Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

I 1976. szeptember 9. # PETŐFI NÉPE • 3 Felkészülten a politikai ismeretek gyarapítására Szeptember. Mind több szó esik az iskoláról, a tanulásról. Szinte nincs is család a kecskeméti járásban, amely vala­milyen formában ne lenne érdekelt ebben. A pártalapszervezetek és tömegszervezetek is felkészültek az új oktatási évre. Megtörtént a döntés az oktatás formái­ról és kiválogatták a hallgatókat, akik majd rendszeresen eljárva a foglalkozásokra, gyarapítják ismereteiket. A párt­oktatás céljai ismeretesek. A párt XI. kongresszusa döntései­nek megértetése, s a kijelölt feladatok megvalósítására való mozgósítás az új oktatási évben is fő feladat. A tavalyinál több gazdaságpolitikai tanfolyam Mint az sok év óta megszokott, a pártoktatás ezúttal is a párt­egység megújításának, megerősí­tésének eszköze lesz, hogy a kom­munisták jobban értsék feladatai­kat, tudatosan tevékenykedjenek a mindennapos aprómunkában. A szocialista gazdaság, s annak fejlesztése, napjaink egyik alap­vető feladata. Ennek megfelelően a pártpropagandában is kiemelt jelentőségűek a gazdaságpolitikai kérdések. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyinál is több párt- alapszervezet készítette elő a gaz­daságpolitikai tanfolyam mező- gazdasági és ipari tagozatát. A járásban előkészített 151 tanfo­lyamból 68 lesz a gazdaságpoliti­kai jellegű. Figyelemre méltó, hogy a múlt évi. mezőgazdasággal foglalkozó gazdaságpolitikai tanfolyammal szemben — amelyen 543-an gya­rapították ismereteiket — ezúttal 794 hallgatóval 38 ilyen tanfo­lyamot készítettek elő a pártszer­vezetek. Csupán a Helvéciái Álla­mi Gazdaság pártvezetősége 133 dolgozót iskolázott be erre a párt­Az új pártoklatási évad előké­szítése során a községek és álla­mi gazdaságok pártszervei kellő figyelmet fordítottak a marxiz­mus—leninizmus esti egyeteme és a középiskola előkészítésére. A járásban eddig több mint három­százan elvégezték az esti egye­temet, ezúttal pedig nyolc osztály hallgatói kezdik meg a tanulást Kecskeméten, Tiszakécskén, illet­ve Kunszentmiklóson. A közép­iskolán az idén nyolc osztály in­dul mintegy kétszáz tanulóval. A kiválogatott hallgatók csaknem fele párttag. A pártonkívüliek között számosán ennek az isko­lának elvégzésével is bizonyítani kívánják alkalmasságukat a párt­ba való felvételre. A marxizmus—leninizmus kö­zépiskolára jelentkezettek között — mint eddig is — jelentős a nők száma; arányuk eléri a 43 százalékot. Ez jellemzi egyébként a pártoktatás valamennyi szerve­oktatási formára. Az ipari tago­zaton pedig 342 résztvevővel 20 tanfolyam indul. Ez is több a múlt évinél. Érthető az e tanfolyamok iránti fokozott érdeklődés, hiszen a fog­lalkozásokon megismerkednek a gazdaságpolitikai célok alapjaival, a gazdaságirányítás elvi és gya­korlati feladataival. Korszerű tan­anyag segíti majd az eligazodást a szocializmus termelési viszo­nyaiban, a gazdaság tervszerű fejlesztésének követelményeiben, vagy éppen az időszerű szövetke­zetpolitikai kérdésekben. A legtöbb embert foglalkoztató, kedvelt oktatási forma ez év­ben is a szövetkezetekben dolgo­zók téli tanfolyama lesz. Ilyet — a tömegszervezetek bevonásával — 45 pártalapszervezet tervez, mintegy 2500 résztvevővel. Az elő­adások és konzultációk formájá­ban évente megújuló tematikát feldolgozó tanfolyamokon idősze­rű politikai, gazdaságpolitikai és egyéb, fontosnak tartott kérdések­kel foglalkoznak majd. zett tanfolyamát; a tanulók mint­egy 40 százaléka lány és fiatal- asszony. Érthető: a párt nőpoli­tikái határozatának végrehajtása során fokozódik az érdeklődés a tudás, a közügyekben való rész­vétel iránt. Előkészítették az új oktatási évadot a tömegszervezetek is. A KISZ-alapszervezetek 83 tanfo­lyamot szerveztek, mintegy más­fél ezer résztvevővel. Közöttük 122-en fiatal párttagok, akik a KISZ-esekkel együtt vesznek részt a politikai oktatásban. A szak- szervezetek 76 tanfolyamot készí­tettek elő. Ezekbe több mint 2200 résztvevő — 50 százalékuk nő — kapcsolódik be. Közöttük mint­egy 250 párttag található. Valamennyi oktatási formát fi­gyelembe véve, a járás párttag­ságának több mint 80 százaléka vesz részt a politikai képzés ala­pozó vagy továbbképző tanfolya­main. Propagandisták a tudásuk legjavával A propagandistákat gondosan válogatták ki a pártszervezetek. Többségük már egy évtizednél is hosszabb ideje végzi felelősségtel­jes pártmegbízatását. A pártok­tatásban 151 propagandista tény­kedik, a tömegszervezeti tanfo­lyamokon pedig 159-en kamatoz­tatják politikai felkészültségüket. A propagandisták kétharmada érettségizett, illetve főiskolát, vagy egyetemet végzett. Felsőfo­kú politikai iskolával 28-an, esti egyetemmel 77-en, középfokú po­litikai felkészültséggel 81-en ren­delkeznek. Hamarosan valamennyien részt vesznek a propagandistafelkészítő tanfolyamon, hogy hozzáértéssel, tudásuk legjavával végezzék mintegy tízezer fiatal, nő, munkás és szövetkezeti paraszt oktatását. Közöttük található majd a Lenin- emlékplakettel kitüntetett Soltész István, aki a lajosmizsei Nép­front Tsz pártszervezetében vég­zi propagandistamunkáját. Vagy Slanovics István, a Helvéciái Ál­lami Gazdaság propagandistája, aki a szervező, felvilágosító mun­kából is derekasan kivette a ré­szét. A járási vezető propagandisták többsége huzamos ideje végzi ezt az igen jelentős pártmunkát. Kö­zülük való Bene András és Járosi János, akik emellett a pártbizott­ságban is fontos tisztséget tölte­nek be. Többen a propagandisták között ezúttal először kaptak meg­bízatást a párt-végrehajtóbizott­ságtól e fontos feladatra. így például Miskó István tiszakécskei tanácselnök, aki a szakosító ál­lamvizsgáit jeles eredménnyel végezte el. Az új pártoktatási év sok irányú szervező, ellenőrző munkát kíván a községi pártbizottságoktól és ve­zetőségektől. Ennek segítésére megalakították az oktatási bizott­ságokat, amelyekben több mint száz, jól felkészült elvtárs végzi pártmegbizatását. Kiemelkedően jól dolgozik a kunszentmiklósi, és szabadszállási, de a tiszakécskei oktatási bizottság is, amely ezút­tal másodszor irányít közvetle­nül húsz propagandistát. Ök egy- egy témából valamennyi párt- alapszervezetben tartanak elő­adást az oktatási év folyamán. Az új pártoktatási év sikere ér­dekében valamennyi aktivistájá­tól azt várja a párt, hogy teljes szívvel, odaadással végezze a pro­pagandamunkát; hogy mind ered­ményesebben valósuljon meg pár­tunk politikájának valamennyi célja. Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára A párttagság nyolcvan százaléka tanul mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Bővült a takarmányok választéka Ősszel bőséges az ellátás ipari takarmányokból. A megrendelé­seket maradéktalanul kielégítik az egyre keresettebb keverékből és tápokból, amelyek a „nyers”-ga- bonáknál azért előnyösebbek, mert kiegészítő ásványi anyago­kat, vitaminokat és több-kevesebb nyers fehérjét is tartalmaznak. A MÉM az elmúlt hetekben nagy számú ipari takarmányféle gyártására adott engedélyt. Ezzel tovább bővült a választék, amely egyre inkább speciális igényeket is kielégít. A Gabona Tröszt üze­mei 200-féle keveréket és tápot állítanak már elő. A nagyüzemi gyártás feltételeit számos mező- gazdasági üzem is megteremtette azzal, hogy — kihasználva az ál­lami támogatást — korszerű ke­verőüzemeket építtetett. A legna­gyobb mennyiségben a bábolnai és az agárdi gazdaság állít elő ipari takarmányokat, ezeket a forgalmazásra jogosult kereske­delmi és gazdálkodói szervezetek értékesítik. Idén a mezőgazdasági Jelenleg 600 tagot számlál a Munka Vörös Zászló Érdemrend­jével kitüntetett KISZ Központi Művészegyüttes. A munkahelyi, .is­kolai KISZ-alapszervezeteknek a napokban küldték meg a „tobor- zó" plakátokat, amely az amatőr művészetet értő és kedvelő fia­talokat hívja a különböző művé­szeti csoportokba. Az együttes, amely évente több üzemek mintegy 250-féle recept gyártására rendezkedtek be; így összesen 450-féle termék áll a gazdálkodók rendelkezésére, s eb­ből — becslések szerint — mint­egy 200-féle különösen keresett. 1976-ban az ipari takarmányok gyártásánál némi módosulás kö­vetkezett be, amennyiben a me­zőgazdasági nagyüzemek már mennyiségben is több keveréket és tápot állítanak elő, mint az állami ipar, amelynek részesedése az összes mennyiségnek mintegy 42—45 százalékát teszi ki. Az újabb készítmények közül hiányt pótló a Gabona Tröszt malactápja, amely lehetővé teszi, hogy az állatokat 3 hetes koruk­ban elválasszák, miután alkalma­zásával meggyorsíthatják az ál­latok fejlődését. A termék külö­nösen nagy mennyiségben tar­talmaz nyers fehérjét és ásványi anyagokat, amelyekre a fiatal állatoknak nagy szükségük van. Az agárdi üzemben állították elő a borjak takarmányozására hasz­mint 900 hazai és külföldi meg­hívásnak tesz eleget, október 3-ig várja a jelentkezőket a központi énekkarba. Az egyetemi énekkar­ba október 14-ig, a tánckarba, az irodalmi színpad együttesébe, az Ifjú Gárda fúvószenekarba, az úttörőzenekarba, továbbá irodal­mi, zene-, szólista- és tánccso­portjaiba október 1-ig jelentkez­hetnek az érdeklődők. (MTI) nált újabb ipari takarmányok egész sorozatát, amely 20-féle ké­szítményt tartalmaz. Felhasználá­suk az állomány optimális takar­mányozását segíti elő, ugyanis az állattenyésztők mindenkor az ál­latok növekedését, fejlődését jól „nyomon követő” takarmányokat alkalmazhatnak. Széles választék­ban állítják elő Agárdon a hízó­marhák speciális takarmányait, de elfogadta a MÉM a tejelő tehén- állomány táplálékául szolgáló kü­lönféle készítményeket is, s így nincs akadálya az árusításnak. A gyártók alkalmazkodtak speciális követelményekhez is, amennyiben például a nagy tejelő képességű állomány etetésére úgynevezett szuperkoncentrátumot is készíte­nek. A mezőgazdasági nagyüze­mek takarmánykeverőiben több tucat új malactápszer készül és a nagyüzemi sertéstelepek megren­delésére 40—50 helyen foglal­koznak különféle takarmánydúsí- tók és kiegészítő anyagok előállí­tásával. (MTI) Nyúlvágóhíd Vaskúton Szeptember végén helyezik üzembe az ország első termelő­szövetkezeti nyúlfeldolgozó üze­mét Vaskúton. A hűtőtárolóval kiegészített vágóhidat, a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lattal kooperálva, a helyi Bácska Tsz építette és üzemelteti. A házi­nyúl egyre növekvő külföldi ke­resettségére alapozták a napi tíz­ezer „füles” feldolgozására al­kalmas vágóhíd létrehozását. A mélyhűtött nyulakat, ízléses fólia­csomagolásban, a tőkés orszá­gokba exportálják. FELVÉTEL a KISZ Központi Művészegyüttesébe A jog a környezetvédelemben A környezetvédelemmel kap­csolatban az emberek szinte ki­zárólag a műszaki és a termé­szettudományok, az ipar felelős­ségére gondolnak. Pedig a kérdé­sek gyakorlati megoldásánál min­dig az derül ki, hogy a társa­dalomtudományok bekapcsolása, elvi döntések nélkül nehéz előbbre lépni. Különösen nagy szerepe lehet a jogtudománynak, amely e te­kintetben még csak a kezdetén van saját lehetőségeinek. A kör­nyezetvédelmi jognak egyre je­lentősebb műhelye alakult ki a Veszprémi Akadémiai Bizottság jogtudományi szakbizottságában. Az itt folyó munkáról, eredmé­nyekről kérdeztük dr. Bakács Ti­bort, a szakbizottság titkárát. — ön szerint mit tehetnek a a környezetvédelem ügyé­ben a jogtudomány képvi­selői? — Meggyőződésem, hogy igen sokat! A természettudományok eredményeit át kell vinni a gya­korlatba, s a társadalmi, gazda­sági összefüggések jogi formá­ban is jelentkeznek. Ezek feltá­rásával és a legmegfelelőbb jogi keretek — jogszabályok és jog­rendszer — kidolgozásával, a vé­dekezés államok közötti, nemzet­közi jogi rendszerének megte­remtésével igen jelentős felada­tok várnak a jogtudományra. Elég arra gondolni, hogy a le­vegő, vagy a vizek szennyezése nem ismer határokat. Hazánkba például minden folyó kívülről érkezik, megóvásukat csak nem­zetközi összefogással, a jogtudo­mány felhasználásával lehet biz­tosítani. Az is tény, hogy a jogi nehézségek nem egyszer ösztön­zőleg hatnak a természettudo­mányok kutatóira és viszont. — Milyen okok hatására fog­tak hozzá a Veszprémi Akadémiai Bizottságon be­lül a környezetvédelem jo­gi kérdéseinek ilyen in­tenzív tanulmányozásához? — Annak idején számba vettük, hogy a különféle jogi témáknak ki a gazdája. Ügy láttuk, hogy ez a terület kiesett az általános ér­deklődésből. Ugyanakkor nálunk az átlagosnál nagyobb igény és lehetőség is van erre a munkára. Hazánk természeti értékeinek jelentős része itt található, s az erősen fejlett ipar gondokat is fplvet. Nyilván összefügg ezzel, hogy a VEAB-nak igen jól mű­ködő környezetvédelmi szakbi­zottsága is van. A jogászok szá­mára ez azt jelenti, hogy mun­kájuknak komoly természettu­dományos háttere van, s általá­ban az idetartozó megyékben működő .szakemberek állandó konzultációs lehetőséget biztosít­sanak számunkra. — Igazolták-e az eredmények a várakozásokat? — Nagy eredményekről korai lenne beszélni, de már rangos jogi fórumokon is hallottunk olyan véleményt, hogy a Vesz­prémi Akadémiai Bizottság egy­re inkább a környezetvédelem jogi kérdéseinek egyik legfon­tosabb hazai kutatóhelyévé válik. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb hazai intézményben csupán egy- egy szempontból vizsgálják ezt a témakört, a szakbizottságunkban dolgozó kutatók viszont átfogóan foglalkoznak a környezetvédelmi joggal. Pillanatnyilag öt kandi­dátusi disszertáció elkészítésén dolgoznak nálunk a jogászok, a környezetvédelmi jog különböző kérdéseit elemezve. — Hallhatnánk valamit ezek­ről részletesebben? — Érdeklődésre tarthat szá­mot az a munka, amelyben az idegenforgalom, turisztika és környezetvédelemmel összefüg­gő jogi kérdésekről lesz szó. Egy másik, a Balaton megóvásának jogi vonatkozásait vizsgálja. Ér­dekes lehet annak a gondolatnak a kimunkálása is, amely a kör­nyezeti károk megtérítését bizto­sítási formában kívánja megol­dani. Erre már van példa a vi­lágon: a károsultat a biztosító kárpótolná, s aztán a szennye­ző vállalattal, tsz-szel, vagy más szervvel már ő „rendezné a számlát”. — Igényt tartanak-e a gya­korlati kérdésekben a jog­tudomány, konkrétan a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság szakembereinek vé­leményére? — Természetesen. Köztudott, hogy az emberi környezet védel­méről szóló törvényt előzetesen milyen széles körben vitatták meg. A kártérítéssel kapcsolat­ban véleményünk eltért az ere­deti tervezettől, s javaslatunkat elküldtük az illetékes szervek­nek. Nos, a törvénynek ezt a ré­szét az általunk javasolt formá­ban fogadta el az országgyűlés. Lehet ez véletlen egybeesés is, mégis örülünk, hogy az orszá­gos fórumok a mi koncepciónk­kal értettek egyet. — S az itteni kutatások tudo­mányos rangja? — Erről nem mi vagyunk hi­vatottak nyilatkozni. Egy tény: a Magyar Tudományos Akadémia szeptemberben nagyszabású ta­nácskozást rendez — a szocialis­ta országok közül elsőként — s ezt a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság gondozásában, a mi te­rületünkön, Szombathelyen tart­ják. „A jog és a környezet vé­delmében” címmel sorra kerülő ötnapos tudományos ülés iránti érdeklődés jóval felülmúlja a várakozásurtkat. Hatvan résztve­vővel számoltunk, de már most 100-nál többen jelentkeztek. Túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy vi­lágméretű az érdeklődés a szo­cialista és kapitalista országok­ból egyaránt. Eddig mintegy 60 előadást jelentettek be. Azt ter­vezzük, hogy az ülés teljes anya­gát könyvben is megjelentetjük majd, s ennek terjedése mégin- kább növelheti az európai szin­ten is kezdeményezőnek számító tanácskozás jelentőségét, a ma­gyar környezetvédelmi jog te­kintélyét. C. J­Első nap a laktanyában Nagy dolog a fiúk életében a katonai bevonulás. Hosszabb idő­re elszakadnak a szülői háztól, a megszokott környezettől, a bará­toktól, a jó ismerősöktől. Meg­változik életük ritmusa, s más ezernyi apróbb és nagyobb do­log, ami eddig a fiatalok életét befolyásolta. Külöpösen szokat­lan a katonai szolgálat azok szá­mára, akik egyenesen az iskola­padból, az érettségi után teljesí­tik kötelességüket, akiket egye­temre, főiskolára vettek fel. Al­kalmunk volt egyetemi előfelvé- telt nyert fiatalokkal beszélget­ni, akik a megyébe az egyik ka­tonai alakulathoz vonultak be ti­zenegy hónapos katonai szolgá­latra. Az egység éttermében még pol­gári ruhában várakoztak, kissé megilletődve a fiatalok. Az egyi­ket, Nagysolymosi Sándort kér­deztük, milyenek az első be­nyomásai ? — Nyolc órára kellett volna bevonulnunk, de én már fél hét­re ideértem. Nagyon kedvesen fogadtak, reggelivel kínáltak. Meglepődtem, amikor elém tet­ték a debrecenit, a kenyeret és a teát, mert elnézést kértek, hogy a debreceni mellé mustárt nem tudnak adni. Szokatlan volt szá­momra, mert barátaimtól — akik gondolom, nagyítottak —, egészen mást hallottam. Ifj. Horváth László, aki akár­csak Nagysolymosi Sándor a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karára nyert fel­vételt, Kiskőrösről vonult be, ahol édesapja fogadta, aki ennél az alakulatnál teljesít katonai szolgálatot. — Gyalog kellett bejönnöm — mondta a többiek nagy derült­ségére —, ugyanis édesapám szolgálatban van, ezért ő vitte el a Trabantot. Nem az ő keze alatt szolgálok, s így tőlem sem kö­vetelhetnek többet majd, mint társaimtól. Ruharaktár. Gyimóti Lajos zászlós huszonhét éve „anyásko­dik” az újoncok felett, ugyanis ő látja el a fiúkat a szükséges holmikkal. Nem úgy, mint az apák elbeszéléseiből ismerjük: „egy csizma, egy nadrág, egy zubbony”, hanem hogy az egyen­ruha jól álljon viselőjén, ne szo­rítson a cipő, ne a fül tartsa a sapkát. Majercsik Tibi, aki Kecs­keméten, a Puskin utca 32. szám alól vonult be, s édesapja a Pe­tőfi Nyomdában villanyszerelő, bizony félve lépett a fürdőből a raktárba. Háromszor próbálta föl a félcipőt a zászlós utasításai szerint, míg végre találtak meg­felelőt. Milyen felszerelést is ka­pott? — Tornacipőt, két atlétatrikót, két sportzoknit, két sportalsót, s egy melegítőt. Barna félcipőt, • Beszélgetés a körletben. azért elmagyarázott. Szabó Ist­ván, aki Akasztóról vonult be, így summázta az első nap ta­pasztalatait: — Előzékenységet, udvariassá­got tapasztaltam, nem volt kia­bálás, bokacsattogás, meg más hasonló, amivel elrémisztik a be- vonulókat. Megmondták, mit kell majd csinálnunk, s mindenben segítettek. Az első benyomások tehát jók voltak, s ígérték, ilyen lesz a folytatás is, no persze ez rajtunk is múlik... A szűkebb családból egy na­gyobbá kerültek tehát az egye­temi előfelvételi nyert fiatalok, s tizenegy hónapos szolgálatukhoz jó' tanulást, fegyelmezett maga­tartást, s katonaszerencsét kívá­nunk. Gémes Gábor zoknit. Mondták, úgy vigyázzak ezekre a holmikra, hogy lesze­relés után enyém lesz, nem kell visszaadni. Itt a raktárban kap­tam alsónadrágot, atlétatrikót, kimenőnádrágot és -zubbonyt, sapkát, törülközőt, étkészletet... S még egy sportszatyrot, amely szintén az enyém lesz. A következő állomás az orvosi rendelő. Az általános orvosi vizs­gálaton kívül még fogász is meggyőződik arról, hogy egész­ségük rendben van-e? Tóth Ist­vánt, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola jövendő hallgatóját, aki Homokmégyen, a Halom 64. alatt lakik, dr. Kudik József orvos hadnagy vizsgálja. Az orvos vé­leménye elismerő, hiszen vala­mennyi bevonuló fizikai állapo­ta, egészsége rendben van. Igaz, itt a bevonulok némi szorongás­sal várakoztak, mert nem is­merték az oltópisztolyt, s a két oltás már önmagában is félel­met váltott ki belőlük. Utána azonban nevettek, hiszen az egész egy szúnyogcsípésre em­lékeztetett. Körlet. így hívják a katona­ságnál a szobákat, ahol a fiúk nemcsak pihennek, de tanulnak, szórakoznak is. K. Sándor fő­hadnagy, aki kiváló alegység­parancsnok, fogadta a bevonulok első csoportját. A szobában ültek le egy asztal köré, s beszélgettek. A tiszt — maga is főiskolát vég­zett — köszöntötte az újoncokat bevonulásuk alkalmából, s né­hány magától értetődő dolgot 0 Az ügyeletes tiszt a bovonu- lókkal beszélget. 0 Gyimóti Lajos zászlós sapkát próbál Majercsik Tiborral.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom