Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-22 / 250. szám
4 • PETŐFI NÉPE %r 1976. október 22. • Hogyan le. hete hajrá nélkül zárni az esztendőt? Hogyan lehetne folyamatos a termelés, töretlen a munka ritmusa január első napjaiban? E kérdésekre régtől keressük a választ, ám az évvégi rohammunka mégis az ipari üzemek viszonylag széles körében egvre csak ismétlődik. Most azonban több nyomós ok van rá, hogy az eddigieknél határozottabban és hatásosabban keressük a megoldást az V. ötéves terv első évének szokatlanul nehéz feladatait, illetve annak eddigi időarányos részét nem sikerült teljes mértékben* végrehajtani. A kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaság termelése legfeljebb az 1975. évi szintet éri el, és nem növekszik a tervezett mértékben. Az iparnak tehát, a kiesések részbeni pótlására fokozott mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem növeléséhez: így most az év végén nagyfokú erőbevetés szükséges. De tegyük mindjárt hozzá, csak is a7- ésszerű, a mennyiség hajszolásától mentes erőbevetés lehet eredményes. A szokatlanul szigorú hatékonysági követelmények teljesítése elképzelhetetlen rohammunka közepette. • De egyáltalán leküzdhető-e az évvégi hajrá? Ez a ragályszerű- en terjedő termelési váltóláz? A feladat nem egyszerű. Hiszen a vállalatok sokold?1-, termelési — kooperációs kapcsolatban állnak és hatnak egymásra. Egyetlen üzem szervezetlen, kapkodó munkája lavinaszerűen a gyárak tucatját ránthatja, magával. A vállalatok együttműködése az utóbbi években inkább romlott, mint javult. A krónikussá vált munkaerőhiány sokfelé okozott szervezetlenséget és kapHajrá nélkül kodást, fokozta a meglévő kooperációs zavarokat. Ezek az objektív, külső hatások vitathatátlanok, hibát követ el az, aki nem számol velük. De nem kisebb hiba eltúlozni, fetisizálni azokat. Bár a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatokat is irányítani, tervezni, szervezni szükséges, azért az ütemes termelés mégsem elsősorban külső és felső intézkedéseken múlik. Egyre több példa félreérthetetlenül, bizonyítja, hogy a kezdeményező, tenniakaró és hozzáértő vezetés kénes az objek- tívnek tűnő kooperációs nehézségeken felülemelkedni. Méghozzá úgy, hogy ügyrendek, szervezési tahulmányok helyett megteremti a zavartalan munka elemi feltételeit, gondoskodik a folyamatos munka-, gép-, szerszám- és anyagellátásról.| • Lethet-e akármilyen szerve^ zésről beszélni ott, ahol az esztendő, a negyedév, a hónap végén zaklatottan kapkodó a munka, amit azután visszaesés és pangás követ? Lehet-e érdemi vezetésről beszélni ott, ahol nem a helyi akarat, hanem a kiszámíthatatlanul szeszélyes külső hatás érvényesül? A kérdések magukban hordják a válaszokat. Csak a szer. vezetlen üzem sodródik az eseményekkel és csak a gyenge vezetők magyarázzák a bizonyítványt „objektív nehézségekkel”: a szállítók lemaradásával, vagy munkaerőhiánnyal. Az ésszerű szervezés, az előrelátó vezetés eleve kényszerpályára tereli az anyag-, az alkatrész-, a szerszámeljárást és már tervezéskor számol a tényleges munkaerő-helyzettel. Kedvező jel hogy mind szélesebb körben megerősödött a távlati szemlélet. A vállalatok nemcsak de- :ember 31-ig látnak, hanem főbb vonalakban 1980-ig. A jövő évi tennivalók részletes kidolgozását szinte mindenütt megkezdték, a távlati célok, az idei tapasztalatok, s a már kipróbált szabályozó rendszer ismeretében. (1977. januárjában kevesebb lesz a szabályozó módosítás, mint 1969 óta bármikor.) Az V. ötéves tervből eddig eltelt több mint 9 hónap során nyilvánvalóvá vált, hogy különösen nehéz a fokozott hatékonyság követelményeihez felzárkózni. Aligha lehet éppen itt visszalépni, engedményeket tenni az idei finisben, és ezt követően 1977 indításánál. Annál kevésbé, mivel a negyedik negyedévben várjuk az ipartól a kieső sok millió dollár értékű élelmiszer, és mezőgazdasági termékexport részbeni ellensúlyozását, illetve a lakásépítkezésekben mutatkozó lemaradások pótlását. • Olyan erőbevételre van tehát most szükség, amely kiállja az idők próbáját, s az idei terv sikeres teljesítésével együtt a jövő év jó megalapozását is szolgálja. Előrelátható, ésszerű erőbevetéssel tovább növekedhet a minden piacon versenyképes termékek aránya, javulhat a minőség, fokozódhat a hatékonyság. Így 1976 utolsó hónapjainak és heteinek munkájával közelebb kerülhetünk a magyair népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállításához és ezzel párhuzamosan a vállalatok megnyugtató fejlesztését szolgáló érdekeltségi alapok növeléséhez. K. J. Innen távol, egy nyírségi kisközségben élt a költő Ratkó József, amikor írta: „Ez a falu is megöregszik / Megérte már a múltat, jelent / S jövője ágyra jár a városokba”. írhatta volna ezt itt is, Üjsolton? Talán «— de nem válaszolhatnék bizonysággal kérdésemre még akkor sem, ha nagyon mélyen ismerném az itteni viszonyokat: hát csak annyit, hogy ez a falu az elmúlt huszonhét évben már több irányba is elmozdult. Igen: volt olyan elmozdulása is, amilyenről az idézett verssorokban is szó van. A legelső Összehangolt vezetés A termelés pártirányításáról beszélgetünk a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben. Südi Bertalan, a pártalapszervezet titkára elmondja: — Munkatervünk készítésekor mindig ügyelünk a témakörök helyes arányainak kialakítására. Nagyobbrészt gazdaságipolitikai kérdéseket vitatunk meg. A szövetkezet gazdasági életével összefüggő intézkedések meghozatalánál arra törekszünk, hogy minden jelentősebb döntést megelőzzön egy alapos vita, és a párttagok jól megismerjék az elhatározások célját. Alap- szervezetünk állásfoglalása nélkül egyetlen döntésre sem kerül sor. Anélkül, hogy a felelősséget átvállalnánk, alaposan' áttekintjük a termelési és fejlesztési terveket. s rendszeresen ellenőrizzük azok megvalósítását. A kommunisták folyamatosan vizsgálják a termeléssel, a gazdaságossággal, a műszaki fejlesztéssel, a beruházásokkal, a munkafegyelemmel, az erkölcsi és anyagi ösztönzéssel összefüggő témaköröket. — Szövetkezetünk az elmúlt két esztendőben mintegy 70 millió forint értékű beruházást valósított meg, korszerű baromfitelepet, szárítóüzemet, tárolóteret létesített. Ilyen jelentős építkezéseknél nagyon fontos az egyetértés. A pártvezetőség és a gazdasági vezetés kapcsolata megfelelő. Ez utóbbi minden fontosabb témában kikéri és igényli a pártalapszervezet vezetőségének véleményét. A pártvezetésig tagja a szövetkezet elnöke, a főmezőgazdász és az ellenőrző bizottság elnöke. Így az összes szakmai terület felelőse közvetlenül, ebben a vezetői minőségben is beszámolni tartozik a termelőszövetkezet többi kommunistájának — hangoztatja a pártalapszervezet titkára. A párttagok személyes példa- mutatásukkal, céltudatos agitá- ciós munkával segítik a feladatok megoldását. Bizonyítja ezt a szocialista versenymozgalom is. Az elmúlt esztendőben 14 brigád nyerte el a megtisztelő címet. Az idén 17 közösség 153 taggal küzd a szocialista címért. Figyelemre méltó, hogy a brigádok tagjainak mintegy 50 százaléka nődolgozó. — A szocialista brigádmozgalom szervezésében a pártvezetőség jelentős részt vállal. A mi szövetkezetünk gyakorlatában jól bevált, 'hogy a pártszervezet titkára a versenybizottságnak is elnöke. A szocialista címért küzdő brigádokat a szakvezetők patronálják. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy személy szerint felelősséggel tartoznak saját brigádjuk eredményeiért. A szocialista versenymozgalom hatása az is, hogy több, mint 150 brigádtag vesz részt világnézeti oktatásban, — idézi az erre vonatkozó adatokat Südi Bertalan. Most, az őszi munkák során különösen fontos az összehangoltság, a vezetők egyetértése. Az esős időjárás nehezíti a betakarítást. A kukorica nedvességtartalma sokkal magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Ez nem kis gondot okoz, hiszen csaknem 1700 hektáron termelik. Ezekben a hetekben a gazdaság vezetői az esztendő eddigi eredményeit mérlegelik. Nehéz évvel küszködnek. A tavaszi fagyok, a szárazság sok kárt okozott. -Most pedig az esős napok miatt fáj a fejük. — Bízunk abban, hogy a mostoha időjárás ellenére sikerül terveiket teljesíteni. Egyes terményekből ugyanis nagyobb a bevételünk, mint az előirányzott volt. A kieséseket pótolni tudjuk — bizakodik a pártalapszervezet titkára. K. S. Jövőjükről tanácskoztak a szocialista országok építészhallgatói Az egykori Tóth-major, a Fűzhalom meg a Mis- kahalom volt cselédjei tudnának hitelesen beszélni arról, hogy milyen is volt az a háború utáni legelső elmozdulás, amikor a „négyeskonyhák” szomorún könyöklő családfői tudomásul vették, hogy „menni lehet, menni köll, meg fődet osztani köll és építeni benn” — itt, ahol most a főutca és a mellékutcák együttesét Űjsoltnak nevezik. S nem azért annak, mert itt volt valaha a régi Solt is, hanem mert az egész korábbi élet szálai a tizenhat kilométerre levő településre futottak be, Soltra. Az volt az első elmozdulás, hogy akiknek nem volt földjük, azoknak lett, akik cselédházakban laktak, tanyát vertek, vagy házat építettek, s amikor a Tóth-major már nem hasonlított amolyan szokványos majorságra, akkor lett Üjsolt. Igen, mert ezzel gazdasági, emberi, meg település-alkotta közösség kapott rangot, önállóságot. Talán az akkori felsőbb szervek egyik küldötte még mondta is: „Akkor csináljátok. Amiben tudunk, majd segítünk!” De ezt már nem tudják megmondani huszonhét év után Üjsolton, hogy beszélt-e így valaha is valaki. A második Nem tudom, hogy útépítési szakemberek az Űj- soltra vezető bekötőutat valamilyen szakszóval pon. tosan meg tudnák-e határozni, hogy mi is? Köves- út, kövezett földút, portalanított kövesút... —; de ez nem jó, mert köves ugyan, de száraz időben poros, esősben meg alaposan sáros. Mondhatunk mi erről az útról amit akarunk. Az igazság, hogy amikor az ezerkilencszázötvenedik esztendőben meg• Megélte már a múltat, jelent? (Szilágyi Mihály felvételei.) épült, nagyon nagy dolog volt. Nagyobb, mint az önállóság, mert ez egy új kapcsolatot jelentett a világgal, még akkor is, ha kocsikerekek zörögtek rajta, még akkor is, ha csizmák és bakancsok taposták, s még nagyon kevés kerékpár. Már volt két-három család, akik százholdasra gazdagodtak, de átlagban 15 hold volt a jellemző. És elérkezett az 1960-as esztendő is, amikorra Üjsolt lakossága 900 fő volt, s ismét más elmozdulás feltételei érlelődtek itt meg. A harmadik Talán erre a korszakra a legjellemzőbb a bevezetőben idézett költemény, mert akkorra értek be igazán ahhoz, a feltételek, hogy Üjsolton ne csak kitekintsenek az emberek, hanem ki is mozduljanak. Elmentek. Akkor sokan elmentek innen is Pestre, Dunaújvárosba, általában az iparba, s ott is ragadtak. Mások pedig a fejlődő Solt itteninél jobb vi-, szonyaira figyeltek. Az egykori Kossuth Termelő- szövetkezetben a kezdeti nehézségek miatt nem jól mentek a dolgok, s az új házak Dunaegyházán, meg az egykori anyaközségben épültek. De volt más elmozdulás is, mert ekkor kezdődött el igazán a tanyákról a beköltözés, s 1964-től 1970-ig 45 családi ház épült, s már nem vályogból, mint a kint- hagyottak. És épült törpevízmű, meg tanácsháza társadalmi összefogással. Lett pártház is, a Kossuth pedig a solti Szikrával egyesült; a közös gazdálkodásban is ezzel elmozdult valami. Mojzes Imrével kihalt az utolsó kanász, s a valamikori juhászok közül már csak R. Nagy László őrzi a nyájat, most valahol Zala megyében, itthagyta a híres künpusz- tákat'. Ez is valami elmozdulást jellemez. • Családi ház, ebédidő. Ilyenkor a traktor is pihen. Egy monológ-lül vson ,i5}:;jfteri 0S3ßliv otolnó Nagy Gábor társadalmi tanácselnök, téesz-dolgoO o :<cn,'v,-r — Hogy ml lesz Üjsolttal? Van. Különösebben semmire sem panaszkodhatunk, de egy biztos, ha föl lehetne kapni a házat és elmenni, akkor itt már nem laknának. Az igényeket idáig bírta a tanács, mert villanyról, vízről, útról, boltról volt sző, de amit már Solt, meg a városok tudnak nyújtani a fiatalságnak, a jövőnek, azzal már itt nem lehet lépést tartani, s szerintem nem is szabad. Amink van • ebben a faluban, azt kell megtartanunk, s mint mindig, majd az idő ezután is eldönti, hogy mi lesz, s ez nemcsak az én véleményem. Csató Károly TÖBB EDÉNY BONYHÁDRÓL • A LAMPART Zománcipari Művek bonyhádi gyára idén közel 200 millió forint értékben készít zománcedényeket. A vállalat — műszaki fejlesztés eredményeként — az V. ötéves terv végére évi 300 millió forint értékű edény gyártását tervezi és fejleszti a termékválasztékot is. (MTI-fotó — Branstetter Sándor — KS.) Űj energiaforrás Két folyó hőmérsékletkülönbségét energiaforrásként lehet felhasználni. Brazíliában az Amazonas menti Manaus városiban az ammóniák gáz előállító üzem mellett működik egy olyain erőmű, amely a folyók hőmérsékletkülönbségét hasznosítja. A hőmérsékletkülönbség következtében elegendő energia keletkezik, hogy meghajtsa a turbinákat. Az erőmű kapacitása 20 millió kilowalttóra. Nem volt nagy felhajtás, minden nyilvánosságot és formaságot nélkülözött a jövő építészeinek budapesti találkozója. Az egyhetes rendezvénynek, a Budapesti Műszaki Egyetem Rózsa : Ferenc kollégiuma, adott otthont. Az Archikon ’76 — elnevezésű szak--,,n mai „diákkongresszus” elsőként Weimarban ült össze három esztendeje, tavaly Bratiszlavában találkoztak a küldöttek, az idén pedig a hazai egyetem volt a vendéglátó. Bár a különböző szocialista országok építészhallgatóinak belső (diákügyei) nem tartoznak a kívülállókra, az viszont már komoly érdeklődésre tarthat számot, hogy milyenek lesznek a holnan építészei, mit tartanak fontosnak, mennyire vannak tisztában azokkal a feladatokkal, amelyek rájuk várnak, mint a szocialista életkörnyezet továbbfejlesztőire. Az ismerkedés döcögve indult, izzadó tolmácsok keresték a szláv nyelvű szakkifejezéseket legérthetőbben kifejezhető magyar szavakat, s az első szekcióülésen még mindenki hosszú és fárasztó elméleti kiselőadásokat tartott. Csillogtatva a felkészültségét. Aztán az első, hajnalig nyúló kötetlen beszélgetés elvágta a fontoskodás merev szálait és kibontotta, izgalmas tapasztalat- cserékkel fűszerezte, napjaink egyik fontos, s talán legtöbbet vitatott témáját. A leendő lakóházak leendő lakói és tervezői okos vagy teljesíthetetlen javaslatokkal álltak elő, sokféle elképzelésből szövögették igen élénk színezetűre a tömeglakásépítésben kínálkozó új lehetőségek témakörét. A bratislavai Peter Vodrazka, az elmélet szereoét hanssúlvoz- ta a tervek kidolgozásában. Andrea Löffler, weimari énítészhall- gató ezzel szemben gyakorlati példával illusztrálta, hoffvnn lehetne nagy tömegben is változatosabb lakástípusokat előállítani? Nagy tetszést aratott, a sima homlokzati felületit lakásonként megbontó „sejtházaiva.l”, amelyet józanabb gondolkodású résztvevők mégis utooi=-«Vusnak nyilvánítottak, mert a kivitelezést olyan műanyag felhasználására alapította, ami jelenleg nem is létezik. Tanulságos volt a különböző elképzelések egybevetése a kiállított rajzokon. A bolgárok város- rendezési terveiben nAldásan parádés főszerepet kapott a természet, a fásítás és parkosítás. A weimari küldöttség pályamunkája szépen oldotta, meg az új, modem városrész hozzáilleszté- sét a régi, történelmi városképhez. Kiugró szépséghibája is volt a szép és megvalósítható elgondolásnak. A harmonikus összképből magányos felkiálltójel- ként kimeredő toronyépület, melyhez, a pályázat elkészítői szerint — a polgármester ragaszkodott. • Az építész diákkonferencia résztvevői Kecskeméttel ismerkednek. A mi építészjelöltjeink egy közösségi lakóház tervével szerepeltek. Az elv lényegében nem ismeretlen a hazai építészetben, gyakorlati alkalmazása azonban azokra a fiatalokra vár, akik hisznek benne. Az esztétikailag kifogástalan, anyagilag is kivitelezhető épületben minden olyan helyiség megtalálható — a bölcsődétől a klubszobákig —, amelyek az itt lakók kényelmét és közlekedését segítik. A hallgatók elmondták, hogv a környezet azért fontos, mert neveli az embereket. A régi belső körfolyo- sós házakban jobban egymás szeme előtt éltek az emberek, s ez nemcsak pletykákra adott alkalmat, hanem családiasabb együttlétre is. A mostani bérházakban, ahogy becsukódik az ajtó a hazatérő mögött, meg| is szűnt minden kapcsolata a szomszédokkal. Ugyanez a helyzet az új lakótelepek java részén is. Hiányzanak belőlük kirakatokkal szegélyezett sétálóutcák, a hangulatos kis terek, ahol az emberek le tudnak ülni, vagy nézelődhetned, beszélgethetnek közelebb kerülhetnek egymáshoz. A házgyári technológiai adott, ezt természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a gyártók, a beruházók és a tervezők előrelátóbb rugalmasabb együttműködése, a mennyiségi elvárások mel-s lett minőségi változást is hozhat az új építkezésekben. Példának a fiatalok, a pécsi lakótelepet említették elismerően. A cseh küldötteket az lepte meg hogy ezt a technológiát éppen tőlük vásárolták és már annyit változtattak, finomítottak rajta, hogy túlszárnyalta az övékét. A szakmai kirándulások újabb élményekkel, tapasztalatokkal gazdagították az Archikon • A cseh küldöttség tagjai „kir értékelik” a Technika és Tudomány Házának szakmai megoldásait. programját. A pécsiek színes, hangulatos lakótelepe azért tett nagy hatást rájuk, mert bebizonyította, hogy igenis lehet szépet és jót alkotni a házgyári elemekből. Kecskeméten az építészeti sokszólamúság nyűgözte le őket. Nem győztek betelni a különböző típusok szépségeivel, s szakmailag is nagyra értékelték e régi értékeket az újban is meg. őrző, sőt kiemelő városrendezési törekvéseket. Rengeteg fényképet, sőt rajzot is készítettek. Emlékezetükbe kitörölhetetlenül beépült minden látnivaló, amivel Kecskemét szolgálhat a jövő városrendezőinek. Akik ma mégcsak tanulják a mesterségüket, de pár év múlva remélhetőleg eredményesen munkálkodnak majd környezetük szebbé és jobbá tételén. KECSKEMÉTI VÁROSNÉZŐBEN | KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN Elmozdulások
