Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-24 / 304. szám
alacsonyabb éjjeli hőmérséklet mínusz 1—mínusz 6, a legmagasabb nappali hőmérséklet a tartósan ködös helyeken nulla fok alatt, máshol kevéssel felette. (MTI) YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 304. szám Ára: 90 fillér 1976. december 24. péntek IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: párás, többfelé egész nap ködös Idő, ködszl- tálással, zúzmaralerakódással. A legKádár János látogatása áj budapesti létesítményeknél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön több új budapesti létesítményt tekintett meg. Társaságában volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A vendégeket a házigazdák: Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke .fogadták. A vendégek először az észak— déli metró Nagyvárad téri végállomását keresték fel, ahonnan metrószerelvénnyel folytatták útjukat állomásról állomásra a Felszabadulás térig. Ezt követően a Budaörsi út—Alkotás utca és Hegyalja úti csomóponthoz látogattak el. (MTI) 4 Kádár János az észak—déli metró mozgólépcsőjén az egyik házigazdával, Szépvölgyi Zoltán fővárosi tanácselnökkel. (MTI-fotó, Sze- bellédy Gáza felvétele — TELEFOTO — KS.) KGST-hitel a MÁV villamosítási programjához A MÁV — mint ismeretes — megkezdte a Budapest—Kelebia közötti vasútvonal korszerűsítését, villamosítását. A villamosítás és kábelezés költségeinek részbeni fedezetére a magyar vasút a Nemzetközi Beruházási Banktól ötmillió rubeles hitelt kért. A gazdasági számításokkal, a kölcsön felhasználásának előnyeivel indokolt igényt a bank’ elfogadta, a hitelt megszavazta, s értesítette a MÁV-ot arról, hogy 1977. évi kezdettel rendelkezésére bocsátják az 1984. december 31-én lejáró ötmillió transzferábilis rubeles kölcsönt. A hitel (Folytatás a 2. oldalon.) Tanulók A tudásnak teszek panaszt — írta József Attila negyven éve az Ars poetica című hitvallásában. Legmagasabbren- dű fórumként mindig a tudáshoz, gondolkodáshoz fordulunk — legyen szó a saját életünk alakulásáról, vagy az emberi közösség sorsáról. A tudás: hatalom — ismerték fel a filozófusok és a munkásmozgalom vezetői, szervezői. Wilhelm Uebknechtnek ez a kijelentése a múlt század utolsó évtizedétől rendkívüli átütő erővel hat. Mindenekelőtt az iskolában szerezzük meg a tudás alapjait. Olyan elrendezésű és beosztású osztálytermekben, amelyek lényegében négyezer év óta változatlanok, mint a Köznevelés cimü oktatási hetilap egyik cikke kimutatta. Változatlan a tanulói csoport elkülönülése, a pedagógus helyének kijelölése. Az ilyen felfogás azóta tartja magát, amikor még létre sem jöttek a mai európai műveltség fundamentumai. Az iskolai oktató-nevelő munka szerepkörének változása sok mindent módosít. Az osztálytermeket nyitottabbakká kell tenni az élet irányába, a szűkössé vált falakat arrébb kell vinni a véglegesnek szánt helyükről. A folyamatot a közművelődési törvény is meggyorsítja azzal, hogy kimondja: „A közművelődést szolgáló valamennyi intézménynek egymással együttműködve, valamint az oktatási-nevelési intézmények munkájára támaszkodva és azt kiegészítve kell kifejtenie tevékenységét.” Többször idéztük már ezt a nagyon fontos megfogalmazást, és nem véletlenül. Az építőipari gondokkal küszködő mai helyzet is azt sugallja, hogy éljünk okosabban a létező lehetőségekkel. Az osztálytermek a meglevő könyvtári, múzeumi, levéltári szobákban, a művelődési otthonokban találhatnak rá a meghosszabbításukra. A Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya nemrég tátjékoztató jelentésben számolt be közoktatási és közművelődési rendszerünk együttműködéséről. Ebben a legterjedelmesebb rész a művelődési otthonokkal foglalkozik, hiszen „szinte valamennyi nevelési célkitűzés megvalósításában szerepet játszhatnak.” A foglalkozások kötetlenebb formái igen jól Év vége az üzemekben Az 1976-os év több, s főleg bonyolultabb feladatot rótt az ipari üzemekre, mint a korábbiak. A megnövekedett feladatok mellett sok helyütt a körülmények sem könnyítették a gyári kollektívák dolgát. Egészében azonban sikeres gazdasági év utolsó hetébe lépett a megye ipara. Ezt mutatják a válaszok is, melyeket három üzemben kaptunk érdeklődésünkre. Ha nincs is még ezekben a napokban összesítve minden eredmény, érzékelhető, hogyan birkóztak meg feladataikkal, a népgazdasági célok megvalósítása terén. A Fémmunkás Vállalat halasi gyára „történelmi” napokat élt át ebben az esztendőben: termékszerkezetében egyedi vasszerkezetek kaptak helyet, amelyek előállítása kvalifikáltabb munkát igényelt a műszaki és a fizikai dolgozóktól egyaránt. Az új, többnyire nagyberuházásokhoz gyártott termékek készítésére való áttérés az év derekára némi lemaradást okozott a terv teljesítésében. Most, az esztendő vége előtt, azonban már azt a tájékoztatást kaptuk dr. Judák Imre igazgatótól, hogy a halasi Fémmunkásgyár kollektívája december 31-ig eléri alapvető céljait, teljesíti a 29,5 millió forintóg nyereségtervét. Ezt az év utolsó napjáig tartó megfeszített munkával lesz-' nek képesek produkálni. Az akadályok sikeres leküzdésében elsősorban az játszott szerepet, hogy a gyár dolgozói viszonylag gyorsan és jól alkalmazkodtak az újfajta feladatokhoz, s megtanulták, amire szükség volt. Az esztendő utolsó harmadára megszűntek az anyagellátási gondok is. Lendületet adott a munkának, hogy a vállalat a bér- fejlesztési lehetőségek megszabásánál év közben figyelembe vette a halasi gyárban történt jelentékeny változást. Így a fizikai dolgozók átlagbérét mintegy 6,7 százalékkal növelhették ebben az esztendőben. 1976. hátralevő napjaiban az egyedi vaslszerkezetek gyártása folyik, egyebek közt a Bélapátfalvi Cementmű kiemelt nagyberuházásához, s készítik a gyárban a hagyományos termékeket, köztük a keretes csőállványt, az építőipar részére. A nagyberuházásokhoz rendelt vasszerkezetek előállításába besegít a vállalat kecskeméti gyára is. A jövő év első hónapjában új feladatai lesznek a halasi Fémmunkás-gyárnak: a Borsodi Ve- gyi'kombinát. az épülő új kecskeméti megyei kórház és a bajai járásbíróság beruházásához készülő vasszerkezetek előállítása. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat dol- gozóinák az idei kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott. A vállalat kollektívája nagy erőfeszítéseket tett a nehézségek leküzdésére, azonban a tervet ennek ellenére sem tudják teljesíteni. A termelési értékben mintegy 90 millió forintos lemaradás várható az előirányzathoz képest. A múlt évi 576 millió forintos báziselőirányzatot a nehezebb viszonyok ellenére eléri a vállalat. Exportban pedig a tavalyi kivitel túlteljesítésére számítanak. Az 1975. évi 9 ezer tonnával szemben az idén 11 ezer 850 tonna árut értékesítenek külföldön, ami több az ez évre tervezett mennyiségnél is. Az exporton belül a nem rubelelszámolású kivitelt mintegy 400 tonnával növelik a múlt évi mennyiséghez képest, s ezzel egyúttal' túlteljesítik az idei tervnek ezt a részét. A Kallocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat az idén a 90 milliós termeléskiesés miatt szerényebb eredménnyel számol. A jövő esztendő előkészítését már megkezdték fűszer- paprika, zöldség és gyümölcs felvásárlására szóló szerződések kötésével. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti, apostagi és kerekegyházi üzemében ezen a héten már csaknem minden második dolgozó kivehette a még megmaradt szabadságát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy „fél gőzzel” dolgozna a kollektíva. Ellenkezőleg, éppen egész évi jó munkájának köszönhető, hogy nem kell erejét az év végi hajrában próbára tennie. Termelési tervét ugyanis már korábban teljesítette a gyár. Mintegy 4 millió darab fehérneműt, blúzt és gyermekruhát készítettek ebben az évben, 205 millió forint értékben. Ez csaknem 9 százalékkal haladja meg a tavalyit. Évek óta termékeinek jelentős hánvddát szállítják külföldre. Hagyományos vásárlójuknak. a Szovjetuniónak idén is több mint 600 ezer blúzt és fehérneműt, szállítottak. A megrendelés utolsó tételét december 10-én indították útnak. Ennél is előbb — november 20-án hagyta el a gyárat a tőkés országokba induló utolsó szállítmány. Az év folyamán jóval több. mint 300 ezer hálóingét gyártottak nyugati megrendelésre — zömmel kis szériákban. A gyár nyugati exportjának értéke mintegy hat és félszerese a tavalyinak. Termékeiknek háromnegyed részét hazai vásárlók viselik majd. A belkereskedelem által rendelt utolsó tételek a múlt hét végén hagyták el az üzemeket, s azóta már a jövő évi feladatok teljesítésén munkálkodnak a gyár dolgozói. Nemcsak a mennyiségi előírásokat teljesítették egyébként a Habselyem dolgozói. Tovább javították a már korábban is kiemelkedő minőségi eredményeket, száz termékük közül 93 elsőosztályú. A dolgozók gondos munkája mellett a gyár létszámgazdálkodási intézkedései is szerepet játszottak a tervteljesítésben. Év közben átszervezésekkel csökkentették az alkalmazottak és a nem közvetlen termeléssel foglalkozó munkások Számát. Befejezte idei tanácskozásait az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka szerda este befejezte ez évi tanácskozásait. A fejlődő országok csoportjának kérésére a küldöttek nem zárták le az ülésszakot, hanem csupán felfüggesztették a tanácskozást. hogy a téli szünetet követően. 1977. elején ismét minden különösebb formalitás nélkül összeülhessenek és folytathassák a vitát. A 31. ülésszak 14 héten át tanácskozott, napirendjén nem kevesebb, mint 124 pont megvitatása szerepelt és több mint 200 határozatot hozott. Ezek közül a leglényegesebbek: a leszerelési és nemzetközi biztonsági tárgyú határozatok. Waldheim ENSZ-főtit- kár újjáválasztása a következő ötéves terminusra, a genfi közel- keleti konferencia újra összehívását követelő határozat, a namíbiai nép azon jogának határozatba foglalása. hogy függetlenségét fegyveres erővel is kivívhatja. A szerdai záróülésen a közgyűlés elnöke, Shirley Ameraszinghe Sri Lanka-i nagykövet méltatta azt a tényt, hogy a Seychelles- szigetek, Nyugat-Szamoa és Angola felvételével a világszervezet tagjainak száma 147-re emelkedett, ami újabb lépést jelent az ENSZ egyetemességének irányában. Elítélte az Egyesült Államokat, amiért ismét megvétózta a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét. Utalva az úgynevezett Észak—Dél tárgyalásokra, amelyek eredményeinek megvitatása a közgyűlés 1977. évi első napirendi pontja. Ameraszinghe hangsúlyozta: a világgazdasági helyzet gyors romlása alig orvosolható következményekkel járhat számos szegény ország számára. A gazdasági egyenlőtlenségekés igazságtalanságok — mondotta — nem kevésbé veszélyeztetik a világrendet, mint a politikai konfliktusok. Az ülésen az egyes regionális csoportok képviselői kifejtették nézeteiket az ülésszak eddigi munkájának eredményeiről. A szocialista országok nevében Alekszandr Jankov professzor, Bulgária állandó ENSZ-képvise- lőie szólalt fel. Az ülésszak egyik legfontosabb eredménye — mondotta a boleár delegátus —, hogy fokozott figyelmet irányított a fegyverkezési hajsza korlátozásának és a hatékony leszerelési intézkedések meghozatalának szükségességére. A küldöttségek, amelyek nevében a közgyűléshez szólok — mondotta Jankov professzor —, a legme_ legebben üdvözlik e tényt. (ADN, TASZSZ, DP A) kiegészíthetik az intézményes oktatás szigorúan megszabott tanrendjét, akalmat adnak a korrepetálásra. Az iskolában felkeltett érdeklődés újabb és újabb ismeretekre bukkanhat a szakkörök, klubok programjaiban. Az igényes szórakozás olyan játékos módszereket is feltételez, amelyek előmozdítják az ismeretszerzés gyakorlatát. Igazán sokáig lehetne sorolni az érintkezési pontokat. Az amatőr művészeti mozgalom döntő többségében az iskolai tanulók részvételére épül. Jónéhány helyen a művelődési otthonok semmiképp sem kihasznált nagytermeiben tartják a tornaórákat. A kapcsolat nem szűnik meg a 14— 16 éves életkor betöltésével. Olyan értelemben sem, hogy rendkívül sokat tehetnek a művelődési otthonok a felnőttoktatásért. Kiskunfélegyházán és ' Baján például tanfolyam-rendszerű felnőttoktatási formákat szerveztek. Elég gyakori, hogy valamilyen kényszerhelyzetből fakad a legjobb megoldás. Az iskolák és a művelődési otthonok együttműködése — óhajtott együttműködése — nagyon jó dolog. Az egyik oldalról most kényszerhelyzetet teremt a napközis helyhiány. A városokban a felsőtagozatos diákok kiszorulnak ebből az ellátásból, hogy azokkal a kisebb gyerekekkel foglalkozhassanak a pedagógusok a tanítási időn túl, akik jobban igénylik a gondoskodó felügyeletet. Vajon miért nem kötik le megnyugtató módon a „csellengő” fiatalokat azok az intézmények, ahol van hely, van népművelő és pénz is van ilyen célra? Jó érzés most, a téli szünet ide jen kézbevenni olyan programot, amely gazdag rendezvény sorozattal vonzza a tanulókat. Ilyen tervet dolgoztak ki a császártöltési művelődési házban, ahol a társasjáték, lemezhallgatás alkalmai váltakoznak a játékos klub- foglalkozásokkal, természet• és földrajzi témájú filmek vetítésével. A társasjáték- és sportversenyekre díjkiosztás teszi fel a koronát. „Minél többen vegyetek részt a rendezvényeken! Hívjátok el a pajtásaitokat is” — hangzik a felhívás a toborzó műsor- tájékoztatóban. Az együttműködés hasznos kezdeményezései gyarapodnak. De számos művelődési otthonban még tanulni kell a kapcsolattartást, a tanulókkal való foglalkozást. Ebben természetesen az oktatási intézmények is többet tehetnének az eddigieknél. H. F. NEGYVENKÉT MILLIÓS BERUHÁZÁS Jól vizsgázott az óriásszárító Szakemberektől hallottam nemrég: a fűszerpaprika-termelés fokozása — egyáltalán a puszta léte attól függ, milyen intenzitással tudják szárítani és folyamatosan a feldolgozóba szállítani a frissen szedett csöveket. A hagyományos zsinegre fűzés, vagy felfüggesztett szütyőkben (műanyag hálókban) tárolás nagyüzemi szinten, évi ezer vagonos termés esetén elképzelhetetlen. Az utóbbi időben tehát elsősorban ez a körülmény szabta meg a paprikaiparban a fejlesztések irányát. Az egyetlen hazai fűszerpaprika-termesztési rendszer gesztorgazdasága. a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet az idén hatalmas vállalkozásba kezdett. A két szomszéddal, a miskei Március 15 és a bátyai Pirospaprika Tsz-síel összefogva — ültetvényeik határvonalán — egy teljesen automatizált szárítótelepet létesített. Ez az „óriásradiátor” október 7. és december 15. között elvégezte az idén betakarított mintegy hétezer tonna paprika víztelenítését és utókezelését. A beruházás 42 millió forintba került. Eddig. Mert még nincs kész. Az üzem központi berendezése az NSZK-beli Hans Binder- cég 40 méter hosszú, közvetett légbefúvással működő, ötszalagos szárítószekrénye, amely egymagában 19 millióba került, s amelyből a jövő év májusában érkezik egy másik is. Annak beállításával 30—40 napra csökken a máskor hónapokig tartó utóérlelés és szárítás. A gépmonstrum egyébként — 60—80 Celsius-fokon kétszáz métert tesz meg benne a paprika — egy óra alatt 3000 liter víz elpárologta tására képes. A két 2000 négyzetméteres csarnok — a süllyesztett padozattal ellátott szikkasztó és a már említett szárítógép helye —, a hozzájuk csatlakozó kiszolgáló egységek és szociális helyiségek a miskei Március 15. Tsz építőrészlegének gyors, szakszerű munkáját dicsérik. K. F. • Ottjárttunkkor már a Füszerpaprikaipari Vállalat részére szárították a vetőmagnak valót. • A Hans Binder-szekrény.
