Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: délnyugat felöl megnövekvő felhőzet, néhány helyen havazás. Többfelé megélénkülő, déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5, mínusz 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3, plusz 2 fok között. (MTI) Üzemavatás Kecskeméten YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Automatikai rendszereket gyártanak az orenburgi gázvezetékhez Rendhagyó módon avattak üzemet tegnap Kecskeméten. A Mérőműszerek Gyára még 1973-ban telephelyet létesített a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola szomszédságában. A kis üzem a mezőgazdaság részére készített auto- matikákat. Tavaly és az idén egyre több készterméket gyártottak, miközben korszerű üzemcsarnokok, szociális helyiségek épültek a gyáregységgé fejlődő telephelyen. Csendesen, — a közvéleményt sem tájékoztatva — dolgoztak, s termelésük értéke az idén már megközelíti a 80 millió forintot. Az üzemavatáson a megye és a város vezető testületéinek és intézményeinek 'képviselőin kívül ott voltak az MMG Automatika Művek tíz gyáregységének párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettesé vágta át ünnepélyesen a szalagot, s adta át rendeltetésének az elkészült új üzemi létesítményeAZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 307. szám Ára: 90 fillér 1976. december 29. szerda A tervezettnél nagyobb arányú útkorszerűsítés Bács-Kiskun megyében A megye állami kezelésben levő útjainak korszerűsítésére és fenntartására ebben az esztendőben a közúti igazgatóság 294 millió forintot fordított a tervezett 259 millió forinttal szemben, — tudtuk meg Cs. Nagy Páltól, a KPM megyei Közúti Igazgatóságának vezetőjétől. Az 1976-os esztendőben jelentős felújítási munkák készültek az E—5- ös, az 51-es, az 52-es, az 53-as, a 441-es és a 451-es számú főutakon. Tovább javult a megye főúthálózatának burkolata, sikerült elérni, hogy mintegy kétharmada korszerű, hengerelt aszfalttal van ellátva. A kiemelkedő feladatok közé tartozott az 53-as számú főút kiskőrösi átkelési szakaszának korszerűsítése, a hat kilométer hosszú Kiskőrös—Sere- •gélyesi bekötőút építése, az 55-ös számú főút bajai bevezető szakaszának és az 52-es számú út burkolatának megerősítése. A napokban kezdődött meg a munka az 53-as számú főút kiskunhalasi átkelési szakaszán, ahol 4,5 kilométeren új nyomvonal épül majd ki a városi forgalom számára égetően szükséges út. Ennek befejezési határideje a jövő év vége. A több mint 60 millió forint értékű munka nehéz feladat elé állítja az építőket, s csak jól összehangolt, szervezett tevékenységgel érhető el a rövid időre tervezett létesítmény megvalósítása. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat ebben az évben valamennyi feladatát a szerződésben rögzített határidőre, vagy annál hamarabb idő alatt készítette el. A munkák zavartalan lebonyolításához a kivitelező vállalat és a Közúti Igazgatóság közötti jó kapcsolat is hozzájárult. Az alsóbbrendű úthálózat szerény fejlesztési programjában jelentős eredmény volt ebben az évben, hogy további 80 kilométerrel növekedett' a 3 méterről 6 méterre szélesített útpályáik hosz- sza. Ebben a tekintetben a KPM Közúti Igazgatóság kecskeméti üzemmérnöksége jeleskedett, amely a bugaci bekötőút 12 kilométeres szakaszát rövid idő alatt kiszélesítette. Hasonló teljesítményt nyújtott a kiskunhalasi üzemmérnökség a Kiskunhalas— szegedi út kiszélesítésénél. Mindkét üzemmérnökség a helyi anyagok felhasználásával a kivitelezési idő csökkentésével összesen kétmillió forintot takarított meg. A közúton közlekedők jobb tájékozódását elősegítő, úgynevezett zöld útirányjelző táblák elhelyezésének üteme is a tervezettnek megfelelően alakul. Az 55-ös, a 44-es főutakon 90 kilométer hosszú útszakaszon kerültek elhelyezésre ezek a korszerű, nagyméretű táblák. A jövő évi elképzelések közül említésre méltó az 51-es számú főút aszfaltszőnyegezési munkájának befejezése, az 53-as számú Solt—tompái, az 54-es számú Kecskemét—sükösdi út aszfaltozásának folytatása, illetve megkezdése. A korszerűsítések közül kiemelkedik a bajai, a kiskunhalasi és a tiszakécskei átkelő szakaszok építése. Az alsóbbrendű utakon további 50—60 kilométer út szélesítését tervezik. A közút— vasút szintbeli kereszteződések csökkentését szolgálja a hetény- egyházi úton. valamint a Szolnok—kiskunfélegyházi úton* útkorrekcióval négy kereszteződés megszüntetése. Ebben az évben öt kereszteződést láttak el fénysorompóval, s jövőre újabb öt fénysorompó szolgálja a biztonságosabb átkelést. Kecskeméten a KPM pénzügyi fedezetéből a kiskörúton két csomópontot forgalomirányító jelzőlámpával lát. nak el, amely várhatóan az év első negyedében készül el. G. G. Együttműködés, társasági szerződések A megye szövetkezetei és állami gazdaságai több mint ötven ezer hektáron termesztenek szelőt. A gazdaságok mintegy 35 ezer hektárnyi szőlőültetvényével valamilyen módon kapcsolatban áll a Középmagyarországi Pince- gazdaság. Együttműködnek többek között a telepítésekben, a szőlőfeldolgozásban, s a borászat, ban. Az elmúlt években a termésmennyiség növelése érdekében legfontosabbnak tartották a meglevő ültetvények korszerűsítéséhez való hozzájárulást. Egye* bek között tanácsadó szolgálatot hoztak létre, megszervezték a talajvizsgálatot az AGROKER-rel és a kertészeti főiskolával közösen, segítséget nyújtottak a tápanyagutánpótlás gyorsításához és a korszerű támrendszer kialakításában is részt vettek. Jelenleg is sok a korszerűtlen, alacsony termőképességű ültetvény, amelynek rekonstrukciójához a jövőben is hozzájárulnak. A nemrég módosított, s így kedvezőbb telepítési állami támogatás ösztönzőleg hat, amelynek következtében jövőre várhatóan megnövekszik az új telepítések aránya. Ennek létesítésében is részt vesz a pincegazdaság. Partnerei 1980-ig 3—3,5 ezer hektáron telepítenek szőlőt, harmadrészben a pincegazdaság anyagi hozzájárulásával. Igen jelentős a hét kecskeméti szövetkezet 500 hektáros telepítése, az izsáki Egyesült Sárfehér Tsz több mint 300, a Kiskunfélegyháza 'térségében levő közös gazdaságok 400. valamint a bátmonostori, lajos- mizsei, kerekegyházi, lászlófalvi és tiszakécskei szövetkezetek 250—250 hektáros új ültetvénye. A kiskunmajsai Jonathan Szak- szövetkezettel együtF már csaknem 180 hektáron telepítettek. Az V. ötéves tervidőszak végéig még 300 hektárnyi területen ültetnek szőlőt a pincegazdasággal megkötött együttműködési szerződés szerint. A pincegazdaság tervei Nemcsak a telepítésekoen. hanem a szőlő felvásárlásában a borászati ágazatban is tovább bővítik a közös munkát. A kecskeméti szövetkezetekkel már megkötött társasági szerződési formát ajánlják a többi partnergazdaságnak. Lényege, hogy a költségeket összeszámolják, kimutatják az átvett szőlőből készülf bor önköltségét, s az így megmaradó összeget, vagyis a nyereséget a partnerekkel megfelezik. Az izsáki Egyesült Sárfehér Tsz-szel is kialakítanak hasonló együttműködést, valamint még további négy közös gazdaság szándékozik társasági szerződést aláírni. A borászati tevékenységben az Izsáki és a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A pincegazdaság növeli a bor- palackozó kapacitását. Erre igényt tart több szövetkezeti partner. emcsak a nagyobb nyereség, ha- ; <-m az általuk készített bor megismertetése miatt is. A pincegazdaság forgalmában viszonylag alacsony a palackozott bor aránya, ugyanis az évi 800 ezer hektoliter borból csupán 150—170 hektoliternyi kerül üvegekbe. A borászati ágazat bővítésére mint. egy 6 millió forintot költenek, s növelik majd az exportot is. A szőlő alapanyagból készült márkafélékből az idén 40 millió kis- és 1 millió egyliteres palackkal gyártottak. Elkészült — 90 millió forintos beruházással — az új csarnok, ahol a jövő évben már hárommillió egyliteres és 45 millió kisüveg márkafélét gyártanak. Az egyliteres Márka töltésében, a nyári üdítő ital ellátás javítása érdekében, az Izsáki Állami Gazdaság is segít. Rövidesen új, alacsony alkoholtartalmú palackos bor is kikerül a pince- gazdaságból Bajai Rizlingszilváni néven. Cs. I. két. Ezt követően Vári Csaba, a kecskeméti gyáregység igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Fekete Rudolf, az Automatika Művek vezérigazgatója mondott beszédet. — Vállalatunk — mondotta többek között a vezérigazgató — az államközi egyezmények alapján elsősorban a Szovjetunióban épülő kőolaj- és gázvezetékek automatika rendszerének gyártására kapott megbízást. Ennek megfelelően fejlesztjük kecskeméti gyáregységünket az V. ötéves terv időszakában, s bővítjük termékszerkezetét. A kecskeméti, úgynevezett vezérléstechnikai gyáregységünk ki- fejlesztése még nem fejeződött be, sőt annak csak első szakaszához érkeztünk el. Azért ünnep mégis a mai nap számunkra, mert olyan bázist hoztunk létre, amely jelentős szellemi kapacitásával nagy arányú továbbfejlődést tesz lehetővé. Nem véletlenül települtünk tehát a kecskeméti Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskola szomszédságába. Az algyői kőolaj- és földgázmező teljes automatizálásával bízták meg vállalatunkat. Nagy mennyiségű automatika rendszert szállítunk az orenburgi gázvezeték szivattyúállomásaira is. Mi nem műszereket, hanem rendszereket gyártunk. Ehhez sok számítástechnikai, elektromos, gépész stb. mérnökökre lesz szükségünk. Itt, a kecskeméti gyáregységünkben kívánjuk létrehozni rendszertervező részlegünket. Ez a gyáregység jövőre már 110 millió forintos tervet kap, s 1980-ra termelési értéke eléri a • Tohai László ünnepélyes szalagátvágással átadja rendeltetésének a gyáregység új üzemi létesítményeit. • Szivattyúállomások antomatikáit szerelik a kecskeméti üzem dolgozói. A háttérben az avató- ünnepség résztvevői. 200 millió forintot, vagyis a jelenlegi két és fél szeresét. A termelés növelése intenzív jellegű lesz, hiszen a mostani létszám 300-ról mindössze 500-ra növekszik. Ebből száz a főiskolát és egyetemet végzett műszakiak aránya. Az elkövetkező három évben újabb, 83 millió forintos beruházás kezdődik. Üzemcsarnokok, valamint olyan egyéb létesítmények épülnek, amelyben helyet kapnak a rendszertervezők is. Természetesen jelentős összegeket költünk gépekre, berendezésekre, a korszerű technológiai gyártó bázis létrehozására. A vezérigazgató után Tohai László kívánt sikereket az Automatika Művek célkitűzéseinek megvalósításához, valamint ahhoz, hogy a kecskeméti vezérlés- technikai gyáregységet mielőbb korszerű középüzemmé fejlesz- szék. Ezután a vezérigazgató megjutalmazta a gyáregység építésében és a gyártmányok Kecskemétre telepítésében érdemekek szerzett dolgozókat. N. O. 1976-OS TIT-MÉRLEG Előtérben a tartalmi kérdések A TIT megyei vezetői sikeres esztendőről tájékoztatták lapunkat. Rendezvényei hatékonyan segítették a tudatformálást, eredményesen ismertették a legfontosabb politikai, gazdasági, kulturá. lis tennivalókról az előadások résztvevőit. Tavaly ilyenkor határozták el. hogy az új ötéves tervvel kapcsolatos tudnivalók terjesztését, a közgazdasági szemlélet erősítését tekintik fő feladataiknak. A most készülő összegezés szerint teljesítették terveiket. Lényegesen növekedett a közgazdasági előadások száma, színvonala. A differenciált témaválasztásnak köszönhető, hogy a hallgatók megismerkedhettek a világgazdasági összefüggésekkel és a sajátos helyi problémákkal. Általában a TIT tevékenysége közelebb került a mindennapi élethez, az eddiginél jobban figyelembe vette az igényeket Különösen a filozófiai előadások stílusában, tematikájában nyilvánult meg érzékelhetően ez a törekvés. Hozzávetőleges adatok szerint legalább nyolcszázzal több rendezvény volt 1976-ban mint as előző évben, noha nem szorgalmazták a tavalyi csúcs „megdöntését”. Jó értelemben mondva kiszolgálták a jelentkező kívánságokat. Életünk egyre tudatosabb, egyre több ismeretet tételez fői; mind több helyen keresik a kapcsolatot a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulattal, fogadják kedvezően a tőlük érkező java** latokat. (Folytatás a 2. oldalon) 9 Óránként 450 hektoliter bort tudnak szűrni, tisztítani, kezelni az olasz és svájci gyártmányú gépekkel. Aligha hihetjük, hogy akadna bárki is, aki tagadná a gyermekkori benyomások egész életre kiható, sőt meghatározó szerepét. Sőt, inkább örvendetesen növekszik azoknak a száma, akik teljes egészében felismerték e hatások és élmények hátteréül szolgáló körülmények tudatos alakításának szükségességét. Nyilván elsősorban azért tapasztalhatunk mostanában szinte nap mint nap sokirányú és alaprr*C~ ’ törekvést óvodai és iskolai hálózatunk oöviiéssére és ezek felszereltségének, belső életének gazdagítására. E felismerések, s ezek nyomán az egyre erősödő társadalmi összefogás következtében sikerült ötéves terv sorá.. 3ázj-ICiJ:ur.bc.n az óvodai helyek számát több mint ötezerrel gyarapítani. Ez a szám éppen háromszorosa annak, mint amennyit az akkori lehetőségek alapján, fél évtizeddel azelőtt terveztek. S hogy ez így alakult, ennyire kedvezően, a várakozásokat messzi meghaladóan, azt elsősorban a vártnál nagyobb összefogásnak köszönhetjük. E beszédes fejlődés ellenére akad azonban — és lesz is hosszú ideig — sok-sok tennivaló. Iskoláink számottevő része már elavult, öreg épületben van; gyakori a zsúfoltság, a tanteremhiány; kevés a napközis helyiség, a tornaterem. S nagyjából ugyanezt lehet elmondani az óvodáinkról is. Ezek, a társadalmilag égetően fontos, megoldásra váró problémák lebegtek a megyei ■ tanács oktatási, illetve köz- művelődési bizottság tagjainak szeme előtt, amikor a közelmúltban elhatározták: javasolják a megye vezető testületéinek, hogy forduljanak felhívással az üzemek, vállalatok és szövetkezetek vezetőihez és szocialista brigádjaihoz a gyermekintézményi hálózat lendületesebb, s hatékonyabb bővítése céljából. Az okos szó, a hasznosnak ígérkező javaslat megértésre talált. Így született meg — s egy körlevél formájában így jutott el a megye valamennyi tanácsához, társadalmi-tömeg- szervezeti vezetőjéhez, valamint az ipari vállalatok és a szövetkezetek vezetőihez — az a felhívás, amelyet a megyei' tanács, az SZMT, a KISZ és a népfront vezetői írtak alá. Ebben arra kértek mindenkit, aki illetékes, s érdemben cselekedni, intézkedni tud, hogy kommunista szombatok szervezésével segítsék elő az óvodák, iskolák építését, a tantermek és tornatermek határidőre történő felépítését, illetve kialakítását. S ahol erre lehetőség kínálkozik — mondja a felhívás szövege —, ott törekedjenek a tervszámok túlteljesítésére. Ugyanis az ötödik ötéves tervben szereplő 3600 új óvodai hely és a 226 új általános iskolai tanterem — máris látható — kevésnek bizonyul majd a népesedéspolitikai határozat következtében örvendetesen növekvő gyermeklétszám miatt. Az így jelentkező gondokon jórészt éppen az eddigieknél is nagyobb társadalmi összefogás, az erősödő aktivitás segíthet. Amikor e sorok napvilágot látnak, bizonyára a legtöbb munkahelyen ismerik már a felhívás szövegét. Ám ahol nincs így, ott szükséges ezt mielőbb pótolni. Hiszen csakis úgy válhatnak élővé és hatékonnyá az oly égető kérdéssel kapcsolatos felhívás szavai, ha minden illetékes ismeri, és még inkább, ha tesz is az abban foglaltak érdekében valamit a maga területén. A jövő nemzedékeinek érdekében. V. M. A gyermekért