Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

'%-KECS^'" XXXI. évi. 218. szám Ára: 90 fillér 1976. szept. 15. szerda AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Várható időjárás ma estig: nyugat felől időnként erősen megnövekvő felhőzet, a Dunántúlon helyenként zá­poresővel, zivatarral. Több alkalom mai megélénkülő, helyenként megerősödő déli szél. A legalacsonya bb éjszakai hőmérséklet 11—16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25—29 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS TOVÁBB NÖVELIK A TERMŐTERÜLETET a cukorrépát a tompái Szabadság Tsz-ben • A szekszárdi MEZŐGÉP egysoros gépével 400—600 mázsa répát takarít be Szilvási Ferenc, Nagy István és Kábái Antal traktoros. • Jól fejlett a répa, rekord- termésre számíi Vörös Ferenc, a növény- termesztés ágazat- vezetője; Budapest küldöttsége Moszkvában Koszorúzás a Lenin Mauzóleumnál és az Ismeretlen Katona sírjánál Katona Imre, a budapesti párt- bizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke és a budapesti napok alkalmából Moszkvában tartózkodó magyar ( küldöttség többi tagja kedden délelőtt koszorút helyezett el Vla­gyimir Iljics Lenin mauzóleumá­nál és az Ismeretlen Katona sír­jánál. A koszorúzáson szovjet részről részt vett Vlagyimir Promiszlov, a Moszkvai Városi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Rai- sza Gyementyeva, a városi párt- bizottság titkára és több más hi­vatalos személyiség. Magyar rész­ről ott volt Tóth József követ-ta­nácsos, a moszkvai magyar nagy- követség ideiglenes ügyvivője. Lerótták kegyeletüket Lenin és a Nagy Honvédő Háborúban el­esett hősök emléke előtt a buda­pesti napok alkalmából Moszkvá­ba érkezett magyar sportolók, művészek, újságírók is. A magyar delegációt kedden délelőtt fogadta Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkára. * A moszkvai Csajkovszkij hang- versenyteremben kedden délután a szovjet főváros dolgozóinak nagygyűlése keretében nyitották meg a budapesti napokat. (MTI) Napirenden a mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Ma üzemlátogatás és előadás Vaskúton A mezőgazdasági termelés időszerű tennivalóiról kétnapos tanácskozás kezdődött kedden délután Baján, a megyei taná­csok elnökhelyettesei, mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezetői, a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsé­gei képviselőinek részvételével. Az értekezleten megjelent dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Borbély Sándor, az MSZMP KB Ipari és Mezőgazdasági Osz­tályának vezetője, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács István, a MÉDOSZ főtitkára, Nyíri Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyette­se, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, továbbá az ország számos mezőgazdasági nagyüzemének, intézményének igazgatója, vezető beosztású szakembere. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter össze­gezve az 1975—76-os gazdasági év tapasztalatait, megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüze­meken kívül, a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás, -gyártás is gondosan készült az elmúlt év őszi, az idei tavaszi és nyári me­zőgazdasági munkákra. Az eddigi teendők sikeres elvégzése vala­mennyi résztvevő összehangolt te­vékenységének együttes eredmé­nye. Szólt a miniszter a gyümölcster­melés várható eredményeiről, fel­hívta a mezőgazdasági szakembe­rek figyelmét arra, hogy a jövő­ben növeljék tovább az öntözhető gyümölcsösök területét. Az elkövetkező hetek egyik legíontosabb teendői között em­lítette dr. Romány Pál a mintegy 18 millió tonna szervestrágya ki­hordását és alászántását. Eddig az országban mintegy 220 ezer hektárt istállótrágyáztak. Az őszi mélyszántás mielőbbi befejezésé­hez több mezőgazdasági üzemnél be kell vezetni a talajmunkában a több műszakot, mivel néhány al­földi megye kivételével sok gaz­daságban a gabona betakarítása utáni szántást sem végezték el. Az állattenyésztés eredményei­ről szólva, megemlítette a mi­niszter, hogy a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére hozott in­tézkedések eredményeként bizta­tó ütemben emelkedett a tejter­melés. A sertéstartási kedv is megnőtt, ennek következtében a kocaállomány a háztáji kisegítő gazdaságokban 23, a mezőgazdasá­gi szövetkezetekben 4,4, az állami gazdaságokban 6,8 százalékkal gyarapodott. (Bács-Kiskun megyé­ben ez év június 30-án már 82 ezer kocát tartottak nyilván, töb­bet, mint az utóbbi években. Szerk.) További feladat — hang­súlyozta dr. Romány Pál — a nagyüzemi kocaállomány növelé­se és a kisüzemek állattartásának segítése. Az élelmiszeripar az idén vá- gottbaromfiból 25 százalékkal, to­jásból 30 százalékkal többet érté­kesít. A továbbiakban a mezőgazdaság anyagi és műszaki ellátásáról, be­ruházásairól beszélt Romány elv­társ. Végül átadta a mezőgazda­ság kiváló dolgozója kitüntetése­ket és miniszteri elismerő okleve­leket a kiemelkedő munkát végző mezőgazdasági vezetőknek. Dr. Kovács Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes beszélt ezután a vállalati és szövetkezeti középtávú tervké­szítés tapasztalatairól, majd is­mertette a következő esztendei üzemi tervek készítésének irány­elveit. Szerdán délelőtt üzemlátogatás­sal, a vaskúti Bácska Termelőszö­vetkezet nagyüzemi tehenészeté­nek megtekintésével folytatódik a kétnapos mezőgazdasági tanácsko­zás programja, majd Váncsa Jenő miniszterhelyettes körvonalazza a résztvevők előtt a mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseit. A miniszterhelyettes előadását kor- referátumok követik. Sz. F. Mindenütt megkezdődött a tanév Elsőévesek fogadalomtétele a kertészeti karon Kilenc országból a Kodály-intézetben Bács-Kiskun megye valameny- nyi általános, közép- és felsőfo­kú oktatási intézményében meg­kezdődött, illetve mától meg­kezdődik az új tanév. Tegr.ajT délelőtt a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara rendezte meg a tanévnyitó ünnepi tanácsülést. Dr. Filius István igazgató ismer­tette a tanári kar és a diákság előtt álló célkitűzéseket, majd dr. Gyúró Ferenc rektorhelyet­tessel együtt hallgatóvá fogadta a több mint száz elsőéves fia­talt, akik gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelési szakon kezdik meg a tanulmányaikat. Százan a második, s csaknem ugyaneny- nyien a harmadik évfolyamra járnak. Rajtuk kívül 117 szak­technikusi végzettségű szakem­ber szerzi meg üzemmérnöki ké­pesítését a levelező tagozaton. Az utolsó esztendőnek háro- man vághatnak neki a végzős hallgatók közül népköztársasági tanulmányi ösztöndíjjal. Ugyancsak az. 1976—77-es tan­évbe illeszkedik a főiskolai kar továbbképzési és kutatási cso­portjának a programja. Nem ke­vesebb, mint húsz tanfolyamot szerveznek, amelyeken 600 ter­melőszövetkezeti és állami gaz­dasági dolgozó fejlesztheti a tu­dását. Ma délben a második tanév indul a Kodály Zoltán nevét viselő zenepedagógiai intézetben Kecskeméten. Az oktatási idő­szak május végéig tart az egy­kori, stílusosan felújított kolos­torépület falai között. Egyelőre húszán ismerkednek a magyar ének-zenei neveléssel, a szolfézs- és karvezetői módszerekkel. Az elméleti képzést gyakorló taní­tások egészítik ki. Legtöbben az Amerikai Egyesült Államokból, Dániából és Kanadából érkeztek. Mellettük norvég, angol, japán, ausztráliai és bolíviai ének-zene­tanárok vesznek részt a tovább­képzést jelentő foglalkozásokon. Később francia pedagógusok is bekapcsolódnak a programba. H. F. Jelentős változások tör­téntek az elmúlt években a megye termelőszövetkeze­teinek termésszerkezetében. Ezt a gazdaságok á nép- gazdasági igények teljesíté­se érdekében, valamint a helyi sajátosságok miatt hajtották végre. Ma már a teljesen gépesíthető kul­túrák foglalják el a ter­mőterület legnagyobb ré­szét. Ugyancsak fontos szempont volt a jövedel­mezőség is. Második éve, hogy a cukorrépa is azok közé a növények közé so­rolható, amelyik beleillik az újjáalakított termékszer­kezetbe. Az elmúlt évek­ben végrehajtott felvásár­lási ár emelés következté­ben gazdaságos, jó jöve­delmet is hoz. A tompái Szabadság Terme­lőszövetkezetben 1973-ra 80 hek­tárra csökkent a cukorrépa ter­mőterülete. A múlt évtől azonban már 120 hektáron vetették ezt a növényt. A Szolnoki Cukor­gyárral hosszútávú szerződést kötöttek, így azi idén mázsán­ként 75 forintért -szi át tőlük a gyár a cukorrépát. Hétfőn kezdték el három betakarítógép­pel a répa szedését. A szekszárdi MEZŐGÉP CB—1-es egysoros betakarítógépeivel 4—600 mázsa termést szednek fel. Jól meg­szervezték a betakarítást. Tízta­gú, komplett brigád felel az ösz- szes munkáért, ugyanis ehhez traktorvezetők, szerelők, szállí­tók tartoznak. Nincs gondjuk a szállítással, az átvétellel. A gé­pektől. a kisiszállási vasútállo­másig két, pótkocsis IFA gép­kocsival viszik a termést, ahol a cukorgyár szakemberei átveszik. A mennyiségen kívül részben minőségi átvétel is történik, ami elsősorban, a szennyezettség fo­kának megállápítására terjed ki. A 14 és fél százaléknál több cukrot tartalmazó répáért azon­ban minőségi prémiumot is kap a szövetkezet. Ugyancsak külön juttatásban részesülnek a mos­tani, idény eleji szállításért. Az időjárás kedvező a szedés­hez. A répfejekre nem sok föld, sár ragad, a gépek kitűnően dolgoznak. Miklósi Sándor a Szol­noki Cukorgyár körzeti terme­lési felügyelője is ott volt hétfőn a betakarítás megkezdésekor. Elismeréssel szólt a tompái ter­melőszövetkezet munkájáról, a répa fejlettségéről, amelyhez ha­sonló körzetében, vagyis a me­gye keleti részén alig található. A gyár sok segítséget adott a termesztéshez. Elsősorban tech­nológiai tanácsokat, ismertették a legújabb kutatási eredményeket, segítettek a jól bevált egysoros betakarítógép vásárlásában. Ki­váló minőségű, egycsírájú magot adtak a szövetkezetnek, így kézi egyelésre nem volt szükség. Hat évvel ezelőtt még háromszáz dol­gozó tudta volna a 120 hektár­nyi termést felszedni, most tí­zen, nyújtott műszakban a gyár­ral egyeztetett ütemezés szerint, november közepére elszállítják a várható 400—500 vagon répát. A népgazdaságnak á jövőben is nagy szüksége lesz a cukor­répára, hogy megvalósulhasson a terv: hazai termésből fedezhes­sék a cukorsfcükségletet. Lehe­tőségeihez képest a tompái szö­vetkezet is hozzájárul ehhez, ugyanis a következő években 25 százalékkal növelik a termőterü­letet. A betakarításhoz még vá­sárolnak egy szovjet hatsoros cukorrépa-kombájnt is. Cs. I. Bács-Kiskun megye vendéglátó forgalma az el­múlt tervidőszakban 53 százalékkal nőtt. Eközben a hálózat csupán 22 százalékkal bővült. A vendéglátás egy személyre jutó forgalmával a megye országosan az utolsó előtti helyen áll, holott az ur- banizálódás, a társadalmi átrétegződés folyamata éppolyan gyorsütemű, mint másutt. A vendéglátás több területén feszítő a gond, s különösen az a közét­keztetésben. Az V. ötéves tervezéskor viszont nem jött össze, ami­re szükség van, legalább az országos átlaghoz való fel­zárkózáshoz. Ez pedig a fejlesztési ütem valamilyen módon való fokozását sürgeti. Törekvések a közétkeztetés javítására Az iménti gondolatokat Geröcs István, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője bo­csátotta előre azon a tanácsko­záson, amelyre a múlt hét vé­gén került sor Kecskeméten, a városi, nagyközségi tanácsok, a vendéglátó közületek képviselői, s a Belkereskedelmi Miniszté­rium Vendéglátó és Idegenfor­galmi Főosztályának megbízott­ja részvételével. A megbeszélés ugyanis lénye­gében egyeztető tárgyalás volt. A tárca illetékes főosztályának képviselője annak megítéléséhez szerzett közvetlen értesüléseket, hogy hol indokolt a központi se­gítség (ilyen például az Országos Idegenforgalmi Tanácsnak a vendéglátó hálózatfejlesztés cél­jára megpályázható hitele), szük- séges-e a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek ' valamilyen átcsoportosítása. Nos, a megye vendéglátásá­nak, közétkeztetésének megítélé­séhez a tanácskozás résztvevői kedvezőnek nemigen mondható összképet tártak elő. A 38 ezer lakosú Baján például, ahol ti- zennégyezren »dolgoznak az ipari üzemekben — köztük mintegy ötezer bejáró —, korántsem megoldott az étkeztetés. A meg­levő tíz üzemi konyha mind­össze négyezer személyt lát el. Nem egy helyi üzem a vendég­látó vállalatra számít az ellátás­ban. A vállalat pedig csak ezer személy étkeztetését képes meg­oldani. A bejáró dolgozók közül sokan a táskából esznek... Ez az egy, de a megye vala­mennyi városára jellemző példa is érzékelteti a gondot. Pedig az üzemi étkeztetés csak egy részterülete a vendéglátás fel­adatainak. A problémák taglalása helyett nézzük azonban a tanácskozá­son elhangzottak alapján, milyen fejlődés várható a megye ven­déglátásában, reálisan milyen létesítmények megvalósulásával lehet számolni a tervidőszakban. Baján a legjelentősebbnek a művelődési ház földszintjén ki­alakítandó nagy önkiszolgáló ét­terem ígérkezik a közétkeztetés, s az idegenforgalom legszüksége­sebb mértékű ellátására. Megva­lósítása egyedül a kivitelezői ka­pacitás biztosításán múlik. A mintegy tízezer bajai diák étkez­tetését pedig a Petőfi-szigeten létrehozandó konyha, illetve ét­terem segíti majd elő. Kecskeméten összesen 1860 négyzetméter alapterülettel gya­rapodik a vendéglátó hálózat. Máris folynak például a széche- nyivárosi, 500 négyzetméter alap- területű bisztró építésének előké­születei. Várhatóan-jövőre meg­nyílik a piaccsarnokban kiala­kuló, 200 négyzetméter alapte­rületű vendéglő. A közétkeztetés javítására pedig egy 3 ezer ada­gos konyha, s mellette önkiszol­gáló étterem létrehozásával szá­mol — vállalati összefogással — a városi tanács. S ami ugyan­csak lényeges a megyeszékhely vendéglátása szempontjából: a vendéglátó vállalat korszerűsíti a cukrászüzemét, az UNIVER Szövetkezet pedig új cukrászüze­met hoz létre. Kalocsán, az 51-es főút mentén — az átutazók és a Széchenyi lakótelep ellátására — egy gyors- bisztró létrehozására kíván élni a hitelpályázat lehetőségével a megyei vendéglátó vállalat. Du- napatajon, ugyancsak a főút mentén, gyorsbüfét hoz létre a MÉSZÖV támogatásával a helyi ÁFÉSZ. 0 . Kiskunhalason, a Csipkeház­ban 1978-ra pincevendéglőt ter­veznek kialakítani és várhatóan sikerül enyhíteni a diákétkez­tetés gondját is. Kiskunfélegyházán szanált üz­lete helyett vendéglőbővítéssel számol a vendéglátó vállalat, amely egyébként a tervidőszak­ban — tanácsi támogatással (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom