Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

1976. szeptember 3. • PETŐFI NEPE • 5

AZ MSZMP TUDOMÁNYOS MŰHELYEI

A Párttörténeti Intézet

Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete akkor . alakult (1948-ban), amikor a politikai fejlődés napirendre tűzte a népi demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövését. Az intézmény létrehozását mindenekelőtt két körülmény indokolta. Egyrészt a Horthy-rendszer hamisításaival és rosszindulatú előítéleteivel szemben valósághű történeti kép kialakítását. reális marxista történeti ismeretek felhalmozását tűzte ki célul másrészt magát a munkásosztályt kívánta megismertetni saját történeti űtjával, hogy tudatosan, a maga összetettségében vállalva a múlt nehézségeit és haladó örökségét, a jövő bonyolultságára és harcaira is felkészítse. Ugyanakkor az űj intézmény megalakítása a marxista ideológia térhódításával és a politikai vezetés igényeivel is találkozott.

A mai napig megtett útról, az elért eredményekről, az intézetnek a magyar tudományos életben betöltött szerepéről kérdeztük Vass Henrik elvtársat, az MSZMP KB tagját, a Párttörténeti Intézet igazgatóját.

— Az induláskor nagy nehézségekkel kellett küzdeni: hiányoztak a tárgyi és a személyi feltételek. Mindenekelőtt a kiképzett szakember-gárda hiánya okozott problémákat, ezért elsősorban tapasztalatokkal és történetírói hajlammal rendelkező régi munkásmozgalmi emberekből és kutatói ambíciókat eláruló fiatalokból verbuválódott a gárda. Az archívum, a szak- könyvtár hiánya, a forrásanyagok csekély és szétszórt volta szintén nehezítette a munka megindulását. Ha ehhez hozzáteszem, hogy az intézet kezdeti lépései egybeestek a dogmatiz- mus. hazai kibontakozásának időszakával, és azzal a történelmi periódussal, mikor elsősorban a hatalom kérdése volt napirenden, elképzelhetők a nehézségek.

Ezek a tehertételek ugyan sok esetben meghatározták az akkor folyó munkát, mégis jelentős értéket is létrehozott az intézet. Az ekkor született művek mindenekelőtt sokkal igazabb képet festettek a mozgalom útjáról. Közzétette az intézet a munkásmozgalom legfontosabb dokumentumait és komoly szerepet játszott a marxista oktatás beindításában. Közben kinevelődött a mai történetírói gárdánk is. Méghozzá olyan káderek, akik önkritikusan képesek voltak váltani 1957-ben, amikor alapvető fordulat következett be a munkásmozgalom történetének művelésében, fru- dományos és politikai érdekünk volt a korábbi korszak tévedéseinek korrekciója, olyan valóságközpontú kutatások megindítása. amelyek megőrizve-meg- tartva haladták túl az addigi eredményeket, elméleti-módszertani téren és tematikában egyaránt.

Meg kell mondanom, hogy ezt az áthangolást a felsőbb vezetés nemcsak ösztönözte, hanem egyenesen megkövetelte. A változásoknak meg is lett az eredménye. A munkásmozgalom története szerves részévé vált a magyar köztörténetnek, szakmai, tudományos és produktivi- tási szempontból egyaránt beépült az egységes történettudományos szemléletbe. Végképp bebizonyosodott, hogy a magyar történet és munkásosztály története egymásrautalt, egy történettudomány tárgyát képezi.

— Milyen szervezetben, milyen fő feladatokon dolgozott és dolgozik az intézet?

— Struktúránk keveset változott, több mint 100 munkatársunk három nagy egységben (a tudományos osztály négy szekciójában. a levéltárban és a szakkönyvtárban) dolgozik. Sajátos profilunkat jelzi, hogy úgy vagyunk a pártközpont egyik osztálya, hogy egyben a történet- tudományban is szervesen betagolódunk.

Ami eddigi eredményeinket illeti, egy-két résztéma kivételével lényegében befejeztük a magyar kommunista mozgalom történetének felszabadulásig terjedő időszakát feldolgozó munkánkat és a hazai szociáldemokrácia, valamint a felszabadulás utáni időszak munkásmozgalmi történetében is jelentős monográfiákat publikáltunk. Azonban fontos feladatok állnak még előttünk. Fel kell dolgoznunk a magyarországi szociáldemokrata mozgalom átfogó történetét. Meg kell írnunk a magyar szakszervezeti mozgalom történetét. a munkásmozgalom eszmetörténetének és kapcsolattörténetének kérdéseiről szóló tervezett köteteinket.

Az előttünk álló években fő célunk, egy többkötetes Magyar Munkásmozgalom Története

megjelentetésének tudományos megalapozása. Ennek érdekében tovább folytatjuk forráskiadványok publikálását, kutatjuk az MDP és az. MSZMP történetét, s az. elkészült résztanulmányokat folyóiratunkban, a Párttörténeti Közleményekben és kisebb monográfiákban bocsátjuk közre. Tudományos szakfolyóiratunk különben az új eredmények gyors publikálása mellett segíti az. oktatási munkát, információs feladatokat lót el és megemlékezik a jelentős évfordulókról. személyiségekről. Munkánkkal egyként teljesítünk fontos tudományos pártmegbízatá- sokat, és veszünk részt az Akadémia távlati társadalomtudományi feladatainak teljesítésében.

— Végezetül az intézet nemzetközi kapcsolatairól szeretnénk hallani néhány szót.

— A szocialista országok társ- intézményeivel immár két évtizede gyümölcsöző és alkotó kapcsolatokat' tartunk1 "lenn: Ezek a kapcsolatok sokat változtak és egyre gazdagodnák. Eleinte 'szervezeti érintkezést jelentettek és az információk kölcsönös erejét. Manapság már közös viták rendezése, gyűjteményes kötetek megjelentetése is napirendre került. A Párttörténeti Intézet jó- néhány nemzetközi bizottság munkájában is részt vesz. . Így például a Magyar—Szovjet Társadalomtudományi Bizottságában, és más akadémiai szintű nemzetközi együttműködésbe is bekapcsolódtunk. Megemlítem, hogy az utóbbi időben egyes nyugati testvérintézetekkel, így a M. Thorez és Gramsci Intézettel is fejlődött kapcsolatunk. Ezek .a kapcsolatok hozzátartoznak tevékenységünk lényegéhez; a hazai munkás- és szocialista mozgalom történetének tudományos feltárását és elterjesztését szolgálják. (KS)

ALKOTÓTÁBOR KUN FEHÉRTÓN

A vakáció utolsó rajzai

A hamarosan megkezdődő új tanévet több szervezett foglalkozás előzte meg. amelyeken a részt vevő lányok és fiúk ráhangolódhattak a közelgő iskolai tanórákra. A fizikai dolgozók hátrányosabb szociális-kulturális helyzetű gyermekeinek szervezett táborban, a kiskunhalasi és hajói olvasótáborokban, egyszóval mindenütt igyekeztek összekötni a hasznosat a kellemessel. Az ismeretszerzési programokat városnézések, múzeum látogatások,

filmvetítések és kirándulások lelték igazán változatossá. Legutoljára a kunfehértói alkotótábor zárta be kapuit, amelyet a KISZ Kiskunhalasi Járási Bizottsága szervezett. S alighanem itt. készültek el a vakáció utolsó rajzai is.

A rajzolni szerető általános iskolások, a komoly ambícióval dolgozó művészeti szakközépiskolások és a szabad idejükben alkotó ifjúmunkások gyönyörű környezetben, tanári irányítással élhetlek kedvtelésüknek. Az egyhetes alkotótábor gazdag programmal várta a fiatalokat: a szabad alkotás mellett színvonalas előadásokat hallgattak. A képzőművészet alaposabb megismerésén túl bepillanthattak a társ- műrészetek világába is. Nagy sikert aratott például az illusztrálható költői képről szóló előadás. A: elhangzott versekhez a finta9 Ihlető környezet a tópart és a víz.

• Sörös Sándor kiskunmajsai pedagógus magyaráz. Az alsó kép: Sugár Ibolya befejezi szénrajzát.

tok délutáni programként rajzó-' kát készítettek.

Sörös Sándor pedagógus, az alkotótábor vezetője lelkesedéssel beszélt a gyerekekről:

— Öröm volt nézni, hogy mennyi színvonalas alkotás készült itt a rövid egy hét alatt. A tábor ugyanakkor nem csupán a gondtalan alkotómunka lehetőségét nyújtotta, hanem azt is, hogy a gyerekek megismerkedtek egymás munkáival — egymás világával —, és az előadások, kötetlen beszélgetések során változatos információkat kaptak a világról.

Remélhetőleg az alkotótábori emlékek, élmények a tanév során is gazdagon kamatoznak majd.

Kanyó Ferenc

HOLDRENGÉS, ŰRSÉTA, SZERVÁTÜLTETÉS

A bővülő ismeretek tárháza

JÖ LENNE TUDNI, hogy az a hat vaskos kötet, mely a Természettudományi Lexikon címet viseli, a megjelenés óta eltelt több mint egy évtized óta menynyiben járult hozzá ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon és erősödjön a korszerű természet- tudományos világkép. Azt azonban könnyű elgondolni, hogy a kötetekben fellelhető több tízezer címszó kikeresése s elolva- vasása következtében hány és hány érdeklődőnek bővültek az ismeretei. Ha figyelembe vesz- szük, amit G. Dobrov leír A tudományok tudománya című könyvében: hogy a világon jelenleg hárommiliió tudós munkálkodik mintegy kétezer tudományág felvirágoztatásán, akkor könnyen elgondolhatjuk, menynyit és milyen gyorsan változik, gazdagodik az ismeretanyag.

Ez tette szükségessé a hatkötetes tudományos lexikon kibővítését egy újabb — hetedik — kötettel. Ebben a kiegészítő kötetben A-tól Z-ig megtaláljuk azokat a címszavakat, amelyek együttesen mutatják az utóbbi tíz egynéhány esztendő alatt bekövetkezett változásokat. Üj, tudományos eredmények születtek, új problémák vetődtek lel, s új, eddig ismeretlen tájakra jutott el a mindent ismerni és érteni akaró emberi elme. Íme, néhány példa ezekre: a számítástechnikai „adatfeldolgozás”, a meteorológiai „alsósztratoszféra”, s az űrkutatással kapcsolatos „hermetikus kabin”, űrséta, hold- rengés éppúgy az új dolgok közé tartozik, mint a szervátültetés, az „új globális technotika” vagy a „zajártalom”.

S ha meggondoljuk, hogy az utóbbi esztendőkben megszülettek az olyan teljesen új tudományágak, mint amilyen a biokémiai genetika, geohigiénia, a radarmeteorológia és az asztro- biológia, akkor érezzük igazán indokoltnak az amúgy is rendkívül értékes lexikon kibővítését.

AZ EGYES tudományágakon belül is értékes újabb felfedezéseket jelezhetnek a tudós kutatók. Ha nézzük például az „adhézió” címszót, megtudjuk, hogy ezt a jelenséget nem a „harmadlagos” erők okozzák, mint eddig gondolták, hanem kimutathatóan az úgynevezett „in- termolekuláris” erők. Vagy, ha a kötetet felütjük az „allergia” címszónál, azt tudjuk meg, hogy az előidéző anyagok az allergé- nek, melyeknek van antigenitá- suk. Kiderült a legutóbbi esztendők kutatásai során az is, hogy a tengerfenék nem is olyan egyenletes, mini régebben hitték, feltételezték. S az is, hogy a Barnald-íéle csillagoknak vannak bolygóik, mint a mi Napunknak.

A változó és gazdagodó tudományokról árulkodik az a tény is, melyre hamar felfigyelhetünk a lexikon üj, kiegészítő kötetének olvasása közben: hogy egyes tudományos kérdésekről ma már bővebben s többet tudunk, mint néhány évvel ezelőtt. Ezért van az, hogy míg a Természettudományi Lexikon első kötetében tíz egynéhány esztendővel ezelőtt az „allergia” címszónak mindössze tizenkét sor jutott, az új kötetben már újabb huszonhét sorral bővült a magyarázat. Az „antibiotikum” megértetésére is ma már nyolcszor annyi hely vált szükségessé, mint első alkalommal. További példák: az, hogy mi is az a „holdrakéta . a régebbi tizenkét sor helyett most ötvenkét sorban mutatják meg. S még feltűnőbb az eltérés, ha a „magnetoszféra” címszót hasonlítjuk össze. Ennél a tizenkét soros tájékoztatás helyett ma már csaknem négyszáz soros ismertetés látott napvilágot a Természettudományi Lexikon hetedik kötetében.

A kiegészítő kötet életre segítését az is indokolja még, hogy egyrészt újabb nevek kerültek be a könyvbe, másrészt pedig a legutóbbi kötet megjelenése óta személyi változások is bekövetkeztek. Hogy szükebb hazánkból vegyük a példát: Kiss Árpád kecskeméti kutató időközben a mezőgazdasági tudományok doktora lett, s Mészöly Gyula akadémikus meghalt. Mindketten a hírős város büszkeségei.

JÖ ALKALOM természetesen az. ilyen kiegészítő kötet egy lexikon esetében arra is, hogy mindazt pótolni tudják, amit annak idején elmulasztottak belevenni az első kötetekbe. Így került bele hiánypótlásként az embertani értelemben vett „család” és „családfa”, a „rokonházasság”, valamint az olyan szavak és fogalmak, mint a „tápanyag- szükséglet”, a „trolibusz”, a „fajelmélet”, a „táguló világ- egyetem”, a „térképjel”, a „hír”, az „éhség” és az ..elméleti fizika”. Hogy például ez utóbbi mennyire nem új jelenség, bizonyítja) hogy ilyen nevű tanszéke volt a budapesti egyetemnek, már a múlt század végén.

Varga Mihály

Mennyibe kerül az emberi test?

A hajdani kézikönyvek alázatra intenek, amikor felsorolják hogy az emberi testet alkotóelemek — szén, kalcium, oxigén, nitrogén, kén és nátrium —igencsak kevéssé költségesek, néhány száz forintból kitelik mindaz, ami az emberi szervezetet alkotja. A Yale University molekuláris biológia tanszékének profesz- szora, Harold Morowitz újabb' számításokat végzett.

Kiszámította például, hogy a hemoglobin grammja kb. 9 forint, a kristályos inzuliné 1500 forint. És máris jóval nagyobb összeget kapott, mint ami a régi

kézikönyvekben található. A fol- likulin grammja 14 millió forint, a prolaktiné pedig 50 millió. Az emberi test tehát — a prolaktin tártaiméval együtt — valóságos vagyont ér Morowitz profesz- szor számításai alapján megállapíthatjuk. hogy ha az emberi testet egy vegyi anyagokat előállító üzemben kellene megvennünk!, mintegy 18—20 millió forintot kellene fizetnünk érte. Ha azonban a vegyi üzem elhatározná, hogy alapanyagaiból szintetizálja az emberi testet, minden bizonnyal több milliárd forint is kevés lenne hozzá!

22

(34.) — Egyedül — feleltem. — Nem mondtad, hogy hozzak valakit.

— Jobb is — ujjongott csalódottan. — Az előjelek szerint úgyis több lesz a fiú.

Mire hazacsavarogtam, a Szex- . madonna már itthon volt. Segítettem neki, meghámoztam a

krumplit, és megmostam a fejes

salátát.

— Elküldtem a levelet a Manci néniéknek? — kérdezte.

— Reggel feladtam — mondtam. — Baj?

Erre nem felelt. Tudom, hogy gondot okozok neki is, Imrének is, hogy nem akarok dr. Kissék- hez menni nyaralni.

Anikó bedobta a sercegő zsírba a húsokat. Megtörölte a kezét. és felém fordult.

— Miért nem bírod Manci néniékel? —• kérdezte.

Vonogaltam a váltamat.

— A lelkiviláguk miatt.

Anikó nevetett:

— Elmondanod érthetőbben?

Megint vonogatüim a váltómat:

— Például azért, mert ebéd után mindig elbújták a hátsó szobájukba, és ott itták meg a kávét. Hogy nekem ne kelljen adni. Te tudod, hogy nekem a hátam közepére sem kell a feketekávé ...

Anikó ingatta a szexmadonnás fejét.

— Miért nem mondtad el?

— Mert nem érdekes. — Rántottam még egyet a váltómon. — Mondhatnék más példákat is, hogy miért nem csípem őket, de nem mondok, mert feleslegest

Odajött hozzám.

— Olyan keveset beszélsz... Néha mintha néma volnál. — De rögtön másik csatornára kapcsolt. — Az a báj, hogy nem tudom, illetve pillanatnyilag még nem tudjuk Imrével, hogy mit találjunk ki neked. Mert valahol

csak kell nyaralnod. Mi a jövő csütörtökhöz egy hétre megyünk, mert mennünk kell. a beutaló időre szól. és oda nem vihetünk magunkkal. Vállalati üdülő, a szobánk kétágyas, de ha háromágyas lenne, akkor is lehetetlen elintézni, hogy téged ... A vállalat nem akceptáljál, hogy Imre a gyámod, mert nem csecsemő vagy és nem ötéves. Érted. Viszont rossz érzés menni, és téged itthagyni egyedül.

Aranyos volt a mosolyom:

— Miattam tíz deka gondotok nem lehet. A lakást rendben tartom. Senki idegent be nem eresztek ide, ezt te tudod legjobban.

Odajött hozzám, és belefésült az öt ujjóval a hajamba:

— Csacsi kám, nem arról van. szó, hogy ne bíznánk benned. Maga a tény, hogy egyedül vagy, elfoglaltság nélkül .. .

— Te ígértél muntóit nyárra

— rántottam még egyet a vállamon.

— Az meg is lesz — mondta.

— De csak július húszadikától, amikor Panni elmegy .szabadságig. öt fogod helyettesíteni, mindennap összegyűjtőd a postát,' egybe rakod, és a sofőr kedden és pénteken a prof után viszi az üdülőbe az egészet. De csak július húsztól.

— Adjam irasba. hogy nem fogok beleőszülni a várakozásba?

— kérdeztem.

Nevetett:

— A stílus, ez a ti nemzedéki nyelvetek... De elismerem, nem unalmas, sőt gyakran kellemesen bizarr.

Nem cáfoltam.

Ebéd után olvasni kezdtem Merletől az Üvegfal mögöttet, amit egyszer már elkezdtem. De három oldal után elaludtam. Nem Merle tehetett róla, haneYn a testhelyzetem, ugyanis fekve olvastam.

Mire felébredtem, mar öt óra volt. Betapogatóztam a fürdőszobába. Félórába telt, amíg a zuhany alatt felújítottam magam. Utána Anikó szemügyre vett a maxi kékfestő szerelésemben. és ragaszkodott hozzá, hogy legalább a vastag poncsót húzzam magamra, mert különben holnapra tüdőgyulladással szállítanak kórházba. Engedtem, hegy rám adja a poncsót.

Zsuzsóéknál nem is volt nagy a létszám.' Én voltam a tizenötödik. Két hangszóróból rikácsolt a magnó, hogy ne kelljen szöveggel koptatni a szájunkat. Mert a folklór szerint sok beszédnek sok az alja.

A jelenlevőknek csak a felét ismertem. Attila nem volt közöttük. Az ismeretlenek között sem. De ebben nincs semmi meglepő. Attilát sohasem láttam Zsuzsóéknál. Máshol sem, így házibulin.

Aztán jött a tizenhatodik, akit már egy éve nem láttam: Luxy. Sasszeme rögtön kiszúrta, hogy ott vagyok, és máris csatlakozott hozzám. Nem érdekes, de ha pontos akarok lenni, Luxyt tavaly júniusban távolítottam el magam mellől: megvártam, amíg lezajlik az érettségi, mert nem akartam, hogy miattam húzzák

el valamiből, és a szóbeli utáni napon előadtam neki a búcsúbeszédemet. Azóta sem láttam.

Éppen jó szám jött ki a magnóból, Luxy intett, hogy tornázzunk egyet, nem ellenkeztem, hajladoztunk a nótára, mint nádszál a szélben. Luxy körüljárt közben, és láttam, hogy teljes hosszúságomban mértéket vesz rólam körös-körül, és nem voltam meglepve, amikor nemsokára megfogta ü derekamat, és ki- kormányozoll az erkélyre, amely totál ugyanolyan szürke beton- erkély, mint itthon, a mienk.

— Állati nőies lettél — közölte Luxy. Kint az erkélyen. — Méghozzá melltartó nélkül. Frankón megesküdtem volna első blikkre, hogy klassz melltartód van, az dobja úgy fel a melled. ,

— Máa téma? — tudakoltam és gyengéden, leemeltem a csípőmről a mancsát. — Inkább arról mesélj, mit csinálsz?

— Téged nézlek, és mardos a bűnbánat, hegy tavaly ejtettelek.

— Memóriazavatr — jegyeztem meg. Közömbösen.

— Oké, legyen. Elismerem, te küldtél a francba. De attól még senki nem tiltja, hogy megint műsorra tűzz.

— Ne hülyéskedj. — mondtam komolyan. Tényleg nem volt kedvem hallgatni ugyanazt, amit már tavaly is úntam. — Mi a foglalkozásod? Nem jelentkeztél egyetemre, vagy mégis?

— Nem hát. Esély nélkül, közepes érettségivel? Én nem röpködtem soha a fellegekben, ezt

éppen neked nem kell bizonyítanom.

Nem engedtem, hogy megint a szex ingoványára tévedjen a

— Tényleg, mi lett belőled?

Nevetett, öntudatosan, mint

egy hatalomra jutott puccsista, Chiléban a tévékamera előtt.

— Mi lett belőlem? Egy jó vastag pénztárca. Eladó vagyok, egyetlenem. Építőanyagügyben egy állati ronda telepen, ott csámborgok egész nap a beton- gerendák között, meg a nyílászáró szerkezetek között, cement között. Ami csak ossza van hordva egy ilyen telepen. Látom, nem érted, miért nem sírok. Azért, kisanyám, mert az a ronda közeg tejeli a pénzt. Ugyanis ami ott van nálunk, az mind csak optikai csalódás a vevőnek. Bejön az ürgé, hogy ilyen meg ilyen betongerenda kell neki az építkezéséhez. Mélyen belenézünk a szemébe, és részvéttel tolmácsoljuk, hogy sajnos, az a betongerenda éppen hiánycikk. Vagy bejön a másik, hogy első osztályú, vagy másodosztályú parketta volna az igénye. Neki is kijár a részvétünk. Vagy ajtó kell nekik, vagy ablakkeret, vagy iksz méretű betontálca, vagy fürdőszobacsempe, konyhaburkoló, amit csak akarnak. Semmi sincs. Momentán! Az ürge lekonyul. Akkor jön az emberi szó. Részemről, a kollégáim részéről. Hogy természetesen számíthat a rokonszenvemre, tüstént értesítem, ha jön az áru.

(folytatjuk)