Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az építőipar fejlesztéséről tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnap Kecskeméten, Horváth István, a me­gyei pártbizottság első ..... .......... ............ tit kára elnökletével ki­bővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Szabó János építés­ügyi és városfejlesztési minisztériumi állam­titkár. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 221. szám Ára: 90 fillér 1976. szept. 18. szombat Kádár János fogadta Rodney Arismendit Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó Rodney Arismendit, az Uruguay Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytat­tak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi kommunista- és munkás­mozgalom időszerű kérdéseiről. Méltatták a latin-amerikai kom­munista pártok havannai, vala­mint az európai kommunista- és munkáspártok berlini konferen­ciáját amelyek tovább erősítették az imperiálizmus ellen, a békéért, az enyhülésért és a társadalmi haladásért küzdő erők összefogá­sát, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Megerősítették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a magyar nép szolidaritását az Uruguay Kommunista Párttal, az Uruguay-i és a többi latin-amerikai népnek a fasizmus erői elleni harcával. Megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus el­vein alapuló testvéri együttmű­ködése továbbfejlesztésében. A találkozón jelen volt dr. Be- recz Jánosi, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. (MTI) AZ ŐSZI BNV-N IS BEMUTATKOZNAK Bővülő bútor választék, korszerűbb technológia A Bajai Lakberendező és Épí­tőipari Szövetkezet az elmúlt né­hány évben 37 millió forintos fejlesztést valósított meg. Kiépí­tette központi telephelyét, s je­lentős összegeket fordított bútor­gyártási és vasipari tevékenysé­gének fejlesztésére. A szövetke­zet termékszerkezete a beruházás évei alatt körvonalazódott, de állandó korszerűsítését tovább folytatják. Jól bevált termékeik mellett újabb, ugyancsak keresett bútorok, kisgépek gyártását kezd­ték meg, s új lakásépítési tech­nológiát vezetnek be. A termék- szerkezet változásáról, a válasz­ték gazdagodásáról Laki Lász­ló, a bajai szövetkezet főköny­velője adott tájékoztatást. — A szövetkezet hétszáz dol­gozója az idén 150 millió forintos termelési tervet teljesít. Három tevékenységünk közül a bútor- gyártásé a vezető szerep, mint­egy 90 milliós termelési érték­kel. A szocialista országokba 24 millió forint értékű kárpitozott garnitúrát exportálunk. A legtöb­bet — 2800-at — Csehszlovákiá­ba szállítunk. Emellett idehaza is több ezret értékesítünk ezekből a bútorokból. Ugyancsak a hazai vásárlóknak készül 2 ezer gyer- mekszoba-berendezésünk és 6 ezer cipőtároló szekrényünk. Gyártunk ezenkívül hétvégiház­berendezéseket is. Az őszi BNV-n egy teljes faház-berendezést mu­tatunk be új típusú kárpitozott bútoraink mellett. A kiállítás fontos állomása bútorválaszté­kunk fejlesztésének. Érdeklődés­sel várjuk bemutatónk fogadta­tását, mert annak alapján dön­tünk majd a további típusok be­vezetéséről. Bútorgyártásunknak majdnem egynegyedét ez évben is egy svéd üzemmel kiépített kooperációs munkában hasznosítjuk. Ennek keretében félkész termékeket ex­portálunk nagy tételben. A szövetkezet vasipari tevé­kenysége 1972 óta csaknem négy­szeresére bővült. Saját tervezésű Bácska—1 és Bácska—2 vízszi­vattyúink közül különösen az utóbbi a keresett, mert ez ben­zinmotorral működik. A szivaty- tyúválaszték ennél azonban jóval szélesebb, ez évtől csaknem 12 ihillió forint értékben mi gyárt­juk a MEZŐGÉP volt bajai gyá­rának termékeit is. A kisgazda­ságok számára még egy prakti­kus kisgépet készítünk, az elekt­romos terménydarálót. Vasipari részlegünk két orszá­gos jelentőségű programhoz is szállít alkatrészeket, az Ikarus számára tetőstabilizátorokat, a gázprogramhoz pedig elzáró sze­lepeket. Az összes vasipari ter­melés értéke az idén meghaladja a 30 milliót. Építőipari tevékenységünket az elmúlt évek során nem fejlesztet­tük jelentősen. Ezen a területen a változást az jelentette, hogy több lakást és kevesebb ipari vagy közösségi célú épületet épí­tettünk. A tervidőszak alatt 500 lakást készítünk, ebben az évben 66 új otthon átadását tervezzük. Fel­adataink jelentősen növekedtek, s ezért fejlesztjük az ágazatot. A jövő év elején már korszerű. — a hagyományosnál lényegesen gyorsabb — építési eljárást al­kalmazunk, s 1980-ig 250 lakást építünk fel ezzel a technológiá­val. Terveink között azonban sze­repel, hogy ezt az előirányzatot túlteljesítjük. Zs. A. HÁZIIPARI CIKKEK EXPORTRA Világszerte egyre keresettebbek, divatosabbak a háziipari termé­kek. Sok esetben ma már a nagy­ipar is felhasználja árucikkeinek díszítésére a népi motívumokat, mégpedig úgy hogy partnerkap­csolatokat létesítenek háziipari szövetkezetekkel. Ily módon is­mét fellendült a háziipar és szép számmal foglalkoztat elsősorban asszonyokat, lányokat. A Kun- szentmiklósi Háziipari Szövetke­zet műhelyeiben jelenleg mintegy százan dolgoznak, emellett 350 bedolgozót is foglalkoztatnak. Legnagyobb részlegük a textil­konfekció és a kötőüzem, mind­kettő gyermekruházati cikkeket állít elő. A bedolgozók rafiapapu­csokat készítenek, bébikabátokat, cipőcskéket horgolnak. Népsze­rűek a vásárlók körében a vas­ipari részlegben készült előszoba­falak, virágállványok, kovácsolt­vas virágtartók. Asztalosműhe­lyükben a társszövetkezetek meg­rendelésére székvázakat gyárta­nak, amelyekre fonott ülések, hát­támlák kerülnek. Bérmunkában farmeranyagból bevásárló, vala­mint vállra akasztható táskák gyártásával foglalkoznak. A szövetkezet az első félévben 12 millió forint árbevételt ért el. Termékeiből mintegy 3 millió fo­rint értékű készült külföldi meg­rendelésre. • Keresett a kötött gyermek- nadrág. Évente 30 ezer darabot gyártanak a Kunszent- miklósi Háziipari Szövetkezet kötőüzemében. • Szovjet megrendelésre farmer anyagból készítenek táskákat... titkárai, a megyei tanács elnök- helyettesei. az SZMT és Tsz-szö- vetségek titkárai, az építőipari és vízmű vállalatok igazgatói, az érdekvédelmi szervek és a pénzin­tézetek megyei vezetői. Az1 első napirendi pont kereté­ben a megyei pártvégrehaj tó­bizottság titkára terjesztett elő szóbeli beszámolót. Az alábbiak­ban közöljük a megyei pártvég- rehajtó-bizottság beszámolójának fontosabb megállapításait. Az iparág helytállása Bács-Kiskun megyében az építkezések méretei az elmúlt években minden eddigit felülmúl­tak. Az iparág dolgozói helyt­állnak a szocialista gazdaság fej­lesztésében, gyakran mostoha ter­mészeti körülmények között vég­zik munkájukat. Tevékenységük eredményei közé tartozik, hogy ebben, — a korábban elmara­dott megyében — már sok he­lyen korszerű körülmények kö­zött folyik a termelés, javultak a lakosság életkörülményei, kor­szerűsödnek, szépülnek városa­ink, lakótelepeink. A gazdasági, egészségügyi, kulturális és kom­munális elmaradottság felszámo­lása, a fejlesztési célkitűzések megfogalmazása összeforrott a megye építőipari szervezeteinek tervszerű fejlesztésével és az ez­zel kapcsolatos igények megha­tározásával. Építőiparunk feladatait összes­ségében eredményesen hajtotta végre. Számos ipari beruházás közül kiemelkedik a Zománcipari Művek, a Fémmunkás Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Finom­posztó Vállalat rekonstrukciója, a Petőfi Nyomda, a Kismotor- és Gépgyár fejlesztése a Halasi Kö­töttárugyár kivitelezésének meg­kezdése. Felépült és megkezdte termelését az építőipar eddigi lenagyobb létesítménye, az éven­te 2500 lakás elemeit előállító Kecskeméti Házgyár. A mezőgazdaságban az elmúlt öt évben tároló, feldolgozó és állattenyésztési létesítmények épültek. Közülük is a legjelen­tősebb a bajai, a városföldi és bácsalmási sertéskombinát, (az ország szakosított sertéstelepei­nek 10 százaléka Bács-Kiskun megyében van), a kecskeméti és bajai gabonatároló. Egészségügyünk és művelődés- ügyünk is több korszerű létesít­ménnyel gazdagodott. A megye kórházhálózata 760 ággyal bő­vült, s ebből kiemelkedik az új kiskunhalasi kórház. Épült 205 általános és középiskolai tante­rem, közel 1500 diákotthoni hely. Bővült a megye főiskolai háló­zata és tovább korszerűsödtek az oktatás feltételei. Fejlődtek a művelődési létesítmények, három művelődési otthon, 32 művelődési ház épült. Javultak az ifjúság sportoktatásának feltételei, hat tornatermet és három sportcsar­nokot adtak át rendeltetésének. A megye áruház-hálózata a kecske­méti Alföld és a bajai Bácska Áruházzal bővült. A tervidőszak során megépült több mint 22 ezer lakás amely­nek csaknem 40 százaléka több­szintes épületben van. A megye lakosságának újabb 10 százaléka részesül közműves vízellátásban, s öt év alatt 62 kilométerrel bő­vült a szennyvízcsatorna-hálózat. A jelentős fejlődés ellenére sem tudta az építőipar a beruházási és fenntartási igényeket mara­déktalanul kielégíteni. Területen­ként és időszakonként beruházási feszültségek keletkeztek, mert az építőipar termelésének volume­ne. egyes szakágazatainak fejlő­dése elmaradt a fizetőképes ke­reslet mögött. Ez az egyes be­ruházások elhúzódásához veze­tett. amelyben szerepe volt az előkészítés és tervezés hiányos­ságainak. Az építőipar gépesíté­se sem volt kielégítő, sok helyen azonban a laza munka- és mű­szaki fegyelem, a szervezetlenség miatt a meglevő géppark sincs kellően kihasználva. Az épületek használatba vétele után még most is gyakoriak a minőségi hibák, ezek kijavítása hosszadalmas, ami jogosan kelt elégedetlensé­get a lakosság körében. Az elmúlt tervidőszak mérlege Az építőipar IV. ötéves terve a területfejlesztési és vállalati célkitűzésekben szereplő építési igények, valamint az építőipari kapacitás közötti összhang minél teljesebb megteremtését határoz­ta meg. Ennek megvalósítására a tervidőszakban jelentős szervező- munka folyt, amely feladatul tűzte: (Folytatás a 3. oldalon.) Népfrontkongresszus Az előzetes híradásokból már közismertté vált, hogy ma és holnap tanácskozik a Hazafias Népfront országos kongresszusa. A kongresszus összegezi és értékeli az el­múlt négy évben végzett mun­káját és természetesen megje­löli a következő esztendők fel­adatait. Ami az elmúlt idő­szak eredményeit és a továb­bi évek feladatait illeti, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa javaslatot dolgozott ki a kongresszusi állásfoglalás­ra. Ez a javaslat tulajdonkép­pen összegezi mindazt, ami javaslat, megjegyzésként a városokban, községekben, ta­nyavilágban, majd a megyei értekezleteken lezajlott. Az összegezés kiinduló pontja az, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építésének feladata — amelyet a párt XI. kong­resszusa körvonalazott — fel­tételezi, s igényli népünk minden haladó és alkotó ere­jének, valamennyi nemzedé­kének, társadalmi rétegének összefogását. Történelmileg igazolódott a pártpolitika klasszikus alapelve, ami sze­rint a párt és a munkásosz­tály szövetségeseivel való szo­ros együttműködés nélkül nem vívhatja ki a hatalmat, de nem is juthat el a fejlett szo­cialista társadalom építésének célkitűzéseihez. A magyar tár­sadalom egy húsz éven át folytatott helyes politika eredményeként abban a hely­zetben van, hogy az erők mind erőteljesebb politikai összefogásával megfelel az új társadalom építése igényei feltételének. A kongresszust megelőző több hónapos időszakban a megyében is nagyon alapos, közvetlen, jó hangulatú, tö­megmozgalmi jellegű, politi­kai eszmecsere zajlott. A számok ugyan nem mindent érzékeltethetnek, de azért mégis elmondható, hogy a me­gyében százhetvennyolc vá­lasztói gyűlésen huszonhatezer ember vett részt és csaknem másfélezren kértek szót köz­ügyekben. Éppen ezért levon­ható az a következtetés, hogy a falugyűlések és más helye­ken megtartott választói gyű­lések figyelemreméltó közéleti eseménynek számítottak. A felszólalók demonstrálták a társadalmi összefogás szüksé­gességét a lakóhely fejleszté­séért. A gyűléseken résztve­vők véleményt mondtak nem­csak a népfront, hanem más szervek munkájáról is, orszá­gos és helyi kérdésekben egyaránt. És minden gondról reálisan beszéltek, nem meg­valósíthatatlan álmokat ker­getve, hanem úgy, hogy szin­te minden dologban már azon­nal lépni lehet. A gyűlések és tanácskozások alapvető jel­lemzője volt, hogy a párt po­litikájának szellemében, an­nak eredményességét elismer­ve, a politika további célki­tűzéseinek megvalósítása ér­dekében szóltak. Sok-sok jelentős kérdésben acélosodott a magyar társa­dalom a kongresszus előké­szítésének időszakában. Alap­vető dolog, hogy a népfront­mozgalom a XI. kongresszu­son meghirdetett nemzeti programot tette magáévá, amelynek feltétele a magyar nép szocialista nemzeti egysé­gének erősítése és az az el- ígérkezés, hogy mindenki a legjobb tudása és képességei szerint dolgozik a fejlett szo­cialista társadalom megvaló­sulásáért. Ha végig tekintenők a témáknak azt a listáját, amely az előkészítés folyamán felmerült, akkor azt kell mondjuk, hogy szinte felso- rolhatatlanok. Megerősödött ismételten az az elv és gya­korlat, hogy a Hazafias Nép­front a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politi­kájának kifejezője, amely le­hetővé teszi a nemzet vala­mennyi alkotó erejének, a különböző világnézetű embe­rek tömörítését, tudatos köz­reműködését a politika ala­kításában és megvalósításá­ban. Megmutatkozott az is, hogy a szocializmus megvaló­sításában alapvető nemzeti ér­dekazonosság van. A politikai előkészületek során szinte ta­pintható volt az az igény, hogy a mozgalom tanúsítson megkülönböztetett figyelmet a családok, az időskorúak, a nők, a fiatalok gondjai iránt. De az is — és erről Bács- Kiskun megyében okkal szó­lunk —, hogy a nemzetiségi szövetségeknek nyújtson na­gyobb segítséget a nemzetisé­gek között és érdekükben vég­zett munkához. A kongresszusi állásfogla­lásra készült javaslat sok-sok témája átfogja a magyar nép egész életét. Essen szó akár a népfront közjogi funkciójáról, a szocialista demokrácia la­kóhelyen növelendő fontossá­gáról, az államhatalom és az állampolgárok közötti kapcso­latok erősítéséről, a népfront társadalmi munkát szervező ténykedéséről, vagy a szocia­lista hazafiságról, nemzeti múltunk haladó történelmi örökségének, forradalmi hagyo­mányainak ápolásáról, a test­véri szocialista országokkal való barátság erősítéséről, a társadalmi fegyelemről, a gaz­daságpolitika érvényesítéséről, vagy az V. ötéves terv céljai­nak megvalósításáról. A népfrontkongresszus vár­hatóan nemzeti létünk legfon­tosabb kérdéseiről ejt majd szót. Ebben a munkában Bács- Kiskun megye küldöttei is tel­jes erejükkel részt vesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom