Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

I IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felől megnövekvő felhőzet, újabb ha­vazással. A sokfelé erős, időnként vi­haros északnyugati, északi szél nyugatira fordul. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4, mínusz 9, a legmagasabb nappali hő­mérséklet 0 fok körül várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 280. szám Ara: 90 fillér 1976. november 26. péntek Megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Kopreda Dezső és Kozma Mi­hály, az MTI tudósítói jelentik: Bukarestben a Viktória- palotában csütörtökön dél­után, helyi idő szerint nem sokkal három óra után meg­nyílt a Varsói Szerződés tag­államai Tanácskozó Testüle­tének ülése. Az ülésszakon részt vesz: A Bolgár Népköztársaság kül­döttsége, Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kp KB első titkárának, az államtanács elnökének veze­tésével ; a Csehszlovák ’ Szocialista Köztársaság küldöttsége, Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének vezetésével; a Lengyel Népköztársaság kül­Teljesíti az idei tervét a megye szövetkezeti ipara Testületének ülése döttsége, Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának ve­zetésével ; a Magyar Népköztársaság kül­döttsége, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának ve­zetésével; a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége, Erich Ho- neekernek, az NSZEP KB főtit­kárának, az államtanács elnöké­nek vezetésével; a Román Szocialista Köztár­saság küldöttsége, Nicolae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárának, a Román Szocialista Köztársa­ság elnökének vezetésével; a Szovjetunió küldöttsége, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának vezetésével. Az ülést Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Állam­tanács elnöke nyitotta meg. A Politikai Tanácskozó Testü­let legutóbb 1974-ben, Varsóban ült össze. A helsinki európai biztonsági értekezlet záróülése óta tehát a mostani, bukaresti ülésen összegezhetik első ízben a tagállamok legfelső párt- és állami vezetői azokat az ered­ményeket, amelyek elérésében a Varsói Szerződés meghatározó szerepet játszott. A világközvé­lemény figyelmének középpont­jában álló ülésről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára kedden elhangzott beszé­dében kijelentette: „Hiszek ab­ban, hogy a román fővárosban hozandó határozatok ezúttal is jól szolgálják majd Európa és az egész világ békés jövőjének biztosítását”. A Kádár János vezette magyar küldöttség csütörtökön délelőtt érkezett meg a román főváros­ba, fogadására Bukarest Ba- neasa pályaudvarán Nicolae Ceausescu és más román veze­tők fogadták. Ott volt dr. Biczó György, hazánk bukaresti nagy­követe, s a nagykövetség vezető munkatársai. (MTI) Űjabb lehetőség a búzatermés növelésére Az ipari szövetkezetek feladatát tavaly a megyei pártértekezlet, majd az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozata abban jelölte meg, hogy dinamiku­san fejlesszék szolgáltató tevékenységüket, legye­nek kezdeményezők a hiánycikkek körének szűkí­tésében, az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítésében, s az itthon és külföldön is keresett, gazdaságosan előállítható termékek gyártásában. Mindezt megerősítette az OKISZ-nak az idei őszön megtartott VIII. kongresszusa is. Bács-Kiskunban ötven ipari szövetkezet dolgozik az V. ötéves népgazdasági terv megvalósításán, részarányuk a megye szocialista iparának termelé­séből körülbelül 13 százalékot tesz ki. A gazdaság- politikai célkitűzésekkel összhangban a középtávú tervidőszak első évében a megye szövetkezeti ipara elsőrendű feladatának tekinti az export, különös­képp a tőkés kivitel növelését. Tavaly 133 millió’ forint értékű áru jutott túl határainkon szövetke­zeti műhelyekből. 1976-ban a tervek 250 millió fo­rintos kivitelt irányoznak elő. Ennek 66 százaléka irányul tőkés országba. Az exporttermelésben jeleske- dők közül a kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet 1976- ban előreláthatólag össztermelé­sének 17 százalékát végzi tőkés megrendelésre. Jet típusú bukó­sisakjaiból és a horganyzott tö­megcikkeiből az idén növekvő tendenciát mutató keresletet elé­gít ki a szövetkezet. A mélykúti Vegyesipari Szövetkezet ebben az esztendőben thermokonténe- rek gyártásával is növeli export­ját. Az előállított termékek kö­zül a szovjetunióbeli Uszty- Ilimszkbe, a KGST-beruhúzás- ban épülő cellulózkombináthoz is szállítottak. A kalocsai Aszta­los- és Építőipari Szövetkezet a rusztikus jellegű kiegészítő bú­torai iránti nyugati érdeklődést Igyekszik kihasználni. Tavaly 7 millió forint volt, az idén pedig már 12 millió lesz az NSZK-ba szállított faipari termékeinek ér­téke. A lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet az V. ötéves terv végéig összesen 30 millió forinttal növeli évenkénti exporttermelésének értéké^. A megye ipari szövetkezetei közül a IV. ötéves tervben több 9 A Kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet műhelyében nyugatnémet megrendelésre rusztikus jellegű kiegészítő bútordarabok készülnek. (K. Gy. felv.) ugyanis egymilliárd 363 millió forintos termelési értéket ért el a 13 260 szövetkezeti dolgozó, s teljesítette az éves terv 78 szá­zalékát. Tehát időarányosan 3 százalékkal túlteljesítették az előirányzatot. Az építőipari te­vékenységet folytató szövetkeze­tek idei terve 384 millió forintos termelési érték elérése. Énnek szeptember -végéig 77 százaléka valósult meg. Az ipari szövetkezetek igye­keztek a belkereskedelem igé­nyeit is kielégíteni, bővíteni a választékot. Ilyen célú áruérté­kesítésük azonos mértékű volt az első háromnegyedévben a múlt év azonos időszakáéval. A szol­gáltatások terén a tervnek meg­felelően a múlt évihez képest nyolcszázalékos növekedés vár­ható az év végéig. 1976 első kilenc hónapjában 164 millió forint nyereséget ért el a megye szövetkezeti ipara, ami a nettó árbevétel 10,3 szá­zalékával egyenlő. A. T. S. — például a mélykúti, a kecs­keméti fémipari — korszerű kö­zépüzemmé fejlődött, termelését egyetlen telephelyre koncentrál­ta. Az V. ötéves tervben újabb beruházásokkal folytatódik a korszerűsítés. A kiskőrösi Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet például 1980-ig 36 millió forin­tot fordít fejlesztési célokra. A lajosmizsei ipari szövetkezet 30 millió forintot költ a termelés hatékonyságának fokozására. Bács-Kiskun ipari szövetkeze­tei törekednek a szakosodás és a kooperáció előnyeinek kihaszná­lására. A jánoshalmi Bácska Építő és Ipari, a mélykúti, vala­mint a katymári ipari szövetke­zet a könnyűszerkezetes építés­mód fejlesztésében, elterjeszté­sében működnek együtt, közpon­ti, az V. ötéves tervtörvényben is rögzített célt szolgálva. Az V. ötéves terv első eszten­dejét minden valószínűség sze­rint sikerrel zárja majd Bács- Kiskun megye szövetkezeti ipa­ra. Az első háromnegyed évbén A búza termőterületét az elmúlt öt évben növelték a Bács- Kiskun megyei gazdaságok. A nyáron a megye téeszei és szakszövetkezetei 81,4 ezer hektár átlagában több mint negyven mázsa búzát takarítottak be hektáronként, csaknem azonos eredményt értek el, mint az állami gazdaságok. Az őszön a szövetkezetek 83,5 ezer hektáron vetettek búzát. Hozzászámítva az állami gazdaságok területét, Bács megyé­ben 93,4 ezer hektárról takaríthatják be jövő nyáron a búzát. A termésátlagok nagy különbséget mutattak az elmúlt évek­ben. Vannak még gazdaságok, ahol 20 mázsa körüli, de olya­nok is, ahol több mint 60 mázsa a hektáronkéni átlagtermés. A szélsőségek nemcsak a termőhelyi adottságokkal, hanem elsősorban a szakszerűség, a technológia különbségeivel ma­gyarázhatók. Azok a gazdaságok, amelyek rendszerhez csat­lakozva termesztik a kenyérgabonát, az idén is kedvezőbb eredményekről adhattak számot. A megyei pártértekezlet állás­foglalásában szerepel, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt az arra alkalmas területekkel rendelke­ző gazdaságok lehetőleg rendszer­ben termesszék növényeiket. Ed­dig is évről évre növekedett a rendszerekhez csatlakozók száma, elsősorban a BKR és az IKR tag­jai lettek. A búzatermesztésről többen úgy vélekednek, hogy az kiforrott, újat alig tudnának adni a rendszerek, s ezért viszonylag kevesen termesztik így e gabonát. A búza a jelenlegi átlagterméssel és költséggel az egyik legjövedel­mezőbb növény. Azonban nem számíthatnak arra a gazdaságok, hogy sokáig megmarad ez a hely­zet. A többi ipari és takarmány- növényhez viszonyított arányta­lan jövedelmezőség egyensúlyba hozása majd azzal jár, hogy a mostani nyereség mintegy ötmá­zsás hektáronkénti termésnöveke­déssel érhető el. A gazdaságoknak tehát a búzatermesztés technoló­giájának javítására, az intenzí­vebb fajták termesztésére kell törekedniök. Ehhez nyújt segítsé­get a babarci Béke Tsz termesztési rendszere. Tegnap a Kiskunsági TESZÖV titkára, Magony Imre fogadta a rendszer vezetőit, aKik tájékoztatták a megjelent szakem­bereket munkájukról, terveikről. A Mohácstól 12 kilométerre le­vő gazdaságban évek óla 60 má­zsás átlagtermést értek el, az idén pedig hektáronként 68 mázsa bú­zát takarítottak be. A MÉM 1974- ben engedélyezte a rendszer mű­ködését. Az idei ősztől már 77 gazdaságban csaknem hatvanezer hektáron termesztik a búzát a ha­bard rendszerhez csatlakozva. Céljukat, hogy évente 5 száza­lékkal növeljék a termésátlagot, eddig túlszárnyalták. Az idén nyáron ugyanis 30 ezer hektár átlagában több mint 46 mázsás hozamot értek el a rendszer gaz­daságai. Minimális összeg — hek­táronként 100 forint — amit a csatlakozáshoz be kell fizetnie a gazdaságoknak, s ezen túl nincs anyagi követelésük, vagyis nem „fölözik le’’ a többlettermést. Vi­szont a szolgáltatásaik nem ma­radnak el a többi rendszerétől: gondoskodnak a talajvizsgálatról, szaktanácsot adnak, továbbképzé­sekre viszik a mezőgazdasági üze­mek dolgozóit — mindezt ingye­nesen —, s ezenkívül a kívánt ve­tőmagot juttatják a gazdaságok- nák, részt vesznek a gépek és vegyszerek beszerzésében. Lénye­gesnek tartják a vetőmagellátást, aminek gondtalan megoldása ér­dekében tíz gazdaságukban ter­mesztik a szaporítóanyagot. A ti­zenegy fajta között martonvásári, szegedi és jugoszláv fajták is ta­(Folytatás a 2. oldalon) • A babarci rendszer a szoeialista országok gépeire épül. egyebek között a képen is látható NDK-kombájnokat használják elsősorban a betakarításhoz. Egységes értelmezés - egységes cselekvés Tegnap délelőtt — dr. Bodó- czky László elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége. Részt vett a ta­nácskozáson, és a vitában fel- ízólalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. Első na­pirendi pontként a Hazafias Nép­front gazdaságpolitikai agitációs, propaganda és tájékoztató mun­káját, feladatait tárgyalták meg Eaczkó Gyulának, a népfront megyei alelnökének, illetve Mo- litórisz Emil megyei politikai munkatársnak előterjesztésében. A vitában elhangzott felszólalá­sokban nagy hangsúlyt kapott, hogy a népfront — az eddig jól bevált tapasztalatokra, módsze­rekre alapozva, azokat újakkal gazdagítva sokat tehet az V. öt­éves terv célkitűzéseinek egysé­ges értelmezéséért, így a megyei tervfeladatok maradéktalan vég­rehajtásáért, a cselekvés egysé­géért. Kiemelték ezzel összefüg­gésben a népfront szerepét a társadalom különböző rétegei­nek tudatformálásában, a tenni­valókra való mozgósításban a mozgalom sajátos eszközeivel _ f órumok, akciók tömegpolitikai munka, a lakosság rendszeres tájékoztatása. A szemléletformá­lás „iránya” a gazdaságpolitikai munkában annak az alapelvnek a megértetése, elfogadtatása, hogy elosztani csak azt tudjuk, amit megtermelünk. Vagy más fogalmazásban: életszínvonalunk -körülményeink kedvező válto­zása munkánktól függ, azaz: a keresetek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. Második napirendi pontként a népfront 1975—76. évi tömegpo­litikai munkájáról, illetve a kö­vetkező évre javasolt feladatai­ról szóló tájékoztatót tárgyalta meg az elnökség. A téma előadó­ja Vezsenyi István, a népfront megyei politikai munkatársa volt. A harmadik napirendi pont tárgya az az anyag-vázlat volt, amelyet dr. Bognár Lajosné, a népfront megyei politikai mun­katársa állított össze az idősek­ről való gondoskodás megyei ta­pasztalatairól, s a népfrontmoz­galom ezzel összefüggő fel­adatairól. A résztvevők ja­vaslataival kiegészített, igen fon­tos társadalompolitikai és szo­ciálpolitikai kérdéskomplexum december hónapban kerül a me­gyei népfrontbizottsági ülés elé. Végezetül Farkas József me­gyei népfronttitkár bejelentéseit, javaslatait vette tudomásul, s fogadta el az elnökség. Közérzet és árui »láp Filléres dolgok miatt bosz- szankodott legtöbbet házat építő ismerősöm. Könnyen hozzájutott az alapanyagok- hoz, de már előre idegeske­dett, ha valami apróságot kellett vásárolnia. Aggodal­ma sokszor beigazolódott: a fél megyét bejárta, míg be­szerezte a szükséges árut. Már berendezkedtek a lakás­ban, amikor eszükbe jutott, hogy az előszoba falát vé­kony lécekkel burkolják. A lábukat lejárták míg találtak valahol. Most pillanatok alatt vásá­rolhatna a kecskeméti Alföld áruházban, mert a kerekegy­házi ipari szövetkezet rend­szeresen ellátja a Május 1. téri üzletet a régebben el­eltünedező termékkel. Javult, a gyerekcipő ellá­tás, amióta a kecskeméti ci­pőipari ktsz-el kapcsolatot lé­tesítettek. A Csökkent Mun­kaképességűek Vegyes Szö­vetkezete 1977-ben 40 ezer farmeröltönyt, -nadrágot szál­lít Bajáról az Alföld Áruház részére A fajszi ÁFÉSZ kony­hai falikútok gyártásával bő­víti a választékot. A Kiskun- majsán gyártott csizmák igen kedveltek a kecskeméti szö­vetkezeti áruházban. Ottjár- tamkor egy szabolcsi házi­ipari szövetkezet képviselőjé­vel tárgyaltak különféle áru­cikkek átvételéről. „Az igé­nyek felmérése után azonnal küldik a megrendelést”, kö­zölték Bács-Kiskun megye legnagyobb szövetkezeti ke­reskedelmi vállalatának ve- -zetői. A példákat adó intézmény múlt évi forgalmának csak­nem a felét kisipari termelő- szövetkezetekben, háziipari szövetkezetekben előállított termékek alkották. Az arány szemléletesen tükrözi a szö­vetkezeti vállalat vezetősé­gének a helyi árualapok nö- vélésére irányuló erőfeszíté­seit. Az utóbbi épekben felfi- gyqltünk a parlagföldekre, is­mét rájöttünk arra, hogy a csip-csup földdarabkák a szocialista gazdálkodás kere­teiből valahogyan kicsúszott területek célszerű művelésé­vel a nemzeti jövedelem nö­vekszik. Az élet más terüle­tein is találhatók parlagon maradt lehetőségek, feladat hiányában kihasználatlan energiák, eszközök. Pártunk, kormányunk gaz­daságpolitikája ezért is ösz­tönöz a helyi adottságok egy­re következetesebb figyelem- bevételére, s témánknál ma­radva a helyi árualapok nö­velésére. A fogyasztó nem kérdi, hogy miért nincs a keresett cikk­ből, nem érdekli a magyaráz­kodás Joggal követeli, hogy megfelelő választékból keres­hesse ki a számára a legmeg­felelőbbet. Nyilván a Centrum Áruház is törekszik az áru­alap, különösen a helyi áru­alap növelésére, feltételezhe­tő, más kereskedelmi szerve­zetek sem tétlenkednek. Mind­ez a legutóbbi megyei párt­értekezlet megállapítását, ajánlását igazolja. „A váro­sok lakosságának áruellátásá­ra kedvező hatást gyakorol az állami, tanácsi és szövetkeze­tni kereskedelem egészséges versenye, ez a városokban az ellátás javulását eredményez­te.” A TÜZÉP Vállalatnál is tapasztalhattuk, hogy körül­néztek a megyében. Körül­néztek és megállapították: a Solt—Hartai ÁFÉSZ szívesen gyártana részükre oly gyak­ran hiányzó beton kerítésosz­lopokat. A mélykúti vasipari vállalat ajtókat, ablakokat készít számukra. Tájékozódásunk szerint, a szövetkezetek tehetnek és lesznek legtöbbet a helyi áru­alap bővítéséért, a termelési kedv fellendítéséért, a lakos­sági igények ellátásáért. A Soltvadkerten létesített új ÁFÉSZ péküzem az egész környéket ellátja, kedveltek a kiskunhalasi ÁFÉSZ üzemé­ben készített sapkák. A he- tényegyházi konzervek. a vál­lalkozókedv bizonyítékai. A példákat sokáig sorolhatnánk. Mindez összhangban van a szövetkezetek legutóbbi kong­resszusán elfogadott irányel­vekkel, a lakosság érdekeivel. Az ÁFÉSZ-ek túlnyomó több­sége aktív segítője az orszá­gos társadalompolitika és gaz­daságpolitika helyi megvaló­sításának. A cikk elején emlegetett vékony burkolóléc végered­ményben nem nagy ügy. Köz­érzetünket azonban az ilyen apróságok léte, vagy hiánya sokkal jobban befolyásolja, mint azt egyesek gondolják. A helyi árualapok ésszerű körülmények között történő gyarapítása támogatást ér­demlő törekvés. H. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom