Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-30 / 257. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 257. szám Ára: 90 fillér 1976. október 30. szombat KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT ÁFÉSZ-ek a külterületi lakosság ellátásáért Miközben az V. ötéves tervidőszak első évének végéhez közeledve az időarányos feladataik végrehajtására összpontosítanak a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiben, mind több szó esik az eltelt öt évben megtett útról, az 1971-ben megtartott kongresszus óta történt fejlődésről. S érthető: a közeljövőben összeül a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa. Hadd villantsuk fel e fejlő-, désnek legalább néhány lényeges mozzanatát. Kezdjük például vázlatos számbavétellel: napjainkban 116 500 tagja van a megyében működő — központjával általában a kiemelt szerepkörű településekhez kapcsolódó — 27 ^ÁFÉSZ-nek. A szövetkezetek napjainkban együttesen az egymilliárd 450 millió forint értékét meghaladó saját eszközzel gazdálkodnak. Az évenkénti nyereségük megfelelő hányadával — a szövetkezetek szocialista vonásait erősítendő — évről évre növekszik az oszthatatlan közös vagyonuk. Az ÁFÉSZ-ek együttes saját vagyona egyébként az elmúlt tervidőszakban 317 millióval növekedve, 870 millió forintra gyarapodott. Ebben az összegben — az 5 év előtti 38 millióval szemben — 64 millió forint a szövetkezetek tagjainak — az alap- és célrészjegyekből, valamint tagsági kölcsönből származó — vagyoni hozzájárulása. A növekmény tehát 28 millió, ami na- gyonis figyelemre méltó. Ám, hogy a tagság mennyire a magáénak vallja az ÁFÉSZ- eket, az évenkénti részközgyűlések is beszédesen tanúsítják. Ezeken általában 62—64 ezer tag vesz részt, s közülük mintegy háromezer—háromezeröt- százan hallatják szavukat. Véleményezik a munkát, hasznos észrevételekkel, javaslatokkal hozzájárulnak a szövetkezetek, s egyben — főleg ahol jó az együttműködés — a helyi tanácsok eredményes tevékenységéhez. Igen jelentős az ÁFÉSZ-ek szerepe a külterületeken élők alapvető kereskedelmi ellátásában. A tanyai körzetekben ugyanis csak a szövetkezeti kiskereskedelmi boltok szolgálják a lakosságot. Az utóbbi években elvégezett céltudatos hálózat- fejlesztés eredményeként együttesen több mint 50 új kiskereskedelmi, illetve vendéglátó egységet hoztak létre a megye tanyai körzeteiben. Ennek köszönhető, hogy ma már nincs a megyében ellátatlan terület. Napjainkban két—két és fél kilométeres távolságon belül minden tanyai lakos talál olyan kisebb-nagyobb üzletet — háziboltot, vegyes-üzletet, — ahol beszerezheti a napi cikkeket. Csupán a tavaly megnyitott 9 új külterületi bolt és 2 vendéglátó egység között például kis húsüzlet és 110 négyzetméter alapterületű presszó is található. A lényeg, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből ma már a tanyai körzetek szinte mindegyikében rendszeres, folyamatos, és elfogadható színvonalú az ellátás. Nem véletlen tehát, hogy az ÁFÉSZ-ek külterületi üzleteinek forgalma megközelíti a megyei átlagos értéket. Külön is említésre érdemes például a kerekegyházi mozgóbolt, amelyet 1970. óta a község kiterjedt határában hét megállónál hetenként kétszer várnak a külterületi vevők. A mozgó- bolt jószolgálatát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei forgalma várhatóan eléri a 460 ezer forintot. Nem véletlen, hogy a kecskeméti UNIVER Szövetkezet Or- govány és Jakabszállás határában is tervezi hasonló, mozgó kereskedelmi egység üzemeltetését. E törekvésében a napi cikkek kiszállítása mellett a szövetkezeti kereskedelem külterületi dolgozóinak szabadságának megoldása is vezérli. P. I. Az első próbaadás • A berendezések behangolása, bemérése céljából tegnap hajnali 3 órakor próbaadást sugárzott a solti Kossuth-adó. Képünkön a 300 méter magas antennatorony a tápvezetékkel. December l-£n kezdik el a próbaüzemelést. A 2000 kilowattos adóállomást január 4-én adják át hivatalosan is rendeltetésének. (Tóth Sándor (elvétele.) Egyezmény az orenburgi gáz-táwezeték ötödik szakaszának építésére Pénteken délután a Nehézipari Minisztérium kollégiumi termében aláírták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és az orenburgi gázvezeték-építési kormánybizottság együttműködési megállapodását az Orenburg és a Szovjetunió nyugati államhatára közt létesülő gáz-távvezeték V. szakaszának építésére. A dokumentumot dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi- zottságánaik tagja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az orenburgi gázvezeték-építési kormánybizottság elnöke látta el kézjegyével. Jelen volt dr. Simon Pál nehézipari miniszter. Az orenburgi gáz-távvezeték a KGST Ikomplex-programjának keretében, hét európai szocialista ország közös beruházásában épül, s elkészülte után a közreműködő országok távlati gázigényét fogja kielégíteni. A Magyar Népköztársaság építői három kompresszor- állomás tető alá hozatalán, valamint a kiegészítő és a kommunális létesítmények tervezésén, megvalósításán dolgoznak. Az 1978-ban üzembelépő nagy- kapacitású gáz-távvezeték építkezését — tekintettel nagy hazai és nemzetiközi jelentőségére — a KISZ IX. kongresszusa KISZ- építkezéssé nyilvánította. A pénteken aláírt szerződés a beruházás határidőre történő megvalósítását szolgáló tennivalókat foglalja össze: a KISZ-építkezésen tevékenykedő fiatalok kiválasztásának szempontjait, a beruházásban tevékenykedő vállalatok és minisztériumok és azok KISZ- szervezeteinek feladatait. A szerződés tartalmazza az építők ifjúsági termelési mozgalmait, a fiatal építők, eszmei-politikai, internacionalista nevelésével kapcsolatos feladatokat és rögzíti, hogy a gázvezeték építésére nyaranta diáik-építőtáborokat szerveznek. A megállapodásban szó esik az építők szabadidős programjairól is. (MTI) A népek barátságáért Hatodik országos értekezletét tartja október utolsó két napján a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, öt évvel ezelőtt, 1971 novemberében került sor az ötödik tanácskozásra. Akkor — nem egészen egy évvel az MSZMP KB Titkárságának határozata után — az új szervezeti forma, a tagcsoportok rendszerének első tapasztalatai szerepeltek fő témaként. Azóta bizonyossá vált, hogy ez a forma képezi a mozgalom tömegbázisát, s valóban alkalmat ad a legkülönbözőbb társadalmi rétegeknek a baráti társaság munkájában való részvételre. Az országos értekezlet egyik feladata a számvetés. A tagcsoportok ismerik már a beszámoló tervezetét, megvitatták már az országos elnökség írásos anyagát. Némelyik adat önmagáért beszél: 1971 novemberében 425 tagcsoportot tartottak nyilván, az idén tavasszal több mint ezerkétszázat. örvendetesen nagy az ipari és a diákcsoportok aránya. Az üzemekben több mint hatszáz tagcsoport működik, mégpedig oly módon, hogy rendszerint a gyár teljes munkáskollektíváját bevonja a mozgalomba. Szocialista brigádok vesznek részt a különböző szellemi vetélkedőkön, közösen tekintik meg a kiállításokat, úgy is fogalmazhatjuk, hogy egy-egy gyári tagcsoport létszáma megegyezik az ott dolgozók számával. Az érdeklődés felkeltéséhez persze arra is szükség volt, hogy az MSZBT programja bővüljön, hogy ne szorítkozzék az ünnepségekre, a megemlékezésekre. Az utóbbi években vált általánossá például a Szovjetunióban ösztöndíjasként diplomát szerzettek bevonása az MSZBT munkájába. Sok személyes élményük, tájékozottságuk nagyban hozzájárulhat a Szovjetunió megismertetéséhez. A növekvő érdeklődésnek okai között elsőként természetszerűleg a két ország kapcsolatainak erősödését kell említenünk. A gazdasági együttműködés új vonásait például. A két ország közötti áruforgalom a negyvenes évek végétől napjainkig hússzorosára nőtt. Rendkívül jelentősek a hosszú távú együttműködési megállapodások, a kooperáció, a szakosodás. A politikai célok azonossága, a szocialista országok következetes békepolitikája ugyancsak táplálója a két nép barátságának. A barátság nem elvont fogalom, számos személyes vonatkozása van. Hiszen a gazdasági együttműködés feltételezi a szakemberek tapasztalatcseréjét, rendszeres találkozását. A szakmai beszélgetések aligha maradnak meg a hivatalos érintkezés szintjén. A személyes ismeretség is élteti a testvérmegyék, testvérvárosok kapcsolatát. Barátságok szövődnek az utazások közben. A két ország között növekszik a turistaforgalom. A barátság mindinkább a köznapok részévé válik. Számos üzemben vállalnak védnökséget a szovjet exportra készülő termékek fölött, több ezren tanulnak oroszul az MSZBT szervezte tanfolyamokon, nemcsak a szakkönyvek megértésének kedvéért, hanem a beszélgetés öröméért is. Ismerjük meg egymást: e céllal rendezik a kiállításokat, vetélkedőket országszerte. A tagcsoportok számos eredeti ötlettel teszik teljessé a központi akciókat. Munkájuk sikeréről tanúskodik, hogy 46 tagcsoport kapta meg eddig az MSZBT aranykoszorús plakettjét. Az országos értekezlet, az eredmények összegezésén kívül, a következő időszakra szóló feladatok meghatározására is hivatott. Nincs szükség találgatásra, hogy leírjuk: a feladatok hasonlítanak az eddigiekhez. Hiszen a cél sem változott, több mint három évtizede változatlan — a két nép barátságának elmélyítése. M. D. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Sarlós István főtitkár beszámolóját a Hazafias Népfront VI. kongresszusának tapasztalatairól, majd megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának személyi kérdésekben kialakított javaslatait. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen az Elnöki Tanács elé terjeszti. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt az Elnöki Tanácsnak a közelmúltban tett venezuelai, perui, panamai és kubai hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak fejlesztését az említett országokkal. A tájékoztatást az Elnöki Tanács tudomásul vette. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront javaslatára Rödönyi Károly (Foytatás a 2. oldalon.) Mennyiségi és minőségi fejlesztés Tanácskozás a felnőttoktatásról „Társadalompolitikai céljaink, a növekvő gazdasági-műszaki követelmények szükségessé teszik a felnőttoktatás meny- nyiségi és minőségi fejlesztését, a munka melletti tanulás feltételeinek javítását” — fogalmazza meg az MSZMP programnyilatkozata. Ez az elv szolgáltatta a vezérfonalat annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata és a megyei tanács közös szervezésében rendeztek meg Kecskeméten. A megyei tanács nagytermében megtartott emlékülésre a felnőttoktatás pedagógiai és irányító szakemberei mellett meghívót kaptak a nagyobb vállalatok, mezőgazdasági üzemek és szövetkezeti képviselői is. A tanácskozás aktualitásában az a tény is közrejátszott, hogy 30 évvel ezelőtt, 1946-ban szerveződtek meg hazánkban a dolgozók első iskolái, amelyek lehetővé tették, hogy a felszabadulás előtt hátrányos helyzetben élt felnőttek elvégezhessék az általános és középiskolát. Mémedi Sándor, az SZMT titkárának üdvözlő szavait követően dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott gondolatgazdag előadást a magyar felnőttoktatás három évtizedes történetéről, az eltelt időszak gondjairól, tapasztalatairól és eredményeiről. Elmondotta, hogy a népi demokratikus közoktatás kialakulása mellett a felnőttoktatás intézményessé válása hozta meg a dolgozó osztályok uralomra jutását a kultúra, a szellemi javak területén. Az 1948—55. közötti időszakban a szakérettségik rendszerében kerültek kidolgozásra e szakterület legelső módszertani elvei és eredményei. A dolgozók iskoláiban tanulók számának növekedését, a felnőttoktatás „extenzív” szakaszát 1959-től a minőségi követelmények fokozottabb érvényesítése váltotta fel, és a fejlődést megalapozottabb pedagógiai-tartalmi tudományos munka is kísérte. Az 1970-es években született oktatás- és művelődéspolitikai párthatározatok végül a munka melletti tanulás rendszerét szervesen illesztették be a közművelődési tevékenység egészébe. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese Bács-Kiskun felnőttoktatásának fejlődését tekintette át. Elmondta, hogy az 1941-es népszámlálás ötvenezer analfabétát és mindössze ötezer érettségizettet tartott számon — a tudati elmaradottság felszámolásának feladatai tehát rendkívül nagyok voltak a megyében. A megváltozott körülményekre, a tanulás iránti kedv megélénkülésére viszont mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az idei tanévben hét és fél ezren tanulnak a dolgozók gimnáziumának különböző típusú osztályaiban. A tanácskozás harmadik előadója Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet felnőttoktatási osztályának vezetője volt, aki az elkövetkezendő évek változásaival, feladataival ismertette meg a hallgatóságot. Többek között szólt az új tantervek bevezetésének szükségességéről, a középiskolai levelező oktatás tervezett reformjáról, a tanítás hatékonyságának, színvonalának növeléséről, az iskolák belső szervezetének megerősítéséről,' s az általános és ssákmai képzés ösz- szehangolásának problémáiról. Az előadókat követő hozzászólók valamennyien a felnőttoktatás szerepének fontosságát, jelentőségét és fejlesztésének szükségességét hangsúlyozták. Az emlékülés végén Némedi Sándor az MSZT elnökségének és a megyei tanács végrehajtó bizottságának nevében emléklapokat és pénzjutalmakat adott át a felnőttoktatás területén kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. P. M Őszi vetés &r'< mm 5^ • A hét végére befejezték a búza vetését a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Az idén 1753 hektáron vetettek őszi kalászost, amelynek kiváló minőségben készítették elő a magágyat. Felvételünkön az utolsó táblán vetik az őszi búzát.
