Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 209. szám Ára: 90 fillér 1976. szeptember 4. szombat Növekszik az óvodások és az általános iskolai tanulók száma Megnyílt az ügyviteli gépkiállítás Országos tanácskozás a mezőgazdaság korszerű információs rendszereiről Tegnap délelőtt dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter sajtó- tájékoztatót tartott a Parlament­ben, ahol ismertette az új tanév­re való előkészületeket, beszámolt az oktatási létesítmények idei íejlesztéséről és a minisztérium terveiről. Hazánkban az óvodáskorú gyer­mekek száma az idén ötezer fővel több a tavalyinál. A tervek sze­rint 1976-ban országosan 20 ezer­rel növelik az óvodák befogadó- képességét és így hozzávetőlege­sen 340 ezer kisgyermek, a kor­osztály 78 százaléka kerül elhe­lyezésre. A demográfiai hullám erőtelje­sen jelentkezik az általános is­kolákban is, ahol a tavalyinál 18 ezerrel több gyermek tanul. Összlétszámúk meghaladja az egymilliót. Az első osztályokban várhatóan százhatvanezer kisdiák kezdi meg ismerkedését a betű­vetés, az olvasás és a számolás tudományával. A fejlesztések, a beruházások az idén is csak részben követték az igények növekedését. A taná­csok 1976-ban összesen 627 osz­tályterem létesítését tervezik, ezek háromnegyede új iskolaegy­Sajtóíájékoztató a Parlamentben ségekben épül. Az iskolaépületek kihasználtsága ennek ellenére sem csökken. Az idén létesülő 185 új foglalkoztatóterem nem fedezi a napközik iránt dinamikusan nö­vekvő szülői és tanulói igényeket, hiszen a napközi otthonos ellátás­ban részesülők száma meghalad­ja a 350 ezer főt — az összes tanulói létszám egyharmadát. A tárgyi és személyi feltételek hiá­nya miatt a csoportokban a zsú­foltság nem csökken. Jelentős viszont a fejlődés a hétközi diákotthonok hálózatában. A korszerű intézményekben az idén újabb 1250 külterületi tanu­ló kerül elhelyezésre. Az új kol­légiumok és a bejárási lehetősé­gek, az iskolabuszok hálózatának kiterjesztésével tovább javul a szakrendszerű oktatásban részesü­lő felsőtagozatosok aránya és az új tanévben eléri a 98,3 százalé­kot. ötezerrel csökkent az idei tan­évben a középiskolai tanulók szá­ma; a gimnáziumokban 95 ezren, a szakközépiskolákban 107 ezren folytatják tanulmányaikat. Az osztályok átlagos létszámának mérsékelt csökkenésében közre­játszik még az átadásra kerülő 60 új tanterem és tovább javítja a szakismeretek elsajátításának körülményeit a 31 újonnan épült műhelyterem. A középiskolai kol­légiumhálózat befogadóképessége 2800 hellyel bővült. Kevéssel növekedett a főiskolai diákság száma, az ország ötven­hat felsőoktatási intézményének nappali tagozatán 64 500 hallgató tanul. Az elsőévesek száma az idén tizenhétezer. Bővítették a kollégiumokat és így a diákott­honokban a főiskolások és egye­temisták közel felét tudják elhe­lyezni. A miniszter tájékoztatójában részletesen szólt a tantervi re­formok bevezetésének munkála­tairól, a pályakezdő pedagógusok munkába állásának új rendszeré­ről, az oktatási tárca munkaerő­gazdálkodási terveiről és az is­kolaügy fejlesztésének több más lényeges kérdéséről. P. M. • Nagy az érdeklődés a mezőgazdasági ügyvitel korszerű gépeinek bemutatója iránt. Több száz szakembet tekintette meg. A Hírős Napok ünnepélyes megnyitása után a kiállítások iránt érdeklődők ezrei keresték fel a megyei művelődési közpon­tot és a vasútkerti pavilonokat, hogy gyönyörködjenek a díjazott kertészeti termékekben, virágok­ban. Csütörtökön este a Kerté­szeti Egyetem Kecskeméti Főis­kolai Karán találkoztak a Hírős Napok rendezvényeire érkezett szakemberek, és baráti eszmecse­rén vitatták meg az eseménye­ket. Tegnap kora reggel a zöldség­gyümölcs- és szőlőtermesztési szekció üléseken résztvett szak­emberek üzemi bemutatókra in­dultak. A gyümölcstermesztők a Hosszúhegyi Állami Gazdaság télialma termesztési rendszerével ismerkedtek. A szőlőtermesztők a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság termelési rendszerét és borászatát tanulmányozták. Száz­húsz zöldségtermesztő utazott a megyeszékhelytől távol fekvő Tompára, a kétszeres kiváló Kossuth Tsz zöldségtermesztésé­nek megismerésére. A nagyszá­mú érdeklődő Fazekas Bálint tsz- elnök kíséretében tekintette meg a szövetkezet kertészeti telepét. Pénteken délelőtt Kecskemé­ten, a Kertészeti Egyetem Főis­kolai Karán a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B., a Magyar Agrártudományi Egye­sület és a Kiskunsági TESZÖV rendezésében országos szakmai tanácskozást tartottak a korsze­rű információs rendszerek a me­zőgazdaságban címmel. A Hírős Napok keretében megrendezett tanácskozás előtt nyitották meg a Műszer- és Irodagép Értékesí­tő Vállalat kiállítását, amelyen a mezőgazdasági ügyvitel gépei­nek számos új típusával ismer­kedhettek meg a számviteli szak­emberek. Dr. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes nyitotta meg a gépkiállítást. Ezután a Kerté­szeti Főiskolai Kar előadótermé­ben megkezdődött a kétnapos szakmai tanácskozás a mezőgaz­dasági ügyvitel és információs rendszerek korszerűsítéséről. A rendezvényre, hatszáz számviteli szakember érkezett az ország minden részéből. Ott volt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a MÉM és a Pénzügymi­nisztérium, valamint a Mezőgaz­dasági Ügyvitelszervezési Iroda számos képviselője. Dr. Villányi Miklós arról a fejlődésről beszélt, amelyet az utóbbi években értek el a me­zőgazdasági nagyüzemek. Jelen­tős szellemi és anyagi érték hal­mozódott fel, amelyek lehetővé tették a korszerűbb technológiák, termelési rendszerek bevezetését, széles körű alkalmazását. A régi hagyományos irányítás mellett lassan működik a szer­vezet, a döntések késve és pon­tatlanul születnek. A végrehajtás során nem mindig a kívánt ered­mény következik be, az ellenőr­zés gyakran elmarad. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata szerint olyan belső irányítási, el­számolási és információs rend­szert kell kialakítani a mezőgaz­dasági üzemekben, amely ponto­sabb áttekintést nyújt a terme­lés egészéről és részleteiről. Indokolja az ügyvitel korsze­rűsítését, az adatok« gyorsabb fel­dolgozását, a gazdálkodás új for­máira való áttérés, a szövetkeze­ti demokrácia további erősítése, a megfelelő elszámolás is. A megnyitó után dr. Scholz Rezső pénzügyminisztériumi fő­osztályvezető A vállalati infor­mációs rendszer fejlesztésének főbb elvei a mezőgazdasági üze­mekben címmel tartott előadást. Majd dr. Nagy Gyula, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Ta­nárképző Intézetének igazgatója beszélt a vállalati információs rendszer és a vállalati tervezés kölcsönhatásáról. Délután a me­zőgazdasági ügyvitel korszerű gépeiről, a szövetkezeti irányítás megfelelő adatszolgáltatásáról hangzott el előadás. Majd a tu­dományos tanácskozás résztvevői megismerkedtek a kiállításon be­mutatott irodagépekkel, számító­gépekkel, közöttük az aranyér­mes DARO—1840-es típusú, NDK gyártmányú kis számító­géppel, amely a mezőgazdasági üzemek ügyvitel gépesítésének egyik korszerű eszköze lesz. K. A. Jólesik az elismerő szó Leonyid Brezsnyev felszólalt a kazahsztáni aktívaértekezleten — Egy kiállítás előképei — adhatnám ezt a cí­met is a kecskeméti kertészeti bemutató látnivalói­nak. Mert melyik festmény kelhetne versenyre például, a Bácskai és a Dunamelléki Termelőszö­vetkezetek Szövetségének égővörös paprikafüzérek­kel díszített pavilonjával? A háziasszonyok műértő tekintete sem talál kivetnivalót a Tompán termelt, szinte hajszálra egyforma, húsos paprikákon, a „fodros-főkötős”, óriásfejű hercegszántói káposztá­kon, a jánoshalmiak csodaszép őszibarackjában, a foktőiek kék szalonnának nevezett karalábé reme­keiben, a fajsziak ropogós fürtösuborkáiban, vagy a dusnokiak, konyhadísznek is beillő fokhagyma­füzéreiben? Leonyid Brezanyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön Alma-Atába érkezett. Az SZKP KB főtitkára Ka­zahsztán fővárosában részt vesz a köztársaság párt- és gazdasági aktívájának értekezletén. A repülőtéren Leonyid Brezs- nyevet Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Kazahsztáni KP Központi Bizottságának első tit­kára, Szabir Nyijazbekov, a Ka- zah SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, Baj ken Asi­mov, Kazahsztán Minisztertaná- fcsának elnöke, továbbá a Ka­zahsztáni KP Központi Bizottsá­gának vezetőségi tagjai, a terü- (Folytatás a 2. oldalon.) • D. Kunajev, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára fogadta a repülőtéren Leonyid Brezsnyevet. A nagy pavilonban húsz szövet­kezet termékei kaptak kirakatot. Egyiknek sem lehet oka a szé­gyenkezésre. Ezenkívül önálló ki­állítóként szerepel a tompái Kos­suth Tsz, valamint a bajai Au­gusztus 20. és a csávolyi Egyesü­lés. Nagy gonddal, lelkesedéssel készültek eredményeik bemutatá­sára, de arra is ügyeltek, hogy azt tegyék közszemlére, ami a termékeikre valóban jellemző. A dunavecsei tsz Zrínyi Ilona nö­vénytermesztő brigádjának asszo­nyai például büszkeséggel gyö­nyörködtek saját termésükben, a bronzérmes őszibarackban és a desíree elnevezésű, rózsahúsú holland krumpliban. — Tavaly 250 mázsás termést értünk el hektáronként — tájé­koztatnak — és 130 hektáron ter­meltünk burgonyát. Munkánk bőven van, de ilyenkor, amikor Kedvtelésből Nemrégiben a rádióbólmeg- ismertünk egy olyan társadal­mi gyűjtőt, aki szenvedélye­sen keresi, kutatja a horvát nemzetiségű lakosság köré­ben a múlt emlékeit. Mint önkéntes néprajzi gyűjtő, a mellette nyilatkozó múzeum­igazgató véleménye szerint is sokat tesz annak érdekében, hogy a régebbi évtizedek szo­kásai és népi hiedelmei ne vesszenek feledésbe. Egy másik, nagy figyelmet keltő műsorban Ortutay Gyu­la akadémikus, megyénk or­szággyűlési képviselője szó­lott elismerő, szép szavakkal a honismereti mozgalom nagy­mérvű fellendüléséről, kiváló eredményeiről. S tegyük hoz­zá: Bács-Kiskunban a legel­sők^ között felismerték az il­letékesek a kiterjedt társa­dalmi gyűjtőmunka felbe­csülhetetlen jelentőségét. Nem véletlenül kerül sor újra és újra szűkebb hazánkban a helytörténeti kutatás és nép­rajzgyűjtés időszerű kérdé­seinek országos szintű meg­vitatására. Kit is nevezünk hát mi tár­sadalmi gyűjtőnek? Azt a pedagógust, diákot — ők van­nak legtöbben közöttük —, vagy más munkakörben dol­gozó embert, aki felismerve a szép elfoglaltság hasznosságát, csupa kedvtelésből, nekikezd gyűjteni szűkebb vagy tá- gabb környezetében. S miből is áll az ilyen munka? Mire terjed ki a gyűjtő figyelme, törekvése? Számos, sőt szinte kimeríthetetlenül sokféle do­logra. Kezdjük a leginkább idő­szerűvel. Megyeszerte kiépült az a hálózat, mely a földraj­zi nevek összegyűjtését tűzte ki célul. Ebbe bármikor be lehet kapcsolódni; az újabb jelentkezőket a Hazafias Nép­front megyei bizottságán és a megyei könyvtárban szívesen fogadják. Feltárásra várnak egy-egy lakott helység régebbi és újabb lakodalmi, kereszte­lői, temetkezési és egyéb szo­kásai. Adatokat, dokumentu­mokat lehet előteremteni a népviselettel, az építkezési szokásokkal kapcsolatosan. Gyűjteni lehet a népi baboná­kat, a hiedelemvilág emléke­it. És sokáig folytathatnánk a példákat arra, miként tudják hasznos tevékenységükkel gyorsítani és gazdagítani a helytörténeti kutatást azok, akiknek különben nem ez a foglalkozásuk, hanem hasznos szenvedélyként űzik e „mes­terséget”. Sokat beszélünk, s hallunk mostanában arról, hogy köze­ledik a Hazafias Népfront kongresszusa. Szó esik sok­szor arról is, hogy a népfront­tevékenységek sorában meny­nyire figyelmet érdemlő sze­rep jut a honismereti mozga­lomnak, a helytörténeti kuta­tó-gyűjtő munkának. Az or­szágos tanácskozáson nyilván alaposan megvitatják majd a társadalmi gyűjtők által eddig felmutatott eredményeket, s a tennivalókat. Akkor járunk el helyesen, ha észrevesszük a legtöbbször szerényen, csend­ben dolgozó gyűjtőket, s tá­mogatást nyújtunk nekik. S ha biztatjuk is őket a további keresésre. Ilyen tekintetben az ifjúsági klubok is sokat te­hetnek, s általában a közmű­velődésben dolgozók. Minél nagyobb a biztatás, és elis­merés, mennél több megbe­csülésben van részük azok­nak, akik vállalták a sokszor bizony egyáltalán nem köny- nyű, sőt meglehetősen fárad­ságos elfoglaltságot, annál szélesebb körűvé válik a moz­galom, annál több sikerre számíthatunk. Az évente is­métlődő pályázatok, s a fel­feltünedező publikációs lehe­tőségek többek között ezt a célt szolgálják. V. M. 9 Dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, a megye vezetőinek társaságában megtekinti a kiállítást, v az ember szinte emelvényen lát­hatja saját küszködésének az eredményét, mi tagadás elérzéke- nyülünk egy kicsit. Félórája csak azt lessük, hogy mit szólnak hoz­zá a látogatók? Észreveszik-e? Mit mondjunk? Annyi elismerő szót hallottunk, hogy évekig élünk majd belőle. Jólesett az elismerés és a fogyasztók bizal­mát még több és jobb minőségű termékkel szeretnénk viszonozni. Beke Tamás, a miskei Március 15. Tsz fiatal kertészmérnöke sem állta meg, hogy el ne dicse­kedjék: ezer hektáron 12 féle zöldséget termesztenek. Zömmel fűszerpaprikát, de az idén több mint 100 vagon zöldborsót is szál­lítottak feldolgozásra, a bajai hűtőgyárnak. A másodvetést sem hanyagolták el, 112 hektáron többféle zöldséget is vetettek. Egy kiállítás, bármennyire el­kápráztat is színeinek, ízeinek bőségével, nem adhat teljes ké­pet zöldség- és gyümölcstermesz­tésünk jelenlegi helyzetéről. Le­het gyönyörködni benne, sőt vá­sárolni is sokféle termékből, de mindennél fontosabb, hogy néze­lődés közben módosul a vélemé­nyünk. Másként értékeljük a munkáját azoknak, akik a kerté­szetekben, gyümölcsösökben dol­goznak, szemmelláthatóan hozzá­értéssel és igyekezettel. V. Zs. Az élelmiszeripar termékei is láthatók és megvásárolhatók. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom