Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

1976. november 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Műkertváros végső rendezése • Óvodások „városnézőben”. Jó részük még úgy felel a kér­désre — „Hol laksz?” —, hogy ..A II. — ikszedik utcában." Nem sokáig. KÉPERNYŐ Évekre visszamenően kontrol­lálhatná bárki — testületi ülé­sek jegyzőkönyveiből éppúgy, mint a Petőfi Népe közleményed­ből —, hogy a kecskeméti Mű­kertváros fejlődése mindig szív­ügye az MSZMP városi bizott­ságának. Volt és az ma is. Ezért ellenőrizte a helyszínen a közel­múltban is, miként valósulnak meg az elhatározott fejlesztési célok ebben az új városrészben. örömmel állapíthatták meg e bejárásokon, hogy sikeresen foly­tatódik a telepszerű többszintes építkezés, aminek lebonyolítója a MÉSZÖV lakásszövetkezet. Emel­lett a városrendezési tervnek megfelelően családi házas építke­zés is folyik. A rendelkezésre álló pénzesz­közök azonban csak szakaszosan tették lehetővé az alapvető ellá- lás biztosítását. Jóllehet, az utóbbi néhány évben számos in­tézmény létesítése vagy építésé­nek megkezdése magával hozta az alapellátás fejlesztésének meggyorsulását. így például a házgyár, mint nagyszabású be­ruházás megvalósulása utat nyi­tott annak, hogy koordinációval — korábban nem tervezett — csatornahálózat és gázvezeték építése megkezdődjön. Társadalmi összefogással, vál­lalati pénzeszközökből 75 sze­mélyes óvoda épült. Közel 2 mil­lió forintból felújították a mű­kertvárosi általános iskolát. Ugyancsak az erők, lehetősé­gek összehangolásával épül új szolgáltatóház. Kell-e külön hangsúlyozni, hogy ezeket a beruházásokat örömmel fogadta a lakosság, hi­szen pénzbeli' hozzájárulással és kétkezi társadalmi munkával maga is részt vett létrehozásuk­ban. Még intenzívebben, össze- íogottabban a Hazafias Népfront helyi bizottságának múlt évi megalakulása óta. A műkertváro­siak javasolnák, és társadalmi munkára szervezkedve készítettek autóbuszvárót két forgalmas le- és felszállóhelyen; építettek jár­dát az I. utcában; ültettek fákat közterületekre; állítottak fel nyilvános telefonfülkét; — és ki­vívták, hogy legyen rendszeres felnőtt- és gyermekorvosi rende­lés a lakótelepen. Miért van — ezek után, hogy az itt élő emberek a valóságosnál kedvezőtlenebbül ítélik meg, ér­tékelik lakóhelyük helyzetét? Mert ezt magánbeszélgetéseken, fórumokon egyaránt kinyilvánít­ják Ennek egyik eredeztetője, hogy a terület fejlesztésében ér­dekelt szervek együttműködése nem mindig összehangolt. A szervezetlenség egyik „kézzelfog­ható” ténye például, hogy indo­kolatlanul sokat bontják az út­hálózatot. Mind ez, mind az el­maradt, vagy el sem kezdett munkák miatti csalódottság — mondhatnánk természetesen — kihat a műkertvárosiak hangula­tára. Olyan érzés támad bennük, hogy rendezetlenül mennek a dolgok. S a tények bizony ezt tá­masztják alá egyszer s másszor. E tapasztalatok s a közhangu­lat érzékelése nyomán kérte, fel a városi pártbizottság a Hazafias Népfront városi és területi bi­zottságát, hogy saját bejárásai, s a lakossági vélemények alapján, összefogva az érdekelt szervekkel dolgozzon ki egy akcióprogra­mot. Reális, tehát a lehetőségek­re, adottságokra épülő munka- tervezetet, ami elősegíti Műkert­város fejlesztésének befejezését. Ilyen értelemben született meg az intézkedési terv, amelyet megvitatott, finomított a nép­front városi bizottsága, s átte­kintett, jóváhagyott mind a vá­rosi pártbizottság, mind a taná­csi vezetés. Majd — mint arról október 23-i számunkban hírt adtunk — megtárgyalta azt a népfront területi bizottsága is. A lakosság, s az érdekelt szervek, vállalatok, intézmények javasla­tai, felajánlásai alapján is rang­sorolt féladatok jelentős részé­nek teljesítése már ez évben megkezdődhet. S a közreműködő, a területrendezésből részt vállaló több mint 20 vállalaton, intézmé­nyen, az eddig is sok áldozatra kész lakosságon, nemkülönben a munkákat összehangolókon mú­lik, hogy Műkertváros területren­dezése 1977 májusának végéig befejeződjék. Nincs .mód a munkaprogram teljes részletességű ismertetésére egyetlen újágcikken belül. Né­hány példa azonban érzékelteti, mennyire alapvető követelmény az összehangoltság. Nyilván — akkor sikerül a csapadék- és belvíz elvezetése és a szükséges átereszek megépítése a vállalatok, s a lakosság részvételével, ha a városi tanács műszaki és tervosz­tálya, illetve a Közúti Építő Vál­lalat még az idén novemberben elkészíti a munka ütemezését, elvégzi a nyomvonalkitűzést, a helyszíni és térképi kijelölést. Hasonlóképpen szükséges be­tartani az intézkedési terv sze­rinti határidőket a járdaépítés­hez, a forgalmi csomópontok, gyalogos átkelőhelyek, parkíro­zók, forgalmi korlátozás alá eső területek kijelölésénél, vagy a fásításhoz, parkosításhoz, gazta- lanításhoz, portalanításhoz ké­szülő terveknél. Hiszen csak ez­után, illetve ennek ismeretében kérhetik a tanácstagok, népfront­aktivisták a lakosokat a részük­ről már felajánlott társadalmi munkákra. A Kommunális és Költségveté­si Üzem — több más fontos ten­nivalója között — még ez évben jelöli ki, összhangban az általá­nos rendezéssel, a konténeres .szemétlerakóhelyet. Legyen a Műkert a városrész szabad idős parkja — fejezi ki a közakaratot a rendezési prog­ram. Hogy pedig ez pihenést, sportolást, g/ermekjátszásigényt egyaránt szolgálhasson, a változ­tatás egyik fázisaként meg kell nyitni a vadaskertet átmenő út- jával együtt, s új területet kívá­natos kijelölni az autóvásár és a kutyakiállítás helyéül. Egyik részmunkaként Menyhei László tanácstag egy több funkciójú játszótér megtervezését vállalta. Számos feladattal együtt ezért is felelős a műszaki, a terv-, s a mezőgazdasági osztály. Segítenek a vállalatok és a lakosság, ösz- szehangol a népfront területi bi­zottsága — elnöke Soproni Fe­renc, titkára Málnás Mária —. továbbá a MEZŐGÉP Vállalat részéről Budai László. Nos — feladatról feladatra, így tűzi ki a határidőket, jelöli ki a felelősöket, közreműködőket a területrendezési program. Legyen szó az autóbuszközlekedési vi­szonyok javításáról, a kereske­delmi áruellátás zökkenőmente­sebbé tételéről, higiéniáról, vagy az építkezések utáni rendterem­tésről, mindenről, ami beletarto­zik abba, hogy: terület — város­kép — rendezés. Több mint öt­ezer ember jó közérzetéről, han­gulatáról van szó, tehát egy jó községnyi lakosság várakozásai­nak teljesüléséről. Akik ha tudják is, hogy annak idején ma­guk vállalták az otthonteremtést A Fáklya november 7-én meg­jelenő 21. száma címlapján és belső cikkben köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulóját. Riport mutatja be a moszkvai Katkov családot. A családfő vas­öntő, a feleség mérnök, két gye­rekük van. Személyükben egy „átlagos” szovjet családdal is­merkedhet meg az olvasó. A szocialista tábqrdn belüli integráció, a fejlődés új szakasza — az erről szóló elméleti cikk lo­gikus elemzéssel veszi sorra az együttműködésből minden részt vevő fél számára származó elő­nyöket. Mindössze három hónapja, hogy 3<)0 magyar fiatal utazott Uszty- llimszkbe, a cellulózkombinát nagy, nemzetközi építkezésére, s a Fáklya most riportban számol be a dolgos hétköznapokról, az építkezés jelentőségéről, az éghaj­latról, s mindarról, ami érdekli az olvasót. Hanyecz István, a Kun Béla brigád vezetője, Né­meth László betonozó szakmun­kás és Dosó Ferenc párttitkár nyilatkozik arról a megható ked­vességről, amivel fogadták őket a szovjet barátok. Ugyanilyen ér­deklődésre tarthat számot a Baj- kál tavat, a természet csodáját továbbá a BAM-építkezést be­mutató két másik riport is. Kaposvár és Kalinyin városok testvérbarátságáról, a Kaposvári Fonó, a Mezőgazdasági Főiskola, a Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat, a Balatonboglári Állami Gazdaság dolgozóinak szovjet kap­csolatáról szól egy képekkel is bőven illusztrált riport. Hagyományos orosz nyelvlecke, keresztrejtvény, filmismertető és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának műsora zárja a számot. (MTI) • Itt még maketten a műkertvárosi szolgáltatóház. Most már az utolsó simításokat végzik falain az építők, hogy a valóságban is kész legyen. olyan területen, ahol csak sza­kaszosan valósulhattak meg bi­zonyos járulékos beruházások, az alapvető ellátás követelményei — ugyanakkor maguk is sokat tettek területükért. Csak a lakás- építkezésben való sajáterős rész­vétellel, anyagiak és kétkezi munka hozzáadásával jelentős terhet vettek le a lakásigénylési gondokkal küszködő városvezetés válláról. Bai;tba Imréné, kecskémét vá­rosi népfronttitkár elmondotta, milyen nagyszabású közös fejtö­rés, mérlegelés eredménye ez a területrendezési terv. Az, hogy a közvélemény meghallgatásával, szakemberek bevonásával úgy készült, hogy a tervezők, igényt bejelentők maguk is részt kértek a megvalósításból — fő biztosí­téka a végrehajtásnak is. Joggal reméljük. Tóth István • A rendről, higiéniáról, szemét- szálíításról többhelyütt szó van a rendezési tervben. Persze, az ittenieken is múlik majd, hogy megszűnjenek az ilyen önkényes lerakodóhelyek. Mindenki iskolája A mondandót körítő mesénél többre becsülik a nézők az ere­deti dokumentumokat. A hiteles­ség jobban a képernyőhöz enyve­zi a figyelmet, mint egy szokvá­nyos fordulatokkal, sematikus fi­gurákkal dolgozó keretes történet. Még a gyerekeket se hozta iz­galomba a kedden délután su­gárzott Haza és haladás, a re­formkort idéző tanfilm. Kevés lényeges tudnivalót ra­gasztott emlékezetünkbe a Wes­selényi-kastélyból küldött tudó­sítás. Többes szám első személyt használtam, mert a Mindenki is­kolája sorozatban vetítették a magyar történelem reformkor­epizódját. Felnőtteknek szánták elsősorban, mégis ragaszkodtak hatástalanná vált sablonokhoz. A földrajzóra a jó tévé-peda­gógia mintapéldánya lehetne. Utólag azon töprengek, hogy mi­ként fért ennyi, szemléletesen, ügyesen tálalt információ fél órá­ba. A közreműködők feltételezték hallgatóikról, hogy ők is a hu­szadik században élnek, s máskor is bekapcsolják a tévét. A napi hírekből szerezhető ismeretekre alapozva tanítottak, növelték az érdeklődést. A látvány többszö­rözte a szó hatását, könnyítette a tudnivalók megjegyzését. Tojáspatkoló Magam is azt tartom, hogy a játék a televízióban is játék ma­radjon. Felszabadult, önfeledt szórakozás és szórakoztatás. Mi­nél nagyobb a tét, annál nehe­zebb a vidám légkör kialakítása, annál erősebb’ a drukk. Mégis bosszant a Bács-Kiskun megyei csapat kínlódása a Tojáspatkolók között. Hiába mondogatom nyug- tatásként, hogy nem dől össze a világ, ha kiderül járatlanságunk a balladák világában. Rajtakaptam ismét magam: ez az azonosulás a bökkenő. Mert nyilván a legtöbben annyit sem tudnánk, mint a Kecskemét táb­la mögött üldögélő együttes. A közvélemény joggal várja, hogy a folklór ápolásában nagy érde­meket szerzett Bács-Kiskun me­gye a legjobb összeállításban bi­zonyítsa jártasságát. Ügy érzik az emberek, hogy a vetélkedőkön korábban kivívott hírnév csorbul az eddigi gyengécske szerepléssel. Feltehetően nem itt tartana a csapat, ha az illetékesek elmé­letileg jobban felkészült néptán­cost, népzenekutatót állítanak a csapatba, de azért mégse annyira savanyú a szőlő. Dicséretes, hogy a sok induló közül végül is a döntőbe, a legjobbak közé jutot­tak és még a java hátra van. A népművészeti vetélkedő, a túlzott vizsgajellegtől eltekintve, szellemes, tanulságos, szórakozta­tó műsor. Ez a legfontosabb! Hofi Az Építem a csatornámat a tévé — bocsánat a csúnya szak- kilejezésért — legnézettebb mű­sorai közé tartozik. Hofi Géza ismét fölkavarta a kedélyeket. Beszédtéma. Dicsérik, szidják. Lényeges dolgokról szólt, foglal­koznak vele. Tartós hatása témaválasztásá­nak és elsősorban az értelemre épülő humorának tulajdonítható. A tömörítés, a szemléletesség, visszás társadalmi jelenségek el­lentmondásainak a felismerése, ábrázolásának képessége alkotja a „hofiság” legértékesebb vonu­latát. Jól tudja, hogy a sarkítás, a túlzás, az egyszerűsítés a szatíra nélkülözhetetlen eleme. Sajnos — olykor-olykor — egy-egy jó öt­lettől elragadtatva kis pattanást is daganatnak mutat és akkorát suhint rá a szatíra ama bizonyos ostorával, hogy legyen, aki állja. Hofi akkor jó, amikor igazság- érzetünket, felelősségtudatunkat izgatja, amíg önvizsgálatra kész­tet. A közönségpukkasztó, gú­nyoló nyelvöltögetések, beolvasá­sok esetenként gyengítik a jobbí­tó szándékot. Különösen egy ere­detileg kis színpadra szánt mű­sor televíziós közvetítésekor kel­lene óvatosan bánnia a hatáskel­tés eme eszközeivel. Heltai Nándor Film Kilián Györgyről Emlékeink Kiliánról címmel készített filmet a MAFILM pro- pagandafilm-stúdiója a KISZ megbízásából. A kommunista mártír emléke előtt tisztelgő, életútját, hétköznapi harcait, munkáját, kapcsolatait bemutató 28 perces dokumentumfilmet Herczenik Miklós rendezte, ope­ratőre Szabó Árpád. A filmben volt börtöntársai és harcostársai emlékeznek Kilián Györgyre, beszélnek megnyerő emberségéről, bátorságáról. Minikomputer a szövődében A lengyelországi Ketyben — a Bielsko 3iala-i vajdaságban — a KENTEX Gyapjúipari Üzemben bevezették a szövődéi termelés minikomputerrel történő ellen­őrzését. A központi regisztráló rendszerben ugyanolyan kompu­ter működik, mint az amerikai „Skylab” űrlaboratóriumban. A KENTEX szövödéjében veté­lő nélküli, központilag irányított és kent szövőszékek dolgoznak. Ezek az adott anyagtípusnak és mintának megfelelően beprogra­mozott komputerhez csatlakoznak. A komputer jelzi a lánc váltá­sának szükségességét, regisztrál­ja a gépek munka- és álláside­jét, ezenkívül anyagelszámolást vezet. A komputer-rendszer a munka minőségének legtárgyila- gosabb mérője, a keresetet ab­szolút pontossággal a munka eredményeitől teszi függővé. (BUDAPRESS—INTERPRESS) A szocialista életmód kérdése a pártkongresszusok tükrében A Szovjetunió és az európai szocialista országok fejlődésében az elmúlt években döntő jelen­tőségűvé váltak a szocialista élet­mód kérdései. Nem véletlenül kerültek ezek a kérdések a tár­sadalomkutatás és társadalomirá­nyítás fókuszába. A szocialista országok termelési módjának, a társadalom gazdasági-anyagi fel­tételeinek fejlődése az elmúlt időszakban olyan fokot ért el, amely minőségileg új feltételeket és egyben követelményeket állít az ember elé. Olyan új normá­kat. amelyek nélkül maga a fej­lődés további iránya válik kérdé­sessé. A szocialista életmód jelentős elemei a szocialista fejlődés kö­vetkezményeként már reális té­nyek, ugyanakkor további alakí­tásuk és erősítésük a szocialista társadalmak fejlődésének céljai közé tartozik. Az SZKP XXV., az MSZMP XL, a BKP XI., a LEMP VII., a CSKP XV., az NSZEP IX. kongresszusai — elemezve tár­sadalmaik sajátos viszonyait — arra az általános következtetésre jutottak, hogy a szocialista élet­mód további fejlesztése .alapvető kérdése ideológiai-politikai mun­kánknak. A szocialista országok kom­munista- és munkáspártjai a szocialista életmód kérdését komplex problémaként kezelik. A különböző pártdokumentumok­ból világosan kitűnik, hogy a szocialista életmód egyik döntő szerkezeti eleme a munka, a munkához való viszony. ^ mun­ka társadalmi szervezetének for­mái, de ugyanakkor mindez gaz­dasági fejlődésük egyik lényeges feltétele is. Az életmód kérdését tehát nem lehet kiszakítani a társadalmi­gazdasági kérdések köréből. Vagyis nem valamiféle humán szférában jelentkezik, hanem a gazdasági hatékonyság fokozásá­nak tényezőjeként és a gazdasági folyamatok es a gazdaságpolitika függvényeként. A pártkongresz- szusok a szocialista életmód kér­dését a társadalmi-gazdasági fej­lesztés feltételeként és egyben eredményeként tárgyalták, s ezért válhatott maga a probléma is oly jelentőssé a pártdokumentumok­ban. i Ezek a pártdokumentumok egyébként kritikusan elemzik a fejlődés jelenlegi szakaszában je­lentkező problémákat és megál­lapítják, hogy társadalmaink élet­mód-jelenségei között még meg­találhatók a múlt elemei és már kitermelődtek a szocialistaélet- mód-minta elemei is. A társa­dalomirányítás által tudatosan befolyásolható életmód-minták közül a szocialista jelleget kife­jező elemeket erősíteni, a visz- szahúzó, ellentétes tendenciákat gyengíteni kell. A szocialista életmód tudatos kialakításának fontos feltételei közé tartozik olyan politikai helyzet megteremtése, amely le­hetővé teszi a társadalom eredmé­nyes irányítását, olyan politikai helyzet, amelyet a stabilitás,a párt­vezetés iránti bizalom jellemez, olyan politikai konstelláció, amely kitermeli a szocialista közéleti- séget, amely képes a magán- és a közélet történelmi dualizmusá­nak feloldására. A kongresszusok anyagaiban bőségesen találunk utalásokat ezekre a kérdésekre. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának program­beszámolójában a következőket olvashatjuk: „A szocialista élet­mód fontos vonása a mindenna­pi életben megnyilvánuló demok­ratizmus”. Vagyis, eszerint lénye­ges feltétel a szocialista demok­rácia különböző szintjeinek és formáinak megvalósítása, a cse­lekvésben és a döntésben való részvétel. A pártdokumentumok azt bizo­nyítják, hogy a szocialista élet­mód kibontakoztatásának további alapfeltétele a társadalom kultu­rális szintjének emelkedése. A kongresszusok differenciáltan vizsgálják az egyes társadalmi rétegek, csoportok kulturális szintjeit és — figyelembe véve az egyes csoportok eltérő igényeit, szükségleteit és lehetőségeit — megállapíthatják, hogy az átlag- színvonal a legtöbb mutató te­kintetében (iskolázottság, olvasás, mozilátogatás, televízióval, rádió­val való ellátottság stb.) jelen­tősen fejlődött és a fejlődés je­lenlegi iránya objektív lehető­séget teremt a szocialista élet­mód hatékony alakítására. A kongresszusok fontosnak tartják egy olyan meghatározó szocialista értékrendszer kialakí­tását, amely magába foglalja a szocialista társadalom lényegére vonatkozó emberi törekvéseket és célokat. Ez az értékrendszer nem kívülről, hanem magából az em­beri. tudatos, átgondolt tevékeny­ségből jön létre. A fejlett szocia­lista társadalmak nem teszik fe­leslegessé a tudatos beavatkozást az életmód fejlesztésébe, hanem a kívánatos, a kommunizmus irá­nyába ható elemek erősítését, az eddigi fejlődésünk során létrejött pozitív emberi értékek és maga­tartások megőrzését célozzák M T. A Fáklya új száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom