Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: délnyu­gat felöl megnövekvő felhőzet, néhány helyen havazás. Többfelé megélénkü­lő, déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5, mínusz 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3, plusz 2 fok között. (MTI) Üzemavatás Kecskeméten YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Automatikai rendszereket gyártanak az orenburgi gázvezetékhez Rendhagyó módon avattak üzemet tegnap Kecskeméten. A Mérőműszerek Gyára még 1973-ban telephelyet létesített a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola szomszéd­ságában. A kis üzem a mezőgazdaság részére készített auto- matikákat. Tavaly és az idén egyre több készterméket gyár­tottak, miközben korszerű üzemcsarnokok, szociális helyisé­gek épültek a gyáregységgé fejlődő telephelyen. Csendesen, — a közvéleményt sem tájékoztatva — dolgoztak, s terme­lésük értéke az idén már megközelíti a 80 millió forintot. Az üzemavatáson a megye és a város vezető testületéinek és intézményeinek 'képviselőin kí­vül ott voltak az MMG Automa­tika Művek tíz gyáregységének párt-, gazdasági és tömegszerve­zeti vezetői. Tokai László, a me­gyei tanács általános elnökhelyet­tesé vágta át ünnepélyesen a sza­lagot, s adta át rendeltetésének az elkészült új üzemi létesítménye­AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 307. szám Ára: 90 fillér 1976. december 29. szerda A tervezettnél nagyobb arányú útkorszerűsítés Bács-Kiskun megyében A megye állami kezelésben levő útjainak korszerűsítésére és fenntartására ebben az esztendő­ben a közúti igazgatóság 294 millió forintot fordított a terve­zett 259 millió forinttal szemben, — tudtuk meg Cs. Nagy Pál­tól, a KPM megyei Közúti Igaz­gatóságának vezetőjétől. Az 1976-os esztendőben jelentős fel­újítási munkák készültek az E—5- ös, az 51-es, az 52-es, az 53-as, a 441-es és a 451-es számú fő­utakon. Tovább javult a megye főúthálózatának burkolata, sike­rült elérni, hogy mintegy kéthar­mada korszerű, hengerelt aszfalt­tal van ellátva. A kiemelkedő feladatok közé tartozott az 53-as számú főút kiskőrösi átkelési sza­kaszának korszerűsítése, a hat kilométer hosszú Kiskőrös—Sere- •gélyesi bekötőút építése, az 55-ös számú főút bajai bevezető sza­kaszának és az 52-es számú út burkolatának megerősítése. A napokban kezdődött meg a munka az 53-as számú főút kis­kunhalasi átkelési szakaszán, ahol 4,5 kilométeren új nyomvo­nal épül majd ki a városi for­galom számára égetően szükséges út. Ennek befejezési határideje a jövő év vége. A több mint 60 millió forint értékű munka nehéz feladat elé állítja az építőket, s csak jól összehangolt, szervezett tevékenységgel érhető el a rövid időre tervezett létesítmény meg­valósítása. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat ebben az évben vala­mennyi feladatát a szerződésben rögzített határidőre, vagy annál hamarabb idő alatt készítette el. A munkák zavartalan lebonyolí­tásához a kivitelező vállalat és a Közúti Igazgatóság közötti jó kapcsolat is hozzájárult. Az alsóbbrendű úthálózat sze­rény fejlesztési programjában je­lentős eredmény volt ebben az évben, hogy további 80 kilomé­terrel növekedett' a 3 méterről 6 méterre szélesített útpályáik hosz- sza. Ebben a tekintetben a KPM Közúti Igazgatóság kecskeméti üzemmérnöksége jeleskedett, amely a bugaci bekötőút 12 kilo­méteres szakaszát rövid idő alatt kiszélesítette. Hasonló teljesít­ményt nyújtott a kiskunhalasi üzemmérnökség a Kiskunhalas— szegedi út kiszélesítésénél. Mind­két üzemmérnökség a helyi anya­gok felhasználásával a kivitelezé­si idő csökkentésével összesen kétmillió forintot takarított meg. A közúton közlekedők jobb tá­jékozódását elősegítő, úgynevezett zöld útirányjelző táblák elhelye­zésének üteme is a tervezettnek megfelelően alakul. Az 55-ös, a 44-es főutakon 90 kilométer hosszú útszakaszon kerültek el­helyezésre ezek a korszerű, nagy­méretű táblák. A jövő évi elképzelések közül említésre méltó az 51-es számú főút aszfaltszőnyegezési munká­jának befejezése, az 53-as számú Solt—tompái, az 54-es számú Kecskemét—sükösdi út aszfalto­zásának folytatása, illetve meg­kezdése. A korszerűsítések közül kiemelkedik a bajai, a kiskunha­lasi és a tiszakécskei átkelő sza­kaszok építése. Az alsóbbrendű utakon további 50—60 kilométer út szélesítését tervezik. A közút— vasút szintbeli kereszteződések csökkentését szolgálja a hetény- egyházi úton. valamint a Szol­nok—kiskunfélegyházi úton* út­korrekcióval négy kereszteződés megszüntetése. Ebben az évben öt kereszteződést láttak el fény­sorompóval, s jövőre újabb öt fénysorompó szolgálja a bizton­ságosabb átkelést. Kecskeméten a KPM pénzügyi fedezetéből a kiskörúton két csomópontot for­galomirányító jelzőlámpával lát. nak el, amely várhatóan az év első negyedében készül el. G. G. Együttműködés, társasági szerződések A megye szövetkezetei és álla­mi gazdaságai több mint ötven ezer hektáron termesztenek sze­lőt. A gazdaságok mintegy 35 ezer hektárnyi szőlőültetvényével valamilyen módon kapcsolatban áll a Középmagyarországi Pince- gazdaság. Együttműködnek töb­bek között a telepítésekben, a szőlőfeldolgozásban, s a borászat, ban. Az elmúlt években a ter­mésmennyiség növelése érdeké­ben legfontosabbnak tartották a meglevő ültetvények korszerűsí­téséhez való hozzájárulást. Egye* bek között tanácsadó szolgálatot hoztak létre, megszervezték a ta­lajvizsgálatot az AGROKER-rel és a kertészeti főiskolával közö­sen, segítséget nyújtottak a táp­anyagutánpótlás gyorsításához és a korszerű támrendszer kialakí­tásában is részt vettek. Jelenleg is sok a korszerűtlen, alacsony termőképességű ültetvény, amely­nek rekonstrukciójához a jövő­ben is hozzájárulnak. A nemrég módosított, s így kedvezőbb telepítési állami támo­gatás ösztönzőleg hat, amelynek következtében jövőre várhatóan megnövekszik az új telepítések aránya. Ennek létesítésében is részt vesz a pincegazdaság. Part­nerei 1980-ig 3—3,5 ezer hektá­ron telepítenek szőlőt, harmad­részben a pincegazdaság anyagi hozzájárulásával. Igen jelentős a hét kecskeméti szövetkezet 500 hektáros telepítése, az izsáki Egyesült Sárfehér Tsz több mint 300, a Kiskunfélegyháza 'térsé­gében levő közös gazdaságok 400. valamint a bátmonostori, lajos- mizsei, kerekegyházi, lászlófalvi és tiszakécskei szövetkezetek 250—250 hektáros új ültetvénye. A kiskunmajsai Jonathan Szak- szövetkezettel együtF már csak­nem 180 hektáron telepítettek. Az V. ötéves tervidőszak végéig még 300 hektárnyi területen ültetnek szőlőt a pincegazdasággal megkö­tött együttműködési szerződés szerint. A pincegazdaság tervei Nemcsak a telepítésekoen. ha­nem a szőlő felvásárlásában a borászati ágazatban is tovább bő­vítik a közös munkát. A kecske­méti szövetkezetekkel már meg­kötött társasági szerződési formát ajánlják a többi partnergazdaság­nak. Lényege, hogy a költsége­ket összeszámolják, kimutatják az átvett szőlőből készülf bor önköltségét, s az így megmaradó összeget, vagyis a nyereséget a partnerekkel megfelezik. Az izsá­ki Egyesült Sárfehér Tsz-szel is kialakítanak hasonló együttmű­ködést, valamint még további négy közös gazdaság szándékozik társasági szerződést aláírni. A borászati tevékenységben az Izsá­ki és a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A pincegazdaság növeli a bor- palackozó kapacitását. Erre igényt tart több szövetkezeti partner. emcsak a nagyobb nyereség, ha- ; <-m az általuk készített bor meg­ismertetése miatt is. A pincegaz­daság forgalmában viszonylag alacsony a palackozott bor ará­nya, ugyanis az évi 800 ezer hek­toliter borból csupán 150—170 hektoliternyi kerül üvegekbe. A borászati ágazat bővítésére mint. egy 6 millió forintot költenek, s növelik majd az exportot is. A szőlő alapanyagból készült márkafélékből az idén 40 millió kis- és 1 millió egyliteres palack­kal gyártottak. Elkészült — 90 millió forintos beruházással — az új csarnok, ahol a jövő évben már hárommillió egyliteres és 45 millió kisüveg márkafélét gyár­tanak. Az egyliteres Márka tölté­sében, a nyári üdítő ital ellátás javítása érdekében, az Izsáki Ál­lami Gazdaság is segít. Rövide­sen új, alacsony alkoholtartalmú palackos bor is kikerül a pince- gazdaságból Bajai Rizlingszilváni néven. Cs. I. két. Ezt követően Vári Csaba, a kecskeméti gyáregység igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Fekete Rudolf, az Automatika Művek vezérigazgatója mondott beszédet. — Vállalatunk — mondotta többek között a vezérigazgató — az államközi egyezmények alap­ján elsősorban a Szovjetunióban épülő kőolaj- és gázvezetékek automatika rendszerének gyártá­sára kapott megbízást. Ennek megfelelően fejlesztjük kecske­méti gyáregységünket az V. öt­éves terv időszakában, s bővítjük termékszerkezetét. A kecskeméti, úgynevezett ve­zérléstechnikai gyáregységünk ki- fejlesztése még nem fejeződött be, sőt annak csak első szaka­szához érkeztünk el. Azért ün­nep mégis a mai nap számunk­ra, mert olyan bázist hoztunk létre, amely jelentős szellemi ka­pacitásával nagy arányú tovább­fejlődést tesz lehetővé. Nem vé­letlenül települtünk tehát a kecs­keméti Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskola szomszédsá­gába. Az algyői kőolaj- és földgáz­mező teljes automatizálásával bízták meg vállalatunkat. Nagy mennyiségű automatika rendszert szállítunk az orenburgi gázveze­ték szivattyúállomásaira is. Mi nem műszereket, hanem rend­szereket gyártunk. Ehhez sok szá­mítástechnikai, elektromos, gé­pész stb. mérnökökre lesz szüksé­günk. Itt, a kecskeméti gyár­egységünkben kívánjuk létrehoz­ni rendszertervező részlegünket. Ez a gyáregység jövőre már 110 millió forintos tervet kap, s 1980-ra termelési értéke eléri a • Tohai László ünnepélyes szalag­átvágással átadja rendel­tetésének a gyáregység új üzemi létesít­ményeit. • Szivattyú­állomások antomatikáit szerelik a kecskeméti üzem dolgozói. A háttérben az avató- ünnepség résztvevői. 200 millió forintot, vagyis a je­lenlegi két és fél szeresét. A ter­melés növelése intenzív jelle­gű lesz, hiszen a mostani lét­szám 300-ról mindössze 500-ra növekszik. Ebből száz a főiskolát és egyetemet végzett műszakiak aránya. Az elkövetkező három évben újabb, 83 millió forintos beruházás kezdődik. Üzemcsar­nokok, valamint olyan egyéb lé­tesítmények épülnek, amelyben helyet kapnak a rendszertervezők is. Természetesen jelentős össze­geket költünk gépekre, berende­zésekre, a korszerű technológiai gyártó bázis létrehozására. A vezérigazgató után Tohai László kívánt sikereket az Auto­matika Művek célkitűzéseinek megvalósításához, valamint ah­hoz, hogy a kecskeméti vezérlés- technikai gyáregységet mielőbb korszerű középüzemmé fejlesz- szék. Ezután a vezérigazgató meg­jutalmazta a gyáregység építésé­ben és a gyártmányok Kecske­métre telepítésében érdemekek szerzett dolgozókat. N. O. 1976-OS TIT-MÉRLEG Előtérben a tartalmi kérdések A TIT megyei vezetői sikeres esztendőről tájékoztatták lapun­kat. Rendezvényei hatékonyan se­gítették a tudatformálást, ered­ményesen ismertették a legfonto­sabb politikai, gazdasági, kulturá. lis tennivalókról az előadások résztvevőit. Tavaly ilyenkor határozták el. hogy az új ötéves tervvel kapcso­latos tudnivalók terjesztését, a közgazdasági szemlélet erősítését tekintik fő feladataiknak. A most készülő összegezés szerint teljesí­tették terveiket. Lényegesen nö­vekedett a közgazdasági előadá­sok száma, színvonala. A diffe­renciált témaválasztásnak köszön­hető, hogy a hallgatók megis­merkedhettek a világgazdasági összefüggésekkel és a sajátos he­lyi problémákkal. Általában a TIT tevékenysége közelebb került a mindennapi élethez, az eddiginél jobban fi­gyelembe vette az igényeket Kü­lönösen a filozófiai előadások stí­lusában, tematikájában nyilvánult meg érzékelhetően ez a törekvés. Hozzávetőleges adatok szerint legalább nyolcszázzal több ren­dezvény volt 1976-ban mint as előző évben, noha nem szorgal­mazták a tavalyi csúcs „megdön­tését”. Jó értelemben mondva ki­szolgálták a jelentkező kívánsá­gokat. Életünk egyre tudatosabb, egy­re több ismeretet tételez fői; mind több helyen keresik a kap­csolatot a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulattal, fogadják kedvezően a tőlük érkező java** latokat. (Folytatás a 2. oldalon) 9 Óránként 450 hektoliter bort tudnak szűrni, tisztítani, kezelni az olasz és svájci gyártmányú gépekkel. Aligha hihetjük, hogy akad­na bárki is, aki tagadná a gyermekkori benyomások egész életre kiható, sőt meghatározó szerepét. Sőt, inkább örvendetesen növekszik azoknak a száma, akik teljes egészében felismerték e hatá­sok és élmények hátteréül szolgáló körülmények tudatos alakításának szükségességét. Nyilván elsősorban azért ta­pasztalhatunk mostanában szinte nap mint nap sokirá­nyú és alaprr*C~ ’ tö­rekvést óvodai és iskolai há­lózatunk oöviiéssére és ezek felszereltségének, belső életé­nek gazdagítására. E felismerések, s ezek nyo­mán az egyre erősödő társa­dalmi összefogás következté­ben sikerült ötéves terv sorá.. 3ázj-ICiJ:ur.bc.n az óvodai helyek számát több mint ötezerrel gyarapítani. Ez a szám éppen háromszorosa an­nak, mint amennyit az akkori lehetőségek alapján, fél évti­zeddel azelőtt terveztek. S hogy ez így alakult, ennyire kedvezően, a várakozásokat messzi meghaladóan, azt első­sorban a vártnál nagyobb összefogásnak köszönhetjük. E beszédes fejlődés ellenére akad azonban — és lesz is hosszú ideig — sok-sok tenni­való. Iskoláink számottevő ré­sze már elavult, öreg épület­ben van; gyakori a zsúfoltság, a tanteremhiány; kevés a nap­közis helyiség, a tornaterem. S nagyjából ugyanezt lehet el­mondani az óvodáinkról is. Ezek, a társadalmilag ége­tően fontos, megoldásra váró problémák lebegtek a megyei ■ tanács oktatási, illetve köz- művelődési bizottság tagjai­nak szeme előtt, amikor a kö­zelmúltban elhatározták: ja­vasolják a megye vezető tes­tületéinek, hogy forduljanak felhívással az üzemek, válla­latok és szövetkezetek vezetői­hez és szocialista brigádjaihoz a gyermekintézményi hálózat lendületesebb, s hatékonyabb bővítése céljából. Az okos szó, a hasznosnak ígérkező javaslat megértésre talált. Így született meg — s egy körlevél formájában így jutott el a megye valamennyi tanácsához, társadalmi-tömeg- szervezeti vezetőjéhez, vala­mint az ipari vállalatok és a szövetkezetek vezetőihez — az a felhívás, amelyet a megyei' tanács, az SZMT, a KISZ és a népfront vezetői írtak alá. Ebben arra kértek mindenkit, aki illetékes, s érdemben cse­lekedni, intézkedni tud, hogy kommunista szombatok szerve­zésével segítsék elő az óvodák, iskolák építését, a tantermek és tornatermek határidőre tör­ténő felépítését, illetve kiala­kítását. S ahol erre lehetőség kínálkozik — mondja a fel­hívás szövege —, ott töreked­jenek a tervszámok túlteljesí­tésére. Ugyanis az ötödik öt­éves tervben szereplő 3600 új óvodai hely és a 226 új ál­talános iskolai tanterem — máris látható — kevésnek bi­zonyul majd a népesedéspoli­tikai határozat következtében örvendetesen növekvő gyer­meklétszám miatt. Az így je­lentkező gondokon jórészt ép­pen az eddigieknél is nagyobb társadalmi összefogás, az erő­södő aktivitás segíthet. Amikor e sorok napvilágot látnak, bizonyára a legtöbb munkahelyen ismerik már a felhívás szövegét. Ám ahol nincs így, ott szükséges ezt mielőbb pótolni. Hiszen csak­is úgy válhatnak élővé és ha­tékonnyá az oly égető kérdés­sel kapcsolatos felhívás sza­vai, ha minden illetékes is­meri, és még inkább, ha tesz is az abban foglaltak érdekében valamit a maga területén. A jövő nemzedékeinek érdeké­ben. V. M. A gyermekért

Next

/
Oldalképek
Tartalom