Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 8. TIZENKÉT MÁZSÁS TERMÉSÁTLAG-EMELKEDÉS A KISKUNHALASI JÁRÁS SZÖVETKEZETEINEK EÜZATERMELÉSE Űj gabonafajták, új módszerek ÖT-HAT SZÁZALÉKOS KIHASZNÁLTSÁG — ŰJ IPARTERÜLET MEGSZÜNTETIK AZ ÉRSEKCSANÁDI RAKODÓT ISZAPOSODÓ MOROTVÁK —ÚJ IPARCSATORNA? Az idén a kalászos gabona betakarítása a szokványosnál jobb körülmények között folyt le a kiskunhalasi járásban. Része volt ebben nemcsak az időjárásnak, hanem a korábbi évekhez viszonyított jobb műszaki ellátottságnak is. A betakarítást elősegítette, hogy a Bács-Kiskun megyei AG- ROKER Vállalat az aratás kezdete előtt kedvezményes áron éltékesítette a raktáron levő kombájnokat. A járás szövetkezetei éltek ezzel a lehetőséggel, új gépek vásárlásával bővítették a betakarító-gépparkot. Ennek köszönhető, hogy számos olyan szövetkezet is önállóan végezte el a termény betakarítását, amely külső segítségre szorult volna. A terméseredmény megfelelő. A búzáé és az őszi árpáé kiemelkedően jó, a rozsé, triticaleé közepes. Különösen figyelemreméltó a búza, amely az eddigi legmagasabb termést adta. Nem végleges adatok szerint a kiskunhalasi járás szövetkezeti hektáronként 43,9 mázsás átlagot értek el. A termésátlagok alakulását 1965-től kezdődően a grafikon szemlélteti. Az ábrán látható, hogy a búza termésátlagának grafikonja évenként ingadozik ugyan, a fejlődés iránya azonban felfelé ível. 1965-ben 24,2 mázsa, 1966-ban 25,7, 1967-ben 30,9 mázsa volt a hektáronkénti búzatermés, vagyis a hároméves átlag 26,9 mázsa. 1965-től 1976-ig eltelt időszakra vonatkozóan a kiskunhalasi járás mezőgazdasági szövetkezetei búza termésátlagának emelkedése 12 mázsa hektáronként, ami 45 százalékos növekedésnek felel meg. 1965—67-es évek búza átlagtermése 26,9 mázsa 1968—70-es évek búza átlagtermése 27,6 mázsa 1971—73-as évek búza átlagtermése 35,9 mázsa 1974—76-os évek búza átlagtermése 38,9 mázsa hektáronként a hároméves átlag. Ez az emelkedés a búza területi arányának növekedése mellett következett be, az őszi árpa és a rozs vetésterületének a rovására. Vagyis a gyengébb talajokon történt területi növekedés mellett emelkedett a termésátlag. Ily módon a búza össztermése 1965—1976-ig csaknem megduplázódott. Ha a magyarázatát keressük ennek a fejlődésnek, akkor látszik, hogy az több tényező együttes eredménye. A főbb tényezők a kutatási eredmények alkalmazásának elterjedése, az újonnan előállított búzafajták nagy vetés- területe, valamint a nagyadagú műtrágyázás. A kutatási eredmények gyors elterjedését előmozdítják a termelési rendszerek, amelyek a szaktanácsadáson kívül műszaki segítséget is nyújtanak a gazdaságoknak. Jó példa a rendszerek munkájára a kiskunhalasi járásban, hogy éppen azok a nagy búza-területű szövetkezetek takarítottak be az idén hektáronként ötven mázsánál több kenyérgabonát, amelyek termelési rendszerekhez csatlakoztak. A termelési rendszerek az új gabonafajták elterjesztéséhez is hozzájárultak. Ezt a folyamatot eddig a kötelező vetőmagfelújítás segítette a legjobban. A mező- gazdasági szakigazgatás a vetőmag-felújítás ellenőrzésére a törvényességi felügyelet keretében évenként rendszeresen vizsgálatot végez. Kedvező jelenség, hogy a hatósági beavatkozást ma már egyre inkább felváltja az üzemek közötti versengés egy-egy jól bevált gabonafajta minősített vetőmagjának a megszerzéséért. Célravezető ez a gyakorlat, hogy a szövetkezetek az új búzafajtákból első vagy másodfokú vetőmagot vásárolnak és attól függően, hogy miként vizsgázik az a gabonafajta az üzemben, a meglevő másod- vagy harmadfokú szaporítású vetőmagból nagyobb területet bevetnek. A vetőmag-felújítási kötelezettségüket a kiskunhalasi járás szövetkezetei rendszeresen túlteljesítik. A termésátlag növekedését befolyásoló másik tényező, a nagyadagú műtrágyázás térhódítása szemlélteti, hogy a járás termelőszövetkezeteiben egy hektár területre felhasznált műtrágya’ hatóanyag mennyisége 19G3-ben 121 kilogramm volt, tavaly már 384 kilogramm. Ez még tartalékokat is rejt magában, mert sok gazdaságban ennél alacsonyabb a műtrágya-felhasználás. Az ilyen irányú műtrágya-fel• Jóminőségű lisztet őrölnek a kiskunhalasi malomFan. Képűnkön: Lovas József almolnár vizsgálja az őrleményt. • A kiskunhalasi járás szövetkezeteinek búzatermési grafikonja. A szaggatott vonal az évenkénti átlagtermést, a folyamatos vonal a hároméves átlagok alakulását jelzi. használás talajvizsgálatok nélkül már nem alkalmazható. Nem elegendő az esetenként bérmunkában elvégzett rutinvizsgálat sem, hanem a szövetkezeteknek törekedniök kell a gazdaságon belüli talajvizsgálatok bevezetésére. Erre már számos példa van a kiskunhalasi járásban. A biztonságos műtrágya-ellátásra az AGROKER Vállalat hasznos gyakorlatot vezetett be azzal, hogy a gazdaságokban tárolja a műtrágyát. A kiskunhalasi járás búzatermesztési eredményének alakulásához ez a módszer nagymértékben hozzájárult, hiszen a szövetkezetek a náluk raktározott műtrágyakészlet birtokában folyamatosan gondoskodtak a talajerőpótlásról. A kenyérgabona termésátlagainak emelkedésével együtt nőtt a szövetkezeti tagság jövedelme. 1965-ben 51 forint, tavaly 117 forint volt a szövetkezeti gazdák 10 órás munkanapra számított jövedelme a járásban. Horváth József közgazdász • A malom csomagolóüzemében naponta 180—220 mázsa finomlisztet töltenek papírzacskóba Danis Józsefné és munkatársai. KÜLDÖTT LESZ A NÉPFRONT KONGRESSZUSÁN Fekete Ildikó A Bajai Finomposztó Vállalatnál kerekem, hiszen ott dolgozik, mint saövőnő. A telefonba behallatszik a szövőgépek dübörgése, s nehezen bár, de meg lehet érteni, hogy Fekete Ildikó nincs bent, mert éjszakás. A lakásán, Baján,1 a Rákóczi utcában hiába csöngetek, nem nyit ajtót senki A szemközti szomszéd világosít fel. hogy az ablak rolóján zörögjek erősen, mert biztosan alszik. Valóban. A roló felhúzódik és álmosan hajol ki az ablakon. Éppen a delet harangozzák. Aztán amikor kiejtem a szót, hogy kongresszus^ szinte pillanatok alatt eltűnik az álmossága, s már tessékel is a világos, szépen berendezett előszobába. □ □ □ Egy barátnőjénél lakik itt, akivel együtt dolgozik a Finomposztó Vállalatnál. 1973-ban szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt, azóta mint szövőmunkás egyre nagyobb elismerést kap munkájáért. A József Attila kétszeres szocialista brigád tagja, ő a brigád gazdasági felelőse. A pártba 1974-ben vették fel, s egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt. Két éve szakszervezeti bizalmi. Ez év januárjában választották be a Hazafias Népfront városi bizottságába, tavasszal pedig már az elnökség tagja lett. Rendszeresen részt vesz az elnökségi üléseken, s a brigádját tájékoztatja, hogyan segíti a népfront a párt célkitűzéseit. □ □ □ A szobájából két teleírt papírlapot hoz elő és mosolyogva mondja, hogy már elkészítette a kongresszusi felszólalását. — Ja igen — mentegetőzik — arról még nem is beszéltem, hogy a Hazafias Népfront megyei küldöttjének választottak, ami már önmagában is végtelen nagy öröm volt számomra. Ott viszont jóformán szóhoz sem tudtam jutni, amikor meghallottam, hogy kongresszusi küldöttnek javasoltak, majd meg is választottak. — Ugye, megengedi, hogy felolvassam. legalább elmondja a véleményét a felszólalásomról. S aztán fennhangon, mint aki már a dobogón áll a mikrofon előtt, olvassa gondolatait. Beszélt a Finomposztó Vállalatnál a fiatalok helytállásáról, velük való foglalkozásról, hogyan állják meg helyüket a fizikai munkában, nem utolsósorban vezető beosztásban. Nem mairad el a dicsérő szó, amikor ' a rendezvényeken való részvételt említi. Különös hangA Duna Bajánál A víz és Baja összekapaszkodó fogalmak. A város neve a Sugovicán kapásra váró horgászokat, ártéri erdők hűvösét, száguldó motorcsónakokat, lomha uszályokat idéz. Hasznosítja-e a város, a járás a hömpölygő folyammal adott előnyöket. Az energiaforrások kizsákmányolásával a meglevők jelentősége növekszik. Az iparosodás, az urbanizáció térhódítása a természeti értékek árfolyamát emeli. A megye legdélibb városában tartott kerekasztal-beszélge- tésen arra kerestünk választ, hogy számításba veszik-e az idegenforgalmi, gazdasági tervek készítésekor a nagy folyót, törődnek-e védelmével. A víz és az ipar — Az ipartelepítés és -iparfejlesztés során kihasználják-e a Duna közelségéből adódó előnyöket — így hangzott első kérdésünk. Szenti János, az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, határozott nemmel felelt. — Az országos fejlesztési elvek kidolgozásánál is felfigyeltek arra, hogy mennyire kihasználatlan ez a Duna-szakasz. A megállapítás a folyam mindkét partjára vonat- kozik Jól kiépített töltések védik az árvizektől a területet, a kialakult belvízrendszerek alkalmasak a fölösleges csapadék elvezetésére. Könnyen kialakíthatók tehát a gyártelepítésre alkalmas helyek. Természetesen hajóval továbbítható ipari termékeket kellene gyártani. Figyelembe kell venni a víz mennyiségét és minőségét. Baja térségében az adott kapacitás 5—6 százalékát hasznosítják. Gondot okoz a víz mangán- vastartalma. Az eddigi módszerekkel nagyon költséges a tisztítás. Baján most kísérletezünk új eljárással, vízszintes szűrőkkel. Dr. Kincses Ferenc, a városi tanácselnöke: — A végrehajtó bizottság tavasszal foglalkozott a meglevő Duna menti iparterület rendezésével. Sajnos, a telepítés annakidején tervszerűtlenül történt. Az üzemek felújítása, bővítése egyaránt megköveteli a tisztázatlan ügyek rendezését, a feltételek javítását. A Siska Ferenc utcai árvízkaputól utat építettünk összefogással a Gránátos utcáig. Korszerűsítettük a vágányhálózatot. A városnak jelenleg két iparterülete van. Új övezetet akkor alakítunk ki, amikor ezeket teljesen kihasználják. Az előtanulmányok szerzői azt javasolják, hogy Szeremle irányában tartalékoljanak erre a célra területet. Ügy gondoljuk, hogy 1990 táján várható az új ipari negyed kiépülése. A meglevő üzemek vízfogyasztása viszonylag kicsi. A most épülők vízigénye és szennyvíz- kibocsátása jóval nagyobb lesz. Elsősorban a húskombinátra és a sörpalackozóra gondolok. Hajózás Meghatározta a tanács, részben a március 26-án tartott végrehajtó bizottsági ülésén, hogy súllyal olvassa, hogy a fiatalok a kommunista műszakok béréből 62 ezer forintot fizettek be a vietnami Szakmunkásképző intézet számlájára. Ezenkívül 35 ezer forintot fizettek be Baja város ifjúsági alapjára, amelyből a Pető- fi-szigetet ifjúsági szigetté alakítják át. □ □ □ Arról is beszélt, hogy az eszmei, politikai nevelésbe a KISZ-en kívüli fiatalokat is bevonják. A felszólalásban nemcsak a munka és a nevelés szerepel, de arról is örömmel számol be, hogy milyen ismeretterjesztő előadásokat, művész—-közönség találkozókat és különféle vetélkedőket rendeznek a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére. — Ügy gondolom — folytatja —, hogy mindezeket nem dicsekvésképpen, hanem őszintén és jóleső érzéssel mondhatom el a kongresszuson. Október elején tartok egy politikai ifjúsági vitakört. Nemrég érkeztem vissza Mátéházáról, ahol az ifjúsági építőtáborban elméleti tanfolyamon vettem részt. Fekete Ildikó már türelmetlenül számolja a napokat, hogy részt vehessen élete egyik jelentős eseményén, a Hazafias Népfront VI. kongresszusán. Szabó Ferenc mit tesz az esetleges vízhiány elkerülésére. Megjegyzem, hogy csak akkor fejleszthetjük az üzemeket, gyárakat, kezdeményezhetjük újak építését, ha lesz elegendő munkaerő. — Idősebb bajaiaktól tudom, hogy hajdanán milyen nagy volt errefelé a hajóforgalom. Felmérések igazolják, hogy nem csal a megkérdezettek emlékezete. Arra kérem beszélgetőtársaimat, hogy nyilvánítsanak véleményt a vízi szállítás fejlesztésének lehetőségeiről. Dr. Nagy Károly, a járási hivatal elnöke: — A mezőgazdasági iparszerű termelési rendszerekben rohamosan növekszik a víziszállítás iránti igény. Nagy tömegű termény továbbítása olcsóbb, gazdaságosabb, mint vasvagy közúton. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság évente több ezer vagon almát és bort szállít az ur- szág más részeibe, külföldre, ök javasolták, hogy a járási hivatal hívjon össze koordinációs értekezletet, egy korszerű rakodó kiépítésére. Képviselőjük elmondta, hogy az őszi csúcsforgalom gondjai is indokolják a Duna jobb kihasználását. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság másfél hektár területet igényel a leendő rakodón. A magyar—jugoszláv szállítási szerződés szerint évente 80 ezer köbméter kérgezett papírfa gépi úton történő be- és kirakásához kell terület. A dávodi tsz a lucernaliszt és granulátum szállítására szerződne. Nincs idő hosszú tervezésre, azonnali megoldás szükséges. A jelenlegi érsekcsanádi rakodó kényszermegoldás. Az üdülőhelynek kijelölt részen a vízügyi igazgatóságtól bérelt területet használják a szállíttatók. Ezt jövőre nem engedhetjük meg. Olyan helyet kellene kijelölni, amelynél a parti adottságok és a vízáramlási viszonyok lehetővé teszik kikötő kialakítását. Jó lenne, ha ez viszonylag kevés befektetéssel kiépíthető terület a városi üzemeket is kiszolgálná. Szenti János: — Az érsekcsanádi rakterületet árvízvédelmi érdekekből hagytuk meg, sok pénz kellene, ha itt akarnánk kialakítani korszerű rakodót. A megyei tanács különben üdülőterületnek nyilvánította, most készül rendezési terve. Dunaföldvárnál van az utolsó nagyobb rakodó. Olyan helyek jöhettek szóba, ahová nagy teherbírású utak vezetnek. Ilyen a foktői, a meszesi, az uszódi és a Solti szakasz. A vízügyi igazgatóság most készülő tanulmánytervében megjelölik az alkalmasnak ítélt partszakaszokat. Dr. Kincses Ferenc: — Egyszerre kell gondolnunk a mára és a holnapra. Nagyot, korszerűt szeretnénk alkotni, de halaszthatatlan napi feladatok is sürgetnek. Köztudott, hogy aHtamarás-Duna bejáratától a bajai Duna-hídig erre alkalmas terület nincs. Sok érv szól amellett, hogy a régi szeremlei Duna-ág mellett alakítsunk ki rakodóteret. Műszaki infrastruktúrája részben adott, közúttal ellátott. A legfontosabb teendő: élő összeköttetés teremtése a Dunával. Mintegy másfél-két kilométer hosszú iparcsatornát kellene építeni. Ki vállalja a költségeket? Csak összefogással boldogulhatunk. Véleményem szerint két-három év alatt az alapvető munkák elvégezhetők és a tervidőszak végére olyan fejleszthető rakodó létesülne, amely nemcsak a mi igényeinket elégítené ki. Dr. Nagy Károly: — Egyetértek. De addig is kellene, azonnal kellene kavics és lucernaliszt rakodására alkalmas terület. Nyugati partnerekkel különféle termények szállítására kötött szerződések Baja térségét jelölték meg átadó, illetve átvételi helyként. Üdülés, környezetvédelem — Olvastam a Sugovica fertő- zöttségéről. A meglevő és tervezett ipari üzemek mennyire szennyezik a Dunát, mit tesznek az érdekeltek a természeti táj védelmére? Szenti János: — Időszakonként erősen szennyezett a Duna. Előfordult, hogy megsérült egy olaj- szállító uszály. Volt úgy, hogy nagyobb mennyiségű szennyvíz jutott a folyóba. Ezek szerencsére nagyon ritka esetek. Normális körülmények között még itt tisztítja önmagát a folyó. Természetesen naponta vizsgáljuk a víz összetételét. A környezetvédelemnek bőven akad tennivalója. A Gemenci Erdő például nemcsak az erdészetnek jelent gondot. Egy ország- gyűlési bejelentés nyomán vált ismertté, hogy a másfél évszázados Duna-szabályozás kihat a közvetlen környezetre, különösen a régi Duna-medrekre. A lassú iszaposodás folyamatosan csökkenti ezek vízterületét. Emiatt az erdőkbe, a ligetes részekre egyre kevesebb víz jut, amit már a flóra is észrevesz. Változik, alkalmazkodik az új adottságokhoz. A gazdasággal együtt kutatjuk, hogy miként lehetne egyes mélyterületekre vizet juttatni. Most már műtárgyakat kell építeni azért, hogy az erdőterület megkapja azt, amit korábban. Dr. Kincses Ferenc: — Sok a vadtelepülés. Menekülnek az emberek a természetbe és többen kárt tesznek benne. A tanácsnak részben a megelőzés, részben az igények irányítása a feladata. A Nagypandúr sziget felső részét jelölték ki az illetékesekkel közösen üdülőterületnek. A rendezési terv birtokában hozzáfoghatnánk kulturált körülmények megteremtéséhez, ha lenne pénzünk. Számítunk arra, hogy ehhez másoktól is segítséget kapunk. Az ismeretes korlátozások miatt az építési igények egyelőre magánigények formájában jelentkeznek. Ez a legfőbb elképzelésünk. A Vén Duna-saroknál már korábban kialakított üdülőterületnél a jobb pihenési feltételek megteremtésére törekszünk. Csinálnunk kell valamit, noha elég sokszor kap nyári árvizet is. Dr. Nagy Károly: — 1968-tól az érsekcsanádi partszakaszt tekinti a járási hivatal üdülőterületnek. Megrendeltük a rendezési tervet. Hozzáfogtunk a kommunális ellátás javításához, a kulturált pihenés elősegítéséhez. A jelenleg folyó rakodás és több vadtelepülés ezt a folyamatot zavarja. Gondoskodunk a Ferenc-tápcsa- torna mellett levő nagybaracskai üdülőterület fejlesztéséről!. Azzal a tudattal köszöntünk el egymástól, hogy gyorsítható a bajai Duna-szakasz hasznosítása. A városi, járási vezető testületek, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei az országos tervekkel összhangban keresik az ankéton is feltárt gondok megszüntetésének módját. Többet adna a Duna, ha többet kérnének tőle. Heltai Nándor Receptmódosítás - kevesebb nitrogénnel Az egyik összetett műtrágyaféle, a 22:11:11 százalékos arányban nitrogént, foszfort illetve káliumot tartalmazó vegyianyag „receptmódosítását” kérte a Péti Nitrogén Művektől és a Vegyipari Egyesüléstől az AGRÓ- TRÖSZT, miután az elmúlt hónapokban e talajerőpótló anyag iránt jóformán teljesen megszűnt az érdeklődés. Pedig a mezőgazdasági üzemek keresik a többféle hatóanyagot tartalmazó készítményeket, de csak azokat, amelyeknek összetétele megfelel igényeiknek. Ez a nagyobbrészt nitrogént tartalmazó műtrágyaféle nem annyira keresett, mint ahogy a gyár várta, s ezért a kereskedelem kérésére most felülvizsgálják a receptmódosítás lehetőségét. Az összetett műtrágyákat tartják a jövő talajerőpótló anyagainak. Jelenleg az összes műtrágya 18—20 százalékát összetett formában használják fel. Különösen a magas foszfor-, illetve kálciumtartalmú anyagokat keresik a termelők, például a nitrogénnel kétszer, háromszor több foszfort és káliumot tartalmazó készítményeket, de sokat vásárolnak az egyenlő arányú keverékekből is. A tervek szerint az ötödik ötéves terv utolsó évében, 1980-ban a felhasznált műtrágya 40 százaléka már összetett készítmény lesz. L
