Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, elszórtan kisebb esővel. Az ország középső és keleti részén Is fokozatosan feloszló ködők. Többfelé élénk déli, délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz <, legmagasabb nappali hőmérséklet 6—11 fok között, (MTI) IDŐJÁRÁS Ülést tart a Magyar VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 284. szám Ára: 90 fillér 1976. december 1. szerda Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság idő­szerű nemzetközi kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatását, valamint az egyéb soron levő kérdések tárgyalását javasolja a Köz­ponti Bizottságnak. (MTI) Közzétették a zöldség- és gyümölcsfélék 1977. évre biztosított felvásárlási árait A MÉM pénzügyi főosztálya közzétette a zöldség- és gyü­mölcsfélék 1977. évi szerződéses felvásárlásánál biztosított (garantált) felvásárlási árait, amelyek — az idevonatkozó kormányhatározat értelmében — a zöldségeknél átlagosan 15, a gyümölcsöknél pedig 10 százalékkal nagyobbak, mint az 1976. évi tervezett árszínvonal. A zöldség és gyümölcs felvá­sárlását, termeltetését, végző fel­vásárló szervek, a SZÖVÉRT, illetve a megyei értékesítési köz­pontok, a konzerv- és hűtőipari vállalatok és a HUNGARO- FRUCT a mezőgazdasági termék­értékesítési szerződésekben eze­ket a felvásárlási árakat köte­lesek figyelembe venni és rög­zíteni. A garantált árak: megha­tározott minőségért és fajtáért szerződés alapján kifizethető leg­alacsonyabb felvásárlási árak, 7 amelyek az állami védőáraknál magasabbak és általában a fősze­zonban érvényesülnek. A felvá­sárló szervek az elő- és utósze­zonban, a közleményben felsorolt, minőségi osztályoktól eltérő mi­nőségre, továbbá a felsoroltakon kívüli egyéb termékekre is vál­lalhatnak szerződésükben árga­ranciát. Az árakhoz kapcsolódó szállítási feltételeket az érintett felek szintén szerződésekben rög­zítik. A felvásárló szervek tényleges felvásárlási áraikat a termés és a piaci helyzet közelebbi isme­retében alakítják ki, ami azt je­lenti, hogy amennyiben a termés és a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervek a garantált árnál — meghatározott keretösz- szegen belül, termékenként el­térő mértékben — magasabb árat is fizethetnek. A felvásárló szer­vek ezeket az árakat életbe lé­pés előtt egymással egyeztetik és az alkalmazni kívánt árakról az illetékes árhatóságot tájékoztat­ják. A közzétett garantált felvásár­lási árak néhány főbb terméknél az alábbiak szerint alakulnak. Vöröshagyma: első osztályú, dug- hagymáról termesztve kilogram­monként 3,80 forint, másodosz­tályú 3,20 forint, a magról ter­mesztett hagyma pedig 3,20 il­letve 2,80 forint. Az étkezési pa­radicsom ára első osztályú mi­nőségben 2,40 forint kilogram­monként a SZÖVÉRT hálózatá­ban. A zöldpaprika belföldi fel- vásárlási garantált ára első osz­tályú árunál kilogrammonként 5 forint, másodosztályú árunál ki­logrammonként 4 forint. A zöld­borsót és a zöldbabot a SZÖ­VÉRT kilogrammonként 6 forin­tért vásárolja meg a vele szerző­désben levő termelőktől. A közzétett felvásárlási árak arról tanúskodnak, hogy a ter­melők értékesítési biztonsága és anyagi érdekeltsége 1977-ben az ideihez képest megnövekszik, ami várhatóan kedvezően befo­lyásolja majd a piaci kínálatot és az ipar alapanyag-ellátását. (MTI) EGY HÓNAPPAL AZ ÉV VÉGE ELŐTT Helyzetkép öt iparágból Az év végének közeledtével a vállalatoknál és a miniszté­riumokban számvetést készítettek a munka eddigi eredmé­nyeiről, s előrejelzéseket az 1976. évi terv várható teljesíté­séről. Az MTI munkatársai tájékoztatást kértek öt iparág vezetőitől arról, hogy egy hónappal az év zárása előtt ipar­águk vállalatai hol tartanak, milyen eredményeket értek el. reltáru-termelésben ugyancsak ez a két üzem és a Csepeli Acélmű ért el kiemelkedő eredményeket, összességében év végéig a hen- gereltáru-termelés is meghaladja majd az előirányzatot, előrelát­hatóan mintegy 30 0000 tonnával Szénbányászat Az idei népgazdasági terv 18,9 millió tonna szén kitermelésével számolt, a sárisápi aknát ért víz­betörés miatt azonbán 200 000 tonnával mérsékelték az elő­irányzatot. Mivel a szén iránti kereslet nem csökkent, hanem nőtt a szénbányászat, a kor­mányzat kérésére vállalta, hogy nemcsak a kiesett termelést pó­tolja, hanem még 130 000 tonnát, vágyig összesen 330 000 tonnát ad terven felül. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt és igé­nyel ma is az ötven mélyműve­lésű bánya mintegy 55 ezer dol­gozójától. November végéig, an­nak ellenére, hogy Tatabányán és Oroszlányon is volt egy-egy vízbetörés, és a vagonellátás kü­lönösen ősszel nagyon akadozott, 220 000 tonnág túlteljesítést ér­tek el. A tervek teljesítését segítette, hogy új gépek vásárlására, a fi­zikái munka megkönnyítésére egymilliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak az év végéig. Vaskohászat A vaskohászat eddigi eredmé­nyei alapján biztosra vehető, hogy évi terveit mind az acélter­melésben, mind a hengereltáru­termelésben túlteljesíti. November végéig a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vál­lalatai és a Csepeli Acélmű együt­tesen mintegy 40 000 tonnái acélt termelt terven felül, s arra szá­mítanak, hogy ez a többlet az év végén is meg fog mutatkozni. Különösen jó eredményeket értek el az acéltermelés növelésében a Lenin Kohászalti Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek martin acélművének dolgozói. A henge­Vasút Kimagasló teljesítménnyel, 11,3 millió tofina áru továbbításával zárta a novembert a vasút, amely azonban még ígv sem tudta kielé­gíteni a megmövekedett év végi igényeket, a torlódást elsősorban az okozza, hogy jélentős tranzit- szállítások és a vállalatok export- szállításainak egy része elhúzó­dott, az év végére zsúfolódott ösz- sze. A vasút év közben teljesítette alapvető feladatait — az üzemek folyamatos anyagellátását, a me­zőgazdasági árufuvarozásokat stb. Az év 11 hónapjában 119,3 millió tonna áru szállításával sokat le­dolgozott a megbízások egyenet­lenségeiből származó hátrányból, de így is a tavalyinál félmillió tonnával kevesebb árut fuvarozott a vasút. (Folytatás a 2. oldalon) Új, versenyképes termékek Diktafon és telefonüzenet-rögzítő készülék A folytonos technikai fejlődésből, és ami ezzel szorosan összefügg: az igények szüntelen változásából következik, hogy egyszer és mindenkorra korszerű termékszerkezet nincs. Mind a termelőeszközöket, mind pedig a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknak megállás nélkül törekedniük kell termékeik használati értékének, színvonalának emelé­sére, ha versenyben akarnak maradni a piacokon. A valós igényeket kielégítő választékbővítés szintén elengedhetetlen. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár az utóbbi követelménynek tesz eleget azzal, hogy a kecs­keméti magnetofon-gyáregysége nemrégiben megkezdte a DTR—10 típusú diktafon és telefonüzenet­rögzítő készülékek gyártását. Az új BRG-termék telefonhoz kap­csolva az előfizető távollétében bejelentkezik és rögzíti a hívó fél üzenetét. Egy-egy üzenet- rögzítési időtartam a beállítás­tól függ. A készülék a kereske­delemben kapható normál mag­netofonkazettával működik, és a tulajdonos által felvett bejelent­kező szövegeken kívül akár har­minc telefonhívást is felvesz. A magnetofongyár új terméke képes a szöveg vagy szövegré­szek megismétlésére, ugyanis más, hasonló rendeltetésű masi­náktól eltérően visszapergeti a hangrögzítő szalagot. Ennek kü­lönösen akkor van jelentősége, amikor a másik funkciójában diktafonként működtetik, példá­ul leíró irodában. A gépírók a készülékhez mellékelt fülhallga­tóval hallgatják le a szöveget — így egymást nem zavarják — a szalagot pedig lábbal működ­tetett kapcsoló segítségével moz­gathatják. Így a DTR—10 „ke­zelése” nem vonja el a munká­tól a kezüket. Az elmondottak­ból következik, hogy a BRG diktafon és telefonüzenet-rögzítő berendezése magnetofonfelvételek lejátszására is alkalmas. Tehát ha a főnöknek nincs ideje „élő­ben” diktálni, leírandó leveleit, beszédét magnókazettában is át­adhatja gépírónőjének. A DTR—10 bonyolult automa­tika, amit többek közt az is ér­zékeltet, hogy a benne levő fél­vezetők száma száz. A munka­igényes BRG-cikk előállítására a kecskeméti gyár jól képzett szakembereket csoportosított. Ezt az teszi indokolttá, hogy az auto- matikák készítésével eddig alig foglalkoztak a gyáregységben. A diktafon és telefonüzenet­rögzítő a Rádiótechnikai Gyár korábbi, csak telefonüzenet fel­vételére és lejátszására alkalmas DT—10 típusú készülékének to­vábbfejlesztett változata, saját konstrukció. A telefonfigyelő készülékek a technikailag fejlett országokban széles körben, magánlakásokban is elterjedtek. A BRG konstruk­tőrei a DTR—10 megalkotásával egy viszonylag szélesebb hazai vásárlókör számára is elérhető berendezést alkottak. Az új ter­mék iránt eddig főként más szo­cialista országok érdeklődtek, többek közt a Szovjetunió. Az idén — december 10-ig — 550 darabot állít elő a kecskeméti magnetofongyár, ebből 500-at az NDK rendelt meg. A mennyiség elárulja, hogy a DTR—10 gyár­tása csak egy kis hányada a gyár termelésének. A.T.S. Kenyértörés helyett Személyesen vagy levélben gyakran fordulnak szerkesztő­ségünkhöz, hogy döntsük el, kinek, vagy kiknek van igaza a gyárban, üzemben, vállalat­nál munka közben felmerült vitákban. A kisebb, nagyobb sérelmekre, panaszokra rend­szerint nagyon nehéz, igen gyakran lehetetlen érdemlege­sen válaszolni, hiszen nem is­merjük a körülményeket, a vitában részt vevő másik fél érveit, a vállalati kollektív szerződést, amely nagyon sok vitás kérdés megoldásának alapját képezi. Ha a munkaviszony alapján keletkezett jogvitákról van szó, a panaszosoknak azt szok­tuk tanácsolni, forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. Ezt természetesen csak akkor javasoljuk, ha a dolgozó ügyes-bajos dolga va­lamilyen formában összefügg a munkaviszonyból eredő jo­gokkal és kötelezettségekkel. Ellenkező esetben ugyanis, bármilyen lényeges kérdés a vita alapja, nem tartozik a munkajoghoz. Ha tehát egy üzemi gyűlésen, vagy termelési tanácskozáson valaki szót kér, s a bérek helytelen megállapí­tását kifogásolja, mert véle­ménye szerint nem tükrözi a vállalaton belüli fontossági, szakképzettségi arányokat, s az üzem vezetői szintén el­mondják az ezzel kapcsolatos álláspontjukat, nyilvánvalóan vita alakul ki, de ez ilyen for­mában nem munkaügyi jogvi­ta. Másról van szó, ha a dol­gozó történetesen azt kifogá­solja, hogy munkabérét nem a munkakörének megfelelő bértétel szerint határozták meg. Ez a panasz már mun­kaügyi jogvitához vezethet. Bács-Kiskun megyében is minden olyan munkahelyen, ahol szakszervezeti bizottság működik, megalakították a munkaügyi döntőbizottságo­kat, amelyek elnökből, elnök­helyettesből, s szükség szerint több, kevesebb tagból állnak. Munkájuk eddigi tapasztalatai­ból elsősorban az a szembe­tűnő, hogy nincs összefüggés a vállalati létszám, s a döntő- bizottság elé került ügyek szá­ma között. Néhány nagy létszá­mú vállalatnál, mint például a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárában, az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vál­lalat kiskőrösi gyárában, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegy­házi vegyipari gyárában éven­te csupán néhány esetben tár­gyal a döntőbizottság. S több olyan kis létszámot foglalkoz­tató üzem is van, ahol a vitás kérdések eldöntése sok dolgot ad a bizottságnak. Nehéz lenne még csak rend­szerezni is a vállalatok, s a dolgozók között felmerülő vi­tákat, de általában a munka- viszony keletkezésével, meg­szűnésével, fegyelmikkel, elbo­csátásokkal, bizonyos esetek­ben kártérítésekkel, jutalma­zásokkal, jutalomszabadságok­kal, s ezenkívül számos ki­sebb jelentőségű kérdésekkel kapcsolatosak a döntőbizott­ság elé került ügyek. Néhány kivételtől eltekintve, ahol jó a munkahelyi légkör, a vezetők, s a beosztottak kö­zötti viszony, ahol a csupán néhány hét óta dolgozó segéd­munkás is jó megtalálja he­lyét a kollektívában, ahol min­denki a vállalati közösség tag­jának érzi, érezheti magát, ahol helyesen alkalmazzák az' üzemi demokráciát, s a gazda­sági vezetők és beosztott dol­gozók együtt fáradoznak a problémák megoldásán — eze­ken a munkahelyeken elvétve szükséges a vitás kérdések megoldásához a munkaügyi döntőbizottság. Mint azt dr. Deák Árpád, a megyei munkaügyi bíróság el­nöke egy beszélgetés során említette, örvendetes tény, hogy egyre több vállalat, üzem, illetve az ott dolgozók mielőtt a döntőbizottsághoz, vagy a másodfokon eljáró munkaügyi bírósághoz fordul­nának, egymás között megbe­szélik a problémákat, kenyér­törés helyett elintézik vitás ügyeiket. Éppen ezért a jövőben la­punkban rendszeresen közlünk olyan munkaügyi vitákat, amelyeket noha másképpen is el lehetett volna intézni, még­is a munkaügyi bíróság tár­gyalt. Célunk elsősorban an­nak bemutatása, hogyan lehe­tett volna elkerülni a jogsza­bályok kényszerítő erejét. T. L. Pótolják a híres keceli meggyeseket Kecelen, ahol még az utcá­kat is meggyfa-sorok díszítik, keresik a híres gyümölcs ter­melésfelújítási lehetőségeit. A kertgazdálkodás szakosodásával ugyanis fogynak a szórvány­meggyesek, amit csak részben pótolnak a zárt ültetvények. A meggytermelés munkaigé- nyessége sok nagyüzemet visz- szatart a nagyobb mérvű telepí­téstől, nem számolnak a technika fejlődésével, a gyümölcsszedés gépesítésének közeli megvalósu­lásával. Ugyanakkor a meggy keresettsége, értékesíthetősége ösztönzően hat a kiskerti terme­lésre. Különösen akkor, ha ez egy-egy termőtájon gazdára, irá­nyítóra talál. Kecelen, a helyi fogyasztási és értékesítési szövetkezet gondos­kodik szervezetten a híres ház­táji meggyesek felújításáról, to­vábbfejlesztéséről. A kiskertek részére árkedvezményes szapo­rítóanyagot juttatnak, s így az utóbbi három évben, ÁFÉSZ-se- gítséggel, 18 000 meggyfacsemetét telepítettek el a keceli kertek­ben. A most megkezdett fapót­lásokhoz Is megérkeztek már a kisfák, amelynek árát a termő- reforduláskor fizetik vissza a szövetkezetek. Épülő szövetkezeti lakóházak Negyvennyolc lakásszövetke-, zet működik Bács-Kiskun megyében, amelyek 3495 lakást gondoz­nak. A IV. öt­éves tervben 1038 új otthont adtak át a szö­vetkezetbe tö­mörült tulaj­donosoknak. Jelenleg 905 lakás épül a szövetkezetek gondozásában és 446 lakás építésének előkészítésén fáradoznak Kecskeméten 400 lakás építését tervezik a szövet­kezetek az V. ötéves tervben. Képűnkön a kecs­kemét-műkertvárosi szövetkezeti lakóházak egyik csoportja, előttük az épülő szolgáltatóház. (Tóth Sándor felvétele) Fémzárolják a vetőmag-kukoricát Üj automatizált gépsoron pe­reg az idei termésű vetőmag a Bajai Állami Gazdaság hibrid­kukorica-üzemében, amelynek teljes rekonstrukciója 1977-ben fejeződik be. A szárítóval, mag­tárral és laboratóriummal ellá­tott maggyárat 52 millió forintos költséggel modernizálják. Az új osztályozótorony nyolc méretben válogatja a magot, amit labora­tóriumi vizsgálat után fém zá­rolva adnak át. Az Idén tíz faj­tából, összesen 260 vagonnyi ve­tőmag-kukoricát értékesítenek. Elsősorban a bajai kukorica­termesztési rendszer partnergaz­daságait látják el szaporító­anyaggal, de kielégítik az ex­portigényeket is. M A diktafon és telefon- üzenet­rögzítő készüléket szerelő szalag egyik részlete. • Mátéfi József a DTR—10-ek végmeőzását végzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom