Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Ünnepi nagygyűlések, új létesítmények avatása a megyében A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójának ünneplésére készül Bács-Kiskun megye lakossága. A hagyomá­nyokhoz híven már a november 7-ét megelőző napokban üpnepi nagygyűlésekre, új létesítmények átadására kerül sor. November 4-én, csütörtököh. délután fél 3-kor a megyei ta­nács dísztermében ünnepi em­lékülést tartanak, s kitüntetése­ket adnak át. Az ünnepi megemlékezések so­rából kiemelkedik a november 5-én Baján, a Kismotor- és Gép­gyár 5. sz. gyárában megrende­zésre kerülő nagygyűlés. Ugyan­ezen a napon a kiskunhalasi és kiskunmajsai dolgozók is nagy­gyűléseken köszöntik a szocia­lista forradalom győzelmének 59. évfordulóját. November 7-ét megelőző napon Kalocsán az 1 István Gimnáziumban, Kiskő­rösön az Irodagép- és Finom- mechanikai Vállalatnál tartanak ünnepséget. Az utóbbi helyen az évforduló alkalmából új üzem­csarnokot adnak ót rendelteté­sének. Pénteken a megyei tanács el­nöki szobájában művészeti d»'jti- kat, a megyei pártbizottságon Magyar—Szovjet Barátság arany­koszorús jelvényeket adnak át. November G-án Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben koszorúzási ünnepségeket tarta­nak. Szombaton délelőtt 10 óra­kor Kecskeméten a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél lesz koszorúzási ünnepség, ezt követően a megyei pártbizott­ság székházában kormánykitijn- tetések átadására kerül sor. Az 59. évforduló tiszteletére Bács-Kiskunban több új létesít­mény készül el. November 3-án a Fájsz és Úszód között levő bá­rákai telepen ünnepélyes kere­tek között adják át rendelteté­sének a 64 millió forintos beru­házással készült kalocsai regio­nális vízmüvet, amely a Duna- menti városnak, s öt környező községnek megfelelő mennyiségű jó ivóvizet ad. Baján az Uránia Filmszínházban felújított nézőtér várja a közönséget. November 5-én Kecskeméten, a Szék- és Kárpitosipari Válla­latnál úr üzemcsarnokot adnak át rendeltetésének. Ugyancsak pénteken Kiskunfélegyházán a jövő szakmunkásainak nagy örö­mére átadják a diákoknak a 608- as Ipari Szakmunkásképző Inté­zet új kollégiumát és tanműhe­lyét. A bajai Újváros VII. épü­letében 42 család költözik új ott­honba. Bátmonostoron pártszék- házat avatnak. November 9-én Bácsalmáson nyitják meg a me­gyei politikai könyvnapokat. MEG KELL GYORSÍTANI A BÚZA VETÉST A kukorica kétharmada még a szántóföldim van • Az utolsó szölőszál lit many a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetke­zet nagyüzemi ültetvényéről a közös feldolgozó üzembe. doltak idejében az erők átcso­portosítására. Ezzel magyarázha­tó. hogy október végén még nincs földben az őszi árpa, valamint a rozs jelentős része, a búzának pedig 65 százalékát vetették el az allami és szövetkezeti gazdasá­gok. A kiskunhalasi járásban 3200 hektár, a bajai és kalocsai járásban sem sokkal kevesebb a vet ni való. Október végén a me­gye állami gazdaságai a 9822 hektár búzavetésükből még 800 hektárral adósak. Műszaki fej­lettségük, korszerű gépparkjuk nem indokolja ezt az elmaradást. Adósak a búzavetéssel a me- gveszékhely szövetkezetei is. csu­pán 61 százalékát teljesítették az uzemtervükben előirányzott ve­lősnek. Ha eddig nem tették meg, egy napot se késlekedjenek a loldtábla-cserével. Ne várjanak a búzavetéssel az elövetemény teljes betakarításáig. A bajai já- (Folytatás a 2. oldalon.) Az őszi beta­karítás és a vetés meggyor­sítására hívta fel az állami és szövetkezeti gazdaságok fi­gyelmét e hét végén tartott ülésén a me­gyei mezőgaz­dasági szerve­zési bizottság. Nagyon fontos, hogy a munka­idő minden percét kihasz­nálják, hiszen november ele­jén a jelenle­ginél kedve­zőbb időre már aligha lehet számítani. A mezőgazdasági üzemek erő- és munka­gépeinek telje­sítőképessége elegendő arra. hogy a betaka­rítást és az őszi kalászosok vetését rövid idő alatt be lehessen fejezni. A kapás nö- \(-nyék érésének elhúzódása miatt VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI évf. 258. szám Ára: 90 fillér 1976. október 31. vasárnap Lázár György hazaérkezett Jugoszláviából Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke szombaton, jugoszláviai látogatásának utolsó napján Belgrádból a Vajdaság szociális-, ta autonóm tartomány székhelyé­re, Újvidékre utazott és ott meg­beszéléseket folytatott Nikola Kmeziccsel. a tartományi kor­mány elnökével, valamint más vezető tisztségviselőkkel, megte­kintette a Pobeda Szerszámgép- gyárat, majd délután az újvidéki pályaudvaron elbúcsúzott jugo­szláv vendéglátóitól és visszauta­zott Budapestre. A jugoszláv lapok továbbra is első oldalon számolnak be a ma­gyar kormányfő látogatásáról, Dzsemal Bijediccsel és más jugo­szláv vezetőkkel folytatott tár­gyalásairól. Valamennyi tudósí­tás kiemeli a két szomszédos szo­cialista ország közötti jó kapcso­latokat és rámutat arra, hogy a most zárult tárgyalások, amelye­ken nagy figyelmet szenteltek az együttműködés bővítésének, si­keresek voltak. (MTI) NOVEMBER 7 ALKALMÁBÓL Megkezdődött a Magyar-Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete Szombaton délután az Országház kong­resszusi termében megkezdődött a Magyar— Szovjet Baráti Társaság VI. országos érte­kezlete. A kétnapos tanácskozást, amelyen több mint 600 küldött és meghívott vendég vesz részt ■— Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke nyitotta meg. Hang­súlyozva, hogy az MSZBT az 1971. novembe­rében megtartott országos értekezlet óta eredményes munkát végzett. Az utóbbi öt esztendőben a társaság tevékenysége minden területen gazdagodott, hatékonyabbá vált. Tagcsoportjai, aktivistái munkájukkal hozzá­járultak a párt politikai céljainak megvalósí­tásához, a dolgozók szocialista tudatának for­málásához a magyar—szovjet barátság to­vábbi elmélyítéséhez. Ezt követően elfogadták a tanácskozás na­pirendjét. Eszerint a résztvevők megvitatják az országos elnökségnek az eltelt időszak munkájáról szóló beszámolóját, a VI. orszá­gos értekezlet határozati javaslatát, és az MSZBT módosított működési elveinek terve­zetét. Ezt követően, ma megválasztják az új országos elnökséget és annak tisztségviselőit. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, az or­szágos elnökség írásos jelenté­séhez fűzött szóbeli kiegé­szítésében hangsúlyozta: a a magyar és a szovjet nép történelmi múltban gyö­kerező barát­ságának szün­telen erősítése nemzeti ügyünk volt és marad. Ez a barátság zálo­ga békés jele­nünknek, alko­tó hétköznap­jainknak. szo­cialista jövőnk- nek. Emlékez­tetett arra. hogy 1971. no­vemberében, amikor a tár­saság legutób­bi országos ér­tekezletét tar­totta — még csak kialakuló­ban volt a mozgalom mai formája, s új munkamód­szerei. Az azó­ta eltelt öt év tapasztalatai egyértelműen a kitűzött cé­lok, a tagcso­port-munka­formára való áttérés helyes­ségét bizonyí­Bacs-Kiskun megye MSZBT tagcsoportjait az országos értekezleten a szeptember 17-i megyei tanácskozáson megválasztott tíz küldöttt képviseli: Füredi Imre (Kiskun, félegyháza, Április 4. Gépipari Művek Vegyipari Gyára), Pintér Imre (Kecskemét, FÉMMUNKÁS Vállalat), Végvári István (Kalocsa. Fűszerpaprika, és Konzervipari Vállalat), Both Jenő (Kiskuiranajsa, MEZŐGÉP Vállalat Drótfonatgyára), Haraszti Er­zsébet (Kiskunhalas, Állami Gazdaság), Farkas Józsefné (Szabadszállás, Egyesült Lenin Tsz), Leviczky József (Kecskemét, 607. sz. Szakmunkásképző Intézet), Rúd. nyák Lajos (Harta, Lenin Tsz), Horváth János (Kiskunhalas, Szilády Áron Gimnázi­um) és Czinczovszky Antal (Baja, Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság). Természetesen ott vannak a tanácskozáson az MSZBT országos elnökségének me­gyénkben tagjai: Kiss Ernő (Kecskeméti Konzervgyár), Oláh Pál (Harta) és Csor- vási Sándor (Helvécia). Meghívottként részt vesz az országos értekezlet munkájában Katanics "Sándor, a me­gyei pái‘(bizottság titkára és Coldea Mihály,a megyei pártbizottság munkatársa. Képünkön: a megye küldöttei az országos értekezletre utazásuk előtt. (Tóth Sándor felvétele.) tották- Tovább növekedett, megszilárdult a moz­galom tömegbázisa, emelkedett a tagcsoportok száma, javult a munka tartalma. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom kö­zelgő évfordulója alkalmából újannan felvett tagcsoportokat is figyelembe véve. jelenleg 1297 kollektíva — az öt évvel ezelőtti­ek több mint háromszorosa — te­vékenykedik a mozgalomban. Biztos támaszai a magyar-szovjet barátság ápolásáért folytatott munkának a munkások, szocia­lista brigádtagok. A tagcsoportok 50 százaléka ipari üzem; egyötö­de mezőgazdasági munkahely, s (Folytatás a 2. oldalon.) Szakszerelőipari előkészítő üzemet létesít a BÁCSÉP • Epiil a liACStl’ szakszerelőipari előkészítő üzente. A házak falai már gyorsan megtelnek, s a járókelők jóleső érzéssel könyvelhetik el maguk­ban, hogy rövidesen újabb la­kások állnak a lakosság rendel­kezésére. Ám éppen — a szinte hetek alatt tető alá hozott — házak okoznak csalódást, mert a .szakszerelőipar még sok-sok hó­napig dolgozik az épületen. Jön­nek a burkolok, az asztalosok, a mázolok, a víz-, villany- és fű­tésszerelők, és sokszor egymás munkáját gátolva — néha el is rontva — tevékenykednek. Ezeken az állapotokon kívánt változtatni a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, amikor a kecskeméti házgyár mellett 40 millió forintos beruházással meg­kezdte egy szakszerelőipar-elő- készítő (szaknyelven kompletta- ciós) üzem létrehozását. A ma­gyar építőipar egyébként már évek óta keresi a szerelőipari munkák meghonosításának lehe­tőségeit. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehér­váron például — elsőnek az or­szágban — olyan üzemet létesí­tett. amelyben a nyílászáró szer­kezetek asztalosillesztését, a szükséges csőhálózat előregyár- tását, a mázoló és üveges mun­kát elvégzik. Ezzel jelentősen meg tudta rövidíteni a lakóhá­zak befejezési határidejét. A házgyárral rendelkező építőipari vállalatok mindegyike rendelke­zik ma már hasonló üzemmel, amely a lakásépítkezések meg­gyorsítását szolgálja. A BÁCSÉP most ezeknél funk­ciójában jóval magasabb rendű üzemet kíván telepíteni, s ezzel a hazai építőiparban úttörő sze­repet játszik. Ez ugyanis min­dennemű, korszerű, vakolatmen­tes technológiával kivitelezésre kerülő építkezést kiszolgál majd. Itt a zárt ütemű munkaszerve­zési lehetőségek előnyeit kihasz­nálva szinte szalagrendszerben végzik majd el az asztalos, má­zoló, üvegező munkát, a csöelő- regyártást, stb. Amivel azonban többet tud az az, hogy az ösz- szes szakszerelőipari anyagot — amelyek az építőipari és egyéb vállalatokhoz érkeznek — gépe­sítve fogadja, tárolja, majd az egyes építkezések igényeit figye­lembe véve egységcsomagokban adja ki, illetve szállítja a hely­színre. Sok előnye van ennek. A vállalat részére többek között lehetővé válik a felesleges kész­letek csökkentése, javul az anyaggazdálkodás, biztonságo­sabb lesz az anyagellátás. Az üzemi tevékenység és a raktározás egy nyolcezer négy­zetméteres nagycsarnokban zaj­lik majd le. Az első évben az asztalosok, üvegesek, mázolok végzik el mind azt a munkát, amit korábban az építkezések színhelyén láttak el. A második részben a víz-, fűtés, szellőzés- és villanyszerelés csőhálózat-elő- regyártási munkáival foglalkoz­nak. A harmadik műhelyben a pvc-k, a szőnyegpadlók, a víz- szigetelő rétegek, tapéták méret­re szabását végzik. A nagycsar­nokban kap helyet a raktár is, amelyben tíztonnás híddaru, s targoncák szolgálják a korszerű tárolási és szállítási lehetősége­ket. Mindezzel kezdetben azt érik el, hogy az építkezések helyett az előkészítő üzemben végzik el a szakszerelőipari munka 40 szá­zalékát. Kidolgozás alatt van azonban a konténerek alkalma­zásának bevezetése is. ami az építkezéseken végzett munka újabb 30—35 százalékának zárt üzembe való vitelét teszi lehe­tővé. A további tervekben sze­repel a számítógépes anyagnyil­vántartás és programozás meg­honosítása is. Szinte kereskedel­mi anyagkészletezési módszerrel dolgozik majd a szakszerelőipari előkészítő üzem, s kiküszöböli az olyan esetek előfordulását, hogy egyes anyagok hiánya akkor tűn­jön ki, amikor már éppen szük­ség is lenne rájuk. A múlt év decemberében el­kezdett üzem építése jó ütemßen halad, s 1977 végén már áj is adják rendeltetésének. Asztalos-, festő- és üveges részlege azon­ban már a jövő év nyarán meg­kezdi működését. N. O. J •• -í* • -«o—~ -ge n e- — 11.1 TT—(iMWBinúC* ■fii 4 • A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben 185« hektáron vetnek búzát az idei őszön. Eddig 1400 hektáron került földbe a gabona vetőmagja. azonban rendkívül sok gondot okoz a munka összehangolása. Számos gazdaságban nem gon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom