Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

* • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 28. HANKOVSZKY ZSIGMOND IGAZI ÉRDEMEI A „nagybani termesztés” szorgalmazója A termőkarós törpegyümöl­csösök száz és száz holdon hí- detik Bács-Kiskun megyében a természetet a maga boldogulá­sára formáló törekvés diadalát. Könnyebb volt a fákat a mű­veléshez célszerű formára neme­síteni, mint az új előnyeit a szo­kotthoz ragaszkodó felfogással szemben érvényesíteni, elfogad­tatni. Termőkaros gyümölcsöst! Századunk hatvanas éveiben a megye vezetőinek személyes in­tézkedésére ültettek néhány ala­csony növésű, szélesen terpesz­kedő almaiét az Aranyhomok elé propaganda célokból. Keve­sen hitték el, hogy mit tudnak ezek a kis fák, mennyivel na­gyobb a hozamuk, könnyebb a gondozásuk. A járókelők előtt bizonyítottak. Hankovszky Zslgmond mór hetven esztendeje próbálkozott a törpeműveléssel. Még ellenkezést sem váltottak ki kísérletei: oda aem figyeltek. Észre sem vették hogy az oltás után két évvel a lehajtott és törzshöz kötött gyü­mölcsösök gyorsabban adnak termést. Miért fogadták közönnyel a termelési újításokra különben odafigyelő kecskemétiek? Első­sorban szőlőben és barackban gondolkodtak errefelé! Hankov­szky kétholdas úrréti Arany- parmen, Kanadai szürke renet, Rozmaring almákat, Pisztráng, Vilmos körtéket és birseket ter­mesztett. Szokatlannak számított a gyümölcsös rendszeres trágyá­zása és a nagy sortávolság is. A hires kecskeméti kertészt népszerűsítő cikkekben — Bende László kitűnő könyvét kivéve — valódi érdemeiről kevés szó caett. Azt tartják róla, hogy a nagy triumvirátus harmadik tagja, kitűnő nemesítő mint Mathiász és Kocsis Pál. Szakemberek a megmondhatói: m Orréten előállított fajták kö­zül kevés maradt fenn. Sodronyos szőlők A termés korszerűsítésével ír­ta be nevét a magyar mezőgaz­daság történetébe. Korábban szinte kizárólag a növények ne­mesítésétől, jobb kiválasztásától vártak nagyobb jövedelmet. Szívósan ragaszkodtak a két­szintes (szőlő- és gyümölcs) ter­meléséhez, a művelés kialakult módszereihez. A Református Könyvtárban ta­lálható Hankovazky-hagyatékból Is nyilvánvaló, hogy az elsők között kutatta a művelés éssze­rűbb. haladóbb lehetőségeit. A „nagybani termesztés” gazdasá­gosságát hangoztatta. Már a század elején hirdette m sodronyos (kordonos) szőlőte­lepítés előnyeit. A mellékelt rajzot hatvan esztendeje készí­tette. Az így kialakított utcák­ban könnyen mozoghattak az általa kimódolt fogatos szőlő- és gyümölcspermetező gépekkel, a műtrágyát szállító kocsikkal. Könnyítette a munkát praktikus csákánybaltája, lókapálója, kere­kes karaszolója. Népliget Magatartását, tetteit a tevé­keny humanitás szabályozta. A hozamok növelését azért is szük­ségesnek tartotta, hogy minél több szegényember asztalára ke­rüljön friss gyümölcs. A gépektől a kapósok, felesek kizsarolásá­nak csökkenését remélte. A Da- róczy-közben levő hatholdas bir­tokát félévszázada munkáskert céljaira ajánlotta fel. A civili­zációs ártalmakat előre látva ki­dolgozta a korszerű szabad idő­kért tervezetét. A Hankovszky­• Próhászka József Hankovszky portréja. (A ref. könyvtár tu­lajdona.) 41 Nyolcvanesztendős szőlőnév­jegyzék. liget a tanulást, szórakozást egy­aránt szolgálta volna. (Kis kö­zösségekben tömörülnek a méhé­szet, a baromfitenyésztés, a gyü- mölcsészet kedvelői. A minta- parcellákon közvetlenül megta­pasztalhatják a kísérleti eredmé­nyeket.) Az üzemek rossz levegő­jéből kiszabadult munkások­nak uszodát tervezett. A szak­egyletek lelkesen támogatták el­gondolásait, de a hivatalos em­berek hallgattak. A Népliget csak óhaj maradt. Magányosan küzdött a közös borraktár építéséért és más köz­hasznú ügyekért. Micsurioi hibridizálás A mi fontosabb volt számára az énnél. Tudását szívesen meg­osztotta bárkivel. Kocsis Pál, birtokos szomszédja így emléke­zett róla főiskolásoknak tartott előadásában: „összegyűjtötte az akkori előrehaladottabb külföl­di gyümölcsfajtákat, ráoltotta egy öreg, itt élő alma körte, szilva vagy barackfára. Egy-egy fába 10—20 fajtát is olykor. Majd levágatta velem azokat az ágakat amelyekről a följegyzés­ben az állt, hogy nem érdemes. Az érdemeseket azután Ungvári Lászlónak, az akkori kezdeti fej­lődésben levő ceglédi faiskolának adta.” A továbbiakban méltatta a a megfelelő tőke- és sortávolság meghatározását segítő kísérleteit, a szélhordás ellen kidolgozott módszereit, dicsérte virágokkal, fűfélékkel folytatott kísérleteit, így foglalta össze véleményét: „amit első mesterem a gyümölcs­csel csinált voltaképpen micsu- rini vegatatív hibridizálás volt”. A Hankovszky-ligetben épülő irodán, a Kiskunsági Nemzeti Park központjában rövidesen emléktábla hirdeti majd Kecs­kemét egyik jelesének múlhátat. lan érdemeit. Heltai Nándor a házgyárban ...és az út odáig Megyénk új ipari büszkesége a Kecskeméti Házgyár. Amikor a hozzánk érkező bel- és külföldi — látogatóknak, delegációknak bemutatjuk a megyeszékhely új és Impozáns létesítményeit — mint az új városközpont egész klomplexuma a párt- és tanács- székházzal, megyei művelődési központtal, szalagházzal, — vagy a Tudomány és Technika Háza meg a Kodály Intézet — a sor­ból a házgyár sem marad ki. Bő­ven véve egyesztendős „élete” óta — csupán a külföldi delegáció­kat számítva — annyi vendége volt a Kecskeméti Házgyárnak, hogy igencsak a „másik kezün­ket” is igénybe kellene venni összeszámlálásukra. S a házgyári látogatás külön program-út a vendégeknek. Az erre számított idő kiemelt terje­delmű forgatókönyvben. Így is szükséges, hiszen a ház­gyár majdcsak akkora területen települt el, mint egy — mit mondjunk — község. Egyik sar­ka ott van. ahol a 3-as busz, városból kifelé menet megáll a Műkertnél. A másik pedig? Me­gyünk még egy megállót az ABC- áruházig, s ott leszállunk, mert útjaink kétfelé válnak. Az autó­busz elkanyarodik jobbra, mi pedig gyalog vágunk neki még egy megállónyi távnak, végig az István király úton. Nem nagyon merülhetünk el szórakoztató szemlélődésbe, hogy például mi­lyen különbség van a betonút két partján magasodó új házak utcai frontjai közt. Itt takaros virágos­kert virul, amelynek rendszerint hasonló folytatása van az erké­lyeken, ablakokon, — amott meg homokos préri csak — némi bá­natos bozóttal. De azon veszi észre magát az ember, hogy mindegyre krákogni, szem-dör- zsölni kényszerül. Akkora a for­galom, hogy a homokpadka sze­gélyezte betonút sokszor úgy porzik, mint valami dfilőút a határban. A személygépkocsik könnyed rajai közt súlyos mun­kagépek, robosztus tehergépko­csik repesztenek — oda-vissza irányba egyaránt. S verik óm a port betyárul! Erre aztán hajla­mos az ember elnéző megértésre; szegény kis virágágyások, — van mit nyelnetek! Talán emiatt olyan „kiskerteden’' némelyik emeletes ház. Várnak lakói, mfg b'ejáródik ez az újonnan felka­• Gyorsa Lajosné darukezelővel csak úgy „madár­távlatból” tudtunk szót váltani. Fél éve pilótája a híd­darunak, 2800 forintot keres havonta. • Cj Ilona könnyűgépkezelő egy homlokzati elem hálóját állítja össze — pontozó-hegesztő géppel. Ez év február 1. óta dolgozik a házgyárban, itt végezte el a gépkezelői tanfolyamot. Ma 12 fo­rintos órabérrel 2500 forint körül keres. • Jobbra: Fehér Mária elektroműszerész, — szak- szervezeti bizalmi és KISZ-aktivista. A gáz-hő- központ emeletnyi kazánjai mellett és között tel­nek a filigrán termetű kislány munkanapjai. Az automatizált berendezés adja a házgyár teljes gőzszükségletét — termeléshez, fűtéshez egyaránt. Az elektromos mechanizmus zavartalan működé­sén őrködik Fehér Mária. Havi 2900-ért. pott útvonal, s közben valami portalanítás is történik rajta. Az­tán majd jöhet a virágágy. De hirtelen arra is visszaemlé­kezünk, hogy akkor sem volt kisparkos, virágos minden ház eleje, mikor még csöndesen sza­ladt kifelé a vórosvégre ez az út. És talán neve se volt, csak száma ennek is, mint még sok többinek itt a Műkertvárosban. Mindenesetre jó, hogy ennek a házgyárhoz vivő útnak neve van már. Ez is „iránymutató”. Hogy tudniillik végig az István király úton, s oda már nem messze a Kecskeméti Házgyár főbejára­ta... Ügy, egy városrész hossz- nyira az „első” sarkától. S már itt a főkapunál megra­gadják a betérőt a méretek. Horizontálisan — vízszintesen — s vertikálisan — függőlegesen egyaránt. Eszünkbe jutnak a vendég járással kepjcsoj^tps fépy-r. képfelvételek az újságból. Dele­gátusok a tárolótéren, Vendégek a gyártósoron, házigazdák s láto­gatók nagy szakmai beszélgetés­be merülve az üzemcsarnok X- edik hajójában.' Milyen „kicsik” az emberek a hatalmas építmény és a gyárt­mányok arányaihoz képest. Az emberek, — akik létrehozták, ter­melnek vele, mozgásban tartják ezt az óriási, beton-, fém- és üvegtestű gépezetet. I Kecskés Sándorné könnyűgép­kezelő 10 hónapos tanfolyam után került targoncára. 2200-a neki is megvan. I Vidáman tisztítja, olajozza a belső válaszfalak sablonját Rácz Anna, Nagy Istvánná és Varga Józsefné. Velük dolgozik Virág Piroska is, csak ő „kiment a képből”. — Nem akarok rajta lenni — okolta meg tréfásan, — mert már fényképeztek egyszer, s mégsem jelent meg a kép. — A segédmunkáért havi 2100—2200-at kapnak. Ami itt, közvetlen közelben kevésbé lármás, zajos, mint ahogy a méretek, tömegek mennyiségek láttán számítanánk. A betonban, gépmonstrumoR- iban mejjestesülő erő iránti Ön­kéntelen tisztelettel járunk az •épülettömbök között. Kísérőnk Gárdonyi Zoltán, az üzemi bi­zottság KISZ-összekötője. — Azok ott: homlokzati ele­mek — int egy utcahossznyi be- tonidom-sorra. Persze, percek múlva laikus szemünk is felfede­zi, hogy a nagy szürke betontes­tek mégsem „egyformák”. — Lépcsőházi pihenők ... Amott jobbra fürdőszobák.». Emidé: belső válaszfalak... Ott kintebb födémelemek — hangzik öt-tíz lépésenként. — Van-e sok fiatal a házgyár­ban? — Százhuszonnégy KISZ-ta- gunk van — három alapszerve­zetben. Ennél több a fiatal, köz­tük sok a bejáró. — Nők, lányok? — Csak a fizikai állományúa- kat véve, — negyvennyolcán. — Házgyár. Beton, vasbeton, tömegek, tonnányi, vagonnyi sú­lyok... Hirtelen nem is gondol­na az ember a „gyöngébb nem” jelenlétére. — Ami nehéz, gépek mozgatják helyettük is, a férfiak helyett is ... Találunk nőket a gyártóso­ron. Ahol gurul egyikük a tar­goncával. Vannak könnyűgépke- zelök, darukezelők, festők a komplettációs részlegen ... Áll­junk csak meg, mindjárt fölénk ér a híd-daru ... Ekkor vette ót a „szót" a fény­képezőgép. Tóth István A Tien-San jege ötszáz köbkilométer jég fek­szik a Tien-San hegység lejtőin és hegycsúcsain — állapítottál^ meg a szovjet tudósok. Hogy miért érdekes a jégtömeg mérése? Nos, a közép-ázsiai szov­jet köztársaságokban levő mező- gazdasági termőföldek vízellátá­sának előrejelzése miatt van rá szükség. A Kirgiz Köztársaság terü­letén fekvő hegyekben — a Tien-Sanban és a szomszédos Pamír-hegységben — körülbelül nyolcezer gleccser van, melyek mintegy 700 köbkilométer vizet tartalmaznak jég és hó formá­jában, annyit, amennyi az Arai- tengerben van. A hegyekben levő hatalmas víztartalékok biztosíta­ni tudják a közép-ázsiai köztár­saságok tea-, gyapot-, búza- és cukorrépaföldjeinek vízellátását. Képes virág-abc A városi virágkedvelők tankönyve A kertészeti könyveiről ismert szerzőpár, Sulyok Mária és Tímár Zsuzsa azoknak szánja ezt a mun­kát, akik még életükben nem láttak szegfűpalántát, fogalmuk sincs róla, hogyan vessék el a porcsin­rózsát és tévesen úgy vélik, magától nő a dália, a margaréta, meg a tulipán. Ezért nevezik művü­ket a virágkedvelők tankönyvének. Bizonyos, hogy az abc-rendjében felsorolt és szí­nes rajzokkal illusztrált virágnevek felkeltik még azoknak is az érdeklődését, akik nem kezdő vi­rágkertészek és amatőr növénygyűjtők: csak ked­velik környezetükben a virágot. A szerzők nem írnak minden virágról. Mind­össze 120—130 évelő, egynyári és kétnyári virágot ismertetnek, kis hányadát a vadon élő növények­nek. De azoknak,- akik__kertjüket, telküket virá­gossá, széppé akarják tenni, nincs is szükségük több virág termesztésének ismertetésére. A köny útmutatása alapján ezervirágú „szőnyeggel” borít­hatja be a talajt, amelyek egész idényben díszle­nek. Még olyan kerttulajdonosokra is gondoltak a szerzők a virág-abc összeállításánál, akiknek szá­raz domboldalon van a telkük és nincs rajta kút. Ezeknek szárazságtűrő, napot szerető virágokat ajánlanak. Azoknak pedig, akik a vizek partján, nedves talajon kertészkednek, vízigényes virágok tucatjára hívják fel a figyelmét. Árvácskától a Záporvirágig sorakoznak a virágok, amelyeknek tudományos nevét is feltüntetik a szerzők a sok­sok rajzzal, fényképpel illusztrált érdekes könyv­ben, amelynek ez már a második, javított kiadása. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom