Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 22. ! KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN \ Kéleshalmon jártunk Néhány éve tévé-riport foglalkozott a Bács-Kiskun megyének csaknem a közepén levő kisközséggel, Kéleshalommal. Meg kell mondanunk, bizony „negatív” riport volt ez. A tanyasi elmaradottság, az iskolázatlanság került benne premier-planba. A mintegy 1200 lelkes település lakóinak mostoha élete, a kultúrától való elzártság és a többi... Ha a tévé-stáb napjainkban ismét odavetődne, merőben ellentétes képeket kaphatna lencsevégre. Üj házakat, nagy arányú kommunális fejlődést, s a művelődés rohamos térhódításának megannyi jelét. • A múlttal szemben ott a jelen. • A táj fölé magasodik az éltető víz forrása. Wanes, Farkas-dűlő .. . A község története 1905-ig nyúlik vissza, amikor is egy szabadkai bankár vásárolta meg a határrészt, s azt parcellázni kívánta. Terve azonban kudarcba fűlt Zárt településnek ezután jó ideig nyoma sem volt. Tanyás részek keletkeztek az évek során: Dragony, Kisráta, Vastaghegy. Illanes. Farkas-dűlő... 1952-ig a teiület Jánoshalmához tartozott. Ekkor alakult önálló tanácsú községgé. A fejlődés lépései úgy másfél évtizede mérhetők jelentősebben. Ekkor alakult önálló tanácsú a kapcsolat a két tanács, valamint a Jánoshalmi Tsz-közi Vállalat között. A kölcsönösség, a viszonosság elvének szép példája kísérhető ma is figyelemmel. A kéleshalmi lakosság munkaképes részének a fele az említett vállalat dolgozója, a munkaadó pedig áldozatot, anyagi ráfordítást nem kímélve fáradozik a kis község csinosításán, a lakosság szociális, kommunális igényeinek minél teljesebb kielégítésén. Sokhasznú patronázs Így például egy megszűnt iskolából — vállalati—tanácsi ösz- szefogással — óvodát alakítottak ki. Jelentős vívmány ez, különösen akkor, ha tudjuk, hogy korábban itt még az iskoláztatás is nehézségekbe ütközött. Valaha inkább a háztájiban . foglalkoztatták a növendékgyereket, semmint az iskola küszöbét koptassa. Ma pedig valóságos harc folyik a diákotthoni helyekért. Pár szóra térjünk! még vissza az óvodához. Ottjártunkkor a tiel látását. A 39 köbméteres hid- roglóbusz hozamú elégséges nemcsak a belterületi lakiosság ellátására, hanem a vállalat borpincéjéhez, az erő- éa munkagépek mosásához is bőven jut a vízből. Határidőre elkészült egy hatlakásos társasház. amelyben fiatal szellemi és fizikai dolgozók alakítják ki otthonukat. S az sem közömbös —, mert nem éppen gyakori eset —, hogy a költségvetési összeget egyetlen fillérrel sem lépték túl. Az építők naponta írásban kapták meg feladatukat. Már a műszakkezdéskor tudták: mit kell elvégezniük, s ezért mennyi üti a markukat. • A fejlődés mérföldköveire emlékezik a tanácstitkár. zenhet gyerek éppen fenyöfadí- szeket készített, alig látszottak kj a munkából. Mások karácsonyi rajzokat művészkednek. Játékok tömege veszi körül őket; festékek, gyurmák, bábok, s ki győzné felsorolni mindet! Évek óta a tsz-közi vállalat kezelésében van a művelődési ház. ök gondoskodtak a berendezésről, a tévéről, rádióról, hangerősítőkről. Eleven élet zajlik itt, a dél után okát-estéket tartalmas műsor tölti ki: klubrendezvények, különféle oktatások, TlT-elöadások, műkedvelő színjátszóik fellépése, stb. Villany, víz, lakás A lakosságnak hozzávetőleg a 80 százaléka él tanyán (mindösz- sze 163 a belterületen lakók száma). a párt programjához igazodva, a vállalat száznál több tanya villamosítására vállalkozott. Az elmúlt tervszakaszban egyébként 26 kilométeres villanyhálózat épült ki a tanyavilágban. Glóbuszrendszerrel — ismét csak tanácsi-vállalati összefogással — megoldották a község vízÖtvenszeres társadalmi összefogás! — Az utolsó évtized eddig nem látott eredményeket hozott a falusiak életében — mondja Nagy Vencel, a községi tanács vb titkára. — S ebben nem kis része van a tsz-közi vállalattal való kapcsolatnak, együttműködésnek. Az a 3—4 millió, amit évente a kéleshalmi dolgozóiknak kifizetnek: lakóházban, bútorban, s a civilizációval együttjáró, hovatovább nélkülözhetetlen gépekben „csapódik le”. Érzékeltetésül csak néhány számadatot ^.állítsunk szembe: 1965-höz képest ma nyolcszor annyi személygépkocsi fut a községben (32). a tévétulajdonosok száma pedig azóta több mint százzal gyarapodott (ma: 146). Az idén 420 négyzetméter járda készült el. Az anyagot a tanács adta, s a társadalmi munka jóvoltából százezer helyett mindössze 35 ezer forintba került. Ezzel járdahálózatunk hosz- sza kétszerese a korábbinak. Az ÁFÉSZ-szel együttműködve a múlt év tavaszán benzinkutat létesítettünk. Büszkék vagyunk arra is, hogy felszabadulási emlékparkunk a járás egyik legszebbje. s a szemléletváltozásra, a tudat formálódására az egyik legékesebben szóló bizonyíték, hogy míg 1972-ben 12 ezer forint, addig két évre rá már 664 ezer forint értékű társadalmi munkát áldozott a lakosság községünk szebbé, korszerűbbé tételére. * Az újságíró, miután örömmel jegyezte le a fentieket, leteszi golyóstollát. Közben arra gondol, hogy talán ez az utolsó olyan riport, amely Kéleshalomról, mint önálló tanácsú községről íródott. Ez év december 31-én ugyanis a tanácsi irányítás ismét közössé válik majd Jánoshalma nagyközséggel. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a kéleshalmiak ezzel az intézkedéssel csak nyerhetnek. És változzék bár az igazgatási státusz, a legközelebbi, ugyamebben a környezetben készülő írás még pozitívabb lesz, további eredményekről, előreha- Jadásról adhat majd számot. Jóba Tibor # Az új óvódában: Lipútzy Jancsi és pajtásai. Télapó utáni és karácsony előtti hangulatban. • Bővül a vízhálózat, fektetik az újabb csöveket. Divatgombok Bajáról • Felvételünkön Margit Lajosné. Somogyi Ferencné, Koczkás Lászlóné és Heiszki Fe- rencné az öntőtégelyekből kiszedik a divatgombokat. Jókora üstben acélkék színű, kissé csípős szagú folyadékot ka- vargat egy fiatalasszony. Mint kiderül ebből készítik a Bajai Halászati Tsz melléküzemágában a divatgombokat. A hosszú asztalokon mintegy 2 ezer műanyag tégely sorakozik, s ebbe ön- tik a folyékony műanyagot, amelyből megszilárdulva szebbnél szebb díszgomb készül. Igaz, hogy a tsz alaptevékenysége elsősorban a halászat és haliva- dék-nevelés, de a gombüzem jól kiegészíti az árbevételt. A gombkészítést 1958- ban kezdték. Amint híre ment a környéken/, egymás után szállították be a kagylókat, amelyekből gyöngygombokat készítettek az ügyeskezű asszonyok. Ez az üzemág adott kereseti lehetőséget a halászok feleségeinek, családtagjainak. A gomb iránt oly nagy volt a kereslet, hogy már 1964-ben 7 millió 800 ezer gomb hagyta el az üzemet 2 millió 300 ezer forint értékben. Az. idén sem csökkent a kereslet a gomb iránt, viszont már nem gyártják a gyöngygombokat, hanem az úgynevezett műanyag divatgombokat. Mivel a melléküzemág árbevételi lehetőségeit rendeletek szabályozzák, az idén már csak 1 millió 700 ezer forint árbevételt „engedhetnek” meg maguknak, a legnagyobb megrendelőjük a Május 1 Ruhagyár, de készítenek kisszériás kollekciót is. A gombüzemet nem kívánják továbbfejleszteni, céljuk a jelenlegi színvonal fenntartása, a divatos. jó minőségű gombok előállítása. Sz. F. EGY ELHAMARKODOTT FEGYELMI KÖVETKEZMÉNYEI ÉS TANULSÁGAI Elegáns, gondozott irodájában tagadóan rázza fejét Szabó István. a felsőszentiváni Üj Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke: — Nem! Kosa Mihályné többé nem dolgozhat itt. Fellebbeztünk! — Mit tesznek, ha másodfokon is helybenhagyják a Bajai Járásbíróság ítéletét? — Újabb fegyelmit indítunk! Nincs helye nálunk annak, aki úgy viselkedik, mint Kósáné július 27-én. Néhány házzal odébb fáradtan, elkeseredetten töpreng a termelőszövetkezeti tagok jogain egy beteg fiatalasszony. Látogatásom előtt érkezett haza a bajai rendelőintézetből. Üjabb vizsgálatokat írtak elő számára. Kórisme: idegkimerültség. Július vége óta van táppénzen. Ezt mondja: „Ha van igazság a földön, akkor ennek az ügynek pontot kell tenni a végére.” Mi történt július 27-én a bácskai község nagy termelőszövetkezetének a székházában? Az elnök nyolc óra tájban ment be — saját szavai szerint — „indulatosan” az irodájába. Hallotta, hogy a földszinti folyosón beszélgetnek. Kiment és látta, hogy az egyik szoba ajtajában gépkocsivezetője és a takarítónő cseveg. „Ledurrantottam őket” emlékezett vissza a történtekre A takarítónő korábban Kosa Mi- húlyné SZTK-ügyintézőtől tudakolta. hogy mennyi szabadsága van, mert lakodalomba készült. Az elnök rákiabált Kósánéra: „Hányszor mondtam már, ne beszélgessenek!” Az asszony előzőleg kartonjait rendezgette, dolgozott, méltatlannak érezte a vádat, megengedhetetlennek a hangnemet, így válaszolt: „Nem győzök mindenkit kiküldeni és különben is ez nem az én feladatom.” A továbbiakban Szabó Istvánt idézem: „Látták, indulatos vagyok, haláli csend támadt. Éreztem, kicsit felment a víz, meg arra is gondoltam, hogy a főkönyvelő szabadságon van, ezért csak tíz perc múlva döntöttem. Utasítottam: azonnal menjen haza. Értesítjük, amikor át kell adnia munkakörét.” Kósáné önkényesen tovább dolgozott. Erre a létszámnyilvántartási nyomtatványra saját kezűleg ráírtam nyomtatott betűkkel: szabadságon. Másnap megdöbbenve láttam a jelenlétét tanúsító aláírást; így akart lejáratni. Ha ö nem makacs, másképpen is lerendeződhetett volna a dolog. Szóltam a gépírónőnek és lediktáltam a fegyelmi határozatot. Ez a nőszemély erre szaladt a többi vezetőhöz, folytatta a fellazít ást. A főkönyvelő meg mások mondták: helytelenül jártam el, mert a fegyelmi döntés előtt meg kell hallgatni az érdekeltet. Ez a dolog lényegén nem változtat, különben sem szeretem az irkafirkát. Igazuk volt, belátom, összerántottuk a bizottságot, megkapta a papírt: fizikai munkára osztottuk be. Az elnöktől feltehetően befolyásolt döntőbizottság helybenhagyta a fegyelmi büntetést. Eddig (szóbeli figyelmeztetést se kapott. A közgazdasági érettségi után két szaktanfolyamot végzett, érti szakmáját. Tizenkét évi munkaviszony után szedte a cókmókját. A körülmények ismeretében kijelentem, hogy meggyőződésem szerint Kósáné emiatt nem marasztalható el. A bíróság is meg- * állapította: a büntetés semmiképpen sincs arányban az asszony magatartásával, bárhogyan is minősítjük azt. Az elnök továbbra is azt hajtogatja: Ö vagy én. Mérgében kimondott valamit és most vélt tekintély-tiszteletből nem akar visszakozni. Megkérdeztem tőle, hogy a termelőszövetkezet párt- szervezete miként vélekedett az ügyről. „Csak úgy bejelentettem, nem tartozik oda.” A járási hivatal helyteleníti eljárását. Szabó István nem változtat szocialista elvekkel ütköző magatartásán! Miért teszi, teheti, miért viselkedik így? Téves szemléleté gazdasági, társadalmi és személyi okokra vezethető vissza. Pártunk és- kormányunk átgondolt politikájának, sok-sok ember, szorgalmas munkájának következtében az utóbbi évtizedben nagyon megerősödtek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, munkásságuk általában nagy hatással van a falu életére, fejlődésére. A változó falu című kötet 185. lapján olvasható: „Befolyása a falu életére nemcsak gazdasági, hanem kulturális, szociális területen is érezhető. Sok esetben szinte teljesen átfogja a falu életét... s így sajátos módon nemcsak tagjainak, hanem a falun lakó összes ember életkörülményeinek alakulását befolyásolja.” A közös gazdaságok támogatása nélkül nehezen léteznének a falusi sportkörök, művelődési intézmények, lassabban teljesíthetnék a lakosság különféle igényeit. A tanácselnök, az iskola- igazgató, a könyvtáros, az óvónő, a fociedző kopogtat időnként az elnök ajtaján kérő szóval. Néha egy autóbuszt kérnek a kórus vendégszerepléséhez, olykor az iskola tatarozásához kell segítség. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége vállalja a községfejlesztésben való részvételt, hozzájárul különböző feladatok megoldásához. A döntésre hivatott testületek, szervek felismerik az egymásrautaltságot, a közös érdekeket. (Minél fejlettebb egy falu, annál szívesebben maradnak a fiatalok a községben, a közös gazdaságban!) A szociális, • kulturális alap . nyilvánvalóan a tagság munkájából képződik. Torzult szemléletre „Vagy Ö, vagy Én” vall, ha a termelőszövetkezeti elnök szinte személyes kegyként juttat ebből a kérelmezőknek. E kirívó esetektől eltekintve is megállapítható, hogy még ott is döntő e keretek felhasználásában az elnök szava, ahol jól működnek a különféle bizottságok. a közösségi fórumok. Érthető, ha a falusi intézmények vezetői igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani a közös gazdaságok vezetőivel. Nincs baj, amíg a közlekedés, a kapcsolattartós, az együttműködés elvtelen megalkuvással, a hibák elnézésével, megalázó gazsulálással nem párosul. Sajnos, tudunk olyan esetekről, amikor a közös gazdaság vezetője vállveregetve tárgyal a tanácselnökkel, nem ismer el senkit sem maga fölött. Szerencse, hogy az elnökök többsége egy pillanatra sem felejti: rá is vonatkoznak a törvények, a szocialista együttélés szabályai. Befolyása, tekintélye, jövedelme csak részben személyes érdeme, tudásának, munkájának az elismerése: egy adott gazdasági helyzet következménye. A felsőszentiváni termelőszövetkezeti elnök úgy látszik nem ez utóbbi csoportbá tartozik. Saját elképzeléseit összetéveszti a termelőszövetkezet érdekeivel. Feljogosítva érzi magát szabálytalanságok,. elkövetésére. (Fegyelmi tárgyalás nélkül fegyelmi határozatot hoz, semmibe veszi a szabadság kiadására vonatkozó előírásokat.. J Arra kért, hogy ne „metafizikusán” foglalkozzak az üggyel. Ö a fegyelem megszilárdítását tekinti a legfontosabbnak, ezért nyúlt ilyen drasztikus eszközhöz, ilyen összefüggésben vizsgálódjak. A szigorúság ellen semmi kifogásunk, helyeseljük a fegyelmezést, ha a büntetés, az intézkedés tényleges vétkest sújt. Semmilyen cél nem menti megengedhetetlen eszközök, módszerek alkalmazását. Elképzelhető, hogy az Új Élet eredményei sokban Szabó Istvánnak köszönhetők. Nehéz helyzetben vette át két esztendeje az irányítást, sokat dolgozik. Érdemek azonban senkit sem jogosítanak a szocialista demokrácia elveinek megsértésére. Ha dialektikusán elemzi magatartásának következményeit, akkor rá kell jöjjön arra, hogy a faluban rossz visszhangot keltett magatartása, rontja a közös gazdaságról kialakult összképet. Keményen szóltunk, mert az ügyből mások is tanulhatnak. Bízunk abban, hogy okulnak. Ügy véljük: Szabó István tsz-elnök akkor állíthatja vissza tekintélyét, ha félreteszi személyes ellenszenvét, nem pereskedik a közös gazdaság pénzén és a gazdaság ügyeire fordítja idejét. Heltai Nándor
