Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
fr w r — r ^ Várható időjárás ma estig: válto¥ II O I A B A S lóan felhős idő, eső nem várható. * "• "■ **■ Főként éjsxaka és reggel egy-két helyen ködszltálás. Napközben megélénkőlő keleti, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2. plusz 3, a legmagasabb nappali hőmérséklet ló—IS lók között. VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! peron Népe AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 256. szám. Ára: 90 fillér 1976. október 29. péntek Holnap kezdődik a Magyar-Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete A parlament kongresszusi termében szombaton több száz küldött és meghívott részvételével kezdi meg munkáját az MSZBT VI. országos értekezlete. A baráti társaság legmagasabb fórumának kétnapos tanácskozásán ott lesznek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, továbbá a szovjet testvérszervezet, az SZMBT küldöttsége. A társaság 1971 novemberében tartotta V. országos értekezletét. Most az elmúlt fél évtized munkájának mérlegét vonják meg: áttekintik, hogy a mozgalom sokszázezres tábora milyen eredményeket ért el a két nép közötti kapcsolatok erősítésében, a barátság ápolásában, s milyen új formákkal, módszerekkel gazdagodott tevékenysége. Ismeretes, hogy a két országos értekezlet közötti időben honosították meg a kollektív tagcsoport-munkaformát a barátsági munka hatékonyságának fokozására, hatósugarának bővítésére. 1971. április 22-én elsőként kapta meg a tagcsoporttá nyilvánításról szóló oklevelet a Lenin Kohászati Művek kollektívája. Azóta 1200 fölé emelkedett a munkahelyi, iskolai tagcsoportok száma, s bebizonyosodott, hogy létrehozásuk, megerősödésük öt év alatt kiszélesítette a mozgalmat. A küldöttek írásban kézhez kapták az országos elnökség beszámolóját, ehhez fűz szóbeli kiegészítést szombaton Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Az országos értekezlet szombat-vasárnapi tanácskozását átfogó, széles körű előkészítő munka előzte meg. Augusztusban a tagcsoportok megvizsgálták saját munkájukat, és tanulmányozták az országos értekezlet elé kerülő dokumentumtervezeteket. Szeptember 6. és 20. között zajlottak le országszerte az MSZBT-tagcso- portok megyei és fővárosi kerületi szintű értekezletei. Már ezeken a tanácskozásokon is szóba kerültek azok az új elképzelések, amelyekkel tovább szélesíthető a mozgalom tömegbázisa, változatosabbá, vonzóbbá tehetők az akciók. Az országos értekezlet küldöttei már szűkebb hazájuk tapasztalatainak, véleményének ismeretében vehetnek részt a beszámoló feletti vitában. Vasárnap a beszámoló feletti vitával folytatódik a tanácskozás, majd döntenek a beterjesztett dokumentumokról: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének az eltelt időszak munkájáról szóló beszámolójáról, az országos értekezlet határozati javaslatáról, és az MSZBT működési elveiről. Ugyancsak vasárnap választják meg a 175 tagú új országos elnökséget, valamint annak tisztségviselőit. (MTI) Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében ülést tartott Bács- Kiskun megye Tanácsa. To- hai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, közöttük Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Bíró Ferencet, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesét, az országgyűlési “ képviselőket, majd javaslatot tett az ülés napirendjére, amit a megyei tanács elfogadott. Ezután felkérte dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, hogy az első napirendi ponttal kapcsolatban — jelentés a IV. ötéves területfejlesztési terv végrehajtásáról, előterjesztés az V. ötéves területfejlesztési terv jóváhagyására — tartsa meg vitaindító szóbeli kiegészítőjét. Dr. Gajdócsi István vitaindítója Az MSZMP X. kongresszusának és az 1970-es megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően a szocialista termelési viszonyok fokozatos erősítésével, korszerűbb gazdálkodási struktúrával, az adottságokhoz való jobb alkalmazkodással, a fejlődést szolgáló foglalkozási szerkezettel, az extenzívből az intenzívbe váltó fejlesztései, a városok ellátási és vonzáskörzetének, kisugárzó szerepének növelésével, az életszínvonal emelésével, a szolgáltatás fejlesztésével a megye egészében teljesítette a IV. ötéves tervet. Korszakos változások Az elért eredmények alapján korszakos változásokról, a megye jellegzetes és töretlen fejlődéséről, bizonyos területeknek egész gazdasági életünkre kiható változásairól szeretnék röviden szólni e tervidőszak eredményeit, gondjait sorolva. A korszakos jelzőt szándékosan használom, mert a szocialista fejlődés gyors iramában az 1975. évi jmegyei pártértekezletnek lehetősége, módja volt megállapítani, kimondani olyan változásokat, eredményeket, amelyeket az előtte megtartott pártértekezlet még nem mondhatott ki. Ezek közül az első, hogy lelassult az elvándorlás, pozitív egyenleget mutat a természetes szaporodás és az elvándorlás mérlege. A tervidőszakban 2700-al nőtt a megye népessége, amely 1976. január 1-én 569 600 volt. Ez azt jelenti, hogy politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésünk nemcsak a teljes foglalkoztatottságot teremtette meg, de a haladás nyomán az emberekben jó közérzet formálódott, örömmel dolgoznak itt és nem kívánnak elmenni a megyéből. A második fontos eredmény, hogy az aktív keresőknek több mint a fele munkás. A társadalmunkat vezető osztály tehát számszerűen is a legnagyobbé vált Bács-Kiskunban. Jóváhagyta az V. ötéves területfejlesztési tervet Bács-Kiskun megye Tanácsa A harmadik igen fontos változás, hogy az ipar termelési értéke először a megyében meghaladta a szocialista mezőgazdaság termelési értékét. Jelenleg 72 ezer ember dolgozik a megye iparában, amely az ország ipari termeléséből 3,2 százalékkal, az iparban dolgozók létszámából pedig 4,1 százalékkal részesedik. Ismeretes a megye iparának alacsony eszközellátottsága és az, hogy az országoshoz mért aránya nem monumentális, de tevékenysége erősödő, növekvő, bizonyos területeken országosan is jelentősnek ítélt a szerepe. Az ország ipari termelésének volumenéből például Bács-Kiskun megye a fürdőkád-gyártás 100 százalékával, a magnetofongyár- tás 96 százalékával, a kőolaj- és föld gáztermelés 11 százalékával^ a baromfifeldolgozás 22 százaléötéves terv előirányzatait általában túlteljesítette, megfelelt a lakossági ellátásnak és az exportfeladatoknak. — A negyedik ötéves tervben is — folytatta az előadó — legtöbb feszültséget magában hordó társadalompolitikai gondunk a lakáshiány volt. Az ennek enyhítése érdekében tett hatalmas erőfeszítést érzékelteti, hogy a tervciklusban megépítettünk a tervezettnél kétezerrel több, vagyis 22 500 lakást. összehasonlításként megemlítem, hogy az előző huszonöt évben 30 ezer lakás épült. a megyében. A negyedik ötéves’ terv eredményei ellenére is 1970-hez képest kétharmaddal emelkedett a jogos lakásigénylők száma, főleg városainkban, különösen Kecskeméten. A továbbiakban az .oktatás, a szakmunkásképzés, a közművelődés eredményeiről szólt, majd arról beszélt, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatai alapján milyen előrelépést tettünk a tanyákon élő, mintegy 135 ezer ember életkörülményeinek javítása érdekében. Ismertette azokat a gondokat, amelyek az ipar fejlődésével, korszerűsödésével összefüggésben a szakmunkás-létszám, illetve a munkaerőellátás terén jelentkezett, hiszen a minőségi követelmények magas szinten képzett szakmunkásokat igényelnek. Legfontosabb az ember A megyei tanács elnöke ezután rátért az ötödik ötéves fejlesztési terv Bács-Kiskun megyei célkitűzéseinek vázlatos ismertetésére, azok indoklására. Elmondta, hogy a népgazdaság egészébe szervesen illeszkedő általános célkitűzésünk a gazdaság szocialista vonásainak további erősítése; a helyi, a megyei adottságok jobb kihasználása; a termelés- szerkezet átalakítása, a tőkés exportra szánt árualapok bővítése, a szocialista országokba irányuló exportfeladatok teljesítése, a belföldi igények kielégítése; a fejlődés intenzív módszereinex foVéget ért az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Csütörtökön befejezte munkáját az ipari szövetkezetek VII, kongresszusa. A tanácskozás második napján részt vett Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszter, ott voltak az országos főhatóságok, a hazai szövetkezeti mozgalom társágazatainak vezetői, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezető képviselői is. A kongresszus mindvégig nagy érdeklődést kiváltó vitájában csaknem 40 küldött vett részt, további 14-en pedig — időhiányában —, írásban adták be hozzászólásukat. A kongresszus ezután megerősítette az országos tanács 1976. januári állásfoglalását, amely az ipari szövetkezetek V. ötéves tervidőszakra kitűzött gazdasági céljainak megvalósítását szolgálja. E célok előterében a belkereskedelmi árualapok választékának bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése, az export nagymértékű fokozása, a lakásépítés és -karbantartás fejlesztése, valamint az állami nagyipart kiegészítő szövetkezeti termelés erőteljes növelése áll. A kongresszus elfogadta a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvény- erejű rendelet továbbfejlesztését szolgáló javaslatot. Állást foglalt abban, hogy ezek a felső szintű jogszabályok helyesen tükrözték és tükrözik az MSZMP szövetkezetpolitikai elveit, s ezért alapvető kiegészítésre nem is szorulnak. Azokban az általános és ezen belül a szövetkezetekben is végbement társadalmigazdasági fejlődés szükségessé teszi a jogi szabályozás bizonyos mértékű korszerűsítését, továbbfejlesztését, hogy ezúton is bizonyíthassák a szövetkezeti demokrácia hatékonyabb érvényesülését, fokozott figyelemmel a sadalmi, a csoport, és az egyéni érdekek összhangjára, egyúltal tovább javítva az ellenőrzés hatékonyságát is. A kongresszus ezután határozott az OKISZ alapszabályának módosításáról, leszögezve, hogy az országos tanács az ipari szövetkezetek kongresszusa által létrehozott társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi szerv, amely az ipari szövetkezetek szocialista vonásainak megerősítésén és a gazdasági, politikai, társadalmi célkitűzések, feladatok sikeres megvalósításának előkészítésén, az ipari szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésén munkálkodik. Végezetül az új országos tanács — amelynek 101 tagját a kongresszust megelőző közgyűléseken, további 21 tagját pedig csütörtökön a kongresszus zárt ülésén választották meg —megtartotta első ülését, s megv;»» lasztotta a tiszteégviselőket. Az országos tanács (OKISZ) elnöke ismét Rév Lajos, helyettesei; dr. Kardos Géza, Mészáros Vilmos és Németh Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke Fodor György. Az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Rév Lajos zárszavával ért véget. (MTI) • Néhányan a megyei tanács tagjai közül. Lázár György Belgrádban Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Dzsemal Bi- jedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének a meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A kormány elnökét és a magyar küldöttség tagjait a belgrádi Topcsider vasútállomáson Dzsemal Bijedics- csel az élen a jugoszláv vendéglátók ünnepélyesen fogadták. A pályaudvari hivatalos fogadtatás után Lázár György és a magyar küldöttség tagjai, jugoszláv vendéglátóik kíséretében belgrádi szálláshelyükre hajtattak. A Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt látogatást tett Vidoje Zsarkovicsnál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnöksége alelnö- kénél, akivel szívélyes beszélgetést folytatott a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. Az áliamelnókség alelnöke arra kérte Lázár Györgyöt, hogy tolmácsolja Joszip Broz Tito jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és saját üdvözletét Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. A Vidoje Zsarkovicsnál tett látogatáson jugoszláv részről dr. Ászén Szimitcsiev, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv ta- (Folytatás a 2. oldalon) kával, a paprikaőrlemény előállításának 57 százalékával, a gyü- mölcskonzerv-gyártás 20 százalékával, az árubor 43 százalékával részesedik. Azt hiszem, hogy a kiragadott számok ellenére sem ellentmondás. hogy az élelmiszeripar fejlődését elégtelennek tartjuk, figyelemmel a megye mezőgazdaságában megtermelt mennyiségre és a feldolgozatlan termékek szállításának népgazdaságilag is jelentős költségeire. Különösen nagy volt lemaradásunk a gabonatárolásban, a takarmány ipari feldolgozásában, a hús-, a tej- és a bőriparban — mondotta beszéde elején a megyei tanács elnöke. majd a továbbiakban rátért Bács-Kiskun sajátos és fontos területeinek fejlődésére, azok ismertetésére. A mezőgazdaságról szólva elmondta, hogy az a IV. kozott alkalmazása: hatékonyság, minőség, termelékenység, gazdaságosság; az ésszerű takarékosság érvényesítése a napi munkában, s végül az ország átlagos fejlettségi színvonalától való elmaradásunk csökkentése, s ennek érdekében az átlagosnál gyorsabb fejlődési ütem megvalósítása. — E célok elérésének garanciáiból hármat feltétlenül meg kell említeni — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. — Az első és legfontosabb közülük az ember, aki létrehozza az eredményeket és aki az eredmények haszonélvezője. Mi az emberrel, az emberért dolgozunk, építünk, alkotunk. — Második a részérdekeknek az egészhez való viszonya, megítélése. Mi , világosan látjuk, hogy a lokálpatriotizmus hatalmas erő, tiszteljük és elfogadjuk. Jól tudjuk, hogy a csoport- és egyeni érdekek helyesen igazodva nagyszerűen viszik előre, szolgálják az egészet, a népgazdasági érdekeket. De azt is világosan kell látnunk, hogy ha a csoportérdek szembekerül a népgazdasági érdekkel, akkor az előbbit alá kell rendelni az utóbbinak. A résznek szolgálnia kell az egészet. — Végül céljaink elérésének garanciája a bizalom, a biztonság. az ésszerű kockázatvállalás. Országos és megyei szinten is többször megfogalmazódott, hogy terveink reálisak, de feszítettek. Ezért csakis a teljes energiával végzett munka eredményeként valósíthatók meg. Szükséges tehát a többi között, hogy a tisztességesen dolgozó vezető kapjon bizalmat. Merjen becsületes szándékkal, tiszta kézzel a népgazdaság, az üzem érdekében bátran vállalkozni, jó értelemben kockáztatni. — A fejlődést azonban alapvetően meghatározza a munkaerő, a beruházási keret és az építőipari kapacitás, amelyek együttesen és külön-külön is behatárolják a ténylegesen megvalósítható fejlesztések mértéket. Mindhárom feszítő gond. A velük való ésszerű gazdálkodás, tervszerű fejlesztésük és az egyensúly biztosítása az eddi- gieknél határozottabb intézkedéseket követel meg a következő években — hangsúlyozta dr. Gajdócsi István, majd elemezte a megye demográfiai és munkaerőhelyzetét a korösszetétel, a területi megoszlás és a foglalkozási szerkezet szempontjából. Szervezettebb beruházásokat A beruházás kereteiről szólva elmondta az előadó, hogy a megye szocialista szektorában az ötödik ötéves terv során 28—30 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. A beruházások tervezett növekedési mértéke valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. Megyénkben a népgazdasági beruházásoknak 3,3 százaléka valósul meg, ami kisebb, mint Bács-Kiskunnak az ország lakosságához viszonyított lélekszáma. Az alacsonyabb növekedési ütem egyik oka, hogy nálunk a beruházások nagyobb hányadát az országosan is szerényebb mértékben növekvő mezőgazdasági beruházások adják. Az ágazatok közül az átlagot meghaladó mértékben — több mint' ötven százalékkal — nő az ipari, a közlekedés-szállítás-hír- közlési, ötven százalékkal a kereskedelmi és mintegy kétharmaddal a lakásberuházások ösz- szege. Javul a beruházások anyagi-műszaki összetétele. A gépi beruházások aránya 36,8 százalékról 37,9 százalékra nő, de még így is alacsonyabb az országos átlagnál. Fontos feladat, az egész beruházási folyamat szervezettségének a javítása az alaposabb előkészítés, az átfutási iílők csökkentése, a műszaki-gazdasági normatívák megtartása. A megye iparának ötödik ötéves fejlesztési célkitűzéseivel kapcsolatban a következőket mondotta a megyei tanács elnöke: — Terveink szerint az ipari termelés az országosnál gyorsabban, de a IV. ötéves tervinél mérsékeltebben növekszik. Kiemelten fejlesztjük az élelj miszeripart a megye adottságaira '' alapozva, bár még mindig messze elmarad a megye mező- gazdasági termelésének arányától, országosan betöltött szerepétől. Általában szelektív iparfejlesztést valósítunk meg. Döntővé válnak a fejlesztés intenzív módszerei, bár az országos helyzettől eltérően nálunk még a létszámnövekedéssel is számolhatunk hellyel-közzel. Nagy jelentőségű és szerkezetformáló beruházások valósulnak meg. A szektorális arányok ipar- politikánkkal összhangban változnak. Tovább nő a tárcaipar súlya. A tanácsi iparban a vállalat-átadások folyamatát lezártuk. A munkában és fejlesztésben előtérbe kerülnek a klasz- szikus helyi ipari feladatok. Változatlan és jelentős a szövetkezeti ipar súlya és szerepe. A (Folytatás a 3. oldalon.)
