Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 283. szám Ára: 90 fillér 1976. november 30. kedd KEDVEZŐBB FELTÉTELEK Több támogatás a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez A Magyar Közgazdasági Társaság mező- gazdasági szakosztálya a közelmúltban szakemberek bevonásával kerekasztal-konferen- ciát rendezett a szőlő- és gyümölcstermesztés helyzetéről, korszerűsítéséről, a további fejlesztés lehetőségeiről. Aktuálissá tette a témát az a számos feszültség, amely a termelésben jelentkezett. A megye szőlő- és gyümölcstermesztése országosan is meghatározó szerepet tölt be, jelentős népgazdasági érdek fűződik fejlesztéséhez. Báes-Kiskun az ország szőlő- és borgazdaságának legnagyobb bázisa. Itt van az ország szőlőterületének 27 százaléka, innen kerül ki a borexport »40—50 százaléka. Gyümölcstermesztésünk 12 százalékkal részesedik az országosból, de a csonthéjasok aránya ennél jóval magasabb. Jelentős az exportból való részesedésünk is. A gazdasági szempontokon túlmenően mindkét ágazathoz jelentős politikai, társadalmi és életszínvonaltartó érdekek is fűződnek. • A szőlőtelepítés egyik előkészítő munkája a tereprendezés. Képünkön: a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban ezekben a napokban készítik elő a területet a jövő évi szőlő, ültetéshez. Tantermek, tornatermek óvodák, vízművek a tervidőszak első Bármerre járunk a megyében, mindenütt jól megfigyelhető, hogy a városokban, községekben mi minden változott, fejlődött a településfejlesztési programban célul tűzött feladatok megvalósítása során. Az év végéig ugyan még hátra van egy hónap, de a városi, községi tanácsok már megközelítően pontos tükröt tudnak adni az V. ötéves tervidőszak első évében elért eredményeikről. Ezúttal a megyei tanács bajai, kalocsai és kiskőrösi járási hivatalától érdeklődtünk a községek arculatának idei változásáról, fejlődéséről. • Ez a felvétel szintén a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban készült. A kékfrankos vesszőit vermelik cl tavaszi telepítéshez. Településfejlesztési feladataiban a bajai járási hivatal egyebek között a testnevelés, a tömegsport jobb feltételeinek megteremtését tűzte célul. Bácsalmáson és Dávodon már megkezdték a tornatermek építését, amelyhez több mint 3 millió forint anyagi támogatást kaptak. Ez az összeg a dávodi tornaterem kialakításához szükséges költségeknek felel meg. A bácsalmási tornaterem mintegy 7 millió forintba kerül. A két községben élő fiatalok jövőre már birtokukba vehetik a tömegsportolásra, versenyekre való felkészülésre egyaránt alkalmas helyiségeket. A sükösdieknek és a vaskúti- aknak is nagyon hiányzik a sportolási lehetőség. Mindkét községben jövőre kezdik meg a tornatermek kialakítását, amelyhez több mint 3 és fél millió forint megyei támogatást kapnak. A községek vezetői a lakosság társadalmi munkájára is számítanak, ugyanis a tervek szerint mindkét létesítmény 4—4 millió forintba kerül majd, amihez a helyi gazdaságok is hozzájárulnak. Az V. ötéves tervidőszakban Bátmonostoron 5, Bácsborsódon 2, Vaskúton 6, Érsekcsanádon 2 tanterem építését tervezik, melyeknek megvalósítására a tervciklus második felében kerül sor, A tantermek kialakításához szükséges költségek jelentős részét, 16 és fél millió forintot a megyei tanács fedezi. A nyári szünetben Nagyba- racskán egyetemisták dolgoztak. A diákok az épülő klubkönyv- tár és pártszékház alapjait alakították ki. Jövőre folytatják a mintegy kétmillió forintba kerülő építkezést. A kommunális fejlesztéssel kapcsolatos középtávú tervekből kiderül, hogy hamarosan jó ivóvizet kapnak a bátmonosto- riak, nagybaracskaiak és szeretnie! lakosok. Mindhárom községben vízmű építését tervezik, s ehhez a megyei tanács csaknem négymillió forint anyagi támogatást ad. A közeljövőben vízműtársulásokat hoznak létre. Dávodon és Püspökpusztán is gond a jó ivóvíz hiánya. Itt is vízműtársulásokat alakítanak. A következő évek feladatai között szerepel a bácsalmási szennyvízcsatorna és tisztítómű, célcsoportos beruházással 45 lakás, valamint 25 gyerek elhelyezése alkalmas óvoda építése. A kalocsai járás településfejlesztési programjából a tervciklus első évében járdaépítés és vízhálózat-bővítés valósul meg — kaptuk a tájékoztatást a kaépültek évében locsai járási hivataltól. Mint megtudtuk, Bátyán, Dusnokon, Miskén, Szalkszentmártonban, Tasson, Dunapatajon, Solton és Üjsolton bővítik a vízhálózatot. Bátyán, Dunaszentbenedeken, Géderlakon, Dunapatajon, Hajóson megkezdték a belvíz elvezetéséhez szükséges munkálatokat. A középtávú tervek szerint 1980-ig Homokmégyen, Tasson, Úszódon, Hajóson, Solton új tantermek, Dunavecsén és Har- tán tornatermek épülnek, öt községben bővítik az óvodákat. \ A kiskőrösi járás jó néhány községében szintén a jó ivóvíz, hiánya okozza a legfőbb gondot a lakosságnak. Mint az a középtávú tervekből is kiderül, Akasztón és Soltszentimrén társadalmi összefogással vízmű épül. .Akasztó 1 millió 300 ezer forint, Soltszentimre 1 millió 100 ezer forint megyei támogatóst kap erre. Akasztón már tavaly szeptemberben megkezdődött a vízmű kialakítása, melyhez a községi tanács 3 millió forint, a vízműtársulat ennél 100 ezer forinttal több hitelt vett fel. A helybeliek négy év alatt, 1978-ig megközelítően 7 és fél millió forint anyagi hozzájárulást adnak, s több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. A következő években Bocsa, Császártöltés, Kaskantyú és Solt- vadkert diákjai összesen 14 új tantermet kapnak. A jövő évben kezdődő tanteremépítéshez 7 millió forint a megyei támogatás összege. December közepén adják át rendeltetésének a kaskantyúi új, napközi otthonos óvodát, amely szintén nagy összefogással, s a helybeliek társadalmi munkájával épült. Az utóbbi években kiéleződtek a termelés, a forgalmazás, és az értékesítés gondjai. A feszültségek fokozódása már nemcsak a fejlesztés, hanem a termelés szintentartását is veszélyeztették. A hagyományos szőlő- és gyümölcsültetvények elhagyása, kivágása meggyorsult. A telepítések üteme pedig megközelítőleg sem pótolta a kieséseket. A megye szőlőterülete több, mint 15 ezer hektárral kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt, A gyümölcstermő terület pedig szintén több, mint 1700 hektárral csökkent. A gyümölcsfaállomány az 1972. évi felmérés szerint például 600 ezer darabbal volt kevesebb, mint 1959-ben. Jóllehet, a nagyüzemi telepítések időszakában csaknem 3 és fél millió gyümölcsfát telepítettek. Az utóbbi öt esztendőben 3500 hektár üzemi ültetvényt selejteztek ki. Legsúlyosabb mértékű a csonthéjasok — a kajszi, a cseresznye és a meggy — pusztulása. Ezek termelésének növelése pedig népgazdasági szempontból a legindokoltabb. Ez annál is inkább figyelemreméltó, mert korábban a gyümölcstermesztés volt a legdinamikusabban fejlődő kertészeti ágazat. A telepítések üteme viszont az utóbbi években lelassult. A III. ötéves terv időszakában 2350 hektáron létesült új üzemi gyümölcsös. 1970 és 1975 között már csak 1500 hektáron. Az említett kerekasztal-konfe- rencia alaposan elemezte a termelés visszaesésének okait. Megállapította, hogy a legfontosabbak ezek közül: az ágazatok jövedelmezőségének romlása, a telepítések állami támogatásának csökkenése és a kézi munkaerő hiánya, amelyet nem pótolt a gépesítés. Ezek a megállapítások nemcsak Bács-Kiskun megyére, hanem az egész országra érvényesek. Áz illetékes kormányszervek ezért tárgyalták meg a zöldségtermesztést követően a szőlő- és a gyümölcstermesztés helyzetét is. Nemrég kormányhatározat született a felvásárlási árak emeléséről, valamint az állami támogatós változásáról. Kétszeresére növelik az alma-, körte-, szilva- és a szőlőtelepítés, valamint a korszerűsítés támogatási arányát. Az eddigi 40 százalék helyett 50 százalék az őszibarack, a kajszi és a bogyósgyümölcsűek telepítéséhez az állami hozzájárulás. Hasonlóképpen emelkedik az öntözés, a szaporítóanyagtermesztés, a gépvásárlás állami támogatása. A mezőgazdasági üzemek kedvezően fogadták a kormányhatározatot. Az előrejelzések szerint a megyében 1980-ig több, mint 10 ezer hektár, zömében leromlott, kisüzemi, hagyományos ültetvény kiesésével kell számolni. Ennek pótlására 10 ezer hektáron szükséges új, korszerű üzemi szőlőt telepíteni, illetve felújítani. Ugyancsak az ötéves tervidőszak végéig 5 ezer hektár üzemi gyümölcsös telepítését tartják szükségesnek. Gondoskodni kell természetesen a szükséges szaporítóanyagról is. A gyümölcsfaoitvónyt a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság faiskolája, a szőlővesszőt pedig a Hosszúhegyi Állami Gazdaság leendő szaporítótelepe és az ültetvénytervező vállalattal szerződést kötött szövetkezeti szőlőiskolák elő tudják állítani. Több üzem hozzákezdett az előkészületekhez. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság a jövő őszig 50 hektáron telepít kajszit, és 100 hektáron szőlőt. Az ötéves terv időszaka alatt összesen 400 hektár új szol öli 1 tét vényt létesít, Több gazdaság hasonló terveket készít a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésére. Az állami támogatós önmagában még nem elég, az üzemeknek keresni kell a lehetősé# geket a technológia fejlesztésére, az egyre csökkenő munkaerő ellensúlyozására. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban például az egy hektár szőlő megműveléséhez szükséges munkaórát a következő években felére kívánják csökkenteni. A korszerűsítésben legjobb példát a termelési rendszerek nyújthatnak. Érdemes a telepítésekben, a tárolóterek építésében, a nagy teljesítményű gépek beszerzésében összefogni a gazdaságoknak. Ha az új támogatási rendszer párosul az üzemek kezdeményezőkészségével, biztosabbak lehetünk az elképzelések megvalósulásában. K. S. „DÜBÖRGŐ CSEND • A napokban fejezik be Kerekegyháza határában a Mocsár Gábor Eg alatt, föld felett című regényéből készülő film /előételeit. A helyszín: egy fúrótorony. (Tóth S. felvétele) Bács-Kiskun megye hat városában összesen huszonhárom úgynevezett lakóterületi, más szóval, körzeti pártalapszerve- zet működik több mint másfél ezer kommunista részvételével. Ezek a számok indokolttá teszik annak vizsgálatát, hogy milyen hatékonysággal végzik munkájukat az alapszervezetek, s mit lehetne javítani ténykedésükön. Nem kétséges, hogy az utóbbi esztendőben — főleg a Politikai Bizottság 1973 júliusi határozatát követően — dinamikusan fejlődött megyénk városaiban is a lakóterületi párt- alapszervezetek munkája. Ez azonban nem csupán azzal magyarázható, hogy szaporodtak a helyi, a körzeti feladatok, hanem összefügg azzal is, hogy évről évre mind több és több párttag kapcsolódik be a lakóterületi alapszervezetek munkájába. Figyelemre méltó jelenség, hogy sok nyugdíjas tagja van ezeknek az alapszervezeteknek. Olyan emberek, akik korábban a munkahelyi párt- szervezethez tartoztak, s nyug- díjbavonulásuk után a lakóhely körzetében működő alapszervezetben fejtik ki munkájukat. Különösen fontos tehát, hogy a tapasztalattal, figyelemre méltó mozgalmi múlttal rendelkező idősebb elvtársak jól be tudjanak illeszkedni a számukra új feladatokat nyújtó alapszervezetekbe, s ott hasznosítani tudják elméleti és gyakorlati felkészültségüket. A hat városban működő körzeti alapszervezetekhez tartozó párttagoknak ugyanis több mint egyharma- da még a felszabadulás előtt, illetve a felszabadulás idején lett a párt tagja. Milyen új feladatok jelentkeznek egy munkahelyi alapszervezetben való ténykedés után a lakóterületen? Már önmagában az új, hogy itt nem zárt üzemi, termelési egységről van szó, hanem egy olyan kommunista közösségről, amely a lakosság különböző rétegeit tömöríti magába, tehát a párt tevékenysége elsődlegesen nem a termelési célok segítése. A lakóterületen, a körzetekben folytatott politikai munkának állandó eleme, hogy rendszeresen választ kell adni a lakosság életkörülményeivel, a várospolitikai, kommunális célokkal kapcsolatos kérdésekre, s szinte napi „ellenőrzés" alatt kell tartani a fejlesztési tervek megvalósítását. Ugyanakkor ezen alapszervezetek vezetőinek nagy figyelmére, lelkiismeretes munkájára van szükség ahhoz, hogy az idős, többnyire nyugdíjas párttagokkal megfelelően foglalkozni tudjanak, illetve, hogy őket olyan pártmegbízatásokkal lássák el, amelyek az illetőnek közel állnak felkészültségéhez, érdeklődési köréhez, tehát bizonyos értelemben „testre szabottak”, Hogy ez így van, arra legjobb bizonyíték a megyei pártbizottságnak az a megállapítása, amely szerint a körzeti párt- alapszervezetek eredményesen képviselik a párt politikájúi a lakóterületeken, aktívak a különböző határozatok és feladatok megvalósításában. Mindez azt eredményezte, hogy az utóbbi esztendőkben tovább növekedett ezeknek az alapszervezeteknek a tekintélye, befolyása a lakosság körében. Melyek azok a területek, ahol kézzelfoghatóan eredményesen tevékenykedtek a körzeti alapszervezetek? Említettük már, hogy részt vesznek a társadalmi és várospolitikai feladatok ismertetésében, elfogadtatásában és megvalósításában. Nem kis szerepük van a lakóhely megszerettetéJ se, ápolása, a szocialista társadalmi együttélés normáinak betartására való nevelés terén. Szorosabbá vált a lakó- területi pártalapszervezetek kapcsolata a népfrontcsoportokkal, a tanácstagokkal, a lakó- és utcabizottságokkal, szülői munkaközösségekkel, iskolákkal, hivatalokkal, intézményekkel. Nincs szükség az elmondottak után arra utalni, hogy milyen fontos a körzeti pártalapszervezetek munkája, mennyire nem mindegy, hogy nagy tapasztalatokkal, szervezeti, szervezési és mozgalmi ismeretekkel alaposan felvértezett kommunisták dolgoznak ezekben a pártszervezetekben. Törekvésük csakis akkor lehet a jelenleginél még hatékonyabb, eredményesebb, ha az alapszervezet is minden segítséget, támogatást megkap a lakóhely illetékeseitől, a tanácsi és nem tanácsi szervektől egyaránt. Tájékoztatni, érvelni ugyanis csak azok tudnak, akik maguk is tájékozottak. G. & Pártniunka a lakóterületen
