Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 4. Összhangban a termelési feladatokkal így dolgozik a megyei népi ellenőrzési bizottság Nem sokan tudják, hogy a népi ellenőrzés rendszerét az 1957. évi VII. törvény hozta létre, elsődlegesen azzal a céllal, hogy kisérjék figye­lemmel — ellenőrizzék — a társadalmi tulajdon védel­mét, tárják fel a fogyatékos­ságokat, s tegyenek indítvá­nyokat azok megszüntetésé­re, a felelősök elmarasztalá­sára. Később, az 1968. évi V. törvény már a gazdálkodás hatékonyságára irányította az ellenőrök figyelmét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatában pedig ezt ol­vashatjuk: „Minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését...” — s nyil­vánvaló, hogy ez a népi ellenőrzési bizottságokra is vonatko­zik. Ez természetesen csak úgy valósítható meg, ha emelke­dik a vizsgálatok színvonala, átfogó és elmélyült, elemző jel­lege. Vagyis az ellenőrzés nem maradhat le a gazdasági fej­lődéstől, sőt egy lépéssel talán előbb is kell járnia. Miként valósulnak meg ezek a követelmények Bács-Kiskun megyé­ben, hogyan dolgozik a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Miklós Zoltánt, a megyei NEB elnökét. Konzultáció a megyei NEB-nél. — Legfontosabb feladatunk a megyei fejlesztési tervekben megjelölt célok elérésének segí­tése, annak ellenőrzése. Vizsgál­juk a megvalósítás körülménye'it, feltárjuk a jó tapasztalatokat, kezdeményezéseket és azokat a gondokat, nehézségeket, amelyek gátolják a tervek végrehajtását, akadályt Jelentenek. Ez termé­szetesen nem csupán mennyiségi, de elsősorban minőségi követel­ményeket támaszt a NEB tagjai­val, a munkatársakkal szemben. Munkaterveinket Is a megyei pártértekezlet határozataival összhangban, a megyei pártbi­zottsággal és a megyei tanáccsal egyetértésben alakítjuk ki. Vizs­gálati teendőink döntő többségét ettől a két megyei vezető testü­lettől kapjuk, de részt veszünk országos témavizsgálatokban Is. Ez a kettő nem mond egymásnak ellent, sőt összhangban van. Mindig hangsúlyozni kell, hogy a népi ellenőrzés elsődleges cél­ja és rendeltetése a segítés, a munka minőségének, termelé­kenységének javítására Irányuló törekvés — tájékoztat Miklós Zoltán. A megyei NEB-nél öt függet­lenített munkatárs dolgozik, el­sősorban irányító, szervező mun­kát végeznek a járási-városi bi­zottságok bevonásával, de van egy külön testület, maga a népi ellenőrzési bizottság, amely ti­zenegy tagból áll, s a függetlení­tett munkatársak közül csak az elnök és az elnökhelyettes a tag­ja. A többiek társadalmi munka­társak, különböző területek szak­értői : közgazdász, agrármérnök, jogi szakértő, pénzügyi szakem- émber, főorvos stb. Tehát vala­mennyi népgazdasági ág legjobb megyei Ismerői megtalálhatók a testületben. Ez egyben garantálja a már korábban említett színvonalat, s bárhová mennek is a társadalmi munkatársak, őket tekintély öve­zi, elismeréssel fogadják megál­lapításaikat. Munkájukat párt- megbízatásként végzik. A bi­zottság személyi összetétele szin­te sérti mit nem változott 1957 óta, noha a feladatok nem csupán mennyiségben, de minőségben is lényegesen megváltoztak, növe­kedtek, bonyolultabbak. Végrehaj­tásuk a nagy és alapos szakmai Ismereteken túl politikai tájéko­zottságot, elkötelezettséget és fe­lelősséget is jelent, illetve felté­telez. A NEB szívesen kér fel egy-egy téma vizsgálatában való részvételre fiatalokat és nőket Is. Tapasztalat, hogy szívesen veszik ezeket a felkéréseket és jól meg­állják a helyüket. Ebben a te­kintetben országosan is elöl jár a Bács-Kiskun megyel NEB. — Mi a konkrét feladata a megvet népi ellenőrzési bizottság­nak, milyen vizsgálatokat fejez­tek be például az utóbbi hóna­pokban? — Először talán arról, ami nem a feladatunk. Nem felada­tunk, hogy átvegyük más ellen­őrző szervek hatáskörét. Viszont vizsgáljuk a különböző vállala­tok, üzemek, gazdasági egységek kereskedelmi szervek külső- és belső ellenőrzésének helyzetét, hatékonyságát, azt, hogy betöltl-e amire hivatott? Rátérve a mi konkrét feladatainkra, talán pél­dákat említenék: a lakossági el­látás figyelemmel kísérése, az életkörülmények javításának elő­segítése. Ellenőrzést folytattunk a nagycsaládosok lakáshelyzeté­ről, a közművelődési célkitűzések megvalósításáról, 'szociális és egészségügyi témavizsgálataink voltak. Közelebbről „megnéztük" az üzemi demokrácia fejlesztésének helyzetét, a továbblépés akadá­lyait és lehetőségeit, a gépek, üzemi berendezések kihasználtsá­gát, a takarékos gazdálkodást, a termelékenység javításának alkal­mazható módszereit. A mezőgaz­daságban a takarmánytermesz­tés és -ellátás, az intenzív gazdál­kodás volt vizsgálati témánk. De folytathatom a sort a lakossági szolgáltatások alakulásának elem­zésével, a költségvetési megta­karítások indokoltságával, a gyer­mek- és Ifjúságvédelem helyze­tével stb. Jelentős munkát Igé­nyel azonban az elmondottakon túl a közérdekű bejelentések és a magánpanaszok vizsgálata is — mondja a megyei NEB elnöke. Minden munka, minden emberi tevékenység viszont annyit ér, amennyi haszna, eredménye van. Hogyan mutatható ki a népi el­lenőrök vizsgálatainak eredmé­nye? Ahol mulasztást, jogszabály- sértést találnak, ott törvényessé­gi felhívással él a NEB, s ennek alapján az illető szerv vezető­jének intézkednie kell. Számos esetben tesznek javaslatot a munka színvonalának javítására is. Egy-egy téma vizsgálatánál az • Slnka Antalné előadó munka közben. (Pásztor Zoltán felvételei) ellenőrök nem csak az Igazgatót, főmérnököt, elnököt kérdezik meg, hanem kikérik a munka­padnál , dolgozók, a tsz-tagok vé­leményét, tapasztalataikat. Az esetek többségében a vizsgálat anyagát a helyszínen Ismertetik az ott dolgozó emberekkel, el­mondják megállapításaikat, ész­revételeiket az ellenőrök és az ankét résztvevői is. Az elmúlt esztendőben például összesen 33T ilyen ankétot tar­tottak a népi ellenőrök a me­gyében s ezeken közel tízezer ember vett részt — mintegy bi­zonyítva az ellenőrzés népi Jel­legét. A vizsgálati anyagokat, az összefoglaló Jelentéseket azonban megtárgyalják a különböző párt- és tanácsi testületek, s megfe­lelő határozatokat hoznak a fel­tárt hiányosságok megszüntetésé­re.* — Ezek szerint jó a NEB kap­csolata a különféle szervekkel, hatóságokkal? — Igen. Nagyon jó munkakap­csolatban, elvtársi kapcsolatban vagyunk a pártszervekkel, taná­csokkal, a Hazafias Népfronttal, a Szakszervezetek Megyei Taná­csával, az országgyűlési képvise­lők megyei csoportjával és annak vezetőjével, a KlSZ-szervezetek- kel, 'tsz-szövetségekkel, az álla­mi gazdaságok megyei főosztá­lyával, az ipari üzemekkel stb. Segítő szándékú partnereknek te­kintenek bennünket. Ehhez ter­mészetesen annak is köze van, hogy valamennyi függetlenített munkatársunknak, és a NEB tag­jainak is egyetemi, főiskolai vég­zettsége van, politikailag tájéko­zottak és állandóan képezik ma­gukat. — Jelenleg milyen témában dolgoznak? — Éppen most érkezett a Mi­nisztertanácstól egy levél, amely­ben azt a feladatot kaptuk, hogy vizsgáljuk meg a zöldségfélék értékesítésének helyezetét. A cél ugyanis az hogy amit megtermel­tünk, az jusson is el a fogyasz­tókhoz, a lakossághoz, tehát ne vesszen kárba — fejezte be Mik- - lós Zoltán, a megyei NEB elnöke. Gál Sándor Hárman törik a kukoricát O Hogy elállt végre az eső, Vas Mihály, a tázlári Rákóczi Szakszövetkezet portása feleségével és a sógorasszonnyal ki­____biciklizett a kukoricaföldre. Nem indultak túl korán, mert e lőbb el kellett látni a jószágot, no és az asszony is a fejébe vette, hogy megfőzi az ebédet, ne legyen később gond vele. Félnapos munka ígérkezett még, minthogy a múlt héten, amikor az a meleg napos idő volt, elvégezték a javát. Az egyik holdat egészen, a másikat felesben. Akkor összeszaladtak vagy tízen, rokonok, régi ismerősök, most meg. jobban mondva tegnap este, úgy határoztak, elegen lesznek négyen is az öcskösékkel. Hanem az öcsköst, az Antit, nem tudni mi lelte, mert amikor átment Vas Mihály az udvar másik végébe — ott lakott ugyanis a testvér — még mindig az ágyban találta, s nem is nagyon akaródzott nekik fölkelni. A derekába üthetett valami, azt fájlalta nyö­szörögve, de — ezt már csak úgy magában gondolta Vas Mihály — az is lehet, hogy ma megint nem jött ingere a dologhoz. Hárman maradtak, azazhogy vágtak hát neki a kerekekkel. Beül­hettek volna a Wartburgba is, de hát olyan rövid az út, talán ha há­rom kilométer, nem érdemes azért bevizezni. Vas Mihálynak ilyen­kor, útközben mindig eszébe jutott: mennyire kifogták ezt az ötven sort. Itt van a falu határában, mindjárt a vadkerti út mentén, meg aztán jó barna föld, nem túl vastag, nem is homokos, lejön róla ku­koricából akár 60 mázsa is. Félni sem kell, hogy egyhamar táblásít- ják, mert nincs a közelben nagyobb, összefüggő területe a szövet­kezetnek. Kisparasztok „sírják” ezeket a parcellákat, mind utcaszom­széd a községből, jól megférnek egymással, abban hiba nincs. Holnap az Antiékét is szépen megszedik, oszt’ kész.., — Jó napot kívánok. Milyen a termés? — Közepes. Talán lesz 40 mázsa. A szárazság miatt... — Szőlője van? — Ne is kérdezze... egy hold. Kadar, ezerjó, piros szlamka, vegyesen. Tizenhárom hektó bo­rom lesz, tavaly ötven volt. A fagy is rájött, a jég is elverte, az csuda, hogy hozott valamit. — Elég lesz az állatoknak? Mármint a tengeri? — Nem nagyon. Úgyhogy tápot is veszek hozzá. Van egy tehén, az Is kap darát, hat-hét sertést tartunk, leadásra, meg ugye a baromfi: vagy hatvan csirke, pulyka is, alig győzi őket eleség- gel az ember. — Mivel szállítják haza? — A komám fuvaros, kijön ér­te. Majd visszasegítjük neki va­lahogy ... . — A szakszövetkezet? — Az most nem ér rá. Elve­tette annak idején a magot, ol­csóbban adja a gyomirtót... szó­val rendesek, no. — Sok erre a csettegő. Magá­nak hiányzik-e? — Egy olyan kis traktor, olyan univerzális, az nagyon kéne. Ha kifutná mondjuk 50—60 ezerből, minden hozzávalóval, már régen vettem volna. De százezret, any- nyit nem birok adni érte. A csettegő is hasznos gép, megteszi, ha nincs más. Úgyhogy éppen készül egy, de azt ne kívánja, hogy eláruljam, hol... — Család? — Egy kislányom van, meg egy nagyobb fiam. Szakmunkás­nak tanul Kecskeméten. Autósze­relő akar lenni, de úgy lehet, paraszt lesz még ő is ... — Mondja már, errefelé jár-e bor a kukoricatörőknek? — Hogyne. Megkínálnám, de nem hoztunk ki. A múltkor itt volt a demlzson a sor végén, aki előbb kiért, meghúzhatta. Sokszor nem győztük kivárni... Hárman törik a kukori­cát. A műútról, gépko­csiból csupán egy vil­lanás. Kukoricát szednek, arat­nak, szőlőt metszenek, kapálnak, permeteznek — a közelben át­utazóknak mindig csak ennyi Jut. A puszta látvány: parasztembe­(Ballai József felvételei) rek végzik a dolgukat. Aki evvel nem érné be, s van is egy kis ideje, szálljon ki, ballagjon oda hozzájuk, fogjon kezet velük. £s beszélgessen az időjárásról, mun­káról, megélhetésről, a világ fo­lyásáról, mindenről. őszintén, érdeklődve, csak úgy... Kutasl Ferenc A szállítást segítik 3 A MÁV kiskunhalasi vontatási főnökségén Takács Imre oktató­tiszttel, a munkaverseny felelősé­vel beszélgettünk a napokban arról, hogy a fűtőház dolgozói hogyan segitik a szállításban részt vevő dolgozók terveinek teljesí­tését. — Főnökségünk az első féléves tervét igen jól teljesítette — mondta Takács Imre —, alig ma­radtunk el a kiváló csomópont követelményektől. A jól képzett, többségükben gazdag tapasztala­tokkal rendelkező dolgozók tevé­kenységében jelentős lendítőerő­nek számit a szocialista brigádr mozgalom. A tizenhét kollektíva mintegy száznegyven tagja már eddig nagyon sokszor bebizonyí­totta, hogy milyen fontosságot tulajdonít a vállalások teljesíté­sének. Örömmel mondhatom például, hogy a szocialista brigádokból kerül ki az újítók többsége is. Az idén már húsz újítást nyújtottak be elbírálásra, s ezekből tizen­hatot^ a gyakorlatban is alkalma­zunk. Ez különösen azért is hasz­nos a számunkra, mert az alkat­részellátással nem dicsekedhe­• Különösen jól dolgozik a Ságvári Endre nevét viselő ifjúsági brigád, amelynek vezetőjét — Vati Istvánt, és egyik tagját Farkas István! örökítettük meg munka közben. (Opauszky László felvétele) tünk. Újítással már nagyon sok hiányzó alkatrészt sikerült pótol­ni, s ezzel is lerövidíteni a moz­donyok állásidejét. Külün elis­merés illeti a brigádokat a szí­nes és fehér fémhulladék gyűjté­séért is. Az idén mór számotte­vő társadalmi munkát is végez­tek, a többi között a kiskunhala­si parkerdő padjainak felszerelé­sét és festését is a mi brigádjaink végezték. O. L. mmmmmk Megújul a textilipar Az utóbbi másfél évtized során a világ textilipara jelentős tech­nológiai, műszaki fejlődési foko­zatokon ment át. E korszaknak egyik fő jellegzetessége az embe­ri munka szerepének — ezen be­lül az igényesebb szakmunka ré­szesedésének — a csökkentése, helyettesítése volt, amit részben a gépesítés és az automatizálás fokozásával, részben az üzemszer­vezés javításával értek el. A fonóipar egészét tekintve az állapítható meg, hogy elsősorban a hagyományos gyártási eljáráso­kat javították meg igen nagy mértékben. Ezt a gépsebesség fo­kozásával, az automatikus műve­letek kiterjesztésével valósították meg. Bár a fonás alapelvei nem sokban változtak, a gyártási el­járások fejlődése mégis azt ered­ményezte, hogy a korszerűsített üzemek munkaerő-igénye — egy adott termelékenységre számítva — felére, harmadára csökkent. A pamutfonó-orsók száma a fejlett és fejlődő országokban csak je­lentéktelen mértékben nőtt ugyan, a fonalak világtermelése még­is kb. 30 százalékkal emelkedett. A gyűrűs fonás gyorsasága meg­kétszereződött, s ez a folyamat tovább tart. Mindezt az automa­tikus leszedők és más újítások te­szik lehetővé. A konvencionális fonógépek kezelése még így is elég munkaigényes marad, ezen a jelenleg még kísérleti stádiumban levő automatikus fonalkötöziés se­gíthet. Forradalmian új az úgyne­vezett open-end fonás, amely a gyűrűs fonásnál kétszerié terme­lékenyebb, egyes változatainál pedig még az előfonásra sincs szükség. A textilipar műszaki haladásá­nak legnagyobb tartaléka a mo­dern mintaüzemek és az átlag­üzemek közti teljesítménykü­lönbségben rejlik. Jól tudják ezt hazai szakembereink is, ezért visznek véghez erőteljes rekonst­rukciót textiliparunkban. Mennyi víz kell egy kiló burgonyához? A statisztikák szerint a világon egy lakosra átlag évente 12 ezer köbméter víz jut. Az NDK lako­sai azonban csak 900 köbméterrel rendelkeznek, mert az ország vízkészlete korlátozott. A termé­szetes forrásokból — folyók, ta­vak, völgyzárógátak és a földből kiaknázható víz — évente 17 mil­liárd köbméter — s ennek 40 százalékát használják fel. Aszály idején azonban 6—8 milliárd köbméterre csökken a vízháztar­tás, s ilyenkor az egész mennyi­séget igénybe kell venni. Az ország vízfogyasztásából 78 százalék jut az iparra, 11 száza­lék a lakosság ellátására, 11 szá­zalék pedig a mezőgazdaságnak. A központi hálózatban naponta 5,8 millió köbméter ivóvíz áram­lik. Az egy lakosra jutó napi víz­felhasználás 250 liter. Az üze­mek több mint 16 millió köbmé­ter vizet kapnak naponta. Ám egy kilogramm műselyem előállí­tásához 900 liter vizet használnak fel, míg 1 kg papír előállításához 3000 literre van szükség. Napon­ta 7—8 millió köbméter vizet használ fel a mezőgazdaság. Csu­pán egy kilogramm burgonya megtermeléséhez 200 liter víz kell. A vízkészlet egyensúlyának fenntartásához tehát tervszerű gazdálkodásra van szükség, csín­ján kell bánni a felszíni és a föld alatti készletekkel. Az NDK megalapítása — 1949 — óta 86 völgyzárógátat és víz­tárolót építettek, ezek befogadó- képessége 600 millió köbméter. A tárolók további kiépítését már megkezdték, az 1976—1980-as öt­éves terv szerint további 180 mil­lió köbméteres víztárolót létesí­tenek. 1974-ben kezdték meg annak a völgyzárógátnak az építését, amely 1981-től Karl-Marx-Stadtot, Zwickaut és Stollberget, továbbá e terület 150 községét látja majd el ivóvízzel. Csupán a tárolónak a kapacitása 80 millió köbméter lesz. A vízfelhasználás 1980-ra — a számítások szerint — eléri a 12 milliárd köbmétert. A távlati prognózisok szerint azonban 2000-ben már 20 milliárd köbmé­ter vízre lesz szükség. (PANORAMA-BUDAPRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom