Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
1976. december 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Hatáskörök, munkaerő, szakképzettség Beszélgetés a jánoshalmi tanács vezetőivel Mennyi munkája van egy nagyközségi tanácsnak, hányán dolgoznak az apparátusban, s azoknak milyen a szakképzettsége, mekkora az éves ügyiratforgalom, s hogy ezeknek a feladatoknak miként tud eleget tenni a helyi tanács? Ezzel a komplex kérdéssel kerestük fel Jánoshalma Nagyközség Tanácsának vezetőit, névszerint Harczi János végrehajtó bizottság titkárát. elnököt és Kelle Györgyöt, a Mielőtt azonban a beszélgetésre sor kerülhetett, várnom kellett. Több, mint egyórás várakozás során volt alkalmam belepillantani a tanácsforgalomba. Az elnököt Mélykútról várták, ahol a jánoshalmi épülő sport- csarnok ügyében tárgyalni volt. Végül megérkezik, s a következő pillanatban már hármasban ülünk az asztal körül, s a kérdés elhangzása után érdekes beszélgetés alakul ki. — Azonnal előveszem a határköri listát. Abban mindent megtalálunk — mondja az elnök és egy vaskos kötetet tesz az asztalra. Azonnal „megvigasztal”, hogy nem kell megijedni, mert ez valamennyi tanács határkörét tartalmazza, benne a nagyközségiekét is. Nézzük, mit kell elvégeznie egy nagyközségi tanácsnak? Mi mindennel foglalkoznak — Van ennél egyszerűbb is — szól közbe a Vb-titkár. Nemrégiben számolt be a végrehajtó bizottság a tanácsnak az ügyintézésekről. Azonnal hozom is. És Kelle György néhány másodperc múlva az asztalra teszi a beszámolót. Bbből kiolvasható, hogy hányféle hatáskörben működik a jánoshalmi tanács. Nézzük meg közelebbről: adóügyek, költségvetési, gazdálkodási feladatok, anyakönyvi ügyek, gyámügyek, hagyatéki ügyek, katonai ügyek, szabálysértési ügyek, lakásügyek, tűzrendészet i feladatok, talált tárgyak kezelése, művelődési feladatok, birtokvitás ügyek, tartási és életjáradéki, valamint örökösödési szerződések jóváhagyása, szociális és egészségügyi teendők, építési és közlekedési feladatok, ipari szak- igazgatási feladatok, kereskedelem, mezőgazdaság, munkaügyi feladatok, sportfeladatok, kényszervágással, eboltással, kutyaadóval, járlatlevelekkel történő foglalkozás ... , A helyi,„tanácsok hatáskörének bővítése 1068—1970 óta foiyarYiá- to$. Azóta, sok feladatot kaptunk. Így például az építési, a gyámügyi, ipari, közlekedési, vízügyi, egészségügyi, népességnyilvántar- tósi jogkört, az adóügyeken belül pedig a borforgalmi adóval összefüggő teendők ellátását. Sajnos, a tanácsi dolgozók létszáma szinte változatlan. Mindössze az építésrendészeti feladatok ellátásához kaptunk két személyt, illetve státuszt, a borforgalmi ügyekhez pedig egyet. Jelenleg Jánoshalmán harmincán dolgozunk a tanácsnál — mondja az elnök, majd gyors számolás következik, amelynek a végén kiderül, hogy az érdemi ügyintézők száma ebből 22. Igaz, hogy a jánoshalmi tanács nem panaszkodhat a szaképzettséget illetően. Elmondta Kelle György, hogy a járási hivatal „minősítése” szerint városi szinten látják el feladataikat a nagyközségben. Ehhez természetesen köze van annak. hogy az apparátus dolgozói közül heten végeztek egyetemet vagy főiskolát, illetve hárman most folytatják felsőfokú tanulmányaikat. De az 1975 76-os oktatási évben továbi 11 személy szerezte meg a munkakörének ellátásához szükséges szakképzettséget. Azt mondhatjuk tehát, hogy valamennyi érdemi ügyintézőnek megvan a képzettsége. — A követelményeknek mégis nagyon nehezen, csak a tanácsi munka színvonalának csökkenésével tudunk eleget tenni — folytatja a vb-titkár és megállapítására bólogat az elnök is. Azonnal kiderül, hogy miért! A tanácsi dolgozóknak körülbelül a negyedrésze mindig távol van a munkától: tanulmányi vagy rendes szabadság, betegség, gyermekgondozási segély stb. miatt. Ilyen körülmények között tehát azt mondhatjuk, hogy 15—17 ember dolgozik naponta a nagyközségi tanácsnál, az érdemi, ügyintézők közül. Feszített idegállapotban — Hogyan győzik mégis a feladatok ellátását? — Említettük már, hogy nehezen. Néha ideges, kapkodó a hangulat, s azon vesszük észre magunkat, hogy beosztottjainkat sürgetjük, „hajtjuk”. Aztán megállók a szobám közepén és gondolkozom: vajon szabad-e sürgetni azokat, akiket egyébként is sürgetnek a határidők, akik feszített idegállapotban dolgoznak? — tűnődik most is a vb- titkár, az elnök pedig példákat említ f' — Az anyakönyvvezető egymaga végzi a lakosság nyilvántartását is. Nézzük mennyi á munkája? Egy házasságkötés körülbelül tíz ügyfélforgalmat jelent. Jánoshalmán évente 80 házasságot kötnek. Ugyanakkor 12 ezer ember lakik a nagyközségben, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás is őt terheli. Évenként ezer a ki- és bejelentkezők száma. — A tanácsnak azonban mindenhez „embert kell adni” — veszi át a szót a vb-titkár. — A lakosság tüdőszűréséhez, ahol a kartonokat kezelik egy. tanácsi dolgozót, de ezt megelőzően ki kell adni 9 és fél ezer felhívást is. De ha például a KSH-tól jönnek, ha az illetékhivataltól jönnek, nekünk adni kell melléjük valakit. Nézegetek egy kimutatást, amely a nagyközségi tanács ügyiratforgalmáról készült 1975 II. és 1976 I. félévére. Eszerint a határozatjellegű okiratok száma 1975 második felében 4058, az idei év első felében pedig 8300 volt. Ez utóbbiból az adóív a legtöbb: 4876, második helyen pedig a járlatlevél szerepel 2716 számmal. Állandóan minden sürgős — A járlatlevél-kezelés megváltozik januártól. Maguknak az állattartóknak kell kitölteniük három példányban. Nem rossz aa elképzelés, csak az á hiba, hogy ez semmit sem könnyít a tanácsi dolgozókon. A legtöbb gazda ugyanis nem tudja kitölteni, s ez a munka továbbra is ránk, tanácsi ügyintézőkre hárul. Minden marad tehát a régiben, — veti közben Kelle György. — Ezzel is úgy járunk, mint a kutyákkal! — jegyzi meg a tanácselnök. Rákérdezek a megjegyzésre és a következő derül ki: Jánoshalmán 2800 kutya van. Természetesen különböző fajta. Az ebadó megállapítása jelenleg határozattal történik, vagyis évenként 5600 határozatot kell hozni, mert az ebadót félévenként „vetik ki”. Ellenben az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja nem éri el a havi 960 forintot, fellebezhet és kérheti az adó elengedését. Jánoshalmán 400 ilyen kérelem futott be. Ez további négyszáz határozat arról, hogy az ebadót elengedik ... (a beszélgetés utáni napokban jelent meg a közlemény, hogy egyszerűsítik az ebadóval összefüggő adminisztrációt). — Ja! Azt még nem is mondtuk, hogy mi látjuk el Kéleshal- ma adóügyeit és oktatási feladatait is — mondja a tanácselnök. .. Régen elharangozták a delet. Az előszobában már csak az írógépek vannak, bennük a félbehagyott munka. Elszaladtak ebédelni az adminisztrátorok, hogy aztán folytassák a gépelést, mert sürgős. Miközben elköszönök a jánoshalmi tanács vezetőitől azon gondolkozom, hogy milyen érzés lehet állandóan a „sürgős” felirat árnyékában dolgozni? Gál Sándor Brigádok az oktatásban 'T Szenes Iván könyvéből idézünk: „A párt ellen- forradalom alatti helyzetére vonatkozóan különös figyelemre tarthat számot az MDP Bács megyei szervezeteinek tevékenysége. 1956. október 20-án a megyei pártbizottság kibővített ülést tartott, ahol a Központi Vezetőség intenciói alapján vitatták meg a politikai helyzetet. A pártbizottsági ülés résztvevőinek többsége elfogadta az MDP KV értékelését, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek messze eltúlozták az ország gazdasági nehézségeit, felléptek a szovjet csapatok kivonása mellett és né- hányan a Központi Vezetőség elleni harcban látták a megoldást.” Az október 23-i események ismeretében, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb vezetői együttes megbeszélést tartottak a honvédség és rendőrség vezetőivel és megállapodtak a középületek fegyveres biztosításában és az utak védelmében. Október 23—26. között nem történt említésre méltó különösebb esemény a megyeszékhelyen. Bár volt figyelmeztetés. Egy akkori katonai feljegyzés a következőket rögzíti: „25-én az esti órákban a helyőrségparancsnok tudomására jutott, hogy a Budapestről induló szegedi gyorsvonattal ellenforradalmárok utaztak Szegedre és ennek megfelelően a hadosztályparancsnok parancsot kapott, hogy a szegedi gyorsvonatot Kecskemét határában tartóztassa fel és a gyanús elemeket szedjék össze... A vonatról kb. 50 főt szedtek le, mivel utazásuk jogosságát nem eléggé tudták megindokolni. Október 26-án délelőtt a megyei pártbizottság épülete körül, amikor tűzoltólétrával feljutva próbálkoztak a vörös csillag eltávolításával, sok ember gyűlt össze. A tömegben demagóg elemek szították a hangulatot és csoportokat szerveztek, hogy más középületekről is leverjék a csillagot, letépjék a vörös zászlókat. Az itt szerveződött sokaság a városi tanács és az államvédelmi hatóság épülete elé vonult azzal a céllal, hogy ott is leszedjék a csillagot. A tovább verbuválódott tömeg ezután a szovjet emlékműhöz ment, amelyről a csillagot eltávolították és az emlékmű felső harmadát ledöntötték. Innen az államvédelmi hatósághoz, a városi katonai parancsnoksághoz és a rendőrséghez vonultak, ahol semmilyen ellenállásba nem ütköztek. A börtönből kiszabadult — a bórtönparancsnok-helyettes számszerű kimutatása szerint 135-en — rabok fegyverhez jutottak. Feltehető, hogy a felizgatott tömeg között kezdettől fogva Budapestről érkezett ellenforradalmárok is voltak. A megyei tanács vezetői az események láttán nyomban a megyei pártbizottságra siettek, hogy megtárgyalják a rend fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket. Az országos helyzet ismeretében október 25-én az MDP megyei végrehajtó bizottsága felhívásban elítélte az ellenforradalmi akciókat és állást foglalt a termelőmunka folytatása mellett. Ennél több azonban nem történt, nem készült fel a várható ellen- forradalmi támadásra. A pártvezetés ebben a helyzetben azt. tervezte, hogy különböző helyeken létrehozza a forradalmi bizottságokat, gondolván, hogy ezzel az ellenforradalom szelét kifogja a vitorlából. Ennek kezdeményezése a különböző vezető szervekben dolgozó kommunisták részéről nagy ellenállásba ütközött. E sorok írója tanúja volt annak a jelenetnek, amikor a kecskeméti városi pártbizottság képviselője a megyei tanács elnökének szobájában előterjesztette a javaslatot, de tanúja volt a nagyon határozott és ingerült visszautasításnak is. S amikor az utcán már akadálytalanul elszabadult a pokol, október 26-án délután 4 óra körül Dallos Ferenc megyei tanácselnök telefonbeszélgetést folytatott Gyurkó Lajos vezérőrnagy, hadtestparancsnokkal követelve a honvédség fegyveres beavatkozását. Egy órával később Gyulai ezredes jelentkezett a megyei tanácsnál, aki közölte Dallos Ferenccel és az ott levő más megyei vezetőkkel, hogy nem állnak rendelkezésére egységek és semmi okot nem lát a beavatkozásra. Gyurkó Lajos vezérőrnaggyal történt újabb telefonbeszélgetés után a honvédségi alakulatok tankokkal, géppuskákkal, fegyveres egységekkel felvonultak és megkezdték a már felfegyverzett ellenforradalmár erőkkel szemben a harcot, akik közben már megszállták a város összes magaslati pontjait, az iskolák és templomok tetejét. Ugyancsak megszállták a középületeket, a vasutat és elfoglalták a postát. A megyei tanács épületének megtámadására nem került sor, mert azt az ott dolgozók fegyveres csoportja védte. A megyei tanács elnökénél állandóan ülésezett és intézkedett a párt, a tanács és a honvédségPostás fiatalok parlamentje Szegeden Vasárnap tartották ifjúsági parlamentjüket Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye fiatal postásainak küldöttei. A Szegedi Postaigazgatóság vezetőin kívül részt vettek a tanácskozáson a niegyék párt- és KlSZ-bizottsá- gainak képviselői, és ott volt Juhart Istvánná, a posta vezér- igazgatójának helyettese is. Rózsa Istvánnak, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjének a beszámolóját követően tizenkilenc küldött mondta el véleményét az elmúlt két esztendő tapasztalatairól, változásairól, eredményeiről és a még meglevő problémákról. Mindegyik felszólaló sürgette a postai szolgáltatás bővítését, javítását is. Első helyen említették a szakmai továbbképzést, a munka gépesítését, az ösztönző jutalmak kiírását, a munkahelyi légkör további javítását. Sürgették az üzemi étkezés megszervezését a községekben, társadalmi összefogással ifjúsági postásüdülő építését és a tömegsport alapjainak megteremtését. Példákkal bizonyították, hogy a jelenlegi sportkör csak nevében „postás”, mert sajnos, nem sokat tesz a postás dolgozók érdekében. Felvetődött a tanácskozáson az is, hogy a kinevezéseknél, felmentéseknél, társadalmi ösztöndíjak odaítélésénél, kitüntetések adományozásánál minden esetben kérjék ki a fiatalokat képviselő KlSZ-szer- vezetek véleményét. A postánál most van a nemzedékváltás, igen sokan nyugdíjba mennek és pótlásukról idejében gondoskodni kell — főleg a továbbtanulási lehetőségek kiszélesítésével. A segítő szándékú eszmecserén a fiatalok munkás- és leányszállás létrehozását javasolták. Főleg a kishivatalokban még megoldatlan az ebédidő biztosítása, a szabad szombat és a vasárnapi munkaszüneti nap kiadása. Fontosnak tartották a felszólalók a szakmai vetélkedők szervezését a szakma ifjú mestere cím elnyerésére, még akkor is, ha a postán dolgozók szakmásításá- nak kérdése még vitatott. Sok segítséget adott a vezetőknek is a postások ifjúsági parlamentje. Több olyan javaslat is elhangzott, amely országos intézkedést sürget. A területi ifjúsági parlament az ágazati tanácskozásra három küldöttét választott, a Bács-Kiskun megyében dolgozó ifjú postásokat ősze Magdolna kiskunmajsai távbeszélő-kezelő képviseli. F. Sz. bői álló védelmi bizottság. A honvédségi erők október 26—27- re virradó éjszakán csaknem kétszáz ellenforradalmárt semmisítettek meg, vagy fogtak el. A honvédségi feljegyzések szerint: „A kecskeméti tűzharc október 29-ig tartott, a honvédség részéről a harcban a következő egységek vettek részt az 5. gépkocsizó hadosztálynál. A hadosztálytörzs tisztjeinek 50 százaléka, a 19. gépkocsizó ezred egyik gépkocsizó lövész-zászlóalja, a 24. harckocsizó ezred egy harckocsizó zászlóalja, az orgoványi tüzérosztály két légvédelmi ütege. Ugyanazon időszak alatt a megye több területén is fordultak elő tüntetések és lövöldözések, például Szabadszálláson, Helvécián, Kiskőrösön stb.” „Október 30. A hadosztálytörzs parancsot kapott a Forradalmi Tanács megalakítására. 14.00-kor a hadosztálytörzs személyi állománya megválasztotta a Forradalmi Katona Tanácsot, amelynek 11 tagja volt.” „November 1. Október 30-ig a hadosztály tü. fe. szóig, a hadtest Forradalmi Katonai Tanácsának utasítására az alábbi fegyvereket adta ki: Konzervgyár 3 pisztoly, 5 géppisztoly, 2 golyószóró és Pf. 1739 egység 8 géppisztoly. Kecskemét Gépkocsi Vállalat 6 géppisztoly, 6 puska. Egyetemi hallgatók 4 géppisztoly. Ágas egyháza 8 puska. Építők Gépkocsikarbantartó Vállalat 10 géppisztoly, 5 karabély, Alföldi Konzervgyár 40 géppisztoly, 60 puska. Lakatosüzem 60 géppisztoly, 30 puska.” Más jelentés szerint október 27-én honvédségi alakulatok „150 személyt állítottak elő a katonai parancsnokságra, 20 géppisztolyt. 4 golyószórót és több fegyvert is összeszedtek a járőrök. Az előállítottak között egyetlen becsületes munkás sem volt, mind rovottmúltú, munkakerülő, kis részben diákok.” W. 0. A 609-es bajai szakmunkás- képző intézet oktatói a közelmúltban brigádba tömörültek. A szocialista cím elnyerésének céljával szerződött közösség Czabán Samu kommunista tanító nevét vette fel. Megalakulásuk mottójául a XI. pártkongresszus határozatainak egyikét idézték: „Az iskola egész munkásságával szolgálja jobban az aktív közösségi életet élő, szocialista világnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését...” A Czabán Samu brigád tizennégy, úgynevezett külső oktatót egyesít. A tagok egyike a Finomposztóban, másika a Bácsalmási Állami Gazdaság gépműhelyében, a harmadik a DÁV-nál dolgozik, a kollektívát tehát egyáltalán nem könnyű szocialista közösséggé formálni. Nem könnyű, de annál lényegesebb feladat, hiszen rendkívül fontos, hogy a vállalatoknál dolgozó szakmunkástanulók gyakorlati képzése, azaz munkahelyi nevelése egységes elvek alapján történjen. Vállalásaikat éppen e felismerés jegyében elsősorban a fiatalok nevelésére irányuló célkitűzések hangsúlyozásával fogalmazták meg. A brigád tagjai azt tűzték ki maguk elé, hogy közös erőfeszítéssel munkálkodnak a tanulók jobb és hatásosabb nevelésén szocialista! tanulóbriHét európai szocialista ország közös beruházásában épül az orenburgi gáztávvezeték, amely a közreműködő államok távlati földgázszükségletét biztosítja majd. Hazánk három kompresz- szorállomást épít, megtervezi és kivitelezi — túlnyomórészt magyar építőanyag és berendezés felhasználásával — a kiegészítő és a kommunális létesítményeket. Mindez nagyfokú szervezettséget igényel a tervszolgáltatásban, az anyag- és eszközellátásban, a tervező, a gyártó és a kivitelező vállalatok együttműködésében. Az 1978-ban üzembe lépő gáztávvezeték V. szakaszának építkezését a KISZ IX. kongresszusa KISZ- építkezéssé nyilvánította. A közelmúltban ifjúsági szövetségünk és a Lenini Komszomol vezetői együttműködési megállapodást írtak alá Moszkvában a szovjet és a magyar ifjúság közös tennivalóinak összehangolására. A Lenini Komszomol szervezetei szoros együttműködést alakítanak ki az orenburgi gázvezeték munkálataiban részt vevő KISZ-szervezetekkel. A KISZ-esek szovjet társaikkal együtt jövőre részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaversenyben. „A 60. évfordulónak! 60 élmunkás hetet!” mozgalomban. Az építkezésen szocialista munkaversenyt indítanak a munka termelékenységének és minőségének növelése érdekében, a belső tartalékok teljes kihasználásáért, a határidők! betartásáért. A Lenini Komszomol, valamint a KISZ Központi Bizottsága a feladatok teljesítése érdekében közös operatív bizottságot is létrehoz. A szovjet fiatalok azt is vállalták, hogy segítséget nyújtanak aiz orosz nyelv tanulásában gádokat szerveznek, KRESZ-ok- tatúsokat tartanak a fiatalok számára társadalmi munkában, és évről évre egy állami gondozottat, illetve nehéz családi körülmények között élő fiatalt támogatnak tanulmányainak folytatásában. Csak ezeket a munkahelyi feladatokat követik a kulturális jellegű: az önképzést, önművelődést szorgalmazó felajánlások. Tárlat- és műterem-látogatásokat terveznek, valamennyien beiratkoznak a könyvtárba, és színház-, mozi- és hangverseny-látogatásokat szerveznek. A megye ipari és mezőgazda- sági üzemeiben évről évre tovább erősödik a brigádok mozgalma, de az oktatási intézményekben viszonylag ritkák a bajai szakmunkásképző intézethez hasonló kezdeményezések. Persze az iskola nem termelőüzem, és a pedagógusok körülményei nagyon is eltérőek a munkásokétól. A szakmunkás- képzés területén azonban — úgy tűnik — sikerrel hasznosíthatók a mozgalom jó tapasztalatai, annál is inkább, mert a munkásfiatalokat képző és oktató intézmények sajátos helyzetük és adottságaik következtében valóban jó és gyakorlati iskolái lehetnek a szocialista brigádok jövőbeli tagjainak. P. M. az építkezésen dolgozó fiatal szakembereinknek. A nagyszabású feladat sikeres teljesítését szolgálja, a KISZ KB és az orenburgi gázvezetéképítési kormánybizottság együttműködési megállapodása is. Ez tartalmazza a KISZ-építkezésen tevékenykedő fiatalok kiválasztásának szempontjait, a beruházásban részt vevő vállalatok és minisztériumok, továbbá azok KISZ-szervezetjeinek feladatait. A közeli napokban a KISZ Központi Bizottsága megalakítja a KISZ-építkezég szervezőbizottságát. amely részletesen meghatározza az ifjúsági szövetség tennivalóit. Hamarosan elkészül az orenburgi gázvezetéképítési kormánybizottságnak az építkezéssel kapcsolatos intézkedései terve is. Az együttműködési megállapodás kitér arra is, hogy a beruházás szervezésében, a hazai és külföldi kooperációban fellelhető hiányosságok felkutatására, megszüntetésére az érdekelt vállalatoknál KISZ-radar akciót indítanak. A fiataloktól hasznos javaslatokat várnak az anyagok takarékos felhasználására, a munka minőségének javítására. A szerződés ezienkívül magában foglalja az építők ifjúsági termelési mozgalmait, a fiatalok eszmei-politikai, intemacionlista nevelésével kapcsolatos feladatokat és rögzíti, hogy a gáztávvezeték építésére nyaranta diák-építőtáborokat szerveznek. A beruházáson minden esztendőben megszervezik az „Alkotó ifjúság” pályázatot és kiállítást, valamint a „Ki minek mestere?” vetélkedőt. Ifjúmunkásaink szabad idejükben sportprogramokon vesznek .részt, megismerkednek a Szovjetunió legszebb tájaival, kultúrájával, hagyományaival. (MTI) Küzdelmes időszak Az ellenforradalom támadása / Felújítják a millenniumi emlékművet • A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat szakemberei helyreállítják a budapesti millenniumi emlékmű tornnyszárnyait, kicserélik a hibás kődíszeket, felújítják a szoborcsoportokat. 1980-ra ismét teljes egészében pompázik az emlékmű. (MTI-fotó: Várkonyi Péter—KS) KISZ-Komszomol együttműködés az orenburgi gáztávvezeték építésére
