Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-16 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 219. szám Ára: 90 fillér i976. szept. f6. csütörtök A jövő szakmunkásaiért KÉT ŰRHAJÓSSAL A FEDÉLZETÉN Föld körüli pályán a Szojuz-22 Az Interkozmosz is reszt vesz a programban Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Szeptember 15-én, közép-európai idő szerint 10 óra 48 perckor a Szovjetunióból Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—22 űrhajót, fedélzetén Valerij Bikovszkij parancsnokkal és Vlagyimir Akszjonov fedélzeti mérnökkel. Ülésezett a KISZ megyei Tegnap Kecskeméten ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Az ifjúsági szövetség megyei vezetői elsőként az üzemekben dolgozó ifjúkommunisták és a szakmunkásképző intézetek KISZ- szervezetei együttműködésének tapasztalatairól, s a további feladatokról készített jelentést vitatták meg. A szakmunkástanulók hetente több napot a gyárakban, üzemekben ' töltenek. Itt sajátítják el választott szakmájuk gyakorlati résziét. Az üzemi KlSZ-szerveze- teken sok múlik, hogy a műhelyekben otthonosan érezzék magukat a tanulók. A tapasztalatok szerint egyre több ifjúmunkás egyéni feladatvállalásként szakmunkástanulókat patronál. Eredményes volt a kecskeméti 623-as Ipari Szakmunkásképző Intézet kezdeményezése, mely szerint az ipari tanulók szocialista brigádokat alakítottak. A múlt évben ezenkívül még három intézetben kezdődött szocialista brigádverseny. Az ifjúmunkások és a szakmunkástanulók kapcsolatában bizottsága jelentős eredmény, hogy munkaidő után, a' gyárkapun kívül is egyre többször találkoznak egymással. Közös szellemi vetélkedőket, kultúrműsorokat, sport- versenyeket rendeznek A szakmunkástanulók gyakori vendégek az ifjúmunkás klubokban, ahová a fiatal szakmunkások alkalmanként meghívják őket, ám a programok közsös kialakítása még jobban elmélyítené kapcsolatukat. A diákok tanulmányi versenyeinek szervezésében, lebonyolításában az értékelésben is nagyobb szerepet vállalhatnának a jövőben a munkahelyeken dolgozó KISZ-esek. Az együttműködés tovább fejlesztésének megbeszélésére jó lehetőséget adnak a hamarosan megrendezésre kerülő ifjúsági parlamentek. A továbbiakban a KISZ megyei bizottsága meghallgatta az önkéntes nyári ifjúsági építőtáborok munkájáról, eredményéről szóló tájékoztatót, a a . fiatalok nyári táborozásának tapasztalatairól készített jelentést. T. L. A szocialista országok együttműködése keretében sorra kerülő űrrepülés célja az, hogy tökéletesítse a földfelszín űrből történő tanulmányozásának tudományos módszereit és berendezéseit. Ebből a célból az űrhajón speciális fényképezőgépet helyeztek el, amelyet NDK-beli és szovjet szakemberek közösen dolgoztak ki. A készüléket a jénai Kari Zeiss Művekben gyártották A repülési programban tudományosműszaki és orvosbiológiai kutatások és kísérletek is szerepelnek. A földi irányítóközpont rádió- és televíziókapcsolatot tart fenn az űrhajóval a Szovjetunió területén működő követőállomásokon és az Atlanti-óceánon tartózkodó tudományos kutatóhajókon keresztül. Az űrhajó fedélzeti műszerei rendeltetésszerűen működnek, az űrhajósok közérzete jó, és máris megkezdték a tudományos program végrehajtását. (Folytatás a 2. oldalon.) TOVÁBB GAZDAGODOTT, SZÉLESEDETT az MSZBT-tagcsoportok munkája A MEGYEI TANÁCS V. B. NAPIRENDJÉN Városok és vonzáskörzetük Október második felében ötévi munka mérlegét megvonni, országos értekezletre készül a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Ez tette időszerűvé azt a megyei tanácskozást, amelyet az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a MSZBT Országos Titkársága közösen hívott össze Kecskemétre. A megyei pártszékház nagytermében tegnap megtartott tanácskozáson az MSZBT megyei tagcsoportjainak munkáját irányító pártszervezetek titkárai, a tagcsoportok ügyvezető elnökei, s az illetékes pártbizottságok képviselői voltak jelen. Az MSZBT Országos Elnökségének képviseletében Vértes Róbert, az elnökség osztályvezetője vett részt. Céljának megfelelően, a megyei értekezlet a magyar—szovjet barátság ápolása, erősítése érdekében végzett ötéves munka tapasztalatait vette számba, s mintegy e tapasztalatok tükrében, véleményezte az MSZBT Országos Elnökségének az országos értekezlet elé terjesztendő beszámoló tervezetét. A magyar—szovjet barátság ápolásának öt év alatti eredményeiről, tapasztalatairól szóló beszámolót Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő. Bevezetőül mindenekelőtt leszögezte: megyénkben is érvényesült az elmúlt öt év folyamán a társaság tevékenységét meghatározó alapelv; a magyar és a szovjet nép őszinte barátságának szüntelen mélyítése. A barátsági munka kedvező nemzetközi helyzetben erősödhetett az 1971. évi országos értekezlet óta. A megyében működő MSZBT-tagcsoportok részt vettek, s részt vesznek az MSZMP X., illetve a XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a magyar és a szovjet nép barátságának erősítésében, a testvérmegyei kapcsolatok szélesítésében. A mozgalom fejlődéséről szólva, megállapította az előadó: szélesedett a tömegbázisa, a tagcsoportok pezsgőbbé, színesebbé, gazdagabbá tudták tenni a barátsági munkát. Az öt év előtt megalakult 24 tagcsoporthoz a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek Vegyi Gépgyárának négy szocia*- lista brigádja tartozott. Azóta ebben az üzemben is kimondták az egész munkahelyi közösségre érvényes tagcsoporttá Válást. Mint ahogyan a kiskunhalasi és a kunfehértói állami gazdaságok egyesülésekor a két gazdaság MSZBT-tagcsoportja is eggyé vált. Mindemellett napjainkban 30 MSZBT-tagcsoport ténykedik a megyében. Egyelőre kivétel ebben Kiskőrös és járása, ahol napjainkban folyik a tagcsoportok megalakulását előkészítő, szervező munka. A tagcsoportok fontos feladata a tájékoztatás, az agítációs propaganda munka, így nem utolsósorban a Szovjetunió békepolitikájának, az SZKP kongresszusi határozatainak ismertetése, népszerűsítése. E tevékenység ösz- szegezéseként ugyancsak figyelemre méltó eredményekről szólhatott Katanics Sándor elvtárs. E tekintetben a többi között megemlítette a Szovjetunióban járt emberek élménybeszámolóit, a „Ki tud többet Szovjetunióról?”, s a hasonló, népes részvételű vetélkedőket. Külön is kiemelte az utóbbiakban a szocialista brigádok részvételét, szerepét. Bács-Kinkun megye és a Krím terület 15 éves múltú testvéri kapcsolatának utóbbi öt évi eredményei közül kiemelte a beszámoló az 1972. augusztusában Kecskeméten megrendezett, a Krím terület népgazdasági eredményeit bemutató kiállítást, amelyet húszezren tekintettek meg. Szólt ugyanakkor azoknak a baráti kapcsolatoknak a széles köréről, amelyek — túl az MSZBT-aktivisták, propagandisták, veteránok, párt-, állami és gazdasági vezetők Krím területen tett látogatásain, a szakmai és kulturális együttműködésen — különösen a testvérüzemi kapcsolatok kiépítésében fejlődött az utóbbi öt évben. A ZIM és a Fémmunkás kecskeméti üzeme például a brigádkapcsolatokat is létrehozta egymás életének megismerése érdekében. A magyar—szovjet barátság mélyítéséért, szélesítéséért folyó megyei munka gazdag tapasztalatainak összegzését csak megerősítették a vitában felszólalók. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a beszámolóban elhangzott megállapítással: az MSZBT Országos Elnöksége beszámolótervezetét tanulmányozva, az abban foglaltak számos tekintetben megegyeznek Bács-Kiskun megye MSZBT-tagcsoport jainak életével, tevékenységével. A testvérmegyei kapcsolatok ápolásában szerzett tapasztalatokra, s az elért eredményekre alapozottan azonban az országos előterjesztés-tervezetben foglaltnál nagyobb teret indítványoztak e kapcsolatoknak a tanácskozás résztvevői. A Szovjetunióval való barátságunk alapja az internacionalizmus. Kapcsolatunk a szovjet néppel, az országgal, rendkívül sokoldalú, gazdasági életünkben pedig meghatározó a Szovjetunióval való együttműködés. Nos, ez utóbbinak is helyet kért az országos beszámolóban a megyei értekezlet. Nevezetesen azt kezdeményezték a tanácskozás résztvevői, foglalkozzék az országos értekezlet elé terjesztendő beszámoló az MSZBT-tagcsoportok kollektíváinak ama figyelemre méltó szerepével, amelyet a Szovjetunióba irányuló termékek gyártásában magukra vállaltak. Erre csak egyetlenegy példa: a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára készítette a KGST beruházásában épülő Uszty-ilimszki Faipari Kombináthoz az acél- szerkezeti elemeket. S a vállalat MSZBT-albumában ott olvashatók a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének, Mihail Le- szecsko elvtársnak az elismerő sorai is. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap délelőtt Kecskeméten dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott a Bács-KiSkun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület első napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta azt a beszámolót, amely a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat IV. ötéves tervének teljesítéséről és az V. ötéves tervre való felkészülésről adott számot. Ezután került a végrehajtó bizottság elé megyénk városainak és vonzáskörzetüknek együttműködéséről, fejlesztésük irányáról szóló előterjesztés. Megállapítja az írásos anyag, hogy települési és közigazgatási hálózatunk kialakulása döntő mértékben a megye létrehozásával függ össze. Az 1950 októberi tanácsi választások során, valamint az azt követően hozott intézkedések eredményeként Bács-Kiskun megyében öt város és 108 község — mint köz- igazgatási egység — működött. Ez a településhálózat mintegy húsz éven keresztül szolgálta az állami feladatok ellátását. A megyei pártbizottság és a megyei tanács a mélyrehatóbb területszervező tevékenységet 1963-ban kezdte el, amikor a megye húszéves távlati fejlesztési tervében kimunkálta a települések jövőbeni szerepkörét és nagy vonalakban meghatározta fejlesztésük irányát. A tudatos ipartelepítő politika és a mezőgazdaság átszervezése, a lakosság életszínvonalában bekövetkezett változások, a városiasodás egyre erőteljesebben kibontakozó folyamata megkövetelte a településhálózat és ehhez kapcsolódóan a közigazgatási határok felülvizsgálatát. A már korábban megszüntetett kunszentmiklósi és bácsalmási járás után 1970-ben került sor a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járások megszüntetésére, a megmaradó öt járás köz- igazgatási határainak módosítására. Ennek a folyamatnak volt része, hogy 1973. január 1-ével Kiskőrös városi rangot kapott és a tanácstagi választások során He- tényegyháza Kecskemét város- környéki községévé vált. A köz- igazgatási feladatok zömének községi hatáskörbe való átadása e települések nagyságrend szerinti tagolását tette szükségessé. A megyei tanács 1969-ben 12 községet, majd 1970-ben további 9 községet szervezett át nagyközséggé. Ezzel kialakult a ma is fennálló településhálózat, amely a központi és a helyi feladatok végrehajtását egyaránt jól szolgálja. A városok és vonzáskörzetük együttműködése ma lényegében kétféle irányt mutat. A már meglevő városkörnyéki községek tekintetében egyre fokozottabban érvényesül az együttműködés. A több, mint ötéves tapasztalat arra utal, hogy a városkörnyéki község igazgatási kategóriájának létrehozása nagyon is indokolt volt. A városi tanácsok és a járási hivatalok vezetői már hosszabb idő óta kölcsönösen együttműködési megállapodásokban rögzítik azokat a tennivalókat, amelyek a városok és vonzáskörzetük fejlesztése és együttműködése szempontjából döntő fontosságúak. Még a leggondosabban előkészített együttműködési megállapodás sem tudja azonban olyan mélységgel biztosítani az együttműködés feltételeit, mint a városkörnyéki irányítás. Az előterjesztés a továbbiakban azt elemzi, hogy a különböző szerepkört kapott települések (felsőfokú központ, részleges felsőfokú központ, középfokú központ és részleges középfokú központ) milyen nagyságrendben, hány lakosra érvényesítik vonzásukat, s ennek a vonzásnak milyen tartalmi meghatározói vannak, milyenek a városkörnyéki településeken élő emberek igényei a várossal kapcsolatban. Ismerteti továbbá az előterjesztés Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza városok, illetve Kunszentmiklós és Bácsalmás nagyközségek vonzáskörzetének sajátosságait, a környező községek kapcsolatát a várossal, a nagyközséggel. Rátérve a feladatokra: a középfokú vonzáskörzeteken belül ki kell alakítani a városok olyan vonzásterületeit, ahol a közvetlen és összehangolt fejlesztés a települések között kialakult munka- megosztást és szerteágazó kapcsolatokat tovább erősítheti. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta és a továbbfejlesztés érdekében megfelelő határozatot hozott. A testület a továbbiakban a megye tanácsainak az 1976. évi első féléves költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról szóló tájékoztatót vitatta meg, majd bejelentéseket tárgyalt. G. S. Tízmillió tonna mezőgazdasági termény és termék vár szállításra Kultúránk követei Moszkvában _ o A világhírű Csajkovszkij teremben, amely már nagyon sok neves zenei eseménynek színhelye volt, kedden este koncertet adtak a magyar művészek, s ezzel hivatalosan is megkezdődött a Budapest — Moszkvában kulturális rendezvénysorozat. A mostani program folytatása a múlt esztendőben a magyar fővárosban megtartott hasonló rendezvénynek. Akkor a szovjet művészek, a kulturális élet kiválóságai voltak Budapest vendégei, most pedig Moszkva tárta ki kapuit a magyar énekesek, zenészek, sportolók előtt. A moszkvai közönség, de a szakemberek is, nagy érdeklődéssel várják az elkövetkező napokat. A várakozás nemcsak annak szól, hogy ily módon először jelentkezik hazánk fővárosa, de elmondható, hogy szinte valamennyi vendégszereplő művész neve ismerősen cseng Moszkvában. Megkülönböztetett figyelem kíséri a Thália Színház vendégjátékát. A jegyeket, amint ez Moszkvában megszokott, jó előre szétkapkodták. Természetesen különleges élményt kínálnak a sportesemények is, ami nem véletlen. Moszkva ugyanis, noha közel négy év van még hátra, már most készül az olimpiára, s így minden sporttal kapcsolatos rendezvény különleges helyet foglal el az eseménynaptárban. Budapest és Moszkva testvérvárosok, s egészen bizonyos, hogy ez a rendkívül meleg kapcsolat a következő időszakban tovább gazdagodik. A szovjet fővárosban remélik, hogy a jövőben rendszeresen, ak. ” minden esztendőben, szervezett keretek között is vendégül láthatják a magyar művészet, és sport kiváló képviselőit. A kedden kezdődött országos mezőgazdasági tanácskozás tegnap az időszerű mezőgazdasági feladatokkal foglalkozott. Reggel a résztvevők a vaskúti Bácska Tsz tehenészetét) tekintették meg. Délelőtt 10 órakor a Bajai Városi Tanács háza nagytermében Váncsa, Jenő miniszterhelyettes beszélt a mezőgazdasági termelés időszerű feladatairól. A növénytermesztésről szólva hangsúlyozta, hogy 90 ezer hektár burgonya, 137 ezer hektár cukorrépa, 200 ezer hektár silókukorica, 1,4 millió hektár kukorica és még néhány őszi mezőgazdasági termény betakarítása következik. A 10—11 millió tonna termény elszállítását kell megoldani. Vele egyidőben 1,5 millió hektár őszi kalászos talajelőkészítése és 2,5 millió hektár őszi mélyszántás vár ránk. A kedvezőtlen időjárás miatt fokozottabb figyelemmel kell végezni a burgonya betakarítását, a felvásárlását. 'ismertette Váncsa Jenő, hogy 1977-re 3500—4000 hektár nagyüzemi burgonya vetésterületet irányoztak elő. A másik nagy feladat a cukorrépa elszállítása és feldolgozása lesz. Becslések szerint 3,9—4 millió tonna cukorrépa átvételére kerül sor. Kukoricából az idén 1,4 millió hektárt takarítanak be, amelyet az évek; óta használt gépek mellett, 300 újonnan vásárolt kombájn segít elő. Egy kombájnra jelenleg 180 hektár kuWoricaterü- let jut, a ezt számításba véve 28 —30 nap alatt betakarítható a termésj 90 ezer lóerővel emelkedett a traktorok összes kapacitása. Ebben az évben az üzemek 3300 különféle traktort vásároltak. A legnagyobb gond a 80 lóerő feletti erőgépek és a tehergépkocsik beszerzése. A beszámolóban a zöldségtermesztéssel is foglalkozott a miniszterhelyettes. A kedvezőtlen időjárás miatt a konzervipar augusztus végéig a leszerződött zöldpaprikának csupán 22,6, az uborkának pedig 49 százalékát tudta felvásárolni. örvendetes viszont, hogy az év elején másodvetésre szerződött területeken túl 5330 hektár, összesen 6200 hektár másodvetésű zöldség enyhíti a gondokat. Betakarításra vár még . 500 ezer tonna zöldségféle. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy ebben az ötéves tervben a mezőgazdaság előtt álló egyik fontos feladat a zöldségfélék termőterületének növelése, amelyhez a közgazdasági szabályozó rendszert kedvezően alakították át. A kétnapos országos tanácskozás dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter zárszavával ért véget. Sz. F.