a bejegyzett 17 munka- viszony közül 4 éves volt a leg­hosszabb időtartamú. A legutób­bi munkahely, ahonnan a 24 éves fiatalasszony augusztus első nap­jaiban kilépett Kecskemét egyik bölcsődéje volt. A városi tanács egészségügyi osztályán hónapok múltán is em­lékeztek a fiatalasszonyra. aki nem hagyta magát eltéríttetni a szándékától. Magyarázattal ugyan nem szolgált, de makacsul kitar­tott a kilépés mellett. Most pedig, munkakönyvének tanúsága sze­rint 16 nap válsztotta el attól, hogy a szülést követő 5 hónap­ban teljes fizetésének folyósításá­ra. illetve a gyermekgondozási segély igénybevételére legyen jo­gosult. Vegyük azonban csak az érem egyik oldalának a munkáltató képviselőjétől kapott tájékozta­tást. Hallgassuk meg az érdekel­tet is: mivel indokolja makacs lépését a háromgyermekes édes­anya? Két héttel azután, hogy ottho­nában hasztalanul kerestem, la­kása ajtókilincsén neki hagyott levélkével a kezében, a kislányo- san fiatal anyuka megkeresett a szerkesztőségben. Sajnos, ezért és ezért nincs le­hetőség kérésének teljesítésére —- magyaráztam ügyfelünknek, majd feltettem a kérdést:-- Mondja meg őszintén, mi késztette rá, hogy a szülés előtt két héttel megvált a munkahelyé­től? Rosszul érezte magát a böl­csödében? Nem próbálták lebe­szélni a kilépésről? Nem magya­rázták meg, hogy milyen követ­kezménnyel jár, mitől fosztja meg magát? — De igen. mondták, nem akarták, hogy elmenjek. Esztike néni azt is mondta, ha maradok, a konyhába fog beosztani, bár a takarítás sem volt nehéz ... —Miért lépett ki mégis? — őszintén szólva, a ruhatisztí­tó szövetkezetnél kínálkozott jó munka. Menyasszonyi ruhát kel­lett volna vasalni: mondták, hogy az ezeröt-ezerhatszázat is megke­reshetek vele otthon. Gondoltam, hogy ez milyen jó lesz ... — S talán nem vált be a szá­mítása? — Az az igaszság, hogy azóta sem értesítettek. Pedig az az asz- szony azt mondta akkor, hogy előjegyzésbe vettek és én leszek az első, akit majd értesítenek ... Most már bánom, hogy eljöttem, hogy nem hallgattam Esztike né­nire. Nem tudom, hogy vissza­vennének-e . . . — Érdemes lenne megkérdez­nie. Hátha. És próbáljon majd hűségesebb lenni a legközelebbi munkahelyéhez, hiszen a gyakori munkahely-változtatásokkal is a saját érdekei ellen vét. Lehetsé­ges. hogy eddigi 17 munkahelye között nem akadt egy sem, ahol jól érezte volna magát? — Hát.. . . Nem is tudom . . * Nos, dióhéjban ennyi volt a szerkesztőségünknek küldött le­vél hátterében. Nem jellemző eset, mert manapság a tájékozta­tás, a jogpropaganda jóvoltából az emberek igencsak ismerik jo­gaikat — mondhatná erre bárki. Sajnos azonban, a fentebbi példa sem egyedi. Csupán a szerkesz­tőségünkhöz eljútó ilyen és ha­sonló esetek tanúsítják: vannak emberek, akik rövidlátó meggon­dolásból, de főleg tájékozatlan­ságból rossz kovácsoló! önnön sorsuknak. Gyakran a legjobb szándékot is elhárítva, nem en­gednek magukon segíteni. Vajon nem kielégítő a jogpro­paganda, vagy hiányos a tájékoz­tatás? A szóban forgó íiatalasz- szony — nem egy társához hason­lóan — másról győzött meg: az érdeklődés hiánya, a tájékoztatás iránti teljes közöny az alapvető ok. S lám, az érdekeltnek milyen drága lecke árán kell erre rádöb­bennie. P. I. Küzdelmes időszak A következetes politika eredményei Q A párt további erősödé- sének fontos állomása volt az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1957. február 26-i ülése, amely többek között meg­állapította, hogy „a városi párt- szervezeteken kívül az ország falvainak 75 százalékában meg­alakult a pártszervezet, a párt aiapszervezeteinek száma lénye­gesen meghaladta a nyolcezret.” Az Ideiglenes Központi Bizott­ság ülése meghatározta. hogy „főleg három területre kell majd figyelmet fordítani: a közokta­tás és kulturális; az állami ter­vezés, gazdasági vezetés; a bel­ügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre.” Ugyanakkor úgy határozott, hogy „hozzá kell fog­ni a hazai adottságokra épülő és helyes arányok kialakítását biz­tosító új, 1958. január elejével kezdődő hároméves terv kidol­gozásához.” A határozat nagy jelentőséget — amire a megyében is számos példa volt — tulajdonított an­nak, hogy a pártszervezetekben szűnjön meg a helyenként meg­mutatkozó elvtársiatlan és int- rikus magatartás, amely minden­áron és mindenkiben hibát ke­res. „Ezt egészségtelen, vagy ép­pen a párt növekvő ereje és egy­sége láttán elkeseredett ellen- forradalmi elemek szítják kívül­ről.” Az állami élet konszolidáció­ja szempontjából serkentő volt az a döntés, amely szerint „az MSZMP azon tagjai, akik... a tanácsi szervekben és a tanácsok végrehajtó bizottságaiban tagként helyet foglalnak, a megfelelő pártszervek irányítása mellett az említett államhatalmi szervek munkájának megkezdése előtt üljenek össze, alakítsák meg pártcsoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos munka megfe­lelő politikai kérdéseit...” A tanácsi apparátus és a ta­nácsokban megalakult MSZMP- csoportokra vonatkozóan az 1957. év eleji jelentésekből tájé­kozódhatunk. Kecskemét városi tanácsának apparátusában az MDP volt 122 tagjából 20 lett tagja az MSZMP-nek. Ebben az időben 24 taggal megalakult az MSZMP-csoport is. Baján is működött pártcsoport, az appa­rátusban 15 MSZMP-tag volt. Kalocsa városban a csoport már­cius 29-én jött létre, Kiskuníél- egy háza város apparátusában pedig 21 fővel alakult meg a pártalapszervezet. Kiskunhala­son a csoport még nem műkö­dött, de 40 fő már tagja volt az MSZMP-nek. A járások közül, (i kalocsai járásban az apparátusból 16 fő, a községekéből pedig 35 fő tag­ja lett a pártnak. A dunavecsei járás tanácsában már működött az MSZMP-csoport, sőt vala­mennyi községben is létrejött. A kiskunhalasi járásban a tavasz kezdetén tanácstagi csoport még nem működött, de a tanácstagok közül 40-en léptek az MSZMP- be. A járási apparátusból 16-an, a községi tanácsoknál pedig 47- en lettek tagjai az újjászervezett pártnak. A kecskeméti járásban márciusban hozták létre az MSZMP-csoportot, az MSZMP- tagok száma a járási apparátus­ban az MDP-nek mindössze 13 százalékát tette ki. A kiskun­félegyházi járásban ebben az időben még nem jött létre MSZMP-csoport. A bajai járás 61 dolgozójából 18. a községi ta­nácsok 125 dolgozójából pedig 40, az 56 járási tanácstagból 19 volt tagja a pártnak. A kiskő­rösi járásban még nem alakult meg a bácsalmási járás tanács­tagságának pedig 50 százaléka lett tagja a pártnak. (A felso­rolás talán feleslegesnek tűnik, de a számok és az arányok pon­tosan érzékeltetik a legfontosabb államhatalmi szervben megvolt politikai helyzetet.) A parlament januári ülése (előtte január 3-án összeült a megyei képviselőcsoport) és a Központi Bizottság februári ülé­se után a megye kommunistái számára a legjelentősebb politi­kai esemény az MSZMP március 7-én Kecskeméten megtartott megyei pártaktíva egész napos ta­nácskozása volt. A négy hónap múltán összejött tanácskozáson elhangzott beszámolt) megállapí­totta, hogy „A tragikus esemé­nyek és minden ellenséges nyo­más ellenére megszerveződött a párt széles hálózata a megyében. Jelenleg az üzemekben, a falusi szocialista szektorokban, a hiva­talokban, városokban és falvak­ban 434 alapszervezet működik 6811 taggal. Háromszázhetven- négy olyan személy is kérte fel­vételét, akik korábban nem vol­tuk tagjai az MDP-nek. A nagyaktíva megállapította: „ ... az a tény, hogy az ellenfor­radalom megsemmisítésével pár­huzamosan alakultak meg es erősödtek szervezeteink, bizo­nyítja, hogy a legharcosabb és a párt ügye iránt a legodaadóbb elvtársak léptek a pártunkba.” A kommunisták bátor fellépé­sének köszönhető elsősorban az akkor már érzékelhető konszo­lidáció. A kommunistáknak, akik a januári kormánynyilatkozat megjelenése óta indítottak tó- megharcot az ellenforradalmi nézetekkel szemben, hiszen a za- varkeltés még távolról sem szűnt meg és fővonala változatlanul az eszmei-politikai megtévesztés ma­radt. Taktikája pedig a párt és a kormány iránti bizalmatlan­ság fenntartása, a párt és az egyes dolgozó rétegek szembeál­lítása. Tulajdonképpen ennek a mesterségesen teremtett bizal­matlansági légkörnek a követ­kezménye volt többek között az, ami az adófizetés visszaesése te­rén megnehezítette a megye gaz­dasági helyzetét. Az ebben az időben fennállt mintegy száz­millió forintnyi adóhátralék sú­lyos gondokat okozott a váro­sok és a községek gazdálkodá­sában. A megye általános gazdasági helyzetét természetesen némi­képp javította a termelés ked­vezőbb alakulása 1957. első ne­gyedében. Az 1957. május 31-én összeült megyei pártaktíva, amely megválasztotta a megyei párt­bizottságot és a júniusban ösz- szeülő országos pártértekezlet küldötteit, már megállapít itta, hogy: ..Az első negyedév ter­melési eredménye a múlt év azo­nos időszaka 85,8 százalékát ér­te el. A kifizetett munkabér ugyanakkor 128 százaléka a múlt év azonos időszakának. Ez azt jelenti, hogy a 100 forint mun­kabérre jutó teljes termelés még a 65 százalékát sem éri el a ta­valyi év hasonló időszakának.” wf A megyei inéző bizottság min­den törekvése a politikai és gaz­dasági helyzet fokozatos megszi­lárdítása volt. Erre utalnak az ideiglenes megyei intézőbizottság üléseinek első negyedéves témái is. Ezek közül néhányat: A já­rási-, városi intézőbizottságok összetételének és munkamódsze­rének megvizsgálása: A párt szervező és politikai munkájá­nak helyzete az üzemi munká­sok között: A termelőszövetke­zetek gazdasági és politikai helyzete a megyében: A párt vezető szerepével kapcsolatos po­litikai és szervező munka falun; A földkérdés és az ezzel kap­csolatos problémák a megyében; A pedagógusok közötti politikai és szervező munka feladatai. A pedagógusok részvétele az ifjú­sági szervezetek munkájában: A kecskeméti járási intéző bizott­ság beszámolója a járásban vég­zett politikai és szervező mun­káról: A népfront, szerepe és munkája a megyében. A párt vezető szerepének biztosítása a népfrontban: A tanácsok munká­ja az állami és tömegszervezeti feladatok végrehajtásában; A pártcsoportok munkája és fel­adata a tanácsokban; Az ifjúsá­gi szervezetek munkája a me­gyében. A márciusi nagyaktíva felszó­lalói a pártszervezés újabb és újabb előrelépéséről számoltak be. Ágoston András Kiskörös: „A szocialista munkáspárt szer­vezéséhez már november 2-án hozzáfogtunk, a kiskőrösi járás minden községében megalakul­tak a pártszervezetek. A volt. MDP-tagság 37 százaléka kérte felvételét az új párt soraiba... Olyan kommunisták vannak az űj pártban, akik a legnehezebb időkben nem egvszer életük koc­káztatásával vállalták a párttag­ságot.” Bartal Mihály, Szabadszállás: „öt alapszervezet alakult a köz­ségben, 107 párttaggal. A régi parttagoknak több mint a fele tevékenykedik már az MSZMP soraiban.” Illés János, Bácsbokod* „A községben november 12-en ala­kult meg az MSZMP 47 taggal. Márciusban a százat is megha­ladta a taglétszám.” Karpov Ferenc, Bácsalmás: „A járásban az MDP tagjainak 42 százaléka lépett be az újonnan alakult pártba.” Az átigazolások befejezése után, 1957. május 1-én a párt­tagság száma több mint tízezer­re növekedett. Közülük 650 fő korábban nem volt tagja a párt­nak. A megyei intéző bizottság fi­gyelme fokozatosan igényelte a tömegszervezetek munkáját is. Januárban tanácskozás zajlott le a szakszervezet vezetőivel. Ak­cióban volt már a Hazafias Nép­front és a nőmozgalom, és a Tanácsköztársaság évfordulójá­ra létrejött, az addig megalakult Forradalmi Ifjúmunkás Szövet­ség és az EPOSZ helyett a fia­talok egységes szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A párt és a munkás-paraszt kormány előtt álló hatalmas fel­adatok megoldását, a politikai és gazdasági* konszolidáció folya­matát nagyban segítette és meg­könnyítette a Szovjetunió és a szocialista országok internacio­nalizmustól áthatott testvéri se­gítsége. Ez a segítség is hozzá­járult ahhoz, hogy a pái t és a kormány következetes és elvhű politikája történelmileg példát­lanul rövid idő alatt kivezette az országot a politikai és gazdasá­gi káoszból, konszolidálta a szo­cializmus viszonyait, és a szocia­lista építés újabb, magasabb szinten történő folytatását tet­te lehetővé. Azok, akik abban az időben harcoltak a rend helyreállításá­ért, a párt politikájának érvé­nyesüléséért, Jól tudják, hogy az MSZMP vezette Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány akkor kidolgozott politikájának helyességét utóbbi húsz évünk történelme, szocialista építésünk sikerei bizonyítják. A kipróbált, helyes politika megvalósítását a szocialista építés minden híve méltán tekinti cselekvése, helyt­állása vezérfonalának. W. D. Gyémántválogatás - gamma-sugarakkal Gyémántok válogatására alkal­mas készüléket tervezett egy moszkvai egyetemi hallgató. A gyémánt kristályokat egy forgóasztalra öntik, amely alatt radioaktív sugárforrást helyeztek el. Ha az asztal nyílása fölé gu­ruló kristály átlátstzó. nem bocsát ki ultraibolya sugarakat, a kris­tály begurul egy tartályba. Ha a nyílásra színes kristály kerül, a gamma-sugárzás hatására ultra­ibolya sugarakat bocsát ki. Egy detektor pillanatok alatt jelekké alakítja ezeket, és utasítást,ad az elosztó lapátnak, amely a kris­tályt egy másik tartályba gurítja. Az automatával egy év alatt 14 ()()() rubel megtakarítást érnek el. (BUDAPRESS— APN) Rádiómúzeum • Az ország legnagyobb rádió- gyűjteménye a pécsi Doktor Sán­dor Művelődési Központban van. A látogató 130 rádiókészüléket tekinthet meg: közöttük a legré­gebbi kristálydetektorral műkö­dik. a legkorszerűbb hat hullám­sávos. A felvételen néhány rádió­matuzsálem. (MTI-fotó — Vár- konyi Péter felv. — KS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom