Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

J kijt, a szimferopoli tv-gyár dol­gozóját. A KISZ megyei bizottságán az ifjúsági vezetők, s a komszomo- listák a Bács-Kiskun megyében dolgozó fiatalok munkájáról, eredményeikről, s a KlSZrszer- vezeti életéről beszélgettek. Dél­után megnézték a megyeszék­hely nevezetességeit. Ma a kecskeméti sajtóház klubjában a Petőfi Népe szer­kesztőségének Bálint György KISZ-alapszervezete látja ven­dégül a komszomolistákat. Dél­után Baján, majd Bácsalmáson folytatódik a program. Üzemi fiatalokkal, diákokkal találkoz­nak, s több ifjúsági klubba is ellátogatnak. Itt-tartózkodásuk során a ka­locsai, kiskunhalasi, kiskőrösi, kiskunfélegyházi, majsai, duna- patajai és hartai fiatalokkal, munkájukkal, életükkel ismer­kednek a komszomolisták. T. L. A gazdasági növekedés lehetőségei Bács-Kiskunban Megkezdődtek a közgazdászhetek Kecskemét is bekapcsolódik a konténeres szállítási hálózatba Tegnap Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában ke­rült sor a Bács-Kiskun megyei közgazdászhetek megnyitására. Dr. Körösi József, az MKT me­gyei szervezetének elnöke a ren­dező szervek — a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, a Tudományos és Ismeret- terjesztő Társulat, a Magyar Agrártudományi Egyesület — megyei szervezetei nevében kö­szöntötte a résztvevőket. A megnyitót követően Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese A gazdasági nö­vekedés helyzete és további le­hetőségei Bács-Kiskun megyé­ben címmel tartott előadást. — A gazdasági növekedés napjaink izgalmas és aktuális kérdése szerte a világon — mon­dotta előadásának bevezető ré­szében Tohai László. — A jö­vőre Tokióban megrendezésre kerülő közgazdasági világkong­resszusnak is a gazdasági növe­kedés lesz a témája, amelyről a földkerekség különböző részein élő közgazdászok más és más né­zeteket vallanak. Általánosan elfogadott nézet, hogy az előrehaladás, az élet- színvonal és az életkörülmények javításának fontos feltétele a gazdaság folyamatos növekedése. Ennek forrásai: a műszaki fej­lődés, a beruházások, a népes­ség-munkaerő, a földrajzi kör­nyezet, a társadalmi környezet. A szocialista világrendszer bebi­zonyította, hogy nagyobb fejlő­dési ütemre, gyorsabb gazdasági növekedésre képes, mint a kapi­talista. Ezt tükrözik hazánk eredj ményei is. Ezután az előadó a magyar népgazdaság V. ötéves tervét ele­mezte, majd Bács-Kiskun gaz­dasági növekedésének forrásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy bár a megye gazdasági élete nem függetleníthető az ország általá­nos helyzetétől, mégis megvan sajátos arculata, helye és szere­pe a népgazdaság egészében. Földrajzi környezet szempontjá­ból településhálózatára jellemző egyrészt, hogy viszonylag magas a városi lakosság aránya, más­részt pedig a lakosság egyne­gyede a tanyákon él. Közlekedé­se jó, országos és nemzetközileg fontos vasútvonalak, közutak szelik át. A megyét 100 kilomé­ter hosszan érinti Európa legna­gyobb folyója, a Duna, amely­nek nemzetközi jelentősége a Duna—Rajna—Majna csatorna megépítésével tovább növekszik. Távlatilag pedig a megépülő Duna—Tisza csatorna jelent to­vábbi gazdasági növekedési le­hetőséget. Bácá-Kiskun mezőgaz­dasági jellegű, ezért elsősorban az élelmiszeripar fejlesztésere kedvezőek az adottságai. A továbbiakban az előadó rá­mutatott, hogy a megye lakos­ságának létszáma növekedőben van, korösszetétele a munkaké­pes korúak aránya szempontjá­ból javul, s városainknak lélek- száma állandóan gyarapodik, Ezek a változások a népesség munkába vonhatóságát javító té­nyezők. A munkaerőforrást meg­haladó igények azonban követ­kezetesebb munkaerő-gazdálko­dást követelnek. Az ötéves terv végrehajtásáról szólva Tohai László rámutatott, hogy a beruházások megvalósí­tása az ipari, a mezőgazdasági termelés növelése a gazdaság szocialista vonásainak további erősítését, a megyei adottságok jobb kihasználását, a fejlesztés intenzív módszereinek alkalma­zását s az ország fejlettségi szín­vonalától való elmaradás csök­kentését igénylik. Mindehhez természetesen a lakásépítés, a közművek, a kereskedelmi, köz­lekedési, szociális, egészségügyi, kulturális ellátás fejlesztési cél­kitűzéseinek végrehajtására is szükség van. E célok megvalósí­tásának segítésére hívta fel a megye közgazdászait. N. O. November 1-én a MÁV a kecskeméti pályaudvart is be­kapcsolja a belföldi szállítótartályos városközi gyorsforgalmi fuvarozás hálózatába. A megyeszékhely lesz a rendszer 19. tagja. Az áruk a bekapcsolt állomások között már ezer darab közepes — öttonnás — tartályládában utaznak. Az állomások között expressz- és gyorsteherszerelvények, az állomások és a fuvaroztató vállalatok telephelyei között pedig legtöbb eset­ben a Volán vállalatok tehergépkocsijai továbbítják a konté­nereket — a MÄV megbízásából. Így a városközi konténeres szállítás háztól házig történik, s igen gyorsan. Budapest és a vidéki városok között 24 óra alatt, a fővároson keresztül 48 óra alatt bonyolítják a fuvarokat. A konténeres szállítást rend­szeresen igénybe vevő vállalatok, s a helyi üzemek már kérték, hogy Kecskeméten és a megye- székhely körzetében is használ­hassák ezt a szállítási módot. Ezért néhány nap múlva a MÁV itt is megkezdi a konténeres szál­lítást. A megyében még új szol­gáltatás megismertetésére bemu­tatót rendezett a szegedi vasút- igazgatóság és a Közlekedéstudo­mányi Egyesület kecskeméti szer­vezete. Hetven helyi vállalat szakembereit hívták meg, akik a kecskeméti állomáson megte­kintették a konténereket és a 9. számú Volán rakodóeszközeit — természetesen munka közben. A bemutató után a Tudomány és Technika Házában a meghí­vottak megismerkedhettek a szál­lítási mód előnyeivel és lehetősé­geivel. Kiss Károly, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a konténeres áruszállítás vala­mennyi résztvevő érdekeit jól szolgálja, azáltal, hogy jelentősen csökkenti a kézi rakodást, s a csomagolási költségeket. Ugyan­akkor lényegesen megrövidül a szállítási idő, és szinte teljesen kiküszöbölhető a szállítás közben keletkező károk. Lehetővé teszi a konténer használata a gépi ra­kodóeszközök jobb kihasználását is, mert általában a már meg­levő eszközökkel is könnyen ke­zelhető, mozgatható az öttonnás tartályláda. További előnye a szolgáltatásnak, hogy a gyors és menetrendszerű árutovábbítás mi­att a vállalatoknál eredményesen tervezhető a szállítás. Igen fontos most, hogy a kecs­keméti állomáson, és annak 40— 50 kilométeres körzetében — ahol a Volán gépkocsijai szállítják a konténereket — minél hamarabb egyenletes forgalom alakuljon ki. A zárt szállítási lánc előnyeit csak akkor élvezhetik igazán a fuvaroztatók. A jelenlegi technikai lehetősé­gek mellett is jól kihasználhatók a szállítási mód előnyei, a vár­ható fejlődés azonban szükségessé teszi, hogy a kecskeméti Alsó-pá­lyaudvar bővítésekor konténerke­zelő részleget létesítsenek. A ra­kodást egyelőre a 9-es Volán végzi, most beszerzett önrakodó gépkocsijával és hattonnás autó­daruval, melyekből az év végére már hat darabbal rendelkeznek. A Volán, ez évi forgalmi adatai szerint, naponta még 50—60 va­gon be, illetve kirakodását vég­zi kézi munkával. S éppen ezek, a ma még kézzel rakodott áru­féleségek a leginkább alkalmasak a közepes konténerekben való szállításra. A bemutató és a tájékoztató hasznát jelezték a meghívottak kérdései, amelyek azt tükrözték, hogy nagy az érdeklődés Kecske­méten a tartályládás vasúti szál­lítás iránt. Zs. A. Erős lehűlés várható október második felében, amelyet a hónap 27. és 31. napja között a szélvé­dett helyeken talajmenti fagy kí­sér. Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzését a faluhelyen élők, a mezőgazdaságban dolgo­zók sok évtizedes tapasztalata is megerősíti. A legtöbbször ugyanis fagyos éjszakák előzik meg a no­vember eleji enyhébb napokat Bács-Kiskun megye mezőgazda­ságára elég nagy veszélyt hoz ez az időjárás-változás. Nemcsak a cukorrépa^ a kukorica jelentős ré­sze betakarítatlan, hanem a fagy­ra igen érzékeny szőlő, alma, fű- szerpaprika és pritaminpaprika is. Gyors, emellett igen szervezett munkára van szükség, s az erők megfelelő átcsoportosítására, hogy a meglevő termékből semmi ne menjen veszendőbe. Akad olyan gazdaság, amelyik­nek tízezer mázsányi szőlője, te­mérdek fűszerpaprikája^ almája Gzedetlen. Másutt a csemege- és a paradicsomi alakú paprika ma­radt kint a kertészetben. Számos nagyüzem vetőmagnak termesz­tett kukoricát, amelynek csíraké­pességét a fagy lerontja, csak ta­karmányozásra használható fel. Megannyi fagyérzékeny termék és termény, amelyekben óriási kárt XXXI. évf. 249. szám Ára! 90 fillér 1976. okóber 21. csütörtök • Munkában a Volán billenőkeretes önrakodó gép­kocsija. • A konténereket zömmel ilyen autódaruk rakják majd vagonokra • Meggyorsult a fűszerpaprika szedése Bátyán. Képűnkön gyűjtik és a feldolgozó helyre szállítják a háztájiban termett paprikát. (Pásztor Zoltán felvétele.) , .. . •_!!_. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Szimferopoli komszomolisták érkeztek a megyébe Szimferopol testvérvárosunk­ból KomszomoLdelegáció érke­zett tegnap Kecskemétre. Né­meth Ferenc, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára fogadta az egy hétig Bács-Kiskun me­gyében tartózkodó vendégeket Valerij Nyikulint, a szimferopo­li városi Komszomol-bizottság első titkárát, a delegáció veze­tőjét és tagjait, Szergej Anatol- jevics Vokulenkót, a keresi Gépipari Automatizálási Főisko­la főmérnökét, Ljubov Fjodor óvna Skljodát, a szaki szovhoz mun­kásnőjét, Jurij Dulepovot, a szimferopoli Komszomol-iskola politikai osztályának vezető he­lyettesét és Valerij Petrakovsz­AX MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Erős lehűlés és fagy október második felében Ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok A ma ifjúmunkásai az ezred­forduló tapasztalt szakemberei lesznek, csakúgy mint azok, akik még most tanulják választott szakmájukat. Nem véletlen tehát, hogy a legmagasabb párt- és ál­lami fórumokon határozatok, tör­vények és állásfoglalások szület­tek arról, hogy megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani a ta­nulóifjúságra, a pályakezdőkre. Az idei ifjúmunkás- és szakmun­kástanuló-napok gazdag program­ját is az jellemzi, hogy a KISZ feladatot kér és vált»’ sajátos esz­közeivel segít és segíthet a pá­lyaválasztásban, a szakmai-poli­tikai nevelés és képzés egész fo­lyamatában, valamint a munka­helyi beilleszkedésben. A megyei megnyitón, október 23-án délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tanácskozás lesz szakmunkástanulók, üzemi KISZ-titkárok, gazdasági veze­tők és a szakmunkásképző inté­zetek vezetőinek részvételével „Az üzemek és iskolák a szak­munkásnevelésért, a pályakezdő­kért” címmel, s ezen megvitat­ják azt is, hogy az üzemekben miként lehet az eddigieknél job­ban segíteni a szakmai képzést, a továbbtanulást. A „LAMPART” Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében, ahol korábban jelentős sikereket értek el a KISZ-radar elnevezésű akcióban, amely a termelés ésszerűsítését, a takarékosságot hivatott segíteni, szintén tanácskozást tartanak a hónap utolsó napján azon tuda­tosítják a jó módszereket. A járási-városi rendezvények között szép számban lesznek Ka­locsán, Kiskőrösön, Szánkon kü­lönböző szakmai-politikai vetél­kedők. Fórumot tartanak „Főis­kolások a szakmunkásképzésért” címmel Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kolán, valamint Baján, ahol a • 609. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Tanítóképző Főiskola KISZ bizottsága közösen vitatja meg ezt a, témát. A találkozók és tapasztalatcserék közül kiemel* kednek a „Nyitott kapuk napja” című programok. Például októ­ber 30-án úttörőcsapatok látoeat- nak el a kiskunmajsai gimná­ziumba és a MEZŐGÉP üzemébe, valamint a Jánoshalmi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Inté­zetbe és néhány termelőszövet­kezetbe. Természetesen az idén is meg­rendezik az ifjúmunkások, a pa­rasztfiatalok és a diákok találko­zóját, amelynek színhelye Kun- szentmiklós lesz, s számtalan ki­állítás nyílik divatbemutatót tar­tanak majd, f ró—olvasó találkozó­kat. Jó szórakozást és kikapcso­lódást ígér részvevőknek és né­zőknek egyaránt mintegy húsé sportesemény is. Ca, K. Másodvetésű zöldbab a Kecskeméti Konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár szerződéses partnerei közül ez évben számosán vállalkoztak másodveté­sű zöldségfélék termesztésére. Bács-Kiskunban és a szomszédos megyékben 381 hektár zöldbabot, 34 hektár uborkát, 10 hektár céklát, valamint káposz­tát vetettek az országos akció meghirdetése, július 9-e után. A zöldségfélék egy része már konzervipari fel* dolgozásra alkalmas és a termelők folyamatosan továbbítják a gyárba. A Kecskeméti Konzervgyár eddig 200 tonna másodvetésű zöldbabból készített tartósított terméket Ha az időjárás kedvezőbbre fordul, újabb 200 tonna zöldbabra számíthat a fel­dolgozó üzem. Képünkön a zöldbabot dolgozzák fel a Kecskemé­ti Konzervgyárban. Veszélyben a szőlő, az alma és a paprika a kertészetekben tehet az október végi erős lehű­lés. Az a gazdaság, amelyik a saját erejéből nem képea a fagy előtt betakarítani kertészeti termékeit, kérjen segítséget Erinek megszer­vezésében íj tanácsok szakigazga­tási szervei és a területi szövet­ségek közreműködnek. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom