Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 10. November, az ifjúság hónapja Edward Gierek Moszkvában A londoni eskü Lassan-lassan már ezüstössé változott azoknak az egykor lobogó, sötét üstökű fiatal férfiaknak a haja, akik a béke első esztendejében, a második világháború befejezése után, 1945. novemberében Londonban találkoztak a viktoriánus ízlést tükröző Royal Albert Hallban. Valóban talán először látott az épület efféle hallhatatlanul lelkes ifjú csapatöl: 63 ország antifasiszta fiataljai vitatták ott meg a fasizmus leverése, a béke kivívása után az ifjú nemzedékek előtt álló tennivalók sorát. November 10-e volt, s néhány nappal az első tanácskozások után már emlékezni is kellett, mert november volt a hónapja annak a tragédiának is, amely 1939-ben virradt egy harcos diákszervezetre. 1939. november 16-ról 17-re virradó éjszakán a náci megszállók Prágában elfogták és kivégezték a Csehszlovák Diákifjúsági Szövetség vezetőségének sok tagját. Prágában, Brnóban és más cseh egyetemi városokban több, mint hatezer egyetemistát tartóztattak le és hurcoltak koncentrációs táborba, bezárták az ország összes felső- oktatási intézményének kapuját. Erről is megemlékeztek a fájdalom friss füzével akkor, ott, Londonban, s azóta november 17-e: nemzetközi diáknap, hogy sose felejtse a világ a nácik gaztetteit. 1945. november 10-én a londoni tanácskozáson megalapították a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetséget. Százak és százak álltak fel a nagyteremben, hogy jó néhány nyelven ugyan, de együtt és egyszerre mondják el az esküt. Az esküt, amely azt hangoztatta, hogy bőrszínre, nemzetre, fajra való tekintet nélkül együtt, közös nagy célokért kell harcba indulnia az ifjú millióknak. Így is lett. Ma már százhuszonegy ország csaknem háromszáz ifjúsági szervezetének százmilliónál több tagja küzd a közös, nagy célokért. „Esküszünk, hogy megsemmisítjük a fasizmus nyomait is, hogy a népek között őszinte és széles körű barátságot teremtünk, megőrizzük az igazságos és tartós békét, megszüntetjük a nyomort, a kizsákmányolást és a munkanélküliséget” — zengett az Albert Hall falai között az eskü. A népek közötti őszinte barátság, az ifjú nemzedékek országhatárokon, világrészeken átívelő kézfogása jónéhány nagyszerű alkalommal bizonyította már: az emberiség jövendőjének, „ a béke védelmének nincsenek áldozatkészebb hívei, mint a fiatalok, (g. m.) Edward Giereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével kedden lengyel párt- és 'állami delegáció érkezett Moszkvába, az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására. feltételei. Ezzel kapcsolatban gyümölcsöző eszmecserét tartottak a szocialista és kommunista építőmunka különböző területein megvalósuló együttműködés tökéletesítésének formáiról és módszereiről. Jelentős figyelmet szenteltek a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság részvételének a • Leonyid Brezsnyev és vendége az ünnepélyes fogadtatás perceiben. (Telefoto—TASZSZ) A vendégeket a szovjet főváros Bjelorusz-pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin miniszter- elnök és más szovjet vezetők fogadták. Délután a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások. A felek tájékoztatták egymást az SZKP XXV. kongresszusán és a LEMP VII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásáról, és megvitatták az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság közötti hagyományos testvéri kapcsolatok további fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. Megállapodtak, hogy adottak a szovjet—lengyel együttműködés hatékonyabbá tételének szükséges KGST Komplex Programjának megvalósításában és a hosszútávú együttműködési programok kidolgozásában. Átfogó eszmecserét tartottak nemzetközi kérdésekről is. A tárgyalófelek kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából a legfontosabb feladat a fegyverkezési hajszát korlátozó és megszüntető hathatós intézkedések meghozatala. Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján hozott megállapítások fényében megvitatták a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit is. A tárgyalásokat ma folytatják. (MTI) LIBANON________________________________________________ Üjabb fegyveres összetűzések Szárkisz elnök vasárnapi üzenete, valamint a libanoni bal- és jobboldal vezetőinek hétfőn elhangzott felszólítása ellenére keddre virradó éjszaka ismét súlyos tűzpárbaj alakult ki Bejrut jobboldal ellenőrizte keleti és a baloldal ellenőrzése alatt álló nyugati része között. A rádiójelentések súlyos éjszakai csatározásokról számoltak be. A szembenálló felek gépfegyverrel, tüzérséggel és föld—föld rakétákkal lőtték egymást, és egymást vádolják a Rijadban kihirdetett tűzszünet megszegésével. A főváros kereszténylakta körzeteiben és Dzsuniében, az úgynevezett keresztény fővárosban kedden tiltakozási hullám robbant ki az arabközi biztonsági erők akcióba lépése ellen. A jobboldali tüntetők barikádokat állítottak fel az utcákon, a kereskedők bezárták boltjaikat és az iskolai oktatás is elmaradt. A jobboldali milicisták és a szélsőséges csoportok fegyveresei robogó gépkocsikból szólították fel a lakosságot, hogy csatlakozzék a tiltakozó megmozduláshoz. A jobboldali tüntetők közölték a DPI tudósítójával, hogy a keresztény negyedekben szükségtelennek tartják az arabközi erők jelenlétét, mert — úgymond — a térségben szavatolva van a béke a biztonság. A jobboldali katonai parancsnokság, amely korábban hozzájárult Szárkisz elnöknek ahhoz a tervéhez, hogy mind a jobb-, mind a balodal területein a biztonsági alakulatok állomásozzanak, most megváltoztatta álláspontját. Ellentmondók a jelentések arról. hogy a javarészt Szíriái egységekből álló arabközi alakulatok megkezdték-e állásaik kiépítését a főváros körül. (UPI, AFP, Reuter.) Hazánkba látogat Urho Kekkonen Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra 'hazánkba érkezik. (MTI) Patrick Hillery az új ír elnök LONDON Patrick Hilleryt hivatalosan az ír Köztársaság új elnökének nyilvánították. Délben járt le a jelölések bejelentésének határideje, s miután a Fine Gael és az ír Munkáspárt koalíciója nem állított jelöltet, az ellenzéki Fi- anna Fail párt képviselője választás nélkül lett az Ír Köztársaság államfője. Patrick Hillery november 24-én veszi át hivatalát Dublinban, jelenleg a Közös Piac brüsszeli bizottságának tagja. fiillery elődje, Cearbhall o Dalaigh mindössze két és fél év után lemondott tisztségéről, miután Patrick Donegan hadügyminiszter durván megsértette a kormány rendkívüli felhatalmazásáról szóló törvény alkotmányosságának kétségbevonása miatt. A súlyos gazdasági gondokkal küszködő és csekély parlamenti többséggel rendelkező kormánykoalíció kerülni akarta az erőpróbát az ellenzékkel, ezért nem állított elnökjelöltet. (MTI) Javulóban a líbiai-egyiptomi viszony? Az Al-Fatahnak, a PFSZ legjelentősebb szervezetének kairói képviselője közölte: Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke jelentős haladást ért el az egyiptomi—líbiai ellentétek elsimításának útján, s a két ország kapcsolatainak javítását szolgáló jószolgálatainak eredményeképpen miniszteri szintű líbiai delegáció utazik Kairóba, hogy a nézeteltérések áthidalására közvetlen tárgyalásokat kezdjen. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a líbiai küldöttség kairói látogatása Anvar Szadat egyiptomi és Moamer Al-Kadhafi líbiai államfő találkozójának „előjátéka” lehet. Ugyanakkor cáfolta az A1 Gumhiruja kairói napilap keddi hírét, amely szerint Kadhafi már ezen a héten Kairóba látogat. „Kadhafi ezredes látogatására vonatkozólag még semmiféle tervet sem készítettek — mondotta az Al-Fatah megbízottja. — A líbiai küldöttség látogatásának célja az, hogy lerakja a megbékélés alapjait és egyengesse a líbiai—egyiptomi csúcsszintű találkozó útját”. ORENBURG: Közös vállalkozás, tartós kapcsolat • Bármiféle kapcsolat minősítéséről legyen is szó — emberi, társadalmi, vagy országok közötti politikai, gazdasági kapcsolatokról — az idő, a kapcsolat időtartama, „életkora” mindig fontos mérce. A kapcsolatok tartósságának különösen a nemzetek közötti együttműködésben nagy a hatása. Az utóbbi több mint 3 évtizedben a szocialista országok gazdasági fejlődésében, sok szempontból talán a legfontosabb szerepet éppen az játszotta, hogy a KGST-tagorszá- gok nemcsak a mindennapokon, a rövid távú kereskedelmi kapcsolatokban számíthattak egymásra, korrekt üzletfélként, hanem hosszú távon tervezhettek saját nemzeti erőforrásaik mellett a tartós kooperációban rejlő előnyökkel is. A tartós kapcsolatok körét gyarapítja legújabban az európai KGST-országok nagyszabású közös vállalkozása: az orenburgi földgázvezeték építése. A vezetéket (hossza Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig 2750 kilométer) 5 egyenlő szakaszra osztva Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Bulgária építi. A szovjet vállalatok alvállalkozóként vesznek részt a munkában, ahogyan azt tőlük az építő országok megrendelik. A munkát, az anyagot, az építőipari gépeket, a beépítésre kerülő berendezéseket az 5 építő ország finanszírozza. A csövek egy része az NSZK-ból érkezik, a hálózat „szívei”, a kompresszor állomások, és az „idegrendszere”, a távirányítás és ellenőrzés elektronikus hálózata ugyancsak az NSZK iparának terméke. • A vezeték átmérőjét tekintve (1400 mm) egyike lesz a világ legnagyobb csőhálózatának, hosz- szát tekintve pedig világrekorder. Évente 28—30 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. Ebből 4 milliárd köbmétert a vezeték „fogyaszt” majd el a kompresszor állomások gázturbináiban. A 22 kompresszor állomás biztosítja majd a gáz szállításához szükséges 60—75 atmoszférát. A távirányítás és ellenőrzés elektronikus rendszerének korszerűségét mutatja, hogy a vezeték teljes hosszában csupán két diszpécser központ lesz. Tulajdonképpen már az is haszonnak könyvelhető el, hogy a magyar szakember gárda is részt vesz ebben a nagyszabású, nemzetközi beruházásban, hiszen itt a legkorszerűbb technikával és építés-szervezési módokkal ismerkedve mindenképpen bővül látókörük, növekszik szaktudásuk. Jelenleg, mint ismeretes, hazánkból az építőipari gárda dolgozik a vezetéken, az úgynevezett 5. szakaszon Huszt, Bogo- rodcsán, Goszjatyin és Ivanov- Frankovszk térségében. A debreceni házgyár paneljeiből szerelik össze a kompresszor állomásokhoz csatlakozó kolóniák lakóépületeit: háromszor 140 lakást, bölcsődét, óvodát s egy csaknem 1000 személyes iskolát s Ivanov-Frankovszkban (az 5. szakasz központjában) még 60 lakást, összeállították már mindenütt a szükséges felvonulási épületeket, szerelő bázisokat is. Ez utóbbiak a magyar alumíniumipar termékei: alumíniumvázas üzemcsarnokok. • A magyar építők az 5. szakaszon, a tervek szerint jövő nyárra végeznek, s akkor átadják helyüket a Gyár- és Gépszerelő vállalat turbina- éfe kompresszor szerelőinek. Az ő létszámuk is, az építőkhöz hasonlóan kétezer lesz. A munkaerőn, a szaktudáson, a házgyári paneleken, a könnyű- szerkezetes csarnokokon kívül, a magyar fél feladata az 1-es szakasz munkáihoz korszerű, nagy teljesítményű építőipari és föld- munkagépek beszerzése, oldal- gémes-traktorok, csőszigetelő gépek, hegesztő-berendezések, buldózerek megvétele a világpiacon. Az említetteken kívül a magyar fél az építkezés költségeinek ráeső részét, annak egy hányadát — autóbuszokkal is kiegyenlítheti. Mindennek fejében 20 éven át, évente csaknem 3 milliárd köbméter földgázt kap majd a magyar gazdaság az orenburgi vezetéken, amelynek egy része a magyar gazdaság által nyújtott hitel és munka törlesztése lesz. Ezzel a földgáz importtal 1979 végétől számolhat a népgazdaság. Ennek révén, 1980-ban, évi 10 milliárd köbméter földgázán majd a felhasználók rendelkezésére. Ez nem kis részben járul hozzá ahhoz, hogy újabb 20—25 települést köthetnek be a gázszolgáltatásba, újabb 140 ezer kis- és nagy fogyasztót, s további 80 ezer lakásban fűthetnek majd gázzal a 80-as évektől kezdve. • Az orenburgi földgázvezeték építése jól mutatja, hogy milyen számottevő tartalékok rejlenek a szocialista országok gazdasági együttműködésében, különösen ennek, új, korszerű megoldásaiban. A nagy értékű, nagy horderejű létesítmények közös építése, mint az együttműködés új, hatékony formája lehetővé teszi a terhek megoszlásával az erőforrások összpontosítását. Ezáltal egy-egy jelentős, több országot érintő nyersanyagkitermelő, szállító vagy termelő kapacitás hamarabb léphet munkába, hamarabb térülhet meg, s rövidebb idő alatt járul hozzá a műszaki, gazdasági színvonal emeléséhez, így az effajta együttműködés a szocialista országok gazdasági közösségében tovább gyarapítja a tartós, tehát biztonságos kapcsolatok számát, s ezzel a haladás új forrásait nyitja meg a szocialista országok számára, az együttműködés gazdagabb lehetőségei felé nyitva utat — a következő évtizedekre. G. F. Holnap kezdődik Lisszabonban a Portugál Kommunista Párt VIII. kongresszusa. Lisszaboni kommunisták • Alig egy hónapja kimustrált nyomdagépekben gyönyörködhetett a hömpölygő tömeg a portugál főváros nemzetközi vásárterén. Csakugyan gyönyörködtek: sok százezren jártak ugyanis csodájára — a vadonatúj termékekhez szokott kiállítási téren — azoknak az ódon gépeknek, amelyek a portugál kommunisták fesztiváljának legérdekesebb kellékei voltak. A párt lapjának, az Avante! (Előre!) című újságnak szokásos* ünnepségsorozatán azokat a masinákat állították közszemlére, amelyeken több mint 43 esztendőn át a legszigorúbb illegalitásban készítették a fontos orgánumot. A majd’ fél évszázadon át országló fasiszta érában, Salazar és Caestano diktatúrájában a kommunistákat mindvégig üldözték — a föld alá, börtönökbe vagy külföldre kényszerítették. A fasizmust megdöntő „szegfűk forradalma” (1974. április 25.) után tartott pártkongresszusukon például azt jelentették, hogy a párt 247 választási jelöltje összesen 440 (!) évet töltött börtönben. A portugál kommunisták jelenlegi vezetője, Alvaro Cunhal főtitkár maga tizenkét esztendeig volt a fasiszták foglya, míg sikerült külföldre szöknie a Peniche-erődít- ményből. A párt első főtitkára Bento Goncalves „a lassú halál táborában”, a rettegett tarrafali koncentrációs táborban vesztette életét. A Portugál.Kommunista Pártot 1921-ben alapították. Két esztendővel később tartotta első kongresszusát. És rövidesen — a köz- társasági rendszer eltiprása, a fasiszta hatalomátvétel után — 1927-ben megkezdődött az üldöztetés, a földalatti munka. • Alvaro Cunhal pártja ma már merőben más körülmények között tevékenykedik. A fasizmus 48 éve alatt természetesen nem tettek közzé adatokat a párt taglétszámáról. Az előretörést a fcaetano-rend- szert megdöntő „szegfűk forradalmát” követő csaknem másfél év után — sem hozták nyilvánosságra a párt tagjainak számát. A párt jelentőségét azonban le lehetett mérni az első ideiglenes kormányokban betöltött szerepén, majd a választásokon elért jelentős részarányával. Miután kudarcot vallottak a szocialista párttal kialakítandó szövetség kísérletei és az egyre erőteljesebb jobbra- tolódás jelei váltak megfigyelhe- tővé a kontinentális Európa legnyugatibb csücskében, a portugál kommunisták munkája új szakaszához érkezett. Az antifasiszta fordulat második évfordulóján tartott nemzetgyűlési választások után Cunhal pártja ellenzékbe szorult, s a szocialisták irányításával (és a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom támQgatásá- val) Mario Soares alakított kormányt Lisszabonban. • A forradalom egy szakasza lezárult. Portugália lassan felsorakozott a nyugat-európai típusú, többpárt-rendszerű polgári demokráciákhoz. Tovább erősítette atlanti kapcsolatait (az ország egyébként kezdettől tagja a NATO-nak), majd egyre szorosabbra fonta gazdasági szálait a Közös Piaccal. Az állandó támadásoknak kitett kommunista párt új munkamódszerekkel küzd a széles néptömegek jogaiért, érdekeiért. „A kommunisták készek összefogni mindenkivel, aki hajlandó a szabadságjogok védelméért és az április 25-e után elért forradalmi vívmányok konszolidálásáért harcolni” — jelentette ki az „Avante” ünnepségsorozatán Alvaro Cunhal. Holnap kezdődő nyolcadik kongresszusán is ezekért a célokért küzd a Portugál Kommunista Párt. B. L. Tanácskozott a HNF országos nőbizottsága (Folytatás az 1. oldalról) komplex társadalmi feladatként kezelik, s a gyermekeik harmonikus testi és szellemi fejlődése érdekében egymásra épülő, egymást erősítő szociális, jogi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységet fejtenek ki. Továbbra is szükség van a lakosság és az ifjúság biológiai, egészségügyi, etikai és morális ismereteinek bővítésére. A határozat megjelenése óta eltelt idő természetesen nem lehetett elég ahhoz, hogy a családok életszemléletét megváltoztassa — azaz az évtizedek alatt kialakult „kiscsa- lád”-eszményt a két-háromgyer- mekes családeszmény váltsa fel — mégis biztató jelek tapasztalhatók. A Központi Statisztikai Hivatal 1974-ben végzett felmérése szerint az 1958-ban házasságot kötöttek 64 százaléka, az 1974-ben házasultaknak már 73 százaléka kívánt két gyereket. A három gyereket tervezők aránya 1958- ban még 22, 1966-ban már csak 9 százalékot tett ki, 1974-ben viszont újra elérte a 21 százalékot. A családtervezés segítésére Gyulán például 1969 óta ifjúsági és családtervezési egészségügyi központ működik. Az iskolaorvosi, az iskolafogászati, a gyermekkörzeti, a sportorvosi, a leányka szakrendelés, a család- és nővédelmi, a terhes-tanácsadás, valamint a szívgondozó rendelés egy egységen belüli tevékenysége kedvező tapasztalatokat hozott: hatékonyan tudják alkalmazni az orvoslás-gondozás-oktatás-neve- lés módszereit. A Hazafias Népfront környezet- védelmi feladatairól S. Szabó Ferenc, a környezetvédelmi munka- bizottság alelnöike számolt be. Utalt arra, hogy a környezetvédelem etikai követelményeire különös figyelmet kell fordítani. Környezetünk, természeti kincseink kultúránk értékes részét alkotják. Ezért már a családokban olyan szemlélet kialakítása szükséges, amely a természet sze- retetét, védelmét magától értetődőnek tartja. A pénzügyileg megalapozott, állami feladatot jelentő távlati tervek csak akkor valósulhatnak meg sikeresen, ha a társadalom minden tagja felismeri a környezetvédelem fontosságát. A nők, a nőbizottság, a szülői munkaközösségek programjává kell válnia az ilyen értelmű nevelésnek, ráhatásnak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Angolába utazott Jakab Sándor és Rácz Pál Az Angolai Népi Köztársaság elnökének és az angolai népi fel- szabadítási mozgalom (MPLA) elnökségének meghívására a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Kormányának képviseletében Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője és Rácz Pál, a Központi Bizottság tagja, Kül- ügyminisztériumi államtitkár Luandába utazott, ahol részt vesz az Angolai Népi Köztársaság függetlenségének első évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. (MTI) • Óvári Miklós és Győri Imre Moszkvába utazott A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden Moszkvába utazott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Kíséretükben van Laikos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, valamint Grósz Károly és Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetői. (MTI) • Ion Coman a Szovjetunióban Dmitrii Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába érkezett Ion Coman vezér- ezredes, Románia nemzetvédelmi minisztere. t
