Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI nEpe AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI évf. 275. szám Árat 90 fillér 1916. november 20. szombat Urho Kekkonen látogatása egy dunántúli tsz-ben Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke és kísérete pén­teken ellátogatott a székesfehér­vári Vörösmarty Termelőszövet­kezetbe. A finn vendégeket vi­déki útjára elkísérte Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes, és dr. Matusek Tivadar, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykövete. A finn államfő tiszteletére zászló­díszbe öltözött gazdaság bejára­tánál piros nyakkendős úttörők virágokkal köszöntötték Kekko­nen elnököt, akit dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke, és a tsz vezetői fogadtak. Tőke Ferenc, a termelőszövet­kezet elnöke tájékoztatta a ven­dégeket a mintegy 3300 hektár­nyi területen gazdálkodó szövet­kezet munkájáról. Elmondotta, hogy terméseredményeik megha­ladják az országos átlagot. Fő mezőgazdasági terményük a búza és a kukorica, s jelentős zöldség­kertészettel is rendelkeznek A tájékoztatót követően a ven­dégek megtekintették a baromfi­(Folytatás a 2. oldalon.) Cementgyári berendezések Szíriának • Szekszárdi Károly lakatos, a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet dolgozója, festésre készíti elő az NSZK-megrendelésre készülő acél­kéményeket. Ezek a berendezések egy Szíriában épülő cemetgyár al­katrészei lesznek. A BÁCS MEGYEI ÚTÉPÍTŐK ÖTÉVES PROGRAMJA 1,8 milliárd forint korszerűsítésre A hazai útépítés a hatvanas évek közepétől jelentős válto­záson ment át, korszerűbb lett az útépítő anyagok gyártásá­nak technológiája, nagyobb teljesítményű gyártó- és bedol­gozó gépeket állítottak üzembe. A gépjárművek számának növekedése, a forgalom biztonsága egyre több és jobb utat igényel. A meglevők korszerűsítése a megyében igen jelentős feladat. Sajt Bácsbokodról Az idén a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat hétszáz dolgozója 327 millió forint termelési tervet teljesít, amelynek keretében a három építésvezetőség 270 ezer tonna aszfaltanyagot gyárt, amely 400 kilométer hosszú, hét méter széles út átlag négy centiméter vastagságú aszfaltszőnyegének felel meg. Emellett természetesen mélyépítési, csatornázási és egyéb, az útéppítéshez kapcsolódó munkákat is elvégeznek. A váfc lalat ez évi munkái közül kiemel­kedik az 52-es számú, Kecske­mét—Solt közötti út felújítása. Itt a régi betonburkolatra az útpálya egy méter szélesítése után került az aszfalt. A munka ritmusára jellemző volt, hogy a több mint 40 kilométeres sza­kasz alig három és fél hónap alatt készült el. Az 5-ös számú főútvonal Kecskemét—Kiskunfél­egyháza—megyehatár közötti szakaszán a burkolat aszfalt- betonnal történő megerősítésére került sor. Kiskunhalas környé­kén tíznél több bekötőutat épí­tettek, általában 20—40 nap alatt. Baja környékén az utak burkola­ta javult, s új aszfaltszőnyeget kapott az 51-es és az 55-ös út régi pályája. Ebben az évben készült el a seregélyesi bekötőút, mintegy 15 millió forint érték­ben. A KÉV, a KPM Közúti Fő­osztálya részére 200 millió forint értékű, az AGROBER megrende­lése alapján 42 millió forint ér­tékű munkát végzett el termelő­szövetkezeti bekötőutak építésé­vel. Ezek közül is kiemelkedik a kunpeszéri Parasztbecsület, a miskei Egyetértés, a csólvospá- losi Kunsági, az érsekcsanádi Bú­zakalász, a szabadszállási Arany­homok, ' a garai Vörös Csillag és a dunapataji Üj Élet Tsz bekö­tőútjainak elkészítése. Ezek hossza több mint 22 kilométer. A tanács megrendelésére 32 millió forint értékű munkát adtak át Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Kiskőrösön. Az utóbbi helyén nemcsak útépítést végeznek, de szennyvíz- és csapadékvíz-elve­zető csatornát is készítettek. A megyén kívül dolgoztak az al­győi gázprogram megvalósításán, sőt megrendelőik 'között szerepel­nek a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, ipari vállala­tok. Ezek számára úgynevezett belsőségi utakat készítenek, s ezek közül is a legjelentősebb a MEZŐGÉP részére készített bel­ső útépítés, valamint a Bajai Ál­lami Gazdaság mátéházpusztai tranzitraktárának út- és térbur* kolatának megvalósítása. A jövő évben az aszfaltmun­kálatok valamelyest csökkennek, de nagyobb szerep jut a mély­építésnek és a közművesítésnek. A nagy teljesítményű aszfalt- gyártó és bedolgozó gépek ha­tékonyabb kihasználása végett Könyvterjesztők „Az is öröm nekem, ha má­sok olvasnak” — mondta egy bizományos a napokban, ami­kor arról faggattam, hogy tu­lajdonképpen miért foglalko­zik a könyvterjesztéssel? Hi­szen sok idő kell hozzá, s még több vesződséggel jár. „Ha mások olvasnak”, mond­ta az az ember, aki sok év óta maga is rendszeresen olvas. Valamikor, tán másfél évti­zeddel ezelőtt — mint annyi más társát — éppen azért kérték meg, hogy végezze a könyvterjesztés szép munká­ját, mert úgy ismerték, mint aki rendszeresen olvas. Folytathatnánk a példákat, amelyek együttesen bizonyít­ják, hogy sokan végzik szí­vesen a bizományosi feladato­kat. Az UNIVER Szövetkezet kecskeméti boltjában elmond­ták, hogy négy olyan bizomá­nyosuk van, aki immár tizen­hét esztendeje terjeszti a könyeket. Vagyis, amióta az üzlet megnyílt, azóta egyfoly­tában, fáradhatatlanul, télen és nyáron. Hogy a beszédes példáknál maradjunk, megemlítünk még egyet. Nemrégiben, amikor Bácsalmáson megnyitották a téli politikai könyvnapokat, a Kossuth Könyvkiadó öt-, il­letve tízéves terjesztői okle­véllel jutalmazott tizenhárom propagandistát. Olyanokat, akik a politikai és pártirodal­mat igyekeznek eljuttatni a dolgozókhoz, munkahelyükön. Akik elvállalták ezt a fel­adatot — a politikai művek terjesztése esetében pártfel­adatként —, megértették az MSZMP KB közművelődési határozatát, mely az állandó és rendszeres művelődéssel kapcsolatos: „El kell érni, hogy az emberek képesek le­gyenek önmaguk is választa­ni a kulturális értékek között, dönteni arról, hogy a kultú­rából a maguk számára mit, miért tartanak fontosnak. Ar­ra kell törekedni, hogy ezek a döntések a pozitív értékek javára történjenek, és az íz­lésszint emelkedését szolgál­ják.” A fenti mondatok különös jelentőségűek azok számára, akiknek fő törekvése, hogy minél több emberhez eljut­tassák az olvasnivalót. Shogy minél több színvonalas, ízlést fejlesztő, világnézetet alakító és új ismereteket nyújtó ol­vasnivalóval gazdagítsák az érdeklődők életét. Mert ki ta­gadhatná, hogy egy-egy tar­talmas, jó kötet elolvasása közben gazdagodik az ember? Nos, a könyvterjesztők egyik legfőbb — vagy talán a le­geslegfőbb — feladata abban áll, hogy a mások kezébe adott művek eszmeileg és formailag egyaránt színvona­lasak legyenek. Hogy nagyjából képet kap­junk arról, milyen mértékű a könyvterjesztők kiterjedt há­lózata Bács-Kiskunban, itt csupán két számot említünk meg. Megyénkben összesen mintegy ezer propagandista foglalkozik a politikai és párt­irodalom terjesztésével; s a megyeszékhelyen csaknem száz bizományos árulja a könyveket a munkahelyeken. Különösen az üzemi könyvter­jesztés mutatott fel a régeb­binél nagyobb eredményeket az utóbbi időben; s ez örven­detes jelenség. Jó dolog, hogy bizományo­saink között ma már egyre több az olyan, aki nem egy­szerűen kereskedelmi-üzleti te­vékenységnek fogja fel sajátos megbízatását, hanem kifeje­zetten kulturális munkának tartja azt. Helyesen fogalma­zott az a terjesztő, aki ígyt nyilatkozott: „Szerintem a' mi munkánk tulajdonképpen közművelődési munka. Hiszen az igényeket is figyelembe vesszük, sőt: igyekszünk fel­kelteni, mielőtt azok kielégí­tésén fáradoznánk.” V. M. kívánják eddigi eredményeiket tovább fokozni. Jövőre megépí­tik Kiskunhalason az 53-as út teljes átkelési szakaszát. A csa­tornázást, a közművesítést, pá­lyaépítést tartalmazó munka mintegy 60 millió forint beruhá­zást igényel. Baján jövőre feje­ződik be a korábban elkezdett átkelési szakasz megépítése, Solt és Kiskőrös között az 53-as útra pedig új aszfaltszőnyeg kerül. Ugyancsak korszerűsítik a Kecs­kemét és Cegléd közötti utat a megyehatárig. A jövő évi feladatok sikeres megvalósítását elősegíti az idei 22,5 millió forintos, beruházás, amely egyebek között a közpon­ti gépjavító üzem felépítésének megkezdését, aszfaltterítő és az aszfaltozáshoz szükséges egyéb gépek és berendezések megvásár­lását tartalmazta. A KÉV az új ötéves tervben az elmúlt terv­időszak termelési értékének megkétszerezését tűzte ki célul, amely várhatóan 1,8 milliárd fo­lt nt lesz. G. G. • Az év folyamán eddig 21 millió liter tejet vásárolt fel a Bácsbokodi Vajüzem. Egymillióval többet, mint tavaly, hasonló idő alatt. A begyűjtött tejből többek között 3200 mázsa túró és 6800 mázsa trappista sajt készül. Képünkön: Felsőszentivánon az iskola pincéjében érlelődik a sajt. Huszonnyolc nap kell ah­hoz, hogy az íze, zamata megfelelő legyen. (Pásztor Zoltán felvétele.) Készülődés a kongresszusra A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken Budapesten Moharos József elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, amely Szabó István el­nök előterjesztése alapján érté­kelte a III. kongresszus előkészí­tését: a szövetkezeti közgyűlések és az elmúlt héten befejeződött megyei-területi küldöttgyűlések munkáját, valamint összegezte a TOT kongresszusi ajánlásához fűzött javaslatokat. Az ország 1462 termelőszövet­kezetében, 123 szakszövetkezeté­ben és 19 halászati termelőszövet­kezetében szeptemberben és ok­tóberben az egymilliós összlét­számú tagság közgyűléseken vi­tatta meg a TOT kongresszusi ajánlását, ezen keresztül a ter­melőszövetkezeti mozgalom hely­zetét, valamint a továbbfejlesztés helyi és országos feladatait. Az előkészítő munkába mintegy 200 szövetkezeti társulás kollektívája is bekapcsolódott. Az Országos Tanács megálla­pította, hogy a közgyűlések dön­tő többségén színvonalas, alkotó vita folyt az előző kongresszus óta végzett közös tevékenységről, és a népgazdaság V. ötéves ter­véből adódó termelőszövetkezeti feladatokról. A 23 területi szövetség kül­döttgyűlésen összegezte a TOT ajánlásával összefüggő helyi szö­vetkezeti javaslatokat, ezek kö­zül 350-et az országos tanácsnak megküldte. Ezeket a javaslatokat a TOT hasznosította, így a kong­resszusi dokumentumok terveze­tei kiegészültek a szövetkezeti dolgozók százezreinek véle me­nyével. Több kérdésben a vita természetesen tovább folytatódhat a kongresszuson. A TOT elnöke bejelentette, hogy a küldöttgyűlések titkos szavazással megválasztották a kongresszus 500 küldöttjét, és a TOT 125 tagja közül 107-et. Az előző választásokhoz képest ked­vező változás tapasztalható a TOT-tagok összetételében, szin­te minden választási körzetben növekedett a megválasztott nők, fiatalok és fizikai dolgozók, vala­mint a képzett középvezető szak­emberek aránya. (MTI) Eredményes a termékszerkezet átalakítása Az V. ötéves terv gazdaságpo­litikai koncepciója előtérbe he­lyezi a termelés hatékonyságá­nak növelését. Az iparvállalatok feladatát ebben az átfogó prog­ramban a termékszerkezet átala­kításában jelöli meg A tervidő­szak első évének végéhez köze­ledve az üzemekben kirajzolódik az új követelményekhez való al­kalmazkodás módja, a változá­sok eredménye. Ezekről tájéko­zódtunk Kiskunhalason, a Ganz- MÁVAG gyáregységében. A termékszerkezet átalakítása nem az idén kezdődött az üzem­ben. Két éve született meg a vál­lalat döntése az önálló gépgyár­tás tevékenységéből. Ennek nyo­mán rögtön hozzákezdtek az elő­készületekhez, a szivattyú- és agg­regátorgyártás megszervezéséhez A tavalyi eredmények után eb­ben az évben tovább szélesítették a termékválasztékot, növelték a gépgyártás volumenét. Termelésüknek több mint felét még az idén is az egyes Ganz- gyárakkal való alkatrészgyártási együttműködésben hasznosítják. Emellett azonban 125,5 milliós gépgyártási tervet teljesítenek — várhatóan 128 millióra. Január elejétől október végéig ugyanis az előirányzottnál 7 százalékkal nagyobb értékben állítottak elő gépeket. Hasonlóan jól gazdál­kodtak a dolgozók és a termelő­berendezések munkaidejével. A normaóra-teljesítmény ebben a tíz hónapban 7,2 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet. Része van ebben az eredményben a je­lentős — csaknem 25 ezer nor­maórának megfelelő — társa­dalmi munkának is, amelyet a gyáregység szocialista brigádjai a nyári hónapokban végeztek. Fel­ajánlásukat a vállalat tervteljesí­tésének sikere érdekében tették, az alkatrésztermelés növelésére. Munkájuknak döntő szerepe van abban, hogy a kiskunhalasi Ganz gyáregység ismét eredményes évet zárhat. A tervek túlteljesítése mellett jól mutatja ezt, hogy berendezé­seik műszakilag igényes, korsze­rű termékek. Felhasználóik ma­gas követelményeket támasztanak nemcsak a megbízható működés, hanem a szállítási határidők te­rén is. A nagy beruházások és az országos programok egyaránt gondos és gyors munkára köte­lezik a kiskunhalasi gépgyártó­kat. A paksi atomerőműben, a gyulai és a bajai húskombinát­ban, a tiszai hőerőműben kerül­nek felhasználásra szivattyúik. Üzemellenőrző automatikával felszerelt áramfejlesztő berendezé. sükkel minden tekintetben elége­dett legnagyobb vásárlójuk, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Az azonos rendeltetésű Mercedes gyártmányoknál műsza­ki szempontból is jobb minősítést kaptak a halasi üzem fiatal ter­mékei. A szaporodó termelési felada­tok mellett nem csökkennek a termékszerkezet teljes átalakítá­sával járó tennivalók sem. A kö­vetkező években egyre több for­gácsoló, munka lesz az üzemben, folyamatos a géppark korszerűsí­tései is. Tehát több, a modern technikában is járatos szakem­berre van szüksége a gyáregy­ségnek. Ebben az évben 50 fiatal kezdte meg náluk a különböző vasipari mesterségek elsajátítását. A felnőtt dolgozók közül pedig most készül fel az első csoport a számjegyvezérlésű szerszámgé­pek kezelésére, karbantartására, termelésük irányítására. Az idő sürget, várhatóan már a jövő év végén megérkeznek Kiskunhalas­ra az első számjegyvezérlésű au­tomata szerszámgépek. Zs. A. Környezetvédelmi tanácskozás Az Országos Környezetvédelmi Tanács pénteken ülést tartott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. Egyebek között megtárgyalta a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatával ke­letkező környezeti ártalmakról és azok csökkentésének feladatairól szóló jelentést, amelyet Menyhárt László, az Országos Bányaműsza­ki Főfelügyelőség elnöke terjesz­tett elő. A jelentésből kitűnik, hogy az évente mintegy' 100 millió tonna szilárd ásványi nyersanyag bá­nyászata szükségképpen — át­menetileg, esetleg tartósan — megváltoztatja, károsítja a ter­mészeti környezetet. A föld alat­ti bányászattal járó talajmozgá­sok mintegy 1400 hektár termőta­lajt tartósan, 1300 hektárt pedig mérsékeltebben — rövid idő alatt helyreállíthatóan — ká­rosították. A bányák meddőhá­nyói megközelítően 1500 hektár területet foglalnak el, s ennek többszörösét a külszíni bányák munkagödrei. A tanács ülésén Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes adott tájékozta­tást azokról az alapelvekről, ame­lyek szerint az V. ötéves tervben gondoskodnak a levegőtisztaság­védelmi alap ösztönző felhasz­nálásáról. A kormány intézkedé­sének megfelelően adminisztratív úton és különböző gazdasági ösz­tönzőkkel is szorgalmazzák a lég- szennyezés csökkentését az átla­gosnál nagyobb szennyezést oko­zó üzemeknél. Többek között a szennyezés arányában bírság fi­zetésére kötelezik a vétkes üze­meket, de a bírságból összegyűlt' pénz túlnyomó részét a szennye­zéscsökkentő beruházások ösztön- 'ző támogatására fordítják. Így az V. ötéves tervben több száz mil­lió forint értékű segítséget nyúj­tanak a levegőtisztaság-védelmi beruházásokhoz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom