Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

1976. december 23. • PETŐFI NÉPE • 3 VJ STÚDIÓK, TÖBB SZÍNES MŰSOR, HOSSZABB ADÁSIDŐ REPÜLJ PÁVA, DALFESZTIVÁL, KI MIT TUD? 400 JÁTÉKFILM ÉVENTEl ÉVFORDULÓKRA EMLÉKEZNEK A Magyar Televízió tervei Mostanában kezdünk ráeszmél­ni a televíziózás mindent átala­kító hatására Befolyásolja éle­tünket, visszahat gondolkodá­sunkra, viselkedésünkre, mun­kánkra. „A televízió végiggyű­rűzik a társadalom mindennapi életén, ám a gyűrűket csak las­san, fokozatosan ismerjük fel.” Szecska Tamás megállapítása is arra figyelmezetetett, hogy a legfontosabb közügyek közé tar­tozik minden, ami a televízióval kapcsolatos. Érthető, hogy élénk érdeklődés mutatkozott Nagy Richárdnak, a Televízió elnökének kedd délutá­ni sajtótájékoztatója iránt. A Szabadság téri székház ta­nácstermében először az intéz­mény gondjairól, terveiről hallot­tunk információkat És a televí­zió növekvő népszerűségéről, sze­repéről, eredményeiről természe­tesen! Két és fél millió készülé­ket tartanak nyilván hazánkban, ezekből 24 ezer Színes. Ellátott­ságban a világ élvonalába kerül­tünk. A számítások szerint éven­te 80 ezer új vevőkészülék talál gazdára. A „növekvény” termé­szetesen kisebb, hiszen egyre töb­ben cserélik ki elavult készülé­küket korszerűbbre. Lassan, de állandóan hosszab­bodik a műsoridő. Az első csator­nát az ország területének 91 szá­zalékán, a másodikat mintegy 40—50 százalékán foghatják az előfizetők. Már 23 kis közvetítő­adó javítja a vételi viszonyokat. Január elsejétől megkezdik a szombati műsorszórást a második adón. Arra törekszenek, hogy ezen valódi választékot nyújtsa­nak, legalább ezen a napon. (A kettes egyelőre különböző okok miatt nem alakíthatta ki sajátos arculatát.) Foglalkoznak a hétfői szünnap megszüntetéséből adódó feladatok­kal. Megtörténhet, hogy még eb­ben az évtizedben a hét első nap­ján is megjelenik rendszeresen az intézmény emblémája a kép­ernyőn. 1977-rtől a hétköznapi műsorokat — különleges eseteket kivéve — egységesen 16,45 óra­kor kezdik Pénteken és szom­baton a késő éjszakai órákig su­gároznák műsort, vasárnap ha­marabb elbúcsúznak a nézőktől. Nagy Richárd szerint a műso­rokat előállító eszközrendszer és az igényeik színvonala közötti kü­lönbség a legnagyobb gond. A minden igényt kielégítő új „tele- központ” felépítése, berendezése a mostani árakon 6—7 milliárd forintba kerülne. A számítások szerint elkészítésére csak a szá­zad utolsó évtizedében kerülhet sor. Sikerült olyan átmeneti megol­dásokat kialakítani, amelyek lé­nyegesen javítják a tárgyi felté­teleket. A kormányzat erőteljes anyagi támogatásával, közel a je­lenlegi székházhoz felépül egy tízemeletes műsorszolgáltató ház. Üj stúdiók kapnak ebben helyet, lesz egy négyszáz személyes nagyterem, egy politikai inter­júk készítésére alkalmas helyi­ség, emberi körülmények közé kerülnek a Szerkesztők, vágók. Jelenleg másfél négyzetméter alapterület jut egy munkatársra.) A Bojtár utcában új szolgálta­tóház épül. Itt dolgoznak a fes­tők, asztalosok, makettkészítők, itt alakítják ki a raktárakat. Mindez lehetővé teszi a színes technikával készülő műsorok szá­mának gyors növelését. A napi hetven perces műsoridővel dol­gozó TV-híradó a lehetőség sze­rint majd minden riportja, tudó­sítása így kerül a közönség elé. Sok fejtörést okoz az elfogad­ható színvonalú filmek beszer­zése. Évente 1200 film — 400 já­ték-. 800 dokumentum — kerül műsorra. A magyar tévé 125—130 alkotás készítésére képes, kedve­ző körülmények között. A televízió elnöke részletesen ismertette az 1977-es év fonto­sabb műsortípusait, sorozatait. Két nagy évfordulóról emlékez­nek meg fokozott körültekintés­sel. A Nagy Októberi Szocialista Foiralflalom és az Ady-centená- rium méltó helyet kapott a mű­sorrendben. Változatosabban, hatékonyab­ban foglalkoznak majd az érték­teremtő munkával. Mindjárt az év elején a munkaerőgondokról ádnak országos áttekintést és ke­resik a javítás lehetőségeit. A zöldség-gyümölcsprogram meg­valósítását a tévé sajátos eszkö­zeivel segítik és rajta tartják szemüket a kiemelt beruházáso­kon. Több nagyszerűnek ígérkező sorozatot láthatunk 1977-ben: A magyar fotográfia története, Bolygókutatás, Lakáskultúra, A nemzeti művészetért. Lesz Dal- fesztivál, Repülj Páva, Ki mit tud ? Solohov-sorozat. láthatunk, hallhattunk 12 operát, több fó­rumot és csütörtök esténként könnyű szórakoztatással biztató sorozatokat. H. N. •.«.••••• Itt ti •••••••••••••••••••••••• It Itt • • II II • • II ----------------­Fó rum, - ahol mindenki nyer Az üzemi demokráciáról folyó egyik legutóbbi tanácskozáson — többek közt — ezt állapították meg az SZMT elnökségi ülés résztvevői: legnagyobb fejlődés a szocialistabrigád-vezetők tanács­kozásain mutatkozik. Jelentős a szerepük a termelési, gazdasági és emberi problémák megvitatásá­ban, s a szocialista munkaverseny sikereiben, a munkahelyek jó po­litikai légkörének kialakításában. Miként tükrözte ezt a tapasz­talatot — például — a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat szocialistabrigád-vezetőinek de­cemberi értekezlete? Már az a megtisztelő figyelem is jelezte a megbeszélés rangosságát, hogy azon a vállalat gazdasági, párt­ós szakszervezeti, valamint KISZ vezetőin kívül Kovács* Pál, az Épí­tők Szakszervezete Központi Ve­zetőségének és Regolics István, az Építésügyi és Városfejlesztési minisztérium képviselője is részt vett. Vitaindító előadást Dörner Henrik igazgató tartott, ismer­tetve a vállalati tevékenység leg­főbb mutatószámait — az év I— X hónapjáról. Elmondotta, hogy az összes termelési érték várha­tóan 1426 millió forint — 19,1 százalékkal több, mint a tavalyi. A jelentős növekedés mellett azonban az építés-szerelési érték stagnálást mutat. Kiemelt felada­tait — a Kossuth-adó, a halasi kötöttárugyár, a bajai húskombi­nát építése — teljesíti a vállalat. A lakások átadása folyamatos. A terv szerinti 1397-ből november végéig 1059 lakást adtak át, a többi nagyobb részét is átadták azóta. Szólt a BÁCSÉP saját be­ruházásairól, a házgyárról, az új — kecskeméti munkásszállón épült 2500 adagos konyháról, 450 személyes étteremről, a bajai 200 személyes szállóépületről; a befe­jezés előtt álló tanműhelyről és lakatosüzemről. — Beszélt az ár­bevétel terv szerinti alakulásá­ról, az idei nyereségszintről. Az­tán részletesen foglalkozott a szo­cialista munkaversennyel, ami nélkül — mint mondotta — a vállalat élete már el sem képzel­hető. Pár adat a sok közül, a számszerű fejlődés bizonyítására. 1975-ben 346 brigádból 285 volt szocialista; 1976-ban 364 brigád 4029 emberéből 351 brigád 3773 tagja nevezett be a szocialista cí­mért folyó versenybe, s ez az összes brigádok 95 százaléka. Magasabbra a mércét! Sok és rangosabbnál rangosabb kitüntetés, cím jelzi a szocialista munkaverseny eredményességét ennél a vállalatnál is. Hozzáfűz­te azonban Dörner Henrik, hogy & címek odaítélésénél a jövőben magasabbra kell emelni a mér­cét, szem előtt tartva a tartalmi, minőségi fejlődést. Az eredmé­nyekben döntő része volt a szo­cialista brigádok helytállásának, ám néhány kritikai észrevételt sem lehet elhallgatni. A munka- és technológiai fegyelem, a mi­nőség körül van kifogásolni való. Tavaly 138 fegyelmi határozatot hoztak a vállalatnál, s abból 13 végződött elbocsátó határozattal, az idén ez a viszonylat: 144 fe­gyelmi határozat s 26 elbocsátás. A leggyakoribb ok: igazolatlan mulasztás és italozás. Szabó Ti­bor szb-titkár később ezt kiegé­szítette azzal, hogy a hétfői mun­kakezdésnél és a pénteki befeje­zésnél van igen sok munkafe­gyelmi probléma. A fegyelmik 70 százaléka is italozás miatt adódik. Romlott a technológiai fegye­lem is — mutatott rá az igazgató. Amikor a saját házgyári panelek minősége országosan a legjobbak közé tartozik, ugyanakkor a külső szerelés milyensége éppencsak megfelel a követelményeknek; pedig ez is beletartozik a mun- kaverseny-feltételekbe. Aláhúzta Dörner Henrik a ver­senyértékelés folyamatosságának fontosságát, és hangoztatta, hogy az eredmények nyilvánosságát az eddiginél jobban kell biztosítani. A sikereket feltüntető verseny- tál Iák mellett legyen ott a lema­radóké is. Az igazgató javaslatát — a felszólalások során — igen helyeselte Balda Lajos vasbeton- szerelő brigádvezető is. Tanulni, tanulni... Ami a brigádmozgalom „tanul­ni” jelszavát illeti, ennek is mind több brigád próbál megfelelni, ötvennyolcán tanulnak 41 brigád­ból, hogy elvégezzék a 8. általá­nost. Közel 100 a középiskolát végzők száma. Munkájuk mellett 69-en tanulnak egyetemen vagy főiskolán. Soha ilyen nagyfokú igényt nem tapasztaltak az álta­lános és szakmai műveltség meg­szerzése iránt a vállalatnál. Szak­mai képzésben való részvételre 167 brigád tett felajánlást. A vendégek — Kovács Pál, majd Regolics István szintén ki­emelték az általános iskolai vég­zettség megszerzésének fontossá­gát. Szükségszerű ennek szorgal­mazása a vállalatnál, hiszen itt 1000 ember nem rendelkezik még ezzel. Országosan, az építőiparban dolgozó 30 éven aluliak 50 száza­lékánál hiányzik még ez a vég­zettség. Márpedig enélkül a tech­nológiai fegyelem betartásáról sem beszélhetünk; és minden to­vábbképzés erre épülhet csak. A szocialista módon élni — jel­szó megtartását kommunista mű­szakokban való részvétellel, óvo­dák, iskolák patronálásával, mun­katársaik lakásépítésébe, való Jbe­segítésével .tanúsítják, ikjMiMóke százai. Kevesebb számadatot Miután Dörner Henrik a válla­lat 1977. évi célkitűzéseinek leg­javát ismertette a szocialistabri- gád-vezetőkkel, jelezve, hogy el­sősorban mire tegyenek vállaláso­kat, a hozzászólások következtek. A brigádvezetők valóban kitér­tek a termelési, gazdasági, moz­galmi kérdésekre, s emberi prob­lémákra egyaránt. Gárdonyi Zol­tán, a házgyár minőségi ellenőre például azt szorgalmazta, hogy a munkahelyi bizottságok, szakszer­vezeti tisztséget betöltő szaktár- Sak tájékozottságát — kötelessé­geik felől, növelni kell. Persze, tavasz óta még nem sok idő telt el, s az újjáválasztott bizottságok, bizalmiak, tisztségviselők tájékoz­tatása, felkészítése folyik — mi­kent Vad Imre is említette ezt a bizalmiak, titkárok küldöttérte­kezletére célozva. A gyakorlati példával alátámasztott figyelem- felkeltés így is helyénvaló volt. Amint hogy az az észrevétel is, hogy termelési tanácskozásokon a termelésre, munkára vonatkozó számadatok felsorolása ne vegye el az időt az emberi gondok, szo­ciális kérdések megvilágításáról, a dolgozók véleményének kifej­térétől. Jogos az a felvetés is, hogy jóllehet, évről évre jelentős anyagi támogatással segítik a szo­cialista brigádok — kommunista műszakokra eső munkabérek — a gyermekintézmények fejleszté­sét, a kecskeméti városi tanács aránytalanul kevés óvodai férő­hely juttatásával honorálja ezt a vállalatnak. — Termelési kérdé­sekben sem fukarkodtak bíráló szóval a brigádvezetők. Előadták, hol hátráltatja a folyamatos, jó minőségű munkateljesítményt például a szűk munkahely, a rendszertelen anyagellátás, -szál­lítás, nem eléggé átgondolt szer­vezés, előkészítés; — Balda La­jos, Vad Imre, Piszmán Ferenc, s Holló brigádvezető egyaránt szólt ilyen kérdésekről. Mindent egybevetve — a szo- cialistabrigád-vezetőkkel való eme találkozás is fényesen iga­zolta, hogy a vállalatvezetés épp­úgy sokat profitál az egyre szé­lesebb látókörű gyakorlati embe­rek véleményéből, meglátásaiból, kritikájából, mint ahogy a bri­gádvezetők egymás közti talál­kozása is nagy nyereség a mun­kák összehangolása szempontjá­ból. Tóth István A legjobbkor kér­dezem, mert az egyik pártcsoport holnapután tartja meg a havonként esedékes értekezletét — felelte érdeklődésemre Gáspár Sándorné, a BRG kecs­keméti gyára pártvezetőségének titkára. Nem sokkal utóbb tele­fonált Tóth Pálné, a jelzett párt­csoport vezetője, s az értekezle­tükre szóló meghívással tisztelt meg. A megadott időpontban, fél­háromkor — a pártirodában csaknem teljes létszámban együtt volt a pártcsoport. — Két elvtársunk iskolában van, egy viszont még — jegyzi meg Tóthné Marika. Ebben a pillanatban betoppan a még várt Pető Sándor: — Elnézést, az én munkaidőm félháromig tart. Ez a december különben is olyan feszített... — Hát a január? — szól köz­be valaki. — Az meg pláne! — hangzik keresetlenül, s máris oldott a légkör, amelyben munkához lát a pártsejt. Egyetértve indítványával, a pártcsoport tagjai teljes figyel­mükkel máris a bizalmit hall­gatják, aki a Központi Bizott­ság december 1-i üléséről szóló közleményt ismerteti. Lám, milyen hasznos a mód­szer! A pártcsoport értekezleté­re beiktatott tájékoztatás előse­gíti a megértést, egy-egy határo­zat feldolgozását, gondolom ma­gamban. A csoport tagjai azon­ban tovább fűzik a szót. Azt tag. lalják, mit tett pártalapszerveze- tük a szóban forgó, lényegében a XI. pártkongresszus által meg­jelölt, tehát nem éppen új hatá­rozat végrehajtásáért. Jegyzőkönyv helyett Egy pártcsoport-értekezletről Egybehangzóan helyeslik, hogy az oktatási terv öt évre szól, az öt csoportban tanulók így éven­te újabb és újabb ismeretek bir­tokába jutnak. Elismerően vé­lekednek a szemináriumvezetők munkájáról, akik gondosan ke­rülik a kinyilatkoztatásokat, an­nál inkább vitára ösztönöznek. És miután valaki megjegyzi, hogy: „szép, amit elértünk, de ne feledjük, nem vagyunk a csúcson”, mondanivalójával hoz­zákapcsolódva, Pető Sándor mintegy lekerekíti a témát: — Propaganda munkánkat jó­nak minősítette a pártbizottság. De azt is tudjuk, hogy az agitá­ció... nos, ebben nem lehet szü­net. Ehhez is nélkülözhetetlen a a szüntelen tájékozódás, önmű­velés. — Nézzük ezek után az infor­mációkat, a környezetünkből! — irányítja az értekezlet menetét a bizalmi, s jegyzetelésre készen várja a jelenlevők mondanivaló­ját. Azokat a tapasztalatokat, amelyek a közérzetet tükrözik, vagy éppen befolyásolják, tehát a jelzéseket a közvéleményt fog­lalkoztató kérdésekről, problé­mákról. A felsőbb pártszerv tá­jékoztatása, a helyi politikában való hasznosítás, illetve a vi- szonttájékoztatás céljából. S hogy akadt-e ilyen informá­ció? Tóthné Marika alig győzte jegyezni. Dósai Józsefné, Pető Sándor, Putics Istvánná. Járomi Gyula, Molnár István, Kecske­méti István szinte egymás szá­jából vették át a szót. Íme, csak néhány jelzés: — Sokszor elhangzott már, de újra mondom: a helyi közleke­dés ... A lépcsőzetes munkakez­dést nem tudjuk bevezetni. Reg­gel hétkor indul a tömeg, és a gyerekek is ... Hogyan kezdje hétkor a munkát az anya, hogyan szervezzünk két műszakot, ha az óvodai nyitvatartás nem igazo­dik ehhez?... . — örülnek az emberek, hogy a világot járó vezetőinknek mi­lyen nagy a tekintélyé. Hogy Ká. dár elvtárs bécsi sajtótájékozta­tójáról milyen nagy elismeréssel írtak a nyugati lapok. Régen a sportsikereknek örültek így, Lo- sonczi elvtárs dél-amerikai útját ma is emlegetik a szalagnál, hogy ■ milyen jóleső volt onnan a tá­volból hallani a magyar Him­nuszt ... — A kereskedelemről... A konzervek közt válogatva, kikö­töttem egy 14,80-as doboznál. A pénztárnál meg: ácsi! Ami a do­bozon van, nem érvényes, ez többe kerül. — Én meg a minap méterét 16,20-ért vettem egy könnyű kis anyagnak. Ismerősöm kérésére két nappal később, ugyanazt húsz forintért akarták adni. Szóvátet- tem, hogyan lehetséges ez? Utá­nanéztek: bocsánat. Így nem sza­bad a vevővel... Mondanivalóját mindenki tö­mören adja közre; a lényegre törekvés jellemzi az értekezle­tet. Íme, ismét a bizalmié a szó: a pártépítés jövő évi tervéhez kéri a javaslatokat. S minthogy a csoport tagjai felkészültek er­re, gyorsan kikristályosodik az együttes vélemény, közös nevező­re jutnak. Tóthné Marika pe­dig így összegez: — Tehát a tervünk három személy; két nő egy férfi, köz­tük munkás és műszaki, akik szí­vesen tartoznának közénk, s úgy véljük, alkalmasak is a párttag­ságra. Órámra pillantok: negyven perce tart a tanácskozás, s mennyi mindenről szót értettek már! A bizalmi azonban újabb témát pendít: a beszámoló tag­gyűlés előkészítendő az évi mun­káról kér véleményt. A kis kol­lektíva tagjai a csportértekezle- tek alapján ítélve, kedvezően vé­lekednek az éves munkáról. Az új vezetőség igen aktív; hogy kettévált a nagy alapszervezet, közvetlenebb a légkör ... — Hohó! Azért ne dicsérjünk szembe — jegyzi meg valaki, így tudom meg, hogy a pártcso­porthoz tartozó Molnár István az alapszervezet párttitkára. Mint ahogyan végezetül — amikor a bizalmi kérésére ki-ki a saját munkáját, pártmegbizatásának teljesítését értékeli — az is ki­tűnik, hogy Pető Sándor a gyári pártvezetőség tagja. A pártcso- port-vezető pedig? Nos, Tóth Pálné, a BRG kecskeméti gyár­egységének rokonszenves elektro­műszerész szakmunkása a me­gyei pártbizottság tagja. A pártalapszervezet vezetősé­gének legközelebbi ülésén azon­ban mint bizalmi számol be párt­csoportja munkájáról. Perny Irén JÁRMŰVEZETŐK FIGYELMÉBE Á műszaki KRESZ új előírásai (3.) Ügy véljük, minden járműve­zető számára érdekes, ha erről szólunk, hogy 1977. január 1-e után milyen rendelkezések lép­nek hatályon. Az 1977. január 1-e után forgalomba helyezett (tehát új) járműveknél a következőket kell az egyéb - felszereléseken kívül elhelyezni: a motorkerék­párokon is követelmény a távol­sági fényszóró bekapcsolt álla­potát visszajelző lámoa, vala­mint a vontató járműveken a pótkocsi irányjelző lámpáinak bekapcsolt állapotát és hibáját (izzólámpa kiégését) visszajelző lámpa. Zári vezetőfülkéjű gép­járműveket január 1-e után megkövetelik az ablakmosó be­rendezést. Az egyes járműveken az aláb­bi tűzoltókészülékeket kell ké­szenlétben — felszerelésként — tartani: Tehergepkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú járművek esetében a 3,5 és 12 tonna megengedett legnagyobb összsúly között egy 6 kilogram­most, 24 tonna megengedett leg­nagyobb összsúlyig egy darab 12 kilóst, és efölött kettő darab 12 kilóst. Autóbuszon, trolibuszon, ha az 30 személy befogadó ké­pességű: egy 3 kilóst, száz sze­mélyig; egy 6 kilóst, száz sze­mély felett egy 12 kilós porral oltó készüléket. Az olyan jár­művek. amelyeken sohasem szállítanak tűzveszélyes anyagot és a 12 tonnát nem hatadják meg — sör-, vagy tejszállító gépkocsikon — nem kell felsze­relni tűzoltó készülékkel. A há­rom, illetve hatkilós porral oltó készülék helyettesíthető kettő, illetve ötkilós gázzal oltó ké­szülékkel is. Függetlenül attól, hogy a jár­művet mikor helyezték forga­lomba, 1977. január 1-től a kö­vetkezőket kell elvégezni: Min­den motoros járművön készen­létben kell tartani az első és hátsó helyzetjelző lámpához, tompított fényszóróhoz, féklám­pához és irányjelző lámpákhoz használt izzólámpák minden faj­tájából legalább egy-egy darabot. Ezenkívül az izzólámpacsere el­végzéséhez szükséges szerszámo­kat. A járművön alkalmazott biztosítékok minden fajtájából legalább egy-egy darabot. Ezzel kapcsolatban szeretnénk egy té­ves hiedelemre utalni. Egy-egy járműben több, azonos fajtájú elektromos biztosíték van, tehát nem szükséges valamennyi biz­tosíték tartalékolása. Egy-pár gépkocsi típust ismertetnénk, meghatározva, milyen biztosíték­ból mennyit kell tartani. Lada 2101 egy 8 amperos és egy 16 amperos, ugyanez a Lada 2102- nél. Wartburg 353-nál: egy 8 amperos és egy 25 amperos, Tra­bant 600 és 601-nél: egy 8 és egy 25 amperos biztosítékot. Teher­gépkocsiknál Gaz 51 A: egy 8 és egy 20 amperos biztosíték. IFA W50-nél: egy darab 8 amperos, Skoda MTS szintén egy 8 ampe­ros biztosítékot. Az Ikarus 55— 66-nál: egy 8, egy 20, egy 25 és egy 50 amperos biztosítékot, míg az Ikarus 255—266-nál egy 4, egy 8, egy 15, és egy 25 amperos biztosítékot. Motorkerékpároknál például a JÁWA 250—350-nél: egy 15 amperos biztosítékot kell tartalékolni. A járművezetők egyébként könnyen kiszámíthatják a biz­tosíték mennyiségét, ha az elektromos berendezések kap­csolási vázlatát átvizsgálják. A mezőgazdasági vontatókra vonatkozó szabály kimondja, hogy fel kell szerelni a mező- gazdasági vontatót rögzítő övvel és védőkerettel. Nincs szükség külön védőkeretre, ha a mező- gazdasági vontató zárt vezető­fülkéje olyan szilárd, hogy a védőkeret feladatait betölti. A húsz személynél nagyobb befo­gadóképességű autóbuszt fel kell szerelni a jármű bármilyen ter­helési állapotában a talajjal érintkező — a statikus elektro­mosság levezetését szolgáló — földelővel. A gépjárművezetők jól tudják, hogy a motoros járműveket for­galomba helyezésük időpontjától számítva három évenként mű­szaki vizsgának kell alávetni. A KPM Autófelügyelete a vizsgáz­tatás alkalmával természetesen mindezeket a felszereléseket megköveteli, s ha ilyen felsze­relés hiányzik a járműről azt nem vizsgáztatják le, helyeseb­ben kitiltják a forgalomból. A bosszankodásoknak elejét véve tehát érdemes a műszaki KRESZ- ben leírtak alkalmazása, ugyan­is a közutakon is ellenőrzik ezeknek meglétét, biztonságom üzemét. Gémes Gábor Kurts zentmiklósi kislányok sikere az indiai gyermekrajz versenyen Üjabb magyar siker született az indiai „Shankar” nemzetközi gyermekrajzversenyen. Az immár 27, alkalommal kiírt versenyen Berencsi Irén, a hajdúnánási 2-es számú általános iskola ta­nulója Nehru-aranyérmet nyert. A bíráló bizottság kilenc magyar gyermek rajzát ezüstéremmel ju­talmazta és nyolcán kaptak okle­velet. Az ezüstérmesek: Bege Eleonóra (Kunszentmiklós), Cser­mák Katalin (Tatabánya). Hajdú Katalin (Hajdúszoboszló), Halmá- gyi Zoltán (Siklós), Horváth Béla (Siklós), Kocsis Tamás (Nagyka­nizsa), Sáfár Ildikó (Kunszent­miklós). Spiegel Andrea (Buda­pest) és Tóth Tibériusz (Abony). A nemzetközi verseny díjazott pályámunkái 71 országból érkez­tek; a díjak számát tekintve a magyar gyerekek az első tíz kö­zött vannak. (MTI) Gyógynövény tár a Szovjetunióban Üjabb preparátummal egészült ki a Szovjetunió gyógynövény­tára — megkezdték a köhögés ellen rendkívül hatékony glauci- lin sorozatgyártását. Az új gyógyszer hatását tekintve jobb, erősebb mint a kodein. A szovjet gyógyszerészek je­lenleg 260 növényi eredetű gyógy­szert ismernek. Ezeket különösen nagy sikerrel alkalmazzák a szív. koszorúér megbetegedések, a ví­rusos betegségek, a gyomorbán- talmak és egyéb betegségek el­len. A gyógynövény termesztők éven­te több ezer tonna zsenyszeny- és valeriánagyökeret, valamint más növényi eredetű gyógyszer­nyersanyagot termesztenek. A szakosított gazdaságokban több mint hatvanféle gyógynövényt termesztenek.^ Nagyarányú kutató munkát végeznek annak érdekében, hogy a vadonnövő gyógynövényeket nemesítsék és új fajtákat te­nyésszenek ki, Csak az elmúlt tíz évben körülbelül háromezer növényfajtát elemeztek vegyi és gyógyszertári szempontból. A tizedik ötéves tervidőszak­ban a gyógyszeripar jelentősen bővíti választékát. Ennek jelen­tős részét a növényi eredetű gyógyszerkészítmények képezik majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom