Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 271. szám Ára: 90 fillér 1976. november 23. gedd Negyvenezer forint a chilei fiataloknak Nyár végén a kecskeméti ifjúkommunisták kezdemé­nyezésére a KISZ megyei bi­zottsága felhívással fordult a Bács-Kiskun megye üzemei­ben, vállalatainál dolgozó fia­talokhoz, hogy a chilei nép megsegítésére tartsanak kom­munista műszakokat. A KISZ-esek 40 ezer forin­tot kaptak társadalmi munká­jukért. Az összeget szomba­ton délután Kiskunfélegyhá­zán, a művelődési ház ifjú­munkás klubjában Király Zoltán, a KISZ megyei bi­zottságának megbízott titkára adta át a chilei KISZ ma­gyarországi szervezete veze­tőinek. ELSŐKÉNT A KGM-VÁLLALATOK KÖZÜL A kohó- és gépipari ágazatban elsőként tartotta meg a szocialistabrigád-vezetők ta­nácskozását Budapesten a LAMP ART Zo­máncipari Művek, amelyen képviseltette ma­gát a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Vasas Szakszervezet is. A vállalat vezetősé­gének beszámolója hangsúlyozta, hogy az el­múlt ötéves terv időszakban a ZIM-nek az ország különböző részeiben levő gyáraiban 20 százalékkal növekedett a szocialista mun­Szocialista­brigádvezetők tanácskozása kaverseny-mozgalomban részt vevők száma. A mozgalom eredményességét igazolja, hogy 1970-hez viszo­nyítva csaknem kétszeresére emelkedett a szocialista brigád cím különböző fokozatait elért munkáskollektívák aránya. < Az V. ötéves terv első eszten­dejének eddig eltelt időszakában a gazdasági tervek teljesítését számos nehézség akádályozta. Ezek jórésze az állandóan csök­kenő munkáslétszámmal kapcso­latos — állapította meg a beszá­moló. Ezért az év hátralevő ré­szében az üzem- és munkaszer­vezési intézkedések mellett fon­tos, hogy a szocialista brigádok is kellő erőfeszítéseket tegyenek a termelési célkitűzések megvaló­sítására. A brigádok vállalásaiban jelen­tős hangsúlyt kaptak a munkások műveltségének növelésére tett felajánlások. A Zománcipari Mű­vek mintegy 3500 szocialista bri­gádban tevékenykedő dolgozója közül 2800-an vesznek részt kü­lönféle politikai és szakmai ok­tatáson, továbbképzésen. E téren kiemelkedő eredményeket ért el a kecskeméti gyár kollektívája, ugyanis az üzemben kihelyezett általános iskola működik, amely­nek 7—8. osztályában 110, negy­ven éven aluli szocialistabrigád- tag tanul. Ugyanitt a marxista— leninista középiskolának is kihe­lyezett tagozata van. A szocialista brigádok tagjai végzik a társadalmi munkák túl­nyomó részét is. Elismerést érde­mel az a tisztasági mozgalom, amelyet a kecskeméti gyárban kezdeményeztek, s az a társadal- mimunka-akció, amit a kollek­tíva a kerekdombi üzemi üdülő továbbfejlesztésére indított. A tanácskozáson igen sok szó esett az éves termelési tervek teljesítéséről. Felszólalt az érte­kezleten Virágh József, a kecs­keméti gyár gépi öntödéjében dolgozó Felszabadulás szocialista brigád vezetője. Elmondta, hogy az év hátralevő részére pótfel­ajánlást tettek, amelyben vállal­ták, hogy a gépek folyamatos működési idejét 85 százalékra nö­velik, műszakonként 190 darab új formát öntenek, a selejtet 9,5 százalék alatt tartják. A máso­dik és harmadik műszakot pedig oly módon segítik, hogy a brigád­tagok túlórát vállalnak abban az esetben, ha a technológiailag elő­írt létszám a következő műszak­ban nem áll rendelkezésre. A Felszabadulás brigádot di­cséri, hogy elkészítették már a szocialista munkaverseny-vállalá­sukat a gyár V. ötéves terve megvalósításának segítésére, s el­sőként csatlakoztak az országos centenáriumi bizottság felhívásá­hoz, amely a Vasas Szakszervezet megalakulásának 100. évfordulója méltó megünneplésére hívja fel a szervezett dolgozókat. A tanácskozáson négy küldöttet választottak a KGM ágazat szo- cirlistabrigád-vezetőinek országos tanácskozására. Az egyik közülük Virágh József, a kecskeméti gyár Felszabadulás brigádjának veze­tője. A település gazdája hiszen sok, nagyon sok mú­lik azon,, hogy a tanácsnak milyen kapcsolata van a la­kossággal, a választópolgá­rokkal. Van e hitele a tanács­nak, mint testületnek a köz­ség lakossága körében. Mert a jó, őszinte kapcsolat — mondhatnánk döntő mérték­ben — befolyásolni képes a település, a tanács egyéb fel­adatainak megoldását. Ezek az „egyéb feladatok” ugyanis gerincét képezik az államigazgatás, az államhata­lom helyi szervei munkájá­nak. S itt elsősorban az adott település fejlesztésére, a kommunális feladatokra kell gondolnunk. Tanácsi szakem­berek körében ma már köz­helynek számít az a mondás, hogy jó, megvalósítható, te­hát reális középtávú fejlesz­tési tervet csakis a lakosság­gal összhangban, az emberek­kel megbeszélve lehet készí­teni. Az ilyen, demokratikus alapon készített fejlesztési terv lehet akár feszített is, mert a megvalósítás pénz­ügyi és anyagi lehetőségein túl ott van a lakosság ígére­te, elkötelezettsége is. Már­pedig a tanács csak akkor le­het igazán egy település gaz­dája, ha ismeri az ott élő emberek aktivitását, ha ezt az aktivitást a jó célok ér­dekében befolyásolni, fokoz­ni képes. A lakosságnak és a helyi tanácskoknak ez a kapcsolata már régen nem az igények szintjén fogalmazódik meg. Hiszen éppen a közelmúlt­ban — a megyei tanács leg­utóbbi ülésén — elfogadott V. ötéves középtávú fejlesztési terv bizonyítja, hogy jó és egészséges a kapcsolat a ta­nácsok és a lakosság között, ami természetes. Az ilyen együttműködés nélkül ugyan­is nem lehetne megvalósítani olyan, az egész községet, nagyközséget érintő célokat, mint a járda, a villany, a vízvezeték hálózatának bőví­tése, a bölcsődék, az óvodák építése, bővítése, orvosi ren­delők, gyógyszertárak, öre­gek napközi otthona, iskola- bővítés, művelődési ház, tor­naterem, könyvtár építése, fejlesztése. A tanácsok létre­jöttük pillanatától kezdiie er­re az őszinte és közvetlen kapcsolatra építik tevékeny­ségüket és igen nehéz elkép­zelni olyan szervet, amely ugyan a település gazdájá­nak vallja magát, de az ott élő emberektől elzárkózva, azok nélkül dolgozik. Az ilyen „munka" vajmi kevés eredményt hozna, ha hozna egyáltalán valamit. Az olvasó előtt nincs szük­ség annak számokkal való bizonyítására, hogy a szóban forgó kapcsolat az elmúlt években milyen eredmények­kel járt, s hogy a következő esztendők során milyen célok megvalósítása épül erre az együttműködésre. Az azonban kétségtelen, hogy a legjobb eredmények a negyedik öt­éves tervidőszakban is ott születtek, ahol a tanács való­ban gazdája tudott lenni egy- egy településnek. Nemcsak anyagi, pénzügyi értelemben, hanem a szellemi erőkkel, a bizalommal, a megértéssel, az igényekkel is úgy sáfárkodva, hogy az jó visszhangra és kö­vetésre talált a választópol­gárok között is. G. S. Hazaérkezett Romániából a megyei pártküldöttség A Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottságának meg­hívására — amint arról lapunk­ban már beszámoltunk — három­tagú megyei pártküldöttség uta­zott az elmúlt héten a Román Szocialista Köztársaság Álba me­gyéjébe, a testvérmegyei kapcso­latok ápolása céljából. A delegá­ció — amelynek vezetője Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, tagja pedig Kertész Já­nosáé a megyei pártbizottság tag­ja és Szabó Attila, a megyei ta­nács apparátusi pártbizottságának titkára volt — szombaton, az esti órákban hazaérkezett. Veteránok / 1 oldal Kongresszusra készülve 4, |UW A tárgyalóteremből (. oldal Beszéljünk az iskolákról >. oldal L. Brezsnyev Bukarestben Kopreda Dezső és Kozma Mi­hály, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn délután Bukarestbe ér­kezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára meghívá­sára baráti látogatást tesz Romá­niában. Az otopeni nemzetközi repülő­téren Leonyid Brezsnyevet Nicolae Ceausescu, valamint más román párt- és állami vezetők fogadták. Az SZKP KB főtitkárával együtt utazott el Bukarestbe Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Csernyenko, az (Folytatás a 2. oldalon.) • Indulás előtt a moszkvai repülőtéren. SZŐLŐT, GYÜMÖLCSÖST TELEPÍTENEK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK Jelentősen növelik a zöldségtermő területet Bács-Kiskun megye állami gazdaságai V. ötéves tervük elkészítésénél az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1975. november 26—27-i ha­tározatából indultak ki. A termelés hatékony­ságának fokozását tartották fő követelmény­nek. Terveik szerint a munka termelékenysé­gének növekedése meghaladja a termelés emelkedésének mértékét. Ez a növénytermesz­tésben 8,3, az állattenyésztésben 7 százalékos évenkénti termelésemelkedést jelent. A két fő ágazat egymáshoz viszonyított ilyen ará­nya indokolt Bács-Kiskun megyében a ker­tészeti ágazatok túlsúlya miatt. Az állami gazdaságok növény- termelése 1980-ig átlagosan 8,3 százalékkal növekedik évente. Az ágazaton belül a szántóföldi növényeké 6,5 százalékot, a sző­lő- és a bortermelés 8,7, a gyü­mölcstermesztés 10,7 százalékot ér el évenként. 1975-höz viszo­nyítva Bács-Kiskun megye ál­lami gazdaságai a zöldségter­mő területet 64,9 százalékkal emelik. A tervidőszak végéig 1175 hektár gyümölcsöst, 1738 hektár szőlőt telepítenek. A zöld­ségtermeléssel hasznosított terü­let nagysága összességében meg­felel annak az aránynak, ame­lyet az országos tervek előír­nak. A megye állami gazdaságai­nak szőlő- és gyümölcstermelé­sét az ültetvények korszerűsíté­sére, és azok területének növe­lésére irányuló törekvés jellem­zi. Az 1980-ig előirányzott gyü­mölcstelepítésben jelentős a csonthéjasok, elsősorban a kaj­szi- és őszibarack aránya. Az V. ötéves terv során az állami gazdaságok fejlesztik a faiskolai termesztést, megtermelik a sző­lőtelepítéshez szükséges oltványt és gyökeres vesszőt. A gazdasá­gok öt év alatt egymillió olt­ványt és 6,5 millió gyökeres vesszőt állítanak elő a szőlőolt- vány-üzem segítségével. Az állami gazdaságok borá­szati üzemeinek alapanyag-ellá­tását túlnyomórészt továbbra is a saját szőlőültetvényeik fede­zik. A tervidőszakban azonban egyre nagyobb szerepet kap a szőlőtermelési rendszerekhez tar­tozó gazdaságokból, a különböző együttműködésből származó alapanyag is. Az állami gazda­ságokban feldolgozott szőlőnek 1975-ben a 21 százalékát. 1980- ban pedig 27 százalékát ad ják a rendszerekhez társult szőlőter­mesztő gazdaságok. Jelentős mértékben feilődik a szelő alapanyagú üdítő ital elő­állítása az állami gazdaságok­ban, 1980-ig a jelenleginek hat­szorosára, 95 ezer hektoliterre nő. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas találok ésszerű hasznosítására tovább folytat­ják a korábban megkezdett er­dőtelepítést. 1975-ben 5388 hektár volt az állami gazdaságokban, ez 1980-ig 6787 hektárra emelkedik. Gondot fordítanak a rét- és le­gelőgazdálkodás korszerűsítésére, felújítására. 945 hektár mester­séges gyepet telepítenek 1980-ig. Ily módon a rétek, legelők szé­natermését hektáronként 30,4 • Korszerűsíti az anyagmoz­gatást a Bajai Állami Gazdaság. Erre a célra többek között terméy- felszedő, rakodógépet vásárolt. • Szőlőoltvány és szaporító­anyag termelésre társultak az állami gazdaságok. Képünkön az ASZÚ érsekhalmi oltvány­készítő üzeme. mázsára emelik. Ez több, mint kétszerese az 1975. évi átlagnak. A talajerő-utánpótlás mértéke arányos a szántóföldi növényter­mesztés és a kertészet hozamá­nak emelkedésével, de az eddi­ginél nagyobb mértékben nö­vekszik a szervestrágya felhasz­nálása. E jelentős termelési feladatok megoldására a megye állami gazdaságai öt év alatt 2 milliárd 343 millió forintot ruháznak be. A beruházások anyagi-műszaki összetétele összhangban van az országos tervekkel, 24 százaléka lesz előreláthatólag építkezés, 47 százaléka gép-, 29 száza­léka egyéb beruházás, főleg ül­tetvény telepítés. A gépesítésre szánt összegek a technológia korszerűsítését célozzák. A ter­melési feladatok végrehajtását alappzzák meg az öntözőtelepels bővítésére, a magtárak, tárolók létesítésére, valamint a vető­mag-üzemek korszerűsítésére vonatkozó elképzelések. 212 mil­lió forintot költenek a megye ál­lami gazdaságai az általános célt szolgáló beruházásokra, üze­mi út, munkásszállás, üzemi konyha és egyéb szociális beru­házás megvalósítására. Az állampolgárok életének minden jelentős mozzanata kapcsolatban van a helyi ta­nácsok munkájával. Ügy is mondhatnánk, hogy az ál­lamigazgatás és az államha­talom helyi szervei „bölcsőtől a koporsóig” átfogják a te­rületén élő emberek munká­ját, gondjait, örömeit. Ez, ilyen formában megfogal­mazva természetesen nagyon általános, noha feltétlenül igaz. Ahhoz azonban, hogy megértsük és megfelelően ér­tékelni tudjuk a helyi taná­csok sokrétű, szerteágazó és minden részletében fontos tevékenységét, mindenképpen arra van szükség, hogy elem­zőbb igénnyel vegyük szem­ügyre azokat. Már az általános megálla­pítások alapján valódinak, reálisnak ítélhetjük meg azt a kijelentést, amely szerint a helyi tanácsok mindenhol az adott település gazdái. Ez a szerep azonban jóval több annál, minthogy az állampol­gárok személyes ügyeit inté­zik, ahhoz adnak útbaigazí­tást, segítséget, támogatást. Természetesen ebben a téma­körben az sem elhanyagolha­tó szempont, hogy a tanács, vagy annak valamelyik szak- igazgatási szerve, előadója, munkatársa miként foglalko­zik az oda bekopogtató vá­lasztóval, az állampolgárral. Nem mindegy, hogy kérése, panasza, javaslata milyen visszhangra talál, hogy ez a „visszhang” mennyi időn be­lül jut el az illetőhöz. Ilyen értelemben is felfoghatjuk a település gazdája elnevezést,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom