Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

1976. október 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A szocialista brigádok a termelés élvonalában _ _ . _______\ A fejlett szocializmus kérdései A Kismotor- és Gépgyár bajai 5. számú gyára egyre nagyobb részt vállal a közúti járműprog­ram megvalósításában. Az 1250 dolgozót foglalkoztató üzem ter­melése évről évre növekszik, a Magyar Vagon- és Gépgyár, va­lamint az Ikarusz megrendeléseit teljesítve jelentős mennyiségű termékkel segítik a Szovjetunió, valamint az NDK járműiparát is. (Ezeknek a termékeknek egy ré­sze „visszakerül” hazánkba, mert például itt gyártják a mezőgaz­daságunkban közkedvelt szovjet MTZ traktorok fékszerelvényeit is.) Hunyadi Istvánnal, a gyár szakszervezeti bizottságának tit­kárával és Zavaros Erzsébet munkaverseny-felelőssel a na­pokban a szocialista brigádok feladatvállalásairól beszélget­tünk. — A két évvel ezelőtt szer­vezett kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny igen jelen-, tős fejlődést eredményezett. A szocialista brigádmozgalomnak már ezt megelőzően is voltak ha­gyományai gyárunkban, de a lét­számuk ez időben ugrásszerűen megnövekedett. A korábban mű­ködő 32 brigád 300 tagjához a verseny időszakában 40 újabb brigád 378 tagja csatlakozott. Je­lenleg dolgozóink több mint fe­le részt vesz a hármas követel­mény megvalósításában, illetve a vállalások teljesítésében — mondta az szb-titkár. — A vállalások összértéke 30 " 'illió forint volt. Nem utolsó­sorban a brigádmozgalom fellen­dülésének köszönhető, hogy gyá­runk az 1974. évi 271 millió fo­rintnál 1975-ben már 100 millió­val termelt többet. Idei tervünk 400 millió, s minden jel arra mutat, hogy sikerül a teljesíté­se. — Nem akarok termelési tá­jékoztatót tartani — kapcsolódik a beszélgetésbe a munkaverseny felelőse —, de annyit mondha­tok, hogy brigádjaink élenjár­nak a termelési feladatok meg­oldásában. Vállalásaikban a töb­bi között szerepel a munkaidő gondos kihasználása, a gépek ál­lásidejének csökkentése, a minő­ség javítása és más számos olyan dolog, ami hozzájárul a terme­lési eredmények növeléséhez. A brigádok például erre az évre 81 újítás elkészítését, illetve be­nyújtását vállalták. Az első fél­évben már 46 újítás az illetéke­sek elé került, s van közülük már néhány, amit a gyakorlat­ban is alkalmaznak. A kollektívák közül 56 vállal­ta, hogy részt vesz a Dolgozz hi­bátlanul mozgalomban. Már az első félévben 175 különböző ész- szerűsítési, munkaszervezési ja­vaslat érkezett tőlük. Jelentős eredményeket érnek el a takaré­kossági mozgalomban, az idén csak az újítások révén 1.2 millió forintot szeretnénk megtakaríta­ni. Gyárunk szocialista brigádjai a városban már eléggé ismertek, hiszen szinte mindenütt ott van­nak, ahol társadalmi munkát le­het végezni. A vállalásokban er­re az évre 6 ezer óra társadalmi munka szerepel és már az első félévben meghaladta a 9,5 ezer órát. Szinte nem is lehet hirte­len felsorolni, hogy mit is vé­geznek ezek a brigádok. Immár három esztendeje évente 100 ezer forintot adnak önként vég­zett munkájuk eredményeként a bajai uszoda megvalósításához. A gyári óvoda bővítését 100 ezer forinttal segítették, s hozzájá­rultak még fizikai munkával is ahhoz, hogy 25-tel több, azaz 75 kisgyermek találhasson itt má­sodik otthonra. A Pável Beljajev lakatosbrigád végezte például a bővítésnél a cserepek felraká­sát — legalább olyan szaksze­rűen. mintha ezt tanulták volna. Ha sikerül november 7-re átadni a bővített óvodát, elsősorban ezeknek a brigádoknak köszön­hető. A brigádok mintegy fele részt vesz a városközpont átalakításá­ban. illetve a régi épületek bon­tásában. Már eddig 1400 órát dolgoztak itt, s december végéig legalább 300—400 óra munkával nyújtanak további segítséget. Kü­lön elismerést érdemel a Fel- szabadulás brigád, ők részt vesz­nek a Hazafias Népfront szék­hazának építésében, illetve bő­vítésében. — Reméliük — mondták szinte egybehangzóan informátoraim —, hogy a brigádok lendülete a iö- vőben sem csökken, még szilár­dabbá kovácsolódnak össze. s további szép eredményekkel já­rulnak hozzá célkitűzéseink megvalósításához. O. L. • Baloldalt: a hidegüzem Béke brigádja már két­szer nyerte el a mozgalom arany fokozatát, s meg­pályázta a vállalat kiváló brigádja címet. Fischer Mihál.vné brigádvezető Kozma Mikiósné munkáját ellenőrzi. • A szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak a közelmúltban megtartott kong­resszusai — elemezve az elmúlt időszakban lezajlott, társadalmi változásokat — alapvető megálla­pításokat tettek országaink társa­dalmi állapotáról. Az SZKP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Bolgár Kommunista Párt, az MSZMP kongresszusain elfogadott dokumentumok és határozatok leglényegesebb elméleti megálla­pítása, hogy országaink a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszához érkeztek el. A pártok az azonos úton járó, de bizonyos tekintetben különböző fejlettségi szinten levő országok társadalmi­gazdaságai viszonyait elemezték, ezekből vontak le általánosítható következtetéseket, és foglalmaz- ták meg a fejlett szocializmus megteremtésének távlati felada­tait. A fejlett szocialista társadalom céljainak megfogalmazása meg­követeli a marxista társadalom- elmélet továbbgondolását a meg­változott viszonyok között. • Milyen fő problémákról esett szó? Korunkban a szocialista társa­dalom alapja a minőségileg új termelési viszonyrendszer. A szo­cialista tulajdon két formája fej­lesztésének útján kialakuló ma­gasabb szintű össznépi tulajdon fogalmának elméleti kimunkálá­sa a társadalomtudományok igen fontos feladata. Elemzés tárgyává kell tenni, a tjdományos-technikai forradalom eredményeinek átfogó alkalmazá­sát a szocialista viszonyok között, ami egyben a) technikai fejlődés káros, a társadalom számára ve­szélyes következmények tudatos kiküszöbölését is jelenti. Fel kell tárni azokat a fejlett szocialista társadalom alapjaiban meglevő általános törvényszerűsé­geket, amelyek az egyes szocialis­ta országokra jellemző nemzeti sajátosságokon keresztül érvénye, sülnek. A pártok egyértelműen állapí­tották meg, hogy a fejlett szocia­lizmusban az osztály viszonyok je­lentősen átstrukturálódnak, az osztályok közötti kölönbségek nagymértékben csökkennek, da a munkásosztály vezető szerepe a szocializmus építésének idő­szakában mindvégig megmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekszik politikai aktivitása, a társadalmi cselekvésben való részvétele, emelkedik, általános és szakmai műveltsége. A vezető szerep további érvényesítése nincs ellentmondásban azzal a ténnyel, hogy a társadalmi osztályok és rétegek közelítenek egymáshoz. • A fejlett szocialista társada­lom felépítmény-rendszere az elő­ző fejlettségi szakaszhoz képest minőségileg új elemeket tartal­maz. A szocialista állam fejlő­désében előtérbe kerül az. állam gazdasági szervező és irányító, va­lamint a kulturális és nevelő te­vékenysége. A politikai tevékeny­ség területén alapvető követel­ményként fogalmazódik meg a szocialista demokrácia különböző formáinak és szintjeinek kiszéle­sítése. A társadalom tagjainak politikai aktivitása elsősorban abban fejeződik ki, hogy egyre nagyobb mértékben vesznek részt — a választott testületedben, a tömegszervezetekben és közvetle­nül is — a társadalom életének irányításában. A hatalom gyakor­lásának magasabb szintű, a fejlett szocializmus viszonyainak megfe­lelő módjait kell megvalósítani. A fejlett szocialista társada­lomban a kultúra szerepe óriási' mértékben növekszik. A tudomá­nyos-technikai haladás, a közélet­ben való részvétel igénye megkö­veteli a sokoldalúan fejlett, a kultúra érdekeit elsajátítani képes ember kiművelését. A sokolda­lúan fejlett személyiség csak ak­kor válik realitássá, ha a kultúra- irányítás területén is levonjuk azokat a következtetéseket, ame­lyek elméletileg a fejlett szocia­lizmus társadalmából fakadnak. • Az elmúlt évtizedek alatt ezen a területen lényeges válto­zások történtek, elsősorban a kul­túra termékeivel való ellátottság­ban. A pártok kultúrpolitikája rendkívül differenciáltan vizs­gálja az egyes társadalmi rétegek, csoportok kulturális szintjét, igényeit és ennek megfelelően alakítja ki konkrét döntéseit. Az egyes szocialista országok iskola- rendszerei lehetővé teszik korunk kulturális értékeinek elsajátítását, de világos, hogy az ismeretek el­sajátítása nem állhat meg az is­kola elvégzésekor, hiszen viszo­nyaink között, a tudományos­technikai forradalom korában ál­landó, permanens művelődésre van szükség. Ez az alapvető tár­sadalmi igény átgondolt, össze­hangolt kultúrairányítást követel. Nem vételien, hogy a szocialista országokban olyan nagy jelentő­séget tulajdonítanak a különböző továbbképzési formáknak. • A fejlett szocialista társa­dalom építéséhez magas fokú po­litikai és eszmei felkészültségre, a marxizmus—leniniz.mus alkotó módon történő állandó továbbfej­lesztésére és elsajátítására van szükség. A mostani körülmények újabb feladatokat állítanak a pár­tok munkája elé. Az egész esz­mei-nevelő munka komplex meg­közelítésére van szükség, vagyis az eszmei-politikai nevelés, a munkára való nevelés és az er­kölcsi nevelés szoros egységének megteremtésére, figyelembe véve a dolgozók különböző csoportjai­nak sajátosságait. M. T. iV.V.J Xw. ,v.w.v • A Pável Beljajev brigád tagjai végezték el az óvoda cserepezését. Közülük mutatjuk Arnold Jó­zsefet és Bálint Istvánt, miközben az NDK-ba ké­szülő kocsik csomagtartóit szerelik. Elbírálták a halasi csipketervrajz-pályázatot A Háziipari és Népiiparművé- Ezeti Szövetkezetek Országos Szö­vetsége, a Népi Iparművészeti Ta­nács, a Kiskunhalasi Városi Ta­nács és a háziipari szövetkezet több mint féléve pályázatot hir. detett új motívumú halasi csipke­tervrajzok készítésére. A múlt hét végén kilenctagú, országos hírű szakemberekből álló zsűri bírálta el a másfélszáz pályaművet. Ez volt az első alkalom 1911 óta, hogy ilyen pályázatot meghirdet­tek. A beérkezett anyagokról a zsűri kiváló minősítést adott, és mind a kilenc pályadíjat odaítél­ték a legjobb tervrajzokért. Az el­ső hategóriában első díjat nyert Ba lányi Károly, a második és harmadikat pedig Nagy Kálózi Li­li és Urban Józsefxié. A második és harmadik kategóriát együtt bírálták, itt a díjnyertes Sólymos Márta, valamint Marostordasi An­na, a két második helyezett Eper- jtsiné Szabó Margit és Szabó Ju­dit, harmadikak lettek Kotilla Ilona és Tordai István tervrajzai. Ezenkívül több pályázó jutalom­ban részesült. Pályázati felhívás A kecskeméti Katona József Színház és a Megyei Művelődési Központ pályázatot hirdet az idei színházi évad előadásainak és pró­báinak művészi kivitelezésű fotó­kon való ábrázolására. A pályáza­ton minden megyénkben élő ama­tőr és hivatásos fotós részt vehet. Beküldhető legfeljebb húsz darab 30x40 cm-es fehér-fekete kép, be­leértve a sorozatokat is. A pályaműveket jeligésen 1977. május 30-ig az alábbi címre kell beküldeni: 6000 Kecskemét, Kato­na József Színház, szervezési iro­da. A zsűri értékelése alapján ju­talmazzák a legjobbnak bizonyuló munkákat. Egyedi fotók: első díj kétezer, a második ezer és a har­madik díj ötszáz forint. Soroza­tok: első díj háromezer, második kétezer, s a harmadik díj ezer forint. A díjnyertes képeket kiál­lításon bemutatják a közönség­nek. A díjazás nem csorbítja a pályázók szerzői jogát. Rendelet az egyetemet, főiskolát végzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedéséről Sztorik dióhéjban Párbaj Nyár. Csöndes délután a tőser- dei melegvíz mellett. Egy négy­öt év körüli kislány az anyuká­jához: Anyú, pipilni kell. A mű­vészien kozmetikáit anyuka a gyermekéhez: Menj bele a vízbe, Hédikém, és intézd el! Egy sze­rényebb megjelenésű fiatalasz. szony meghallja, s mérsékelten felháborodik: Ejnye, ejnye anyu­ka, hát így neveli a kislányát?! Anyuka próbálja magát kimagya­rázni. De férje közbeszól: Csak nem állsz le vitatkozni ezzel?! — b fiatalasszony felé int. Biztosan brigádvezető valamelyik szomszéd téeszben, és azért olyan öntuda­tos! A megsértett nő szóhoz se tud jutni. Lehet, hogy tényleg brigád­vezető, lehet, hogy nem. Ám oda­lép egy harmincas, idegen férfi az apukához. Hallotta a párbe­szédet. Bocsánat, uram, egy szó­ra! — szól, s karonfogva félre. vonja: Apu magyarázatot kér, de egyelőre hiába. Viszont mennie kell. A másik férfi testét dús izmok indázzák be, apuén háj re­meg. Tisztes távolságba érve megállnak, s bemutatkozik a del­tas férfi: XY vagyok a Z. gyár­ból, a Béke szocialista brigád ve­zetője. Fogja az apu kezét és me­legen jól megszorítja. Az tehetet­lenül nyüszít, mint görény a fo­góvasban. Lefelé görbül, majd fél. térdre esik. Ekkor az izmos férfi elengedi, $ visszasétál a medencé­hez. Találkozó Egykori általános iskolai osz­tálytársak összejövetele. Hatan vesznek részt rajta. A Svédor­szágba szakadt hazánkfia (vala­mikori tanulmányi átlaga: 3, kö­zepes) Volvón érkezik. A főváro­si áruraktár igazgatója (4, jó) Skodával gurul a helyszínre. A technikus (4, jó, munkahelye téesz-melléküzem) Zsigulit hajt. Az üzemmérnök (jeles) Zaporozse. cen állít be. A kőműves kisiparos (3, közepes) Ladából száll ki. A tanár (kitűnő) — gyalog fut be. Lázadás Bözsikét lehet nézni erről, lehet arról, mindenütt egyformán ke. rek. Arca pirospozsgás, becsüle­tes. Az a fajta asszony lehet, aki este nem tér addig nyugovóra, amíg a gyerekek holmijait át nem vizsgálja, meg nem varrja, s konyhájában sosem gyűlik ra­kásra a mosatlan. A városból hazatérőben a vo­naton panaszkodik egy idősebb néninek. „Az anyósom mindig és mindenbe beleszólt. Sokallta a zsírt, amivel az ételt föltettem. Ha ruhát vettem magamnak, azt drá­gának és túl divatosnak találta. Ha valami rosszaságér a fenekére ütöttem Karcsikénak, akkor azt mondta, hogy én folyton ütöm- verem a gyereket. Ha meg hébe- hóba elnéztem a rosszalkodását, akkor azt hajtogatta, hogy majd meglátjuk, huligán lesz a fiunk­ból, mert nem úgy neveljük, ahogy kellene. Már nem lakunk náluk, tíz kilométer is van köztünk. De még most is parancsolgatna. Apám egymaga él Vas megyében, há­rom éve nem láttam. Most jött egy kis váratlan pénzem, elhatá­roztam, hogy meglátogatom. Elvi­szem a gyerekeket is, mert a kis Zsuzsit még nem is látta apám. Hát képzelje, nem odaüzent hoz­zánk anyósom: Ne menj te csak az apádhoz, inkább vegyél a pén­zen ezt meg azt, jobban kell az nektek! De most már csaholhat, holnap utazunk, akkor is, ha megpukkad. Iskolában Pista másodikos szakközépisko- lás. Az új tanév első napján ösz- szezsugorodott kedvvel tér haza. Most vallatni sem kell, hogy mi a baj, mondja magától. Nem ka­pott menzát, és ez sérti. Mert ugyebár azt hirdetik, hogy a fizi­kai dolgozók gyerekeit támogatni kell. Ő az. Dezső viszont értelmi­ségi. Az ő családjának kisebb a jövedelme, mint a Dezsőének. Pis­ta az osztályranglistán második a tanulásban, Dezső szintén, csak éppen hátulról. Dezső kapott men­zát, azon indoklással, hogy egyik szülője pedagógus. Pista úgy érzi, hogy kiforgatták jogaiból, melye­ket munkás apjának köszönhet. „Harcra” szánja el magát: fogad- kozik, hogy többé nem adja oda Dezsőnek lemásolásra a matekot. A. Tóth Sándor A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete értelmében a jövő évtől csak pályázati rendszer keretében létesíthetnek a vállalatok és szövetkezetek munkaviszonyt, illetve szövetke­zeti tagsági viszonyt felsőfokú végzettséget igénylő munkakö­rökben pályakezdő szakemberek­kel. Ezzel az intézkedéssel egy­részt azt segitik elő, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő, nép- gazdaságiiag fontos vállalatok, intézmények könnyebben fiatal értelmiségiekhez jussanak, ugyan­akkor a pályádat nyilvánossága megakadályozza a protekciót, s lehetővé teszi, hogy a pályakez­dők lehetőleg a képességeiknek legmegfelelőbb állásban helyez­kedhessenek el. A rendelet a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán 1977. január 1-e után végzőkre vonatkozik, s pályakezdőknek a végbizonyítvány megszerzésének napjától a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeken eltöltött hároméves munkaviszony tartal­mára számítanak. (Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és jo­gászok esetében a kezdő időpont a diploma megszerzésének nap­ja.) A vállalatok pályázati felhí­vásukat minden év június 15-ig és december 31-ig közvetlenül a képzés szakiránya szerinti egy vagy több felsőoktatási intéz­ményhez küldhetik meg. A fel­sőoktatási intézmény a pályáza­ti felhívásokat minden évben, általában legkésőbb január 15-ig, illetve június 30-ig közzéteszi. Pályázatot az a hallgató nyújt­hat be, aki a felsőoktatási intéz­mény utolsó tanulmányi félévé­re beiratkozott és nem részesül társadalmi ösztöndíjban. A pályázó egy vagy több, de legfeljebb három pályázatot nyújthat be. Az utóbbi esetben külön iraton meg kell ielolnie, hogy melyik helyre pályázik el­ső-, másod-, illetve harmadsor­ban; A Pályázatot a pályázati fel­hívást kiíró vállalat vezetőiéhez címezve a felsőoktatási intéz­mény vezetőjénél kell benyúj­tani. A felsőoktatási intézmény ve­zetője a benyújtott pályázatot a hallgatóról készített jellemzés alapján véleményezi. Az ugyan­azon munkahelyre beérkező több pályázat esetén a pályázók kö­zött ajánlási sorrendet állapit meg. E munkába az intézmény párt- és KISZ-szervezetét be kell vonni, s az Illetékes szaktanszé­ket és a pályázókat meg kell hallgatni. A pályázattal kapcso­latos véleményt és a felsőoktatá­si intézmény ajánlási sorrendjét a hallgatóval ismertetni kell. A felsőoktatási intézmény vezetője által véleményezett pályázatot minden év március 31-ig, illetve szeptember 15-ig a pályázatot kiíró vállalat részére meg kell küldeni. Ha a vállalat a pályázat el­bírálása szempontjából szüksé­gesnek tartja, lehetőséget kell adni arra, hogy megbízottja a pályázó hallgatókkal a közvet­len kapcsolatot felvehesse. En­nek megszervezéséhez a felsőok­tatási intézmény köteles segítsé­get nyújtani. A vállalatnak a pályázatokról egy hónapon belül döntenie kell, és arról a pályázókat haladék­talanul értesíteni köteles. A pá­lyázat elfogadása esetén a mun­kaszerződést két héten belül írásban kell megkötni. A mun­kába lépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a tanév befejezését, továbbá az azt köz­vetlenül követő államvizsga le­tételét, illetve a diplomaterv megvédését lehetővé tegye. A vállalat a munkaszerződés megkötéséről tájékoztatja azokat a felsőoktatási intézményeket, ahol a pályázati felhívást közzé tették. Ha a pályakezdő szakember állást akar változtatni, ezt csak újabb — a felsőoktatási intézmé­nyekben közzétett pályázati fel­hívás alapján, a pályázatot ki­író vállalathoz közvetlenül be­nyújtott — pályázat útján te­heti. Pályakezdő pedagógus, orvos, fogorvos, gyógyszerész vagy jo­gász alkalmazása esetén a pá­lyázati felhívás kiírásához a fel­ügyeletet gyakorló minisztérium, országos hatáskörű szerv, illetve a tanácsi, szövetkezeti ügyeleti szervek előzetes engedélye szük­séges. Ha a pályakezdő szakember — különösen méltánylandó okok miatt — pályázat útján nem tu­dott elhelyezkedni, a felügyele­tet gyakorló miniszter a mun­káltatónak engedélyt adhat a pályázat nélküli alkalmazásra. A munkaügyi miniszter ren­delete nem vonatkozik a tanul­mányi szerződés alapján pályát kezdő szakemberekre, továbbá az Iparművészeti, a Képzőművésze­ti, a Színház- és Filmművészeti,’ valamint a Zeneművészeti Főis­kolán nem pedagógus képesítést szerzett pályakezdőkre. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom