Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 267. szám Ára: 90 fillér 1976. november 11. csütörtök Megkezdődött ; a II. országos felnőttoktatási konferencia Négyszáz pedagógus, a felnőttoktatásban közreműködő aktivista részvételével a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában szerda délután megkezdődött a II. országos felnőtt- oktatási konferencia. A tanácskozást Virizlay Gyula,' a SZOT titkára nyitotta meg, majd dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott beszédet. Ezután Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes szólt a közművelődési intézmények felnőttoktatásban betöltött szerepéről. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes azokról az erőfeszítésekről és eredményekről adott áttekintést amelyek a szocialista szakmunkásképzést az elmúlt évtizedekben jellemezték. Felszólalt még Szűcs Istvánná, az Üt- törőszövetség főtitkára, a KISZ KB intéző bizottságának tagja. A konferencia csütörtökön szekciókban folytatja munkáját. LEONYID BREZSNYEV ÉS EDWARD GIEREK MEGBESZÉLÉSEI Befejeződtek a szovjet-lengyel hivatalos tárgyalások Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán a moszkvai Kremlben a közös nyilatkozat aláírásával értek véget a szovjet—lengyel hivatalos tárgyalások. A második tárgyalási napon a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet és az Edward Gierek vezette lengyel delegáció az SZKP és a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetunió és Lengyelország közötti kapcsolatok és együttműködés sarkalatos kérdéseit vitatta meg. Szóba kerültek a nemzetközi helyzet időszerű problémái is, amelyek közül a Moszkvában kiadott hivatalos közlemény az európai kontinens kérdéseiről folytatott eszmecserét húzza alá. összehangolták a lengyel párt- és állami küldöttség hivatalos baráti látogatásának eredményeiről kiadásra kerülő záródokumentumot is. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek szerdán délben aláírta a szovjet—lengyel közös nyilatkozatot, amely a két párt és a két ország közötti együttműködés kérdéseivel, a szovjet és a lengyel nép barátságának további elmélyítésével foglalkozik. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek szerdán külön is találkozott egymással a Kremlben. Az SZKP és a LEMP vezetője a szovjet—lengyel együttműködés néhány távlati kérdését, valamint a szocialista és a kommunista építés különféle területein való elmélyültebb tapasztalatcsere ügyét tárgyalta meg. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és a LEMP KB első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két testvérpárt együttműködésének fejlesztése a szovjet és a lengyel nép barátságának további megszilárdulását eredményezi majd. Brezsnyev és Gierek nemzetközi kérdésekről is tárgyalt, és érintette a kommunista és munkás- mozgalom témakörét is. Aláhúzták, hogy a két párt az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának eszmei szellemében cselekedve hozzájárul a kommunista mozgalom egységének megszilárdításához a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben. A találkozó szívélyes légkörben, a nézetek teljes azonossága jegyében zajlott le. (MTI) A politikai könyvhetek megyei megnyitója Jóval az esemény kezdete előtt gyülekeztek a helybeliek a Bácsalmási Művelődési Központban. Az intézmény előcsarnokában szemléletesen elrendezett kiállítás várta a vendégeket. A művelődési központ színháztermében a kinagyított Le- nin-kép mellett az MSZMP XI. kongresszusának határozatából vett idézet hirdette, hogy „Szüntelenül munkálkodni kell tudományos világnézetünk, a dialék- likus materializmus térhódításáért.” Ezekre a gondolatokra alapozva köszöntötte a zsúfolt nézőtér közönségét kedden délután Albert István, a nagyközségi pártbizottság titkára. Külön Üdvözölte az elnökség tagjai között helyet foglaló Gera Sándort, hz MSZMP Bács-ICiskun megyei Bizottságának propaganda és művelődési osztályvezetőjét, Szabó Imrét, a bajai járási pártbizottság első titkárát és Földes Mihály írót, akinek a könyvhetekre több művét is megjelentették. Ezután dr. Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese mondott beszédet. Kiemelte a művelődésnek, s azon belül a politikai irodalomnak az egyre növekvő szerepét. Elismeréssel szólt a Bács-Kis- kunban elért terjesztési eredményekről és a téli politikai könyvhetek célkitűzéseiről. A beszéd után az előadó kitüntetéseket adott át azoknak, akik a politikai és pártirodalom terjesztésében, illetve népszerűsítésében kimagasló eredményt mutattak fel. A Kossuth Könyvkiadó „A politikai irodalom népszerűsítéséért” elnevezésű plakettjét kapta a Petőfi Népe szerkesztősége, amelyet a szerkesztő bizottság megbízásából Halász szesült Földvári István is, a bajai városi pártbizottság munkatársa. A „Kiváló terjesztő” plakett tulajdonosai lettek ez alkalommal: Matus Sándorné, a bácsalmási ruhaüzem és Borsódi Imre, a bajai fehérneműgyár dolgozója, valamint Papp István, a nemesnádudvari községi pártvezetőség titkára és Varga Mihály újságíró, lapunk munkatársa. Gera Sándor osztályvezető ezután elismerését fejezte ki a terjesztő propagandistáknak átlagon felüli jó munkájukért, s a bácsalmási nagyközségi pártbizottságának, valamint László Józsefnek, a jánoshalmi nagyközségi pártbizottság titkárának átnyújtotta az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának az elismerő oklevelét, öten emléklapot, tizenhármán pedig a tízéves, illetve az ötéves terjesztői jelvényt kapták meg. A sikeres ünnepség után az intézmény klubjában Földes Mihály író találkozott olvasóival. • A megyei megnyitó ünnepség résztvevői. • Már a legelső órában sok új könyv gazdára talált. Ferenc, a művelődéspolitikai rovat vezetője vett át. Ugyanebben a megtisztelő elismerésben réA növény termesztés fejlődött a leggyorsabban Tegnap Bácsalmáson tanácskozásra jöttek össze a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó közös gazdaságok képviselői. A területi értekezlet célja: a mező- gazdasági szövetkezetek III. kongresszusa küldötteinek és a TOT-tagoknak a megválasztása. Az összejövetelen részt vett Fehér Lajosné, a TOT titkára. Jelen volt Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, a területi pártbizottságok és tanácsok vezetői, számos közéleti személy. A területi szövetség körzetében 61 mezőgazdasági, egy halászati termelőszövetkezet és három társulás tevékenykedik, több mint 200 ezer hektár földterületen. A szövetséghez tartozó gazdaságokban kiemelkedő a zöldség, valamint a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés. Á Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttértekezlete A tanácskozást Csőké István, a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet küldötte vezette. A területi értekezlet résztvevői már előzőleg írásban kézhez kapták a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ajánlását a mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusa állásfoglalásának kialakításához, valamint a körzet termelőszövetkezeteinek a két kongresszus között elért fejlődéséről szóló jelentést. A bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezete gazdálkodása a második kongresszus óta dinamikusan fejlődött. Az alapvető gazdaságpolitikai célok, a IV. ötéves terv előirányzatai megvalósultak. Négy év alatt a halmozott termelési érték 64, a nettó A O kenysége 48—50 százalékkal emelkedett. A leggyorsabb a növénytermesztés fejlődése volt. Itt terjedtek el elsősorban az iparszerű termelési rendszerek. A két kongresszus között jelentős erőfeszítések, illétve anyagi befektetések történtek az állattenyésztés fejlesztésére. A közös gazdaságok 23 szakosított telepet építtettek. A megye termelőszövetkezeteiben levő szarvasmarha-állomány többsége, a sertéslétszám háromnegyed része a szövetség körzetében működő üzemekben van. A szövetkezeti közgyűléseken az állattenyésztést érintően szóvátet- ték, a magas tervezési és beruházási költségeket, az ezzel össze(Folytatás a 2. oldalon.) Az utolsó negyedév Termékváltás, hatékonyság, exportnövelés az üzemekben Az új, megnövekedett igények kielégítésére természetesen meg kellett teremteni a feltételeket is. A termelő berendezések teljes átrendezésére volt elsősorban szükség, s csak azt követően — májusban — kezdték meg az új ablaktípus sorozatgyártását. Üj szerelőpadok, kisgépek üzembe helyezésére, ennek megfelelő munkaszervezésre került sor. Kezdetben mindez a termelés visszaesésével járt, a harmadik negyedév vége és az esztendő utolsó szakasza azonban már ismét az ütemes gyártás jegyében zajlik. A gyár kapacitásának 50 százalékát tölti ki az új ablakok előállítása, s a munka üteméből arra lehet következtetni, hogy az 1977. évi tervteljesítés máris megalapozottnak tekinthető. egyike mellé kell állítani kezelőt, az új gépekből háromra is tud felügyelni egy munkás. A rekonstrukció egyben azt is jelenti, hogy a termelés 25—30 százalékkal növekszik, és a kis- kunmajsai üzem 1978-ban már a teljes hazai igényt ki tudja elégíteni huzalszövetekből, s elegendő mennyiséget gyárt az építőipar, valamint a bányászat részére oly fontos rostaszövetekből is. Jelentős exportot bonyolított le a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet. Sorozatban készülnek lakatos műhelyében a baromfi- ipari hűtőkádak. Az idén hazai szükségletre öt darabot, vietnami megrendelésre 6 darabot gyártottak. Ugyanakkor náluk rendelte meg egy NSZK-beli cég a Szíriában épülő cementgyárak acélkéményeit. Ebben az évben 4 millió forint értékű kéményt szállítanak a közel-keleti országba, jövőre azonban máris újabb megrendelés van kilátásban. N. O Jelentősen — mintegy 27 százalékkal — növekedett a termelékenység a MEZŐGÉP Vállalat által nemrég átvett kiskunmajsai drótfonatgyárban. Az idén. az első háromnegyedévben kisebb létszámmal, 17 százalékkal nagyobb termelési értéket állítottak elő, mint tavaly év végéig. A hiányzó munkaerőt műszaki fej lesztéssel, mun kaszervezéssel, gépeket kiszolgáló segédberen• Szűcs Sándor, a Bácska Ipari Szövetkezet dolgozója hűtőkádat hegeszt. (Pásztor Zoltán felvételei.) Amint közeledik az év vége, egyre inkább realizálódni látszanak azok az intézkedések, amelyeket az ipari vállalatok, a megfelelő termésszerkezet kialakítására, a termelés hatékonyságának, a minőség és exportképesség növelésére tettek. Az eredmények biztatóak, annak ellenére, hogy a gazdasági, a műszaki vezetőknek, s a szocialista munkaversenyben részt vevő dolgozóknak évközben sok akadályt kellett leküzdeniük. Erről tanúskodnak három üzemben szerzett tapasztalataink. Termékváltásra került sor az idén az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárában. A hagyományos ablakok gyártását abbahagyták és újrendszerű ablakok készítését kezdték cl. Ennek előnye, hogy méreteit lehet variálni; 30 centiméteres elemekkel bővíteni, vagy csökkenteni. A külső és belső ablakszárny egybeépített, tehát könnyen kezelhető. Emellett az új típusú ablak egyaránt felhasználható családi ház, vagy házgyári lakások építésénél. A kiskunhalasi üzem növelte az erkélyajtók és loggiák gyártását is, s ezzel a nyílászáróval egymaga látja el a vidéki házgyárakat és állami építőipari vállalatokat. dezésekkel ellensúlyozzák, illetve pótolták. Az igazán nagy változások időszaka azonban jövőre kezdődik el, a huzalszövet gyártás teljes rekonstrukciójával. Már az első félévben öt darab huzal hullá- mosító és három darab huzalszövet gyártó gépet vásárolnak 4 millió forintért az NDK-ban. Ezek a berendezések, amellett, hogy jelentősen növelik a termelékenységet, pontosabb mérték szerint, jobb minőségben állítják elő a terméket és nagyobb szilárdságú anyagok feldolgozására is alkalmasak. Az sem közömbös, hogy míg a mostani gépek mind• Egy termelékenységet növelő kisgép, a forgatható szerelőpad az EPFA halasi gyárában, amelynek segítségével Bakics József és Márta Zoltánná műszakonként ötven új típusú ablakot szerel össze. • Pimpor Pál a drótfonatgyárban még régi gépen dolgozik, de a műszak] intézkedések nyomán na- gyobb teljesítménnyel. Műszakonként 1400—1500 négyzetméter drótfonatot gyárt. • Képünkön: a szovjet és a lengyel delegáció a tárgyalóasztalnál.
