Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-02 / 207. szám
/.V Újítási kiállítás ■ -3; j a kecskeméti Fémmunkásban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • A kecskeméti gyár félautomata zsigerelő Stork-vonalán dolgozó Március 15 brigád tavalyi munkájával a vállalat kiváló brigádja lett, s az idén is teljesíti vállalásait. Képünk előterében Barkó Lászlóné brigádtag látható. A kecskeméti gyár négy telepén összesen tíz kollektíva vesz részt a vállalati szocialista munkaversenyben. A mezőgazdasági jellegű törzs- és úgynevezett naposbaromfiak tenyésztésével foglalkozó telepek dolgozói többek közt a hozamok növelésére tettek felajánlást, s a félévi értékelések a vállalások teljesítéséről adnak számot. A rácalmási telep brigádjai a politikai megmozdulásokban is kitűntek. A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárában zajló munkaverseny, az eddig eltelt hónapok alatt jobb eredményeket hozott a tavalyiaknál. A főbb vállalások a kecskeméti gyáréhoz hasonlóan a termelékenység és a gazdaságosság növelését, s természetesen a kollektív szellem és a műveltség fejlesztését segítik elő. A. T. S. Bezárta kapuit az AGROMASEXPO ’76 Tegnap a kora esti órákban bezárta kapuit az AGROMASEXPO ’76 nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár, amelyet a budapesti nemzetközi vásárközpontban rendezett meg a HUNGEX- PO. Az egyhetes kiállításon 20 ország 132 kiállítója vett részt. Több mint kétezer féle gépet, berendezést és műszert mutattak be. A kiállításnak 80 000 látogatója volt. Az AGROMASEXPO-t 1977-ben ismét megrendezik, ezúttal tavasszal, április 15-én nyitja meg majd kapuit. Egyidőben három más nemzetközi szakkiállítást is láthatnak az érdeklődők: autószerviz-kiállítást, a HUNGARO- PLAST műanyag-bemutatóját, és a LIMEXPO textil-, ruházati-, bőr- és tisztítógép-kiállítását. (MTI) • Csurgó Jánosné zsákba gyűjti a lisztet. • Hegedűs Jánosné az élelmiszerüzletekbe kerülő lisztet csomagolja. (Szilágyi Mihály felvételei) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 207. szám Ára: 90 fillér 1976. szeptember 2. csütörtök Jól halad a munka • A kiállításon a kecskeméti gyár dolgozói fényképeken mutatják be az uszty-ilimszki csarnokok gyártásával kapcsolatos újításaikat. (Tóth Sándor felvétele) • A MÄV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség __ dolgozói ma befejezik a sínek kicserélését a tiszaugi hídon. Hétfőn már az aszfaltútépítő vállalat is hozzálát az útburkolat készítéséhez. Ha az időjárás is enged] a tervezett időpontban átadják a hidat a forgalomnak. Kép: Pásztor Z. Szeptember elején a Fémmunkás Vállalat gyáraiban újítási hónap kezdődött. Ebből az alkalomból a kecskeméti gyárban a vállalat dolgozóinak leghasznosabb újításaiból kiállítást rendeztek, amelyet tegnap dr. Seregi György műszaki igazgatóhelyettes nyitott meg. A vállalat dolgozói között rendkívül népszerű a mozgalom, amit az is bizonyít, hogy a IV. ötéves tervidőszak alatt beadott 3514 javaslatnak csaknem felét az újítási hónapok idején készítették a dolgozók. Az utóbbi években a kecskeméti gyárban is megélénkült a dolgozók újítási kedve. A múlt év első hat hónapjában a gyár dolgozói húsz újítást adtak be. Az idén az első félévben javasolt 60 újítás közül 43-at elfogadtak. S ami ugyancsak örvendetes: egyre több fizikai munkás javasol valamilyen újítást. Elsősorban az egyes gyártmányok készítésével, a termelékenység növelésével, a munkaszervezéssel, az anyagtakaTELJESÍTIK VERSENYVÁLLALÁSAIKAT a kecskeméti A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál évről-év- re szép eredményeket mutatnak fel a brigádok, melyeknek tagjai a termelő munkában, s az üzemen kívüli cselekvéseikben is a szocialista brigádmozgalom Szocialista módon dolgozni, élni és tanulni jelszavát követik. Az idén az V. ötéves terv céljainak a megvalósításáért folyó munkaversenyben a vállalat kecskeméti gyárában, annak telepein és a kiskunhalasi gyárban mintegy 1300 dolgozó verseng a szocialista cím elnyeréséért, megtartásáért, illetve magasabb kitüntetésért. Baromfifeldolgozó Vállalat brigádjai A kecskeméti gyárban az idén négy új brigád alakult — a csirkefeldolgozó Stork és a libadaraboló üzemrész Dózsa ifjúsági, a pecsenyekacsa-feldolgozó pálya Kossuth és a toliüzem Forradalmi ifjúság nevű brigádja —, s ezzel a mozgalomban részt vevő kollektívák száma 37-re emelkedett. Nagy Ilona munkaverseny-fele- lőstől megtudtuk, hogy a brigádközösségek az év eddig eltelt Szakában — egy-két kivétellel — teljesítették felajánlásaikat, s hogy a gazdasági vezetés érdemei szerint értékeli a versenymozgalmat. Az egészséges versenyszellemre jellemző példát szolgáltatott az első félévben egyebek közt a három csomagolóbrigád. Az történt, hogy a Minőségi brigád munkaerőt megtakarító újításának elfogadása után az Export és a Petőfi brigád sem nyugodott addig, amíg egy-egy hasznosítható munkaszervezési újítási javaslatot be nem nyújtott. A három kollektíva versengése azt eredményezte, hogy a maguk területén ugyanazt a munkát huszonöttel kevesebb dolgozó képes elvégezni. A termelő brigádok újításainak kivitelezését a gépműhely Egyetértés, Nagy János és Ady brigádja vállalta, s a cél érdekében az első félévben ezer óránál több társadalmi munkát végzett tagságuk. (Az áldozatkész munkát — előre meg nem ígért — pénzjutalommal honorálta a vállalat.) A három brigád ezenkívül elkészítette a vállalati óvoda kerítését. A társadalmi munkafelajánlások terén kitűnt a szállításnál rékossággal kapcsolatosak az ötletek, de sokan gondolkodtak azon, hogyan lehetne az anyagok tárolásánál elkerülni a deformálódási, miképpen könnyíthet- nék meg a gyáron belüli anyag- mozgatást. Az első félévben több dolgozó foglalkozott azzal, hogy minél kevesebb munkafolyamatot kelljen a szabadban végezni. Mint az a kiállításon is kiderült, a kecskeméti gyár dolgozói a szovjetunióbeli uszty-ilimszki csarnokszerkezetek készítésével kapcsolatban adták be a legtöbb újítást, amelyből huszonhatot hasznosítottak a csarnokszerkezetek gyártása során. A tíz napig tartó kiállításon a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyára is bemutatja a dolgozói által készített leghasznosabb újításokat, egyebek között például azt, hogy a vaslemezek összeszerelésénél szükséges, gyakran hiányzó csavarokat miként lehet helyettesíteni. A vállalat vezetői arra kérték a dolgozókat, hogy elsősorban a minőség javításával, az anyagtakarékossággal, az ösztönzőbb bérezés kialakításával kapcsolatban tegyenek javaslatokat a szeptember végéig tartó újítási hónapban. T. L. A mai nap reggelén a megye egész társadalma szempontjából jelentős esemény- sorozat kezdődik a Hírős Napok megnyitásával. Az eseménysorozat — legalábbis nevében — utal a megyeszékhely egy olyan tradíciójára, amely szerint időközönként látványosan és hatásosan, no meg elgondolkodtatóan is előtérbe került néhány olyan kérdés, mint a homokjavítás, a tanyai gondok, a mezőgazdasági munkások helyzete, a közlekedés, a vízügy, a gyümölcstermelés és az Alföld néfiány, sok-sok embert érintő problémája. Tehát a Hírős Napok tradíciót jelentenek az elnevezésben, de a múlthoz képest már kevésbé egyeznek a tartalommal. Ennek alapvető oka, hogy szocialista társadalmi rendben élünk, hogy népgazdaságunk, benne a mezőgazdaság és a társadalmi viszonyok forradalmi változáson mentek keresztül, hogy a valamikor csupán megálmodott „agrárközjó” a mindennapok valóságává lett. Alapvető különbségre mutat az is, hogy az egész mezőgazdaság és annak minden megoldandó gondja szocialista alapokra helyeződött és a társadalom egészének ügyévé vált. A mezőgazdaságban éppen úgy, mint az egész népgazdaságban a termelés biztonságával együtt megszületett a létbiztonság, eltűnt a kilátástalan holnap. Valamikor Móricz Zsigmond kecskeméti riport- sorozatában még azt írta, hogy „szakadék van az ország gondolkodása és az állampolgárok gondolkodása között.” Ennek a szakadéknak az észrevétele mondatja másutt Móriczcal: „Minden magyar pásztor, munkás, kubikos, mezőgazdasági napszámos valami határtalan önérzettel, gőggel és merevséggel néz szembe a világgal.” A szakadék megszűnt, a föld népének keserűsége feloldódott és most négy napon át bizakodóan, öntudatosan mutatja be mindazt, amire a homok, Bács-Kiskun népe és földje képes. A felszabadulás utáni három évtized alatt nagyot léptünk előre. Már a megelőző — 1945 utáni — hírős napi rendezvényeken minden esetben nagyléptékű fejlődésről adtunk számot. A mostani is lehetőséget ad egy, a fejlődést jelző és az egész megyét bemutató helyzetfelmérésre. Mit teremtettek a mezőgazdaság munkásai és a szövetkezeti parasztok, az agrárkultúra, a közjó és a társadalom gazdasága érdekében? Ennek bizonyítékait látjuk meg a kertészeti, élelmi- szeripari és növényvédelmi kiállításon. Erről hallunk majd azon a tudományos tanácskozáson is, amely feladatává teszi elsősorban a kertészeti termesztéssel kapcsolatosan a tudomány és a gyakorlat kölcsönhatását. A tudományos tanácskozásnak is megtalálhatók nyomai a felszabadulás előtti homoki gazdálkodásban, hiszen Kecskeméten három alkalommal rendeztek homoki nagygyűlést, s ezek közül az utolsó egybe esett az 1934-ben megrendezett Hírős Héttel. A tanácskozásokon a kertészeti gazdálkodás legfontosabb területei szerepelnek. Szó esik a szőlő-, gyümölcs- termelésről, a zöldség- és dísznövény-termesztésről. Kiállítások mutatják be a virágkultúrát, az erdészet és vadgazdálkodás eredményeit, s mindezt mezőgazdasági könyvkiállítás, a fotóművészet a kertészetben-kiállítás övezi. Sok üzemi bemutató társul még a gazdag programhoz, sőt a rendezők figyelmét a sport- és kulturális események sem kerülték el. A Hírős Napok befejező csúcseseménye lesz a már megszokott, színes szüreti felvonulás a megye minden részéről összesereglett népi táncosokkal. Tehát gazdag program, érdekes események sorozata összpontosul négy napon át a megyeszékhelyre, minden bizonnyal sok tízezernyi érdeklődő figyelmét lekötve, és természetesen azzal a várható haszonnal, amely majd a színvonalasabb termelésben testesül meg. dolgozó Ikarusz brigád is, melynek tagjai 600 órát serénykedtek a vállalati óvoda udvarának parkosításában, a cég tőserdei üdülőtelkén, s lelkesen kapcsolódtak be az ifjúsági és brigádklub kialakításába. Ugyanez mondható el az Április 4. és a Kalória nevű kollektíváról. A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti gyárának brigádjai számos olyan vállalást tettek, melyek a termelékenység és a gazdaságosság fokozását segítik elő. A féléves értékelés arról tanúskodik, hogy a felajánlásokat időarányosan teljesítették. A nyersanyag-felhasználás javulása és a termékek változatlan jó minősége a szocialista brigádokat dicséri, melyek csökkentették a csomagolóanyag-felhasználást, s a tasakselejtet is. A kereskedelmi osztály Interker brigádja a belföldi értékesítés növelésére és az elfekvő készletek értékesítésére tett felajánlást, s teljesítette azt. Az esztendő eddigi szakaszában két kommunista műszakot tartottak a kecskémét baromfi- feldolgozó gyárban. A közösségi célok elérését anyagiakkal segítő megmozdulásokban a brigádtagok döntő többsége résztvett. Asszonyok a malomban Az 1930-as és 40-es években csak férfiak dolgoztak malomban. A folyamatos műszak, a nehéz zsákolás őket is erősen igénybe vette. A malomipar korszerűsítésével, alkalmas gépek, berendezések beállításával korszerűbbé, könnyebbé vált a molnárok, zsákolok, a malomban dolgozók munkája. Az utóbbi években lányok, asszonyok is szívesen vállalkoztak arra, hogy elsajátítsák a szakmát. Kiskunhalason az egykori gabonaraktárból két évtizede átalakított malomban pontos, lelkiismeretes munkát végeznek az asszonyok. Csordás Jenő főmolnár irányítása mellett minden munkaterületen megállják a helyüket. Többen közülük szakmunkás-vizsgát tettek, mások most készülnek megszerezni a szakképesítést. • Tóth Józsefné betanított munkás az őrleményt vizsgálja.
