Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 9. Bíró Gézáné gazdag hétköznapjai • Mindig van valami megbeszélnivaló a tsz asszonyaival. Ezúttal ép­pen a kivarró üzemi szocialista brigádok képviselőivel a közeljövőben sorra kerülő hatos névadó előkészületeiről folyik a szó. (A fejkendős Bíró Gézáné.) Vállalati szerelmes levelek A hartai Déldán kívül nemigen hallottam róla, hogy a tsz nőbi­zottsági elnöke függetlenített munkakörben, fizetett alkalma­zottként lássa el feladatát. Ezért is kérdeztem a járási pártbizott­ság nőreferensétől, Almást Lajos- nétól: megéri a közös gazdaság­nak? Válasza pedig egybehangzó Harta községi pártbizottsága tit­kárának, Szokola Imrének véleke­désével'. ahol olyanok a nőpoliti­kái munka általános és személyi feltételei, mint Hartán, ennél jobb megoldás nemigen képzelhető el. • Jó, hogy előre jeleztem érkezé­semet. Különben nem sok remé­nyem maradt volna rá, hogy el­foglaltsága közben valahol utól- érjem Bíró Gézánét, akit a hartal Erdei Ferenc Tsz-ben szinte min­denki Gizi néninek tisztel. Aznap délután a kedvemért maradt el egyik programjáról, az első látás­ra is régi ismerősnek tetsző, rend­kívül agilis, rokonszenves asszony Nem kell keresni a feladatot — Valamikor a tsz-ek vezető­ségében kevés volt a nő. Nálunk korábban egy, majd két nőtagja lett a vezetőségnek. A legutóbbi tisztújítás óta négyen vagyunk. A fordulatot a párt 1970. évi nőpoli­tikái határozata hozta. Valahogy a férfiak is megváltoztak, egészen más ma a szemlélet — magyaráz­za lényegretörőn Bíró Gézáné. S hogy félreértés ne essék, fel­világosit: nem kizárólag nőbizott­sági elnökként függetlenítették, hanem a kultúrfelelősi és szociál­politikai teendőket is ellátja, amit társadalmi munkában már nem lehetett győzni. Hiszen a hatszáz nyugdíjassal együtt ezerkétszáz tagja és százhúsz alkalmazottja van a közös gazdaságnak. — Ebben az összetett feladat­körben vagyok függetlenített 1974 óta. Ügy történt, hogy a kulturális alapunk akkoriban felduzzadt egymillióra, s ez már nagyon fe­szített. A közgyűlésen egyöntetű volt a vélemény: valamit csinálni kell. Akkor javasolta Fricska Mi- hályné, a volt Béke Tsz nőbizott­sági elnöke, hogy össze kellene kapcsolni és egy emberre bízni a szóban forgó teendőkéit. Szeren­csémre, a nőmozgalmi munkának szinte a kezdet kezdete óta része­se voltam, nem hiányzott tehát a jártasságom. A tsz nőbizottsága, s elnökének gyakorlati mun/kája felől kérde­zem Bíró Gézánét, ő pedig egy pillanatig sem habozik, hogy mi­vel is kezdje: — Egy nőbizottsági elnök ak­kor tud dolgozni, ha benne van az élet sűrűjében. Nem kell ke­resni a feladatot. Nálunk a nőbi­zottság segíti a KISZ-t; bizottsá­gunk egy-egy tagja rendszeresen ott van a fiatalok rendezvényein. És mindig közösen cselekszünk a másik tsz nőbizottságával, ha köz­ségi megmozdulásról van szó. Munkatervünket évente együttes ülésen hangoljuk össze. Például a névadó ünnepségek; ezért Vörös Mihálynéval ketten vagyunk fele­lősek. VÖrösné egyébként nagy­szerű asszony! Brigádvezető a másik, tsz melléküzemágában. Szombaton például negyven helyi maneken „fellépésével” helyes öl­tözködési bemutatót szerveztünk közösen, együttműködve a solti ÁFÉSZ nőbizottságával. Megnyer­tük ennek a célnak Gerényi Sa­lamon zenetanárt is, akinek irá­nyításával egy kis műsort adtak a gyerekek. Vagy: sok a kisma­mánk, jelenleg száztíz; még ebben a hónapban találkozóra hívjuk őket össze. Kezdeményező: a nőbizottság Az ilyen és hasonló rendezvé­nyeinkről soha nem hiányzik a közönség. Tizenegy női szocialista brigádunk van és igen aktívak. A három tésztaüzemünkben két- műszakos a foglalkoztatás. Min­den műszak külön brigádot alkot. Baromfigondozónk is jónéhány; ebben az ágazatban több mint negyven asszony dolgozik. Arra külön is büszkék vagyunk, hogy az Erdei Tsz-ben a szocialistabri- gád-mozgalmat a nőbizottság kez­deményezte, szervezte, s a nők 98 százaléka tagja a brigádközössé­geknek. Egyébként az idén száz­ezer forint jutalmat kaptak a szo­cialista brigádok. Eredményeink? A legújabb nagy vívmányunk az üzemi kony­ha. Az utóbbi években sokszor előhozakodtam vele: van problé­mám ... A vezetők már előre mondták: csak ne az üzemi kony­hát. A felméréskor kiderült, hogy nagyon is van rá igény. És épül, alapozzák, jövőre elkészül az 1500 (személyes konyhai Saját brigá­dunk építi vasvázas szerkezetből. Három asszonyunk máris eljár Kalocsára szakácstanfolyamra. Ugyancsak nagy eredmény, h'oigy Dunatetétlenen sikerült megoldani a napközi ellátást. Az ottani ki varróüzemünkben kis­gyermekes mamák dolgoznak, s eddig csak idény-napközi volt. De sínen a megoldás: az év végéig a tsz fedezi az óvodai napközi mű­ködésének költségét. Az sem lényegtelen, hogy tsz- ünkben egyetlen munkahelyen sem nélkülözik már a szociális lé­tesítményeket: a fekete-fehér öl­tözőt. a rezsót, a hűtőt. Hogy ezt elértük, része van benne a nőbi- zottsáenak. de az is tény: a párt nőpolitikáját olvan igazán értő gazdasági vezetéssel, mint a mi­énk. könnvű egyiránvba húzni. Az asszonyok pedig? Szorgal­masak, szívósak és igényesek. Említsem a tésztaüzemet? Előbb azt, hogv gazdaságunkban teljes a gépesítettség, gyalogmunkának a cukorrépa-egyelés és kapálás maradt. Ilyenkor leállnak az üze­mek, mennek ki az asszonyok. Szüretkor szintén; egyik nap az egyik, másnap a másik üzemből. Nos, a tésztaüzemben nyolc órán át bizony nincs terefere. Van is látszata, a cérnametéltből a 35 kilót meghaladó teljesítményt is elérik. Az átlagkereset háromezer körüli. Kirándulástól a nászút szervezéséig — S vajon a művelődés iránti igény? — Óriási, például a kirándulá­sok. Hirtelen nem tudom elmon­dani, hogy az idén már hányfelé voltunk. Csak a nyugat-magyar­országi körúton négy csoport vett részt. Aztán Észak-Magyarország, Gyula, Zalakaros és így tovább ... Ilyenkor idegenvezetőt is foga­dunk,hogy emlékezetes maradjon egly-egy múzeum, kiállítás, gya­rapodjanak az ismereteink. Vagy a Déryné Színház előadásai; a legutóbbira nyolcvan jegyet ad­tam ... Nálunk minden tagnak megvan a maga egy százalék kulturális alapja.. Az előző évi kereset egy százaléka értendő ezen. Ennek terhére tavaly 140 ezer forint ér­tékű könyvutalványt osztottam szét. S ha már a lakásban a könyv, nem kell tartani tőle, hogy parlagon marad. Van olyan is, hogy a nagymama az unokával olvastat fel belőle. Bevált módszer az is, hogy el­mesélem az asszonyoknak egy-egy jó könyv tartalmát, vagy éppen egy érdekes epizódot említek meg az olvasmányból. S hányszor megkérdezték tőlem: honnan tud­ja, Gizi néni? Olvastam, ebben és ebben a könyvben. Érdemes kéz­bevenni mondom ilyenkor. Sokminden összefügg még a munkámmal. Például a fiatalok nászutazásait is én intézem. Egy pár most is Hajdúszoboszlón, egy Harkányban, holnap meg Zala- karosra indul egy. A lehetőségek­ről a tájékoztatók eligazítanak, a többi pedig egyszerű: gyorsan egy levél, vagy telefon, s megvan a hely. Ha meg úgy adódik, hogy szívósságra van szükség? Azon nem múlhat. Egyik asszonyunk, özvegy Krausz Henrikné nagyon beteg volt az ízületeivel. A hús­üzemben dolgozik, a hűtőkam­ra ... Az orvos Hajdúszoboszlót javasolta. Ügy emlékszem, pén- telkl nap volt, hogy találkoztam vele, nagyon elkeseredetten mondta: hogyan juthatna 6 Szo- boszlóra ... Én meg rávágtam: elintézzük, majd meglátja, jövő héten ott lesz. Másnap megkaptuk a tsz ko­csiját. Akiből szeretném, ha majd utódom lenne, azzal a kislánnyal mentünk szállodáról szállodára. Mondám én mindent. Hogy kormánykitüntetéses emberünk egészségéről van szó, hogy ered­mény nélkül nem térhetünk haza. Lényeg, hogy hétfőn már Krausz- nét vitte az autó Szoboszlóra. Há­rom hétig volt ott, határozottan jót tett neki a fürdő. Vagy a Délceg mama ... Tud­niillik, valamennyi öregünket is rendszeresen látogatom. Keddi napom Tetétlené. Nos, Délceg néniék, míg élt a férje, OTP-re építettek egy kis házikót, de föl­des maradt a szoba-konyha. Most a részleteket a kis járadékból törleszti, A szomszédok segítik, amivel tudják. A rendbehozniva- lót a házban megcsinálják a mi embereink. Az építési főágazat- vezető, Benincs Lajos is olyan ember, aki kevés szóból ráérez, mit jelent az idős asszonynak ez a segítség. Az ügyszeretet kútforrásai Hallgatom Bíró Gézánét, s egy­re világosabb előttem, mit is ta­kart a községi pártbizottság tit­kárának bevezetőül említett meg­jegyzése: ahol ilyen a munka sze­mélyi feltétele, jobb megoldást nehéz elképzelni ... Hirtelen megkérdem: honnan, miből me- rítkezik Gizi néni nagy ügysze­retete, fiatalos lelkesedése? — Kommunista vagyok; mint pártcsoport-bizalmi is ténykedem. S még honnan merítek? A hat­vanas évek első felében a határ­ban, a növénytermesztésben kezd­tem. Férjemet, aki már nyugdíjas, akkoriban helyezték Hartára. Be­léptem a tsz-be, vállaltam terü­letet. Mondták is annak idején, hogy még majd a tanácselnök fe­lesége kapál ... A közös táblákon is együtt dolgoztunk, együtt sza- lonnáztunk, az árokparton együtt ebédeltünk a motyónkból. össze- kovácsolódturtk. Ezek eltéphetet- len szálak. A kérdés másik felére pedig: amíg lelkesedni tud, szerintem mindaddig fiatal az ember. Nem is érek rá megöregedni. Egyéb­ként 54 éves vagyaik, s a tisztújí­táskor kapott megbízatásom négy esztendőre szól. Perny Irén • A bolondos rekordok listája szerint egy amerikái diáklány tíz nap alatt harminchét levelet kül­dött az ország túlsó felébeni levő kedvesének. Azt, hogy miként csinálta — tett-e mást a levelek írásán, s föladásán kívül, —, akár egy hazai vállalatnál is megtudakolhatnánk, mert ilyes­fajta rekordereink szép számmal vannak. Legtöbbjük már nem éri be a levelek darabonkénti buzgó körmölésével, hanem egyenesen nagyüzemi készítésére rendezke­dett be, szabvány formákkal, hi­vatkozási és iktatószámokkal, alá­írásokkal, másolatokkal, ahogy az komoly helyen dukál. • Hagyjuk az iróniát, hiszen kerüljön csak papírra, s ezen a módon az érintettekhez az igaz­gatótanács döntése, az új munka­köri besorolás, a fizetésemelés, a fegyelmi határozat. Mit szóljunk azonban az olyasfajta vállalati szerelmes levelekhez, amelyek írói a szomszéd irodahelyiségben, a másik emeleten ülő kollégájuk­kal a!zt tudatják, ;hogy „folya­matba tették az ügyet”, bár al­katrész híján a gépjavításra jó esetben is csak hetek múlva ke­rülhet Sor? Aligha tarthatjuk ügyiratnak azt a papírost, melyen tömött sorok tudatják a semmit, a magyarázat köntösébe öltöz­tetett mellébeszélést, avagy azo­kat a csip-csup napi ügyeket, melyeket telefonon személyesen percek alatt elintézhetnének egy­mással az érintettek. Nem teszik, hanem diktálnak, láttamoznak, kézbesítő könyvvel Szaladgáltat­ok az ifjú vagy idős küldöncö­ket. Piros, kék, zöld, fekete, na­rancssárga rosttollakkal kaligrafi- kus jeleket rónak a másolatokra, a beérkező levelekre, s a színek­től függően helyezi irattartókba az „okmányokat” az adminiszt­rátor. Okmányok? Igen. A bölcsesség hiányának, a bürokratizmus sze- retetének tanúsítói, annak bizo­nyítványai, hogy ki miként me­nekül a felelősségtől, mi módon igyekszik fedezni magát. A vál­lalati szerelmes levelek egyre szé­lesebben hömpölygő áradata, a fölösem felduzzasztott belső admi­nisztráció sok mindent eltakaró, már-már áttörhetetlennek tetsző bokra azért létezik, mert tápta­laja, forrása gazdag. Felöleli az egyéni alkalmatlanságokat, tehe­tetlenségeket, éppúgy, mint a szervezet szervezetlenségét. • Tudományos vizsgálatok, s nagyon köznapi tapasztalatok egyaránt igazolják a vállalati bel­ső szervezet elavultságát — tisz­telet a nagyon ritka kivételnek —, lassúságát, rugalmatlanságát. Ezek következménye az érdekte­Az egyik novoszibirszjci (Nyu- gat-Szibéria) üzemben egy speciá­lis, sokcélú szerszámgépet próbál­tak ki. Ez a szerszámgép atomerő­művek gőzturbina-alkatrészeinek megmunkálására szolgál. A hatal­mas aggregáttal 12 ' méter hosszú, 8 méter széles és 2,5 méter magas konstrukciók is megmunkálhatók. lenség, a felelősségi körök tisz­tázatlansága, az ügymenet kusza­sága, a döntéshozatal] vontotottsá- ga, az ügymenet bonyolult szöve­vényét nem világosabbá, hanem még áttekinthetetlenebbé teszik a papírosok, a szünet nélkül gyártott szerelmes levelek. Holott éppen az van ezekben a levelekben, hogy az író és a címzett nem szereti egymást, szakított, szem­rehányást, tesz, követelődzik, fe­nyeget, hűtlenséget emleget, vá­laszt sem vár, azonnal feleletet igényel, válást helyez kilátásba, visszaköveteli azt, amit korábban jó szívvel adott. Mutasd meg az irattárad, megmondom, hogyan vezetsz. Túlzás? Nem, az. Ha igaz a szólás, hogy a stílus az ember, akkor az ugyancsak helyénvaló, amit így fogalmazhatunk meg: a túl sok papír rossz vezetési stí­lusról, rossz vállalati, belső me­chanizmusról árulkodik. • Ott, ahol azt tartják, min­denről papír legyen, ez lép elő fontossá, s nem maga az ügy, a teendő. Helyet cserél a cél, s el­érésének egyik — korántsem dön­tő — eszköze. Az írás válik min­denhatóvá az ilyen — megérdem­li e rangot? — szervezetben, s nem a tett! Az írással minden igazolható, bizonyítható, s persze annak ellenkezője úgyszintén. ” Tanúsítható, ki mikor közölte ag­gályait, kifogásait, vétlenségét, csak azt nem tudhatjuk meg, mi történt a megoldás, a halaldás ér­dekében. Nem a papírfelhaszná­lás, a sok-sok tonna ilyen meg olyan; merített, vízjeles, vagy zöldesen silány, cégfejes, felül­vagy alulbélyegzett papír okoz­za a kárt, hanem ami mögötte rejlik. A felelőtlenség, a tehetet­lenkedés, a tétovaság, a bőrpapír mögé búvás, az a sanda remény, hogy „most ők lesznek idegesek”. • A papírok mögött mindig emberek állnak, a papír az em­beri érintkezés, közlés egyik esz­köze. Akiki céllá teszik ezt az eszközt, mindenhatóvá, azok az embert tolják, taszítják félre. Mellékessé — papírok olvasójává — silányítják, legjobb szándékait csúfolják meg, kedvét szegik, el­hitetik vele, hogy ez, a papírok gyártása és olvasasása, gépelése, iktatása, kézbesítése, lerakása, őrzése, visszakeresése a fontos. A papírok mögött mindig emberek állnak. S ha rengeteg a papír, ha egyre több vándorol szobák és szobák, folyosók, irodaházak között, ha folyamatosan magaso­dik a levelek halma, elkerülhe­tetlen, hogy feltegyük a kérdést: milyen emberek állnak a papírok mögött? M. O. össze. A szerszámgép megalkotói­nak sikerült gépesíteniük ezt a nagy precizitást igénylő művele­tet. A szerszámgép elektronikus vezérlésű, s mindössze ketten fog­ják kezelni, (BUDAPRESS—APN) Egyetemes szerszámgépóriás A gőzturbinák nagynyomású hengereit két féldarabból szerelik wmmmmmmmmmmmm A FÉMMUNKÁSOK IS SEGÍTETTEK Tornaterem épül Lakiteleken Amikor egy-egy világversenyről érmek nélkül térnek haza a piros-fehér-zöld színeket képviselő sportolóink, mindannyiszor elemzések látnak nap­világot a lapokban a balsiker okairól. A jobb spor­tolási feltételekért vívó cikkek az okok között vala­hányszor felemlítik a tornatermek hiányát is, ösz- szefüggésben a tehetségek elkallódásával. A torna­termek szűkös volta gáncsolja a gyerekek edzésé­nek, egészséges életmódra nevelésének, a tömeg- és az élsportnak az ügyét. Sajnos, azonban egy-egy tor­naterem tető alá hozása nem kis összegbe kerül. Éppen ezért örvendetes dolog, amikor arról hal­lunk hírt, hogy a megyében valahol testedzésre al­kalmas termet építenek. Különösen, az, ha olyan, országos sportsikereket is elérő településről van szó, mint Lakitelek, ahol Csányi János tanár íjász­tanítványai szereztek hírnevet lakóhelyüknek. A nagyközségben már épül a tornaterem, az emeletes iskola mellett, s a következő tanév kezdésére elké­szül. Alapterülete 12x24 méteres lesz, s egyéb he­lyiségekkel — köztük iskolaorvosi rendelővel — kapcsolódik majd az iskolaépülethez. — Az V. ötéves tervben a tanács a községfej­lesztési alapjának zömét az oktató-nevelő munka és a sport feltételeinek javítására szenteli — tudtuk meg Szabó Lajos iskolaigazgatótól. — Ebben az esz­tendőben 1 millió 200 ezer forintot kaptunk a tor­naterem és a kiegészítő helyiségek építésére, Erre a célra jövőre még ugyanekkora összeget ad a me­gyei tanács támogatósképpen. A régi álom valóra váltásához azonban a tekinté­lyes pénzalap mellett még társadalmi munka hoz­zájárulást is kellett kérnie az iskolának. Az Igazgató fölvette a kapcsolatot a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárának ifjúsági szervezetével, s Juhász József KISZ-titkárral szocialista szerződést írtak alá. Szeptemberben a fémmunkások műszak után és vasárnap társadalmi munkában fölállították a könnyűszerkezetes épület vázát. A munkában részt vett a többi közt a Ságvári Endre szocialista bri­gád tagsága is. A gyári KISZ-szervezet segítségé­vel egyes vasanyagokat rövid úton be tudott sze­rezni a lakiteleki oktatási intézmény, ami szintén értékes segítséget jelentett számára. — A fémmunkás fiataloknak köszönhetjük, hogy mikorra megjön a tél, tető alatt lesz az épület, s belül folytahatják a munkát a kőművesek — mond­ta Szabó Lajos igazgató. Az építést egyébként a községi tanács költségvetési üzemének dolgozói végzik. A község emeletes iskolájában jelenleg a fel­ső tagozatosok nevelése folyik, az alsósok a telepü­lés egy távolabbi részében álló épületben tanul­nak. Addig tart ez így, amíg az emeletes iskola mellett föl nem épül a négytantermes iskola, mely­nek egyelőre még csak a tervei vannak készen. A felépítéséhez állami támogatásra is szükség len­ne. Az alsósok a távolság miatt az új tornatermet csak akkor tudják majd használni, ha odakerül­nek a központi iskola mellé. A laklteleki iskolának egyébként több üzemmel, gazdasággal van szocialista szerződéses kapcsolata. A legtöbb segítséget eddig a Szőlészeti Kutató In­tézet helyi telepének dolgozóitól kapták ingyenes talajegyengetés, sóderszállítás, takarítás és egye­bek formájában. A laklteleki és a kerekdombi mezőgazdasági termelőszövetkezet a gyerekek utaz­tatásában szokott segíteni, — Tavaly az Iskola központi fűtéssel való ellá­tását a fővárosból kapott társadalmi támogatóssal • Szabó Lajos iskolaigazgató és helyettese, Szent- irmai Barna az épülő tornateremből mutatják: ezt a rengeteg törmeléket töltésnek hordják majd el a lapósabb udvarrészre. sikerült megvalósítani — mesélte el Szabó Lajos Igazgató. — A fűtésszerelést egyik felkeresett cég sem vállalta, mondván, hogy kicsi beruházásról van szó, számukra az ilyen nem gazdaságos, A Fő­városi Távfűtő Művek dolgozói kérésünk elhang­zása után két héttel, soronkívül hozzáláttak a mun­kához és szeptember végéig el is készültek. Rá­adásul két ikerkazént Ingyen adtak az iskolának. A. T. S. Hajnali első olvasás... Egy újsághordó portréja Koromsötétben kelt. Fél 5-kor pedig, amikor a hajnalos rádióbemondó köszöntötte a hallgatókat, Barát Józsefnek ekképp .,konferált” a megyei pos­tahivatal hírlapelosztója: — Tessék, itt van 1380 hírlap. Számolja meg, és vegye át! Első olvasásra, azaz számolásra, megvan mind. Elő a ládás biciklit, két bő táskával a kormányán, és már indulhat is Barát József 50 kiló sajtó ter­hével, hogy még lámpaoltás előtt a szeles-faleve- les utcákat róhassa. A Technika Háza mellett kezd, és egy kis el­dugott utcában, a Bánffy utcában ér célhoz, mire aztán könnyen gurulhat tovább a kerékpár — ha­zafelé. Huszonegy utca. Alkalmasint egy kis falu kerekedhetne a házaiból Megtalálja a dolgát itt az újságos! Péntek. Csípős reggelre ébredtünk. A szaporazó újsághordó jónövésű, barna, markáns arcú; amint a lépcsőket, kapualjakat rója, nyurga kamasznak nézhetné bárki. Eleven szeme, lába pedig már egy o.sszonylányos apáé. Negyvennégy éves. Már kilenc éve postás, hű terjesztője és házhoz szállítója a lapjainknak. — Aki egy telet kihúz a postánál újsághordással, bírja már a többit is. Itt ugyan feleannyi időt töl­tök munkával, mint másutt, de higgye el, van úgy, hogy egy óra loholás felér kettővel is ... Hát még, ha hozzáveszem, hogy Barát József, mint a Népszabadság szocialista brigád vezetője, ötödmagával egyebet is tesz postai kötelességén túlmenően, kitűnik, hogy bizony rá kell tennie olykor brigádtársaival egypár „pedállal”! Tavaly ők is részt vettek a 30 óra Kecskemétért mozga­lomban. S az idén? Vállalták, hogy szilveszterig újabb 500 kecskemétihez juttatnak el előfizetéses napilapot. A Fáklyára és az Asszonyokra ezen kí­vül legalább hetven új olvasót szeretnének meg­nyerni. Tavaly bronzérmes volt, az idén pedig, ha ez évi vállalását sikerre viszi, ezüstérmes lesz a Népsza­badság brigád. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom