Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estis: válto­zóan felhős idő. Több órás napsütés. Éjszaka gyenge légáramlás, napköz­ben mérsékelt délkeleti, keleti szél. Reggel helyenként köd A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 3 legmagasabb nappali hőmérséklet 7—12 fok között. (MTI) VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I PETŐFI NÉPE f.J'L - "* V .V'V ___________ A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 250. szám Ára: 90 fillér 1976. október 22. péntek Kiskunfélegyházi ifjúmunkások parlamentje 3. oldal Elmozdulások I. oldal Úttörőélet 5. oldal Németh Károly Moszkvában Németh Károly, az MSZMP PB tagi a, a KB titkára szerdán az SZKP KB meghívására Moszk­vába érkezett. Németh Károlyt útjára elkísér­te Borbély Sándor és Párdi Im­re, az MSZMP KB tagjai, a KB osztályvezetői. A vendégeket a repülőtéren Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB titkára és Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete fogadta. Csütörtökön Németh Károly megkezdte tárgyalásait az SZKP Központi Bizottságában. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt az október 5—13. kö­zött Japánban tett hivatalos láto­gatásáról és az ott folytatott tár­gyalásairól. A kormány a jelen­tést tudomásul vette. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a KGST Végrehajtó Bizottságának október 12—14. között Moszkvában tartott 78. üléséről. A kormány a jelentést elfogadta. Megbízta, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges in­tézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai felada­tok végrehajtására. Az egészségügyi miniszter ja­vaslatára a kormány rendeletet fogadott el az egészségügyi ellá­tás részeként biztosított gyógy­szerrendelések egyszerűsítésére és a. igyógyszertérítési díjak en­nek megfelelő szabályozására. A rendelet 1977. január 1-én lép hatályba. A nehézipari miniszter előter­jesztése alapján a Miniszterta­nács rendeletet hozott a gyógy­növények és illóolajok vizs­gálatáról, minősítéséről, for­galomba hozataluk ellenőrzéséről. A belügy-, az igazságügy- és a munkaügyi miniszter javasla­tára a kormány rendeletben sza­bályozta a polgári fegyveres őr­ségek szervezetét, megszabta jo­gaikat és kötelességeiket. A Minisztertanács ezután egvéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A VÁRTNÁL EREDMÉNYESEBB FELVÁSÁRLÁS — 3 MILLIÁRDOT MEGHALADÓ FORGALOM — A BERUHÁZÁSOKNÁL NÉMI KÉSEDELEM Az ÁFÉSZ-ek háromnegyedévi mérlegéből Nagy figyelmet kívánó, határ­idős munkája közben nem hiány­zott az érdeklődő Hrebik Ferenc­nek, a MÉSZÖV elnökhelyettesé­nek. Azt sem tudta megállni azonban, hogy el ne újságolja: — A kilátásokhoz képest, jóval kedvezőbb felvásárlási eredmény­nyel zárták az év háromnegyedét a megye ÁFÉSZ-ei. Zöldségből például csaknem 26 százalékkal, 711 vagonnal többet vásároltak fel, mint tavaly szeptember végé­ig, És az 1905 vagon felvásárolt gyümölcs is több az eredetileg reméltnél. így sorolhatom tovább, mert immár összegezetten is ren­delkezésre áll a megye 27 álta­lános fogyasztási és értékesítő szövetkezetének háromnegyedévi mérlege. S már sorolta is. A kisterme­lőktől, mindenekelőtt a szakcso­portoktól felvásárolt vágósertés mennyisége 75 ezer mázsával, 12,7 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. A ga­lambból, amely igen jó export­cikk, mintegy 39 százalékkal — 622 mázsával — vettek át többet, mint tavaly. Mint ahogyan a mé­hész szakcsoportok sem számítot­tak az idén a tavalyit 4 százalék­kal meghaladó — 10 330 mázsa — méz értékesítésére. S ami ugyan­csak figyelemre méltó: az ÁFÉSZ- ek által a kistermelők állattartá­sa segítésére felvásárolt 513 va­gon takarmány is 23,5 százalék­kal haladja meg a múlt év szep­tember végi eredményt. — Szinte valamennyi termék vonatkozásában a legkedvezőbb felvásárlási eredményt a kiskun- halasi, a kecskeméti UNIVER és a Kiskunfélegyházi ÁFÉSZ érte el. Ä soltvadkerti szövetkezet a sertés, a kunszentmiklósi a szá­lastakarmány és sertés felvásár­lásában jeleskedett, míg például a Tiszakécskei ÁFÉSZ a zöldség­termeltetésben ért el figyelemre méltó eredményt — magyarázta Hrebik Ferenc, hozzátéve: nem maradtak hatás nélkül a kormány intézkedései, s a szövetkezetek céltudatos szervező munkája. A megyei ÁFÉSZ-ek bolti kis­kereskedelmének háromnegyedévi forgalmáról szólva megtudtuk, hogy az meghaladta a 3 milliárd 260 millió forintot és 8,2 százalék­kal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A szövetke­zeti vendéglátás forgalma ugyan­akkor 530 milliós volt, ami mint­egy 9 százalékos felfutást jelent. — Az őszi—téli jó felkészülésre utal az a tény, hogy a szövetkeze­tek bolti kiskereskedelmi készlete 621 millió forint értékű volt szeptember 30-án, csaknem 14 százalékkal nagyobb a tavaly ilyenkorinál. Gazdag készlettel várják tehát vevőiket a szövet­kezetek — mondta a MÉSZÖV elnökhelyettese, majd az ÁFÉSZ- ek üzlethálózat-bővítésben elért ez évi eredményeit említette. — Október elsejéig 14 új egy­séget nyitottak meg, s ezek be­ruházására összesen 24 milliót költöttek az ÁFÉSZ-ek. Az új üzletek 2800 négyzetméterrel gya­rapították a szövetkezeti üzlet- hálózatot. Az idén megnyitott egységek közül a legnagyobb a Kalocsa új lakótelepi 300 négy­zetméter alapterületű ABC-üzlet. A szövetkezeti vendéglátó háló­zat pedig Miskén és Hajóson gya­rapodott egy vendéglővel, illetve presszóval. — Az iménti eredmények azt is jelentik, hogy elégedettek az ez évre tervezett beruházások végrehajtásának ütemével? — Sajnos, nem egészen. Né­hány nagyobb beruházás kezdé­se ugyanis késlekedik. Már hoz­zá kellett volna kezdeni például a kiskunhalasi ezer négyzetméte­res nagy ABC-üzlet építéséhez, de nem történt meg. Mivel a kivi­telezéséhez a közeljövőben fog­nak hozzá, az üzlet átadása már csak jövőre várható. Viszont Zsa- nán és Dunaegyházán még az idén átadják rendeltetésének az új üzletet. Szeptember végéig mintegy 35 millió forintot fizettek ki az ÁFÉSZ-ek beruházási célokra, ide értve a gépek beszerzését is. A kecskeméti UNIVER Szövetkezet például 4,5 milliót költött a he- tényegyházi konzervgyárának új gépsorára. Ha az időarányos 70 milliót nem is érjük el a tervidő­szak első évében, én személy sze­rint bízom benne, hogy a szövet­kezeti beruházások összege az esztendő végére eléri az 50—60 milliót — mondotta végül Hrebik Ferenc. P. I. JELSZÓ: A SZOCIALIZMUSÉRT ÉS A BÉKÉÉRT SZAVAZUNK Ma kezdődnek Csehszlovákiában a parlamenti és tanácsválasztások Komornyik Ferenc az MTI tudósítója jelenti: Ma és holnap Csehszlovákia felnőtt lakossága az Urnák elé járul, hogy megválassza a leg­felsőbb képviseleti testületek, valamint a nemzeti bizottságok (tanácsok) tagjait. A szavazók a politikai pártokat és társadalmi szervezeteket tömörítő nemzeti front közös jelöltjeit küldik az államhatalmi szervekbe, 700 kép­viselőt a szövetségi gyűlés két kamarájába, valamint a cseh és a szlovák nemzeti tanácsba, 196 130 képviselőt pedig a taná­csokba. Az egyenjogúság lenini elve és a szocialista internaciona­lizmus elve alapján a nemzeti front a jelölés során tekintetbe vette a képviselőjelöltek nemze­ti és nemzetiségi összetételét is. Mint az Üj Szó, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának magyar nyelvű na­pilapja közölte, a szövetségi gyű­lés (parlament) két kamarájába 19, a szlovák nemzeti tanácsba pedig 16 magyar nemzetiségű ál­lampolgárt jelöltek, és a nemzeti bizottságok jelöltlistáit is a la­kosság nemzetiségi számarányá­nak figyelembevételével készítet­ték el. A központi választási bizottsá­gok megállapították, hogy a vá­lasztások előkészületei az alkot­mánytörvény előírásai szerint zajlottak le, így ma délután 2 órakor megnyílhatnak a szava­zóhelyiségek. A választások központi jel­szava: a szocializmusért, a bé­kéért szavazunk. Gustáv Husák- nak a nagy esemény politikai tartalmát összegező beszédét csütörtökön valamennyi cseh­szlovák lap teljes terjedelmében közölte, kiemelve: Csehszlovákia Kommunista Pártja továbbra is arra törekszik, hogy következe­tesen érvényesítse a munkásosz­tály, a dolfjpzók érdekeit, poli­tikájához továbbra is biztosítsa a nép teljes támogatását. A la­pok aláhúzzák, hogy Csehszlo­vákia még jobban el akarja mé­lyíteni a Szovjetunióhoz, s a többi szocialista országhoz fűző­dő testvéri, internacionalista kapcsolatait. (MTI) IPARJOGVÉDELMI NAPOK KECSKEMÉTEN A műszaki fejlődés lendítője az újítómozgalom újítóinak kiállítása. (Tóth Sándor • A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat újítóinak munkáit nagy érdeklődéssel szemlélik a látogatók. Tegnap Kecskeméten a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete és az SZMT Művelődési Köz­pont újítók klubja kétnapos — újítási kiállítással egybekötött — tanácskozásra ült össze. Az el­ső nap rendezvényeire részben a Tudomány és Technika Há­zában, részben pedig a Zöldség­termesztési Kutató Intézetben került sor. A tanácskozás részt­vevőit dr. Kávássy Loránd, a megyei bíróság elnökhelyettese köszöntötte, majd Tohai László a megyei tanács általános el­nökhelyettese mondott megnyitó beszédet. — Az egész világon a nemzet- gazdaság erejének növelése a cél — mondotta többek között Tohai László. — A szocialista államokban ez sohasem ütközik osztályérdekekbe. A gazdasági növekedés mozgatórugói közül a legfontosabb a műszaki fejlődés, amelynek azonban előfeltétele az összes tudományokban való elő­rehaladás. Természetesen alap­vető feladat a műszaki fejlesz­tés eredményeinek minél gyor­sabb gyakorlati alkalmazása, amihez viszont jól felkészült szakemberekre és vezetőkre van szükség. A kutatómunka mellett a műszaki fejlődés fontos lendí­tője az újítómozgalom. Még in­kább törekedni kell a feltalálók és újítók érdekeltté tételével, jo­gos érdekeik védelmével foglal­kozni, s ezt szolgálja az iparjog- védelem. A megnyitóbeszéd után Horváth Gyula, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtit­kára Az iparjogvédelem szerepe a gazdasági vezetésben címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. — A tudományos-technikai forradalom korszakában megnö­vekedtek a kutatás-fejlesztési ráfordítások, lerövidült a talál­mányok kidolgozásának és beve­zetésének ideje. Ugyanakkor gj'orsabbá vált a műszaki újdon­ságok erkölcsi kopása. Hazánk Számára pedig — amely nemzeti jövedelmének több mint 40 szá­zalékát a külkereskedelmi csa­tornákon biztosítja — életfontos­ságúvá vált a világpiacon való versenyképesség fenntartása, sőt fokozása. Az előadó a továbbiakban a vállalati iparjogvédelmi szerve­zettel és annak feladataival fog­lalkozott, majd így folytatta: Gondosan ügyelni kell arra, hogy ne sértsük az alkotó em­ber igazságérzetét. Jó eszköz er­re a kollektív szerződés újítási szabályzatának átgondolt kidol­gozása, s a benne rögzített fel­tételek következetes betartása. Horváth Gyula előadását az iparjogvédelem és fejlesztési, ér­tékesítési politika elemzésével fejezte be. A déli órákban nyitotta meg a Tudomány és Technika Házá­nak előcsarnokában a kecskeméti üzemek újítókiállítását Szabó Lajos, az SZMT Művelődési Központ újítók klubjának elnöke. Az igen gazdag bemutatót a nagyközönség október 24-én 20 óráig tekintheti meg. A zsűri em­léklappal jutalmazta a vállala­tokat és az újítókat. A kiállítókat rangsorolva első helyezést kapott a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyára, valamint a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat. Második helyezést ért el a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet és a Kecskeméti Konzervgyár, har­madik helyezést a Zománcipari Művek kecskeméti gyára és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. Az egyéni újítók közül első helyezést ért el a Kecs­keméti Konzervgyár újító bri­gádja. A második helyet meg­osztva Nagy Zoltán, a Habse­lyem Kötöttárugyár, valamint Palásti György és Tassy Elek, a Zománcipari Művek újítója kapta. Harmadik helyezést ért el Fokti Károly és Fekete Béla az ÉPSZER Vállalat újítója. Em­léklappal jutalmazták a Szer­számgépipari Műveket, az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalatot, az ÉPSZER Vállala­tot, és a Habselyem Kötöttáru- gyárat, valamint Nagy László és Bende József újítókat. Délután a Tudomány és Tech­nika Házában dr. Lontay Endre egyetemi docens Iparjogvédelem területén alkalmazott szerződéses módszerek aktuális kérdései címmel, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben pedig dr. Somodi István kandidátus, nö­vénynemesítő A növényfajta oL talom és nemesítői jogvédelem problémái hatályos jogunkban címmel tartott előadást. N. O. Hely történetírás r Munkánk közben hányszor, de hányszor előfordul, hogy egy-egy falu vagy város múlt- járól-jelenéről érdeklődve olyan személyhez küldenek bennünket, olyasvalakire hív­ják fel a figyelmünket, aki úgymond „mindent tud" a település s a környék törté­netéről. S milyen kellemes ilyenkor, szellemileg mennyire felüdítő dolog, ha az illető­vel való megismerkedés után, az egyre mélyebbre ásó be­szélgetések közben kitárul előttünk, megelevenedik a múlt vagy közelmúlt, ezáltal is még tisztábban, tágabb összefüggésekben áll előttünk a jelen. Am — sajnos — van e kérdésnek egy másik, kevés­bé örvendetes, sőt lehangold oldala; rendelkezünk másfaj­ta tapasztalatokkal is. A bán­tó közömbösség látványa is elé bünk tolakszik, bármennyi­re nem kívánjuk azt. Szerencsére, egyre kevesebb az ilyen és hasonló eset. Ma már ott tartunk, hogy a leg­több helyen azonnal kész a válasz: forduljunk X-hez vagy Y-hoz. Sőt — s ez külön is öröm — nem egyszer az is előfordult már, például Szalk- szentmártonban vagy Hartán, hogy a tanácselnök egyszerű­en benyúlt a fiókjába, és elénk tette a kész vagy félig kész művet, a falumonográ­fiát. A múltunk iránti érdeklő­dés fokozódása tehát siettette és a továbbiakban is sietteti egy adott település, táj vagy munkahely történetének fel­dolgozását és nyomtatásban való megjelentetés után an­nak közkinccsé tételét. Jó do­log, hogy ahol a pedagógu­sok, a közművelődés szakem­berei és más értelmiségiek között senki nem akad, aki e külön szakértelmet, hozzá­értést és nagy időráfordítást igénylő munkát eredményesen végezze, ott megbíznak hiva­tásos írót, újságírót. Helytör­ténészt, muzeológust stb., hogy elkészítse a monográfiát. A színvonal érthetően nem egyformán dicsérendő; nagyok az eltérések tartalmi és for­mai szempontból egyaránt, ami a végső kivitelezést ille­ti. Hogy erre is említsünk példát: Illyés Bálint kunszent­miklósi, Bánáti Miklós csá­szártöltési, Kőhegyi Mihály nagybaracskai monográfiája és Fekete János Félegyházáról szóló kötete értékesebbre si­került, mint az alpári vagy a madarasi feldolgozás. i ezek az eltérő értékek nem jelenthetik azt, hogy akár csak egy kicsit is kedvét szeg­jük a kutatóknak. Ellenkező­leg: biztatni kell őket; s er- kölcsileg-anyagilag az eddigi­nél nagyobb támogatást nyúj­tani számukra. A helytörténetírás hasznos­ságának bizonygatása közben elég csak a hazaszeretetre ne­velést, az összetettebb, dia- lektikusabb gondolkodást, az életfolyamatok tisztább látá­sát, valamely település vagy táj sokrétűbb ismeretét és szeretetét felemlíteni. E né­hány szempont már önmagá­ban is sürgethetné a helytör- ténetirás erősítését. A párt közművelődési ha­tározata éppen úgy sietteti az ilyesfajta ténykedést, mint az országos honismereti konfe­rencia állásfoglalása. El kel­lene érnünk Bács-Kiskunban, hogy ne legyen egyetlen olyan falu, város, gyár, szövetkezet, intézmény stb., melynek múlt­béli és jelenlegi történetét ne igyekezne valaki — vagy va­lakik — feldolgozni. Ha oly­kor a végső megmunkálás, a megírás késik is anyagi vagy más okok miatt, azért az anyaggyűjtés, a fellelhető do­kumentumok előteremtése, őrzése és megmentése nem nélkülözhető. A helytörténet­írás társadalmi hasznossága ezt követeli tőlünk. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom