Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
4 • PETŐFI NEFE • 1976. október 8. » KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • | Hajdan Kalocsa határának déli szállásrendszere kimagaslott a környezetéből. Termékeny, jó föld volt, az elvetett magvakból rekordtermés nőtt, emiatt az itteni birtokok jó pénzt értek. Kalocsa drága határa, drága széle volt. Ebből, némi módosítással — így mondja a hagyomány — logikusan következett a Drágszél elnevezés. A határrész volt önálló falu is, tartozott Homokmégyhez is. Í922. január elsején döntöttek a helyi lakosok — a poták — az elszakadás mellett. Azóta önálló Drágszél, Bács-Kiskun megye egyik legkisebb községe, néhány kilométernyire Kalocsától, Homokmégytől, öregcsertőtől, Miskétől. • Vén Fcrencnc, Pandúr Istvánné. Ha napos az idő, az asszonyok a tűzoltószertár előtti téren kézimunkáznak. Drágszél különböző területeinek elnevezése a megélt történelmet, a helyi hagyományokat idézi. Csodálatosak a régi utcanevek: Kanászköz, Rókafarok, Túlanyártó, Isztronga. A valamikori építkezési szokások szintén tovatűnt évszázadok szükségmegoldásaira vetnek fényt. Milyen egy régi ház? Tégla nélküli vertfal, amelynek a tetőzete fűzfaágakra vesszővel rákötözött nádtető, vakoskodóan kicsi ablakokkal, feketeagyag padlóval. Még ma is énekelnek „drágszé- liesített” dalokat. Különlegesség az alábbi: „Lányok, lányok szép drágszéli lányok, / Van-e nektek lerakott szoknyátok? / Ha nincs néktek lerakott szoknyátok, / Nem is vagytok szép drágszéli lányok. / Tisztelem a régi szeretőmet.” A község két részét a helyi nyelv is minősíti: van Kis- és Nagy-Drágszél. Ez az utóbbi elnevezés némely bohókás kedvű konduktorok fejében a nadrágszéllel csengett egyképpen. Mindenki „ő”-zik, bár ezt még bizonyos szavaknál a mássalhangzó elhagyása is egzotikussá teszi: Drágszélen „ötem” az ettem, „atam” az adtam, „fékető” a fejkötő. Beros Ferenc, a község egykori tanácselnöke — a fentieket is tőle tudjuk — kiemeli még a helybéliek határtalan táncszere- tetét. A Drágszéli Népi Együttesnek fennállása alatt a falu mindegyik családjából akadt tagja, s mikor táncpróbákat tartottak, nem volt ritka, hogy az egész község megjelent Drágszél — ma. Krúdy Szind- bád-novelláinak hangulata jár át, nézem az önkéntes tűzoltók szertárát, a falu szélén a meredek partra topogó libákat, a tornácos portákat, a csaholó kutyákat. Kanyargós utcák veszik irányba Drágszél különböző részeit, a nap át-átfénylik a kocsik verte porgomolyagon. Torony büszkélkedik az iskolán, ahol Lengyel Jsiván a tanító. A község ügyeivel a helyi pártszervezet titkáraként is foglalkozik, ennek megfelelően szinte mindenkit ismer. — Körülbelül ötszázan laknak itt, lassan néptelenedik el a falu, olcsó a ház, és a telek. 55—60 ezer forintért ezeröles portákat adnak. A környező községekben valamivel jobbak a lehetőségek, mert itt nincs helyi ipar. Miske és Kalocsa felé orientálódik a lakosság. Itt csak alsó tagozatban van oktatás, a felsősök Miskére buszoznak át. A tsz a miskei Március 15-tel egyesült, a férfiak javarésze ott dolgozik. A helybeli asszonyok 99 százaléka a Kalocsai Háziipari Szövetkezet bedolgozója. A fiatalok már nem a régi módon kötődnek Drágszél- hez, általában eljárnak innen dolHúsz év múlva gondolnak-e Drágszéllel? • Lengyel István. gozni. A kultúrházban van egy ifjúsági klub, vasárnaponként 20—25-en ott magnóznak, leme- zeznek, de van, aki átjár Miskére, mert ott meg is lehet vacsorázni. Itt Drágszélen tulajdonképpen csak az alapellátás a megoldott. Ezenkívül van egy férfi-női fodrász, egy asztalos. A kovácshoz — lovakat is patkói —, 30 kilométeres körzetből járnak, de külön rendelésre, az igénylő méretére, tolókapát is gyárt. A géplakatos darálókat, traktorokat, Jakab István háza még a múlt században épült. MIA-motorokat javít. A község nevezetes emberei a fél világot bejárták, Vén Ferenc most jött haza Amerikából, szólótáncosként az USA fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken szerepelt. Pandur Istvánné kézimunkaírő asszony is járt már mindenhol, ahová elmenni érdemes. Az alsótagozatra járók egy osztályban tanulnak. Megkérdezem, ki mi akar lenni, öten az óvónői, hárman a tanárnői, ketten az auA Túlanyártó felől a Zöldmezősor felé igyekeznek a libák. (Szilagyi Mihály felvételei) tószerelői pályára szavaznak, de ül közöttük egy leendő kombáj- nos, egy traktoros*és egy későbbi takarítónő is. Kettő olyan diák van köztük, akiknél otthon nincs se autó, se motor. Hárman tudnak arról, hogy már befizettek az új kocsira; tizenhármójuk közül nyolcuk családjában van autó. Ez az arány többé-kevésbé a községi átlagnak is megfelel. Minden Drágszélt érintő ügyet ismernek a gyerekek, például pontosan tudják, ki, mikor és kit vesz el. Most — érdeklődnek a falu dolgai iránt. A kérdés az: húsz év múlva is? — A drágszéliek büszkék arra, hogy drágszéliek — jegyzi meg Beros Ferenc —, többnyire jogosan. A felszabadulás és a földosztás után, úgy 1950-ben már mindenki elérte a középparaszti szintet, jól működött a tsz, soha nem zárt mérleghiánnyal. — Mi változik januártól a Miskével való egyesülés után —kérdezem. — Az egyesülést falugyűlésen megszavaztuk, erre már csak az Elnöki Tanács jóváhagyása kell. Tudják az emberek, hogy miért van rá szükség, meg hogy jobb lesz, de — nem örülnek neki. Az idő bevéste a falakba, hagyományt teremtett az emberek szívében, hogy drágszélinek lenni nagy dolog, büszkeségre okot adó. Kis-Drágszél, Nagy-Drágszél, a falu két része. Mégis úgy mondják: Szép-Drágszél. Ha poros, ha kicsi, ha akármilyen, a miénk, ez a község, örömeink, gondjaink forrása. Ballal József Csaták - kapun belül • Csaták, bár ritkán tudatja lezajlásukat harci zaj. Legtöbbször főnöki szobák tárgyalóasztala mellett, üzemirodák plakátokkal. körlevelekkel, dekádkimuta- tásokkal teleaggatott falai között vívják meg e küzdelmeket, s olykor testületi tanácskozásokon, vagy éppen az üzemzavar, esetleg munkahiány miatt álló gépek környékén. A vállalaton belüli érdekellentétek léteznek, hatnak, figyelem mégsem sok jut tanulmányozásukra. Félig-meddig ismeretlen terület ez, talán azért, mert közgazdasági, szociológiai és pszichológiai tényezőket egyaránt magaba foglal. Minden termelői Szervezet különböző részekből tevődik össze, s ezek együttműködnek ugyan — máskülönben, darabjaira hullana a szervezet —, de illeszkedésük nem jön létre automatikusan. Érdekeik eltérhetnek, s ha egyeznek, ez sem örökös állapot, mert a változások új súrlódási felületeket teremthetnek. Objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszhatnak az érdekellentétek kialakulásában, ám az összetevők felfedése nem egyszerű. Főként akkor nem, ha csupán a tünetekre figyelnek, ezek szerint intézkednek. Ilyen esetekben az a látszat, hogy jó megoldás született, ám, váratlanul” ismét fölbukkannak! a gondok. A népgazdaság és a vállalat érdeke sem esik automatikusan egybe, hasonló a helyzet a termelői közösség különböző csoportjainál. A baj tehát nem az, hogy léteznek érdekellentétek, hanem, ha hosszú időn át, megoldatlanok maradnak. Sajnos, ez sűrű eset. • De ne feledkezzünk el egy fontos mozzanatról: vannak hasznos, fejlődést siettető érdekellentétek. Olyan helyzetben például, amikor az érintettek egyaránt a jobbat, a célszerűbbet kutatják — mint az új gyártmány tervezésekor —, mást diktálhat a konstruktőrök, s mást a közgazdászok érdeke. Közös nevezőre jutni viszonylag egyszerű, mert mindkét fél akar valamit, ami a jövőt alakítja. A baj akkor van, amikor az érdekellentéteket lépni és maradni akarók vitája növeszti, amikor az „érdek” kényelmességet, közömbösséget sugall, a feladatok, a felelősség áthárítását tünteti fel célravezetőként. S még nagyobb a baj akkor, amikor a szervezet bizonyos csoportjai vélt érdekeiket igazságként, szükségszerű tényezőként akarják elfogadtatni. Ha ez sikerül, a tevékenység egészét megbénító zavarforrás épül be a gyári, vállalati irányítási mechanizmusba, kétségessé válik — esetleg eltűnik — — az emberek előtt a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti választóvonal. • Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni — az ízes mondással mentette, magyarázta valaki a cégén belüli érdekellentéteket. Igenám, de a „sasok” a fészekből kifelé igyekeztek, azon csatároztak, kinek sikerüljön ez előbb, gyorsabban! Azon bizonykodtak, miért nem lehet megtartani a határidőt a nagy summá- jú exportmegrendelés teljesítésénél. Az alkatrészüzem néhány szerszám hiányát hánytorgatta fel, holott valójában arról volt szó: nekik könnyebb a típus munkadarabok előállítása, egyszerűbb ezzel „hozni a tervet”. A szereidé viszont előbbre sorolta a külföldi megrendelést, mert számára ez az előnyösebb, ám eközben felrúgott több belföldi megállapodást, ami miatt az értékesítési osztály protestált. .. Ma még ábránd, hogy akár az egyének, akár a közösségek habozás nélkül fölismerjék tényleges érdekeiket — mert hiszen előobi példánkban az exportszállítás teljesítése valamennyi részleg javát szolgálná —, s ahhoz igazodva cselekedjenek. A kívánatosnál szűkebb látóhatár csupán intézkedésekkel nem tágítható. Elrendelni valamit nem' azonos az érdekellentétek forrásainak fölszámolásával, mert a következményeket téveszti össze az okokkal, Mégis, az az általános, hogy vagy szép Szavakkal, vagy rendelkezésekkel próbálnak rendet tenni a vállalati vezetők, holott más kínálja a megoldást. E más, az okokat feltáró elemzőmunka, az ennek megállapításait figyelembe vevő intézkedéssorozat, a meggyőzés kombinációja. Cselekedetek olyan lánca tehát, amelyből egyetlen szemet sem lehet kihagyni, mert ha ez történik, csak rövid idejű a siker, vagy el sem érhető. • Nem szabad azzal elintézni a vállalaton belüli érdekellentéteket, hogy „károsak, mert szemben állnak a vállalati érdekeltséggel”. A legtöbb helyen mégis csak eddig jutnak el. Tökéletes, mindenfajta súrlódástól mentes szervezet persze nincsen. Nem is ennek óhajáról van szó. Hanem arról a jogos kívánságról, hogy a kapun belüli csaták ne a kudarcok, a vereségek, a megíuta- modásoki számát gyarapítsák, hanem a győzelmekét. M. O. Jó exportcikk a nyúl Mixomatózis. Vajon mit is jelenthet ez a szó. Lehet, hogy kevesen tudják, de a nyúltenyész- téssel foglalkozók már biztosan hallottak róla, mivel ez az egyik legveszélyesebb nyúlbetegség neve. Ha megkapja az állat, menthetetlenül elpusztul. Hogy a fertőzés megakadályozásának, a megelőző védekezésnek milyen útjai vannak, arról dr. Hedrich Károlytól, a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás szakállatorvosától kaptunk felvilágosítást. — A betegséget a rovarok, főként a szúnyogok terjesztik. Ezek távoltartása a' védekezés egyik módja. Módszere a szúnyogirtás, a pocsolyák megszüntetése, a ketrecek, apró szövésű hálóval való felszerelése és az állandó fertőtlenítés. Mivel a megye nyúlállo- mányának 95 százaléka található a kisgazdaságokban, fontos, hogy a ketreceket ne a trágyadomb közelében, hanem valamilyen védettebb helyen helyezzék el. — Oltással nem lehet védekezni a betegség ellen? — Sajnos, Magyarországon még nem hozták forgalomba az új Áldásy-féle oltószert, pedig már nagyon kellene, mert a Franciaországból importált fibroma vakcina drága és nem is biztosít kellő védettséget. A hazai gyógyszerrel végzett oltókísérletek eredményei viszont kiválóak. Eddig 40 ezer nyulat oltottak be Borsod, Heves, Pest, Vas, Nóg- rád és Bács-Kiskun megyében Jánoshalmán az új vakcinával, amelyik a negyedik naptól már teljes védettséget nyújt a mixomatózis ellen. A hatása egy évig tart. Már két évvel ezelőtt több, mint 22 ezer tonna nyulat exportálunk, főként Olaszországba. Ehhez a megyében működő 19 nyúltenyésztő szakcsoport 1700 tagja, de a szakcsoporton kívüliek is jelentősen hozzájárultak, mivel a IV. ötéves ■ tervidőszakban az ÁFÉSZ-ek csaknem 350 vagon nyulat vásároltak fel tőlük. Mint a számok bizonyítják. fellendült a nyúltenyésAési kedv, és hogy fennmaradjon, arra is szükség van, hogy körültekintően védjük az állatok egészségét. Ha pedig valahol megbetegedik egy állomány, akkor azt azonnal jelenteni kell az állatorvosnak, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. B. Z. ŐRJÁRATOK A „ZÖLD ÖCEAN” FELETT Erdővédelem a Szovjetunióban A Szovjetunióban a Föld mesterséges holdjai fogják őrizni az erdőket, hogy megakadályozzák bennük a tűzvészeket. A műholdak jelezni tudják a tűzfészkek kialakulását és azonnal tájékoztatják erről az erdötuzvé- delmi szolgálatok. .'Íz erdők tűzvédelme része a jelenlegi ötéves terv 197G — 1980 természetvédelmi programjának. A kozmikus őrjáratok alkalmazása a leghatékonyabb eszköz ennek a problémának a komplex megoldásában. Konsztantyin Kulakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa erdőgazdálkodási állami bizottságának elnökhelyettese elmondta, hogy az erdők védelmében, melyek területe a Szovjetunióban meghaladja az egymilliárd hektárt. nagy szerepet töltenek be a repülőgépek. Több száz repülőgép és helikopter vtégez őrjá- ?utót efelett a „zöld óceán” felett az ország európai és ázsiai részében. Ott, ahol a földi tűzoltó techni- kc alkalmazása akadályba ütközik, ejtőernyős tűzoltók segítenek. A Szovjetunió északnyugati részén elterülő erdők tűzi édelmi felügyelete televíziót alkalmaz. A magas oszlopokra helyezett kamerák 15 kilométeres körzetben tudják észrevenni a tűzfészkeket. (KS) SzépDrágszél