Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
1976. október 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Jóváhagyta az V. ötéves területfejlesztési tervet Bács-Kiskun megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) magánkisipart a lakossági szolgáltatások végzésében támogatjuk. Törekednünk kell általában a termelés további ésszerű koncentrálására. Adottságaink alapján a méretektől függetlenül a korszerűség, a gépesítés, és automatizálás határozott fejlesztését kell szorgalmaznunk. Az ipar területi elhelyezkedésében a városok súlyának további növelését, ipari karakterük kibontakozását segítjük. Kiemelt szerepet szánunk Kecskemét és Baja iparának. Az építőipar meghatározó szerepe Az építőipar teljesítőképessege meghatározza fejlődési lehetőségünket. Sajnos, itt rajzolódik ki és tapasztalható a legtöbb gond a növekedést segítő források körül. Fő problémánk, hogy az építőipar önerőből nem képes olyan fejlődésre, amely kielégíti az építési igényeket. Körülbelül 1,4 milliárd forint kapacitáshiány- nyal számolunk. Ez legsúlyosabban Kecskemét és Baja térségében jelentkezik. Egyetlen járható út van: olyan konkrét segítség, amely még ebben a tervciklusban biztos kapacitásnövekedést eredményez. Ha például 15 millió forint fejlesztési támogatás 200 milliós megépítést tesz lehetővé, nem habozhatunk. Egyik legfontosabb feladatunk tehát ennek a feszültségnek a feloldása, az egyensúly hiánynak kitöltése, amelyhez minden elérhető eszközt és módszert alkalmazni kívánunk. Ilyenek a vállalatok, szövetkezetek gazdasági működési feltételeinek biztosítása az önerős fejlesztés minél jobb megalapozása érdekében; külső pénzforrások bevitele a fejlődés gyorsítása céljából, a szakosodásban és kooperációban rejlő előnyök maximális kihasználása, ennek szervezése, /a munkaerő és általában a személyi feltételek biztosításában segítségnyújtás. Szükség szerinti bérpreferericiák, a munkakörülmények javítása, a munkaerő tervszerű irányítása és a szakmunkás, szakemberképzés feltételeinek javítása, a beruházások jobb előkészítése, a zavartalan és folyamatos kivitelezés feltételeinek biztosítása. Ezzel párhuzamosan természetesen szigorítani kell a követelményeket is a költségelőirányzatok és határidők megtartása, a minőség határozott javítása érdekében. A lehetőségek alapján az építőipar kapacitását az országos átlagot meghaladó mértékben, évente 8—8,5 százalékkal, öt év alatt 50 százalékkal kívánjuk növelni. Ezen belül a szocialista építőipar szervezetei évi 10 százalékos növekedést terveznek. Legnagyobb fejlesztési ütemet a tanácsi szektorban és a minisztériumi szektorban tervezünk. Ez utóbbi súlyával, műszakitechnikai felkészültségével meghatározó az ágazat fejlődésében. A terméshozamok növelése A IV. ötéves terv sikeres végrehajtása megfelelő alapot ad ahhoz, hogy megyénk mezőgazdaságában mely az országosnál kedvezőtlenebb adottságú, a népgazdasági tervvel azonos mértékű, lö—18 százalékos termelésnövekedést irányozzunk elő az V. ötéves terv időszakára. Ezen belül az állattenyésztés mérsékeltebben, 14—15 százalékkal nő. Ennek érdekében a termelés- szerkezeteknek jobban kell igazodnia a termőhelyi adottságokhoz, hatásosabban kielégíteni a lakossági és az export igényeket, eredményesebben bővíteni a konvertibilis árualapokat. Az eredmények növelésének, a kitűzött célok elérésének forrásai : a termelési rendszerek tökéletesítése és további kiterjesztése; a szakosított állattartó telepek fejlesztése, optimális kihasználása; az ésszerű gépesítés, az agrokémiai eszközök és korszerű fajták alkalmazása, s ezen' a bázison a hozamok további dinamikus növelése. Az üzemek egymás közötti és a feldolgozó iparral való közös érdekeltségű együttműködése. A munka és az egész termelési folyamat szervezettségének további növelése. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek támogatási, fejlesztési tervei jók, reálisak, de fontos az eszközök koncentrált felhasználása. A mezőgazdasági üzemek további összevonása általában nem indokolt (eltekintve kivételesen szükséges, meggyőző körülményektől). Nyugodt alkotómunkára van szükség, ugyanakkor bátrabban kell élni a kooperáció lehetőségeivel. Szakszövetkezeteinknél a szocialista vonás erősítésére, a közöst korszerűen szolgáló műszaki fejlesztésre, az együttműködés minden irányú intenzívebb formáinak, módjainak kibontakoztatására kell törekedni. Az állami gazdaságoknak még nagyobb szerepet kell vállalni a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok teljesítéséből. A kutatóintézetek, -állomások és a már ebben a ciklusban nálunk működő Országos Szőlészeti, Borászati Kutatóintézetek szellemi energiáit közvetlenebbül, jobban kell hasznosítani a termelésben, a gyakorlati munkában, üzemi méretekben. A növénytermesztésben a terméshozamok további növelése a fő célkitűzés, az igényeknek és adottságoknak egyaránt megfelelő termelési szerkezet kialakításával. Legfontosabb szántóföldi növényeink, a búza és kukorica vetésterülete és terméshozama is emelkedik. Az ipari növények közül nő a napraforgó és szója, és változatlan a cukorrépa jelentősége. Kiemelt gazdaságpolitikai feladat a zöldségtermesztés fejlesztése mind a lakosság közvetlen ellátására, mind a konzervipar számára. A zöldségtermelés (csapadékigény, fagyérzékenység, kézi-munkerőhiány és értékesítés, gépesítés) sok kockázatot hord magában. Éppen ezért a javuló közgazdasági környezetben növelni kell az öntözhető felületeket, javítani az érdekeltséget, a vállalati kapcsolatokat, az értékesítés biztonságát. A bázisgazdaságokban optimális gépesítés mellett elsősorban az ipar igényeit kell kielégíteni, a hagyományosan termelő nagyüzemekben emelni a gépesítés színvonalát, a háztáji, kisegítő gazdaságokban pedig erősíteni kell a zöldségtermelést, tudatosan építve az itt levő és még feltárható kézi-munkaerőre. A szőlő- és gyümölcstermesztésben a hozamok növelése mellett egyre inkább felelős tennivaló 10 ezer hektár nagyüzemi szőlő és 5 ezer hektár nagyüzemi gyümölcsös telepítésének elkezdése és ehhez a feltételek (talaj-fajta, szaporítóanyag, üzemi döntés, beruházási támogatás) megteremtése. Az állattenyésztésben a szakosodás gyorsítása és a hozamok növelése a fő cél. El kell érni, hogy a nagyüzemi telepek teljes kihasználása és az itt levő állatlétszám növelése mellett a kisüzemekben ne csökkenjen az állomány, illetve szarvasmarhánál a nagyüzemi növekedés üteme meghaladja a kisüzemi állatlétszám csökkenését. Változatlanul igen jelentős a háztáji gazdaságok termelő ellátó szerepe, ezért fokozott támogatásuk. termelésük, értékesítésük szervezése, a feltételek biztosítása a mezőgazdasági nagyüzemek, a termeltető, forgalmazó szervek és st tanácsok fontos, mindennapi feladata Vitaindítója további részében a megyei tanács elnöke a közlekedés, a szállítás és a hírközlés fejlesztési célkitűzéseiről szólt, majd a kereskedelem, a lakossági szolgáltatások, a lakásellátás, az egészségügyi és szociális kérdések területén jelentkező gondok megoldásáról, tervezett javításáról beszélt. Ismertette a kulturális, közművelődési feladatokat. A környezetvédelem kérdéseivel foglalkozva a következőket mondta: — Ma; Bács-Kiskunban is egyre világosabban látjuk, hogy a környezetvédelemmel eddig nem foglalkoztunk jelentőségének megfelelően. Az egyes részterületeken tettünk ugyan intézkedéseket, azonban egységes környezetvédelmi szemlélet mégnem alakult ki. Az eseti beavatkozások elegendőnek látszottak, nem érvényesült a minden szakágazatra kiterjedő, felelős megyei irányítás és koordináció. — A mezőgazdasági termelési mód és szerkezet átalakulása, a dinamikus ipartelepítés, településeink növekedése, korszerűsödése, a gyorsan fejlődő motorizáció és mindezek együttes hatása ma már hatványozza a környezetvédelem fontosságát és lét- jogosultságát. A gyakori és súlyos károkat okozó homokverés, folyóvizeink, tarvaink szennyeződése, településeink talajvízszintjének emelkedése és fertőzöttsé- ge, egyes városaink levegőjének rossz minősége egyre élesebben sürgeti az említett egységes szemléletet és cselekvést. A szó szoros értelmében életbevágóan fbntos, naponta megújuló feladat számunkra Bács-Kiskun megyében is föld, a víz, a levegő, a táj és a települési környezet védelme. Beszéde végén rátért a településfejlesztéssel összefüggő kérdésekre. Elmondta, hogy megyénkben a településfejlesztésnek nagy hagyományai vannak, s ezen a téren kiemelkedő eredmények születtek az elmúlt években. Ezért a rangjához méltó fejlődést elvárja a megye lakossága. Legfontosabb feladat ezen a téren a naponta megújuló kapcsolatok ápolása, ameiy átfogja az egész lakosságot és tettekre váltja a) szándékokat. Az ötödik ötéves tervnek is vannak mozgósító erejű céljai, van gyakorlatunk a szervezésben és a társadalmi munkasikerek megbecsülésében. És erre a társadalmi munkára ilyen nagyléptékű terv megvalósításához igazán szükség van. Feladatunk tehát — mondotta az előadó — jobban ügyelni a társadalmi munkára. Summázva! azt mondhatom, hogy napi tevékenységünknek rangos, nélkülözhetetlen része kell legyen a társadalmi munka szervezése, végzése, méghozzá azon a színvonalom, amelyet 15 éven át tartánt tudtunk. — Az ötödik ötéves terv nagyszerű, lelkesítő, önmagában is agitatív. A megvalósítás nem lesz könnyű, bonyolult körülmények között jobban szervezett, következetesebb, hatékonyabb munkát követel mindannyiunktól együttesen, de külön-külön is mindenkitől a maga helyén. — Kérem a tisztelt tanácsot, vitassa meg a jelentést, és hagyja jóvá aiz V. ötéves területfejlesztési tervet — fejezte be vitaindítóját dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. * Ezután felszólalásokra került sor. Dr. Bodóczky László Kecskemét lakáshelyzetéről, a feszítő óvodai, bölcsődei és iskolai gondjairól szólva elmondta, hogy a városi tanács úgynevezett gyermekintézményi alapot hozott létre annak érdekében, hogy az V. ötéves terv végére megszüntesse, illetve enyhítse ezeket a gondokat. Komáromi Attila a megye városaiban épülő új lakónegyedekkel összefüggésben arról beszélt, hogy azok ne csak lakást, hanem otthont is jelentsenek a beköltözőknek. Ehhez viszont szükséges a kulturális létesítmények megépítése is. Némedi Sándor annak a véleményének adott hangot felszólalásában, hogy a negyedik^ ötéves terv sikeres teljesítése elsősorban annak köszönhető, hogy az 1970- es megyei pártértekezlet világos és reális célokat jelölt meg. De bármilyen helyesek a célok, azok elérése nem sikerülhetett volna a dolgozó tömegek, a megye lakosságának aktív közreműködése nélkül. A megye szakszervezeti mozgalma — mondotta — minden erejével segíti az V. ötéves terv hasonlóan sikeres végrehajtását. Gádor József Kecskemét fejlesztési tervével, kapcsolatban elmondta, hogy a városnak jelenleg több mint 91 ezer lakosa van, de ellátási szerepköre mintegy 250 ezer emberre terjed ki. Itt valósult meg a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek 27 százaléka, sajnos azonban kapacitáshiány miatt több — főleg gyermekintézmény — beruházás átadása elhúzódik. Felszólalása további részében utalt azokra a gondokra, amelyeket az ötödik ötéves tervben mindenképpen enyhíteni kell. Szabó Lajos, a Ganz bajai gyárának igazgatója a város ipari fejlődéséről, a következő évek ilyen jellegű céljairól beszélve elmondta, hogy Baján a sikerekhez nagyban hozzájárult az üzemek és a város párt-, tanácsi vezetése közötti jó, termékeny kapcsolat, a rendszeres megbeszélések, az a törekvés, hogy összhangot teremtsenek a feladatok végrehajtásában. Dr. Gubacsi László, a megyei kórház főigazgatója felszólalásában az épülő 680 ágyas új egészségügyi intézmény óriási jelentőségéről, majdani nagy szerepéről beszélve aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kivitelező az utóbbi hónapokban lemaradt az időarányos feladatokkal. Nagyon fontos, hogy lehetőségeink szerint őrködjünk az 1980-ra tervezett átadás betartásán. Dr. Bíró Ferenc a megye negyedik ötéves tervének eredményeit jónak ítélte és kifejezte az Országos Tervhivatal elismerését az ötödik ötéves terv készítőinek, mindazoknak, akik ösz- szeállításában közreműködtek. A megye V. ötéves területfejlesztési terve — mondotta — összhangban van a népgazdaság célkitűzéseivel, a lehetőségekkel, a terv reális, megalapozott és szorgalommal, jó szervezéssel, s nagy akarattal megvalósítható. A továbbiakban a népgazdaság fejlesztésének egyes kérdéseivel, az előrelépést meghatározó körülményekkel foglalkozott. Varga János, a DÉGÁZ Vállalat igazgatója a lakosság vezetékes és palackosgáz-ellátásáról elmondta, hogy 1977—78-ban a palackot igénylőket már 30 nap alatt ki tudják elégíteni, s hogy a megyében a következő években — városokban és nagyközségekben — közel nyolcvan kilométer hosszúságú gázvezetéket tudnak lefektetni. Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára volt a következő felszólaló, aki hangsúlyozta, hogy a megye területfejlesztési tervének megvalósítóba kihat az egész népgazdaság fejlődésére. — Elhangzott itt, hogy megyénk ötödik ötéves terve feszített — mondta Terbe Dezső —, de tudni kell, hogy legtöbb benne mégis a bizonyosság, a reálisan megvalósítható célkitűzés. Ennek alapja a sikeresen végrehajtott IV. ötéves terv, a lakosság szorgalma, becsületes munkavégzése, a pártszerveknek, a tanácsoknak a megye társadalmával kialakult egészséges és termékeny kapcsolata. A végrehajtásnak nemcsak pénzügyi, anyagi feltételei vannak, hanem erkölcsi és politikaj alapjai is adottak. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban felhívta a figyelmet a munkaerővel való jobb és észszerűbb gazdálkodásra, az üzem és munkaszervezés hiányosságaira. Végül az ötödik ötéves fejlesztési terv néhány részletével kapcsolatban mondott véleményt. Dr. Kincses Ferenc a település- fejlesztési tervek végrehajtásához szükséges együttműködésről és a lehetőségek jobb kihasználásának szükségességéről beszélt. Szólt a tervezés és a beruházás összhangjának javításáról, a létesítmények megvalósításának rangsorolásáról, a posta és általában a hírközlés munkájának javításáról. Dr. Gátai Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Épszer Vállalat igazgatója az építőiparban jelentkező kapacitáshiányról, annak okairól beszélt felszólalásában. Kifejtette azt a véleményét, hogy ez nem kizárólagos építőipari kérdés, hanem összefügg különböző közgazdasági tényezőkkel. Részletesen kifejtette ezeket, majd ismertette az ÉPSZER jelenlegi helyzetét és beszélt a vállalat előtt álló legfontosabb feladatokról. Dr. Lovas Béla, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanára az intézmény kollégiumi helyzetének megoldására tett javaslatot. Mint mondotta, a GAMF a nappali tagozaton tanulókon kívül részt vesz a megye műszaki értelmiségének, a mérnököknek a továbbképzésében, szakmai előadásokat tartanak, s ehhez igen nagy segítséget nyújtana a meglevő kollégium bővítése. Vámos Ferenc a munkaerőgondokról beszélt, mert igaz, hogy sok a fiatal, de egyre több az olyan idős ember is, akiket koruk. egészségi állapotuk miatt nehéz bevonni a munkába. A munkafegyelem megszilárdítását szorgalmazva utalt a táppénzes állományúak még mindig nagy számára, s arra, hogy szigorúbb ellenőrzésre van szükség ezen a téren. Felszólalását a termelési rendszerekről, az állattenyésztés gondjairól kifejtett véleményével fejezte be. A megyei tanács ülésén felmerült kérdésekre, javaslatokra dr. Gajdócsi István adott választ a napirendet összefoglaló beszédében. Ezután Bács-Kiskun megye Tanácsa a megye IV. ötéves tervének teljesítéséről szóló jelentést tudomásul vette, az V. ötéves fejlesztési tervről szóló előterjesztést pedig jóváhagyta. Az ülés bejelentésekkel folytatódott, majd a korábban elhangzott interpellációkra adott válaszokkal és újabb interpellációkkal ért véget. j* G. S. • Rövid beszélgetés a tanácsülés szünetében. (Pásztor Zoltán felvételei. Milyen szívszorongató, továbbgondolkodásra és vitatkozásra ösztönző téma az általános iskolából kimaradó fiatalok sorsa. Mennyi egyéni tragédia, kudarc és holtvágány, és mennyi-mennyi társadalmi ellentmondás tükröződik azoknak az életpályájában, akik bukdácsolni kezdenek, majd 15—16 évesen még mindig csak az ötödik—hatodikos nebulók között ülnek az iskolapadokban... A húszas stúdió a Kossuth adó hullámhosszán Hegyi Imre Feladták... című riportműsorát sugározta (szerkesztő Kovalik Márta). A kérdezősködés színhelye a főváros soroksári perem- kerülete volt. A riportert az a cél vezette, hogy minél alaposabban tárja fel az okokat, amelyek az iskolák otthagyására késztetik a túlkoros fiatalokat. A jól szerkesztett műsor plasztikusan rajzolta ki az érintett gyermekek egyéni gondjait, tragédiáit. Megható volt az özvegyen maradt vasöntödéi munkás lányának a sorsa, az apa részegességéről beszámoló fiú sírásba csukló szava és a többi fiatal vallomása. A pedagógusok a hátrányos helyzetű szülők „újratermelődéséről'’ nyilatkoztak. A kedvezőtlen szociális környezet újra meg újra lehúzza azokat a fiatalokat, akik elvégezhetnék az általános iskolát, hiszen képességük megvan hozzá. A riportok összessége azonban egy kis hiányérzetet is kelthetett a hallgatókban. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának problémái jóval összetettebEek annál a helyzetképnél, amit a műsor rajzolt elénk. A riporter elsősorban olyan fiatalokat választott — illetve a soroksári iskola nagyrészt olyan esetekkel bővelkedik —, ahol az otthoni veszélyeztetett szociális környezet okozza a gyermekek kimaradását az iskolából. Országosan azonban a túlkoros fiataloknak csak egy része kerül ki ilyen családi otthonokból. Ugyanakkor kevés szó esett például arról a könnyen megérthető ellentmondásról, hogy mennél több alkalommal bukik valamelyik tanuló, annál rosszabbul érzi magát jóval fiatalabb osztálytársai körében... Egyszóval, a műsor olyan igényt is ébresztett, hogy folytatni kell az általános iskolák nyolc osztályát el nem végző fiatalok kudarcainak elemzését. P. L. A RÁDIÓ MELLETT Feladták... ÚJ ARCOK A SZÍNHÁZBAN Csiszár Imre ~ Tulajdonképpen formalitás volt főiskolai diploma-munkája. Peter Hacks Amphytrion című művét negyedikes létére alapos szakmai tudással, átütő sikerrel rendezte Miskolcon. Az NDK- ban élő szerző is megtekintette a „meggyőző sodrású” előadást. Korábban hazájában, Nyugat- Németországban látta Amphyt- ron-ját, ott volt a New York-i bemutatón, volt mihez hasonlítani a magyarországi rendezést. A szocialista drámairodalom kimagasló egyénisége sohasem tartozott a könnyen lelkesedők, a bókolók közé: gratulációja őszinte elismerésének kinyilvánítása. Egy drámáit tartalmazó csomaggal is megtoldotta köszönetét. Nyilván a pályakezdő rendező, mindig a mondandót erősítő ötletességére, szellemességére figyelt föl. Észrevette: Csiszár egyéniség. Van közölni valója és képessége szándékai érvényesítéséhez. A Mandragora próbájának szünetében természetesen azt kérdeztem először, hogy négy sikeres miskolci rendezés után miért ide szerződött. — Miskolcon valóban szép feladatokat kaptam utolsó főiskolás évemben. A Csapodár ma-; dárka, az Optimista tragédia, Á kaukázusi krétakör alkalmat adott az elsősorban Major tanár úrtól tanultak alkalmazására, a szakma alapos elsajátítására, munkamódszerem kialakítására. Ügy szólhattam a mai embereket foglalkoztató fontos ügyekről, hogy közben törődhettem a nézők szórakoztatásával, lévén ez utóbbi a színház egyik alapvető tiszte. Pécsett Bulgakov Menekülés-ét bízták rám. Miért költöztem mégis Kecskemétre? Már főiskolás koromban hívott Ruszt József. Akkor kötött a miskolciaknak adott szavam, ők előbb szóltak, A társulat jó híre, kezdeményező készsége hozott elsősorban Bács- Kiskunba. Döntésemhez hozzájárultak Szurdi Miklós főiskolai barátom, kollégám tavalyi vendégrendezése során szerzett kedvező tapasztalatai. Szeretnék hasznos munkatársként beilleszkedni az alapuló műhely közösségébe. Meggyőződtem Katona József városánák élénk kulturális légköréről, a közönség jóindulatú érdeklődéséről. — A Peter Hackstól kapott kéziratok közül melyik nyerte meg legjobban tetszését? — A Bábjáték vérrel. Kecskeméten még ebben az évadban színre kerül. Izgalmas rendezői feladat, akárcsak Páskándi Rejtekhely című műve. Egyelőre azonban a Mandragora foglalkoztat. Ezzel mutatkozom be első státusos helyemen. — Milyen meggondolásokból tűzték műsorra Machiavelli vígjátékát? — Oj rétegek megnyerésére alkalmas, irodalmi értékű művet kerestünk. A Mandragora a legjobb reneszánsz vígjátékok közül való. A kor jellemzője: hogy gyors változások zajlanak le, hatalmas a fejlődés, nagy tömegek kezdenek érdeklődni a kultúra iránt. Az ilyen történelmi fordulatok kitermelik a karrieristákat és kialakul egy olyan réteg, amely nem tud magával mihez kezdeni. Pótcselekvésekhez menekül, azt hiszi, hogy pénzével, befolyásával mindent elérhet, fitymálja az igaz érzéseket. A felszarvazott férj, a hamis pap és a ravasz kerítő, a Mand- ragóra figurái egy romlott, társadalom egyedei, a Látszat őrei. Az eddigi magyarországi előadások, a Machiavelli drámájából készült film megszelídítették, torzították a híres firenzei mondandóját. Mi az eredeti, a mai füleknek olykor vaskosnak ható fordításban játsszuk. Még a szabadnapjukat is feláldozzák a színészek a minél jobb felkészülésért, ezért én sem tartóztatom Csiszár Imrét. Megköszönöm az interjút. Gyorsan átveszi a próba irányítását. A bemutató előtt kincset ér minden perc. H. N.
