Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 12. Teljesítik éves tervüket A 362 dolgozót foglalkoztató ti- szaalpári (Háziipari Szövetkezet idei terve 18,6 millió forintos ár­bevétel elérését írja elő. A nyári aszályos időjárás miatt a kosár­fonók! anyagellátása igen nehéz volt, g így az év végéig mintegy 8 százalékkal kevesebb árut tud­nak szállítani a megrendelőknek Ezt a kiesést pótolja a vezsenyi fonottbútorkéseítő részlegük, amely 5,6 millió forint értékű áru helyett 6,2 millió forint érté­kűt készít az év végéig. Ugyan­csak túlteljesítésre számítanak a faárut készítő részlegnél, várható a tervezett 5 millió forintnál ma­gasabb árbevétel elérése. E rész­leg termékei — a különböző ház­tartásban használatos polcok, s egyebek — igen keresettek mind a holland, mind pedig a francia megrendelők körében. Ezt bizo­nyítja az is, hogy d közelmúltban újabb nagy megrendelést kaptak egy francia! cégtől, 20 ezer — szarvasagancs és mád vadásztró­fea elhelyezésére használható — falra akasztható tartó elkészíté­sével bízták meg őket. A szövetkezet vezetői, okulva az idei tapasztalatokon, máris nagyon sokat tettek a jövő év kosárfonótervének teljesítéséért. Az egész esztendőre szükséges alapanyag beszerzésén túl új gé­peket is vásároltak, jelenleg már 3 automata és egy félautomata vesszőhántoló gép segíti az anyag előkészítését. Ugyancsak gépek teszik könnyebbé a termelést a faárurészlegnél is. O. L. • Egyre több gép segíti a faiparosok munkáját is. • Bársony Mihály, az egyik vesszőhántoló gcp ke- Képünkön Szarka Lajos asztalos az egyik gyalugé- zelője karbantartás közben. pen készíti elő a termékek alkatrészeit. Megalapozták a termelést Az elmúlt tervidőszakban gyor. san növelte termelését a Kiskun- halasi Állami Gazdaság. Mind­ezt a korszerű technológiák be­vezetése tette lehetővé. A meny- nyiség mellett természetesen a minőségi követelményeket sem hagyták figyelmen kívül. Ugyan­akkor a bevált jó módszereket tovább is adták. Kialakították az iparszerű szőlőtermesztés rend­szerét, amihez több termelőszö­vetkezet csatlakozott. A termésátlagok növekedése szembetűnő. Amíg 1970-ben 59 mázsa szőlő termett egy hektá­ron, ma kedvezőtlenebb időjárási viszonyok között is 70—80 mázsa. Ezt segítette a 600 hektáron vég­rehajtott korszerűsítés is. Az eredmény: évente mintegy 150 ezer hektoliter bort értékesít az- állami gazdaság, ennek 30—40 százalékát palackozva. A szőlő, valamint a bor melléktermékeit, a törkölyt és a seprőt sem dob­ják el, mint korábban, hanem értékes anyagokat nyernek be­lőlük. A szántóföldi növénytermesz­tés területén szintén sokat lép­tek előre. Búzából az elmúlt 5 esztendő alatt csaknem 20, kuko­ricából több mint 30 mázsával növelték a hektáronkénti átlag­termést. A hús hasznosítású szarvas- marhatartásra való szakosodással régi gondjukat oldották meg a gazdaság vezetői. A korábban alig, vagy részben hasznosított nagy kiterjedésű gyepterületekre így egycsapásra szükség lett. Cse­kély ráfordítással feljavították az elhanyagolt réteket, legelőket, és most ezek adják az olcsó tömeg- takarmányt az állatoknak. En­nek következtében nőtt a'tejter­melés a tehenészetekben. . Az ötödik ötéves terv alapve­tő céljainak meghatározásakor a népgazdasági igényeket vették fi­gyelembe. E Szerint mintegy 6—7 százalékkal növelik termelési eredményüket 1980-ig. A kiemelt feladatok között szerepel a nö­vényi hulladékok hasznosítása, takarmányozásra való felhaszná­lása, ugyanakkor az állatállo­mány további növelése. Mintegy 400 hektárral tovább bővítik a szőlőültetvényt és telepítenek 100 hektár kajszit. Ezzel megalapoz­zák a következő tervidőszak sző­lőtermesztését, amivel összhang­ban bővítik a bor tárolóterét is. A mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan területeket erdősítik, 1980-ig csaknem 500 hektáron ül­tetnek fát. A gazdaság vezetősége gondol a dolgozók munkakörülményei­nek javítására is. öltözőket, me­legedőket építenek, segítik a fia­talokat. többgyermekes családo­kat lakásgondjaik megoldásában. Összességében mintegy 17 millió forintot fordítanak szociális be­ruházásokra a tervidőszak alatt. Az intézkedések köréből nem marad ki a háztáji gazdaságok segítése sem. Kocasüldő kihelye­zésével. szőlőszaporító anyag jut­tatásával stb. járulnak hozzá a kisgazdaságok termelésének foko­zásához. B. Z. Atomerőmű épül Csehszlovákiában — Jaslovské Bohunicében — 1972 végén avat­ták fel az ország első atomerő­művét. A másodikat 1978-ban fogják üzembe helyezni, a har­madik átadását pedig 1982-re ter­vezik. Jóllehet jelentős azénva- gyonnal rendelkezik ez a fejlett iparú ország, energiagondjai megoldásában mégsem nélkülöz­heti az atomenergia felhasználá­sát. Észáki szomszédunk nemcsak építeni, de gyártani is szándéko­zik erőművüket. A csehszlovák gépipar — szovjet dokumentáció alapján — 1980-ig öt atomreak­tort gyárt le, és 1980-tól már évi négy reaktort fog előállítani. Emellett úgynevezett másodlagos berendezések gyártására is be­rendezkedik a csehszlovák ipar, úgyhogy 1978-ban Csehszlovákiá­ban elkészül egy teljes atomerő­mű, a 1980-tól már évi 2—2 komplett atomerőmű kerül majd ki a hazai üzemekből. Ennek megfelelően az 1982-ben üzembe álló — V—2 jelzésű — nukleáris erőmű már teljesen csehszlovák gyártmányú lesz. A Szovjetunió és a KGST-országok hosszú tá­von vásárlói lesznek a csehszlo­vák atomerőműveknek, amelyek úgynevezett voronyezsi típusúak lesznek (könnyűvizes, gázhűté- ses üzeműek). A legnehezebb feladat termé­szetesen mindig a reaktorok gyártása. Erre Csehszlovákiában a plzeni Skoda-művekben rendez­kednek be. A 4 méter átmérőjű, 13 méter maigas reaktortest gyű­rűkből álló elemeit Ostravában a vitkovicei Element. Gottwald Vasműben öntik és kovácsolják a plzeni gyár számára. Az 58 tonnás munkadarabot (gyűrűt) a képen látható módon szállítják a Skoda-művekbe. ahol azt 1000 C-fokra hevítik fel, majd olaj­fürdőbe mártják és sokféle to­vábbi megmunkálásnak vetik alá. A reaktorok építéséhez szükséges egyes speciális berendezéseket, anyagokat egyelőre nyugati, or­szágokból importálják, mivel az ezeket helyettesítő hazai termé­kek csak később állnak majd rendelkezésre. A kisebbik tanítvány A Fémművesség Kiskunfélegyháza kör­nyékén című kiállítás katalógusának be­vezetőjében Fazekas István, a Kiskun Mú­zeum igazgatója megemlíti Tiringer Fe­renc kecskeméti aranykoszorús műlaka­tost, akinek jónéhány, kiemelkedően szép munkáját a hazai és külföldi iparművé­szeti irodalom is számontartja. A kecske­méti műlakatos születésének centenáriuma alkalmából tavaly lapunk terjedelmes cikkben ismertette a mester életét, mun­kásságát, amelyet Ferenc és Lajos fiai folytattak. Az ő munkáik között ugyan nem találni olyan remekműveket, mint amilyenek annak idején az apa kezéből kikerültek, például a kecskeméti volt fe­rencesek templomának utcai kapuja, vagy a Batthyány utcai Szarvas-ház kapujának betétrácsa, minden esetre a két fiú a mes­ter-művész apa nyomdokain járva jó né­hány szép munkával hívja magára a fi­gyelmet. Az 1911-es születésű Ferenc a BÁÉV- nél dolgozott, négy éve meghalt. A „ki­sebbik fiú”, Tiringer Lajos Kecskemét. Mi­kes utcai lakását díszítő kovácsoltvas kép- és tükörkeretek, gyertyatartók között egy gyönyörű vázára figyeltem fel. — Ez a váza volt a Fémmun­kás Vállalat által nemrég Buda­pesten megrendezett országos hobbykiállítás fődíja, amelyet a több ezer látogató szavazata alap­ján elnyertem — magyarázta. — A kecskeméti Fémmunkásból két évvel ezelőtt mentem nyug­díjba, s ugyanebben az évben az Óvónőképző Intézetben nyílt ki­állításom. Nemrég Dunaújvárosból kapott levelet. A hamarosan megrende­zésre kerülő üzemi népművészek első országos találkozójára kértek tőle három alkotást. Hamutar­tót, képkeretet, s egy tablót kül­dött. — Melyik munkájára emlék­szik legszívesebben? — A ferencesek templomának Utcai kapujára ... — De hisz’ azt az édesapja készítette. — Igen, de a kapu egyes ré­szeit Ferenc bátyámmal együtt mi csináltuk. Ha megfigyeli, a kaput jó néhány, kis alakú, úgy­nevezett akkantuszlevél díszíti. Apánk ránkbízta a levéldíszek elkészítését. Négy hónap kellett hozzá. Közijén persze segített ne­künk. A műhelyben eltöltött inaséveim alatt, s később is na­gyon sokat tanultam tőle. A 30-as években elvégeztem a fel­ső ipariskolát. Kovácsoltvas keretben tette elém kitűnő iskolai bizonyítvá­nyát, melyből azt is megtudtam, hogy a tehetséges, jókezű diák a kereskedelmi és iparkamarától 80 pengő ösztöndíjat kapott. 1935- ben fejezte be tanulmányait. — Külföldi vándorújáról apám a század elején tért haza, előbb Pozsonyban tanoncoktató volt, majd Kecskeméten telepedett le, mivel ide nősült, Székely Sándor tűzhelykészítő mester lányát vet­te feleségül. A Mikes utcai mű­helyben apámmal több évig együtt dolgoztam. Sokat beszélt a Münchenben, Mannheimben, Drezdában, Lipcsében s a Pá­rizsban eltöltött éveiről, tanul­mányairól. Mesterségében nagy utat kellett megtennie, amíg a sárszentmiklósi lópatkoló kovács­ból az országos kézművesipari • Apám készítette egykori műhelyének kovácsoltvas ajtaját — magyarázta a kisebbik fiú tárlaton kapott első díja alapján aranykoszorús műlakatos lett. 1947-ben halt meg. — Hogyan alakult a kisebbik fiú további élete? — 1949-ben lakatos szakmun­kásként a kecskeméti Fémmun­kás elődjéhez kerültem. Később tervező-szerkesztő lettem. Hu­szonöt évig dolgoztam a kecske­méti gyárban. — Voltak tanítványai, követői, akiknek továbbadhatta a műko­vács mesterséget? — A gyárban sokat foglalkozz tam a fiatalokkal, szeretem őket. Munkatársaim is szerettek, ami­kor nyugdíjba mentem, szerszá­mokat ajándékoztak nekem. De mielőtt a szerszámokhoz nyúlnék; először mindig lerajzolom a ter­vet, aztán a kalapáccsal, s a sa­ját készítésű erezővei, az úgyne­vezett gnanírozóval formálni kez­dem a vasat. A többi ...? a kéz­ügyesség dolga. Az általa készített mintegy félezer műkovácsolt alkatrész bizonyítja, hogy az utóbbi „kel­lék” sem hiányzott Tiringer L*a- jos kezéből. Tárnái László Címzett: a Volán A közúti tömegközlekedéssel, a buszjáratokkal kapcsolatosan több írásos bejelentés, panasz ér­kezett hozzánk az utóbbi időben. Az intézkedésre leginkább meg­érett ügyeket tárjuk ezúttal a nyilvánosság elé. * Az egyik levelet tíz szülő írta alá. Valamennyien matkópusztai lakosok. Amiatt aggódnak, hogy a gyermekeiknek reggelenként mintegy másfél kilométert kell gyalogolniuk a Jakabszállásra vezető forgalmas műút mentén — tehát komoly balesetveszély közepette —, míg eljutnak cél­jukig: az alsótagozatosok a fel- sőjakabszállási iskolába, a fel­sősök pedig a környéki MÁ- VAUT-megállóba, ahonnan a Kecskemétről érkező távolsági gyorsjárattal folytathatják útju­kat a Jakabszállás központjában levő oktatási intézményig. E bu­szozás rendjén is van, de nem így a túlságosan hosszú gyalog­lás, melyre azért kényszerülnek a kisdiákok, mivel a tanyai ott­honukhoz legközelebb levő Mat- kó-Alsói megállóban nem száll­hatnak fel az említett közleke­dési eszközre, mert az tovaro­bog. Az illetékesek arra hivat­koznak, ha megállna, a további­akban már nem tudná betartani az előírt menetidőt. Ezt az állítást csupán kifo­gásnak minősítik olvasóink, akik a valós okként sokkal inkább azt gyanítják, hogy a Volánnak egyáltalán nincs szándékában segítségére lenni a tizennégy ál­talános iskolásnak. (Mert össze­sen ennyiüknek kellene engedé­lyezni a felszállást Matkó-Alsón, ahol a déli visszajövetelükkor — röviddel egymásután — több autóbusz is megáll.) A kis Attila öröme Sokszor olyan szépeket olva­sok az újságban. Ezért írom meg én is, hogy milyen nagy öröm ért ma délután. Mentem haza az iskolából és mit látok? Három bácsi szerel a tetőn egy új an­tennát. Kérdezem Anyukámat, hogy kié lesz. ő a nagy öröm­től alig tudta kimondani, hogy Óvári Péter bácsitól, és Hevér József boltvezető bácsitól, meg a Petőfi Sándor szocialista brigád­tól kaptunk egy új Orion tévét és az új antennát. Pedig Anyu­Télhez közeledünk. Ilyenkor az időjárás bármikor tartósan csa­padékosra, hidegre fordulhat, az útviszonyok pedig kedvezőtlen­né válhatnak. Felmerül a kér­dés: az a kislány, vagy kisfiú vajon mindig ép bőrrel gyalo­gol-e végig a kritikus útszaka­szon, akinek a mamája, papája csak ritkán tud reggeli kísérő­jéül szegődni? * A másik levelet a Bócsán lakó Tuskán Jánosnétól kaptuk. Mint a sorokból megtudjuk, olvasónk kilencéves kislányával azon a szombati koradélután — negyed kettőkor — a balázs- pusztai bolt melletti MÁVAUT- megállóban várta a Dunaújvá­rosból Kecskemétre tartó autó­buszt. Az idejében meg is érke­zett, csakhogy nem a megálló­ban, hanem attól 60—80 méter­nyire állt meg, s miután leszállt két utas, már gördült is tovább. Integetésre a menetközben ki­nyitott ajtón át lakonikusan vá­laszolt a kalauz: „Telve va­gyunk, senkit nem veszünk fel!”, „Dehát a leszálltak helyén sem férnénk el?” — hangzott avisz- szakérdezés, melyre csak a fel­gyorsuló járat dübörgő motorza­ja volt a felelet. A fiatalasszony és gyermeke az eset következtében nem tu­dott eljutni idejében a huszon­öt kilométerre levő Kecskemét­ig, ahonnan aznap 14 óra 35 perckor indult az utolsó járata szintén távoli lakhelyére. Akkor csak viszontagságosán juthatott haza. S hogy ilyen és hasonló „élményben” sem neki, sem más­nak ne legyen többé része, ja­vasolja: a Dunaújváros és Kecs­kemét között hét végén közleke­dő autóbusz zsúfoltságát új járat rendszeresítésével mérsékeljék! kám csak takarító a kecskeméti piaci ABC-áruházban. Az én anyukám egyedül nevel 3 év óta kettőnket. Mert van egy öcsém is, 3 éves, nagyon beteges. Még az igazgató bácsi is szokta kér­dezni, hogy vagyunk és van-e valamire szükségünk. Nagyon boldog vagyok, hogy nekünk is van tévénk. Sok szeretettel: Farkas Attila Kecskemét, Nagykőrösi utca 12. SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK Barna János, Tis.aalpár: Pártkong­resszusi határozat, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság altalános íejtesztese mellett támogatni keil az öneuatásoan és az árutermelésben egyaránt Jelen­tős szerepet Játszó háztáji gazdasago­kat. A bennük rejlő termelési lehető­ségek kihasználásáért egyre többet tesznek a megyei termelőszövetkeze­tek is, melyek általában a legjobb minőségű földet jelölik ki háztáji mű­velésre. Általában, s nem mindig — amint az kiderül a szerkesztőségünk­höz küldött leveléből is. Eredményes termelésre alkalmatlan területet bo­csátott ugyanis az ön rendelkezésére az idén a helyi Tiszatáj Termelőszö­vetkezet. Minthogy az emiatti jogos panasza először nem nyert orvoslást, az ügybe — felkérésünkre — bekap­csolódott a megyei tanács vb kecs­keméti járási hivatala. Es e hatósági közbenjárás révén végül is érdemben határoztak a közös gazdaság vezetői, akik kifizetik önnek — a nyugdíjas tsz-tagnak — a feltételezett termése értékével megegyező összegű pénzbeli Icá rtprítpijt Ifj. B. L.-né, Vaskút és M. J.-né, Kiskunhalas: Kérdéseikre válaszolva közöljük, az új honvédelmi törvény, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek értelmé­ben havonta folyósítandó családi se­gélyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek eltar­tásra szoruló közvetlen hozzátartozóit, igy a közös háztartásban élő felesé­get és a gyermeket. A sorkatona élet­társa az előbb említett feltételeken túl csak akkor Jogosult a segélyre, ha ezen együttélésből származóan van gyermeke. A szociálpolitikai támoga­tás anyát megillető összege 1100 fo­rint, mely gyermekenként 550 forint­tal emelkedik. Fontos tudni, hogy az egy gyermekét egyedül nevelő anyá­nak ilyenkor is kapnia kell a családi pótlékot, valamint a húsárak módosí­tásával kapcsolatos jövedelemkiegé­szítőt, a személyenkénti 6o forintot. A segély végösszege — az egy gyermek esetén összesen 2070 forint — azonban csak akkor folyósítandó a feleségnek (élettársnak), ha semmilyen egyéb jövedelme nincs. A gyermekgondozá­si segéllyel és más címen kapott jut­tatással ugyanis csökkenteni kell ezt az összeget. Végezetül arról tájékoz­tatjuk önöket, hogy a családi segély iránti kérelmet a lakóhely szerint il­letékes tanács egészségügyi szakigaz­gatási szervéhez kell'benyújtani, ahol döntenek, indokolt-e. s ha igen. mi­lyen mértékben a pénzbeli támogatás, amit a nyugdíjigazgatóság folyósít az érdekelteknek. Födi Józsefné, Tlszakécske: Közér­dekű bejelentése jogos volt. s az ille­tékesek már intézkedtek is. aminek eredményeként az építési és a tűzren­dészet! előírásoknak megfelelően ala­kította át a tulaidonos a szabálytala­nul felépített lakóházi kéményt. Ozv. Horváth Emilné. Orgovány: Aggódó levelére közöljük, a Kiskun­sági Nemzeti Parkhoz tartozó karga- lai területen szerencsére nem okoztak számottevő kárt a nyári hónapokban túlságosan nagy számban „támadó” hernyók, mert azok csak a fűz- és nyárfákat, vagyis a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes növé­nyeket vették birtokukba. Az ellenük való vegyszeres védekezésre részint takarékossági meggondolásból nem került sor, másrészt azért, hogy a ké­miai anyag esetleges kellemetlen ha­tásától megóvják a környék élővilá­gát. Anti pedig a térségben igen el­szaporodott szárnyas kártevőket, a szarkákat illeti, a rendszeres irtásuk­ra utasítást kapott az illetékes jakab- szállási vadásztársaság. H. P.-né, Kecskemét: A szerkesztő­ségünkhöz érkezett soraiban foglalta­kat felkérésünkre kivizsgálta a városi tanács vb pénzügyi osztálya, s meg­állapította. hogy az ön által megne­vezett személy ellenszolgáltatás nélkül végzett kőműves munkát, ezért nem írható elő számára jövedelemadó. Tá­jékoztatjuk még. hogy a kisipari te­vékenységet nem engedéllyel folytató lakosokat szabálysértési eljárás során kiszabott pénzbírsággal sújtja, és az illegális jövedelmük arányában ese­dékes adó megfizetésére kötelezi a ha­tóság. „Hűséges olvasó” jelige, Budapest: Lapunk ..Kecskeméti anyakönyvi hí­rek” rovata ugyan hetenként jelenik meg, de a személyi adatokat nem munkaköri feladatként, inkább afféle tiszteletet érdemlő tradícióból állítják össze a csaknem kilencvenezer lako­sú város tanácsa igazgatási osztályá­nak dolgozói, akikre a napi hivatali munka igen nagy terhet ró. Ezért a tájékoztatási anyagot sokszor túlórá­ban — persze díjazás nélkül — készí­tik el. E teendőik némi csökkenésit eredményezi, hogy az elhunytak név­sorában nem tüntetik fel egv ideje az életkori adatokat, melyekről a köz­vetlen hozzátartozókat fölösleges in­formálni. mások pedig az érintett családdal való kapcsolatuk révén ér­tesülhetnek. Kenderest Imréné, Bugac: A népe­sedéspolitikával összefüggő miniszter- tanácsi rendeletek lehetővé teszik, hogy indokolt esetben — például, ha az édesanya rendszeresen dolgozik valamelvtk munkahelyen — az a ne­velőszülő kapia a gyermekgondozási segélyt, akinek háztartásában van a hároméves korát be nem töltött gyer­mek. Amennyiben az ön családiában is hasonlóak a körülmények, javasol- iuk. iievével keresse meg munkahe­lyének vezetőit — s részletesebb tájé­koztatásért a megyei tanács vb mun­kaügyi osztályát —. s írásban kérel­mezze. folyósítsák a GYES-t annak a személynek, aki a kisgyermekének el­látásáról. neveléséről állandóan gon- rlncVnrlik. Koller István. Kalocsa: Propán-bu­tán gázpalackot cserélni — a Dél-ma- gyarországi Gázgyártó és szolgáltató Vállalat ..belső” ügyrendje szerint — kizárólag a vonatkozó költség ki- egyenlítésének napján lehet. Minthogy az. ekkor kapott blokkot ön több hét múltán akarta felhasználni, ezért a palackja cseréjének lebonyolítását jo­gosan tagadták meg a helyi gázcsere­telepen, ahol csak ismételt fizetés után juthatott gázzal teli palackhoz: Felhívjuk figyelmét, hogv a korábbi összeget visszautalják önnek, ha a készpénzes blokkot elküldi a DÉGÁZ bajai üzemegységéhez, melynek címe: Baia. Baicsv-Zsilinsz.kv u. 4. Ez utób­biakról egyébként azonnal kellett vol­na önt informálni a cseretelep veze­tőjének. aki e munkaköri mulasztá­sért fievelmeztetésben részesült. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.

Next

/
Oldalképek
Tartalom