Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

> IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát­vonulások, elszórtan futó hózáporral. Elénk, időnként erős északnyugati, északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—mínusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—plusz 5 fok között. (MTI) Az almakivitel: 4200 vagon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Harmincöt évvel ezelőtt itt, a Duna—Tisza közén mindössze egyetlen kocsányos tölgyfa volt védett Kunfehértón. A Kiskun­sági Nemzeti Park alapítása előtt a védett terület nagysága 970 hektár volt, s 1975. január 1-től már 25 ezer 652 hektár. Újabb területek védelme is. indokolt lett, mint például a Szelidi-tó, a kunfehértói holdrutás tölgyes, a kéleshalmi homokbuckák, a Pé- teri-tó, s az orgoványi tájvédel­mi körzet. Bács-Kiskun megyé­ben a védett természeti terüle­tek 31 ezer 800 hektárra terjed­nek ki: a körzetek 16 helyen vannak, 29 községet, 7 járást és két megyét érintenek. Ezzel or­szágosan is Bács-Kiskun megyé­ben a legnagyobb a védett terü­letek aránya. Dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója a ter­mészetvédelem további feladatai­ról szólva arról tájékoztatott, hogy sürgető a gemenci erdőség tájvédelmi körzetté minősítése, mintegy 15 ezer hektáron, ugyan­is, jelenleg csak vadrezervátum­ként szerepel. Ezen túl 1—2 ezer hektár nagyságú természetileg izsáki Bikatorok homokbucka­vonulat, a kecskeméti kertészeti főiskolai kar botanikus kertje, a értékes területet kell — mint az kelebiai erdőben az Egyhajú vi­rág élőhelyének körzete, a kun- adacsi erdőben a borókás buc­kák — megyei hatáskörben vé­delem alá helyezni. Ezekkel együtt 1980-ig 45—46 ezer hek­tárra emelkedik — s ez mintegy 5 százalékos arányt jelent — a védett területek nagysága. A már védett területeken leg­fontosabb feladat a meglevő ál­lapotok megőrzése, a természet­rombolás megakadályozása. A természetvédelmi érdekekkel ösz­/ PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 278. szám Árai 90 fillér 1976. november 24. szerda T ermészetvédelem a gyakorlatban Összhangban a gazdasági tervekkel Bács-Kiskun — Szabolcs után — az ország második almás- kerje. Az ültetvények kiterjedése szempontjából éppúgy, mint az évi termésmennyiséget tekintve. Sőt, tágabb értelemben, vagyis közép-európai mércével is erre az előkelő helyre so­rolható. Amiből egyenesen következik: a fogyasztásnál sok­kal több terem a Duna—Tisza közén e népszerű gyümölcsből. Ehhez pedig azt kell nyomban hozzátenni, hogy annyit még sohasem tudtunk leszedni a fákról, amennyi vevőre ne talált volna. Ha nem itthon, hát a külföldi piacokon. A Hungarofruct kecskeméti ki- rendeltségén szinte mázsára pon­tosan ismerik a megyei export- tételeket. Mintegy 260 millió fo­rint értékben összesen 4200 va­gon különleges, vagy első osztá­lyú Bács-Kiskun megyei alma hagyja el az idén, illetve ja­nuárban az országot. Ennek há­romnegyede már határainkon túl van, a hátralevő 1000—1200 va­gon — melynek egy része a hű­tőházakban tárolt, korábban le­szedett alma — kikészítését, cso­magolását a napokban kezdték el. A szocialista országok — nagy­ságrendben: az NDK, Szovjet­unió, Csehszlovákia és Lengyel- ország — megrendelése együtte­sen háromezer vagon, a többi az NSZK-ba, a skandináv államok­ba és Dél-Amerikába utazik. A gyümölcs 90 százaléka piros fajta, s ennek is 70 százaléka Jo- nathán. A minőséggel többé-ke- vé'sbé elégedettek az átvevők. Igaz, hogy kevés jégverés volt a nyáron, a szárazság miatt azon­ban a szemek nagysága nem mindig érte el a kívánalmakat és sokfelé a szakszerűtlen tárolás is okozott károkat. A külkereske­delmi vállalat legnagyobb szállí­tója az idén is a Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK volt. Ezen kívül változatlanul a Kecs- kemét-szikrai, a Helvéciái, a Városföldi és a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság tartozik állandó, megbízható, s a leszerződött összsúly alapján kiemelkedő part­nerei közé. A MEZÖTERMÉK 1976-os al­mafelvásárlási terve 2759 vagon, melyet november 22-ig 2736-ra teljesítettek. Az almakiviteli elő­irányzat 1700 vagon volt: ezt a mennyiséget két vagon híján már továbbították a Hungarofructon keresztül a külföldi cégeknek. A túlteljesítés előreláthatólag 100— 150 vagon lesz. Bár most már csökken a szállítás üteme — a németek, akik itt a helyszínen vették át az árut, eltávoztak —, Csehszlovákiába még folyamato­san indulnak a megrakott vasúti kocsik. A MEZÖTERMÉK az al­ma kétharmadát a közös gazda­ságoktól, egyharmadrészét kister­melőktől szerzi be, főként Kecs­kemét, Kiskőrös és Baja térségé­ből. Ugyanez az arány érvénye­sül az exportban is, melyet jö­vőre — és erre a jelenleg is fo­lyamatban levő szerződéskötések reális alapul szolgálnak — két­ezer vagonra szándékoznak emel­ni. Céljuk elérésében bizonyára sokat segít majd a bajai kiren­deltségen 1977 elején üzembe lé­pő korszerű almaosztályozó gép­sor. K. F. • Ezek a rekeszek a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságból a Szovjetunióba utaznak. • Almaosztályozó-válogató a Helvéciái Állami Gazdaságban. sze kell hangolni mintegy nyolc­van gazdasági egység terveit. To­vábbra is fő feladat marad az alkotó együttműködés a vízügyi szervekkel, hogy megszüntessék a védett területeken az indoko­latlan belvízelvezetést. Fokozni kell a koordinációs tevékenységet a műtrágyák és a növényvédő szerek használatában: a védett tófelületeken meg kell akadá­lyozni az illegális vadászatot, má­sutt a pusztai ősgyep feltörését és még hosszan sorolhatnám. Ha a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem egyez­tethetők, s a védettség miatt éri veszteség a gazdaságokat, azokat továbbra is meg kell téríteni. Er­re 1975-ben 600 ezer, az idén már 1 millió 100 ezer forintot fizetett ki a KNP igazgatósága. Például a kunszentmiklósi pusz­tán az olcsó hullámpalás istálló helyett nádtetősét építhettek, s ez jóval drágább volt, de ez il­lett a tájba. A szabadszállási va­dásztársaság, hogy a vadkacsa- vadászattal a védett vizeket ne zavarja, vadkacsatelep-építéshez kapott hozzájárulást. A nemzeti parkot évente mint­egy 70—80 ezren látogatják. Ép­pen ezért meg kell oldani a tu­risták fogadását, s újabb idegen- vezetőket kell felkészíteni az en­gedéllyel látogatható területeken a kalauzolásra. Emellett meg kell szervezni a tudományos kutatást, s meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ennek ér­dekében neves tudósokból ta­nácsadó testület alakult. Célul tűzték ki, hogy öt éven belül feldolgozzák a park teljes nö­vény- és állatvilágát, s ezzel a jelen helyzetet örökítik meg a jövő évszázadoknak. Cs. K. MÜSZERBEMUTATÓ A TECHNIKA HÁZÁBAN Ritkán fordul elő, hogy egy még csak alakulóban levő szer­vezet magasszintű rendezvény­nyel lepje meg a közönséget. A MTESZ Bács-Kiskun megyei szer­vezetében a huszadikként most szerveződő tudományos társasá­ga, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület alakuló közgyűlését ugyan december közepére terve­zik, előkészítő bizottsága azonban máris gazdag szakmai program lebonyolítására vállalkozott. A megyében levő vállalatok, intéz­mények szakemberei ugyanis már korábban hangoztatták, hogy szí­vesen hallgatnának előadásokat a legkorszerűbb mérőműszerek­ről, s azok alkalmazásáról. Ä Magyar Elektrotechnikai Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezetének előkészítő bizott­sága a Ganz Műszer Műveket — amely a népgazdaság villamos- műszer-igényének több mint 90 százalékát elégíti ki — kérte fel a szakmai program megtartásá­ra. A négy gyárral rendelkező nagyvállalat pedig nemcsak hogy a legkiválóbb szakelőadóit küld­te Kecskemétre, hanem a kül- és belföldön egyaránt keresett, kor­szerű műszereit is kiállította a Tudomány és Technika Házá­ban. A műszerbemutató megnyitá­sára egy nappal a szakmai elő­adássorozat előtt — vagyis teg­nap délelőtt — került sor. A Ganz Műszer Művek csaknem 4 ezer terméke közül villamosmű­szereket, hőtechnikai műszereket, laborberendezéseket, digitális • A nyugat-német licenc alapján gyártott Ganz-Héra laboratórium a Tudomány és Technika Házában rendezett műszerbemutatón. A be­rendezés ipari és oktatási célokra egyaránt alkalmas. műszereket, jármű-műszereket, villamos fogyasztásmérőket, kap­csolóórákat állítottak ki. Kelemen György a Ganz Mű­szer Művek kereskedelmi igazga­tója a megnyitó alkalmából hangsúlyozta, szívesen tettek ele­get a Bács-Kiskun megyei meg­hívásnak, hiszen itt országos át­lagnál dinamikusabban fejlődő ipar található. Helyesen ismerték fel a megye szakemberei, hogy a termelés hatékonyságának növe­lése elképzelhetetlen korszerű műszerek nélkül. Vállalatunk, bár termékeinek mintegy felét exportálja — mon­dotta a kereskedelmi igazgató — mégis elsősorban arra törekszik, hogy a hazai szükségleteket maxi­málisan kielégítse. Egyébként ku­tatás-fejlesztésre a csaknem 1 milliárd forintos termelési érté­künk 8 százalékát fordítjuk, hogy lépést tarthassunk a világban végbemenő technikai fejlődésseL Vállalatunkra az ipar automati­zálásában várnak fontos felada­tok. Arra számítunk — mondotta végül Kelemen György —, hogy itt Bács-Kiskunban nemcsak sok újat mutatunk, hanem hasznos tanácsokat is kapunk az előadáso­kat meghallgató és kiállításunkat látogató szakemberektől. Ily mó­don megismerkedve a termé­keinket felhasználók véleményé­vel tovább emelhetjük gyártmá­nyaink színvonalát. Ma a Ganz Műszer Művek és a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület helyi szervezetét megalakí­tó előkészítő bizottság közös ren­dezvénye, a megye szakmai kö­reiben nagy érdeklődésre Számot tartó előadássorozattal folytató­dik. 4 N. O. Munkahelyi művelődés A Biztonsági Tanács javasolja Angola ENSZ-felvételét A Palesztina-bizottság határozattervezete a közgyűlés előtt — A vietnami külügyminisztérium nyilatkozata — Szovjet felszólalás a közgyűlésben A Biztonsági Tanács hétfőn 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül két tartózkodással úgy döntött, hogy javasolja az ENSZ közgyű­lésének: vegye fel tagjai sorába az Angolai Népi Köztársaságot. Az Egyesült Államok és Kínai Népköztársaság nem vett részt a szavazásban. Amennyiben az ENSZ-közgyűlés elfogadja a Biz­tonsági Tanács indítványát, An­gola — egy évvel függetlensége elnyerésé után — a 146. ENSZ- tagállam lesz. * Az ENSZ húsztagú palesztina- bizottsága hétfőn határozat-ter­vezetet terjesztett a közgyűlés 31. ülésszaka elé. A bizottság idő­rendet javasol az izraeli csapatok arab területekről való kivonásá­ra. A tervezet szerint 1977. júni­us l-ig valamennyi megszálló csapatnak el kell hagynia az 1967-ben elfoglalt arab területe­ket. Az így felszabadult területe­ket az Egyesült Nemzetek Szer­vezete venné át, amely aztán az Arab Ligával együttműködve a területeket átadná a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. A tervezet konkrét javaslatokat tar­talmaz, hogy kétszakaszos terv keretében a palesztinokat vissza­telepítsék hazájukba. * A Vietnami Szocialista Köztár­saság külügyminisztériuma Ha­noiban közzétett nyilatkozatában elítélte az ország ENSZ-f elvételét megakadályozó, a Biztonsági Ta­nácsban a közelmúltban alkal­mazott amerikai vétót. ' Az Egyesült Államok kormá­nya hangsúlyozta a nyilatko­zat — ismét félreérthetetlenül bizonyította a vietnami néppel szembeni ellenséges magatartását. (Folytatás a 2. oldalon) örvendetesen sok szó esik mostanában a munkásműve­lődésről a munkahelyi kultu­rális életről. Kimagasló ered­ményekről és jólbevált mód­szerekről épp úgy hallani, mint az ezzel kapcsolatos gondokról, problémákról. S az utóbbi időben egyre in- káb arról is: miként tervezik — vagy kellene, hogy tervez­zék — az egyes munkahelye­ken a közművelődési munkát. Természetesen nem valami­féle új dologról, eddig nem ismert kezdeményezésről van szó ebben az esetben. Hiszen hosszú évek óta napirenden van ez a téma a legkülönbö­zőbb fórumokon, s alkalmak­kor. A hiba abban van, hogy bizony sok helyen döcögve készülnek el a tervek — s azok végrehajtása is akado­zik. A közelmúltban megtud­tuk az SZMT kulturális osz­tályán, hogy csupán minden tizedik üzemben készítenek elfogadható, reális alapokon nyugvó, a meglevő igényekre és lehetőségekre épülő éves munkatervet. A közművelődési törvény kimondja: „A közművelődési feladatokat, a közművelődés feltételeinek létrehozását és fejlesztését, a közreműködő állami szervek és társadalmi szervezetek, a munkahelyi, a lakóhelyi és a családi közös­ségek, az oktatási-nevelési és a közművelődést szolgáló in­tézmények egymásra épülő, egymást kiegészítő összehan­golt tevékenységükkel való­sítják meg." S leszögezi az új törvény az is, hogy a célo­kat és feladatokat éves és középtávú tervekben kell meghatározni. A gyárak, üzemek, válla­latok és más munkahelyek vezetői számára a fentiek egyértelműen és félreérthe­tetlenül kötelezővé teszik a dolgozók művelődésének segí­tését, s az erre irányuló te­vékenység tervezését. E rend­kívül fontos kötelesség alól egyetlen gazdasági vezető sem vonhatja ki magát, sem­miféle indoklással vagy ürüggyel: A törvény végrehaj­tása mindenki számára köte­lező. Ezt annál is inkább hangsúlyozni kell, mivel a munkásság művelődésének fontosságát külön paragrafus teszi hangsúlyozottá. Hogy a jelenleg még elfo­gadhatatlan általános gyakor­lat összképén javítsanak — vagyis hogy a közművelődési törvényben foglaltak tökéle­tesebb végrehajtását előse­gítsék —, a Szakszervezetek Megyei Tanácsán a napok­ban összeállítottak egy mód­szertani útmutatót a munka­helyi kulturális tervek készí­téséhez és szétküldték a me­gyébe. S ez alkalommal nem csak a párt- és szb-titkárok- nak, hanem a vezetőknek, igazgatóknak is elküldték az útmutatót egy levél kíséreté­ben, amelyben mindenkit ar­ra kértek, hogy saját lehető­ségeihez képest minél többet törődjön a tervek elkészíté­sével és végrehajtásával. A levelekben felsorolták azokat a legfontosabb rendeleteket és határozatokat, irányelve­ket, amelyek figyelembevé­tele nagy segítséget nyújthat e cseppet sem lebecsülendő munkához. A módszertani levél ismer­teti mindazokat a szükséges tennivalókat, módszereket és formákat, amelyek segítségé­vel megoldható a dolgozók hazafias és internacionalista nevelése, az általános és szak­mai műveltség gyarapítása, a szocialista erkölcs erősítése, az általános politikai kép­zettség fokozása, az ízlésfej­lesztés, a tartalmas szórako­zás és a szabad idő hasznos eltöltése, illetve az ezekhez szükséges feltételek és lehe­tőségek megteremtése. A legjobb terv, elképzelés is csupán annyit ér, ameny- nyit a gyakorlat során meg­valósítanak belőle. így van ez ebben az esetben is. A közművelődési törvény is, és a törvény szellemében elké­szített módszertani segítség is akkor válik élővé és a min­dennapokban hasznossá, ha mindazok, akik felelősséggel végzik — vagy kellene, hogy végezzék — az ilyen jellegű munkát, most összefognak, s elkészítik a jövő esztendőre szóló munkahelyi művelődési tervet. A törvény szellemében, mindannyiónk közös haszná­ra és örömére. V. M. • Szavaz a Biztonsági Tanács. (Telefoto—MTI—KS.) Szakmai előadások Bács megyei igények szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom