Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felszaka­dozó felhőzet, már csak elszórtan gyenge esők. A Dunántúlon élénk északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet ál­talában 1—S fok között, néhány gyengén felhős, szélvédett helyen, gyenge fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7—12 fok között. (MTI) MAGAS CUKORTARTALMÚ A BÁCS-KISKUN MEGYEI TERMÉS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 272. szám Ára: 90 fillér 1976. november 17. szerda Utolsó szakaszban a cukorrépa és a kukorica betakarítása Meggyorsult a mezőgazdasági munka Bács-Kiskun megyé­ben. A kapásnövények termésének nagyobbik fele már g magtárban vagy a feldolgozó üzemben biztos helyen van. Az állami és szövetkezeti gazdaságok befejezték a napraforgó, a szója, a silókukorica betakarítását, a cukorrépának 92 száza­lékát szedték ki eddig a földből, és utolsó negyedéhez érke­zett a kukorica törése. Hosszú az út addig, amíg a cu­korrépából cukor lesz. Ez alatt nemcsak az a .távolság értendő, ami a gazdaságok és a feldolgozó üzemek között van, hanem a gyár­tás egész folyamata. Hazánkban a tizenegy cukorgyár közül kettő fogadja Bács-Kiskun megye több, mint 5 ezer hektár cukorrépaföld­jének termését. Ez a vetésterület mindössze néhány százaléka a ke­nyérgabonáénak. A betakarításra Leonyid Brezsnyev és Tito elnök folytatta tárgyalásait Belgrádban Kedden délelőtt Belgrádban folytatódtak a baráti látogatáson Jugoszláviába tartózkodó Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának és Joszip Broz Tito ju­goszláv állaijiTönék, a JKSZ elnö­kének ' tárgyalásai, amelyeknek x. napirendjén a két ország és a két párt kápcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi .helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom ■ időszerű kérdései szerepelnék. ' ‘ A jugoszlá^fjapok keddi számá­ban első oldalon vastagbetűs rí­mek alatt, képekkel illusztrálva foglalkoznak Leobyid Brezsnyev Belgrádba érkezésével és látoga­tása első napjának eseményeivel. A Borba négyhasábos rímében idézi az SZKP KB főtitkárának szavait: A Szovjetunió arra törek­szik, hogy erősítse és fejlessze Ju­goszláviához fűződő barátságát az egyenjogúság, a tisztelet, a biza­lom és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Címben émeli ki Tito megállapítását is: a fejlett és szilárd jugoszláv—szov­jet kapcsolatok hozzájárulnak a békéért, a békés egymás mellett élésért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harchoz. A szovjet lapok is első oldalas tudósításokban számolnak be Leo­nyid Brezsnyev Belgrádba érke­zéséről. A Pravda emlékeztet rá, hogy Leonyid Brezsnyev legutóbbi, 1971-es belgrádi látogatása során írták alá a szovjet—jugoszláv nyi­latkozatot, az azt követő években Brezsnyev és Tito Moszkvában, Kijevben, Helsinkiben és Berlin­ben találkozott. A tapasztalat be­bizonyította, hogy minden ilyen találkozó nagv lépés volt az SZKP és a JKSZ közötti kapcsolatok fejlesztésében a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok megszilárdítá­sában. és elszállításra váró termés vi­szont vetekszik azzal a búzameny- nyiséggel, amelyet a gabonafor­galmi és malomipari vállalat a megye termelőitől átvesz. November 13-án a Szolnoki Cu­korgyár Bács-Kiskun megyei kör­zetében még 250 hektár, összesen 9200 tonna cukorrépa volt a föld­ben, legtöbb a kiskunfélegyházi, a kunszállási, valamint a tompái határban. November 20-ra azon­ban ezt is összegyűjtik, ha az idő­járás az eddiginél jobban nem hátráltatja a munkát. A gyár és a termelők közötti sokéves jó kapcsolat eredménye, hogy köl­csönösen segítik egymás tevé­kenységét. A Szolnoki Cukorgyár azzal, hogy esetenként közvetlen a szántóföldön veszi át és minő­síti a felszedett termést, amint ezt a felsőszentiváni termelőszövetke­zet esetében teszi. A közös gazda­ságok pedig azzal, hogy ősszel felszántott, ió táperőben levő ta­lajba vetnek, megtartják a tech­nológiai fegyelmet, ügyelnek a nitrogén, foszfor és káliműtrágya helyes arányára, a tenyészidőszak alatt a cukorrépa gyommentessé­gére. Ennek eredménye, hogy a Szol­noki Cukorgyár több megyére ki­• A kukoricaföldről beszállított termést a szárítóüzem szomszéd­ságában helyezik el a Bajai Állami Gazdaságban. Innen a hőkezelés után a fémsilókba kerül a mag. terjedő körzetéből a Bács-Kiskun megyei állami és szövetkezeti gaz­daságok szállítják az idén a leg­jobb minőségű és legmagasabb cukortartalmú répát. Számos gaz­daság jelentős felárat kap a fel­dolgozó üzemtől az elszámolás al­kalmával. A cukorrépa-termesztés jövedelmezősége ösztönözte a dá- vodi Augusztus 20 Tsz-t arra, hogy az évenként megkötött szerződés helyett hosszútávú szerződésre változtassa a gyárral fennálló tér­Tanácskozik a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa Kedden reggel plenáris üléssel folytatta munkáját a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa az Építők Székházában. A ta­nácskozáson részt vett Parádi Imre, az MSZMP Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője; dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi miniszter; dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter; dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, s ott volt a ma­gyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetek több vezetője is. Az elnökségben helyet foglalt Jean Delattre, a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége központi bizottságának tagja, s jelen volt 12 külföldi ország szövetkezeti mozgalmá­nak küldöttsége. A hétfői ülés 13 felszólalójához csatlakozva már a reggeli órák­ban további 10 küldött kért szót, hogy elmondhassa a beszámo­lókkal és a kongresszus elé ter­jesztett dokumentumokkal ösz­szefüggő észrevételeit, javaslata­it, illetőleg beszámoljon a mun­katerületén szerzett tapasztala­tokról. Dr. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter, nyugtázva az ellátásban és a hálózatfejlesztés­ben elért eredményeket, jelezte, hogy a több hónapos felkészülés alapján 1977-re az ellátás to­vább javítható, az úgynevezett hiánycikkek számának egyidejű csökkentése mellett. Hangsúlyo­zottan foglalkozott azzal a nagy feladattal, ami a szövetkezeti kereskedelemre a mezőgazdasági kistermeléshez szükséges eszkö­zökkel, kisgépekkel való ellátás­ban vár. A munka színvonalá­nak növelése kapcsán szólott a szövetkezeti kereskedelemben dolgozók szakmai képzéséről, to­vábbképzéséről, a korszerű el­adási formák elterjesztésének fontosságáról, a szállítás szerve­zettségének növeléséről. Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta többek kö­zött, hogy a legtöbb tevékenysé­gi területen szoros kapcsolatban álló két ágazat együttműködé­sének elmélyítésére még számos lehetőség kínálkozik. A lakásépítő szövetkezetek képviselője elmondotta: a XVI. kerületi „összefogás” lakásépítő szövetkezet példája bizonyítja, hogy a munkások és fiatal háza­sok részére nyújtott vállalati tá­mogatás a szövetkezés adta elő­nyök hasznosításával érvényesül­het a legeredményesebben. Az „összefogás” szövetkezet két la­kótelepén az idén 1117 lakás építése fejeződik be, a hátralevő 1900 lakást és az ezekhez kap­csolódó létesítményeket a kö­vetkező kongresszusig szeretnék megépíteni. Addig azonban nem kevés gonddal kell megbirkózni. Délelőtt véget ért a teljes ülés vitája, majd a tanácskozás a 494 fogyasztási és értékesítő, a 379 takarék- és az 1302 lakás- szövetkezet képviselőnek részvé­telével ágazati szekcióüléseken folytatta munkáját. Az ezekről szóló jelentéseket a kongresszus mai plenáris ülésén hallgatja meg. (MTI) • Megtelt a gabonakombájn hűtőtartálya, tehergépkocsi szállítja to­vább a kukoricaszemet. melési kapcsolatát. A bácsbokodi Aranykalász Tsz a legújabb típu­sú szovjet cukorrépa-rakodó gépet vásárolta meg, s állította fel a bo- kodi vasútállomásnál,: hogy meg­gyorsíthassa a termés átadását, elszállítását. A Szolnoki Cukor­gyár viszont több milliót költött Bács-Kiskun megyében az átve­vőhelyek korszerűsítésére. Baján 12 millió forintos beruházással bővítette a gyár a körzeti cukor­répa-rakodóteret, ahol a Bajától délre fekvő települések cukorré­pa-termesztő gazdaságai adják fel termésüket. A kukoricaérés elhúzódása miatt megismételt termésbecslés, valamint a betakarítási részered­mények alapján kukoricából az aszály okozta veszteség ellenére kielégítő termés várható. A ten­geritöréssel és a termés szállítá­sával Baján, Kecskeméten. Kis­kunfélegyházán és környékén, va­lamint a kecskeméti járásban ha­ladnak legjobban az állami és szövetkezeti gazdaságok. Novem­ber közepéig 92—98 százalékát szállították a magtárakba, illetve a szárítóüzemkbe. Kalocsán. Kis­kunhalason és a kiskunhalasi já­rás néhány gazdaságában na­gyobb összefogásra, a gépek át­csoportosítására van szükség ah­hoz, hogy még alkalmas időben magtárba tegyék a kukoricát. K. A. BÁCS-KISKUN MEGYEI ÜZEMEK A NAGYBERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Utón az első óriás siló A megyében viszonylag kevés üzem állít elő olyan berendezése­ket, amelyeket az országos jelen­tőségű nagy beruházásokon hasz­nálnak fel. Az említett üzemek révén mégis jelentős az a hozzá­járulás, amellyel Bács-Kiskun megye részt vesz a most folyó népgazdasági programok megva­lósításában. Az idei feladatok közül a leg­Őszi remények Mintha kárpótolni akart volna bennünket az enyhe őszi időjárás a korábbiakért. Igaz, nehezen lehet elfelejte­ni, főleg pótolni a tavaszi fagy ojcozta károkat, a gyü­mölcsösök, majd a zöldségfé­lék veszteségét, a terméski­esést, s a lakosságot is érintő magasra szökött árakat. Be kell vallanunk, hogy még az év közepén sem számítottunk arra, hogy végül, az esztendő utolsó hónapjaiban bizako­dóbbak leszünk. S habár eb­ben sokat segített a kedve­zőre fordult időjárás is, azért ne feledjük, alapvetően az emberi tényezőkön múlott a bekövetkezett változás. Ahogyan az lenni szokott, a bajban gyorsabban követték egymást a célszerű intézkedé­sek, a segítő beavatkozások, a termelési kedvet lendítő kormányzati és más határoza­tok. Voltak viták is termé­szetesen. A termelés és érté­kesítés összhangja még min­dig inkább óhaj, mint valóság, de azért sokat használt a ra­dikális módszer: a megtermelt értéket kötelező volt átvenni, felhasználni, megmenteni. A szemlélet ugyan nem követte azonnal az előírást, de a szó­ból mégis értett mindenki. Igen gyakran mondtak le a vállalatok és felvásárló szer­vek a szűkebb, kapun belü­li érdekekről a tágabb, nép- gazdasági érdekek kedvéért. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módszerek nem lehetnek tar­tósak, s az érdekviszonyokat úgy kell szabályozni, hogy ne legyen összeütközés közöttük. Ezek feloldására is fokozato­san sor került, s lényegében máris látszik a kibontakozás útja, amely elsősorban a gaz­dasági érdekeltség megterem­tésével igyekszik lendületet adni — a háztáji gazdálko­dást is beleértve — a ter­melési kedvnek. A tanulságok természetesen nem egy-két napra vagy esz­tendőre szólnak. Kezd kiala­kulni egy olyan közgazdasági szemlélet, amely nem rugasz­kodik el a valóságtól, nem a népgazdaság egyik vagy má­sik ágát, hanem magát a ter­melést részesíti előnyben. Számolva a tényleges hely­zettel, szocializmust építő társadalmunk lehetőségeivel, az emberi munka és alkotó­kedv nagyszerű tartalékaival. Kiderült most is, ebben a ne­héz időszakban, hogy hatal­mas erő rejlik a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, különösen akkor, ha rugalma­san igazodik a változó körül­ményekhez, s nem hagy ki­használatlanul semmilyen le­hetőséget. De az is beigazoló­dott, hogy a népgazdaság nem nélkülözheti a kisebb méretű, összességében mégis jelentős háztájiban folytatott munkát, amely szerves része, kiegészítője lehet a nagyüze­mi termelésnek. Fel kell szá­molni azt a szemléletet, amely ebben valami szüksé­ges rosszat lát, s olyan szer­vezett kereteket lehet terem­teni számukra, amely kölcsö­nösen előnyös a felkaroló üzemeknek és az egyénnek, végső soron az egész népgaz­daságnak. Remélhető és vár­ható, hogy az új adózási rendszer is ebben az irány­ban hat, s ismét nekilendíti az apadó kedvet, buzdít a meglevő eszközök kihasználá­sára, az üres ólak benépesíté­sére, a hosszabb időre szóló szerződésekkel megalapozott biztonságos termelésre. A határban szorgos kezek munkálkodnak. Akad még lá­bon kukorica, van még föld­ben cukorrépa, a szár sok he­lyen levágatlan. De zöldellnek már az ősziek, folyik a szál­lítás mindenfelé, megteltek a raktárak, magtárak. Készü­lünk a télre, s a közelgő új esztendőre. Reménykedünk és bizakodunk, az óvatosan meg­fogalmazott hivatalos jelzése­ket fontolgatjuk, vajon mit is jelentenek. Jó lenne azt mon­dani másfél hónap múlva: mégsem zártunk rossz évett T. P. jelentősebbet a kecskeméti Fém­munkás gyár valósítja meg. Az év elején létrehozott, évente 100 ezer négyzetméter alapterületű ipari csarnokszerkezet gyártására képes kapacitás lehetőségeit jól hasznosítják. A Szovjetunióban, a KGST-országok közös beruhá­zásában épülő cellulózkombinát épületeinek pontos elkészítése mellett kiemelkedő munkájuk a dunaújvárosi Hullámpapír Gyár, valamint a kazincbarcikai PVC- gyár beruházásaihoz történő szál­lítás. Részt vesz a gyár a bélapát­falvi cementgyár építésében és hozzákezdtek a salgótarjáni sík­üveggyár bővítéséhez megrendelt szerkezetek elkészítéséhez is. A kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár egyedi berendezéseket, tartályokat szállít a Kőbányai Sörgyárban folyó rekonstrukció­hoz. Jelentős munkát végeztek a nemrégiben átadott Szegedi Sza­lámigyár bővítésén is a vállalat szakemberei. Ebben az évben kezdtek hozzá a félegyházi gyár­ban a Vinyica-albertirsai nagyfe­szültségű távvezeték tartóoszlo­painak gyártásához. A jövőben ezekből a szerkezetekből évente 800—1000 darabot készítenek. A lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat évről évre növeli szállítá­sait a nagyberuházások megva­lósításához. Kiemelkedő munká­juk ebben az évben a Hullámpa­pír Gyár komplett vízellátó és szennyvíztisztító berendezéseinek elkészítése. Ugyancsak az idén kezdték meg a kazincbarcikai PVC-gyár szennyvíztisztító művé­nek gyártását és szerelését. Ha­sonló módon vesznek részt a nyer­gesújfalui Viszkozagyár rekonst­rukciójában. A vállalat munká­jának jelentőségét mutatja, hogy egy-egy beruházáson 120—150 millió forint értékű munkát vé­geznek. A Vegyiműveket Szerelő és Építő Vállalat tiszakécskei gyár­egysége az utóbbi években egyre több egyedi, különleges igénye­ket kielégítő berendezést gyárt. Hírnevet vívtak ki maguknak az üzemben készülő alumínium- és acéltartályok, valamint titán­gyártmányok. A tiszakécskei gyár az idén különleges feladatra vál­lalkozott. Tizennégy alumínium­silót készítenek a Tiszai Vegyi­kombinát Leninvárosban épülő polipropilén gyára számára. Az egyenként 340 köbméteres tar­tályok közül az első három dara­bot nemrég készítették el. A különleges méretű berende­zések egy darabban utaznak vé­gig a több, mint 200 kilométeres úton, ezért szállításuk igen ne­héz feladat elé állította a szak­embereket. A fuvarozásra az or­szágban egyetlen alkalmas jár­mű található, a HUNGAROCA- MION tulajdonában. A 22 mé­ter hosszú, 96 kerekű, speciális trailer tegnap reggel 9 óra után indult el az első alumíniumsilóval csaknem egyhetes útjára. Mintegy öt hónapos előkészület előzte meg ezt az indulást. A ki­jelölt útvonalon ugyanis „helyet kellett csinálni” a több, mint hat méter magas rakománynak. A berendezések megmozgatásához egyébként két 16 tonnás darura volt szükség. A leninvárosi, évente 40 ezer tonna polipropilén előállítására alkalmas gyár berendezésének technológiai szerelése az első fémsiló megérkezése után kez­dődhet meg. Ezek előállításával különleges feladatra vállalkoztak a tisza- kécskeiek, munkájukkal azonban igen jelentős összegű devizát ta­karítanak meg a beruházók. Az első három tartályt november végére szállítják el Leninváros- ba. A többi gyártása is folyik, és a tiszakécskei üzem vezetői úgy tervezik, hogy májusban teljesí­tik a megrendelést. Zs. Á. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom