Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGKEZDŐDÖTT^BUDAPEST^ a fejlődési béke-világkonferencia PETŐFI NÉPE Pénteken Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában megkezdődött a Béke- ' világtanács kezdeményezésére és szervezé­sében létrejött fejlődési béke-világkonferen­cia. A zászlódíszbe öltözött épület homlok­zatán üdvözlő transzparens fogadta a mint­egy száz ország, illetve szervezet képvisele­tében megjelent küldötteket. „Együtt a bé­kéért és a haladásért!” — olvasható a fel­irat a tanácsteremben mintegy összegezve a fejlődés ügyét szolgáló, a hatékony közös cselekvés módozatait kidolgozó világkonfe­rencia célját. A nemzetközi békemozgalmi ta­nácskozás 41 tagú elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gom Tanácsának főtitkára, Sebes­tyén Nándorné, az Országos Bé­AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 239. szám Ára: 90 fillér 1976. október 9. szombat A magyar-bolgár barátsági hét záróeseményei A bolgár szocialista forradalom győzelmé­nek 32. évfordulója és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa tiszteletére a budapesti Bolgár Kulturális Központ, Bács-Kiskun me­gye párt-, tanácsi, népfrontszervei, intézmé­nyei, vállalatai magyar—bolgár barátsági hetet rendeztek, melynek gazdag esemény- sorozata tegnap befejeződött. Az elmúlt öt nap alatt, mint arról lapunk­ban rendszeresen beszámoltunk, a városok­ban, községekben, a munkahelyeken, a nép­frontbizottságokon a dolgozók ezrei barátsági nagygyűléseket tartottak. Sok helyütt kiállí­tás megnyitására, árubemutatóra került sor. Megyénk lakossága az e napokban vetített filmek láttán még közelebbről megismerte a bolgár nép sorsát, történelmét, életét. A magyar—bolgár barátsági hét befejezésének napján, tegnap Kecskemétre érkezett Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint felesége, Rozalina Videnora, Veszelin Filev sajtóattasé és a követség több munkatársa. A kora délelőtti órákban Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s a hét eleje óta a megyében tartózkodó budapesti Bolgár Kulturális Központ veze­tőit, közöttük dr. Sztojan Radev igazgatót. A fogadáson részt vett dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke, Terhe pezső, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Bo- dóczky László, a megyei nép­frontbizottság elnöke és Farkas József megyei népfronttitkár. Horváth István tájékoztatást adott Bács-Kiskun megye gazda­sági, társadalmi, kulturális fejlő­déséről, s a célkitűzésekről. Vla­dimir Videnov elvtárs válaszában elmondta, hogy nagyon szívesen jött Bács-Kiskun megyébe, ugyan­is nem hivatalosan már több al­kalommal járt a Duna—Tisza kö­zén. A megyei népfrontbizottságon folytatódott a program. A magyar —bolgár barátsági hét alkalmá­ból rendezett aktívaértekezletre meghívták a rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, valamint kíséretét. A vendégeket dr. Dobos László, a népfront megyei elnök- helyettese üdvözölte, majd Vla­dimir Videnov mondott köszöne­tét a szívélyes fogadtatásért, a magyar—bolgár hét megrendezé­sében végzett munkáért. Beszélt a bolgár nép — immáron 32. éve szabad életéről, a gazdasági, kul­turális fellendülésről, a XI. kong­resszus határozatainak megváló-' sításáról. Kifejezte azt a közös óhajt, hogy a jövőben a fejlett szocialista társadalom felépítésé­ért végzett nagy munkában még- inkább fejlesszük a magyar és bolgár nép gazdasági és kulturá­lis kapcsolatait. A szocialista in­tegráció további fejlődése lehető­vé teszi, hogy kihasználjuk a munkamegosztásban rejlő adott­ságokat. Közös feladataink van­nak ideológiai téren is, erősítve a szocialista világrendszer eszmei kisugárzását. Közös feladatunk a béke megőrzése, a biztonság megszilárdítása, népeink építő munkájának védelme. Végezetül Videnov elvtárs sikereket kívánt az országunkban folyó építőmun- kához. A kora délutáni órákban Ter­he Dezsőnek, a megyei pártbi­zottság titkárának kíséretében a bolgár vendégek felkeresték a sajtóház klubját, ahol Vladimir Videnov elvtárs a bolgár nép eredményeiről, terveiről, a ma­gyar—bolgár barátság továbbfej­lesztésének lehetőségeiről tájékoz­tatta a megyei lap, s a Forrás folyóirat munkatársait. Este kigyúltak a fények a vá­rosi tanácsháza dísztermében. Munkások, termelőszövetkezeti dolgozók, tisztviselők, diákok gyü­lekeztek a teremben. Fehér Sán­dor, a városi népfrontbizottság el­nöke köszöntötte a magyar—bol­gár barátsági nagygyűlésre érke­zett vendégeket, s a résztvevő­ket, közöttük Horváth Istvánt, a • Beszélgetés a megyei párt- bizoüságon. • Aktívaértekczlct a népfront megyei bizottságán. (Tóth Sándor felvételei) megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét. A nagygyűlésen dr. Bodóczky László, a megyei népfrontbizottság elnöke mondott beszédet, majd felszólalt Vladimir Videnov rendkívüli és meghatal­mazott nagykövet. Amikor az élet fele elsuhan című irodalmi összeállítás bemu­tatásával fejeződött be a tanács­háza dísztermében a magyar— bolgár barátsági nagygyűlés. T. L. A A konferencia színhelye: az Építők Rózsa Ferenc székháza. ketanács főtitkára, dr. Simái Mi­hály, a világkonferencia magyar előkészítő bizottságának és az ENSZ-társaságok Világszövetségé­nek (WFUNA) elnöke, Pethő Ti­bor, az Országos Béketanács he­lyettes elnöke, és Bognár József akadémikus, a magyar delegáció vezetője. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet Romes Chand­ra. a Béke-világtanács főtitkára, valamint a nemzeti békemozgal­mak, és a nemzetközi demokrati­kus szervezetek számos ismert ve­zető személyisége. A béke-világkonferenciát Bog­nár József nyitotta meg, meleg szavakkal köszöntötte a résztve­vőket. Méltatta a tanácskozás je­lentőségéj;, azoknak a témáknak a fontosságát, amelyeknek meg­vitatása, a reális akcióprogramok kidolgozása, minden bizonnyal hatékonyan támogatja majd az elmaradottság elleni harcot. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás feladata a fejlődő országok belső társadalmi átalakulásával össze­függő kérdések elemzése, annak megvilágítása, hogy politikai, gazdasági függetlenségükért és társadalmi fejlődésükért folyó harcuk milyen módon függ össze a békéért, az enyhülésért, és a le­szerelésért folytatott küzdelem­mel. A béke-világkonferencia — hangsúlyozta Bognár József — az antiimperialista erők közös cselekvésben megnyilvánuló szö­vetségének egyik legfontosabb fó­ruma, amely biztosítéka a közös célok megvalósításának. Ezután Sarlós István emelkedett szólásra. Sarlós István beszéde A nemzetközi tanácskozás je­lentőségéről szólva Sarlós István kiemelte: — A világkonferencia részvevői a világ jövője szempontjából dön­tő fontosságú kérdéssel, a gazda­ságilag jelenleg még elmaradott, vagy kevéssé fejlett országok elő­• Sarlós István a szónoki emel­vényen. rehaladásának kérdéseivel foglal­koznak. A világ jövőjének ala­kulásáról van szó, mert korunk­ban az egyes népek sorsa össze­függ a többiével, mert minden nép boldogulása csak akkor vál­hat teljessé, ha a szabad fejlődés lehetőségei mindenki számára biztosítottak. Az öt világrészben élő népek lehetőségei — a klíma, a nyersanyagkészletek, a föld ter­mőképessége és a társadalmi be­rendezkedés szempontjából — eltérnek egymástól, ilyen szem­pontból vannak és mindig is lesz­nek különbségek az egyes orszá­gok között. Ez azonban nem je­lentheti azt, hogy valami örökké érvényes rangsor alakul ki, amely­ben alá- és fölérendeltségi vi­szony van az egyes népek és az őket vezető kormány között. — Magyarországi tapasztalata­ink, amelyeket a szocialista épí­tés évtizedeiben szereztünk, azt bizonyítják, hogy nyersanyagban szegény, kis területű és kis né­pességű ország is képes a felemel­kedésre, ha szabad és független, s ha határain kívül társakat talál más, a kölcsönös segítség elvét valló és gyakorló népekben. A mostani konferencián olyan or­szágok jelenéről és jövőjéről szó­lunk, amelyeknek népei nem fe­lelősek elmaradottságukért; azok felelősek érte, akik gyakran vi­rágzó kultúrájú országokat taszí­tottak gyarmati sorba. Arról kell szólnunk, hogy az erőszakkal lét­rehozott nehézségeket hogyan, milyen módon lehet leküzdeni. Sarlós István ezután hangsú­lyozta: mindehhez nélkülözhetet­len feltétel, hogy béke legyen az egész földkerekségen; hogyané­pek szabadok és függetlenek le­gyenek, önállóan válasszák meg azt a társadalmi formát, amely­ben élni és alkotni akarnak. — Ha a világon felhalmozott emberi tudást az emberiség javá­ra használjuk fel, művelhetővé te­hetjük a ma még megműveletlen földeket — folytatta. Ha az em­berekben élő tehetség szabadon bontakozhat ki, elő tudjuk terem­teni a jobb élethez szükséges esz­közöket. Ha megszűnik a diszkri­mináció, s a világ ügyévé válik az éhség felszámolása, világmére­tű összefogással egészséges létfel­tételeket tudunk minden ember számára biztosítani. A ma élő em­berek kötelessége, hogy olyan vi­lágot teremtsenek, amelyben le­hetetlenné válik, hogy az embe­riség alkotta értékeket háborúk semmisítsék meg. — Ez a fejlődés politikai felté­tele. De egyidejűleg, már most közös feladatunk az egészségvéde­lem megszervezése, iskolák építé­se, korszerű oktatási rendszerek kialakítása, s kötelességünk az is, hogy megtaláljuk a gazdasági át­alakulás lehetőségeit, hogy létre­hozzuk a mindenki egészséges táplálkozását biztosító gazdasá­got. megoldjuk a feltáratlan nyersanyagkészletek kiaknázását és közös munkával elindítsuk az érintett országokat az iparosodás útján. Ezeknek az országoknak jo­gos igényeik vannak azokkal szemben, akik a gyarmatosítás idején egy-egy terület természeti kincseit saját hasznukra vették (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál venezuelai programja A Losonczi Pál tiszteletére adott díszvacsorán Carlos Andres Perez venezuelai elnök pohárkö­szöntőjében rámutatott: Magyar- ország államfőjének látogatása a két nép kapcsolatainak erősödé­sét szolgálja, s új, termékeny szakaszt nyit Magyarország és Venezuela együttműködésében. — Mi a harmadik világhoz tar­tozónak valljuk magunkat — hangsúlyozta —, harcolunk a la­tin-amerikai integrációért, amely alapvető lépés ahhoz, hogy meg­szabaduljunk minden gazdasági függőségünktől. Baráti kapcsola­tokra törekszünk a világ minden népével, békés világot akarunk. Szolidárisak vagyunk Helsinki szellemével, a helsinki dokumen­tum megszületését a világ béke­szerető erői győzelmének tekint­jük. A békét azonban válsággócok veszélyeztetik. A világon még sokhelyütt próbálják erőszakkal megoldani a vitás kérdéseket. Mi úgy tartjuk: az ellentéteket bé­kés úton, tárgyalásokkal kell ren­dezni, szem előtt tartva a népek önrendelkezési jogát. Ismerjük Magyarország ered­ményeit, népe alkotó erőfeszítésé­nek gyümölcseit. Szeretnénk ® Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és vendéglátója. Carlo Andres Perez venezuelai államfő a caracasi Mjrafl-res-palotában. azonban többet tudni például me­zőgazdasági termelőszövetkezeteik életéről, a magyar mezőgazdasá- gimérnök-képzésről. Örömmel fo­gadnánk, ha együttműködésünket erre a területre is ki tudnánk terjeszteni. Kétoldalú kapcsola­tainkat illetően bizakodó vagyok — zárta pohárköszöntőjét Perez elnök. (MTI) A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Péntek reggel a SZOT székhá-j zában megkezdődött a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának ülése. A tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Ka- rakas László munkaügyi minisz­ter is. A tanácsülés első napirendi pontjaként Virizlay Gyula, a SZOT titkára az értelmiség kö­rében végzett szakszervezeti mun­káról számolt be, és annak to­vábbfejlesztésére tett javaslato­kat az elnökség nevében. A beszámolóban foglalt ered­ményeket és feladatokat állás­foglalásként okmányba foglalta a tanácsülés. További napirendi pontként az idei népgazdasági terv végrehaj­tásának tapasztalatairól, a szak- szervezetek termelést segítő munkájáról tárgyalt a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom