Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1976. december 3.

A TSZ-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE

Önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tömeges megalakulása óta másfél évtized telt el. Azóta megszilárdultak, megerősödtek a közös gazdaságok, nagyrészük olyan korszerűen termelő szocialista nagyüzemmé fejlődött, mely nemzetközileg is számottevő eredménnyel büszkélkedhet.

Jól kamatoznak tehát azok a szövetkezeti beruházások, melyekhez államunk is rendszeres, számottevő segítséget nyújtott. Helyesnek bizonyult az, hogy a szövetkezetek széles körű működési és gazdálkodási önállósághoz jutottak. A közös gazdaságok révén sikerült eredményesen bevonni a nem is olyan régen még egyénileg gazdálkodó parasztságot a közösségi életbe, a szocializmus építésébe.

4 Évszázados álmok váltak valóra. Rugalmas gazdálkodásukkal a tsz-ek újabb és újabb táji adottságokat, helyi lehetőségeket aknáztak ki. És nemcsak másképp aratnak, másképp „törik”, takarítják be a kukoricát, hanem az emberek is másképp dolgoznak és másképp tekintenek egymásra.

Igazi tekintélyt a szövetkezetekben ma a végzett munka, a megfelelő magatartás, a közösségi célok jó szolgálata ad. Maga az élet, a mezőgazdasági technika fejlődése, a korszerű termelési módszerek terjedése megköveteli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés növekedését.

A gyakorlat által igazolt szövetkezeti alapelveinkhez tartjuk magunkat a jövőben is. A gazdálkodás eredményei bizonyítják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek mint gazdálkodási egységek és társadalmi szervezetek alkalmasak a nagyüzemi iparszerű termelés megvalósítására és a közösségi élet kibontakoztatására. A tsz-ek képesek a korszerű és hagyományos termelési eljárások és eszközök együttes alkalmazására. Szoros termelési együttműködést tudnak kialakítani a háztáji gazdaságokkal és segítik a falu többi kistermelőit is.

Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi tételt, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik formája. Kimondotta, hogy feladatunk a tsz-ek céltudatos fejlesztése, szocialista vonásaik erősítése. Következetesen érvényesíteni kell a tsz-ekben a munka szerinti elosztás elvét, a kollektív tulajdonosi szemléletet és a demokratizmust. Gyarapítani kell az oszthatatlan, közös szövetkezeti tulajdont, növelni kell a szövetkezeti földtulajdon arányát. Fokozni kell a gazdálkodás hatékonyságát és színvonalát. Ki kell használni a társulásokban levő lehetőségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista életmódjának, közösségi öntudatának kialakulásához, fejlesztéséhez.

Joggal állapítja meg tehát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kongresszusi beszámoló tervezete a következőket: „Pártunk bevált lenini szövetkezeti politikája az elért eredmények alapján nagy távlatokat nyit a mezőgazdasági szövetkezetek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építésében, a népgazdasági feladatok megoldásában, a munkás-paraszt szövetség erősítésében a továbbiakban is jelentős lesz.”

A kongresszusi előkészületekkel egyidőben napirendre került a szövetkezeti jogszabályok módosítása, továbbfejlesztése is. Ezek kidolgozásánál figyelembe veszik a szövetkezeti közgyűléseken elhangzott javaslatokat, kívánságokat, észrevételeket is. Bizonyára szem előtt tartják azt is, hogy a központi irányítás bevált módszereit erősíteni kell. Szükséges, hogy az állami szervek — a tsz-ek helyesen értelmezett önállóságának a korlátozása nélkül — hathatósabban

juttassák érvényre az össztársadalmi érdekeket. Megfelelő árpolitikával, támogatási- és hitel- politikával tegyék eredményesebbé a termelés tervszerű befolyásolását.

Másfél évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek jól éltek fokozódó önállóságukkal, eligazodtak a gazdasági szabályozók között és alkalmazkodtak is hozzájuk. Az önkéntesen megkötött szerződések termelési és értékesítési biztonságot teremtettek a tsz-ekben, ugyanakkor elősegítették a központi célkitűzések megvalósulását.

Ez a rugalmas — a gazdasági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredményeket hozott: a termelőszövetkezetek soha nem tettek eleget oly mértékben, olyan tervszerűen a központi célkitűzéseknek mint épp a IV. ötéves terv időszakában. Mindez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy bizonyos ágazatokban sok még a megoldandó feladat. Kétségtelen azonban, hogy például a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelés feltételeinek a javítását célzó legutóbbi kormányhatározatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat.

Remélhető, hogy növekszik a tsz-ek kezdeményező készsége, és még nagyobb erőfeszítéseket tesznek az ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítéséért. Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt kap a termelőszövetkezetek érdekvédelme, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és az újjá szervezett területi szövetségek működése is.

A decemberi kongresszus lehetővé teszi a sokféle tapasztalat, észrevétel, javaslat összegezését és nagymértékben hozzájárulhat szövetkezeti mozgalmunk további sikeres, egészséges fejlődéséhez.

T. B.

Gyártulajdonos?-nitTr v ír »"•rytt“.»'. ?. ,v ; ^'>yf<t

— Ez igen, ez a kisiparos aztán sokra Vitte minálunik?

A cégtábla s a gyári környezet láttán — hozzám hasonlóan — sokan erre gondolhattak először. Pedig csak fotóriporteri ügyeskedésről — technikai trükk- ről — van szó. A burkoló kisiparos udvarában a fényképezőgép teleobjektívje ,,hozta” a Kecskeméti Házgyár egy részletét. Senki ne gyanakodjék tehát holmi güzülő, vagyon- s tőke- halmozó maszekra, akt úgy megszedte magát, hogy immáron gyártulajdonosságig vitte.

A szocialista gyár — és a szocializmus alapvető céljait önmagáénak is valló tisztességes magánkisiparos békésen megél egymás szomszédságában. Nemcsak a házgyár, hanem az elsősorban lakossági szolgáltatásokat ellátó kisiparosok munkájára is szükség van.

IHUIi »

BUftttOLt)

(Tóth Sándor felvétele.)

ÍGÉRETÉNEK MEGFELELŐEN

Nyolchónapos szolgálat társadalmi munkában

Bocsa, alig néhány ezer lelket számláló kisközség, kiterjedt tanya- világgal. Neve azonban országosan is hírhedt lett, amikor ez év február 28-án egy fiatalkorú, s egy gyermekkorú megölte a rendőrség körzeti megbízottját. Nagyon szerették a faluban, akinek közvetlen munkatársa volt Balázs Ferenc, a bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet 34 éves mezőőre. Vele beszélgettem az elmúlt nyolc hónap munkájáról, a község közrendjéről, közbiztonságáról.

— Amikor ott álltunk Kot- hencz elvtárs koporsójánál, ígéretet tettem, hogy önkéntes rendőri csoportommal, amíg nem lesz új körzeti megbízottunk, helyt- álluntó a közrend; a közbiztonság érdekében. Ügy érzem, ígéretemhez híven, ezt teljesítettem elv- társaimmal együtt.

Valóban nincs szégyenkezni valója Balázs Ferenc önkéntes rendőri csoportvezetőnek, aki 1968. óta önként vállalta ezt a társadalmi munkát, s szinte nyolc hónapon át helyettesítette a körzeti megbízottat, vállalva e nagy felelősséget, elfoglaltságot.

— Kommunista vagyok, a rendőri munkát tulajdonképpen határőrként szerettem meg. A ga- rai őrsön Szolgáltam, s rá egy évre már jelentkeztem az önkéntes rendőrök soraiba, öt éve vagyok csoportvezető, s én, valamint csoportom tagjai, ez alatt a nyolc hónap alatt többet dolgoztunk mint addig. Ezt úgy értem, hogy valamennyien éberebbek lettünk, nyitott szemmel jártunk, az intézkedéseket azonban nekem kellett végrehajtanom.

Augusztusban több betöréses lopás történt a tanyavilágban.

Balázs Ferencnek — aki egész életét Bócsán töltötte el, ismeri a falu apraja-nagyját —, társával, Lugosi Balázs mezőőrrel sikerült á tettest, Paraleczki István foglalkozás nélküli, Bócsa, Szamuely utca 4. szám alatti lakost elfogni. Miután a betörő elismerte a három tolvajlást. s ezt jelentette Balázs Ferenc, Para- leczkit letartóztatták. Nem sokkal később Krizsán Lajos, Bócsa,

III. kerület 94. szám alatti lakost fogták el kukorica-, lovaskocsi- és lólopáson, aki egyebek között egy magánlaksértést is beismert. ö is letartóztatásba került.

— Az emberek, az önkéntes rendőrök már korábban is, de ezek után minden jelzéssel hozzánk fordultak. A másik rendőri csoport vezetője is inkább engem kért fel intézkedésre, éreztem a bizalmat, a felelősséget.

Balázs Ferenc nagyon szerény, de egyben magabiztos ember, az eredményeket ugyanis a csoportnak tulajdonítja. Pedig egy hónappal ezelőtt, bár szabadságon volt, két körözött bűnözőt fogott el. Az eset nagyon tanulságos.

Vásárolni indult a húsboltba, visszafelé jövet betért ai Pipagyújtó csárdába egy kávéra. Feltűnt, hogy az ajtó mögött két rendetlenül öltözött, fiatel fiú kávét ivott, önkéntelenül is megkérdezte a felszolgálótól: kik ezek? A felszolgáló megrántotta a vállát, s csak annyitmondott, motorral jöttek. Balázs Ferencnek nem tetszett a két fiú, melléjük ült, s az idősebbtől a jogosítványát kérte. Nem tudta előadni, s ezért mind a kettőt az irodájába kísérte. A fiatal fiúk nylonszatyorjából nagy mennyiségű cigaretta, gyufa, rágógumi, s egy púderkompakt került elő. Ez már gyanús volt. A kisebbik fiú, amikor kérdéseivel sarokba szorította, bevallotta, Solton egy trafikba törtek be. Nem sokkal , később az idősebb azt is megmondta, hogy a motorkerékpárt is lopták, sőt ruhafélék is tapadtak a kezükhöz. Néhány óra múlva a kalocsai rendőrkapitányság nyomozói átvették a betörőket, s őszintén gratuláltak1 Balázs Ferencnek.

Egyszerű, becsületes ember Balázs Ferenc, nős, két fia van, s bizony a feleség nem túlságosan lelkesedett a sok éjszakai zörge- tés, felkelés miatt. Később azonban megértette, sőt büszke is volt férjére, aki kötelességérzetből, önkéntes vállalásból nyolc hónapig szolgálatban volt.

Gémes Gábor

AHOGYAN AZ SZB-TITKÁR LÁTJA

Brigádmozgalom a beruházási vállalatnál

A Bács-Kiskun megye Beruházási Vállalat szakemberei szinte mindenütt ott vannak a megye városaiban, községeiben, ahol jelentős építkezés folyik, ök foglalkoznak a beruházások lebonyolításával. A megrendelő helyett elvégzik a terveztetést, ellenőrzik a kivitelezést, s egészen az üzembehelyezésig sok mindent figyelemmel kísérnek. A vállalat 1968 óta kétszer kapta meg a Kiváló vállalat, egyszer pedig a Szocialista munka vállalata kitüntetést. Tavaly 850 millió forint értékű építési beruházásnál működött közre, az idén ez az összeg megközelíti az 1 milliárd forintot.

— Eredményeink elérésében jelentős szerepe van a szocialista brigádoknak — mondja Berkes László, a BÁCSBER szakszervezeti bizottságának titkára. — Gyakorlatilag egész vállalat kollektívája 5 brigádba tömörülve végzi munkáját, s járul hozzá jelentős társadalmi munkával is az eredmények növeléséhez. — A szakszervezeti bizottság nagy gondotl fordít a brigádok tevékenységének segítésére. Mindegyikben van bizalmi, aki megfelelő támasza a brigádvezetőnek. A bizalmiak rendszeresen részt vesznek a különböző megbeszéléseken, véleményüket nyilvántartják a jutalmazásra kerülők elbírálásánál, a különböző döntéseknél, a segélyek odaítélésénél.

— Milyen sikereket értek el eddig a brigádok?

— Négy kollektíva eddig négyszer, egy pedig háromszor szerezte meg a vállalat kiváló brigádja címet. Szakmai munkájuk kiváló ellátása mellett igen sok társadalmi tevékenységet is vállalnak. Ezek értéke az idén várhatóan eléri a 250 ezer forintot. — Palotai Péter mérnök vezetésével — aki a vállalati szb-nek is tagja — dolgozik az Ybl Miklós brigád. Ebben az évben 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végezitek a keceli óvoda bővítésénél. Hasonlókat mondhatok az Ifjúsági, a Lechner Ödön, a Vedres István, valamint a Március 15. brigádról.

Idejüktől, a feladatok sürgősségétől függően évente többször ellátogatnak ezek a kollektívák az ország különböző tájaira. A kirándulásokait általában, más megyék és városok beruházási vállalatainak meglátogatására, illetve tapasztalatcsere szerzésre használják fel. Közben kapcsolatok épülnek ki, más vállalatok brigádjai is sűrűn meglátogatnak bennünket, hogy nálunk szerezzenek hasznos tapasztalatokat.

— Mi ragadta meg eddig leginkább az idelátogatók figyelmét?

— Vendégeink általában elismerően nyilatkoztak a nálunk

tapasztaltakról. Hogy például a szakszervezet milyen aktív részit vállal a verseny szervezésében és irányításában. A legérdekesebbnek mégis azt tartották, hogy nálunk a brigádvezetők nem a „nyugdíjig” töltik be a pozíciójukat.

— Vagyis, hogy van ez a BÁCSBER-nél?

— Már régebben elhatározták a brigádtagok, hogy két-három évenként egymást váltják a vezetésben. Nem azért adja át a brigád vezetője a helyét a másik tagnak, mert nem felelt meg, sokkal inkább azért, hogy a másik is megszerezhesse az irányítói gyakorlatot, s nem utolsósorban a felelősségérzete is fejlődik. Az „egykori” brigádvezető pedig minden sértődés nélkül dolgozik, a legnagyobb segítséget nyújtva nem csak utódjának, hanem társainak is. Igen jól bevált ez a módszer, a Március 15. brigádban például néhány héttel ezelőtt ve'cte át Csordás Erzsiké, aki szakszervezeti bizalmi is, a kollektíva irányítását Bakos Sán_ dómétól, akivel egyébként két esztendőn kersztül igen meg volt elégedve mindenki.

— Azt hiszem — mondta befejezésül a szakszervezeti bizottság titkára — a jól szervezett brigádmozgalom vállalatunk további sikereinek forrása is lesz. Szükség van erre, hiszen feladataink évről évre növekednek. Jövőre ugyanis már több mint l milliárd forint értékű beruházás lebonyolítását végezzük el.

O. L.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Kenderkötél...

Nem először írjuk le ebben a rovatban, hogy az emberölés a legsúlyosabb bűncselekmény. A társadalomnak, a közvéleménynek ezzel kapcsolatos megítélését tükrözi és tartalmazza a Büntető Törvénykönyv is, amely az emberölést a legsúlyosabban rendeli büntetni, különösen annak — jogi szakkifejezéssel élve —• minősített eseteit. Tehát azokat, amikor az elkövetőt nyereségvágy, aljas Indok, vagy különös kegyetlenség is jellemzi. Hajlamosak vagyunk arra, hogy amikor ilyen deliktumról értesülünk, azonnal véres tragédiára gondoljunk. Pedig sok esetben nem folyik vér. Ez önmagában természetesen nem azt jelenti, hogy az elkövető talán „humánusabb”, sőt gyakran megdöbbentő hidegvérrel, a kriminalistákát is meglepő „szakértelemmel” végez áldozatával. Fokozza a megdöbbenést. sötétebbé teszi a tragédiát, ha barát öli meg a barátot egy eltűnt ásó miatt az alkohol tompa mámorában.

Ilyen sötét tragédia történt a petőfiszállási tanyákon 1976. június 16-án délben, Az esetnek természetesen előzményei vannak, bár azokból senki sem gondolhatta volna, hogy egyszer egy ember halálához vezetnek. A tettes Kátai Sebestyén 1952-ben született és a Petőfiszállás 268. számú tanyában lakott egyedül. Bevallása szerint már 10—12 éves kora óta „élvezője” az italnak, bort rendszeresen fogyaszt azóta is, de ha ez nincs, akkor pálinkát, sört iszik. Kátai alkalmi munkásként dolgozott a tanyavilágban, s ha pénzhez jutott, azonnal italra költötte. Lakásában élelmiszer egyáltalán nem volt, még kenyér, szalonna sem. A bíróságon tett vallomásában mondta el, hogy gyakran egész nap nem evett, csak ivott, méghozzá nemi is keveset.

Szülei első unokatestvérek voltak, s ez a tény — az orvosszakértők véleménye szerint — önmagában is az utód bizonyos fokú terheltségét hozza magával. Kátai négy osztályt végzett az általános iskolában, de minden osztályt kétszer járt, Gyakorta előfordult vele, hogy súlyosan le- ittasodva nemi jutott el a tanyájáig, hanem ledőlt valamely bokor tövébe, árokpartra és ott aludta át az éjszakát. Ez történt tavasszal is, amikor kerékpárral és egy ásóval közeledett lakása felé. Ereje elhagyta és ledőlve a földre, elalludt. Reggel tovább ment és csak napok múlva jutott eszébe, hogy volt egy ásója is. amit bizonyára ittassága miatt elhagyott valahol. Kérdezősködött az ismerősök, szomszédok között, nem látták-e az ásót? Egy asszony olyasmit válaszolt, hogy Csapó Károlyt látta, amint ásóval a vállán haladt a dűlőúton.

Csapó Károly, a bűncselekmény áldozata szintén nem volt makulátlan ember. Egyik lábával sántítva rendületlenül járta a kocsmákat, a zugbormérőket. A harmincöt éves fiatalembert kitiltották az italboltból, kétszer volt elvonó kezelésen, de mitsem

használt neki. Az alkalmi napszámokért pénzt és bort kapott, de a pénzt azonnal átváltotta borra, vagy pálinkára. Pénzét és munkaerejét főleg Farkas József tanyájába hordta. Ez a Farkas közismert zugbormérő. Ténykedéséért többször megbüntették. Tóth János, Csapó Károly sógora kérte Farkast, hogy ne adjon a fiúnak bort, de a zugbormérő mindig adott. Csapó és Kátai barátok voltak. Ez a barátság azonban nem jelentett érzelmi köteléket. kapcsolatot, csupán, ha találkoztak. együtt ittak. Kátai még kisgyermek korában ismerte meg Csapót, aki mindig társat keresett magának az iváshoz.

Az eset napján — június 16-án — reggel már mindketten ott ittak Farkasnál. Mondhatnánk, hogy reggeliztek, majd dolgozni mentek. Délben újra a zugbor- mérőnél találkoztak és újra ittak sőt együtt távoztak a színhelyről. i Csapó „tartaléknak” még egy üveg bort vitt magával az útra, hátha megszomjazik. Kátai kerékpárral volt, azt tolta és az úgynevezett Góré-dűlőn haladtak. Beszélgetés közben szóba került az elhagyott ásó, s bár teljesen alaptalanul, de Kátai gyanakodott a másikra, hogy az ellopta a szerszámot. Arra egyáltalán nem gondolt, hogy esetleg Csapónak szintén lehet ásója. Csak az ) járt a fejében, hogy Csapót ásóval a vállán látták.

összevesztek. Kátai Sebestyén durva szavakkal szidalmazta a „barátja” anyját, ki ezen felháborodott és a nála levő kapával oldalba vágta a másikat. Birkózni kezdtek, a érthető, ha a fiatalabb, fizikailag is erősebb Kátai kerekedett felül. Csapó elfáradt, az ital is tompította erejét, ellenállását. IKátai Sebestyénnek ekkor támadt az a gondolata, hogy megöli a „barátját”, akiről később a bíróságon azt mondta: „... én Csapó Károlyra soha nem haragudtam ..

Dulakodás közben eszébe jutott Kátainak. hogy a kerékpár csomagtartóján van egy kötél. Jó erős, közel két méter hosszú kenderkötél. Gyors mozdulatokkal leoldotta, majd hasonló gyorsasággal átvetette a másik ember nyakán. Csapó észre vette, hogy mit akar a „barátja”, s kétség- beesetten védekezett. Kátai rátérdelt és a következő pillanatban máris megszorult a kötél a szerencsétlen ember nyakán. De Kátai biztosra akart menni: még egyszer körülvette a kötelet áldozata nydkán és újabb csomót kötött rá. Ekkor már nem mozgott a másik.

A megyei bíróság tizennégy évi szigorított börtönre ítélte Ká- tait, további tíz évre eltiltotta a közügyektől, kényszerelvonó kezelésre kötelezte és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet meghozatalánál súlyosbító körülményként vette figyelembe a büntetőtanács a vádlott büntetett előéletét, enyhítő tényezőként pedig azt, hogy tettét megbánta. Az ítélet még nem jogerős.

G. S.

Űj eljárással csökkenteni lehet a telefonvonalak zsúfoltságát

A telefonvonalak zsúfoltságának csökkentésére, s a kábelbővítéssel járó rendszeres útburkolat-felszedés elkerülésére új technológiát dolgozott ki a Posta Kísérleti Intézet. Neve: pulzuskód moduláció. (PCM)

A PCM-szisztéma lényege, hogy „feldarabolja” a beszédet, vagyis egy pillanat tört'része alatt, megszakítja. s másoknak is átadja a ®^BHnn*anélküstbeszél- gető partnerek ebből bármit is észlelnének. Jelenleg ugyanis egy érpáron egy időben egy beszélgetés bonyolódhat, a PCM alkalmazásával azonban egyszerre akár 30 beszélgetést is továbbíthat az érpár. A módszer alkalmazásakor a telefonkábelek mentén két kilométerenként különleges erősítőberendezéseket kell felszerelni. A Telefongyárban már meg is kezdődött ezeknek az erősítőknek a gyártása.

A tervek szerint a leendő újpesti telefonközpont vonalainál már a PCM-szisztémát alkalmazzák. (MTI)

Az öntözés

fejlesztése

A Duna völgyében új öntöző- rendszer épül, s ezzel Bulgária öntözhető területei 640 ezer hektárra nőnek. A hetedik öltéves terv legnagyobb öntözéses talajjavítási rendszere a Szovjetunió segítségével készül. A beruházások összege 1,7 — 1,9 milliárd leva. A szivattyúállomások összes teljesítménye eléri majd az 1430 megawattot.

Az óriás méretű munkálatokban 600 exkavátort, 250 buldó-' zert, 300 talajgyalu, 2000 dömper vesz majd részt. E gépek nagyrészét a Szovjetunió bocsátja rendelkezésre. Az új dunai öntözőberendezésele építéséhez a Szovjetunió hosszúlejáratú hiteleket biztosít, részt veszi a tervek kidolgozásában, speciális szivattyúkat szállít.

A közelmúltig az öntözéses talajjavítás terén Bulgária és a Szovjetunió együttműködése elsősorban a tudományos témák, műszaki feladatok közös kidolgozásában, aiz információk és tapasztalatok rendszeres cseréjében nyilvánult meg. A jövőben a bolgár hidrotechnika és talajjavítási intézet fokozatosan integrálódik a moszkvai testvérintézettel. Az integráció egyik lépcsője a hetedik ötéves terv folyamán a bolgár dunai öntözőrendszer építése lesz.

Ma az öntözött földek a művelhető terület 23 százalékát teszi ki országosan, s az össztermés 45 százalékát adják. Az új rendszernek köszönhetően az öntözhető területek 80 — 100 százalékkal megnőnek. A rendszer lehetővé teszi a termőterületek vízigényének biztosítását a legaszályosabb években is. (BUDA-