Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1976. december 3. A TSZ-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tömeges megalakulása óta másfél évtized telt el. Azóta megszilárdultak, megerősödtek a közös gazdaságok, nagyrészük olyan korszerűen termelő szo­cialista nagyüzemmé fejlődött, mely nemzetközileg is számotte­vő eredménnyel büszkélkedhet. Jól kamatoznak tehát azok a szövetkezeti beruházások, me­lyekhez államunk is rendszeres, számottevő segítséget nyújtott. Helyesnek bizonyult az, hogy a szövetkezetek széles körű mű­ködési és gazdálkodási önállóság­hoz jutottak. A közös gazdasá­gok révén sikerült eredményesen bevonni a nem is olyan régen még egyénileg gazdálkodó pa­rasztságot a közösségi életbe, a szocializmus építésébe. 4 Évszázados álmok váltak va­lóra. Rugalmas gazdálkodásuk­kal a tsz-ek újabb és újabb táji adottságokat, helyi lehetősége­ket aknáztak ki. És nemcsak másképp aratnak, másképp „tö­rik”, takarítják be a kukoricát, hanem az emberek is másképp dolgoznak és másképp tekinte­nek egymásra. Igazi tekintélyt a szövetkeze­tekben ma a végzett munka, a megfelelő magatartás, a közössé­gi célok jó szolgálata ad. Maga az élet, a mezőgazdasági tech­nika fejlődése, a korszerű terme­lési módszerek terjedése meg­követeli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés növekedését. A gyakorlat által igazolt szö­vetkezeti alapelveinkhez tartjuk magunkat a jövőben is. A gaz­dálkodás eredményei bizonyít­ják, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek mint gazdálkodási egységek és társadalmi szerve­zetek alkalmasak a nagyüzemi iparszerű termelés megvalósítá­sára és a közösségi élet kibonta­koztatására. A tsz-ek képesek a korszerű és hagyományos terme­lési eljárások és eszközök együt­tes alkalmazására. Szoros terme­lési együttműködést tudnak kiala­kítani a háztáji gazdaságokkal és segítik a falu többi kistermelőit is. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi tételt, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik for­mája. Kimondotta, hogy felada­tunk a tsz-ek céltudatos fejlesz­tése, szocialista vonásaik erősí­tése. Következetesen érvényesí­teni kell a tsz-ekben a munka szerinti elosztás elvét, a kollek­tív tulajdonosi szemléletet és a demokratizmust. Gyarapítani kell az oszthatatlan, közös szö­vetkezeti tulajdont, növelni kell a szövetkezeti földtulajdon ará­nyát. Fokozni kell a gazdálkodás hatékonyságát és színvonalát. Ki kell használni a társulásokban levő lehetőségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista élet­módjának, közösségi öntudatá­nak kialakulásához, fejlesztésé­hez. Joggal állapítja meg tehát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kongresszusi beszá­moló tervezete a következőket: „Pártunk bevált lenini szövetke­zeti politikája az elért eredmé­nyek alapján nagy távlatokat nyit a mezőgazdasági szövetke­zetek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építésében, a népgazdasági feladatok megol­dásában, a munkás-paraszt szö­vetség erősítésében a továbbiak­ban is jelentős lesz.” A kongresszusi előkészületek­kel egyidőben napirendre került a szövetkezeti jogszabályok mó­dosítása, továbbfejlesztése is. Ezek kidolgozásánál figyelembe veszik a szövetkezeti közgyűlé­seken elhangzott javaslatokat, kívánságokat, észrevételeket is. Bizonyára szem előtt tartják azt is, hogy a központi irányítás be­vált módszereit erősíteni kell. Szükséges, hogy az állami szer­vek — a tsz-ek helyesen értel­mezett önállóságának a korlá­tozása nélkül — hathatósabban juttassák érvényre az össztársa­dalmi érdekeket. Megfelelő árpo­litikával, támogatási- és hitel- politikával tegyék eredménye­sebbé a termelés tervszerű be­folyásolását. Másfél évtized tapasztalatai bi­zonyítják, hogy a termelőszövet­kezetek jól éltek fokozódó ön­állóságukkal, eligazodtak a gaz­dasági szabályozók között és al­kalmazkodtak is hozzájuk. Az önkéntesen megkötött szerződé­sek termelési és értékesítési biz­tonságot teremtettek a tsz-ekben, ugyanakkor elősegítették a köz­ponti célkitűzések megvalósulá­sát. Ez a rugalmas — a gazdasági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredménye­ket hozott: a termelőszövetkeze­tek soha nem tettek eleget oly mértékben, olyan tervszerűen a központi célkitűzéseknek mint épp a IV. ötéves terv időszaká­ban. Mindez akkor is figyelem­re méltó, ha tudjuk, hogy bizo­nyos ágazatokban sok még a megoldandó feladat. Kétségtelen azonban, hogy például a zöld­ség-, gyümölcs-, szőlőtermelés feltételeinek a javítását célzó legutóbbi kormányhatározatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat. Remélhető, hogy növekszik a tsz-ek kezdeményező készsége, és még nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek az ötéves tervből rájuk há­ruló feladatok teljesítéséért. Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt kap a termelőszövet­kezetek érdekvédelme, a Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csának és az újjá szervezett te­rületi szövetségek működése is. A decemberi kongresszus le­hetővé teszi a sokféle tapaszta­lat, észrevétel, javaslat összege­zését és nagymértékben hozzá­járulhat szövetkezeti mozgal­munk további sikeres, egészsé­ges fejlődéséhez. T. B. Gyártulajdonos?-nitTr v ír »"•rytt“.»'. ?. ,v ; ^'>yf<t — Ez igen, ez a kisiparos az­tán sokra Vitte minálunik? A cégtábla s a gyári környe­zet láttán — hozzám hasonlóan — sokan erre gondolhattak elő­ször. Pedig csak fotóriporteri ügyeskedésről — technikai trükk- ről — van szó. A burkoló kis­iparos udvarában a fényképező­gép teleobjektívje ,,hozta” a Kecskeméti Házgyár egy részle­tét. Senki ne gyanakodjék tehát holmi güzülő, vagyon- s tőke- halmozó maszekra, akt úgy megszedte magát, hogy immá­ron gyártulajdonosságig vitte. A szocialista gyár — és a szocializmus alapvető céljait ön­magáénak is valló tisztességes magánkisiparos békésen megél egymás szomszédságában. Nem­csak a házgyár, hanem az első­sorban lakossági szolgáltatásokat ellátó kisiparosok munkájára is szükség van. IHUIi » BUftttOLt) (Tóth Sándor felvétele.) ÍGÉRETÉNEK MEGFELELŐEN Nyolchónapos szolgálat társadalmi munkában Bocsa, alig néhány ezer lelket számláló kisközség, kiterjedt tanya- világgal. Neve azonban országosan is hírhedt lett, amikor ez év február 28-án egy fiatalkorú, s egy gyermekkorú megölte a rendőrség körzeti megbízottját. Nagyon szerették a faluban, akinek közvetlen munkatársa volt Balázs Ferenc, a bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet 34 éves mezőőre. Vele beszélgettem az elmúlt nyolc hónap munkájá­ról, a község közrendjéről, közbiztonságáról. — Amikor ott álltunk Kot- hencz elvtárs koporsójánál, ígé­retet tettem, hogy önkéntes rend­őri csoportommal, amíg nem lesz új körzeti megbízottunk, helyt- álluntó a közrend; a közbiztonság érdekében. Ügy érzem, ígéretem­hez híven, ezt teljesítettem elv- társaimmal együtt. Valóban nincs szégyenkezni va­lója Balázs Ferenc önkéntes rendőri csoportvezetőnek, aki 1968. óta önként vállalta ezt a társadalmi munkát, s szinte nyolc hónapon át helyettesítette a körzeti megbízottat, vállalva e nagy felelősséget, elfoglaltságot. — Kommunista vagyok, a rend­őri munkát tulajdonképpen ha­tárőrként szerettem meg. A ga- rai őrsön Szolgáltam, s rá egy évre már jelentkeztem az ön­kéntes rendőrök soraiba, öt éve vagyok csoportvezető, s én, vala­mint csoportom tagjai, ez alatt a nyolc hónap alatt többet dol­goztunk mint addig. Ezt úgy ér­tem, hogy valamennyien ébereb­bek lettünk, nyitott szemmel jár­tunk, az intézkedéseket azonban nekem kellett végrehajtanom. Augusztusban több betöréses lopás történt a tanyavilágban. Balázs Ferencnek — aki egész életét Bócsán töltötte el, ismeri a falu apraja-nagyját —, társá­val, Lugosi Balázs mezőőrrel si­került á tettest, Paraleczki Ist­ván foglalkozás nélküli, Bócsa, Szamuely utca 4. szám alatti la­kost elfogni. Miután a betörő el­ismerte a három tolvajlást. s ezt jelentette Balázs Ferenc, Para- leczkit letartóztatták. Nem sok­kal később Krizsán Lajos, Bócsa, III. kerület 94. szám alatti la­kost fogták el kukorica-, lovas­kocsi- és lólopáson, aki egyebek között egy magánlaksértést is be­ismert. ö is letartóztatásba ke­rült. — Az emberek, az önkéntes rendőrök már korábban is, de ezek után minden jelzéssel hoz­zánk fordultak. A másik rendőri csoport vezetője is inkább engem kért fel intézkedésre, éreztem a bizalmat, a felelősséget. Balázs Ferenc nagyon szerény, de egyben magabiztos ember, az eredményeket ugyanis a csoport­nak tulajdonítja. Pedig egy hó­nappal ezelőtt, bár szabadságon volt, két körözött bűnözőt fogott el. Az eset nagyon tanulságos. Vásárolni indult a húsboltba, visszafelé jövet betért ai Pipa­gyújtó csárdába egy kávéra. Fel­tűnt, hogy az ajtó mögött két rendetlenül öltözött, fiatel fiú kávét ivott, önkéntelenül is meg­kérdezte a felszolgálótól: kik ezek? A felszolgáló megrántotta a vállát, s csak annyitmondott, motorral jöttek. Balázs Ferenc­nek nem tetszett a két fiú, mel­léjük ült, s az idősebbtől a jogo­sítványát kérte. Nem tudta elő­adni, s ezért mind a kettőt az irodájába kísérte. A fiatal fiúk nylonszatyorjából nagy mennyi­ségű cigaretta, gyufa, rágógumi, s egy púderkompakt került elő. Ez már gyanús volt. A kisebbik fiú, amikor kérdéseivel sarokba szorította, bevallotta, Solton egy trafikba törtek be. Nem sokkal , később az idősebb azt is meg­mondta, hogy a motorkerékpárt is lopták, sőt ruhafélék is ta­padtak a kezükhöz. Néhány óra múlva a kalocsai rendőrkapitány­ság nyomozói átvették a betörő­ket, s őszintén gratuláltak1 Ba­lázs Ferencnek. Egyszerű, becsületes ember Ba­lázs Ferenc, nős, két fia van, s bizony a feleség nem túlságosan lelkesedett a sok éjszakai zörge- tés, felkelés miatt. Később azon­ban megértette, sőt büszke is volt férjére, aki kötelességérzetből, önkéntes vállalásból nyolc hóna­pig szolgálatban volt. Gémes Gábor AHOGYAN AZ SZB-TITKÁR LÁTJA Brigádmozgalom a beruházási vállalatnál A Bács-Kiskun megye Beruházási Vállalat szakemberei szinte mindenütt ott vannak a megye városaiban, községei­ben, ahol jelentős építkezés folyik, ök foglalkoznak a be­ruházások lebonyolításával. A megrendelő helyett elvégzik a terveztetést, ellenőrzik a kivitelezést, s egészen az üzembe­helyezésig sok mindent figyelemmel kísérnek. A vállalat 1968 óta kétszer kapta meg a Kiváló vállalat, egyszer pedig a Szocialista munka vállalata kitüntetést. Tavaly 850 millió forint értékű építési beruházásnál működött közre, az idén ez az összeg megközelíti az 1 milliárd forintot. — Eredményeink elérésében je­lentős szerepe van a szocialista brigádoknak — mondja Berkes László, a BÁCSBER szakszerve­zeti bizottságának titkára. — Gyakorlatilag egész vállalat kol­lektívája 5 brigádba tömörülve végzi munkáját, s járul hozzá je­lentős társadalmi munkával is az eredmények növeléséhez. — A szakszervezeti bizottság nagy gondotl fordít a brigádok te­vékenységének segítésére. Mind­egyikben van bizalmi, aki meg­felelő támasza a brigádvezető­nek. A bizalmiak rendszeresen részt vesznek a különböző meg­beszéléseken, véleményüket nyil­vántartják a jutalmazásra kerü­lők elbírálásánál, a különböző döntéseknél, a segélyek odaíté­lésénél. — Milyen sikereket értek el eddig a brigádok? — Négy kollektíva eddig négy­szer, egy pedig háromszor sze­rezte meg a vállalat kiváló bri­gádja címet. Szakmai munkájuk kiváló ellátása mellett igen sok társadalmi tevékenységet is vál­lalnak. Ezek értéke az idén vár­hatóan eléri a 250 ezer forintot. — Palotai Péter mérnök vezeté­sével — aki a vállalati szb-nek is tagja — dolgozik az Ybl Mik­lós brigád. Ebben az évben 30 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végezitek a keceli óvoda bő­vítésénél. Hasonlókat mondhatok az Ifjúsági, a Lechner Ödön, a Vedres István, valamint a Már­cius 15. brigádról. Idejüktől, a feladatok sürgős­ségétől függően évente többször ellátogatnak ezek a kollektívák az ország különböző tájaira. A kirándulásokait általában, más me­gyék és városok beruházási vál­lalatainak meglátogatására, illet­ve tapasztalatcsere szerzésre használják fel. Közben kapcsola­tok épülnek ki, más vállalatok brigádjai is sűrűn meglátogatnak bennünket, hogy nálunk szerezze­nek hasznos tapasztalatokat. — Mi ragadta meg eddig leg­inkább az idelátogatók figyel­mét? — Vendégeink általában elis­merően nyilatkoztak a nálunk tapasztaltakról. Hogy például a szakszervezet milyen aktív részit vállal a verseny szervezésében és irányításában. A legérdekesebb­nek mégis azt tartották, hogy ná­lunk a brigádvezetők nem a „nyugdíjig” töltik be a pozíció­jukat. — Vagyis, hogy van ez a BÁCSBER-nél? — Már régebben elhatározták a brigádtagok, hogy két-három évenként egymást váltják a ve­zetésben. Nem azért adja át a brigád vezetője a helyét a má­sik tagnak, mert nem felelt meg, sokkal inkább azért, hogy a má­sik is megszerezhesse az irányí­tói gyakorlatot, s nem utolsósor­ban a felelősségérzete is fejlő­dik. Az „egykori” brigádvezető pedig minden sértődés nélkül dolgozik, a legnagyobb segítsé­get nyújtva nem csak utódjának, hanem társainak is. Igen jól be­vált ez a módszer, a Március 15. brigádban például néhány héttel ezelőtt ve'cte át Csordás Erzsiké, aki szakszervezeti bizalmi is, a kollektíva irányítását Bakos Sán_ dómétól, akivel egyébként két esztendőn kersztül igen meg volt elégedve mindenki. — Azt hiszem — mondta be­fejezésül a szakszervezeti bizott­ság titkára — a jól szervezett brigádmozgalom vállalatunk to­vábbi sikereinek forrása is lesz. Szükség van erre, hiszen felada­taink évről évre növekednek. Jö­vőre ugyanis már több mint l milliárd forint értékű beruházás lebonyolítását végezzük el. O. L. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Kenderkötél... Nem először írjuk le ebben a rovatban, hogy az emberölés a legsúlyosabb bűncselekmény. A társadalomnak, a közvélemény­nek ezzel kapcsolatos megítélését tükrözi és tartalmazza a Büntető Törvénykönyv is, amely az em­berölést a legsúlyosabban rendeli büntetni, különösen annak — jo­gi szakkifejezéssel élve —• minő­sített eseteit. Tehát azokat, ami­kor az elkövetőt nyereségvágy, aljas Indok, vagy különös ke­gyetlenség is jellemzi. Hajlamo­sak vagyunk arra, hogy amikor ilyen deliktumról értesülünk, azonnal véres tragédiára gondol­junk. Pedig sok esetben nem fo­lyik vér. Ez önmagában termé­szetesen nem azt jelenti, hogy az elkövető talán „humánusabb”, sőt gyakran megdöbbentő hideg­vérrel, a kriminalistákát is meg­lepő „szakértelemmel” végez ál­dozatával. Fokozza a megdöbbe­nést. sötétebbé teszi a tragédiát, ha barát öli meg a barátot egy eltűnt ásó miatt az alkohol tom­pa mámorában. Ilyen sötét tragédia történt a petőfiszállási tanyákon 1976. jú­nius 16-án délben, Az esetnek természetesen előzményei van­nak, bár azokból senki sem gon­dolhatta volna, hogy egyszer egy ember halálához vezetnek. A tet­tes Kátai Sebestyén 1952-ben született és a Petőfiszállás 268. számú tanyában lakott egyedül. Bevallása szerint már 10—12 éves kora óta „élvezője” az italnak, bort rendszeresen fogyaszt azóta is, de ha ez nincs, akkor pálin­kát, sört iszik. Kátai alkalmi munkásként dolgozott a tanya­világban, s ha pénzhez jutott, azonnal italra költötte. Lakásá­ban élelmiszer egyáltalán nem volt, még kenyér, szalonna sem. A bíróságon tett vallomásában mondta el, hogy gyakran egész nap nem evett, csak ivott, még­hozzá nemi is keveset. Szülei első unokatestvérek vol­tak, s ez a tény — az orvosszak­értők véleménye szerint — ön­magában is az utód bizonyos fo­kú terheltségét hozza magával. Kátai négy osztályt végzett az általános iskolában, de minden osztályt kétszer járt, Gyakorta előfordult vele, hogy súlyosan le- ittasodva nemi jutott el a tanyá­jáig, hanem ledőlt valamely bo­kor tövébe, árokpartra és ott aludta át az éjszakát. Ez történt tavasszal is, amikor kerékpárral és egy ásóval közeledett lakása felé. Ereje elhagyta és ledőlve a földre, elalludt. Reggel tovább ment és csak napok múlva ju­tott eszébe, hogy volt egy ásója is. amit bizonyára ittassága miatt elhagyott valahol. Kérdezőskö­dött az ismerősök, szomszédok között, nem látták-e az ásót? Egy asszony olyasmit válaszolt, hogy Csapó Károlyt látta, amint ásó­val a vállán haladt a dűlőúton. Csapó Károly, a bűncselek­mény áldozata szintén nem volt makulátlan ember. Egyik lábá­val sántítva rendületlenül járta a kocsmákat, a zugbormérőket. A harmincöt éves fiatalembert kitiltották az italboltból, kétszer volt elvonó kezelésen, de mitsem használt neki. Az alkalmi nap­számokért pénzt és bort kapott, de a pénzt azonnal átváltotta borra, vagy pálinkára. Pénzét és munkaerejét főleg Farkas József tanyájába hordta. Ez a Farkas közismert zugbormérő. Tényke­déséért többször megbüntették. Tóth János, Csapó Károly sógora kérte Farkast, hogy ne adjon a fiúnak bort, de a zugbormérő mindig adott. Csapó és Kátai ba­rátok voltak. Ez a barátság azon­ban nem jelentett érzelmi köte­léket. kapcsolatot, csupán, ha ta­lálkoztak. együtt ittak. Kátai még kisgyermek korában ismerte meg Csapót, aki mindig társat kere­sett magának az iváshoz. Az eset napján — június 16-án — reggel már mindketten ott ittak Farkasnál. Mondhatnánk, hogy reggeliztek, majd dolgozni mentek. Délben újra a zugbor- mérőnél találkoztak és újra it­tak sőt együtt távoztak a szín­helyről. i Csapó „tartaléknak” még egy üveg bort vitt magával az útra, hátha megszomjazik. Kátai kerékpárral volt, azt tolta és az úgynevezett Góré-dűlőn ha­ladtak. Beszélgetés közben szó­ba került az elhagyott ásó, s bár teljesen alaptalanul, de Kátai gyanakodott a másikra, hogy az ellopta a szerszámot. Arra egy­általán nem gondolt, hogy eset­leg Csapónak szintén lehet ásója. Csak az ) járt a fejében, hogy Csapót ásóval a vállán látták. összevesztek. Kátai Sebestyén durva szavakkal szidalmazta a „barátja” anyját, ki ezen felhá­borodott és a nála levő kapával oldalba vágta a másikat. Bir­kózni kezdtek, a érthető, ha a fiatalabb, fizikailag is erősebb Kátai kerekedett felül. Csapó elfáradt, az ital is tompította ere­jét, ellenállását. IKátai Sebes­tyénnek ekkor támadt az a gon­dolata, hogy megöli a „barát­ját”, akiről később a bíróságon azt mondta: „... én Csapó Ká­rolyra soha nem haragudtam .. Dulakodás közben eszébe jutott Kátainak. hogy a kerékpár cso­magtartóján van egy kötél. Jó erős, közel két méter hosszú ken­derkötél. Gyors mozdulatokkal leoldotta, majd hasonló gyorsa­sággal átvetette a másik ember nyakán. Csapó észre vette, hogy mit akar a „barátja”, s kétség- beesetten védekezett. Kátai rá­térdelt és a következő pillanatban máris megszorult a kötél a sze­rencsétlen ember nyakán. De Ká­tai biztosra akart menni: még egyszer körülvette a kötelet ál­dozata nydkán és újabb csomót kötött rá. Ekkor már nem moz­gott a másik. A megyei bíróság tizennégy évi szigorított börtönre ítélte Ká- tait, további tíz évre eltiltotta a közügyektől, kényszerelvonó ke­zelésre kötelezte és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet meghozata­lánál súlyosbító körülményként vette figyelembe a büntetőtanács a vádlott büntetett előéletét, eny­hítő tényezőként pedig azt, hogy tettét megbánta. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Űj eljárással csökkenteni lehet a telefonvonalak zsúfoltságát A telefonvonalak zsúfoltságá­nak csökkentésére, s a kábel­bővítéssel járó rendszeres útbur­kolat-felszedés elkerülésére új technológiát dolgozott ki a Posta Kísérleti Intézet. Neve: pulzus­kód moduláció. (PCM) A PCM-szisztéma lényege, hogy „feldarabolja” a beszédet, vagyis egy pillanat tört'része alatt, meg­szakítja. s másoknak is átadja a ®^BHnn*anélküstbeszél- gető partnerek ebből bármit is észlelnének. Jelenleg ugyanis egy érpáron egy időben egy beszél­getés bonyolódhat, a PCM alkal­mazásával azonban egyszerre akár 30 beszélgetést is továbbít­hat az érpár. A módszer alkal­mazásakor a telefonkábelek men­tén két kilométerenként különle­ges erősítőberendezéseket kell felszerelni. A Telefongyárban már meg is kezdődött ezeknek az erősítőknek a gyártása. A tervek szerint a leendő új­pesti telefonközpont vonalainál már a PCM-szisztémát alkalmaz­zák. (MTI) Az öntözés fejlesztése A Duna völgyében új öntöző- rendszer épül, s ezzel Bulgária öntözhető területei 640 ezer hek­tárra nőnek. A hetedik öltéves terv legnagyobb öntözéses talajjavítási rendszere a Szovjetunió segítsé­gével készül. A beruházások összege 1,7 — 1,9 milliárd leva. A szivattyúállomások összes tel­jesítménye eléri majd az 1430 megawattot. Az óriás méretű munkálatok­ban 600 exkavátort, 250 buldó-' zert, 300 talajgyalu, 2000 döm­per vesz majd részt. E gépek nagyrészét a Szovjetunió bocsát­ja rendelkezésre. Az új dunai öntözőberendezésele építéséhez a Szovjetunió hosszúlejáratú hi­teleket biztosít, részt veszi a ter­vek kidolgozásában, speciális szivattyúkat szállít. A közelmúltig az öntözéses talajjavítás terén Bulgária és a Szovjetunió együttműködése el­sősorban a tudományos témák, műszaki feladatok közös kidol­gozásában, aiz információk és ta­pasztalatok rendszeres cseréjé­ben nyilvánult meg. A jövőben a bolgár hidrotechnika és talaj­javítási intézet fokozatosan in­tegrálódik a moszkvai testvérin­tézettel. Az integráció egyik lépcsője a hetedik ötéves terv folyamán a bolgár dunai öntö­zőrendszer építése lesz. Ma az öntözött földek a mű­velhető terület 23 százalékát te­szi ki országosan, s az összter­més 45 százalékát adják. Az új rendszernek köszönhetően az ön­tözhető területek 80 — 100 száza­lékkal megnőnek. A rendszer lehetővé teszi a termőterületek vízigényének biztosítását a leg­aszályosabb években is. (BUDA-

Next

/
Oldalképek
Tartalom