Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-04 / 261. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 4. Összhangban a termelési feladatokkal így dolgozik a megyei népi ellenőrzési bizottság Nem sokan tudják, hogy a népi ellenőrzés rendszerét az 1957. évi VII. törvény hozta létre, elsődlegesen azzal a céllal, hogy kisérjék figyelemmel — ellenőrizzék — a társadalmi tulajdon védelmét, tárják fel a fogyatékosságokat, s tegyenek indítványokat azok megszüntetésére, a felelősök elmarasztalására. Később, az 1968. évi V. törvény már a gazdálkodás hatékonyságára irányította az ellenőrök figyelmét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatában pedig ezt olvashatjuk: „Minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését...” — s nyilvánvaló, hogy ez a népi ellenőrzési bizottságokra is vonatkozik. Ez természetesen csak úgy valósítható meg, ha emelkedik a vizsgálatok színvonala, átfogó és elmélyült, elemző jellege. Vagyis az ellenőrzés nem maradhat le a gazdasági fejlődéstől, sőt egy lépéssel talán előbb is kell járnia. Miként valósulnak meg ezek a követelmények Bács-Kiskun megyében, hogyan dolgozik a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Miklós Zoltánt, a megyei NEB elnökét. Konzultáció a megyei NEB-nél. — Legfontosabb feladatunk a megyei fejlesztési tervekben megjelölt célok elérésének segítése, annak ellenőrzése. Vizsgáljuk a megvalósítás körülménye'it, feltárjuk a jó tapasztalatokat, kezdeményezéseket és azokat a gondokat, nehézségeket, amelyek gátolják a tervek végrehajtását, akadályt Jelentenek. Ez természetesen nem csupán mennyiségi, de elsősorban minőségi követelményeket támaszt a NEB tagjaival, a munkatársakkal szemben. Munkaterveinket Is a megyei pártértekezlet határozataival összhangban, a megyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal egyetértésben alakítjuk ki. Vizsgálati teendőink döntő többségét ettől a két megyei vezető testülettől kapjuk, de részt veszünk országos témavizsgálatokban Is. Ez a kettő nem mond egymásnak ellent, sőt összhangban van. Mindig hangsúlyozni kell, hogy a népi ellenőrzés elsődleges célja és rendeltetése a segítés, a munka minőségének, termelékenységének javítására Irányuló törekvés — tájékoztat Miklós Zoltán. A megyei NEB-nél öt függetlenített munkatárs dolgozik, elsősorban irányító, szervező munkát végeznek a járási-városi bizottságok bevonásával, de van egy külön testület, maga a népi ellenőrzési bizottság, amely tizenegy tagból áll, s a függetlenített munkatársak közül csak az elnök és az elnökhelyettes a tagja. A többiek társadalmi munkatársak, különböző területek szakértői : közgazdász, agrármérnök, jogi szakértő, pénzügyi szakem- émber, főorvos stb. Tehát valamennyi népgazdasági ág legjobb megyei Ismerői megtalálhatók a testületben. Ez egyben garantálja a már korábban említett színvonalat, s bárhová mennek is a társadalmi munkatársak, őket tekintély övezi, elismeréssel fogadják megállapításaikat. Munkájukat párt- megbízatásként végzik. A bizottság személyi összetétele szinte sérti mit nem változott 1957 óta, noha a feladatok nem csupán mennyiségben, de minőségben is lényegesen megváltoztak, növekedtek, bonyolultabbak. Végrehajtásuk a nagy és alapos szakmai Ismereteken túl politikai tájékozottságot, elkötelezettséget és felelősséget is jelent, illetve feltételez. A NEB szívesen kér fel egy-egy téma vizsgálatában való részvételre fiatalokat és nőket Is. Tapasztalat, hogy szívesen veszik ezeket a felkéréseket és jól megállják a helyüket. Ebben a tekintetben országosan is elöl jár a Bács-Kiskun megyel NEB. — Mi a konkrét feladata a megvet népi ellenőrzési bizottságnak, milyen vizsgálatokat fejeztek be például az utóbbi hónapokban? — Először talán arról, ami nem a feladatunk. Nem feladatunk, hogy átvegyük más ellenőrző szervek hatáskörét. Viszont vizsgáljuk a különböző vállalatok, üzemek, gazdasági egységek kereskedelmi szervek külső- és belső ellenőrzésének helyzetét, hatékonyságát, azt, hogy betöltl-e amire hivatott? Rátérve a mi konkrét feladatainkra, talán példákat említenék: a lakossági ellátás figyelemmel kísérése, az életkörülmények javításának elősegítése. Ellenőrzést folytattunk a nagycsaládosok lakáshelyzetéről, a közművelődési célkitűzések megvalósításáról, 'szociális és egészségügyi témavizsgálataink voltak. Közelebbről „megnéztük" az üzemi demokrácia fejlesztésének helyzetét, a továbblépés akadályait és lehetőségeit, a gépek, üzemi berendezések kihasználtságát, a takarékos gazdálkodást, a termelékenység javításának alkalmazható módszereit. A mezőgazdaságban a takarmánytermesztés és -ellátás, az intenzív gazdálkodás volt vizsgálati témánk. De folytathatom a sort a lakossági szolgáltatások alakulásának elemzésével, a költségvetési megtakarítások indokoltságával, a gyermek- és Ifjúságvédelem helyzetével stb. Jelentős munkát Igényel azonban az elmondottakon túl a közérdekű bejelentések és a magánpanaszok vizsgálata is — mondja a megyei NEB elnöke. Minden munka, minden emberi tevékenység viszont annyit ér, amennyi haszna, eredménye van. Hogyan mutatható ki a népi ellenőrök vizsgálatainak eredménye? Ahol mulasztást, jogszabály- sértést találnak, ott törvényességi felhívással él a NEB, s ennek alapján az illető szerv vezetőjének intézkednie kell. Számos esetben tesznek javaslatot a munka színvonalának javítására is. Egy-egy téma vizsgálatánál az • Slnka Antalné előadó munka közben. (Pásztor Zoltán felvételei) ellenőrök nem csak az Igazgatót, főmérnököt, elnököt kérdezik meg, hanem kikérik a munkapadnál , dolgozók, a tsz-tagok véleményét, tapasztalataikat. Az esetek többségében a vizsgálat anyagát a helyszínen Ismertetik az ott dolgozó emberekkel, elmondják megállapításaikat, észrevételeiket az ellenőrök és az ankét résztvevői is. Az elmúlt esztendőben például összesen 33T ilyen ankétot tartottak a népi ellenőrök a megyében s ezeken közel tízezer ember vett részt — mintegy bizonyítva az ellenőrzés népi Jellegét. A vizsgálati anyagokat, az összefoglaló Jelentéseket azonban megtárgyalják a különböző párt- és tanácsi testületek, s megfelelő határozatokat hoznak a feltárt hiányosságok megszüntetésére.* — Ezek szerint jó a NEB kapcsolata a különféle szervekkel, hatóságokkal? — Igen. Nagyon jó munkakapcsolatban, elvtársi kapcsolatban vagyunk a pártszervekkel, tanácsokkal, a Hazafias Népfronttal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, az országgyűlési képviselők megyei csoportjával és annak vezetőjével, a KlSZ-szervezetek- kel, 'tsz-szövetségekkel, az állami gazdaságok megyei főosztályával, az ipari üzemekkel stb. Segítő szándékú partnereknek tekintenek bennünket. Ehhez természetesen annak is köze van, hogy valamennyi függetlenített munkatársunknak, és a NEB tagjainak is egyetemi, főiskolai végzettsége van, politikailag tájékozottak és állandóan képezik magukat. — Jelenleg milyen témában dolgoznak? — Éppen most érkezett a Minisztertanácstól egy levél, amelyben azt a feladatot kaptuk, hogy vizsgáljuk meg a zöldségfélék értékesítésének helyezetét. A cél ugyanis az hogy amit megtermeltünk, az jusson is el a fogyasztókhoz, a lakossághoz, tehát ne vesszen kárba — fejezte be Mik- - lós Zoltán, a megyei NEB elnöke. Gál Sándor Hárman törik a kukoricát O Hogy elállt végre az eső, Vas Mihály, a tázlári Rákóczi Szakszövetkezet portása feleségével és a sógorasszonnyal ki____biciklizett a kukoricaföldre. Nem indultak túl korán, mert e lőbb el kellett látni a jószágot, no és az asszony is a fejébe vette, hogy megfőzi az ebédet, ne legyen később gond vele. Félnapos munka ígérkezett még, minthogy a múlt héten, amikor az a meleg napos idő volt, elvégezték a javát. Az egyik holdat egészen, a másikat felesben. Akkor összeszaladtak vagy tízen, rokonok, régi ismerősök, most meg. jobban mondva tegnap este, úgy határoztak, elegen lesznek négyen is az öcskösékkel. Hanem az öcsköst, az Antit, nem tudni mi lelte, mert amikor átment Vas Mihály az udvar másik végébe — ott lakott ugyanis a testvér — még mindig az ágyban találta, s nem is nagyon akaródzott nekik fölkelni. A derekába üthetett valami, azt fájlalta nyöszörögve, de — ezt már csak úgy magában gondolta Vas Mihály — az is lehet, hogy ma megint nem jött ingere a dologhoz. Hárman maradtak, azazhogy vágtak hát neki a kerekekkel. Beülhettek volna a Wartburgba is, de hát olyan rövid az út, talán ha három kilométer, nem érdemes azért bevizezni. Vas Mihálynak ilyenkor, útközben mindig eszébe jutott: mennyire kifogták ezt az ötven sort. Itt van a falu határában, mindjárt a vadkerti út mentén, meg aztán jó barna föld, nem túl vastag, nem is homokos, lejön róla kukoricából akár 60 mázsa is. Félni sem kell, hogy egyhamar táblásít- ják, mert nincs a közelben nagyobb, összefüggő területe a szövetkezetnek. Kisparasztok „sírják” ezeket a parcellákat, mind utcaszomszéd a községből, jól megférnek egymással, abban hiba nincs. Holnap az Antiékét is szépen megszedik, oszt’ kész.., — Jó napot kívánok. Milyen a termés? — Közepes. Talán lesz 40 mázsa. A szárazság miatt... — Szőlője van? — Ne is kérdezze... egy hold. Kadar, ezerjó, piros szlamka, vegyesen. Tizenhárom hektó borom lesz, tavaly ötven volt. A fagy is rájött, a jég is elverte, az csuda, hogy hozott valamit. — Elég lesz az állatoknak? Mármint a tengeri? — Nem nagyon. Úgyhogy tápot is veszek hozzá. Van egy tehén, az Is kap darát, hat-hét sertést tartunk, leadásra, meg ugye a baromfi: vagy hatvan csirke, pulyka is, alig győzi őket eleség- gel az ember. — Mivel szállítják haza? — A komám fuvaros, kijön érte. Majd visszasegítjük neki valahogy ... . — A szakszövetkezet? — Az most nem ér rá. Elvetette annak idején a magot, olcsóbban adja a gyomirtót... szóval rendesek, no. — Sok erre a csettegő. Magának hiányzik-e? — Egy olyan kis traktor, olyan univerzális, az nagyon kéne. Ha kifutná mondjuk 50—60 ezerből, minden hozzávalóval, már régen vettem volna. De százezret, any- nyit nem birok adni érte. A csettegő is hasznos gép, megteszi, ha nincs más. Úgyhogy éppen készül egy, de azt ne kívánja, hogy eláruljam, hol... — Család? — Egy kislányom van, meg egy nagyobb fiam. Szakmunkásnak tanul Kecskeméten. Autószerelő akar lenni, de úgy lehet, paraszt lesz még ő is ... — Mondja már, errefelé jár-e bor a kukoricatörőknek? — Hogyne. Megkínálnám, de nem hoztunk ki. A múltkor itt volt a demlzson a sor végén, aki előbb kiért, meghúzhatta. Sokszor nem győztük kivárni... Hárman törik a kukoricát. A műútról, gépkocsiból csupán egy villanás. Kukoricát szednek, aratnak, szőlőt metszenek, kapálnak, permeteznek — a közelben átutazóknak mindig csak ennyi Jut. A puszta látvány: parasztembe(Ballai József felvételei) rek végzik a dolgukat. Aki evvel nem érné be, s van is egy kis ideje, szálljon ki, ballagjon oda hozzájuk, fogjon kezet velük. £s beszélgessen az időjárásról, munkáról, megélhetésről, a világ folyásáról, mindenről. őszintén, érdeklődve, csak úgy... Kutasl Ferenc A szállítást segítik 3 A MÁV kiskunhalasi vontatási főnökségén Takács Imre oktatótiszttel, a munkaverseny felelősével beszélgettünk a napokban arról, hogy a fűtőház dolgozói hogyan segitik a szállításban részt vevő dolgozók terveinek teljesítését. — Főnökségünk az első féléves tervét igen jól teljesítette — mondta Takács Imre —, alig maradtunk el a kiváló csomópont követelményektől. A jól képzett, többségükben gazdag tapasztalatokkal rendelkező dolgozók tevékenységében jelentős lendítőerőnek számit a szocialista brigádr mozgalom. A tizenhét kollektíva mintegy száznegyven tagja már eddig nagyon sokszor bebizonyította, hogy milyen fontosságot tulajdonít a vállalások teljesítésének. Örömmel mondhatom például, hogy a szocialista brigádokból kerül ki az újítók többsége is. Az idén már húsz újítást nyújtottak be elbírálásra, s ezekből tizenhatot^ a gyakorlatban is alkalmazunk. Ez különösen azért is hasznos a számunkra, mert az alkatrészellátással nem dicsekedhe• Különösen jól dolgozik a Ságvári Endre nevét viselő ifjúsági brigád, amelynek vezetőjét — Vati Istvánt, és egyik tagját Farkas István! örökítettük meg munka közben. (Opauszky László felvétele) tünk. Újítással már nagyon sok hiányzó alkatrészt sikerült pótolni, s ezzel is lerövidíteni a mozdonyok állásidejét. Külün elismerés illeti a brigádokat a színes és fehér fémhulladék gyűjtéséért is. Az idén mór számottevő társadalmi munkát is végeztek, a többi között a kiskunhalasi parkerdő padjainak felszerelését és festését is a mi brigádjaink végezték. O. L. mmmmmk Megújul a textilipar Az utóbbi másfél évtized során a világ textilipara jelentős technológiai, műszaki fejlődési fokozatokon ment át. E korszaknak egyik fő jellegzetessége az emberi munka szerepének — ezen belül az igényesebb szakmunka részesedésének — a csökkentése, helyettesítése volt, amit részben a gépesítés és az automatizálás fokozásával, részben az üzemszervezés javításával értek el. A fonóipar egészét tekintve az állapítható meg, hogy elsősorban a hagyományos gyártási eljárásokat javították meg igen nagy mértékben. Ezt a gépsebesség fokozásával, az automatikus műveletek kiterjesztésével valósították meg. Bár a fonás alapelvei nem sokban változtak, a gyártási eljárások fejlődése mégis azt eredményezte, hogy a korszerűsített üzemek munkaerő-igénye — egy adott termelékenységre számítva — felére, harmadára csökkent. A pamutfonó-orsók száma a fejlett és fejlődő országokban csak jelentéktelen mértékben nőtt ugyan, a fonalak világtermelése mégis kb. 30 százalékkal emelkedett. A gyűrűs fonás gyorsasága megkétszereződött, s ez a folyamat tovább tart. Mindezt az automatikus leszedők és más újítások teszik lehetővé. A konvencionális fonógépek kezelése még így is elég munkaigényes marad, ezen a jelenleg még kísérleti stádiumban levő automatikus fonalkötöziés segíthet. Forradalmian új az úgynevezett open-end fonás, amely a gyűrűs fonásnál kétszerié termelékenyebb, egyes változatainál pedig még az előfonásra sincs szükség. A textilipar műszaki haladásának legnagyobb tartaléka a modern mintaüzemek és az átlagüzemek közti teljesítménykülönbségben rejlik. Jól tudják ezt hazai szakembereink is, ezért visznek véghez erőteljes rekonstrukciót textiliparunkban. Mennyi víz kell egy kiló burgonyához? A statisztikák szerint a világon egy lakosra átlag évente 12 ezer köbméter víz jut. Az NDK lakosai azonban csak 900 köbméterrel rendelkeznek, mert az ország vízkészlete korlátozott. A természetes forrásokból — folyók, tavak, völgyzárógátak és a földből kiaknázható víz — évente 17 milliárd köbméter — s ennek 40 százalékát használják fel. Aszály idején azonban 6—8 milliárd köbméterre csökken a vízháztartás, s ilyenkor az egész mennyiséget igénybe kell venni. Az ország vízfogyasztásából 78 százalék jut az iparra, 11 százalék a lakosság ellátására, 11 százalék pedig a mezőgazdaságnak. A központi hálózatban naponta 5,8 millió köbméter ivóvíz áramlik. Az egy lakosra jutó napi vízfelhasználás 250 liter. Az üzemek több mint 16 millió köbméter vizet kapnak naponta. Ám egy kilogramm műselyem előállításához 900 liter vizet használnak fel, míg 1 kg papír előállításához 3000 literre van szükség. Naponta 7—8 millió köbméter vizet használ fel a mezőgazdaság. Csupán egy kilogramm burgonya megtermeléséhez 200 liter víz kell. A vízkészlet egyensúlyának fenntartásához tehát tervszerű gazdálkodásra van szükség, csínján kell bánni a felszíni és a föld alatti készletekkel. Az NDK megalapítása — 1949 — óta 86 völgyzárógátat és víztárolót építettek, ezek befogadó- képessége 600 millió köbméter. A tárolók további kiépítését már megkezdték, az 1976—1980-as ötéves terv szerint további 180 millió köbméteres víztárolót létesítenek. 1974-ben kezdték meg annak a völgyzárógátnak az építését, amely 1981-től Karl-Marx-Stadtot, Zwickaut és Stollberget, továbbá e terület 150 községét látja majd el ivóvízzel. Csupán a tárolónak a kapacitása 80 millió köbméter lesz. A vízfelhasználás 1980-ra — a számítások szerint — eléri a 12 milliárd köbmétert. A távlati prognózisok szerint azonban 2000-ben már 20 milliárd köbméter vízre lesz szükség. (PANORAMA-BUDAPRESS)
