Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
1976. október 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Kommunista aktívaértekezlet az egészségügy időszerű feladatairól (Folytatás az 1. oldalról' jelzik az eltéréseket és a mulasztásokat. A körzeti orvosok szociálpolitikai feladatairól szólva hangsúlyozta: azok olyan mértékben megnövekedtek, hogy a szó szoros értelmében vett alapellátási feladatok részben a rendelőintézetre hárulnak. Így a rendelőintézeti orvosra kettős teher nehezedik: egyfelől az alapellátás mezsgyéjén kell szakmai igazságot szolgáltatnia, másrészt érdemi kapcsolatot kell kialakítania a gyógyintézettel. Napi munkája a tömeggel és a percátlaggal való birkózással telik. A kórházi főorvosok szerepe az integráció megvalósításában alapvető. Szemléleti változtatásokra nekik is szükségük van. Feladatuk ezen túl megelőző és gondozói tényezőkkel is bővül; szakrendelésről, helyettesítésről, ellenőrzésről és felülvizsgálatokról is gondoskodniuk kell. Az előadó ezután az egészségügynek azokra az integrált ellátási egységeire hivatkozott, amelyekben már évek óta folyik a kívánt értelemben is korszerű munka, lényegében olyan dologi és személyi feltételekkel, mint bárhol másutt a megyében. — A megvalósítás lehetőségeiben annál is inkább bízunk — mondotta —, mert Bács-Kiskun megye öt kórházában, illetve rendelőintézeti egységében az integráció gondolata és gyakorlata nem új. Az alapellátás, a középszintű szakellátás és az intézeti betegellátás nehezen koordinálható rendszerében feltétlenül indokolt egy olyan központi irányvonal, amelyhez hasznos igazodni. Nyilvánvaló, hogy a funkcionális egység területi egységet is feltételez, ez azonban nem eleve feltétele az integráció sikerének. Hogy mennyire nem az, arra éppen megyénk kórházai adnak példákat, ahol a modern és új intézménytől kezdve (Kiskunhalas) a klasszikus pavilonrendszeren át (Baja) találunk új rendelőintézetet is, területileg nagyon messze a felújításra váró régi kórháztól (Kiskunfélegyháza). De van „friss” városunk is, csak rendelőintézettel (Kiskőrös) és területileg nagyon egységes — ilyen értelemben tehát jól integrálható — kórház-rendelőintézet Kalocsán. Űj rpegyei kórházat is építünk úgy, hogy közben funkcionális egységet próbálunk kialakítani a jelenleg meglehetősen szeparált járóbeteg-ellátás és kórházi munka között. A szakmai integrációban két alapvető törekvésünk van. Egyrészt az osztályok koordináló és irányító szerepének gyakorlati kialakítása, másfelől olyan rendszer létrehozása, amelyben megfelelő szakmai tartalékok képezhetők az alap- és középszintű ellátás megerősítésére. Gondolok itt egy helyettesítésekre is mozgósítható orvoscsoportra, a felülvizsgálatokban való részvételre. vagy üzemegészségügyi problémák megoldására. Feladatunknak tekintjük a megye kórházai közötti együttműködés kialakítását is, részben szakmai munka- megosztással, részben nyilvántartási, anyagellátási, raktározási és általában ellátási vonatkozásokban. Az integráció sikeres megvalósításának egyik alapfeltétele a megfelelő káderpolitika, orvosi és középkáder szinten egyaránt. Míg az orvosokat illetően — legalábbis országos értelemben — rendelkezünk elegendő szakemberrel, addig középkáderből kevés van. A megfelelő szakemberutánpótlás alapvető feltétele a megfelelő életkörülmények megteremtése. A szakmai válogatás lehetőségén túl biztosítanunk kell a letelepedés feltételeit is. Ennek elsődleges szempontja a lakás. Ez a kérdés különösen az új megyei kórház szakember-ellátásával összefüggően alapvető fontosságú, s megoldását már most meg kell kezdeni, mivel az új intézménynek nem kezdőkre, hanem képzett szakemberekre van szüksége. Ilyen értelmű megoldásnak az látszanék, hogy az egészségügyi beruházás részeként épülő orvos-nővérlakóház rendeltetése szerint kerüljön fel- használásra. Az az általunk utólag megismert terv, hogy a jelenleg még épülő új orvos-nővérszállás csak az intézmény átadása után kerülne célszerű felhasználásra, enyhén szólva furcsa, és alighanem a kérdés fontosságának meg nem értéséből fakad. Nagyon várunk egy olyan központi intézkedést is, amely korszerűsíti pályázati rendszerünket és figyelembe veszi a szakmák — nem utolsósorban az ország földrajzi területei — közötti aránytalanságot. Az orvosokat ne csak a meglevő státuszoknak, hanem a valós szükségleteknek megfelelően lehessen foglalkoztatni. Lényegesen súlyosabb gond a középkáder-kérdés. öt kórházunkban 1520 szervezett állás van, amelyeknek 6,7 százaléka Nagy jelentőségű az 1972-ben életbe lépett új egészségügyi törvény, annak végrehajtási utasítása, valamint az egészségügyi dolgozók új rendtartásának a megjelentetése. Ehhez közvetleüres. Még kedvezőtlenebb a kép akkor, ha azt vizsgáljuk, milyen a szakképzettek és szakképzet- lenek aránya. Kórházanként a szakképzett foglalkoztatottak aránya 23—30 százalék között ingadozik. A nehézséget fokozza az is, hogy a betöltött állások száma sem tükrözi a valós helyzetet, hiszen szülési szabadság, betegség, heti pihenőnap, munkaidő-csökkentés, többletszabadnap, szabadság, továbbképzés miatt a dolgozók tekintélyes része a munkából távol van. Az V. ötéves tervben szereplő kórházi fejlesztések létszámigénye 428 fő. Ebből 363 az új megyei kórház vonzata, 45 pedig a bajai kórház fejlesztésének igénye. Az V. ötéves tervidőszak alatt 1152 dolgozót kellene kiképezni ahhoz, hogy valamennyi szervezett állást szakképzett egészség- ügyi dolgozó tölthesse be. A három műszakos, úgynevezett ágy melletti ápolónői munkáról szólva hangsúlyozta, hogy ez nagyfokú áldozatkészséget követel, és szinte állandó igénybevételt jelent. Elgondolkoztató az anyagi megbecsülés mértéke is, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a középkáderek átlagfizetése mellett — az 1975. évi statisztikai adatok szerint — alig van olyan szakmunkás-fizetés, amely az előbbinek a mértékét legalább 300—500 forinttal ne haladná meg. Középkádereink munkája nem csupán szakma, hanem ugyanolyan meggyőződésből és humanitásból fakadó hivatás, akárcsak az orvosé. Véleményünk szerint már az iskolában megfelelő propagandát kell kifejteni; csakis ez lehet a záloga az egészségügyi szakiskolák tanfolyamok megfelelő, az igényekhez igazodó utánpótlásának. Emellett a középkáderekre egyaránt vonatkozzanak azok a kedvezmények, amelyekről például az orvosellátásnál szóltunk. A megfelelő anyagi besorolás mellett számukra is lakást, vagy szállást kell biztosítani, hiszen ez helyhez kötő erő. A beszámoló második része orvosetikai kérdéseket taglal. Szólott az előadó arról, hogy a sajtóban is mind gyakrabban elemzik az orvosi etika sebezhető pontjait, mindenekelőtt az anyagiasságot. Meg kell állapítani. hogy a gyakorló orvosok többsége valóban számol az úgynevezett utólagos hálapénzzel. A tényékhez tartozik ezzel szemben, hogy kétségtelenül a kisebbség az, akiknél ez irányítja a szakmai és etikai magatartást. — Érvényt kell szerezni annak az elvnek — mondotta beszámolója további részében —, hogy a dolgozók társadalombiztosítás alapján, díjmentesen jogosultak magasszintű betegellátásra. Meg kell szüntetni a beteg- ellátás egyes területein mutatkozó visszaéléseket, amelyek a díjtalan ellátásra jogosult dolgozókat sújtják. Neveléssel, valamint adminisztratív eszközök alkalmazásával meg kell szüntetni a korrupciót, az ágyárusítást, a betegek zsarolását. Büntetni kell a táppénzbe helyezéssel való visszaélést is. Az állami egészségügyi intézményekben magán- gyakorlatot folytatni nem szabad. Harcolni kell az elharapódzott „borravaló-rendszer" ellen is. Már most el kell érni, hogy az egészségügyi dolgozók ne tanúsítsanak olyan magatartást a betegekkel, vagy hozzátartozóikkal szemben, amelyből arra következtethetnek, hogy ha külön fizetnek, borravalót, esetleg ajándékot adnak, úgy előnyösebb ellátásban részesülnek. nül kapcsolódik a múlt évben megjelent új társadalombiztosítási törvény is. E törvények szelleme, a rendeletek és utasítások összességükben biztosítani kívánják az egyformán kötelező, egységes értelmezést és végrehajtást. Így a törvény az ország egész lakosságára érvényes állampolgári joggá nyilvánította a megelőző gyógyító, gondozó és rehabilitáló ellátás térítésmentes igénybevételét. Ezt követően az osztályvezető n magánbeteg-ellátásról ejtett néhány szót. — Dönteni kellene arról — mondotta egyebek közt —, hogy a magángyakorlat kiegészítő egészségügyi szolgáltatás-e, vagy szerves része a szocialista beteg- ellátásnak. Meg kellene határozni azt is, hogy kik, milyen feltételek és követelmények betartása mellett gyakorolhatják, és hogy milyen összeg tekinthető tisztességes rendelési díjnak. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy az intézeten belüli tiltott magángyakorlat az igazi veszélyforrás. A magánrendelő engedélyezett létesítmény, nem tagadható sajátos társadalmi rangja van, és oda abban a tudatban megy mindenki, hogy a vizsgálatért fizetni kell. Van tehát mód a mérlegelésre. Amíg a magán- rendelőkről jelenleg csupán a véleményüket mondhatjuk el, addig az intézeten belüli tiltott magánrendelés visszaszorítására intézkednünk kell. Vitaindítója lényegét, legfőbb mondanivalóját summázva dr. Vajtai István a többi között ismételten hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás reális szükséglete és lehetőségei közötti különbség még igen nagy. A szolgáltatások teljesítőképessége terjedelemben, minőségben és időben erősen kötött. Az egészségügyi dolgozók nagy része a legtöbb szakmai területen túlterhelt, ami munkateljesítményük összességét és minőségét is hátrányosan érinti. A feszített munka egyrészt károsan hat az egészségügyi dolgozók magatartására, a betegekkel való kapcsolatukra, másrészt akadályozza folyamatos szakmai és politikai, valamint kulturális továbbképzésüket. — Ez a fórum kommunista gondolkodású, és ilyen értelemben cselekedni akaró egészség- ügyi dolgozók találkozója — mondotta befejezésül. — Ezért arra kérjük önöket, hogy feladataink megvalósításában ez legyen a megkülönböztető erő, s mindenki, aki egészségügyi munkakörökben tevékenykedik, saját magára és környezetére tekintse kötelező érvényűnek egészségpolitikánk célkitűzéseit. A beszámolót követő vitában felszólaltak: A beszámolót követő vitában felszólaltak: dr. Makay László, a kiskunhalasi Semmelweis Kórház igazgató főorvosa, Sipter Lajosné, a kalocsai kórház intézetvezető főnővére, dr. Gubacsi László, a kecskeméti megyei kórház főigazgató főorvosa, Béres László, a kiskunhalasi kórház pártvezetőségének titkára, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Mészáros Imre fülöpházi körzeti főorvos, dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője és dr. Maros Tivadar, a bajai kórház igazgató főorvosa. A tanácskozás és a vita tanulságait Katanics Sándor ösz- szegezte. w J. T. Országgyűlési bizottság tanácskozása A hosszú távú tervezés munkájáról, valamint az árszabályozás és termékforgalmazás kérdéseiről tanácskozott kedden Bognár József elnökletével az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Dr. Hetényi István országos tervhivatali államtitkár elmondotta, hogy a hosszú távú gazdasági fejlődés korszakos fő irányát szabja meg: a termelés, a műszaki színvonal világgazdasági szintre emelését — s ami ehhez szükséges — az infrastruktúra eredményeinek felzárkóztatását tartja kívánatosnak. Az árellenőrzéssel kapcsolatban dr. Csikós Nagy Béla az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tájékoztatást a bizottságnak a tennivalókról és a feladatokról. A képviselők ezzel összefüggésben kiemelték, hogy a szabadáras ipari termékekre, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó árvetéskészítési kötelezettség szabályozása elősegítette a vállalat ármunka javulását Szigorúbb lett az áreilenőrzés, s az árfegyelem növelését eredményezte az az előírás, hogy az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke árbiztost küldhet ki, ha az ellenőrzésre jogosult szerv megállapítja: a gazdálkodó szervezet a rendelkezésekkel ellentétes árat, díjat alkalmaz, vagy tervez alkalmazni. (MTI) Törvény készül a közérdekű bejelentésekről. A tervezet előkészítő szakaszában sokfelé rendeztek vitát az országban, különböző népfrontfórumokon. Szükség vah erre a törvényre, ezt igazolták az elhangzott észrevételek, felvetések is. A tapasztalatok szerint ugyanis nincsen minden rendben a lakosság által tett panaszok és bejelentések kezelése, érdemi intézése körül. Ebben bizonyára része van annak is, hogy eddig hiányzott az egységes szabályozás, a különböző jogszabályok nincsenek összhangban, gyakran elsikkadt az ügyintézők felelőssége. Mi magunk is tapasztaljuk időnként, hogy a sajtóban megjelent közérdekű panaszokra nem figyelnek oda az érdekeltek, esetenként úgy tesznek, mintha a bírálat nem is rájuk vonatkozna. Magyarán szólva „agyonhallgatják”, meg nem történtnek veszik a közérdekű bejelentést. Az is előfordul, hogy kiküldött leveleinkre elfelejtenek válaszolni. Természetesen nem ez a jellemző, de a közömbösség szórványos megnyilvánulásai is jelzik, szükség van a törvényes szabályozásra, a rend megteremtésére. Az is kirívó, amikor nem a panaszt kezdik el vizsgálni, hanem különböző kerülő utakon azt firtatják, hogy ki a bejelentő, a panaszt tevő. Természetesen a jelenlegi jogszabályok is védik & bejelentőt, a jogos észrevételek megtevőjét, de nagyon nehéz bi-' zonyítani adott esetben, hogy emiatt később nem éri-e az illetőt hátrány, vagy sérelem a munkahelyén. Az új törvény egyértelmű és határozott jogokat, szankciókat állapít majd meg, s nagyobb garanciát nyújt arra, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Továbbra Sem lehet azonban védelmezni a notórius feljelentgetőket. a felelőtlen rágalmazókat, a rosszhiszemű egyéneket, akik más jogos panaszok kivizsgálását is nehezítik és zavarják. a közvéleményt. Az új törvény, amely most az előkészítés szakaszában van, nyilvánvalóan nem lesz és nem lehet csodaszer. De segíteni fog abban, hogy növekedjen a társadalmi felelősség az emberekben, bátrabbaln merjenek bírálni és szót emelni, amikor hibákat észlelnek, Szükség van ugyanakkor bizonyos szemléletváltozásra is, arra, hogy ne tekintsék sehol valamiféle „belső ellenségnek”, a mundért sértőknek azokat, akik becsülettel képviselik a társadalmi érdekeket, harcolnak a pazarlás, a közös tulajdon herdálói, a szocialista erkölcs semmibeve- vői ellen. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése, erősítése irányába hat tehát maga a törvény létrehozása is, de célját csak akkor éri el, ha a társadalom széles körű összefogása segíti megvalósulását, gyakorlatba való átültetését. T. P. Jelentős anyagi támogatással fejlesztik a szolgáltatást (Folytatás az 1. oldalról.) munkát csak a mosószalonban tudunk végezni. A lakosság is mindinkább ezt a szolgáltatási formát igényli. Szövetkezetünk első — s eddig még egyetlen — szalonja Kecskeméten, a Luther- udvarban az idén másfél millió forint értékű szolgáltatást végez. Az üzlet forgalmát eredetileg évi legfeljebb egymillió forintra terveztük. Az idén a szövetkezet árbevételének több mint negyven szá- -zaléka származik textiltisztításból, ennek kétharmadát a lakosság részére végezzük, 10,6 millió forint értékben. A tervidőszak végére ez a tevékenységünk 17,5 millió forint értékűre növekszik, az összes textiltisztítás pedig 24,5 millióra. Ezt a fejlődést természetesen csak újabb beruházásokkal tudjuk elérni. Az öt év alatt 49 milliót fordítunk fejlesztésre, döntően a textiltisztításra. Ennek megvalósításához jelentős anyagi támogatást kap szövetkezetünk. Terveinkben a bajai telep korszerűsítése mellett 8—10 szalon létesítése szerepel. Már befejeződött a kalocsai vegytisztító- és a kiskunfélegyházi vegyes szalonok építése. Mindkét létesítmény á helyi tanácsok segítségével valósul meg, és szolgáltatóházban nyitja meg kapuját a lakosság előtt. Előreláthatóan a jövő év elején kezdik meg a szolgáltatást. Kecskeméten a szalagházi mosó és vegytisztító legutóbbi értesüléseink szerint — a kivitelezés elhúzódása miatt — 1977 nyarán készül el. Ugyancsak jövőre nyílik meg a széchenyiváro- si 250 négyzetméteres üzletünk. Folytatjuk, illetve megkezdtük ,az előkészítését a kalocsai mosószalon, valamint a tiszakécskei, a bácsalmási és a jánoshalmi vegyes szalonok létrehozásának. Baján a következő években két hasonló létesítményt szeretnénk megnyitni. Terveink valőraváltá- sához a városi és nagyközségi tanácsok mindenütt jelentős segítséget adnak. Zs. A. Együttműködés a szőlőtermesztés fejlesztésére Tegnat) délután Kecskeméten a Közép-magyarországi Pincegazdaság székházában aláírták azt a. társasági szerződést, amelynek szövegezését több hónapos tárgyalás előzte meg. Az egyszerű együttműködésnek három termelőszövetkezet, négy szakszövetkezet, valamint a Közép-magyarországi Pincegazdaság lett a tagja. Az ügyintéző a pincegazdaság. Az aláírás alkalmával Bajzák Béla, a vállalat igazgatója elmondta, hogy ez az együttműködés 2600 hektár szőlőterületet érint, amelyből ezer hektár körül van a közös, a többi pedig a szakszövetkezeti tagi, valamint a háztáji gazdaságokhoz tartozik. A társasági szerződésből kitűnik, hogy a lehetőségekhez képest a legszélesebb körű együttműködést kívánják kialakítani a partnerek. Ez nemcsak a felvásárlásra és értékesítésre, hanem a termelésre is vonatkozik. Ide tartozik a szőlőterületek rekonstrukciója. Ha a feltételek megvannak, esetleg közös szőlőtelepítést is megvalósít a társaság. Együttműködnek a gazdaságoknak legmegfelelőbb szőlőtermesztési rendszer kialakításában. A pincegazdaság a tagszövetkezetek által évenként bevitt borszőlőt és mustot elkülönít''» kezeli. Bajzák Béla azt is elmondnt+q, hogy nemrég kötöttek együttműs? ködési megállapodást az Izsáki Állami Gazdasággal, amely főként a szőlőfeldolgozásra és palackozásra vonatkozik. Régebbi keletű a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezettel kialakult együttműködés, melynek során már 178 hektár közös szőlőtelepítést is megvalósítottak. Egymás jobb megismeréséért A 3 éves budapesti szovjet kultúrcentrum további tervei Három esztendeje nyitotta meg kapuit Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Programjait, politikai, kulturális rendezvényeit azóta több mint 2 millióan keresték fel. Milyen további elképzelések foglalkoztatják a kultúrcentrum vezetőit? — erről tájékoztatta V. I. Galanov igazgatóhelyettes az MTI munkatársát. — Legyen a Szovjet Kultúra Háza a népeink barátságáért folytatott munka egyik központja — ezzel a céllal hívtuk életre a budapesti intézményt — mondotta V. I. Galanov. Mint az elmúlt három év tanúsította, ennek legjobb eszköze, ha megismertetjük a Szovjetunió népeinek életét, gazdasági, tudományos, kulturális téren elért eredményeit. Mindannyiunk számára nagy öröm nap mint nap látni, érezni a magyar dolgozók őszinte érdeklődését, szeretetét a Szovjetunió népei iránt. Bizonyítja ezt az egymást követő baráti találkozók hangulata, népszerűsége is. — A következő időszakban az alkotó értelmiség — a film, az irodalom és a képzőművészet területén dolgozók — számára is szeretnénk az eddiginél vonzóbb programokat összeállítani: például olyan szovjet művészeket, szakembereket gyakrabban meghívni, akikkel érdekes, alkotó eszmecseréket folytatnak magyar kollégáik. — Továbbra is események sora gondoskodik a művészetek kedvelőinek tartalmas időtöltéséről. A zeneszalonban decemberben „Liszt Ferenc és az orosz zene” címmel rendezünk összejövetelt. Minden hónap utolsó csütörtökjén meghívjuk a legjobb magyar kórusokat, amelyek orosz, szovjet és magyar zeneműveket adnak elő. Megrendezzük a szovjet köztársaságok filmfesztiválját: szeptember második felében nagy sikerrel bonyolítottuk le a „Lett filmnapokat”, ezt követi novemberben a szovjet játékfilmhét. További terveink között szerepel Roman Karmen szovjet filmrendező 70. születésnapja tiszteletére' dokumentumfilmjeinek bemutatása. November elsején a magyar könyvkiadók gondozásában megjelent szovjet irodalmi alkotásokból rendezünk kiállítást. Ma már tízezer szépirodalmi és társadalompolitikai könyvet, s ugyanennyi aktuális folyóiratot, napilapot kínál könyvtárunk. A magyar szakemberek pedig nem kevesebb mint 15 ezer szakmai folyóirat, és tízezer műszaki könyv közül válogathatnak. Filmtárunkban több mint 500 játék- és dokumentumfilm sorakozik, s hétről hétre érkezik a „frissítés” a szovjet filmstúdiók újdonságaiból. — Két nagy kiállítótermünkben újabb tárlatokat készítünk elő. Novembertől a Bajkál— Amur vasútvonal, a „BAM” építőinek tiszteletére a hatalmas építkezésen folytatott hősies munkát megörökítő makettek, fényképek és egyéb kiállítási tárgyak kerülnek a látogatók elé. Decemberben az OSZSZSZK autonóm köztársaságainak díszítő iparművészete mutatkozik be remekbe készült alkotásokkal. További munkánk fő célja, hogy a kultúrcentrum hatékonyan segítse a népeink közötti barátság elmélyítését, egymás jobb megismerését. Jövő évi tevékenységünk középpontjában — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulójához kapcsolódva — népeinknek a kommunizmus és a szocializmus építésében elért sikereit kívánjuk mind teljesebben bemutatni az eddigi népszerű és vonzó formákban — mondotta végezetül V. I. Gajanov. (MTI) Közérdekű bejelentések
