Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 28. KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN Örömök, tervek, gondok Tabdiban A kicsi Tabdi, a rokonszenves apró település lakói nem állítják magukról, hogy a falujukat messze földön ismerik. Ez a kisközség ugyanis mindössze huszonöt esztendős múltra tekinthet vissza. Eddig még nem sikerült kikutatni, hogy ezen a helyen valamikor létezett-e zártrendszerű település; csupán annyit tudunk, hogy a környéken meglehetősen sok, valamikor virágzó község pusztult el a török idők alatt teljesen. Talán közéjük sorolható Tabdi is, ahol később Tábeli, majd Thabd és Tabd néven puszta volt található. Míg azután éppen negyedszázaddal ezelőtt létrejött a mai község. S azóta annyi minden változott itt, hogy alig lehetne felsorolni. Ezekről a dolgokról beszélgetünk a Kiskőröstől néhány kilométernyire fekvő helység vezetőivel. Maradnak a fiatalok Markó Sándor, a községi párt- szervezet titkára; Balázs István a tanácselnök; Andriska László vb-titkár és Tornyai János az iskola igazgatója. Az elnöki irodában körillüljük az asztalt, írásos dokumentumokat nézegetünk, és közösen megpróbálunk egy valóságnak megfelelő képet kialakítani a mai Tabdiról. 1950 előtt részben Csengődhöz, részben pedig Kiskőröshöz tartozott a falu akkori népe. Közlekedési, egészségügyi, kulturális és sok más szempontból egyaránt nehezítette a sorsukat ez a tény, De a szétszórtság miatt hogyan is lehetett volna másként? Mondják, hogy néhány évtizede még csupán három ház állott a mostani belterület helyin, (Ma háromszáznál több van.) — Nálunk megmaradnak a fiatalok; nem vágynak el innen, mert megtalálják a számításukat. És általában megmaradnak a tanyák is. Amióta a háztáji gazdálkodás újabb erőre kapott, különösen így van. Az itt élő dolgos, kedves, barátságos nép egyben ügyesen gazdálkodó is. Feltalálják magukat azok, akik — vagy akinek ősei — valamikor olyan nagy szegénységben sínylődtek. A húszas években például egyetlen itt élő embernek sem volt kerékpárja — mondják a falu vezetői. — Milyen konkrét eredménye van a háztáji gazdálkodásnak? — Az* tofebek-rkezött, hogy örvendetesen szaporodik a sertésállomány. És megállt végre a szarvasmarhák számának csökkenése. Ezt mi lényeges dolognak tartjuk. A termelőszövetkezetünk is fokozatosan fiatalodik. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy minden kisgyereket el tudunk helyezni óvodában. — Mekkora a község bel- és és külterülete? — Tabdiban 1450 ember él jelenleg. Ebből 876-an a belterületen találhatók. — Sokan eljárnak dolgozni máshová? — Hetven egynéhányan Kiskőrösre. A többi néhány nem számottevő. Eltűnt a pocsolya — Azon kívül, hogy sokkal zártabb lett a belterület, s hogy több a ház, mint régebben, meg hogy az emberek szebben, köny- nyebben élnek, szemlátomást mi-mindenen mérhető le Tabdiban az utóbbi évek fejlődése? — Több ilyen dolog van. Eltüntettük a sok pocsolyát; köny- nyebb a közlekedés. Megszűnt a nyomorító sötétség a villanyhálózat kiépítése után. Kétszázötven lakásban gázzal fűtenek. Minden harmadik házban van folyóvíz. Van köves utunk. Fedett csartornánk. S háromezer méternél hosszabb járdánk. Pedig négy-öt évvel ezelőtt még • Balázs István tanácselnök • község megalakulásáról beszél. csak összesen alig száz méternyiről számolhattunk be. Felépült a rendelő az orvosi lakással. Azelőtt ez is rettentő nagy gondunk volt, el lehet képzelni. — A lakosság is kivette a részét a község gazdagításából? — Elég jó példa erre, hogy csupán tavaly csaknem háromne- gyedmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a tab- diak. A legutóbbi falugyűlés is remekül bizonyította, hogy akik itt élnek, igazi közösségi emberek. Közben belelapozok az említett falugyűlés jegyzőkönyvébe. A hozzászólók több hasznos észrevételt, javaslatot té.t^K- Ime- néhány példa: tfj. Vajas -KáfoW A‘ vasútra vezető földút nehezen járható és nincs kivilágítva; javasolja, hogy találjanak megoldást. Juhász Sándor: Sürgeti a falu szépítését. Ha minden lakos legalább heti egy órában dolgozna társadalmi munkában, nagyot lépnének előre. Lengyel Pálné: Jó lenne, ha a nőbizottság jobban dolgozna. Tóth Sándor: Javítaniuk kellene sürgősen a közvilágítást. És így tovább: a javaslatok mindegyike hasznos, elgondolkoztató. Eléggé megszokott jelenség ma már, de azért ideírom: ezekben a napokban a kicsi Tabdiban — pontos számot jegyeztem a noteszomba, nem tévedés! — összesen százhárom személygépkocsi könnyítl-gyorsítja az itteni lakosok szorgos életét. A Szőlőskert Termelőszövetkezet profilját szinte kizárólag a szőlő és bor határozza meg. Az egyéb gazdálkodási területeik nem számottevőek. Legfeljebb a rotaüzemük, mint melléküzemág, mivel ez rendszeresen ad munkát huszonkét nőnek. A kisközségnek — érthetően — ipara nincsen. A szolgáltatást, javítást végző tucatnyi kisiparos hozzájárul az élet folyamatosságához. Többféle szolgáltatást (vegytlsz- títást, tévé- és rádiószerelést stb.) Kiskőrösön végeznek részükre. Nemzeti sajátosságok és internacionalizmus A falu főutcája ma. e-jrdecc ^ Jeteit /ina.u*<,a.l • frtCt« ■ fCnért 'vS íj»'&'< **'*?'' fi" • -í Al«<*■•'/, >/) _ ■dt. ■' •• Jet'##"**,, f '-***?? •*?'-*- *■■■ jbU, Mf ú <<<<■$ a fc /UasUa t • Egy részlet az alakuló Jegyzőkönyvből. • Amióta áll ez az épület, azóta könnyebb a sorsa a betegeknek. (Pásztor Zoltán felvételei.) A falu szellemi arca Mondják a vezetők, hogy Tab- dinak nincsen különösebb hagyománya. A néprajz és népművészet itt nem mutathat fel értékes emlékeket, szokásokat, népviseleti és egyéb tárgyakat, emlékeket. Az ilyen nagyon fiatal községek esetében ez így szokott lenni.-ózAf^sW^munkBa ezért tatekeben. Jellemző, hogy egy itteni lakos, Juhász Sándor nyugdíjas, aki a fővárosból ebben a számára ma már annyira kedves helységben talált otthont magának letelepedése után, így jellemezte a tabdiakat: „Nem csak az csodálatos, hogy egyenesek, kedvesen vendégszeretőek, hanem az is, hogy érdeklődőek, sok mindenről lehet beszélgetni velük. Hogy az értelem világlik ki minden cselekedetükből”. Találó jellemzés. Magam is ezt láttam mindenfelé. Világosságot és tisztaságot. Nemcsak a házak udvarán és a lakásokban — de a fejekben is. Az iskolának sokat köszönhetnek. íme, egy sokatmandó bizonyíték: Évek óta minden nyolcadikos gyerek továbbtanulásra Jelentkezik. Egy kivételével az utolsó három esztendőben mindegyiknek sikerült a terve. A legutóbbi tanév végén ketten gimnáziumban, hárman szakközépiskolába, tizenhármán szakmunkásképzőbe iratkoztak be. Ismét egy fiatal „horgonyzott le” a nyolc osztály elvégzését jelentő bizonyítványával, a falujában. A vezetők elmondták: az elmenőket érettségi bizonyítvánnyal, szakmunkáslevéllel vagy esetleg diplomával a zsebükben visszavárják majd. A nevelőknek nincs lakásgondjuk. Megbecsülik őket, erősíti hitüket a tisztelet, ami a szülők részéről árad feléjük. Tanítványaikkal a legkülönfélébb területeken sikert érnek el. Többek között a kulturális szemléken. A bábcsoportjuk, az irodalmi színpaduk szavalólkkal együtt büszkeségük. Az iskola kapcsolatai példásak. A művelődési otthonban két tantermet rendezhettek be oktatási célra. A művelődési otthont nemrégiben szépítették. Hozzáépítettek egy presszót is, mely kedvelt helye a tabdiaknak. Műsoros esteken, hangulatos bálakon és filmvetítéseken szórakoznak a fiatalok és idősek egyaránt. A kiállítások mellett a szakkörök munkája járul még hozzá ahhoz, hogy a falu szellemi arculata még szebbé formálódjon. S még valamit: jelenleg tíz helybeli fiatal végzi tanulmányait az ország különböző felsőfokú intézményeiben. Amikor ők haza-hazarán- dulnak, hozzák magukkal a tudás, a művelődés „tarisznyáját”. Ez sem kis dolog, Ami lehetne jobb is Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy ma már Tabdiban minden a legnagyobb rendben van, hogy ezentúl lemondhatnak a további erőfeszítésekről; mindarról, amivel a lakosság életének további javítását végezhetik. Koránt sincs így. Javítaniuk kell a közlekedést. A napi kétszeri buszindulás kevés. Mesz- sze van a vasútállomás is. Hiába kérik, hogy a soltszentimrel busz érintse Tabdit. Ez sokat segítene. Bajok vannak a közvie«y ré«e ezt sérelmezi* .Jogosan. Nem készültek el” a SOTTtétÜIetl postaládák. Valami vita volt a posta- igazgatósággal, s ez nem oldódott meg még megnyugtatóan. Akadozik ennélfogva a küldemények célhoz érése, a kézbesítés. A transzformátorok gyengesége és a sok háztartási gép használata miatt nagy sokszor az áramingadozás. Lenne igény egy étteremre; de nincs anyagi alap rá. Ezzel megoldódna a közétkeztetés, amire egyre nagyobb a törekvés. S végül: akadozik olykor az áruellátás is. Ha lehetne végre egy ÁBC-boltjuk, nagyon örülnének. Egyelőre el sem tudják képzelni, hogy mikor lehet belőle valami. A további terveik között szerepel egy iskolai politechnikai terem, egy saját erőből készülő napközi otthon, egy újabb ötezer méteres járdaszakasz és többek között a vízellátás javítása. Ilyen hát 1976-ban a ligeteshangulatos kicsi Tabdi. Varga Mihály A NEMZETKÖZI erőviszonyoknak a szocializmus javára történő módosulása azt is magával hozta, hogy megnőtt a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak tekintélye, az elmúlt időszakban lezajlott kongresszusaikra szinte az egész világ odafigyelt. A munkásmozgalom és a létező szocializmus általános érdekeinek szellemében való cselekvés a tanácskozások középpontjában álló kérdés volt. A pártok felismerik, hogy a nemzetközi imperializmus erejével szembeni összefogás erősítésére manapság egyre nagyobb szükség van, hiszen a változások a szocializmus és a kapitalizmus erőinek küzdelmében valósulnak meg. A kommunista és munkáspártok tevékenységét, sőt, némelykor létét. a szocialista országok szuverenitását, nemzeti függetlenségét és békés fejlődését a nemzetközi imperializmus továbbra is veszélyezteti. A tőkésországok reakciós körei jól tudják, hogy csak akkor számíthatnak sikerre fellazító terveikben, ha újabb és újabb ellentéteket támasztanak a szocialista világrendszeren belül. A TESTVÉRPARTOK kongresszusi szónokai megállapították, hogy az egyes szocialista nemzetek virágzásával, a szocialista államok szuverenitásának erősödésével párhuzamosan mind szorosabbá válnak egymásközti kapcsolataik, mind több közös elem alakul ki politikájukban és társadalmi életükben. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy — a KOST egyik legfőbb céljának megfelelően — fokozatosan kiegyenlítődnek a gazdasági fejlettségi szintek. A szocializmusnak a nemzeti sajátosságok által meghatározott fejlődése Lenin tétele. Szükség- szerű következménye ez a jelenség annak, hogy egyre újabb és újabb országokban, más-más feltételek között győzedelmeskednek a szoclaiizmus eszméi. Ez nem mond ellent a lényeges pontokon megnyilvánuló egyöntetűségnek, s még kevésbé annak a követelménynek, hogy a közös osztályellenség ellen közös harcra, egységre van szükség. r. Az internacionalizmus „ érde- "kéirték “ * figyelembevétele az egyes kommunista pártok politikájában konkrétan úgy nyilvánul meg, hogy elhatározásaik során a forradalmi folyamat fejlődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiből indulnak ki. A kommunistáknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megértsék ezeket a közös vonásokat, támaszkodjanak rájuk, s ennek birtokában — az adott ország sajátos feltételeit számba véve — hozzák meg döntéseiket. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK pártjai ebben is példát mutatnak: az igazi egyenjogúság és az egymás sikereiben való érdekeltség szellemében cselekszenek, politikájukban nemcsak a nemzeti, hanem az internacionalista érdeket is szem előtt tartják. A kettő összegyeztetése természetesen nem mindig könnyű feladat. „Ha bármilyen probléma vetődnék fel — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev az SZKP kongresszusán — meggyőződésünk, hogy azt a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani". A szocialista államok egymás között új típusú kapcsolatokat építettek ki. Egyrészt tényleges tartalommal töltötték meg az olyan általános érvényű elveket, mint a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság, másrészt új vonásokkal is .gazdagították az államközi viszonyokat, meghonosítva ezen a téren is a népek közeledését és barátságát szolgáló testvéri segítségnyújtást Napjainkban ez a szocialista internacionalizmuson alapuló kapcsolatok lényege. A PROLETÁR internacionalizmus a kongresszusok tanúsága szerint változatlanul a marxizmus— leninizmus egyik fő elve, amelynek „elavulttá” nyilvánítása azt jelentené, hogy pártjainkat és az egész nemzetközi munkásmozgalmat bevált fegyvertől fosztanánk meg. A fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus sikeres felépítése is elképzelhetetlen volna az egyes népeket és pártokat összekapcsoló internacionalizmus nélkül. Minél több országban győz a szocializmus, annál inkább szükség lesz a korábban erre az útra lépett országok és pártok tapasztalatainak hasznosítására, az egyeztetett fellépésekre, az egymásnak nyújtott segítségre. ISMERT TÉNY, hogy egyes kommunista pártok számos részletkérdésben külön nézeteket vallanak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy miközben megszilárdul és fejlődik minden egyes párt önállósága, és függetlensége, növekszik összefogásuk, közös fellépésük jelentősége. Az egyes részkérdésekben adódó nézetkülönbségek elvtársi módon való megvitatására van szükség, s arra, hogy az általános törekvés a szocialista országok, a nemzetközi mozgalom összefer- rottságának erősítése legyen. A testvérpártok többsége változatlanul arra törekszik, hogy ezt a folyamatot minden eszközzel előmozdítsa, a marxizmus—leninizmus kipróbált elvei, a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az gyüUjnűködés alapján. AZ MSZMP Központi Bizottságának 1976. július 21-i állás- foglalása leszögezte: „Pártunk következetesen vallja, hogy a mai körülményekkor zött, amikor a kommunista pártok a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembevételével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, különös jelentőségű forradalmi elméletük tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizottság üdvözli a kommunista pártok elhatározottságát, hogy közös harcuk és tevékenységük sikere érdekében fejlesztik internacionalista együttműködésüket és szolidaritásukat.” B. P. Csaknem tizenkétezer versenyző A termelőszövetkezetekben is jelentős termelési tényezőnek, tudatformáló erőnek bizonyult a munkaverseny. Segítette a gazdálkodást, javította a termelési eredményeket — állapította meg a Bácskai és Duna-mellékl termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége májusi ülésén. A szövetség verseny- és propagandabizottsága összegező jelentést készített. Eszerint az elmúlt esztendőben 542 brigád több, mint Kilencezer taggal versenyzett a szocialista cím eléréséért. Ebből 386 kollektíva, vagyis a brigádok 71,2 százaléka nyerte el a szocialista címet. Ez az arány azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti versenybizottságok és a vezetőségek kritikusan értékelték a munkát, megalapozottan ítélték oda a megtisztelő szocialista címet. A versenynek köszönhetően az elmúlt esztendőben több. mint 90 millió forinttal magasabb termelési értéket értek el a körzet közös gazdaságaiban. Az idén is meghirdette a területi szövetség verseny- és propagandabizottsága a szocialista brigádok vetélkedőjét. A felhíváshoz 49 termelőszövetkezet és négy társulás csatlakozott. Örvendetes, hogy tovább emelkedett a szocialistabrigád-mozgaiomban résztvevők száma Több, mint 680 kollektíva 11730 taggal vesz részt a nemes vetélkedésben. A vállalások értéke meghaladja a 100 millió forintot. Javult a versenyt szervező munka színvonala, megalapozot- tabbak a vállalások. A szövetségi versenybizottság tapasztalatcserékre hívta össze a tagszövetkezetek képviselőit. Ezen részt vettek az üzemi versenybizottságok elnökei ég a szocialistabrigád-ve- zetők. A megbeszéléseken kedve, ző kép bontakozott ki. Általában a szakvezetők segítik a vállalások teljesítését. Egyöntetű vélemény, hogy a mozgalom sikerét ez legalább olyan mértékben meghatározza, mint a brigádok törekvései. A tapasztalatcseréken igényelték azt is, hogy a termelőszövetkezetek vezetői, a versenybizottságok menet közben is értékeljék az eredményeket. Célszerű ösztönözni a brigádokat az önellenőrzésre. Az eredményekről ajánlatos részletesebb, szélesebb körű ismertetést adni. A vállalásokhoz képest lemaradás jelentkezik a kulturális és a közéleti tevékenységben. Figyelemmel kell lenni azonban a brigádok jelenlegi elfoglaltságára, napi, hosszabb munkaidejére, a háztáji munkára és a kor szerinti összetételre. Ezek a tényezők egyúttal meg is határozzák az ilyen jellegű vállalások teljesítését. Nem minden esetben indokolt tehát az elmarasztalás. Szó esett a tapasztalatcseréken a tompái Kossuth Termelőszövetkezet által kezdeményezett országos versenyfelhívásról la, amely elsősorban a zöldségtermesztés fejlesztését szándékozott segíteni. Ehhez tíz mezőgazdasági nagyüzem csatlakozott. Bízni lehet abban, hogy a zöldségtermesztés nagyobb mérvű támogatása elősegíti a kibontakozást. Bírálták azokat a közös gazdaságokat, ahol alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak a verseny szervezésével. Pedig felbecsülhetetlen értékben nehezen kifejezhető az a hatás, amelyet a mozgalom a tudatformálásban, a közösségi szellem alakításában jelent. A / szocialista brigádtagok nagyobb arányban vesznek részt szakmai-politikai tanfolyamokon. kulturális rendezvényeken, mint a brigádon kívüliek. A társadalmi munkát főképp a szocialista címért versenyző kollektívák végzik. Aktív részesei és gyakorlói a szövetkezeti demokráciának, hallatják hangjukat a termelési tanácskozásokon, közgyűléseken. • A tapasztalaitcserék résztvevői igen hasznosnak tartották az eszmecseréket. Sok értékes tapasztalait tál szolgált ez a tanácskozássorozat, amelynek tanulságait mind a termelőszövetkezetek, mind a szövetség szakemberei hasznosítani tudják. K. S.
