Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
•■*VIDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozó felhőzet elszórtan kisebb esővel. Mérsékelt napközben megélénkülő északi, északnyugati szél. Főként éjszaka és reggel helyenként kőd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—plusz S. a legalacsonyabb nappali hőmérséklet 5—9 fok között, (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 274. szám Ára: 90 fillér 1976. november 19. péntek Magyar-finn tárgyalás az Országházban (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felvétele — KS.) Csütörtökön magyar—finn hivatalos tárgyalásra került sor az Országházban. A magyar tárgyaló csoportot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette, tagjai voltak: Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes, külügyminiszter, dr. Ortutay Gyula, akadémikus, az Elnöki A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott A 'Fővárosi Tanács elnöke, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést tett a budapesti ötéves j lakásépítési terv végrehajtásának helyzetéről. A kormány határozatot fogadott el a lakásépítési kapacitások fejlesztésére és a lakótelepi építkezések tervszerűségének javítását fizolgáló intézkedésekre. Tanács tagja, Nagy János külügyminiszter-helyettes, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Matusek Tivadar, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykövete, Szőke György, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és László János, a Külügyminisztérium finn-referense. (Folytatás a 2. oldalon.) A pénzügyminiszter javaslatára a kormány módosította az általános jövedelemadóról szóló 1971. évi rendeletét. Az új rendelkezések a többi között további adókedvezményeket biztosítanak a kevésbé fejlett szolgáltató hálózattal rendelkező területeken a lakosság részére javító, karbantartó munkát vállaló kisiparosoknak és kiskereskedőknek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) BRIGÁD vetélkedők bács-kiskunban Feladat a rendszeres művelődés Ez év elején a szakszervezetek megyei tanácsa a KISZ megyei bizottságával és a megyei tanáccsal közösen meghirdette a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét. A nagy érdeklődést mutatja az is, hogy csupán Kecskeméten kétszáz szocialista kisközösség jelezte részvételét. S ehhez hasonló aktivitás mutatkozott a bajai, kalocsai, fél egyházi és halasi üzemekben; sőt némely nagyközségben is. Az esetek többségében az adott helység általános közművelődési terveihez igazodtak a vetélkedő felkészülési és lebonyolítási eseményei. A meghirdetett vetélkedőkön olyan fizikai munkát végző dolgozók vesznek részt, akiknek az iskolai végzettsége nem magasabb az érettséginél. A hónapok óta folyó üzemi szintű — legtöbbször játékos keretek közt lebonyolított — rendezvények nagyban hozzájárulnak a sok esetben hátrányosabb helyzetben levők műveltségének fokozásához. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista bi igádok szellemi erőpróbáinak sorozata nem kampányjellegű; az egész esztendőn át tartó, sőt _a jövő évre áthúzódó vetélkedők lehetővé teszik és megkívánják a rendszeres tanulást, ismeretszerzést, a látókör folyamatos bővítését. Az eddigi gyakorlattól eltérően most nem szerveznek megyei döntőt. Ez elsősorban a résztvevők számának nagyarányú megnövekedése következtében alakult így; másrészt azért, mert ezáltal is erősíteni akarják a városi-járási döntőket. Ezekre a jövő év áprilisában kerül sor. Az SZMT kulturális munkabizottsága az elkövetkező hetekben, hónapokban összesíti a tapasztalatokat, hogy hasznosítani tudják a városi-járási szintű vetélkedőkre való felkészülésben. Diákok segítik az őszi betakarítást A tanévkezdés óta a diákok egyhetes turnusban váltva egymást almát, körtét szednek, kukoricát törnek, segítenek a szőlőszüretben. Az Izsáki Állami Gazdaságban a tanév kezdete óta több mint ezerötszáz diák dolgozott. A Fü- löpszállási Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetből 70 tanuló, a kunszentmiklósi szakmunkásképzőből 225 diák, Budapestről 160 gimnazista és Izsákról százhetven általános iskolás szőlőt szüretelt. A diákok 33 munkanapon 162 ezer forint értékű munkát végeztek. A kecskeméti kertészeti főiskolások és a szegedi szakközépiskolások mintegy kilencszázan almát szed- ' tek. A nyolc nap alatt végzett munkájuk értéke 240 ezer forint. Az egy iskola, egy termelőszövetkezet akció keretében több közös gazdaság is segíteni hívta a diákokat az őszi betakarításra. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben például öt általános iskolából 530 tanuló 1200 mázsányi szőlőt és 100 mázsa burgonyát szedett. Munkájukért a diákok több mint 65 ezer forintot kaptak a termelőszövetkezettől. Ülést tartott a Minisztertanács Téli közlekedés Nemcsak a naptár, hanem az időjárás is jelzi a napsugaras ősz végét. A ködök, az ismétlődő esők, majd később a hó nagy feladatok elé állítja az országúton közlekedőket. Az időjárási, látási és útviszonyok romlása megany- nyi baleseti veszélyt rejtenek magukban. A gyakorlott gépjárművezetők, a hivatásosak a télre nemcsak a gépjárműveket készítik fel, de felfrissítik emlékezetükben azokat a szabályokat is, amelyeket a téli közúti közlekedésben nem nélkülözhetnek. Miről is van szó? Próbáljuk meg részletekben felvázolni azokat a veszélyeket, amelyek a téli időszakban leselkednek a járművezetőkre. A látási viszonyok télen a késői napfelkelte, illetve a korai sötétedés miatt jelentős mértékben megromlanak, többet kell lámpával, tompított fényszóróval közlekedni. Akadhatnak olyan borús, ködös nappalok, amikor a járművezető el sem olthatja a lámpáit, állandóan — szinte mereven — az útra, a jármű sebességére kell koncentrálnia, amely nemcsak fizikailag, de szellemileg is elfá- rasztja. Ezt nehezíti, hogy a téli időszakban általában az utak állapota sem ideális. A nyálkás, a síkos, a havas, a jeges úttest nagy óvatosságot követel. Az ilyen utakon történő közlekedés alapvető biztonságtechnikai szabályairól már többször szóltunk. Csupán emlékeztetőül utalunk a sebesség helyes megválasztására, a megcsúszott gépjárműnek a csúszás irányába való kormányozására, a gördülőre való fékezésre. A téli közlekedés változást igényel a járművezetők magatartásában is. Teljesen érthető, hogy a menetidő — éppen az előbbiekben vázoltak miatt — meghosszabbodik. Más vonatkozásban is változásokra kell számítani. Az őr- vosmeteorológia kimutatta, hogy a borús, párás, ködös idő a legtöbb ember kedélyállapotát, s így a gépkocsivezető reakcióképességét is befolyásolja. Gondolni kell tehát erre is. Akad azonban a téli közlekedésben műszaki teendő is. A kopott gumiab- ' roncsok, a fékberendezések, a páramentesítők és az ablaktörlők hibái, a tompított fényszórók és a fényszórók helytelen beállítása, az akkumulátor nem kellő kapacitása, a gyújtógyertyák elhasználódá- . sa mind-mind olyan műszaki teendő, amely közlekedésbiztonsága érdekében sem tűr halasztást. Télen eddig általában a hivatásos gépjárművezetők vették igénybe a közutakat, ám egyre nagyobb azoknak a magánautósoknak a száma, akik a rossz idő beállta után sem pihentetik járművüket. A téli közlekedésre a magángépjár- mű-vezetőknek saját erejükből, a vállalatoknál, intézményeknél dolgozó gépkocsivezetőknek a munkahelyen kell felkészülniök. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy télen — bár kevesebb jármű van egyidőben a közutakon — nem csökken a balesetek száma. A szerencsétlenségek elkerülése érdekében tehát alaposan készüljünk fel a téli közlekedés várható veszélyeire. G. G. ** | • Készül a rostaszövet a MEZŐGÉP kiskunmajsai drótfonatgyárában. Huszka Dánielné naponta 30 négyzet- métert készít ebből az ipar számára rendkívül fontos termékből. (Pásztor Zoltán felvétele.) ■■■■ Eredményes a tejtermelési verseny Tizenhét gazdaság csatlakozott a KATEJ-hez Több mint kétmillió szarvasmarhát számoltak az országban az elmúlt év végén. A tehénállomány ekkor 822 ezer volt. Az idei első félévi adatok az ország szarvasmarha- és tehénállományának csökkenését mutatják. Bács-Kiskun megyében nem érvényesül ez a tendencia, ugyanis a múlt év végéhez képest csaknem 11 és fél ezerrel gyarapodott az állomány. Figyelemreméltó növekedés annak ellenére, hogy az ágazaton belül a tehenek száma csak né- hánnyal több, mint 1975. végén. Az egy tehénre jutó tejtermelés is nőtt, a szövetkezetekben 1900, az állami gazdaságokban 2500 liter körüli. Elsősorban a szarvasmarhatartásra szakosodott nagyüzemeket jellemzi az állománynövelés. A megye háztáji gazdaságaiban — hasonlóan az országos képhez — viszont kevesebb a tehén, mint egy évvel ezelőtt. Több okot lehetne felsorakoztatni, egyebek között a néhol rossz takarmányellátást, a legelőterületek hiányát, a tej átvételében korábban jelentkezett döccenőket, s nem utolsósorban az adózás mértékét, amely elkedvetlenített néhány gazdát a tehéntartástól. Sok, kedvező változást hozott ez az esztendő — legutóbb például az adózással kapcsolatban, ugyanis novembertől a szavarmarha- tenyésztésből származó bevételek adómentesek — amelyek hatásaként várható a háztájiban a szarvasmarhatartási kedv fokozódása. A MÉM az év elején tej termelési versenyt hirdetett. A megyéből 26 nagyüzem, 36 tenyészete vesz részt a versenyben, valamint 530 háztáji gazda. Így több mint tizenkétezer tehén tej hozamából kapnak Bács- Kiskunban pontos képet, vagyis az állomány egyötödéről. A háromnegyedéves adatok szerint az egy tehénre jutó tejtermelés legnagyobb a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, ahol a fejési átlag meghaladja a négyezer litert. A tiszaalpári Tiszatáj Tsz a száz hektárnyi mezőgazdasági területre számított tejértékesítésben vezet, amely a gazdaságban 6724 liter. A tejiparnak a múlt évinél 52,5 százalékkal többet adott át a tiszakécskei Üj Élet Tsz, s így ebben a kategóriában jelenleg első helyen áll. A háztáji gazdák közül a legtöbb tejet Győrfi Ernő értékesítette, aki Kispáhiban lakik, tizenegy tehenet tart és október elejéig több mint húszezer litert adott eL Az idén először meghirdetett versenyről már eddig is kedvezőek a tapasztalatok annak ellenére, hogy a háztáji gazdák közül többen nem adták be nevezésüket. Az év végi értékelés után az első négy helyezést elérő gazda 3—3 ezer forint pénzjutalomban részesül. Az országban a tíz legjobb szintén jelentős pénzjutalmat kap. Jövőre ismét megrendezik a versenyt, amelyre december végéig lehet jelentkezni. A községi tanácsoknak a szervezésben a tavalyinál nagyobb segítségnyújtása remélhetőleg megnyilvánul a népesebb jelentkezésekben. Ezen túl ösztönző lenne az is, ha a községekben erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnének a legtöbb tehenet tartó, több ezer liter tejet értékesítő gazdák. A terveknek megfelelően halad a megye gazdaságaiban a fajtaátalakító keresztezés. A holstein-frízzel keresztezett utódok első laktációjukban megközelítik a négyezer, másodikban pedig meghaladják a 4600 literes tejtermelést. Javult a takarmányozás és jobb körülmények között tartják több üzemben a teheneket. A tsz-ek 5,4 az állami gazdaságok 11,8 százalékkal több, a kistermelők viszont 3,1 százalékkal kevesebb tejet adtak át a feldolgozó üzemeknek, mint az elmúlt évben. A megyében levő tejüzemekben naponta 253 ezer liter tej feldolgozására van lehetőség, azonban, szinte emberfeletti erőfeszítéssel, 280 ezer litert dolgoznak fel. Az üzemek — kivétel a kecskeméti — nagyon elhasználódtak, tönkrementek. A megye mezőgazdasági üzemei erejükhöz és lehetőségeikhez képest mindent megtesznek a tejtermelés fokozásáért. A kaposvári tejtermelési rendszer (KA- TEJ) megyei gesztora a vaskúti Bácska Tsz már 17 megyei gazdaságban — amely csatlakozott a rendszerhez — segíti a tehenészetet, s a legújabb tudományos eredmények felhasználásával a tejtermelés növelését. Az ipari feldolgozás hiányát látva tejüzem létesítését is tervezik. Az V. ötéves terv végén a Bács-Kiskun megyei" gazdaságokból annyi tejet szállítanak el, ami eléri az ország évi tejtermelésének tíz százalékát. Ezzel a megye teljesíti a népgazdaság elvárását, azonban a megtorpanás csak az összhangba hozott termelés-feldolgozás fejlesztéssel kerülhető el. Cs. I. ALAPKŐLETÉTELI ÜNNEPSÉG JÁSZSZENTLÁSZLÓN Községi iskola - összefogással • Dr. Gajdóc8i István az alapkőbe helyezi az alapítólevelet és az út- törőcsapat fogadalomtételét rögzítő okmányt. Mellette Boza Dezső, a kiskunhalasi Járási pártbizottság első titkára. (Tóth Sándor felvétele.) Bács-Kiskunban nem kevesebb, mint 227 oktatási célokat szolgáló tanterem, 31 tornaterem és nyolc tornacsarnok épül fel a jelenlegi ötéves tervben az el-, képzelések szerint. Az egyik leendő iskola alapkőletételi ünnepségét csütörtökön délután tartották Jászszentlászlón a járási, valamint a községi párt-, állami és népfrontbizottsági vezetők jelenlétében. A háromezer lakosú község tavaly decemberben falugyűlésen határozta el a beruházást, amely várhatóan 7,5 millió forintba kerül. A megyei tanács soron kívüli támogatását és a helyi fejlesztési alapból származó összeget kiegészíti a lakosság 500 ezer forintos felajánlása, a kivitelező jászszentlászlói tsz, ’ a móricgáti közös gazdaság, a szanki ' földgázüzem, a Kiskunmajsai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, vízgazdálkodási társaság és a MEZŐGÉP gyáregység, illetve a Kiskunhalasi Állami Gazdaság vállalása. Az átadási határidő 1978 augusztus végére szól. Ekkor vehetik birtokukba a tanulók és a pedagógusok az új, emeletes épületet, amely a századaieji, elavult iskolát váltja fel. Az ünnepségre kivonult a község apraja-nagyja. Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke méltatta a létesítményt világra segítő társadalmi összefogást. Mint mondotta, a kulturális ágazat fejlesztési lehetőségei kétszer akkorák, mint az előző ötéves terv időszakában voltak. A, közelmúltban kibővített megyei tanácsülés fogadta el a területfejlesztési tervet, s a jászszeptlászlói esemény a megvalósulás első állomását jelentette tegnap. H. P.
