Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-10 / 240. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 10. Bács-Kiskun megye az ország gyümölcs- termesztésének 12 százalékát adja. A csonthéjasok aránya azonban ennél lényegesen magasabb. Jelentős az export is. A megye az ország legnagyobb gyümölcstermelő körzete. Az utóbbi időben nagymértékű terület- csökkenés jelentkezik, visszaesett a termelési A megye gyümölcstermő területe kereken 16 900 hektár, ez több, nvnt 1700 hektárral kevesebb, mint 1935-ben volt. Csökkent a gyümólc-óaoltvany, jól lehet a nagyüzemi telepítések időszakában három és fél millió csemetét ültettek el. A csökkenés az üzemi ültetvények nagy mértékű kivágásából és a szőlők közötti szórványfák kipusztulásából ered. 1970 és 1975 között 3500 hektár üzemi ültetvényt selejteztek ki. Legsúlyosabb mértékű a csonthéjasok pusztulása, illetve kiselejtezése, jól lehet, ezek termelésének növelése népgazdasá- gilag a legindokoltabb. Gyümölcs- termelésünkben Az arányok az alma irányába tolódtak el. A csonthéjasok közül egyedül az őszibarack szerepel üzemi telepítésekben. A visszaesés annál is inkább figyelmet érdemel, mert korábban a gyümölcstermelés volt a legdinamikusabban fejlődő kertészeti ágazat. A telepítések üteme is lelassult. A III. ötéves tervidőszak alatt kereken 2350 új üzemi gyümölcsös létesült, 1970 és 1975 között viszont már csak 1500 hektár. A megyében 1980-ig 3000 hektár új telepítést tartanak szükségesnek. Ez ugyan növeli majd a nagyüzemi gyümölcsösterületet, de állományemelkedés nem lesz, mert a szórvány- és a szőlők közötti gyümölcsfákat tovább selejtezik. Sőt, kisebb irányban az üzemi gyümölcsösök is selejtezésre kerülnek. Az új telepítések mintegy 75— 80 százalékát a nagyüzemekben, 20—25 százalékát pedig a háztáji tagi és kisegítő gazdaságokban tervezik. A gyümölcstermesztésünkkel kapcsolatos helyzetet, a korszerűsítés és a fejlesztés lehetőségeit áttekintette a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Megvitatta a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági szakosztálya, annak megyei szervezete, a megyei agrártudományi egyesület agrárökonómiai szekciója kerekasztal-értekezle- ten. Ezen a tanácskozáson a szőlőtermesztéssel együtt tűzték napirendre a gyümölcsültetvényeinkkel kapcsolatos gondokat is. Ez utóbbi legalább annyira fontos, mint a szőlő. (Sajnos, az említett konferencián kisebb súllyal szerepelt.) Éppen ezért szükséges talán szólni arról, milyen feladataink vannak ilyen vonatkozásbaln, figyelembe véve a megyei tanács szakosztályának állásfoglalását. kedv. Mindez ugyanúgy, mint a szőlőtermesztésnél, több tényező együttes hatására következett be. Egyrészt az ágazat jövedelmezőségének romlása, másrészt az állami támogatások nem kielégítő aránya, végül a kézi munkaerő fokozottabb ütemű csökkenése miatt. Almaosztályozó gépsor a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. A szaporítóanyag a megyében megtermelhető. A telepitéshez szükséges 2,3 millió vegyes gyü- mölcsfaoltványt a Kecskemét- sfcikrai Állami Gazdaság faiskolája elő tudja állítani. Számolni kell azzal, hogy atz új ültetvények megművelésében gondoskodni-kell a magaa fokú gépesítésről. Szükséges növényvédő helikopter, gyümölcsrázógép és egyéb berendezés amelyek beszerzése jelentős megterhelést jelent az üzemeknek. Olyan állás- foglalás született, hogy a telepítések és 3 járulékos beruházások állami támogatását tovább kell növelni ahhoz, hogy az elképzelések megvalósuljanak. Például a gyümölcstermesztés segítéséhez 2 ezer vagon újabb hűtőtárolóra van szükség. A megyében a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kezdeményezett gyümölcstermesztési rendszert, amelyhez több üzem csatlakozott már. Az együttműködés során megoldják a szaporítóanyag-termelést is, mert a Kecskemétszikrai Állami Gazdaság faiskolájának fejlesztéséhez hozzájárulnak, a termés megóvása érdekében pedig bővítik a tárolóteret. Bevált1 termelésnövelő módszer az öntözés, ártlely nöVeli á hóíánio- kat, javítja a minőséget. Végül, de nem utolsósorban növeli a termelési biztonságot is. A beruházásokra vonatkozó állami támogatás módosításán túlmenően egyúttal szükséges a fel- vásárlási árak olyan mérvű rendezése, amely figyelembe veszi a jelenlegi termelési színvonalat, lehetővé teszi a bővített újratermelést. Olyan igény is jelentkezik, hogy a kisüzemi gyümölcstelepítéshez is kaphassanak állami támogatást és kedvező hitelt bizonyos előírások és teljesíthető feltételek mellett. A gyümölcstermesztés visszaesése szükségessé teszi, hogy alaposan megvizsgálják az ágazat helyzetét és sürgős intézkedéseket hozzanak a fejlesztés elősegítése érdekében. K. S. A PÁRTÉLET GYAKORLATÁBÓL Az alapszervezeti munka hatékonyságáért A helyi pártélet sokféle kérdésénél időztünk már, amikor Kalmar Pál, a kiskunmajsai községi pártbizottság titkára újabbal hozakodott elő: Végül, általános információcsere következik; tájékozódás arról, mi foglalkoztatja a párttagságot, illetve, mi erről a községi párt- bizottság véleménye? E napirend keretében tisztázódnak a menetközben felbukkanó kérdések is. Legutóbb néhány titkár elvtárs például abbán kért útbaigazítást, hogyan kérje számon a cselekvési program végrehajtását a gazdasági vezetőktől. Természetesen kifejtettük: pontról pontra, az előrelépést, s A lemaradást egyaránt indokolva. A továbbiakban érezhetően sok tapasztalat birtokában, az alapszervezeti munka Színvonlát befolyásoló tényezőket boncolgatta a községi pártbizottság titkára. E tényezők között elsőként a párttitkár és a vezetőség felkészültségét, majd a párttitkárok munkaköri beosztását említette, s az utóbbit így indokolta: Érdemben segíteni a cselekvés előtt Aztán az alapszervezeti munka segítésének újabb mozzanatával hozakodott elő. Elmondta, hogy a községi párt-végrehajtóbizottság körülbelül másfél éve értékelte a Politikai Bizottság 1972. december 20-i, az alapszervezeti munka színvonalának javítását célzó határozatát és megállapította: az alapszervezeti intézkedési tervek színvonala javult, de még mindig elmarad a követelményektől. Az elemzés pedig kifejtette hogy a párthatározatok végrehajtásának segítése érdekében nem elég, ha csak a taggyűléseket látogatják a párt-végrehajtóbizottság tagjai. A párthatározatok végrehajtását, g az intézkedést tervek előkészítését kell segíteni. Erre pedig a pártvezetőség ülésein, a pártcsoportok értekezletein kínálkozik az igazi lehetőség. Ezt a megállapítást a tagkönyv- cserél megelőző beszélgetések csak megerősítették. Az elmúlt félévben, s főleg az utóbbi három hónapban a párt-végrehajtóbizottság tagjai ezért vannak ott sűrűbben az általuk patronált alapszervezetek pártvezetőségi ülésein, a pártcsoport-értekezle- teken, és kevesebbszer a taggyűléseken. Felelősséggel az aktivisták fejlődéséért — Mert lényegesnek tartjuk, ezt a gyakorlatunkat tovább folytatjuk. Még fontosabbak azonban a titkár elvtársakkal való konzultációk. Például a pártcsoportok tevékenységének erősítése, mind tartalmasabbá tétele érdekében. Vitathatatlan, a kommunisták igenig akarják a jó pártéletet. Nagyszerűen tanúsítják ezt például a MEZŐGÉP, a Drótfonat Vállalatnál, a Vegyes Szövetkezetnél működő pártcsoportok. Mert életük, munkahelyük valós, mindenkit érdeklő kérdéseit boncolgatják, javítják meg. Mint megtudtam, e pártcsoportok irányítását korántsem egyetlen recep szerint végzik. Van, ahol a titkár, vagy a szervező titkár, másutt a vezetőség tagjai felváltva, reszortjukból adódóan orientálnak. A programot azonban mindenfftt testületileg, a pártvezetőség szabja meg. A mind több jó példa mellett természetesen akad gond is. Alighanem figyelemre érdemes Kalmár Pálnak az ezzel kapcsolatos, tárgyilagos fejtegetése: — Bizony, vannak még témaszegény pártcsoportok is. Ezen segítendő javasoltuk -az -érdekelt alapszervezeti vezetőknek, hogy~a Titkári tájékoztatóban, illetve t a Pártéletben megjelent, egy-egy időszerű kérdésről szóló cikk feldolgozásával bízzák meg a párt- csöportot. Mégpedig úgy, hogy ehhez vázlatot adnak a pártcso- port-bizalminak. Az ugyanis nem visz előbbre, ha a titkár vázolja fel a problémát, a pártcsoport tagjai pedig hallgatnak. Nemrégiben találkoztam rá példával: húszperces mondóka, csupa általánosság, a pártcsoport tagjain pedig látható volt az unalom, az időpocsékolás miatti boszankodás. Ezt nem szabad mert visszaélés. A párttitkár- nak, a vezetőségnek felelősséget kell éreznie a bizalomért, minden aktivistáért. Enélkül hogyan szerez jártasságot a mozgalmi munkában, hogyan fejlődik?... Perny Irén — Ma már elvétve akadnak sablonos intézkedési tervek az alapszervezetekben. A határozatokból adódó tennivalókat igencsak az adott terület sajátosságaihoz igazítottan, konkrétan tartalmazzák. Pedig korábban gyakran hiányzott az alapszervezetekben a helyi viszonyokra alkalmazás készsége... Ez a változás nyilván azt is jelenti, hogy tartalmasabb lett a pártalapszervezetekben a munkai hatékonyabb a pártirányítás. Vajon minek köszönhető az előrelépés? Hogyan, miként segítette, segíti munkamódszereik javításában. fejlesztésében, az alapszervezeteket a községi párt-végre- hajtóbizottság? — formálódott meg a kérdés. Kalmár Pál pedig nem fukarkodott A válasszal. Értelmezés, továbbképzés, információcsere — A munka milyensége nem kis mértékben függ az irányítástól. Épp ezért először is a havonkénti titkári értekezleteken szeretnénk ezt hatékonyabban segíteni, alapvetően három célra törekedve. Az első, hogy a felsőbb pártszerveknek az egész pártéletre vonatkozó határozatait magyarázzuk az egységes értelmezés céljából. Például az év elején a Központi Bizottság határozata alapján a cselekvési program szükségességéről elfogadott községi határozatot. A titkári értekezlet másik napirendje, hogy rendszeresen beszámol egy-egy párttitkár, vagy reszortfelelős valamelyik határozat végrehajtásáról. Ezt vita követi, amely jó gondolatokat ébreszt é* végeredményben a továbbképzést js szolgálja. A beidegződést legyűrni... — A munkahelyi beosztás objektíve nehezíti a párttitkár munkáját, az alapőzervezet tevékenységét. Ha a titkár vezető beosztású, mondjuk önálló műhelyvezető, aki anyagilag is felel százkétszáz ember sorsáért, máris kitűnik, nem könnyű a dolga. Ha pedig fizikai munkás a párttitkár? A gazdasági munka követelményei nagyok, á normát teljesítenie kell, nem hanyagolhatja el szakmai-politikai képzését sem ... Ilyen körülmények között a felelősségteljes pártfeladatra kevés idő jutna a különböző pártokmányok tanulmányozását, az elemzéseket csak a szabad idő nagy részének feláldozásával győzné. — És a pártvezetőség tagjai? Munkamegosztással kevesebb teher nehezedik a titkárra — jegyeztem meg ellenvetésül, mire Kalmár Pál tapasztalatai alapján felelt. A beidegződést említette olyan tényezőként, amelyet talán a legnehezebb száműzni a pártalap- szervezeti munka módszerei közül. Mint említette, még mindig akadnak párttitkárok, akik úgy vélik, hogy a munka akkor van igazán jól elvégezve, ha maguk csinálják. És nemcsak beidegződés, hanem szemlélet kérdése is, mert nemegyszer hallani még a megjegyzést: tízszer megcsinálom, míg egyszer megmagyarázom. Aztán példát említett: — Nemrégiben megkérdeztem az egyik titkár elvtárstól, hogyan dolgozik a pártvezetőség? Nem segít? S vajon milyen feladatot kaptak tagjai az utóbbi félévben? Nem kaptak. Így pedig nem megy, konkrét feladatok nélkül nincs mit számonkérni. Ez nagyon is hozzátartozik a káderne- veleshez.. Engem, is. igy. latúláttak -a pártmunkáraL —- - — .. *#». *3*^ T KI IU. wmmemmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmsmmmm mmmmmmmmmmmmmmmmn SZILVASI LAJOS (66.) Betli motyogott valamit, hogy hát őneki is van pénze, de közben eszébe juthatott, hogy mindent összevéve is csak egy úszónadrág szerepel rajta, tehát Lédi pénztárcájával húzta el a csíkot a büfé felé. Mi megint hallgattunk. Végig, amíg Betli meghozta a colát. — Áttelepítem ide hozzátok a cuccaimat — értesített bennünket, amikor lerakta a colás üvegeket. — Ha befogva tartod a szád, jöhetsz — engedélyezte neki Lédi. — Rád fér, hogy napozíasd a pattanásaidat. Krémet is kapsz. Megittam egy üveg colál és felkeltem. — Na, én megyek — mondtam. — Lejárt az útlevelem. Lédi értette a helyzetei. Vagyis a hangulatomat. — Helló — mondta Zsuzsó is. Kikagylózták a hangomból, hogy nem akarok embereket látni. Két órakor már itthon is voltam. Imre angolt tanult. Anikó pedig várakozott, Imre mellett ülve, hogy kikérdezhesse tőle az angol szavakat. Hangfogóval köszöntem nekik, és hangtalanul eltűntem a szobámban. Most itt ülök, és eszembe jutott, hogy beleolvassak visszamenőleg a gyorsírásos naplójegyzeteimbe. De csak onnantól fogva, hogy először láttam Attilát. Vagyis igazából először. Tehát amikor észrevettem. Visszamenőlegesen szemlélve egész elfogadható a gyorsírásom. Közel, s távolban. Tényleg egész rendes, akárhová lapozgatok. Június 3. — Attila véresre megruházta Betlit. Betli: „Be tudom bizonyítani neked, Tamara, hogy a legtöbb lány nálunk az osztályban csuklana a gyönyörtől, ha Attilával járhatna. Becsületszavamra! Ezért tettem közhírré, hogy Attila veled jár!” Szegény Betli, a hülye jóindulatával. Véresre verette magát miattam. Miattam. Ilyen önzetlen jóakarója is csak ritka csajnak akad. Június 4. — Az az igazság, hogy senki sem kell csak Attila. Ö kell nekem. Akármit követett el ellenem, és akármit fog elkövetni ezután, akkor is csak ő kell. A szeplőivel, a magányos életé? vei, a halk szövegével, az értelmes szemével. És a szájával. Mintha most írnám. Ugyanúgy remeg körülöttem a levegő. Június 6. Üres volt ez a nap is, mint a fizikában a vákuum. Most is üres a napom, de nem vákuumosán: van benne minimális mennyiségű oxigén is — a várakozás —; hogy élve maradjak, amíg Attila visszajön. Fáradt vagyok. Nem olvasom tovább, pedig még most is úgy látom, hogy egész rendes a gyorsírásom. De éhes is vagyok. Lehetetlen alak vagyok Tehetetlen vagyok. És még egy nap sem telt el a két hétből, amíg Attila ott lesz a táborban. Hogyan fogom elviselni magam — még több mint tizenhárom napig? Előveszem a magnóm, és halkan — hogy Imrééket ne zavarjam — lejátszom magamnak a Hair-t. Hallani akarom Shelley Plimton-t. A panaszos kamaszlányhangját. Olyan a hangja, mint most az én közérzetem. Talán a külalakjában is hasonlít rám. „Vékony, jó testű szőke” — ahogy Attila mondta rólam gondolatban, amikor legelőször jegyzőkönyvezte a létezésemet. Gyere, te szegény szomorú Shelley Plimpton. ATTILA Június 16, hétfő \ második munkanap után 41 °C izomláz. Nem vigasztal, hogy a többieknek is. Snuki sziszegve közlekedik, mint egy függőleges vízisikló. Plusz a tenyerünk: jólfejlett vízhólyagok, az én bal tenyeremen a legnagyobb akkora, mint egy forint. Az egészségügyi sátorból vételeztünk valamilyen kenőcsöt, de előre értesítettek bennünket, hogy a hatás csak napok múlva várható. Meló után úsztam egy jó sort a Pagony-tóban, mégis olyan nehéz a kezem, és olyan merevek az ujjaim, hogj* minduntalan ki akar esni közülük a toliam. Nem szokta a cigány a szántást (tarhosrévi folklórgyűjtésemből). Tarhosrév! Ma reggel tisztázódott, hogy a bajuszos krapek, akiben tegnap a tarhosrévi „Au- totransport” igazgatójának a leszármazottját, vagyis Gida Áront véltem felismerni, azonos az említett fiatalkorúval. Reggel ugyanis. amikor brigádokba verődve elvonultunk a tetthelyre, a mi galerinkkel éppen szembe menetelt az a brigád, az övé. Egymásra néztünk. Nem kétséges, hogy akarata vagy szándéka ellenére történt: gépiesen intett a bal kezével (a jobbjával a lapátot tartotta a hóna alatt). Vagyis leleplezte magát. O az a tJida Áron, aki három másik srác — a három cinkosa — társaságában dagadtra akart verni engem Tarhosréven. Ami megfejthetetlen: ilyen múlttal a háta mögött hogyan volt pofája ma reggel köszönteni a személyemet? Egy szál fürdőnadrágban melóztunk délutánig, mégis végigverejtékeztük a műszakot. Annyi folyadékot vesztettem, hogy száraz szivacsos belül a szám. Plusz: ha volna erőm, homokot tudnék köpni. Pedig fölázott talajon melóztunk, ahol nincs is homok. Tegnap este összeismerkedtünk — Snuki meg én — egy chilei sráccal. Pedro Menendez. Három év óta itt ösztöndíjas a Budapesti Műszaki Egyetemen. Akkor is itt volt, amikor azok a burzsuj szemetek (Pinochet fasiszta gengszterbandái) megdöntötték a Népi Egység (Unidad Popular) kormányát, és meggyilkolták Salvador Allendét. Azóta se tudja Pedro, mi lett a sorsa az apjának. Kapott levelet otthonról, Santiagó- ból a nővérétől, de a nővére se tudta kideríteni, él-e az apjuk valamelyik koncentrációs táborban, vagy meggyilkolták, mint Allende elnököt. Az apjuk ugyanis szakszervezeti vezető ‘volt (szakmája szerint telefonműszerész) és fölfegyverzett munkás. Pedróval angolul ismerkedtünk meg. Olyan a kiejtése, hogy az elején aílig értettük a szövegét. Egy óra múlva már kezdtük megszokni. Nem mondta, de nem vitás, hogy ő hasonlóan szenvedett a mi angol kiejtésünktől. Jó srác. Meló után a sátorban estig tanulással gyölri magát, mert a nyelvi nehézségek miatt két vizsgáját szeptemberre kellett halasztania. Snukival megállapodtam, hogy ha visszamegyünk innen a táborból, Budapesten ig gondot viselünk majd Pedróra. Fix, hogy egy ilyen srácnak jólesik, ha — mondjuk — a hét végét nem a kollégiumban tölti, hanem például nálunk, vagy Snukiéknál. Följegyzendő morális elismerés gyanánt Snuki javára: elutazásunk előtt megdumálta az édesapjával. hogy Sobók elvtárs (mint közéleti személyiség, ugyanis a tegnapi választáson újra országgyűlési képviselő lett) latba veti befolyását megfelelő helyen Aba Sámuel érdekében. Vagyis kísérletet tesz, hogy keresztülhúzza Glóbusz negatív tervét. Tehát kapjon a portréjára Glóbusz, és ne zavarhassa nyugdíjba Aba Sámuelt. Sobók szülőapa konkrét ígéretet lett elutazás előtt Snuki- nak, hogy haladéktalanul megírja levélben, ha sikerül elérnie valami pozitívat Aba Sámuel érdekében. Amikor Snuki informált erről az egészről, állatian föl voltam dobva. Snuki viszont haladéktalanul lehűtött. A maga szájbiggyesztő stílusában fölhívta a figyelmet, hogy nyugtával dicsérjük a napot (a kifejezés nem tőle, hanem az én tarhosrévi folklór-gyűjtésemből, amely —lehet, hogy Gida látásának hatására — időnkint aktivizálódik bennem.) (Folytatjuk).
