Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI ff ÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évi. 231. szám Ára: 90 fillér 1976. szeptember 30. csütörtök A fegyveres erők napján Szeptember 29-én délelőtt 10 órakor rót­ták le kegyele­tüket a fegyve­res erők tagjai — katonák, rendőrök, mun­kásőrök — a kecskeméti Kossuth-szobor előtt, emlékez­ve a pákozd- sukorói győze­lemre. A fegy­veres testületek tagjai koszorúi­nak elhelyezé­sét követően az úttörők, az if­júgárdisták bo­rították el virággal Kossuth La­jos szobrának talapzatát. A fegyeveres erők napja alkal­mából került sor tegnap délelőtt a kecskeméti Kossuth téren száz­negyven úttörő honvédelmi gár­dista, valamint hatvan ifjúgárdis­ta avatására is. A hat kecskeméti úttörőcsapat­tól érkezett pajtások a további­akban különböző úttörő-alegy­ségekben tevékenykednek, ismer­kedhetnek az MHSZ, a Magyar Vöröskereszt, a Polgári Védelem, valamint a BM közlekedési al­osztályainál folyó munkával, megbízást kérhetnek őrsüknek, rajuknak. Fogadalmuk szerint a pákozdi csata hőseihez, azok utódaihoz, a fegyveres testületek tagjaihoz akarnak hasonlóvá lenni, mun­kájukkal kiérdemelni a gárdista címet. ANDREJ GROMIKO LEVELE KURT WALDHEIMHEZ Szovjet szerződéstervezet az erőszakról való lemondásról 'ÍV' NEW YORK Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere levelet intézett Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához, és ebben azt java­solta, hogy az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakának napirendjére fontos és sürgős témaként vegyék fel az erőszakról, a nemzetközi kapcsolatokban történő lemon­dásra vonatkozó világszerződés megkötésének kérdését. Andrej Gromiko felkérte Kurt Waldheimet, hogy a levelet az ENSZ közgyűlésének hivatalos dokumentumaként köröztesse. A szovjet külügyminiszter le­veléhez mellékelte a szerződés tervezetét. A Szovjetunió az ENSZ-köz­gyűlés 31. ülésszakának szónoki emelvényéről ismét felhívással fordult minden államhoz: sokszo­rozzák meg erőfeszítéseiket a je­lenlegi államközi kapcsolatok leggrandiózusabb méretű és je­lentőségét tekintve legfontosabb problémájának megoldásáért, a fegyverkezési hajsza megszünte­téséért és a leszerelésért. A Szovjetunió az ülésszak elé ter­jesztette a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó emlékira­tát. Ezzel egyidejűleg fontos és sürgős kérdésként azt indítvá­nyozta, kössenek világszerződést arról, hogy a nemzetközi kapcso­latokban nem alkalmaznak erő­szakot. A szerződés határidő nélküli lenne, a világ bármely állama bármikor aláírhatná. A szovjet külügyminiszter le­velének tartalma szoros össz­hangban áll mindazzal, amit kedden, a késő esti órákban mondott el az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén. Beszédében egyebek között / kijelentette, hogy az ENSZ-ben rejlő lehetőségek nincsenek ki­használva, a világszervezet nem áll mindig feladata magaslatán, így volt ez Indokínában, így van most a Közel-Keleten, Cipruson és Afrika déli részén. Nem kapcsolódott be az ENSZ az emberiség előtt álló legége­tőbb probléma, az új világháború veszélye elhárításának biztosítá­sába sem. A Szovjetunió — mon­dotta a külügyminiszter — el­utasítja azt a baljós következ­tetést, hogy az ember képtelen véget vetni a fegyverkezési haj­szának. A béke lenini eszméi újult erővel jutottak kifejezésre az SZKP tavasszal megtartott XXV. kongresszusának határo­zataiban. A kongresszus a Szov­jetunió külpolitikai tevékenysé­gének egyik fő feladataként je­lölte meg: el kell érni, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A OVH támogatja a megye vízügyi ágazatának fejlesztését Dr. Gergely István államtitkár Kecskeméten Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­ke tegnap Kecskemétre látogatott, ahol Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Az ezt követő megbeszélésen részt vett dr. Gajdócsi István, a megyei tanácselnök, Kecskemét város párt- és állami vezetői, valamint a vízügyi szakterület illetékes ve­zetői. Áttekintették az ágazat és a megye szempontjából is fontos vízügyi fejlesztési célkitűzéseket — mint a Duna—Tisza csatorna, az alpári víztározó, a dunai és tiszai vízi szállítás területi előfel­tételeinek megteremtése, stb. — Ezzel kapcsolatban megállapod­tak abban, hogy a tervezésnél és az előkészítésnél szorosabb kap­csolatot alakítanak ki, kölcsönö­sen informálják egymást a fel­adatokkal összefüggő kérdésekről. A megye vezetői kérték az elő­készítő munka gyorsítását, s a végleges nyomvonalat, valamint területi igények megjelölését, mert ezek az egyéb ágazatok — ipar, mezőgazdaság, közlekedés, stb. — jelenlegi és távlati fejlesz­téseit, valamint telepítését befo­lyásolják. Ezután részletesen át­tekintették a megye közműves vízellátásának, csatornázásának hosszú távú terveit, valamint pénzügyi kivitelezési lehetőségeit. Ezen belül részletesebben meg­vizsgálták Kecskemét és Baja ezzel kapcsolatos gondjait. Egyet­értettek abban, hogy a megye- székhelyen a III. sz. víznyerő te­lep létesítésének előkészítését az V. ötéves tervidőszakban meg kell kezdeni. A szennyvíztelep ki­vitelezésének gyorsítását pedig az OVH elvben jóváhagyja, s pénz­ügyi támogatásának lehetőségeit megvizsgálja. Ugyancsak egyetért az Országos Vízügyi Hivatal a Csukás-ér városi szakasza végle- leges kiépítésének meggyorsítá­sával. Baja város vízellátásának, s csatornázásának fejlesztése szintén a kiemelt feladatok közé tartozik. Az ott tervezett vastala- nító berendezés kivitelezését az OVH Bajai Vízügyi Igazgatósága alvállalkozói munkával segíti. A kalocsai regionális vízmű északi szárnyának (Foktő—Dunapataj között) kiépítésével az OVH egyetért, s az V. ötéves tervben öt-hat millió forinttal járul hozzá. Továbbra is jelentős OVH-tá- mogatásra számíthatnak azok a települések, amelyek társulati úton építenek vízműveket, illetve létesítenek szennyvíztelepeket Ezek kivitelezéséhez az- Országos Vízügyi Hivatal 60 millió forint segítséget nyújt. A vízellátás, csatornázás fej­lesztésénél az Országos Vízügyi Hivatal elsősorban a városokat és nagyobb településeket támogatja és külön' kiemeli a vízművesítés- sel arányos szennyvízcsatorna­hálózat építésének szükségességét. Az e téren mutatkozó lemaradá­sokat is folyamatosan pótolni kell. A mezőgazdasági vízhasznosítás és öntözésfejlesztés megyei elő­irányzataival az OVH egyetért és a MÉM által támogatott öntöző­telepekhez a főműveket kiépíti. A megbeszélés résztvevői végül a környezet- és természetvédel­mi, valamint az ezzel kapcsolatos vízügyi feladatokat vitatták meg. A vízügyi igazgatóság a folyam­szabályozási munkáknál és a fő­művek építésénél az ezzel kapcso­latos érdekeket figyelembe veszi és biztosítja az érintett területek természeti értékeinek megóvását. S. B. Október a múzeumok hónapja Október elsején Dunaújváros­ban dr. Szekér Gyula miniszter­elnök-helyettes nyitja meg az idei múzeumi és műemléki hó­napot — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Gönyei An­tal, a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője. A 15. országos múzeumi és műemléki hónap mintegy hatszáz. rendezvényt kínál a múzeumba­rátoknak, száznyolcvan új kiál­lítás tekinthető meg, s ezen túl több mint kétszáz előadás, negy­ven hangverseny, húsz műemlé­ki kirándulás, huszonnégy tudo­mányos konferencia hivatott el­mélyíteni a közönség és a mú­zeumok kapcsolatát. A Bács-Kislcun megye intéz­ményei is számos eseménnyel kapcsolódnak be a múzeumi hó­nap programjaiba. A kecskeméti Katona József Múzeumban rendezik meg a Nagybányai Művésztelep című kiállítást. A Magyar Nemzeti Ga­lériával közös előkészítésű tárlat kezdete lesz annak a több évre tervezett sorozatnak, amely ^ A magyar művésztelepek, műhe­lyek és stílusok összefoglaló cí­men mutatja be a gödöllői, a kecskeméti és a többi művészte­lep alkotóinak munkásságát, a Lechner-műhelyt, és a kubizmus hatását a magyar művészetre. A megye többi múzeumában októberben elsősorban néprajzi­helytörténeti jellegű kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Baján látható a „Szövés népmű­vészete”, Kiskunfélegyházán ok­tóber 10-én nyitják meg „A fém­művesség Kiskunfélegyháza kör­nyékén” című gyűjteményt. Szalkszentmártonban, a Petőíi- házban „A hagyományos paraszti gazdálkodás emlékei a tárgyak, a fényképek tükrében”, Dunave- csén pedig a „Paraszti háztartá­si eszközök” című kiállítás vár­ja a közönséget. A múzeumi hónap során szá­mos ismeretterjesztő rendezvényt is tartanak. Kecskeméten októ­ber 6-án rendezik meg a mú- zeumbarát szakosztály első ösz- szejövetelét. Baján a középiskolákat keresik fel a múzeum régészei. Kiskun­félegyházán is elsősorban az if­júság helytörténeti érdeklődését elégítik ki az előadások. Kalo­csán Amerika nagy múzeumai­val és Kelet-Afrika művészeté­vel ismerkedhet meg a hallgató­ság, és műemléki sétát tervez­nek a városban. P. M. Napló a vörös övezetből Egy nyájat adtak cserébe 3. oldal S. oldal Bács-Kiskun élelmiszeripara a BNV-n «. oldai BŰZATERMESZTŐK TANÁCSKOZÁSA BAJÁN Korai vetés - jobb termés A munkahely példája Az élet minden területéről hozhatnánk példákat annak bizonyítására, hogy az első hónapok hosszú időre meg­határozhatják, kiből milyen munkás lesz. A pályakezdő óhatatlanul alkalmazkodik a kialakult szokásokhoz, a kö­zösség mércéje az övé is. Ha egy üzemben műszakkezdés­kor mindenki bekapcsolja gé­pét, eszébe sem jut, hogy csengetéskor kezdje meg a készülődést. A felületes mun­kára hajlamosakat a közösség megrovása visszatarthatja a selejtgyártástól. Kezdő peda­gógus szorgalmasan tanulmá­nyozza a szakirodaimái, ha ezt látja idősebb kollégáitól. Udvariasan, előzékenyen szol­gálja ki a vevőt az a fiatal eladó, aki olyan boltba kerül, ahol komolyan veszik a ke­reskedőkkel szemben jogosan támasztott igényeket. A kívánatos állapot felis­merése és kialakítása két kü­lönböző dolog, óhajokkal, al­kalmii nekibuzdulásokkal nem érhető el, hogy a kezdő szak­emberek teljesen kibontakoz­tassák képességeiket, haszno­sítsák ismereteiket, megtanul­janak közösségben dolgozni. Beszéltünk olyan szakmun­kásokkal, mérnökökkel, akik­től senki sem kérdezte meg, értik-e a rájuk bízott mun­kát, senki sem segítette őket a mindenki számára nehéz kezdéskor. De az efféle maga­tartás a kisebbik baj. Akiben tehetség, munkakedv és fele­lősség van, az előbb-utóbb megtanulja mesterségét. (Gyor­sabban érné el a kívánt szin­tet, ha valakit melléje állí­tanának.) Gyakoribb eset, hogy hi­bás, összecsapott munkát ii átvesznek pályakezdőtől. So­kan talán szükséges jóindu­latnak vélik az ilyen maga­tartást, hiszen az ifjú eszter­gályostól, mérnöktől, pedagó­gustól nem várható az idő­sebbektől megkívánható szín­vonalú teljesítmény. Ez rész­ben, de csak részben igaz. Nyilván a tapasztalt szakem­ber gyorsabban, ügyesebben old meg egy feladatot, mint ifjú pályatársa. A vásárlót nem érdekli, hogy a cipőt ifjú szakmunká­sok, vagy idősebbek készítet­ték. Szidja a gyárat, ha a második héten búcsút mond a talp a felsőrésznek. A beteg a fiatal orvoshoz éppoly bi­zalommal fordul, mint a ru­tinos doktor bácsihoz. A bal­esetet okozó gépkocsivezetőnél sem lehet mentőkörülmény a gyakorlatlanság. Alapvető minőségi követel­mények tehát mindenhol és mindenkor érvényesek. A munkahely légkörétől, az ott kialakított szokásoktól is függ, hogy a pályakezdők erejük megfeszítésével, örömmel dol­goznak-e, vagy sem. Hiába papolnak a minőségről ott, ahol a hóvégi hajrá sürgeté­sére — elmegy még — jelszó­val átveszik a gyenge, kishi- bás munkát, ahol a munka­társak tessék-lássék dolgoz­nak. Az szolgálja a fiatalok érdekeit, aki szerető szigor­ral vizsgálja munkáikat, és személyesen példázza a szép követelményt: „Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy csil­lag megy az égen, úgy érde­mes”. Tudósok, művészek gyak­ran hivatkoznak mesterükre: neki köszönhetem, hogy itt tartok. Kétkeziek, műszakiak, orvosok, mérnökök közül so­kan megnevezhetnének olyan hajdani szaktársat, kollégát, főnököt, aki megtanította őket dolgozni, közösségben gondol­kodni. Tőlünk, középkorúnktól, idő­sebbektől is függ, hogy mi­lyen színvonalon élünk tíz- húsz év múlva. Felelősek va­gyunk az utánunk következők munkaerkölcséért, közérzeté­ért. H. N. Megyei búzatermesztési tanács­kozást tartottak Baján, a járási hivatal tanácstermében a mező- gazdasági nagyüzemek szakembe­rei. Fenyvesi Károlynak, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezési osztálya termelési fel­ügyelőjének megnyitója után dr. Németh István, a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének tit- kárhelyettese tartott előadást. Többek között elmondta, hogy a körzetben levő termelőszövet­kezetek az idén csaknem 53 ezer hektáron 45,8 mázsa hektáron­kénti átlagtermést értek el. A hozamok — a természeti ténye­zők figyelembevétele mellett — jobb agrotechnikával, megfelelő fajták termesztésével, a vetési időpontok betartásával, gépesítés­sel, jól szervezett betakarítással még növelhetők. Az előadó adatokkal bizonyítot­ta be, hogy az október eleji ve­tés magasabb terméseredménye­ket hoz. Foglalkozott a korán le­kerülő elővetemények termésnö­velő hatásával. Kitért a fajták igényének megfelelő talajvizsgá­latokon alapuló műtrágyaadagok fontosságára. Leszögezte, hogy jó hatással volt a terméseredmé­nyek alakulására a repülőgépes növényvédelem bevezetése, vala­mint az idejében történő betaka­rítás. Javasolta az előadó, hogy a hasznos tapasztalatokat az idei vetésnél alkalmazzák a közös gaz­daságok. Molnár János, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság igazgatóhelyettese elmondta: az 56,1 mázsa hektá­ronkénti átlagtermést a gazdaság úgy érte el, hogy búzaterületének 43 százaléka kukorica elővete- mény után került magágyba. Rá-i mutatott, hogy ha búzát vetnek búza után, a sokévi tapasztalat szerint a Száva illetve a Libelulla nevű fajták adják a legjobb eredményt. Megemlítette, hogy szükség lenne egy jó minőségű, 60—70 so­ros tárcsás vetőgépre, amely in­IA sükösdi Május 1. Termelőszövetkezetben is megkezdték a búza vetését. Az árpavetőmag magágyba helyezése már megtörtént 200 hektáron. Képünkön: a 32-soros Lajta vetőgép, megtöltés után. (Pásztor Zoltán felvétele.) dító műtrágyát is képes kijuttat­ni, de ilyen gép nem kapható. Leitert János, a hartai Erdei Ferenc Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet termelési elnökhe­lyettese elmondta, hogy a terme­lőszövetkezet az idén megközelí­tően 1600 hektáron 51 mázsa át­lagtermést ért el. Kiemelte: a termelőszövetkezetben végzett kí­sérletek azt igazolják, hogy az október 15-ig elvetett búza 4—5 mázsával több termést adott, mint a későbbi vetésű. Szabó István, a felsőszentiváni termelőszövetkezet elnöke a té­mával kapcsolatban elmondta, hogy eredményeiket az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti In­tézet által javasoltak alapján ér­ték el. Terméseredményük több, mint 1400 hektáron , átlagosan 52,1 mázsa búza volt hektáronként. A tanácskozás végén kiosztották az SZK—5-ös és az SZK—6-os kombájnok vezetőinek versenyé­ben helyezést elérteknek a ju­talmakat. A versenyt a TRAKTO- ROEXPORT Szovjet Külkereske­delmi Vállalat és az AGRO- TRÖSZT közös megállapodása alapján a megyei AGROKER kezdeményezte. Az SZK—5-ösök versenyében az első helyezett Árva Lajos, a bátyai Piros Pap­rika Termelőszövetkezet kombáj- nosa. Az SZK—6-osok versenyé­ben pedig ősz István, a bácsal­mási Petőfi Termelőszövetkezet arató-cséplőgép-vezetője lett az első. Mind a ketten továbbjutot­tak az országos versenyre. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett verseny alapján szintén Árva Lajost, valamint if). Gáspár Józsefet, a jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezet ara- tó-cséplőgép-kezelőjét küldik a fiatalok országos vetélkedőjére. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom